Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-05 / 3. (156.) szám

SP€$ü¥ Labdarúgás. 1923. évi ország* és városközl mérkőzések. Az alábbiakban közöljük az eddig lekötött ország- és városközi rutballmérkőzések terminu­sait. Január: 14. Spanyolország—Svédország Barcelonában; 21. Ausztria—Svájc Qeniben; 28. Nyugat—Középnémetország Kasseioan; 28. Fran­ciaország—Spanyolország San-Sebastianban. Feb­ruár: 3. Anglia—Skócia Bristolban; 11, Spanyol- ország—Belgium BarcesHonílban; 27. Franciaor­szág—Luxemburg Parisban; Berlin--Lipcse Ber­linben és Nyugat-—Délnémetország Frankfurtban. Március: 1. Magyarország—Olaszország Tarin­ban; Wales—Anglia Walesben; 8. Jugoszlávia— Franciaország Parisban; 11. Svédország—Német­ország Duisburgban és Svájc—Magyarország Lau saruiéban; 18. Alsó Ausztria—Délnémetország Bécsben -és Anglia—'Belgium (profi) Londonban; Nyugatnémetország—Berlin Berlinben. Április: 2. Hollandia—Franciaország Amsterdamban és Skócia'—-Anglia Londonban; 8. Hollandia—Bel­gium; 12. Svájc—Franciaország Parisban és Ber­lin—Hamburg Berlinben; 19. Olaszország—Ausz­tria Bécsben. Május: 5. Anglia—Belgium (ama­tőr) Brüsselben; 6. Ausztria—Magyarország Bécsben és Cseh-szlovákk:—Dánia Prágában; 10. Franciaország—Norvégia; 13. Berlin—München Berlinben; 20. Prága—Paris Prágában; 27. Cseh­szlovákia—Olaszország Prágában. Jutihis: 3. Svájc—Németország Baselban; 10. Svédország— Németország Göteborgban; 13. Svédország— Anglia Stockholmban; 17. Norvégia—Finnország; 20. Svédország—Finnország Stockholmban. Julíus: 9—15. Göteborg! futballmérkőzések. Augusztus: 12. Németország—Finnország Drezdában. Szep­tember: 22. Berlin—Prága Berlinben. November: 14. Berlin—Hamburg Berlinben. Az MTK a revánsmérközésen is győzött Bilbaőban. Az újévkor lejátszott mérkőzésen a magyar bajnokcsapat fényes stílusban 3:l-re győzött az FC Bilbao ellen. Orth mint középcsatár elsőran­gúan játszott. A pártos bíró két tizenegyest ítélt az MTK ellen. Az egyikből gól esett, a másikat Plattkó kapus bravúrosan kivédte. Génua: Törekvés Budapest—Genua Sampier- darena Komb. 6—2. A Törekvés fölényes játék után győzött. Verceíli: Pro Vercdli—Ékszerészek Budapest 3—0. A tudósítás a bíró pártoskodásának tulajdo­nítja a vereséget, mert a csapat fölényben volt. A félidő -0—0 arányban döntetlenül végződött. Lucca: Törekvés Budapest—FC Lucca 5:1. Weisz—Hirzer balszárny vezette a támadások nagy részét A félidő 3:0 arányban végződött Helycsere után Úrik két góljával szemben az ola­szok csak egyet lőttek. Az MTK spanyolországi sikeres játékának hatása alatt rendkívüli meleghangú meghívást kaptak január 6-ára és 7-ére San Sebastianba. A meghívást természetesen elfogadta az MTK, úgy hogy csak a jövő héten érkezik Budapestre a bajnokcsapat. A magyar másodosztályú bajnokság szezon­záró meccsén a TTC 1—0 arányban győzött a KAOE ellen. Pozsonyi Imre lett a FC Barcelona trénere. Pozsonyi elkísérte az MTK-át spanyolországi tú­rájára, ahol Budapestre küldött értesítés szerint az FC Barcelona trénere lett. Pozsonyi Lengyel- országban szép sikereket ért el legutóbb a Cra- covia csapatával. Télxsport. A serameringl bobversenyen a prágai Nev- irasky győzött. A siugróversenyt Carlsen nyerte 43 méteres ugrásával Bildstcin (34 m) előtt. A joliannesbadi ródliversenyt (3 km) Langeir Dezső (Lőcsei SC) nyerte 3:32 mp-es rekordidő alatt Olymplacl. Hölgy-olymplád Monte-Carlóban. E2 évben március 31-től április S-áig kerülnek lebonyolí­tásra a harmadik nemzetközi hölgyversenyek. A küzdelmekben Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország, Svájc és Cseh-Szlovákia kiküldöttjei vesznek részt. Kerékpár. A magyar kerékpárosokat is meghívták Gö­teborgba. A Magyar Kerékpáros' Szövetség is meghívót kapott Göteborgba, Bizonyos elvi je­lentőségű döntések miatt a szövetség nem hatá­rozott a kiküldendök ügyében, de több mint va­lószínű, hogy Uhereczky, Grimm (rövid távolra), Rusovszky és Kozden (országúira) fogiák képvi­selni a magyar színeket Norvég si-ö!tözékek, ródli-kosztümök va­lamint, sport-, vadász- és városi bundák arak és hölpryek részére sportszerűen, 111. célszerűen, mér­ték után mérsékelt áron a legrövidebb idő alatt készíttetnek. OLD ENGLAND »7i> Landesbank pa!ot .J.tban B. METZELES, pbaga. NekAzanHa i Úri- és női divatszabósáp mérték után. rielefou 1)72. Wajrvar levelezés és kiszolgálás 8í$ZűA1PA»AO 1922. A cseh-szlovák vasipar. Tudvalevő, hogy a vasipar három fő­ága (kohómüvek, acélművek és hengermű­vek) a köztársaságban földrajzi helyzetük­nél fogva is három csoportra oszlik: a cseh, morva-sziléziai és a szlovenszkói vasipar. A cseh és morva vasipari müvek az érc és mész nagy termelőköltségei, valamint a svéd ércek drága szállítási dijai folytán 1922-ben erősen korlátozták müveiket, sőt a cseh vas­ipari vállalatok legtöbbje eloltotta kohóit és vásárolt nyers- meg ócskavasból már csak acélgyártó üzemeiket tartják fönn. A szlo­venszkói müvek majdnem kivétel nélkül a legkisebb kapacitással dolgoznak és az egyik leghatalmasabb vasgyár Szlovenszkón: a korompai, 1922-ben teljesen beszüntette tizemét. A cseh-szlovák vasipar, mely békében egy 56 millió lakossággal bíró eladási piac részére termelt, ma már csak 13 milló la­kosságú vásárló terület számára dolgozhat; és mig azelőtt csupán a stájer és magyar vasiparral kellett versenyezni, ma már a német és más európai országok (angol, fran­cia és belga) vas- és vasföldolgozó iparaival is föl kell vennie a versenyt, melyben az ala­csony (relatív alacsony) világpiaci árak miatt csak nehezen állja meg helyét. A gépipar. A köztársaság ipari válsága és a mező- gazdaság igen kedvezőtlen helyzete a gép­iparra oly bénítóan hatott, hogy ez az ipar a közel 30%-os bérredukció ellenére sem tudja foglalkoztatni munkásait és nemcsak a belföldön, hanem az export tekintetében is; egyre többet vészit előző évi eladási piacai­ból. Ennek az iparnak különösen a magyar gépiparral szemben való verseny-viszonyai­ról a P. M. H. néhány hét előtt külön is be­számolt és igy ezen a helyen csak annak megállapítására szorítkozunk, hogy a cseh­szlovák gépipar is csak látszattermelést folytat, mert a heti munkanapokat a legerő­sebben leszállítva, éppen csak. annyi mun­kást foglalkoztat, amennyi a szakmunkások megtartására szükséges. Emlitésreméltó, hogy a gépipar a válság ellenére, vagy talán éppen azért, most indított akciót a normali­zálás és tipizálás bevezetésére, amiről szin­tén külön is beszámoltunk már. A faipar. A köztársaságnak, de különösen Szío- venszkó és Ruszinszkó e legfontosabb iparának helyzete főképpen az államnak az exportnyereségben való részesedése (előbb 75%, később 50% erejéig), de a vaiutáris ár­folyamingadozás miatt, mely a kalkulációt megnehezítette, már 1921-ben kedvezőtlenre fordult. Az építkezés szünetelése is bénítóan hatott a belföldi fakereskedeletnre: de rop­pant kedvezőtlenül alakult a helyzet a ter­melő költségek magas nívója miatt, mely nem követte a cseh-szlovák korona érték- növekedésétől várt csökkenő irányzatot. De a legnagyobb csapást mérte a faiparra a né­met birodalmi márkának nyáron történt ka­tasztrofális árfolyamzuhanása, mely teljesen megállította a köztársaság faüzeineinek ex­portját. A köztársaság évi termelése haszon­fában körülbelül 15 millió köbméter, amely­nek több mint fele exportnak van szánva. A gömbfának félgyártmánnyá való földolgozá­sára mintegy 3500, többnyire vizieröre be­rendezett fürészmüve van Cseh-Szlovákiá- nak, amelyeknek legnagyobb része most üze­men kívül van. Ennek ellenére rengeteg kész anyag halmozódott föl, melyre nincs fölvevő­piac. A faipar válságos helyzete — szakér­tők véleménye szerint — csak úgy oldható meg, ha a termelőköltségek, a vasúti tarifák a cseh korona mostani árfolyamához alkal­mazkodnának, de természetesen azzal a föl­tétellel, hogy a cseh korona maga is stabili­zálódik és a szomszéd országok (Németor­szág és Magvarország) pénzértékei is meg­felelően megszilárdulnának, mint amely or­szágok a cseh-szlovák faipar legfontosabb fölvevő-piacai voltak és maradnak a jövő­ben Is. A textilipar. Az országnak ez a legjelentősebb ipara már 1921-ben, amikor pedig még aránytala­nul nagyobb volt az üzleti forgalma, sem dolgozott többé teljes kapacitással. Az „Ál­talános Német Textilszövetség“ (Reichen- berg) kimutatása szerint abból a közel száz­ezer munkásból (pontosan kilencvenezerből), akik 1914-ben 401 üzemben tartósan foglal­koztatva voltak, 1921 novemberében rnár III. csak kétharmadrészük tudott munkát találni. 1922 julius végén a munkáslétszám erősen kezd apadni és november 30-ig az 1914-iki év munkáslétszámának már alig egyharmada van foglalkoztatva. De még ezt az egyhar- mad munkáslétszámot sem lehet a textilipar foglalkoztatásának alapjául venni, mert 1914- ben a működésben levő textilgépek (orsók, szövő- és fonószékek) száma több volt, a munkaidő hosszabb és a munkások teljesít­ménye nagyobb, mint az elmúlt évben. Ha az 1914. évi napi munkaidőt 10 órával téte­lezzük föl, akkor a textilipar 40l üzemében az 1914-ik év közepén 90.000 munkás hatvan­órai munkaidő mellett 5,400.000 munkaórát szolgáltatott, ezzel szemben 1922-ik év jú­niusában 60.000 munkás 40 órai munkaidő mellett csupán 2,400.000 munkaórán át és 1922 november végén 34.000 munkás har­mincegyórás munkaidő mellett már csak 1.050.000 munkaórán át dolgozott, ami azt jelenti, hogy ebben az iparban 1922-ben az í 9l 4-ik békeévvel szemben körülbelül 20%-os munkaidővel dolgoztak. A textilszöveíség jelentéséből megállaz pitható, hogy az üzemek korlátozása és a munkaerő csökkenése folytatódik. Számos üzemben — ugyanúgy, mint a vasiparban — a munkásokat csak azért nem bocsátják el, hogy megkíméljék a vállalatot a szakmun­kások elvesztésétől és nem egy üzemben improduktív mellékmunkák elvégzésére is használják föl a drága szakmunkást. Hogy milyen aggasztóra fordult ennek a vezetőiparnak a helyzete, legjobban kitűnik abból, hogy egy harmincezer orsóval dol­gozó gyapotfonónak áruforgalma 1921 no­vemberében 890.000 koronát tett ki, amely forgalmi összeg 1922 novemberében 36.000 koronára csökkent. A belföldi üzlet teljesen pang, az export pedig — amint azt a reichen- bergi és a prágai mintavásárok silány üzleti eredményei is igazolják — a cseh korona magas árfolyama miatt szintén a legminimá­lisabb mértékre csökkent. Ennek az iparnak is Magyarország volt egyik legfontosabb fölvevő-piaca, de a veit monarchia többi ál­lamai is, gyöngébb pénzértékük miatt, nin­csenek abban a helyzetben, hogv a cseh­szlovák ipar megdermedt üzleti forgalmán jelentősebben lendítsenek. — Az uj devizarendelet. Tegnapi szá­munkban jelentettük már, hogy uj deviza- rendelet készül, amelynek alapjául az 1919 novemberi és az 1920 márciusi devizarende- letek szolgálnak. Az uj devizarendeletet hely­beli vezetőbankok igazgatóinak bevonásával megtartott értekezleten vitatták meg és hír szerint a következő rendelkezéseket fogta felölelni: A külföldi félnek továbbra is jogá­ban áll majd meglevő vagy legális utón lét­rejött követelése felett szabadon rendelkezni. Bármily külföldre szóló hitel meg van tiltva, illetve a Bankihivatal külön engedélyéhez lesz kötve. Külföldiek javára szóló cseh korona- jóváirásokat csak a Bankhivata'l engedélyé­vel lehet foganatosítani, ha a Bankhivatal ezt — amennyiben áruk behozataláról van szó, melyek cseh korona értékben vannak lebo­nyolítva — megengedi. A cseh koronában való arbitrázs nincs megengedve és nem szabad nemesdevizákat alacsonyabb értékű devizákért a külföldre leadni. Ezzel szem­ben meg van engedve nemesdeveizákat cse­kélyebb értékű devizákért vásárolni. Nemes- devizáknak, valamint csekélyebb értékű de­vizáknak egymás között való arbitrázsa (úgynevezett üzáncok) meg vannak engedve. — A végrehajtás alól mentes összeg nagy­sága. Az 1920 április 15-iki törvény értelmében bármily szolgálati járandóságból végrehajtás ut­ján csaík egyharmadot szabad lefoglalni, biztosí­tani vagy önkéntes megegyezés alapján elzálo­gosítani vagy átengedni, amely mellett az adós­nak 6000 koronát kitevő évi összeget mentesíteni kell a végrehajtás alól. Eltartási igények perei­ben a fizetés kétharmadát lehet végrehajtás alá vonni, ebben az esetben csupán 3000 korona men­tesül a végrehajtás alól. A drágasági pótlékok szintén mentesülnek a végrehajtás alól. kivéve az olyanokat, amelyeket családi pótlékok címén en­gedélyeznek és az illető családtagok eltartási igé­nyéről van szó. Lakbérösszegekre csak lakbér- követelések alapján lehet végrehajtást vezetni. — A magyar állam részesedése a cukorjöve- deleniben. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A pénzügyminiszter az államnak a belföldön gyár­tott vagy a vámkülföldről ‘mportált cukor forgal­mában való haszonrészesedését kilogramonként 128 koronában állapította meg. Ez az intézkedés ianuár elsején lépett érvénybe, de a már meg­adóztatott cukortermékekre nem vonatkozik. — A mezőgazdasági kamarákra vonatkozó törvényjavaslatot visszavonták. Cselt lapok je­lentése szerint a kormány a mezőgazdasági szö­vetkezetek és mezőgazdasági kamarákra vonat­kozó, 1921 júliusban a nemzetgyűlés elé terjesz­tett törvényjavaslatot visszavonta. Azért történt ez, mert változtatni akarnak a javaslaton, úgy, hogy a mezőgazdaság! szövetkezetek és mező- gazdasági kamarák tervezett uj intézménye a mezőgazdasági testületek önkormányzata minden feltételének megfeleljen. Úgy hírlik, hogy az elő­készítő munkálatok rövidesen befejeződnek, úgy hogy a képviselőház már a tavaszi ülésén tár­gyalhatja majd a' javaslatot. A tervbevett tör­vény életbelépéséig a mezőgazdasági tanács ösz- szetételében nem lesz változás. — A magyar korona és a tőzsde. A pénzér­ték árfolyamalakulásának az értékpapírpiacra való hatását a budapesti tőzsde 1922. évi érték- papir-árfolyamképződése élesen kidomborítja. A legismertebb értékek ott a következő árfoyam- fejlődésen mentek át az elmúlt év folyamán: 1921 1922 1922 1922 XII. 30. VI. 30. IX. 25. xn. 29. Magyar Hitel 1990 2690 10500 11000 Keresked. Bank 7125 7750 260C0 24200 Leszámítoló Bank 775 775 2450 1900 Hazai Takarék 24250 26500 42000 38000 Első Magyar Bízt. 49000 36000 42000 74000 Budapesti malom 6100 8850 30000 27000 Viktória malom 8400 11900 58000 44000 Beocsíni 6800 10200 59000 68000 Drasche 4025 6050 32000 28000 Salgó 5850 10500 83000 54250 Ált. Kőszén 11750 19600 152000 129000 Urikányi 6375 11000 72000 78500 Adria 7150 12600 45000 40000 Levante 7300 10500 53000 58000 Tröszt 2075 2775 15800 17900 A,Hamvasul 3925 15900 49000 34750 Délivasut 1385 3025 10100 7900 Közúti 1035 1510 9500 7150 Rimamurányi 2860 3125 17600 12000 Ganz-Danubius 37600 90000 700000 1020000 FegyVer 4825 9800 49500 92500 Schlick 1130 1280 8000 10800 izzó 5800 10600 52000 56500 Papíripar 3225 3350 6050 3600 Hungária műtrágya 4900 6800 36000 18000 Klotild 3600 3850 10400 10600 Polgári sör 12200 24000 S50G0 52000 Cukor 16200 30500 176000 243000 Stummer 10200 18700 111ooo 114000 T elefongy ár 4500 6800 26000 22000 Nasici 18400 15800 81500 70200 — Szállítások. A pilseni államvasuti igazga­tóság különböző vasárura, lámpaalkatrészre, nyersvasra, acélöntvényekre és kocsi-alkatré­szekre, kötélgyártó árura, valamint bőrárura szál­lítási pályázatot hirdet. Közelebbi részleteket 16 korona ebküldése ellenében a nevezett igazgató­ság közli. Ajánlatok január 15-ig. —- A kereske­delmi minisztérium szállítási pályázatot hirdet nagyobb mennyiségű szöszíonálra. Közelebbi részleteket 3 korona beküldése mellett a neve­zett minisztériumban lehet megtudni. Ajánlatok január 22-ig. Ugyanez a minisztérium különböző gyapotfonál szállítására is hirdet pályázatot. Ajánlatok január 22-ig. — A nemzetvédelmi mi­nisztérium különböző szerszámokra hirdet szál­lítási pályázatot. Közelebbi részleteket a minisz­térium műszaki osztályában, Pohorélec előadó­nál lehet megtudni. Ajánlatok jan. 18-ig. — A posta- csekkhivatal igazgatósága nagyobb mennyiségű nyomtatványra hirdet szállítási pályázatot. Kö­zelebbi részleteket a Csekkhivatal gazdasági osz­tályánál lehet megtudni. Ajánlatok január 22-ig. — A pasai tőzsde. Bár a mai tőzsde szilár­dabb irányzatot mutatott, az üzlet nem fejlődött nagyobb méretűvé, mert a cseh korona árfolya­ma legyengülésének nem tulajdonítottak fontos­ságot Az értékpiac megszilárdulását a bécsi tőzsdével hozzák összefüggésbe, de a paritás az itteni tőzsdén általában alacsonyabb volt A tőzsde további folyamán az irányzat egyenlőt­lenül fejlődött, de túlnyomóan szilárdságra haj­lott. A bankértékek közül gyengültek az Agrár, a’ Böhmisoh-e és az Industrial, a vége felé a Ju- gosziláv is. A bécsi bankok szilárdabbak voltak. A cukorpiacon az értékek különösen a horvát- cukor és Schoeller, valamint a villamos-, vas-, szén- és sörgyári részvények javultak. Gyen­gébbek voltak az építői és vegyiipari értékek. A Balkánpa pírok gyenge forgalom mellett szig­náltak. A zárólrányzat azért elég szilárd. A de­vizapiacon szántén gyenge volt az üzlet és a nyugati értékek valamennyien parira szilárdul­tak. Még pedig New-York 5/8 pontjától Amster­dam 25 pontjáig. A csekélyebb értékű devizák­ban a javulás Bécs 0.5 pontjától Budapest 1.5 pontjáig mozgott. Gyengébben jegyeztek: a márka, a bolgár és a lengyel deviza'. — Bécsi tőzsde. A mai tőzsde a párisi kon­ferencia nehézségeiről érkezett hírek hatása miatt és tekintettel a heti ellátásra, mely ámbár ele­gendő pénz állott rendelkezésre, a spekuláció gyengébb elemeit tehermentesítő eladásokra késztette, kedvezőtlenül indult. Erősebb árcsök­kenések azonban nem fordultak elő, mert buda­pesti vásárlások különösen nehéz ipari részvé­nyekben az árfolyamokat alátámasztották. A tőzsde csendes üzlettel ,de szilárd irányzattal zá­rult. —- A berlini tőzsde. A párisi konferenciáról érkező fcirek itt is megnövesztették a devizák keresletét. Az árfolyamok meglehetős élénk üz­let mellett jelentékenyen emelkedtek. A dollár 8100-as árfolyamot ért el. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents