Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-12 / 8. (161.) szám

Péntek, január 12. 3 ________________. ^ir&TMA(frAftMRZ& Ve ndégül látta a sajtói hét német miniszter. Berlin, január 10. (Saját levelezőnktől.) A külföldi sajtó igazolt 'berlini képviselői az .eternit napokban gyors egy­másutánban bét miniiszter vendégei voltak. Előbb a német külügyminiszter hivott meg bennünket sörös estére, néhány nappal később pedig a po­rosz jóléti miniszter kedveskedett egy délutáni teával. Persze, a megtiszteltetés célja más és más volt. Rosenberg külügyminiszter régi szo­báshoz híven hivataliba lépése után meg alkart is­merkedni a' külföldi sajtó embereivel, míg a porosz miniszter két előadást is tartatott vendégeinek a német nép nyomoráról. Minkét látogatás tehát ér­dekes volt, ha más-más nézőpontból is. A sajtó és a külügyminiszter. Bülow herceg honosította meg a szokást, néha napján csoportosan vendégül látni a' kül­földi laptudósii'tólkat. Bülow szeretett vitatkozni, nem riadt vissza az őszinte szótól és nagy volt a diadala, ha úgy hitte, hogy valakit meggyőzött álláspontja igazságáról. A külügyminisztérium gyönyörű kertje, amely a mai tíudapester-Strasse- ról átnyúlik a híres Wilhelmscrasseig, erre a célra valóban rendkívül alkalmas. Ha az őszi kert fái beszélgetni tudnának! Délelőtt rendszerint a császár sétált ott meghitt tanácsadójával, dél­után pedig a politikai élet irányitója rendelkezett, fogadta vendégeit és vívta szellemi csatáit. Bár a' minisztérium fogadótermei is elég díszesek, igazi vendégvárás csak tavasszal és ősszel volt a Wilhelmstnasseu a háborúiig. A háború kissé vál­toztatott a renden, a miniszterek fogadtak félen és nyáron, de a sör meg a tea elmaradt. A kü­lönbség továbbá az volt, hogy inig a háború előtt a mai antant újságírói vezettek, a háború álarc a szövetkezet nemzetek toliforgatói kerültek a homloktérbe és vettük természetesen mi magya­rok is. A változó miniszterek között tagadhatat­lanul Kühikn&nn volt a' legfoarátságosabíb, a leg- meg'érttőbb, aki sohasem próbált elzárkózni a ki­váncsiak és az érdeklődők előtt. Természetesen, inkább szeretet ő is kérdezni, miint telelni. Tőlem is azt kérdezte az első fogadásnál hivatalba lé­pése után, mi újság van Budapesten? Én meg rögtön azt kérdeztem tőle, hogy mit tud a bécsi meg a budapesti pacifistákról, akikről annak ide­jén már furcsa hírek érkeztek Berlinbe. Kühl- matiu nem akart semmit sem tudni róluk, csak arra volt kíváncsi, hogy mfért teszek különbsé­get a budapesti meg a bécsi békéké re sok között. Azért, mondottam, mert azok más és más okok­ból lármák tiltott utakon. Ezt nem akarta Kühl- nrann elhinni, de megígérte, hogy Czermfn gróf­tól, aki aznap érkezett Berlinbe, meg fogja .is­merni a valóságot. Hogy megtörtént-e, nem tu­dom ... Az összeomlás után már nem volt jódofgutáik A respublika első külügyi minisztere Böckdörff Rantzau gróf fogadta ugyan a külföldi. sajtó em­bereit, de a régi meghívottak közül törölte a volt szövetkezett nemzetek szülöttjeit. A külügyi hiva­tal hivatalnokai miegboitrámkoztak a különös mtel- lőztetésen, de a miniszter akarata ellen nem volt szavuk. Túléltük ezt is és a nemes gróf utódai visszahelyeztek béliünkét régi jogainkba'. A kü­lönbség ismét csak az, hogy most megint a hát­térbe kerültünk és az amerikaiak meg az ango­lok a helyzet urai. Nekik udvarolnak' a külügyek minden rendű és rangú intézői és két esztendővel ezelőtt Rosen bárót, az akkori külügyi minisz­tert valósággal ki kellett szabadítani a tengeren­túliak köréből, hogy velünk is szóba állha'sson. Rosen báró nagyon szeretetreméltó úriember és nálam rögtön érdeklődött Goldzieher tanár iránt, Én pedig a nagy tudósról átugrottam — a tria­noni békére. A miniszter csóválta .a fejét; ö ár­ról nem beszélhet. De, mondotta, szeretne Ma­gyarországgal jó barátságban élni és ha Ausztriát már Németországhoz csatolták volna, akkor — szerinte — könnyen. meg lehetett volna oldani Nyugat-Magyar ország problémáját. Azt azóta meg is oldották, de nem oly jól, ahogyan Rosen báró csinálta volna. Ez ra helyzet nem változott. Az uj külügyi miniszter is nagyon szeretetreméltó diplomata, aki szívesen beszélget velünk is. Mégis a fö az ő szemében, hogy mit és hogyan ir az amerikai meg az angol sajtó. Ezek a kollégák nem mindig barátai a német birodalomnak. De azokká pró­bálják őket tenni és aki nem érti ezt a törekvést, nem lát a német sziveikbe és vesékbe és nagyon idegen lehet Berlin légkörében. A német nép nyomora. Porosz miniszterek nem igen szoktak a kül­földi sajtónak bemutatkozni. Hogy most Hirtsíefor jóléti miniszter másként gondolkodott, annak messzemenő célja volt. A minisztérium uj, (az uj idők szülöttje. Hivatalos helyisége a porasz /urck- háza. Ez az intézmény megszűnt, helyiségeit már rég más közcélok javára használják. Előbb a központi munkástanácsok ülésezitek a junkerek volt palotájában, utóbb a közjóléti minisztérium foglalta le a maga számára. Az üvegtetős tanács­terem valóban a legideálisabb hely nagyobb- számu vendégeik fogadására, különösen akkor, ha a tisztelgőket valami jóra is kitániíani óhajtják. Hírtsiefer miniszternek pedig ez volt a célja* A csésze tea mellet a mHisztériám két vezető taná­csosa Kroilvne és- Dietrich doktorok, titkos orvosi tanácsosok, mondottak el egyet-mást a német nép szenvedéséről. A hallgatók szinte elfeledték, hogy a palota' előtt, a Leipzigerstrassén, élénken lüktet a gazdag Berlin élete. Hogy az óriási és 3 világon páratlan Weiíheim-áruházban tolong «, tömeg és két kézzel vásárolja a legdrágább áru­Hpgy a díszes cs legnagyobb kényelemmel I berendezett vendéglőkben ezer meg ezer küliöidi •a szezon minden különlegességét élvezi bor és pezsgő mellett nevetséges valuta árakon. Mind­erről a tudós orvosok hallgattak. Ellenben elmon­dották, hogy künn milliók nyomorognak. ívv a legtöbbjének hiányzik az élét két legnagyobb szi'kségletessége: a zsír meg a szén. Amikor egy font müvaj — igazi vajat nagyon kevesen tudnak vásárolni — több mint ezer márkába kerül, már egy négytagú csalfádnak is legalább 200,000 már­kát kellene évente költenie a fontos tápláló cikk beszerzésére. Honnan vegyék ezt az összeget. És miből vásároljanak gyermekeiknek tejet, be­tegjeiknek tojást, húsról nem is beszélve. Ez el­szomorító tényeknek már is komoly következései vannak. A halálozások szárna erősen szaporodik, hisz a test ellentál!óképessége erősen csökken és az uj generáció elcsemevészedik. .lefentös szá­zalékát az uj iskolák öté le zet te kinek nem lehet a tanulásra befogni, mert szervezetük oiy gyenge, hogy nem képesek a legelemibb feladatokat meg­oldani. És a tüdővész egy.re terjed, áldozatainak szánta nagyobb, mint valaha, hiszen még,..£ leg­szükségesebb tisztogatásra sincs pénz, tudvalévő­én ma a szappan már a legdrágább fényűzés! cikkek közé tartozik. Ebbe a bántó keretbe méltón illeszkedett bele a másik előadó Dietrich titkos tanácsos, ö az érem másik oldalát mutatta he még rikítóbb színiekben. Nemcsak a nép nyomorog, hanem az orvosok is. A tömegnek nincs pénze az orvosak fizetésére. Az örvösök egy része már más élet­pályán próbál boldogulni, van aki. szénbányász, van aki pincér és az orvosokkal együtt pusztul­nak az annyira szükséges kórházak is, a. régieket az óriási költségek miatt nem tudják fenntartani, újakat pedig nem tudnak berendezni. A gyógy- szenészeknek sincs elegendő tőkéjük a retenete- sen drága külföldi szerek beszerzésére, szóval az ország ■ közegészségügye. ezer sebből. vérzik és a kormány. tehetetlenül áll e bajok közepette. ' Nem lehetett meghatottság nélkül hallgatni a statisztikai adatokkal támogatott előadásokat. A helyzet láthatóan rosszabb ma, minit volta bábom második felében, nem utolsó, sorban azért, mert ina már többé remélni sem lehet jobb idők bekö­vetkeztét. Ellenkezőleg, évtizedekig teirbaitaitfen nyomor' és szenvedés vár a német népre, hisz mindinkább lébe tétlenné válik • egészséges nemze­dékeket felnevelni és áz életnek megtartani. Nem hiszem, hógy minderről a francia kollégák hűen tudósítanak haza; a francia polgárnak nem- sza­bad tudnia, mit szenved Berlin. De ha a miniszter elérte azt a kisebbik célt, hogy-a külföldi újság­írók — az ellenségesek — nem fogják ü jövőben Berlinről hirdetni, hogy-itt valódi jólét - uralkodik, máris nagy és hasznos szolgálatot tett 'politikai nézőpontból országának. Mert végre is minden téren a politika uralkodik. A sör meg a’ tea is be­állott szolgálatába. II. Vilmos,.,ha .valamelyes köz­jóléti célra milliókat akart, összegyűjteni, sör-es- tére hívta.meg Berlin bankárjait. Most mncs mil­lióktól a szó, hane.ro valamivel fontosabb dolog­iról, a megértésről, a nemzetek közeledésének megvalósításáról. Von Rosenberg és Hírtsiefer miniszterek ezzel a nemes céllal próbálkozták meg. Nem az ö hibájuk, ha csak egy kis lépést tettek volna előre... v­A Sí. Vychod erkölcsi csődje, Besztercebánya, január 10. Köztudomású, hogy a SÍ. Vtfchod szak- níányzsurnalistái kezedéitől fogva nélkülö­zik a szüksége következetességet, de hogy következetlenségükben önmaguk felett mondják ki a „requiem“-et, ez több a követ­kezetlenségnél. Január 6-iki vezércikkében ez a lap ugyanis a Rasin elleni merénylettel foglalkozva igy elmélkedik: „Ha megakarjuk akadályozni a politikai gyilkosságoknak a jövőben való elkövetését, száműzzük a szer­kesztőségi szobákból a politikai uszítás hangját" Ezzel a kinyilatkoztatással erkölcsi cső­döt kért önmaga és lapja ellen a vezércikke- zö. Mert hiszen ha a SÍ. Vychod redakcióiá- ból kilakoltatják a politikai uszítás szemetes­kosarát, no meg a politikai kacsák költő­fészkét. nem marad más hátra, mint a likvi­dálás. Ezt bizonyítja az idézett vezércikk okfejtése az első bekezdéstől az utolsó pon­tig. „A merénylő nem vallotta magát egyet­len politikai párt tagjának sem, tehát nem beléoitott pártmeggyőződés, hanem ama Ra- sint támadó újságok uszítása mondatta vele „Hibáztattam Rasin politikáját — megöltem" melyeknek fanatikus betüfalója volt. Köteles­sége tehát az államhatalomnak betiltani, Vagy megréndszabályozni a „politikailag uszító" lapokat és rászoktatni polgárait a „tisztes­séges" lapok Olvasására." Úgy látszk, csak az ösztönös szégyen­érzet akadályozta med abban a cikkírót hogy oda ne iktassa: ilyen például a SÍ. Vy­chod. Ama SÍ. Vychod, melynek hasábjain megszületése óta orgiákat ül a nemeztiségi vallási és a józan kritikákat gyakorló ellen­zéki megnyilatkozások elleni uszítás. Indexre akarja tétetni az „uszitó" lapokat amaz új­ság, mely négy évi létezése alatt megteste­sítette a „betűvel való mérgezés" fogalmát s melynek uszitó sorai ha megtermik azt a gyümölcsöt, mit most a Rasin elleni merény­lettel kapcsolatban farizeusi, pátosszal pana­szok fel, akkor úgy a szlovák autonómista mozgalom, mint a kisebbségek harcos veze­tői rég csöndes kriptalakók lennének már. Csak elmélkedjenek tehát a „cabinet noaire“-kal iker redakciók urai a Rasin elle­ni merényletről s hintsenek hamut fejükre mondtván: „nostra culpa". Csak elmélkedjen és gondolja meg, hogy amidőn az uszítás hangját lefogó államhatalmi szordinóról ál­modozik, önmagát teszi némává a SÍ. Vychod gárdája. Mert hiszen akkor elsősorban önma­gukat kell leszerelniük, ócskavasnak adni el a fokosokat, melyeknek harcias összecsen- dülése mellett járták eddig haditáncaikat, Szlovenszkón, a kassai Tordássy-utcai és a pozsonyi Rózsa-utcai redakciókban született meg az uszító zsurnalisztikának az az apacs­nyelve, mely csupa „janicsári vérbefolytás" „nemzeti ökölsujtás" s ehhez hasonló szolid idézetek egymáshoz ragozásából áll s éppen az ázsiainak gyalázott ellenzéki magyar sajtó az, mely szűznek mondhatja magát ezektől. Mi nem ismerjük az ekrazitos szófrázi­sokkal való harcmodort, mi a becsületes meggyőződés cáfolhatatlan érveivel védjük igazunkat s éppen ezért nyugodtan várjuk a szordinót. De annál inkább gyűjtsék a szem­fedőre valót a SÍ. Vychod és kenyerestársai, mert. megértek már arra, hogy eltemessék őket a szlovenszkói öszközvélemény „dies irae"-je. M. K. Kedvezően haladnak a lausaamei tárgyalások. Lausanne, január 11. (Havas.) A meg­egyezést célzó törekvések sikeresen halad­nak előre. A gazdasági és pénzügyi kérdé­sekéit, valamint az adósságok kérdését pén­teken a bizottság teljes ülésen fogja tár­gyaim. A tárgyalások ezen a téren haladtak a legkevésbé előre s legföljebb itt lehetsége­sek ■ bizonyos veszélyek. Letartóztatott olasz anarchista. Róma, január 11. (Havas.) A Tribuna jelentése szerint a Nuova Urnánita anarchista lap szerkesztőjét, Turcit, az államot veszé­lyeztető propaganda miatt letartóztatták. Az ellopott hajóhad. Moszkva, január 10. Litvinov helyettes külügyi népbiztos valamennyi kormányhoz szikratáviratot intézett, amelyben közli, hogy a központi végrehajtó bizottság de­cember 14-én elrendelte, hogy a Wladi- wostok megszállásában résztvevő orosz hadihajók legkésőbb január 1-ig térjenek vissza- Az orosz kormányihoz beérkezett je­lentések szerint Stark admirális vonakodik a parancsnak eleget tenni s már meg is kezdte a hadihajók törvénytelen eladását, így a Mandzsui nevű ágyunaszádot már el is adta a japán kormánynak huszonhatezer jenért s az Ochotsk szállítóba jó eladása szin­tén folyamatban van. Az orosz kormány ki­jelenti, hogy Stark admirális tranzakcióit nem ismeri el s fenntartja magának a hadi­hajókkal való rendelkezés jogát. Az orosz kormány felszólítja mindazon államok kor­mányait, amelyeknek vizein a hajók tartóz­kodnak, hogy vegyék igénybe az összes rendszabályokat, amelyekkel a hajókat, le­génységet és tiszteket mielőbb átadhatják az orosz kormánynak. A szovjet delegáció cáfolata. Lausanne, január 11- Az orosz bizottság a leghatározottabban megcáfolja azokat a külföldi lapokban megjelent híreket, amelyek szerint az orosz kormány felkérte volna a francia kormányt arra, hogy Joffre marsall vagy valamelyik niás tábornok vezetése alatt katonai missziót küldjön Oroszország­ba s hogy a szovjetkormány a franciáknak a Ruftir vidék re váló benyomulása esetén kü­lönböző nemzetiségekhez tartozó egyénekei fog letartóztatni. Mindkét hír teljesen légből kapott. Az angoi flotta titokzatos útja. London, január 11. (Havas). A Morning Post jelentése szerint az öt páncélosból, négy cirkáló­ból, több tengeralattjáróból és torpedórombolóból álló atlantíóoeáni flotta Portlandból tegnak kifu­tott a spanyol vizekre, ahol egy negyed évet fog tölteni. A flotta minden eshetőségre készen egy félévi muníciót vitt magával. Ne tdrje a fetet ha venni, eladni, vagy állást akar, hanem hirdessen a Prágai Magyar Hírlapban! lAPBHIIIEK Pesti rajzok. — Ódon ritkaságok boltja. — Kint szitál az eső, villamosok száguldoznak a körutakon, autók robognak és kocsik zörögnek s a könyvesbolt csöndesen álmodik a zajban. Régi könyvei, ódon metszetei, ritka kéziratai teljesen érzéketlenek a mai élet minden megnyilvánulása Iránt. Pedig a mai élet már rájuk nyitotta az ai- tóti Hol szent áhítattal, hol vigyorgó és markát dörzsölő kalmár szellemmel, de rányította. A primadonna-kultusz és tenorista-imádat autogramm-szédülete elvezette végre a megtéve- lyedett ízlést az irodalmi élet felé is. Mint ahogy az esőcsepp a salakon átszürődve tisztavizü lati­ban gyülemlik össze a föld alatt Ma már .fokai, Kemény, Tóth Kálmán. Reviczky, Gyulai Pál, Ady Endre kezevonását is keresik Pityi Paulina ope- rettdiva és Senkiházy Elemér táncművész aláfvr- kantásai helyett. Vannak gyűjtők, akik lázasan lo­holnak egy-egy iró vagy költő sorai után s van­nak könyvbarátok, akik napokat töltenek létrád kon mászkálva poros pultok magasságaiban. Az ódon ritkaságok boltja — dickensi címe alatt — nyugodtan várja az időt. Ma még alig van társa, de ha lesz, annái jobb lesz, mert meg­indul majd egy egységes vérkeringés. A régi könyvek, régi levelek, meleghangú dedikáciős példányok lesétálnak majd állványaikról, kisétál­nak fiókjaikból, mennek, mendcgélnek, meg-meg- pihennek valahol. Talán hónapokig, talán évekig, talán évtizedekig. Azután újra utrakelnek, újabb állványokra, újabb fiókokba, újabb kezek melegé­be, uiabb szivek közelségébe. És viszik magukkal az iró.lelkét, a költő álmát, rég múlt idők zama- tát, mint ringlispil, mely a múltból beléforog a jö­vendőbe. A Szajna partján sok-sok ilyen bolt van. Ilyenben élte gyerekkorát Jean Jaque Thibault, aki az Anatoie Francé irói névnek szerzett világ­hírt és messzevilágitó dicsőséget. Ilyenben szívta magába a francia író a klasszikus sorok levegő­jét. régi bölcsészek filozófiáját, elmúlt tudósok mélyrelátását s Coignard abbé halhatatlan humo­rát. Ha homályos antikváriumokba benézek, min­dig keresek a pultok mögött egy kis jövendőbeli Anatoie Franceot. A mi irodalmi Szajnánk a körutakon folyik. A körutakon, melyeknek kultúrája nem sokszor tíz­esztendős még s túlságosan fiatal arra. hogy ódon ritkaságokat tegyen a kirakatába. Az idők azonban malmokon hajtják a vizet. Egymásután kótyavetyélődnek el még nemrég féltve őrzött könyvtárak, minden büszkeségeikkel és ritkasá­gaikkal... Ha megtudhatod, milyen dedikációval küldte könyvét a költő a félelmetes kritikusnak. :a regényíró az írod alom történetírónak, a dráma­író a lapszerkesztőnek. Megvásárolhatod kézszo- rításükat. melyet egy lapra Írtak, könyvük első lap;ára, ahogy az illik és szokás. Beláthatsz lel­kűkbe, melyet müveikkel eltakartak s kisajátít­hatod magadnak két ember barátságát. A körúton minden fényt elűzve szitái az cső. Emberek futkosnak s bedugott füleden keresztül is valami gigászi tülekedés morgása ér agyadhoz. Messze utcákból esernyők bukkannak elő, ringatózva, mint nyelükön tartott fekete gombák. Úgy hiszem, könyvek szöknek alattuk, hogy el­vigyék melegüket az ódon ritkaságok boltjába. Falu Tamás, — (A prágai meteorológiai intézet jelentése). Idöjóslás: Változékony, esőrehajló időjárás vár­ható, friss északnyugati szelekkel és íagyponíkü. rüli hőmérséklettel. — (Az elnök Prágába érkezik.) Masaryk köztársasági elnök szombaton visszaérkezik Tátralomnioból Prágába. — (Rasin állapota.) A mai orvosi jelentés sze­rint Rasin állapota változatlan. Hőmérséklete 37, ér verése 100. A Nair. Listy jelentése szerint Rasin állapota jelentősen javult, de még mindig komoly. A fájdalmak nem szűntek meg és a hosszabb be­szélgetés nagy fáradságot okoz Pasimnak. Ezért a családtagjaim kívül senkit sem bocsátanak hozzá. A komplikációk lehetősége nincs kizárva. Teg­nap erősebb köhögés vett erőt Rasinon, amely alaposan kimié ni tette. A mai szituáció hossza'Db ideig tarthat. — (Mauzóleumot állítanak Gárdonyi Géza sírja fölé.) Egerből jelentik: A városi tanács elhatározta, hogy Gárdonyi mouzeu- loma javára országos gyűjtést indít. Addig is, amig amauzoleum elkészül, a nagy iró sirját ideiglenesen elkerítették. — (Kinevezések). Lévai tudósítónk jelenti: A cseh-szlovák igazságügyminiszter a lévai járás- bíróság mellé szervezett árvaszéki hivatalhoz el­nökül Hamar Gyula vezetőjárásbirót, árvaszéki ülnökké Mozdroviczky Ferenc volt nyitramegyei árvaszéki ülnököt, irodatisztté Paár Antal iroda­tisztet nevezte ki. — Zosták András volt polgár- mestert lévai járási főnökké, Jakubéczi Ferenc volt lévai városi tanácsnokot Losoncra a kerületi főnökséghez referenssé, Lehoczky Pál volt lévai rendőrkapitányt pedig a párkányi államrendőr­séghez rendőrfőtisztté nevezte ki. — (Beiktatták az uj dunáninneni evan­gélikus püspököt.) Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: A Deák-téri evangé­likus templomban ma délelőtt iktatták be nagy ünnepség keretében Kiss Istvánt, a dunáninueni evangélikus egyház újonnan megválasztott püspökét.

Next

/
Thumbnails
Contents