Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-12 / 8. (161.) szám

Péntek, január 12. Ellentmondó tanúvallomások a Baeran-pörben. Bajmóczy jegyzőkönyvi vaiiomása. — Knirsch képviselő, a vizsgálóbíró és Baeranné kihallgatása. Prága, janmár 11. (Saját tudósítónktól.) A Baeran-pör teg­napesti folytatólagos tárgyalásán még min­dig Novakovszky tanú kihallgatása volt so­ron. Elnök: Fölmutat egy Magyarország elleni mozgósítási tervet és megkérdi Nova- kowszkytóL, hogy volt-e ez nála. Tana: Sohasem láttam. Sdiwabe: A katonai kifejezéseket nem értem s igy nem vagyok tisztában az­zal, hogy melyik tervet fényképeztem én le N o vak ows'ZÍky v a 1. Elnök: Van itt egy dolog, amely Bae- ran dr. urat is érdekli s ez egy katonai fel­vonulásokról szóló irat, amelyről Baeran dr. beszélt is a költségvetési bizottság ülésén. (Baeranhoz.) Mondja meg, doktor ur, hon­nan szerezte az adatokat? Baeran: Nem én szereztem, hanem kollegáim. Az egyik kollegám a képviselő- háziban nagy feltűnést keltett ama beszédé­vel, amelyben leleplezte a cseh-szlovák-fran- cia titkos katonai szerződést. Mi külföldi di­plomatáktól kaptuk az adatokat abból a cél­ból, hogy járjunk utána a dolognak és álila- pitsuk meg a valóságot. Az én feladatom az volt, hogy a titkos szerződést szóvátegyem a költségvetési bizottság ülésén. Én a Né­metország elleni és Luzsics községből kiindu­ló katonai fölvonulás tervéről beszéltem. Elnök (Novakowszkyhoz): Itt van egy összetört fányképlemez, amelyet a maga la­kásán találtak. Tanú: Én már akkor is csodálkoztam ezen, amikor ezt a vizsgálat folyamán elém tárták és kijelentettem, hogy lehetetlen, hogy ezt nálam találták volna meg. De ha mégis nálam lett volna, akkor ez csak ugy történhe­tett meg, hogy Schwabe, aki többször köl­csönkért tőlem fényképezési cikkeket, ezt tévedésiből a visszaadott dolgokkal együtt hozzámküldite. Schwab e: Ez az összetört lemez nem tőlem való. . Ügyész: Novakowszky ur, fényképe­zett ön más dolgokat is? Tanú: Igen, tájakat és családi képeket. Stein védő: Bejelentem, hogy a h.ad- osztálybiróságon azért mondtam le Wu.rm százados védelméről, mert nem engedték meg, hogy a vádlottal négyszemközt beszél­hessek és betekintést nyerhessek a dolgok­ba. Ezekből is látható, hogy milyen alapon ítélték el Novakowszkyt. G o 11 e r dr. védő: Mondja, Novakow­szky ur, milyen ügyben tárgyaltak a hozzá­tartozói Baeran dr.-ral? foguitsáig vádja, megint csak az erdélyi iró szavait idézem: „Jó hatással volt útja a változatos be­nyomások miatt egész kedályéletére és köl­tészetére. Ezek uj üdeséget adtak költemé­nyeinek s megerősödött abban, hogy költe­ményeiben tapasztalatainak s ezek lelkére gyakorolt hatásának adjon kifejezést- Ettől fogva költészete komolyabb és nemesebb; hangulata férfiasabb és emeikedottebb, hiva­tásának teljesebb tudatára ébred s tárgyai­ban épp ugy, mint kifejezéseiben választéko­sabb. Amint maga, egyénisége, ugy költé­szete is kilép az ifjúi tulcsapongásbói s az élet nagy feladatai tűnnek föl lelke előtt.*1 A lázas munkában, mely a testét ki­pihentető, lelkét felfrissítő útra következett, alig van ideje ide gondolni. Mégis, két évvel később, mikor boldog szerelme beteljesülését J alig bírja bevárni, mikor megnyílóban van i előtte a jövő, tehát le akarja zárni a múltat, mikor szivrepesve sietne már menyasszonyá­hoz Erdődre, még egyszer végigjárja a ked­ves vidéket, amely lelke nyugalmát adta vissza neki. Pest és Erdőd közt semmiesetre sem a legrövidebb ut a Losoncon. Rima­szombaton, Bején, Miskolcon. Sárospatakon, Bodrogközön, Ungvár, Munkács. Beregszá­szon át vezető; erre a vargabetűre talán va­lami homályos sejtelem vezette, hogy ezen­túl nem lesz alkalma visszatérni ide. mert más kötelessége lesz mint férjnek, családapá­nak s főképp mint hősnek, aki a szabadságért kell, hogy föláldozza a szerelmét is. Petőfi az egész világé, mely tisztelettel adóz nagy szellemének. A magyar nemzet összességéé, mely szeretettel öleli minden időben a szivére. De mi, árvaságra jutott szlovenszkói íitegyarok külön <s magunkénak tarthatjuk azért, amit a mi hegyvölgyes vi­dékünk, a mi akkori magyarságunk adott neki. — Vége. — Tanú: Atyám Baeran dr.-ral csakis •mint a lakásbizottság elnökével tárgyalt. Én sohasem beszéltem Baerarimal. Ügyész: Ki volt a védője a hadosz­tálybíróságon? T anu: Golier dr. Ügyész: Hogyan lehetséges az, hogy a hadosztálybiróságon másképp vallott, mint itt? T a n u : Mert tudtam, hogy minden val­lomásom hiábavaló, úgyis elitéinek. Ügyész: Jogász ön? Tanú : Nem. Golier dr.: Három nap alatt végighaj­szolták az egész ügyet a hadosztálybirósá­gon. Elnök negyedórára fölfüggeszti a tár­gyalást és bejelenti, hogy Nowakowskyt már csak csütörtökön reggel hallgatják ki újból. Szünet után uj tannt hallgattak ki H o s t á n y Anna, Golier dr. védő iroda­kisasszonya személyében. Elnök: Emlékszik-e arra, hogy mi volt azzal a csomaggal a brünni pályaudvaron? T a n u : Igen. Golier dr. kiküldött a vas- uti ruhatárba', hogy kérdezzem meg, hogy nincs-e ott egy csomag Schwabe, Tiefenbach vagy Baeran dr. nevére. Elnök: És mit csinált? Tanú: Elmentem a ruhatárba és érdek­lődtem a csomag után. A ruhatárosnő azt mondotta, hogy ruhatári jegy nélkül csoma­got nem adhat ki. A ruhatárosnő ama kérdé­sére, hogy ki küldött engem, azt feleltem, hogy Golier dr. Elnök: ön a briínni rendőrségen tett vallomásában azt mondotta, hogy ruhatári jeggyel ment a csomagért, a ruhatárosnő pe­dig azt felelte, hogy az ön által említett név alatt nincsen csomag a ruhatárban. A cédulát pedig Golier dr.-nak adta vissza. Tanu: Nekem a rendőrséggel sohasem volt dolgom. Érthető, hogy megijedtem ki­hallgatásom alkalmával. Ruhatári jegyet Gol- ler dr.-tól sohasem kaptam. Golier védő: Milyen sokáig tartott a rendőrségen a kihallgatása? Tanú: Másfél óráig. Golier védő: Nem lehet csodál­kozni, ha ugy vallott. Különben is megbízha­tatlansága miatt a leányt irodámból elbocsá­tottam. Stein dr. védő bejelenti, hogy Soukup alezredes kifogásolta azt, hogy Baeran fele­sége, akit mint tanút hallgatnak majd ki, a nézőtérről végighallgatja a tárgyalást. Elnök: Itt van Baeran dr. felesége? Baeranné: Itt vagyok. Elnök: Kérem a termet elhagyni, mert még nem döntöttünk afölött, hogy kihallgat- juk-e vagy sem. Baeranné a teremből eltávozik. A bíróság azután tizenöt jegyzőkönyvi vallomást olvasott föl, amelyek közül egyik sem tartalmazott Baeran dr. ellen terhelő adatokat. Amikor Uhlnak, a német nemzeti párt titkárának és Post hadnagynak a vallo­mását fölolvasták, Baeran dr. bejelentette, hogy ezekről tudomásai niucsen, vizsgálati | fogsága alatt nem mutatták meg neki. R a d d a dr. védő kéri az elnököt, hogy Baeran eme kijelentését vegyék be a jegyző­könyvbe. Elnök bejelenti, hogy ez már meg­történt. A brünni rendőrség alkalmazottaival föl­vett jegyzőkönyvek fölolvasása után az elnök a tárgyalást berekesztette és foljHatását ma délelőtt kilenc órára tűzte ki. Mm me^fiiigvielése A mai tárgyalást negyedtizkor nyitotta meg Kratochwili elnök. Behívta az összes ta­nukat. Köztük van Knirsch képviselő, vala­mint a képviselőház több titkára is. Tauslk és Haoken képviselő levélben mentette ki magát. Az elnök kérte a tanukat, hogy ma­radjanak Prágában mindaddig,, mig ki nem hallgatják őket. Elnök: Fölolvassa Kacken képviselő jegyzőkönyvi vallomását, majd, Baeranhoz fordulva, így szól: Doktor ur azt mondotta tegnap, hogy két cseh tiszttől olyan iratokat kapott, amelyben az állott, hogy a katonaság megfigyeli az ellenzéki képviselőket. Milyen nyelvűek voltak az iratok? Baeran: Cseh nyelvűek. A tisztek ezt lefordították nekem. Én a személyemre vo­natkozó adatokat följegyeztem és az iratokat visszaadtam nekik. A két tiszten kívül bárom barátom volt jelen, ezeknek nevét azonban nem árulhatom el, mert ez exisztenciájukban veszélyeztetné őket. Egyébként feleségem is ott volt. Ügyész: Miből következtetett arra, hogy a tisztek csehek voltak? Baeran : Kiejtésükből kivettem, hogy csehek. Kijelentem azt is, hogy az iratokban cseh nemzetiségű ellenzéki képviselőkről is voltak adatok. Hanswitz katonai szakértő: Ön azt mondotta, hogy az iratok a hadügyminiszté­riumból valók. Meg tudná az iratok számát mondani? Baeran: Szám nem volt rajtuk. Még- egyszer kijelentem, hogy az iratokban nem a katonai rendőrségről, hanem a tiszti hír- szolgálati hivatalról volt szó, amelynek az a kát tiszt is tagja. Az íratok utaltak arra is, hogy a tiszti ellenőrző hivatal Prágából, Rrühnböl és Szlovenszkóból is kapott Jelen­tésekéi, A Sziovenszkóből érkezett jelenté­sei: Hlinka és Juriga páter működésére vo­natkoztak. Én ezt az ügyet a képviselőház­ban is szóvá akartam tenni, de letartóztatá­som miatt nem jutottam hozzá. Hauswitz katonai szakértő: Honnan győződött meg arról, hogy ezek hivatalos iratok voltak? Volt rajtuk valami jelzés? Baeran: Elnök ur, kijelentem, hogy hivatalos iratok voltak, mert hivatalos sze­mélyek hozták hozzám. Csodálkozom, hogy ezt nem akarják beismerni az urak. A kato­nai rendőrséget ugyan föloszlatták, de he­lyébe lépett a tiszti hírszerző hivatal. Elnök: Bejelentem, hogy intézkedtem az iránt, hogy erről az ügyről bővebb fölvi- lágositást kaphassak. Elnök: Bejelenti, hogy Stein véd$ ama kérését, hogy Schwabe útlevelét sze­rezzék be a brünni rendőrségtől, nem lehetett teljesíteni, mert ott nincsen Schwabenak út­levele. Bejelenti továbbá, hogy Golier védő kérésére Brunar képviselőnek, Stein védő kérésére pedig Baeran feleségének kihallga­tását elrendelték. Wurm százados kihallga­tását a bíróság fölöslegesnek tartja. Stein védő: Kéri a teremben tartóz­kodó Soukup alezredes újbóli kihallgatását. A bíróság a kérésnek helyt ad. Stein védő (Soukup alezredeshez): Ön azt mondotta, hogy Bajmóczy egyik benfen- tese mondta el önnek a dolgokat. Tudja ön ennek az egyénnek a valódi nevét? Soukup alezredes: Nekem meg­mondta a nevét, de hogy igaz volt-e, nem tudom. Golier védő: Alezredes ur, tudja-e ön, hogy Schwabet ismerték-e a magyar követ­ségen, vagy csak Bajmóczy ismerte őt? Soukup: Bajmóczy ismerte, azt biz­tosan tudom, de hogy mások is ismerték, ar­ról nem tudok íölvilágositást adni. Golier védő: Ismerte ön Bajmóczyt? Soukup: Erre a kérdésre nem vála­szolhatok. Golier védő: Hol találkozott Bajmó­czy benfentesóvel? Soukup: Kávéházakban és szállo­dákban. Knfrscla Ss©i»wis«I«§ voliosnása. A bíróság ezután elrendelte Knirsch német képviselőnek a kihallgatását Elnök: Meg tudná-e mondani, hogy Baeran doktor ur mikéht jutott titkos iratokhoz? •Tanú: BurivaJ, képviselőtársammal egyszer Briinnből Prágába utaztam. Brünnben Baeran ba­rátommal négyszemközt beszéltem és kérdeztem tőle, mint barát a baráttól, hogy van-e valami köze a kémkedéshez és hogy ismeri-e Novakow- skyt. Baeran kijelentette, hogy a kémkedéshez semmi köze és Novakowskyt nem ismeri. Buri- vallal is beszéltem a kémkedésről, aki kijelen­tette, hogy különös dolog, hogy Baeran a költség­vetési bizottság ülésein titkos dolgokat hozott föl. Meg vagyok róla győződve, hogy Baeran ártat- lan a kémkedésben, mert ka tényleg kémkedett í volna, akkor nem hozta volna föl az adatokat aj képviselőházban, hogy ezzel a figyelmet maga felé terdje. ’ Elnök: Mondja meg, miként jutott ön Baj inóczy nyilatkozatához? Tanú: Képviselőtársaimmal beszéltünk ar­ról, hogy Budapestre kellene menni és Bajmóczy- tól ebben az ügyben nyilatkozatot kellene kérni. Csak nekem volt rendben az útlevelem, tehát én utaztam el. Elnök: ön ment tehát Budapestre. Miről tárgyalt Bajmóczyval? Tanú: Fölkerestem Bajmcczyt Budapesten a külügyminisztériumban. Előadtam neki az esetet. Elmondottam, hogy Baeran milyen különös és ve­szélyes helyzetbe került. Erre Bajmóczy kijelen­tette, hogy egy nyilatkozatot ad, de előbb fel­jebbvalói hozzájárulását kell ehhez kérnie. Elnök: Mi történt tovább? % Tanú: Bajmóczy azt mondotta, hogy a nyi latkozatot futárral küldi e! Prágába és sajnálaté fejeite k!, hogy Baeran Ilyen helyzetbe került Megkért engem, hogy az ő nevében kérjek bocsá­natot Baerantól. Elnök: Mikor kapta meg a nyilatkozatot? Tanú: A nyilatkozatot itt Prágában kaptam meg és átadtam Radda dr. védőnek. Felolvassák Bajmóczy nyilatkozatát. ürossmann biró: Fölolvassa Bajmóczy nyilatkozatát, amely jgy szól: „Kijelentem, hogy Baeran dr. nemzetgyűlési képviselővel semmiféle összeköttetésben nem álltam és neki sem közvetve, sem közvetlenül iratokat nem küldtem. Bajmóczy s. k.“ A nyilat- kozatot közjegyző hitelesítette. Baeran: Tegnap szó volt a Németország elleni katonai fölvonulásokról. Kérem az elnök urat, hogy Knusch képviselőt ebben az ügyben is hallgassa ki. Elnök (Knirschhez): Mondja, tanú ur, hogy állt ez az ügy? Tanú: Én külföldi diplomatáktól kaptam a francia—cseh-szlovák titkos katonai szerződésről szóló bizonyítékokat. Értesültem ezenfelül egy Lengyelország elleni mozgósításról is. Én ezt a szerződést a képviselőházban szóvá tettem s egy klubközi gyűlésen fölkértem azokat a német kép­viselőket, akik a bizottságoknak tagjai, hogy a bi­zottsági üléseken is tegyék szóvá. Erre azért volt szükség, mert a képviselöház ülésein a miniszte­rek nem jelennek meg, mig a bizottsági üléseken résztvesznek vagy helyettesüket küldik el oda és igy mindenről értesülnek. Elnök: Emlékszik arra, hogy volt-e szó ka­tonai fölvonulásokról Németország, Lengyelország és Magyarország, valamint egy kombinált fölvo­nulási tervezetről Lengyelország és Magyaror­szág ellen? Tanú: Teljes határozottsággal nem emlék­szem, mert akkoriban igen sok hasonló dologról volt szó. Arról azonban biztosan tudok, hogy szó volt egy Németország elleni katonai összpontosí­tásról. Hauswitz -katonai szakértő: Baeran vád­lott ur azt mondotta, hogy a köztársaságnak Né­met-, Magyar- és Lengyelország ellen katonai tervei vannak. Kérem tanú urat, mondja meg, hogy látott-e ilyen katonai terveket? Tanú: Ebben az ügyben felhatalmazás nél­kül nem ny-Üatkozhatom. De személyemet illetően megmondhatom, hogy ilyen tervekről nekem is tudomásom volt. De erről nemcsak a német, ha­nem más képviselők is tudtak. Nekünk érdekünk volt, hogy a Németország elleni katonai készülő­déseket megakadályozzuk. (roller védő: Mondja, tanú ur, az a diplo­mata, akitől az iratokat kapta, Bajmóczy voli? Tanú: Nem. Hauswitz katonai szakértő: Baeran vád­lott ur azt mondotta, hogy a kapott iratokért a pártpénztárból fizettek ki összegeket, költ erről valami följegyzés? Tanú: Nem tudom, mert nem annak a párt­nak vagyok a tagja, amelynek Baeran. Hogy folyt le a vizsgálat. Az elnök ezután szünetet rendelt el, majd újból folytatták a tárgyalást. Elnök : Bejelentette, hogy Knirsch ta­núkihallgatását befejezték és és áttérnek Sti- val vizsgálóbíró kihallgatására. (A tanúhoz:,' Mondja el, hogy történt a beszélgetés de­cember 17-én a vádlottak és védőik között. Tanú: December 17-én megengedtem, hogy a vádlottak védőikkel beszélgessenek. Mikor a vádlottak együtt jöttek be a szo­bába, észrevettem, hogy ez szabálytalanság. Mikor ezt szóvá tettem Schwabe előtt, Schwabe azt mondta, hogy nem történt sem­mi, csupán Baeran tette rá azt a benyomást, mintha arra akarta volna őt kérni, hogy kí­mélje őt. Baeran : Semmi okom sem volt arra, hogy kíméletet kérjek. Nem is volt és nem is lesz rá szükségem. Ünnepiesen kijelentem, hogy már három hónap óta ártatlanul ülök. Schwabe: Mikor a brünni állomáson talált táska ügyében kihallgattak és a vizs­gálóbíró azt mondotta, hogy az abban lévő akták Baeran tulajdonát képezik, Baeran rám nézett s én azt gondoltam, hogy kimé- letességet akar kérni. Baeran: Emlékszem az esetre. Én az ablak mellett ültem, Schwabe pedig a szoba másik sarkában és igy nem is látha­tott engem. (Sdiwabehoz:) Mondja meg, ké­rem, volt nekem okom arra, hogy kíméletet kérjek. Schwabe: Nem. Erre nem volt oka. Elnök: A vizsgálóbíró ur által fölvett jegyzőkönyvben azt vallotta Schwabe, hogy Bajmóczy Baeran tudtával használta föl az adatokat. De az is lehetséges, hogy Baeran tudta nélkül. Azt sem tartotta kizártnak Schwabe, hogy Baeran egy harmadik sze­mély úján visszaküldte az iratokat Bajmó­czy nak. Továbbá ugy látta Schwabe a dol­got, mintha Golier dr. tett volna iratokat a táskába, hogy ezáltal Baerant kisegítse a bajból. Schwabe : Ezt azért gondoltam, mert azt hittem, hogy Baeran révén kerültek az iratok a táskába. T anu: Én Schwabenak azt mondottam, hogy az összes iratok Nowakowskytól ered­nek. Baeran : Elnök ur. Három hónapja va­gyok elzárva, de ezt a jegyzőkönyvet nem láttáin. ... .

Next

/
Thumbnails
Contents