Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-12 / 8. (161.) szám
Péntek, január 12. Elnök: Önnek jogában leit volna ebbe betekintést nyerni. B a e r a n : A vizsgálóbíró ur azt mondta, hogy csak védőim nyerhetnek betekintést a jegyzőkönyvbe, én nem. T a n.u : Azt mondottam, hogy csak az én jelenlétemben nézheti meg a jegyzőkönyvet. Eiselt védő: Nekem is azt mondta a vizsgálóbíró ur, hogy csak én olvashatom el a jegyzőkönyvet, védencem nem. T a n u : Én csak azt mondtam, hogy Baeran dr. az én jelenlétemben olvashatja el. Holdinget és Baeran találkozása. Ügyész: Hogy volt Holdinger látogatása? Tanú: Aznap, mikor Kalina és Jung képviselő urak meglátogatták Baerant, fölkeresett engem egy huszonnégy-huszonöt év körüli elegáns fiatalember és kérte, engedjem meg, hogy Baerannal beszéljen. Ezt nem engedtem meg neki, csak akkor, mikor másodszor is visszatért hozzám. Jelen voltam a beszélgetésnél, azonban nem értettem belőle semmit. Közben Baeran felesége is megérkezett, neki azonban csak akkor engedtem meg, hogy a férjével beszéljen, mikor már Holdinger eltávozott. Megjegyzem, hogy ekkor hallottam először Holdinger nevét. Mikor Holdinger eltávozott és Baeranné bejött, hogy férjével beszéljen, Holdingért figyelmeztettem, hogy várjon meg, mert ki akarom hallgatni. Holdinger azonban eltűnt. Baeran: Vizsgálóbíró ur, igaz-e, hogy mikor én önnél találtam Holdingért, meglepődtem és ezt kérdeztem tőle: Ön itt van Prágában? T a n u : Igen. Mondott valamit, de hogy mit, arra nem emlékszem. Baeran: Holdinger akadozva beszélt velem és egy diáknak a címét akarta megtudni. Tan u : Én csak annyit értettem, hogy egy diákról volt szó, de az összefüggést nem tudtam. Baeran: Ön karba tett kezekkel figyelt minden szóra. T a n u : Hallottam, de az összefüggést nem tudtam. Baeran: Én Holdingertől kérdeztem: Magának bátorsága van tőlem egy diák címét kérni. A vizsgálóbíró urat pedig figyelmeztettem, hogy ez az. ember agent provokátor. A vizsgálóbíró ur utána kiáltott: Pane Holdinger. Tanú: Ezt nem mondtam.-Én Holdinger nevét csak a látogatás után tudtam meg. Baeran : Én mondtam önnek, hogy ez beugratás. Mit vallott Kalina? Tanu: Kalina Holdinger parlamenti látogatásáról elmondotta, hogy Holdinger milyen dolgokról beszélt neki. Értesítettem a rendőrséget, hogy Holdingért keressék meg. Baeran képviselő ur csak másnap mondta nekem, hogy Holdinger agent provokateur. gazember és a cseh ellen-kémszervezet tagja. Érdeklődtem a hírszolgálati hivatalnál Holdinger felől. Azt mondották, hogy ilyen nevű ember nincs az ő szolgálatukban. Baeran: Hat tanúval bizonyíthatom, hogy Holdinger‘németországi útlevelén díjtalan cseh vizűm volt és hogy egy írással rendelkezett, amelyben a berlini cseh-szlovák követség fö-lszólitja a cseh-szlovák hatóságokat, hogy Holdingért mindenben támogassák. Ügyész: Hamis, vagy valódi volt a vizűm? Baeran : Ügyész ur, vízumot nem lehet könnyen hamisítani! Ügyész: Hiszen ön mondta Haldin- gerről, hogy gazember. T a n u : Azután jött Kalina és Jung képviselő s beszélt Baerannal. Beszéltek Holdingerről és az útlevélről is. Nekem azonban fogalmam sem volt arról, hogy ez összefüggésben van a pörrel. Elnök: Kalina és Jung följelenthették volna Holdingért. Eiselt védő: Kalina és Jung mérnökök és igy nincs jogi gyakorlatuk. Ügyész: Hogy viselkedett Schwabe a fogsága alatt, mikor menyasszonya és anyja is le volt tartóztatva. Tanú: Mindennap érdeklődött ezek sorsa után és azt mondta, hogy ártatlanok. Schwabe: ígérték, hogy szabadon bocsátják őket, ha mindent magamra vállalok. T a n u : Én ilyen Ígéretet nem tettem. Schwabe csak kérdezett tőlem. Ügyész: Mi volt a táskaügy? Tanú: A táskát megvizsgáltam és abban fényképeket találtam. A képeket fölvittem a Hradzsinba a vezérkarhoz és ott azt mondották, hogy Nowakowskytó! szánnának. A brünni rendőrségen azt mondatták, hogy a táskáról Geller dr. tett íelentést. Ügyész: Nownkowsky azt mondta, hogy kihallgatása alkalmával a feleleteket beíészuggcrálták. dr. pozsonyi kanonok került. Erről a kanonokról itt Pozsonyban még azok se tudták, hogy polgármesterjelölt lehet, akik a beava- tottság jellegére tartanak igényt, a város magyar és német lakossága pedig még akkor se ismerhette nevét, ha állandóan bújta volna a lapok „Kinevezések14 című rovatát. Okaink dr.-t tavaly nevezték ki kanonokká s csak nagyon rövid ideig volt tagja a városi képviselőtestületnek, amelynek karából most Pozsony város polgárságának élére került. Hogy az uj polgármester pap, Isten szolgája, ez némileg rokonszenvessé teszi őt azok előtt, akik, ravaszkás szóval mondva, „Sei- pelizmust“ látnak keletkezni megválasztásával. Okanik dr. azonban Srobár politikai iskolájának hive, tanítványa és neveltje annak a politikai rendszernek, amelynek a szloven- szkói magyarság nem a legszimpatikusabb rendelkezéseket köszönheti. S igy, bár nem ió a jóslatokat korán világgá bocsátani, mégis az a föltevés, hogy Okanikkal a pozsonyi lakosság főnyereményt nem csinált egészen biztosan, némileg beigazoltunk tekinthető. A kellemes csalódások a politikai rendszer eddig kinevezett emberei között Szlovenszkóban nem tartoznak azok közé a dolgok közé, amelyeket nagyon sokszor kellett volna tapasztalni; ha itt csalódásokról volt szó, akkor azok rendszerint kellemetlenek voltak. Okanik dr.-on van hát a sor, hogy az. ellenkezőjéről győzze meg a régi koronázóváros kissé kétkedő, kissé bizalmatlan és nagyon szkeptikus lakosságát. Hátramaradt azonban még a már de facto megválasztott két helyettes polgármesternek problémája. Elsőnek a sokat futtatott célba Kraus Ferenc dr. futott be. Kraus dr. eddig a „Sesztka“ nevű bizottság elnöke volt. s hogy róla szintén keveset hallottak a pozsonyiak, az lényegesen annak a körülménynek köszönhető, hogy az uj polgármesterhelyettes, mint mérsékelt soviniszta cseh, a lapokban és a politikában aránylag keveset szerepelt. Róla, sajnos, nem lehet hízelgő dolgokat írni egyszerűen abból az okból, hogy a cseh nyelven kívül más nyelvet nem bír s ennek folytán bármennyit szónokolt volna is a képviselőtestületben, a legnagyobb lojalitásban szenvedők sem tudták volna megérteni szavát. Fiatalember lesz az első helyettespolgármestere Pozsonynak, aki, ha tényleg komolyan fogja föl hivatását és a város lakosságával érintkezni is akar, legelsöscrban a német és magyar grammatikához kell nyúlnia. A második helyettes- polgármester, ezzel ellentétben, már ismertebb legény. M a s z á r Ágoston olyan politikus, akinek éles nyelvezete a pozsonyi magyar-német szociáldemokrata pártnak eddig dicséretére vált. A leggyorsabban gondolkodó szónok, akinek szatírája a priináspalota tükörtermében sokszor aratott elismerést, de hogy nagyon hajlandónak mutatkozik a megalkuvásra, kitűnik abból a körülményből, hogy fiának már az „uj politikai orientációt14 kell követnie, amit sokan abból a nem éppen mellékes körülménybői vélnek következtetni, hogy az ifjú Maszár néhány hónap óta a szokolok közismert jelvényét viseli kabátja gomblyukában. Jelnek nem jó jel ez az ifjú Maszár-jel, de abból, hogy a fiú mit csinál, még nem lehet egészen biztosan következtetni arra, hogy az apa, mit akar. A keresztényszocialista párt jelöltje, egy kedves, szeretetreméltó öreg ur, régi városi politikus és neves ügyvéd, aki a viszonyok bajainak minden árnyalatát ismeri és városszerte nagy tekintélynek örvend, Molec Dani, egy szavazatnyi különbséggel már csak az elnöki karba jutott be, még pedig olyképpen, hogy a zsidópárt két szavazóképes embere a választásnál üres cédulákat dobott az urnába. Mégis, ha igénybe veszik a- törvény rendelkezéseit, Molec, mint direktóriumi tag, bármelyik városi osztály vezetésével volna megbízható. Ötödiknek az elnöki karba S i - P o s Leó dr., a zsidópárt embere került. Sípos dr. eddig nagyon tartózkodóan viselkedett a legkényesebb politikai kérdésekben, az „óvatosak44 táborába tartozik, akinek programja, nacionális tekintetben, talán nincs is. Mindezek után csak egy körülménynek örvendhet az, aki természetszerűen nem helyesli a pozsonyi „polgármesterválasztás44 eredményét, annak, hogy az urak mindenképpen csak provizórikusán kerültek a pri- más-palota puha fotel!jeibe s hogy az állítólag már a nyár folyamán megejtendő községi választások után egészen másképp alakul a helyzet a pozsonyi városi vezetőség kara körül. Holly Jenő.------- ------- * ---KérjCk barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék la- punkat, a Prágai Magyar Hírlapu t 41 kétszer figyelmeztettem a közönséget, hogy viselkedjék csöndesen. Kijelenteni, hogy a legkisebb rendzavarásra kiürittetem a termet és önök többé ide be nem teszik a lábukat. (Tanúhoz:) Az is benne volt az iratokban, hogy ellenőrzik a férjét? Tanú: Igen. Elnök: Mi volt még? Tanú: Más képviselőkről is volt szó. Vanek nevére határozottan emlékszem, a többire nem. G o 11 e r védő: Sok tiszt kereste föl lakásán a férjét? T anu: Sok, de nemcsak tisztek, hanem mások is. Nagyobbrészt csehek, akik azt mondták, hogy a cseh képviselők nem mernek a képviselőházban beszélni. Elnök : Miről beszéltek még? Tanú: Férjem távollétében is jöttek hozzánk emberek és nekem rtiondották el, hogy milyen rosszul bánnak a katonákkal. Egyszer egy légionárius jött hozzánk, aki a Szlovenszkón uralkodó rettenetes állapotokat vázolta. Cerny biró: Honnan való volt ez a tiszt, Brünnből? Tanú : Igen. Mi történi Nagy tornán ? Baeran: Az a légionárius, aki a feleségemmel beszélt, iratokat is hozott nekem, mely szerint egy főhadnagy a szíovenszkói Nagytorua községben tizennégy embert végeztetett ki. Ezt a legionlstát hazaárulónak deklarálták és később azt mondották róla, hogy nem épeszű. Én ezt az esetei a képviselöházban is fölhoztam és elmondtam, hogy egy ti- zennégyéves kis leányt és egy hatvanöt- éves aggastyánt egész nap éhezhettek, majd pedig agyonlőtték őket. A hadügymk, niszíer az interpellációmra nem válaszolt, magánúton azonban közölték velem, hogy az a főhadnagy, aki ezt tette, tette elkövetésekor be volt rúgva. Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette és folytatását délután öt órára . tűzte ki. Tanú: Nowakowskynak az egyik írást a másik után mutattam föl. Egyesekre azt mondta, hogy tőle származnak, egyesekre, hogy nem tudja, másokra pedig, hogy nem is látta azokat. Nowakowsky : Kihallgatásom alkalmával fölolvastak egy csomó jegyzőkönyvet. Azt sem tudtam, mit feleljek. Elnök: ön azt mondta, hogy önbe be- leszuggerálták a feleleteket. Feleljen arra, hogy ez nem volt-e saját véleménye? Nowakowsky : Nem emlékszem határozottan az egészre. S ch w abe : Mindjárt az elején megmondtam, hogy Nowakowskyval együtt fényképeztem és egyedül nern. T anu: Ez igaz. Baeranné vallomása. A vizsgálóbíró kihallgatását ezzel befejezték. A bíróság áttért Baeran Alajos dr. feleségének kihallgatására. Elnök : Mondja el, mit tud a két tiszt látogatásáról? Tanú: Tavaly két férfi jött a lakásunkra. Férjem, mint cseh-szlovák tiszteket mutatta, be nekem, akik fontos dolgokat hoztak. Iratok voltak náluk, amelyeket lefordítottak. Az iratokban benne volt, hogy a férjemnek a kisasszonya a szeretője. Elnök : Mi volt ott még? Tanú: Nevetséges családi dolgok. Elnök : Konkrét dolgokat nem tud fölsorolni? Tanú: Nem tudom, hogy elmondjam-e ezeket? (Férjéhez:) Elmondjam? Ügyész: Tiltakozom az ellen, hogy a tanú a vádlottal beszéljen. Ra-dda védő: Családi dolgokról van szó. Nem lehet kényszeríteni vallomásra. Intermezzo. Elnök-(idegesen): Kérem az urakat, ne zavarják a kihallgatásokat. Én már négy napja' dolgozom és ez is idegesít engem. A közönség az elnök eme megjegyzésére hangpsan fölnevetett. Elnök (föláll rendkívül izgatottan és sápadtan. A teremben halott: csönd.): Már Iffieréü <ts M®fc€agiiI€&s,, ir^edeiftlo. gyaitak, hogy egy esetleges cseh-magyar háború esetén Lengyelország két hadosztállyal segítené Magyarországot és Szlovén- szkot visszacsatolná Magyarországhoz. Ez volt Baeran terve és ennek végrehajtása céljából tárgyalt Béesben és Budapesten. Öt (t, i. tanút) 19? 1-ben letartóztatták, de tudja, hogy az irredenta-szervezetek még mindig fönnállónak. Értesüléseinek egy részét egy Sztrányay nevű őrmestertől kapta, aki a miskolci hírszerző-osztálynál volt alkalmazva. Baeran: Emez állításokból egy szó sem igaz. Tény az, hogy Győrffyt ismertem, de ő nern magyar irredentistavezér, hanem német ember. Lapunk zárásakor a tárgyalás tart. P§B@if! proliéinál!. — A polgármesíerválassfásról. — Pozsony, január 10. (Saját tudósi tónktól.) Előrelátható volt, hogy a pozsonyi polgármesterválasztás, ez a groteszk és minden tekintetben komikus aktus, amelyet a jól beavatott sajtó hosszú hónapok óta, mint a demokratikus gondolat tökéletes győzelmét igyekezett beharangozni, úgy folyt le, mint ahogy programszerűen tervezve volt. szépen, rendben, zökkenés és ..akadály44 nélkül. Ha eltekinthetnénk attól, hogy . a választás elnöke a választóknak még azt sem engedte meg, hogy a skrutinium előtt egynéhány elvi kijelentést tehessenek, amelyek a választás k a r a k t e r i z á 1 n i ugyan még igen, de megakadályozni már sehogy sem tudták volna, akkor, ha a „demokratikusok44 szemüvegén át néznők a világ és a- pozsonyi helyi politika folyását, méltán lehetnénk megelégedve a győzelemmel, így azonban néhány megjegyzéstől még akkor sem lehet igen eltekinteni, amikor a meg nem változtatható tényeket vizsgálva, érdemileg keressük az ügyek fejlődését. A pozsonyi városháza élére a törvény szerint egy öttagú bizottság került. A kormány, a pártok szavazatainak nagyságától eltekintve, ebből az öttagú bizottságból választja ki magának a legmegfelelőbb embert, azt, akiben a kormány a bizalmat véli találni és lehetőleg azt, aki ennek a bizalomnak zálogát a mellényzsebében hordja. Minthogy I v á n k a Milán dr. — hónapok állandóan emlegetett polgármesterjelöltje — bizonyos okok miatt az elnöki székre nem reflektált, lévén neki egy jólmenö ügyvédi irodája, amelynek hire messzebb körökre szállt, mint birtokosának pólitikai kvalitása, ezért és en- ‘üek folytán, az elnöki karba Okanik Lajos A délutáni tárgyalást az elnök hat óra : felé nyitotta meg. Fölolvasták Lombardini i tüzérszázados jegyzőkönyvi vallomását. Eb- i ben Lombardini elmondta, hagy.. 1921-ben < Budapestén volt és tudott arról, hogy Baeran Budap,e§tre szokott járni és az< irreden- j tistákk.al tárgyal. Égy vendéglőben .látta : I5aeránt Dvorcsákkal, Kmoskóval és, Folkus- 1 hazy alezredessel tárgyalni. Baeran társasá- ; gában volt egy Braun nevű cseh százados. ! A társaság politikai dolgokról beszélgetett. Náday dr., aki a magyar irredentisták egyik vezetője, futárösszeköttetést tartott fenn Brünn és Budapest között. Kmoskó azt mondotta, hogy Baeran sokat tárgyalt Mészárossal is, aki Cseh-Szlovákia elleni kémkedésért le volt tartóztatva. Elnök (Baeranhoz): Ön kijelentette, ( hogy a fentnevezett urakat nem ismeri. Baeran: Folkusházyt nem ismerem, vendéglőben Budapesten senkivel nem tárgyaltam. Náday sohasem volt nálam Brünu- ben. G o 11 e r védő: Kérem megállapítani, hogy Lombardinit miért tartóztatták le. Elnök: A pozsonyi rendőrségen fölvett jegyzőkönyvből ezt nem tudom megállapítani. Ügyész: Lombardinit a cseh-szlovák köztársaság ellen elkövetett kémkedés miatt fogták el. Ezután M a j o r o s Géza technikusnak, aki szintén a cseh-szlovák köztársaság ellen elkövetett kémkedés miatt van letartóztatva, a jegyzőkönyvi vallomását olvasták föl. Majoros elmondotta, hogy ö Magyaróvárott a magyar irredentisták szolgálatában állott. Ott megtudta, hogy a magyar irredentaszervezetek Szlovenszkón is működnek. Megtudta, hogy Morvaországban egy Nord- böhmen nevű irredenta-szervezet működik és ennek a feje Baeran képviselő. 1920-ban Baeran egy tengerészkapitánnyal Becsbe és onnan Budapestre ment. Baerannal Becsben GyÖrrfv Endre magyar irredentistavezér lakásán találkozott és ott hallotta, hogv Baeran szokott Budapestre járni. Budapesten Baeran föl szoka keresni a vezérkart és állandó érintkezésben áll Siménfalvy ezredessel és Folkusházy alezredessel, a magyar irredentizmus e két vezetőjével. Baeran és a., magyar vezérkar között Náday tartotta fönn az összeköttetést, aki a vezérkar második számú kémósztályában volt alkalmazva. Megtudta azt is. hogy Szlovenszkón öt, Morvaországban egy és Ruszinszkóban egy irredenta-szervezet működik. Győrffy elmondotta tanúnak azt is, hogy Baeran gyakran Jár a bécsi magyar követségre és ott egy lengyel ezredessel1 is érintkezett Arról tár-
