Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-11 / 7. (160.) szám

A fejlődés folytonossága. (o) Prága, jamTát 10. A társadalmi, pollitiikai és kulturális fej­lődést hosszat időn keresztül úgy magyaráz­ok és éreztük, mint aiz egyszerű elemek ha­ladásának Htját a differenciált, az összetett felé. Emlékezzünk: a műit század közelién indult meg a természettudományoknak az a hallatlan fejlődése, amely az emberiséget a bizonyosság s az erő öntudatával töltötte el. Művészetben, tudományban és politikában egyaránt észtéibe tő volt a jelenségekben nyugvó helyzeti energiák kifejlődése; a tevé­keny jelen egyfelől a kutató múltra, másfelől a befejező, mindent megmagyarázó jövőre támaszkodott. A kultúra — az emberiség életének és munkájának összege — a törté­nelmi folytonosság légkörében nőtt nagyra, a feladatok, amelyek megoldásra vártak, vilá­gosan körvoiralozottak és megoldhatóak vol­tak valamennyien. Már úgy hittük, hogy Tolsztoj szavait válthatjuk valóra: jobb vi­szonyokat hagytunk utódainkra, mint aminő­ket itt találtunk. Nem igy történt. Az élet és a történelem •folytonossága 1914-ben megszakadt. A vilá­gos helyzeteiket, a munka és hit lelkes pro­blémáit elhomályosította ?. katasztrófa, a minden emlékirat és könyv szándékai ellenére is megmagyarázhatatlan, mert értelmetlen világháború. Salees, angol publicista csak nemrégiben jelentette 'ki, hogy a világháborút sem gazdasági, sem politikai okokkal teljesen megmagyarázni nem lehet; a népek a háborúba szinte akaratuk ellenére hajszolódtak bele. S mikor négy esztendő eszméletlen öldöklése után az emberiség is­mét magához tért, riadtan látta, hogy nem­csak meglévő értékek, városok, országré­szek és műkincsek pusztultak, de a remélt jövő is s ami talán még szomorúbb, az élet nagy összekötő kapcsa, a múlt is. A háborút két nemzedék — apák és fiuk generációja csinálta végig. Az apák életének nagyobb része a csendes és kiszá­mított folyású béke idejébe esik — de a fiuk Világra-eszmélkedésüik első idejét pergőtűz és gázgránátok között élték meg. A tönkre­tett és meggyalázott ifjúságnál talán még na­gyobb bűn és végzetesebb is, hogy a háború után mintha egyszerre megbénult volna a fejlődés folytonosságának tudata s maga a történelem egy dilettáns kontárkodó munká­ját végezte. A történelmi kérdések bennáíluak az időben; aki azokat más kor szemével nézi, menthetetlenül beleesik a — talán jóhiszemű — törtéaielemhamisi'tásba. A történelmi pro­blémáiknak folytonosságuk van: egymásból fejlődnek s a megoldás lehetősége helyzeti energiaként van elraktározva bennük. Tisz­tán történelmi szempontból ítélve minden történelmi tény, tehát a forradalom is,, jog­forrás —• azonban iái annak a forradalom­nak, amely az idő követelményeit fél nem ismerve, a történelem kerekét visszafelé akarja fordítani s a folytonosság nagy példa- adását figyelmen kívül hagyja. Szent István nemzetiségi politikájának semmi köze a mai nemzetiségi államhoz s a problémák és ne­hézségek, amelyek belőle fejlődtek, önma­gukban és önmagáktól oldódtak volna meg (Kossuth Duna-konföderációja). Azonban az 1914-ben megszakadt folytonosság a tények egészséges fejlődését lehetetlenné tette: az élet nagy tanítómestere, a történelem helyett hatalmi tébolyban szenvedő egyesek és cso­portok akarata lett döntő jelentőségű. Nem volt fejlődés, még forradalom sem volt, csak mesterséges és erőszakos kontárkodás. Kell-e erre ékesebb bizonyiték, mint akár Scotiís Viator néhány megjegyzése, akit tudvalevőleg nem lehet azzal megvádolná, • hogy a volt osztrák-magyar monarchiát kü­lönösen szerette volna. Nos, Seatou Waísou 1913-ban a Kationban a következőkét írja: jiBosznja - Hercegoviira Magyarországhoz való kapcsolása e poíígfott ország nemzeti­ségi politikájának megadná a kegyelem­döfést. Csak az autonómia" stb. Néni csiná- lódik-e hát olykor visszafelé a történelem? Jelenünk örömtelen, jövőnk kilátástalan és imátunk csak emlék, hatóerő és cselek­vésre késztetés nélkül. Vájjon be fogják-e látni egyszer, hogy a jelent még csak fel lehet kényszerítem az emberre, de a múltat nem? S hogy. aki a imiítból nem tanult, az a j történelem nagy vizsgáján borzasztóan meg I fog bukni? 'BEBaaBaflaBBBBBBBB&BBEBBBBBSBBBEBSn8SSBBBSi8;BnBBBBBBnBflBaBEBSSUSflflBB& Egg nappal elhalasztották a Hsaüsr-wiilclf megszállásai. jelölte meg. A megszállott terület gazdaság; bizottsága a birodalmi kancellárhoz táviratot intézett, amelyben kijelenti, hogy a megszál­lott területek gazdasági körei hajlandóak ,j/. összes terheket magukra vállalni. A kancellár válaszában kijelentette, hogy a birodalmi kormány erejéhez mérten igyekezni fog min­dent megtenni, hogy a megszállott területek Németországért hozott áldozatait megköny- nyitse. Az esseni munkásság tiltakozása. Prága, január 10. Essenben — s talán Mühlheimben is -- francia csapatok vannak. Úgy. látszik, mintha Franciaország — mindenesetre ki­sebb arányokban — háborút kezdett volna s a diplomaták helyett a tábornokoknak adta át a szót, akik „a kitűzött hadicélok elérése" után bizonyára a győző elégedettségével tá­maszkodnak a marsallbotra. Azok a remé­nyek, amelyeket a világ Anglia és Amerika közbelépéséhez fűzött, legalább egyelőre nem váltak valóra. Úgy látszik, történelmi szükségszerűség, hogy Franciaország először teljesen tönkre tegye a német termelést, tel­jesen lerontsa a német hitelt s igy megfossza Angliát egyik legfontosabb vásárlójától, hogy Bonar Law világosan fölismerje: Franciaor­szággal még hallgatólagosan sem lehet egy f utón haladni. Mert ma már bizonyos, hogy Anglia, amely négyszáz esztendő óta követi a „balance of powers" politikáját, nem en­gedheti meg, hogy a XIV. Lajos és Napóleon európai hegemóniára törekvő politikája áll­jon szemben Angliával. Ha majd egyszer — s ez az időpont nem lehet messze — Angliá­ban minden téren meg fogják csinálni a há­ború mérlegét, akkor kiderül, hogy a brit birodalom, amely éppen az „erők egyensú­lyáért" hozott a világháborúban hallatlan ál­dozatokat, hasonlíthatatlanul rosszabbul járt Franciaországnál. El fog jönni az idő, mikor Angliában fölismerik, hogy Franciaország telhetetlen imperializmusa, amellyel meg akarja kaparintani Középeurópa szén- és érc­bányáit, a dolgok végső fejlődésében Anglia elleti fordul. De ki tudja, nem lesz-e akkor már késő s föl lehet-e használni a végleg tönkre tett Németországot az európai egyen­súly számottevő tényezőjeként? Németországban fegyveres ellenállásra természetesen senki sem gondol s ez ma esztelenség is lenne. Azonban, mint tegnap megírtuk, valószínű, hogy Németország a különakciót szerződésszegésnek tekinti s a jóvátétel] kötelezettségeket nem teljesíti to­vább. Közvetlenül akármilyen súlyos követ­kezményekkel is járhatna ez — Németor­szágnak ma már nincs sok veszteni valója'. Francia és belga demars Berlinben Paris, január 10. (Havas.) A francia kor­mány valószinüleg tudomására hozza a né­met birodalomnak azokat a szankciókat, me­lyeket a német fa- és szénszállítások töké­letlen végrehajtása miatt igénybe fog venni. A szankciók az állami bányákra és erdőkre vonatkoznak. Ezt Poincaré közölni fogja a párisi német követtel. Ezzel egyidejűén a •berlini francia követ és Belgium a német kül­ügyminisztériumnak hasonló demarsot fognak benyújtani. Belga csapatok N émetországban Brüsszel, január 9. A belga távirati ügy­nökség jelentése szerint szerdán délelőtt a belga csapatok különböző pontokról be fog­nak vonulni Németországba. Haditábor Düsseldorfban. Essen, január 9. (Wolff.) Düsseldorf egyetlen óriási táborhoz hasonlít. Egész sor iskolát és irodát foglaltak le csapatelszállá­solások céljára. Állandóan uj csapatok érkez­nek a legkülönbözőbb fegyvernemekből. A gépkocsitulajdonosokat rekviráló-paranccsal fölszólították, hogy kocsijukat megtöltött olajtartállyal a 39. ezred kaszárnyájához vi­gyék. E parancs nemteijesitése esetén a tu­lajdonost katonai törvényszék elé állítják és a gépkocsit elkobozzák. A vasúti forgalom­ban ma estig zavarokat nem jelentettek. A franciák Essenben. Párás, január 10. (Saját tudósítónktól.) A lapok Jelenük Düsseldorfból, 5iogy de Go- uüe tábornok megérkezett Essenbe. A csa­patok csupán Essent, illetőleg a város kör­nyékét fogják megszállanf, hogy a polgári lakossággal való érintkezést lehetőleg korlá­tozzák. Elszássból és Franciaország keleti 'í^ttifci'Ciről mindazonáltal Jelentékeny csa- patszállitásokaí jelentenek. A kormány fi­gyelemmel kiséri a Ruhr-vídók megszállása ellen folyó kommunista propagandát. A rajnai szénszindikáfus Essenbol Hamburgba teszi át székhelyét Beröu, január 10. A Deutsche Allgemeine Zeitung jelentése szerint a rajna-westfsliai szénszindikáíus tegnap Essenben taggyűlést tartott, amelyen a munkásképviselők bele­egyezésével elhatározták, hogy a szindikátus székhelyéi Essenből Hamburgba teszik át. A lap szerint az esseni Krupp-részvénytársaság kijelentette, hogy igyekezni fog a gyárak működését zavartalanul fönntartani, mivel a Krupp-müvek egyedül Essenben 54.000 em­bernek adnak kenyeret. Franciaország, a gáncs nélküli lovag Paris, január 9. A szenátusban fölolvas­ták León Bourgeois, az újra megválasztott elnök levelét, amely megemlékszik a küszö­bön álló komoly eseményekről. Az országnak és a politikusoknak föltétlenül támogatniok kell a kormány álláspontját, hogy igy bizto­sítsák Franciaországnak a békeszerződés ál­tal ünnepélyesen elfogadott jogait. Francia- ország nem követ olyan politikát, amely a jogtalanság diadalát jelentené. Franciaország nem tagadja az anyagi érdekek értékét, azon­ban alárendeli magát egy erősebb hatalom­nak, a jognak. Bonar Law jelentést tesz a párisi konferenciáról London, január 9. (Havas.) Bonar Law csütörtökön a minisztertanácsnak jelentést tesz a párisi konferenciáról. A londoni fran­cia követ tegnap közölte a külügyminiszté­riummal azokat a rendszabályokat, amelye­ket Franciaország a zálogok igénybevételére meg fog tenni. A német ipar a biro­dalomért. Berlin, január 10. (Wolff.) Az összes né­met vállalkozók főszervezetei ma délután megjelentek a birodalmi kancellárnál s bizto­sították arról, hogy a német birodalmat fe­nyegető erőszakosságok ellen való véde­lemben a birodalmi kormányt minden ere­jükkel támogatni fogja ki A birodalmi kancel­lár köszönetét mondott' az egyhangú határo­zatért s a kormány legfontosabb föladatául az összes gazdasági tényezőknek a gyakor­lati munkára irányuló Azonnali összefogását Berlin, január 9. A szociáldemokrata par­lamenti kőnyomatos értesülése szerint Essen munkássága, ámbár a franciáknak nem akar alkalmat adni a beavatkozásra, a megszállást nem fogja minden további nélkül elfogadni. Essen megszállása után azonnal félórás tilta­kozó sztrájkot fognak proklamálrii, hogy igy adják a franciáknak tudomására, hogy a munkásság rokonszenvére nem • számíthat­nak. A szociáldemokrata kőnj/omatos utal arra, hogy a bevonulás által a történelemben eddig páratlan nemzetközi jogi helyzet kelet­kezik, miután ezt az állapotot sem béke-, sem hadiállapotnak nem lehet tartani. Hughes jóvátétel? javaslata. Washington, január 10. (Reuter.) Az ál­lamtanács közli: Hughes államtitkár newha- we-ni beszéde előtt,- •.amelyben a jóvátételi 'kérdés rendezését fejtegette, -tanácskozott c tárgyról Jusserand francia követtel, aki hír szerint a javaslatot kormánya elé terjesztet­te. Jusserand ezután közölte Hughessal Poin- caré válaszát. Az államtanács közlése azzal a megáilapitással zárul, hogy az amerikai kormány álláspontját, amely a jóváíételi ö.sz- szegek behajtását célzó kényszerrendszabá­lyokra vonatkozott,, a francia kormány két­ségtelenül helyesen értelmezte. A jóvátétel! bizottság* pénteken tárgyalja a moratóriumot. — Bradbury Londonba utazott. — ­Páris, január 9. Poincaré ma fogadta a hadügyminisztert és a fölszabadított terüle­tek miniszterét. Bradbury ma este Londonba utazott, ahol körülbelül hat napig marad. A jóvátételt bizettság pénteken dél­után tárgyalni fogja a Németország által a készpénzfizetésekre és a természetbeni szál­lításokra kért moratórium ügyét. Munkában a francia kommunisták. Paris, január 10. (Havas.) A Maiin je­lenti: Poincaré miniszterelnök, a belügy- és igaz’ságügyminisztér, valamint számos tör­vényszéki funkcionárius tegnap megbeszé­lést tartottak, amelyben a francia kommu­nisták üzelmei elleni védekezésről volt sző. A határon több francia és külföldi kommu­nista ügynököt, akiknek hamis útlevelük volt, letartóztatták. Az angol kormány csütörtökön dönt az antant sorsa fölött.. London, január 10. A Daüy Telegraph je­lenti: A francia nagykövet tegnap fölkereste a külügyi hivatalt, hogy tájékoztassa az angol kormányt a francia kormány szándékáról. Han­goztatta Pofncarénak ama kívánságát, hogy Angliával nemcsak korrekt, de barátságos és szívélyes viszonyt óhajt fönntartani. Bejelen­tette, hogy francia és belga mérnökök és pol­Hogy áll a korona? Jan.lö-én (izeitek 100 Gsefi-szlovák koronáért; Zürichben {?$?) 14.90 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Berlinben 29775.— német márkát Bécsben 197200,— osztrák koronát (Tóráim — — * iÉF ^^***^^ Prága, csütörtök, 1923. január 11. m jm Jjf ^ JSK& 0m\ > Mtíí i j i wmaK &Gg Jfflf inni- j-m m. Előfizetési árak bel- és külföldöm m *** «»“»* ulice 8., II. emelet. Telefon: 4919. sx. — Sürgönyeim: Hírlap, Pruha. •— •• \ Szlovcnszkól 6$ Riiszlnszköl Szövetkezett Ellenzék! Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: ö Felelős szerkesztő: TELIÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents