Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-09 / 5. (158.) szám
5 Iáinkat, szövetkezeteinket, mert ezek az áldozatok meg fogják alapozni a magyarság jövendőjét még ennek az államnak a területén is. Apostoli ihlettel, lelkesedéssel és félelem nélkül álljon a küzdők sorába minden magyar és ha szenvedéseket, az üldöztetések terhét kell is viselni azért, mert kötelességünket teljesítjük, vájjon nem többet ér-e azokat elviselni a kötelességteljesités tudatában tiszta lelkiismerettel, mint örökös önvádat viselnünk lelkűnkben tétlenségünkért. Igaz, hogy a mi küzdelmünk nem jár fényes Ígéretek kíséretében. Igaz, hogy a mi munkánk nem jelenti a gyors és aprópénzre fölváltható eredményeket. De éppen ebben van meg az el nem homályositható erkölcsi ereje és abban, hogy nyílt, őszinte és minden hátsó gondolattól mentes és az adja meg a súlyát és értékét, hogy semmiféle jogát nemzetünknek föl nem adja és nem fut fantomok után! De minden népnek és minden nemzetnek voltak, vannak és lesznek árulói! Közöttünk, magyarok között is vannak ilyenek! Egy a kormány szolgálatában álló magyar nyelvű újság nemrégen beharangozta az úgynevezett lojális magyar demokrata- párt alakulását. Nem félünk tö'le, a magyar nép egyszerű fiai meg fogják érteni, mit jelent nekünk a párt, melynek programját Szlovenszkó miniszterének és Medveczky Lajos cseh-szlovák vezérférfiunak szólamai kísérik. Viharos tetszés és helyeslés fogadta Szent-Ivány beszédét, melyhez S ö r ö s s Béla losonci ref. lelkész szólott Söröss Béla beszéde. Hálás köszönettel adózott, hogy most, amikor súlyos kérdések vannak a politikai élet előterében, a párt vezére politikai útbaigazításokat adott. Különösképpen lelkűnkhöz szólott — mondotta —, mikor az autonómiához való törhetetlen ragaszkodást hangoztatta. Aki ai magyarság iskola- és kultur- ügyét nézi, az az idegenségnek, vadságnak és rombolásnak munkáját látja egy oly kormány részéről, mely, bekötve a nagyvilág szemét, azt hireszteli, hogy kultúrát terjeszt Szlovenszkón. Aki a közéletet nézi, az azt látja, hogy eltűntek onnan a súlyos egyének és a kevésbé súlyosak léptek előre s nem szabad kérdeznünk azt, hogy honnan jöttek és milyen a képesítésük. A pénzügyi politika következményeit mindenki közelről érzi. Az a politika, mely a kulturális élét terén rombol, nem építhet a gazdasági élet terén sem. Tudják jól a kormány körében, hogy Szlo- venszkónak kettős alapja van: kulturális és gazdasági. Mind a kettőt meg kell tehát rázni. Örömmel üdvözli, hogy Szent-Ivány oda akar állam ahhoz a keresztény párthoz, mely az autonómiáért küzd. Hangoztatja a szlovenszkói kereszténység szolidaritásának szükségességét. Legyen történelmi nap a mai, mert beállunk az autonómia harcosai közé és mert hangoztatjuk azt, hogy a ma* gyár, szlovák és német kereszténység értse meg egymást és legyen a nemzeti élet erőforrásává. A nagy hatást keltő beszéd után V. 0 r o s János serkei kisgazda biztosította Szent-Iványt a kisgazdatársadalom föltétien bizalmáról. A választmány azután bizalmat szavazott a párt elnökének: Szent-Ivány Józsefnek. A mezőgazdaság sérelmei. Ezután Fodor Jenő, a párt alelnöke ismertette a mezőgazdaság súlyos és válságos helyzetét. Határozati javaslatában követelte az adórendszer reformját, az egységes pénzügyi politikát, az eltörölt agrárvámok visszaállítását, a vasúti és postai dijak leszállítását s az önálló betegsegélyző pénztárakat. P á p c z s i k András pelsőcá kisgazda, osztályelnök hozzászólása után a határozati javaslatot elfogadták. Az ipari és adózási sérelmek. Ezután Telek A. Sándor kisiparos a kisipar válságáról, majd Kovács Kálmán titkár az adózási rendszerről és a vagyon- dézsmáról tartottak rendkívül értékes előadást. Ezeket az előadásokat következő számunkban részletesen fogjuk ismertetni. A gyűlés végén Nagy Sándor főtitkár indítványt terjesztett be a pénzlebélyegzési sérelmek ügyében, majd 50 kiküldöttet választott az ülés a párt lévai pártnapjára. Végűi a nyáron megtartott ipari kiállítás okleveleit osztották szét s a kitüntetett iparosokhoz Törköly József intézett meleg üdvözlő szavakat. A gyűlés után kedélyes ebéd volt, este a gömöri farsangot megnyitó gazdabál. Erről más helyen számol be tudósításunk. És a menyecskéknek tényleg alabástrom a váltuk, ahogy előcsillog a csipkés ingvállból és ismét feszüli a keleti helyzet, Prága, január 8. A legutóbbi lausannei jelentések szerint a keleti helyzet ismét kiélesedett. A szövetségesek a kisebbségi kérdéssel foglalkozó bizottság ülésén nyilatkozatot olvastak föl, amelyben azt ajánlják a törököknek, hogy a kisebbségek számára bizonyos biztosítékokat adjanak. Riza Nuri bej kijelentette, hogy Törökország számára ez a kérdés már régen elintézett dolog s a szövetségesek kijelentését meg nem tettnek tekinti. E kijelentés után a tanácstermet elhagyta. Valószínű, hogy ismét Oroszország keze működik a háttérben, erre mutat az is, hogy Csicserin népbiztos a török delegációval ismét hosszabb megbeszélést folytatott. Belgrádban a helyzetet igen sötét színben látják s komolyan beszélnek egy esetleges uiabb keleti konfliktusról. A minisztertanácsi ülésen indítványozták egy honvédelmi tanács megalakítását, amely a miniszterelnökből, a küliigy-, hadügy-, közlekedésügyi miniszterekből és a vezérkari főnökből állana. Sző van arról is, hogy a parlamentet rendkívüli ülésre hívják egybe. Az angol esapatok elhagyják Konstantinápolyi Páris, január 7. (Havas.) A Temps konstantinápolyi jelentése szerint az angol 'csapatok pénteken és szombaton minden előkészületet megtettek a mielőbbi elutazásra. Az angol badierök valószínűleg Gallipolináíl gyülekeznek. Ha az angolok valóban elhagyják Konsitantinápolyt, úgy a megszálló hadseregben csupán franciáik és olaszok maradnak. ■■■■■■■■■BaBBBaaBfiBnBHBBiiasggsaaR WAP1H1RCK GazdabáL Rimaszombat, január 7. Száz meg száz magyar szive dohban össze: a csárdás ősi, vérpezsdítő ütemei megremegtetik a szivünket azzal a különös gyönyörrel, amit csak az érezhet, aki régebb időié napfényes boldogságában is roppta a híres. Gömörit. Aki ezt neon látta, nem érezte, sohasem fogja megérteni, soha sem fogja átérezni. Minden keserűségünk és minden csaká'zértís virtusunk bele ölöd Se a megnyilatkozásba, • amit ma így nevezhetünk el, amire ilyen okkal jöttünk: gazdabál. ... Fenn az. emelvényen diszniagya'r női ruhák aranyos, ékes, százszorosán is inegszépifő szépségében ülnek arany-eziüst íőkötős asszonyaink, akik fiatalok, mint az élet és szépek, mint a májusi hajnal. Mögöttük őseik délceg, magyarosan férfias viseletében vezéreink komoly alakja a háttér. Várnak. Milyen szép ez ,a várakozás. És jönnek: pártás lányok, magyar ruhás fiuk, a palotás ütemére olyan szépen tudnak lépni, olyan szépen tudnak nézni, valaminek kell a palotás zenéjében lenni. ... Csend lesz. Csak a cigány húzza. ... Belenézünk, Belenézünk a táncoló tömeg leikébe és magunkat keressük. Meglátjuk magunkat: a magyar bánat táncba-borba temetkezését, azt a vig. két ságbeesett temetkezését, amit nem fog tőtünk soha senki megtanulni, mert ehhez születni kell, szenvedni kell — és itt kell szenvedni: hivő hittel, minden poklokon keresztül. A gömöri csárdás olyan szép lassan kezdődik, mint a magyar szerelem; félénken, elfogod va és méltóságosan. És ez a csárdás úgy áttud olvadni, úgy beletud lobogni a lelkesedő mindent- 'élíeledésbe. mint az igazi, ifélet-feláldozó n^v gyar szerelem, amikor nagy. ... Táncolok. ... A leány pártája és pruszlikja ó-rózsaszin, prémes, legényfogó pántlikája a forgónál id's- odalibben, — szótlan, önfeledt a magyar tánc. „Repülj, repülj hétpettyes Katica bogárka.. — Ez a nótája? — Ez. — És a hite? — Magyar. Ilyen, igazán ilyen a Gazda-há1, Szlovenszkó legmagyaraibb magyar bálja. Olyan furcsa most elgondolni, hogy másutt mindenütt alusznak, hogy a nótánk és a hitünk sokakat nem érdekel, — makor magyar embei nekibusul és nekimelegszík. szeretné, olyan nagyon szeretné, hogy az egész világ vele búsuljon, vele daloljon. Nem lehet. Hogy is lehetne? Tud-e valamelyik nép annyit szenvedni, tud-e valamelyik nép igy sirva-vigadni? Régi szokás a rimaszombati gazdabálon, hogy egy uj csárdás járja: ez az első csárdás. Tavaly a Gál Pista „Kaiász,csárdását", most Márkus Laci „Mfuyecskecsárdás'át" húzza a Borkő Frici bandája'. „Nincsen párja a magyar menyecskének, se barnának, sem pedig a szőkének. Alabástrom a két válla. Madárdal a kacagása. Elcsavarja a fejét a legénynek. Nincsen párja a magyar menyecskének.** madárdal a kacagásuk, — aki egyszer látta' már őket, felvirágozva, kipirulva, fogja érezni, hogy igy van. ... A hangulat egyre szebb, egyre nő, egyre igazabb. Hallgatót játszik a cigány az ó-rózsaszin pártás magyar lánynak a vadgalambról. Megtapsolják a cigányt és összekoccaraKuk a poharak. Olyan egy szív, egy léleknek érezzük magunkat. Szinte jól esne sírni. — Miért? Szlovenszkó ezer faivára ránehezedik a januári éjjel. Nyomor és kétségbeesés jajgatva rohan át a délgömöri, délnógrádi falvakon. Alszanak, — riasztgatnak az álmok. És érezzük ezt mindnyájan. — Miért? Szinte jól esne sírni. De valami, talán a mi örökkönörökké csodálatos nagy hitünk, vagy keleti vérünk öröksége, nem tudom mi, valami, odasimul a cigány rán- gatódzó vonójáról a szivünkbe és a cigány viszi a perceink, az óráink múlását, — szomorú sirásna, gömöri csárdásra, ahogy akarja, mindnyájunkét, mert egy a szivünk. — Miért?, Ki tudja? Ezt csak érezni lehet. Mint a „Mienyecskecsárd'ás" ütemét és a mindhiába búgó vad galambok sírását. — Oly jó, hogy egy percre feledni tudunk. Áll a bál. A Gazda-bál. Sírva vigadunk. ... Holnap újra vár a harc. —d— — A prágai meteorológiai intézet jelentése). Időjóslás: Túlnyomóan felhős, változatlan hőmérsékletű időjárás várható csapadékkal. * — (Búcsúzik egy zsupán.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Jeszenss&y János dr. nyitrai •nagyzsupán, aki eddig Gömör- és Kishontmegye zsupánja' volt, szombaton este bankett keretében búcsúzott el a vármegyétől. A banketten részí- vettek hivatalos kötelességüket teljesítve a még szolgálatban levő magyar tisztviselők is. A banketten több pohárköszöntő hangzott el szlovák nyelven. Említésre érdemes, hogy a zsupán po- háTköszöntőjében kijelentette, hogy ő mindent elkövetett a megyék egyesítése ellen s hogy nem rajta múlt az, hogy a nagyme.gye-rendszert meghonosították. — (Kathollkus esi Érsekújváron.) Az Érsek- újvári Róni. Kath. Kör január 13-án este az “Arany Oroszlán" szálló nagytermében részijén jótékonysági alapja javára, színi előadással egybekötött zártkörű KaíhoUkus estélyt rendez. Színre kerül Villányi és Forró: JLegétiykérés* dmü vig- játéka. Előadás után tánc. — (Távirathamlsltással vádolnak egy román minisztert,) Bukarestből jelentik, hogy a kamara január n egyedik! ülésén Michalache kérdést intézett a kormán}'' jelenvok tagjaihoz, hogy szi- Iárd-e Marzescu miniszter helyzete, miután Vajda' megállapította róla, hc*nr a külügyminisztérium titkos irattárából táviratokat hamisított. Marzescu azonnal válaszolt Miebailechének, ismertette, a sajtóban megjelent cikkeket s megemlítette, hogy az egyik leközölt távinat iratcsomója eltűnt a külügyminisztérium titkos irattárából. Erre óriási botrány tört ki s az interpelláló képviselő és társai hevesen tiltakoztak a meggyanusitás ellen. Politikai körökben nagy szenzációt keltett a Vajda—Marzescu-affér. Kormánykörökben Vajdának a bíróság elé való állítását követelik. — (Jorga védi az erdélyi magyar párt működését.) Bukarestből jelentik, hogy Jorga a Neamu! Romauese című lapban cikket irt az erdélyi „Egységes magyar párt“-ról. Kolozsvárott — ina Jorga — eddig ellentétes két csoportból alakult meg ez az egységes párt Az egyik román hivatalos lap fél az alakulás következéseitől. Mi nem vagyunk esen a véleményen. Szívós kitartással az erdélyi szászoknak sikerült megérteniük egymást a másv állású, máshonnan jött és más történelmi múltú bánsági svábokkal, bukovinai németekkel, akik szintén más származásúak és más fejlődést mutatnak, továbbá a tőlük teljesen különböző besszarábiai német telepesekkel, sót egyes régi királyságbeli német elmekkel is és mindannyian közös akciót folytatnak. Miért ne tennék ezt a magyarok is, akik a székelység kivételével (?) teljesen azonos fajt képviselnek és ugyanazt a történelmi fejlődést mutatják. Azok, akik Jósika bárói kiáltották ki vezérüknek, kijelentették, hogy a határokon túlról való támogatás nélkül akarják egymást kölcsönösen támogatni és hogy szerény programújuk megvalósítására a törvény keretein belül fognak törekedni. Mit kívánhatunk tőlük többet? Nem lehet senkinek a lelkiismeretéi sem kifürkészni, felelőséggel más birónak tartoznak, nem természetes ellenfelüknek. Ha ez a politikai társaság a népet védelmezve, amelyet képvisel, hozzájárul ebben az országban a szabadság* és kultúra szellemének fejlődéséhez, bármely nyelven teszi azt. az mindnyájunknak javára szolgál. — (Tízmillió korona pénzbüntetésre Ítéltek egy valutacsempészt). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A redőrség a keleti pályaudvaron tetten érte Spiegel Miksa lengyelországi hivatalnokot, aki egy bialai gyár képviseletében hatmillió Korona értékű külföldi valu\át akart kicsempészni. Bevallotta, hogy két ízben hatvan- millió lengyel márkát csempészett ki. A rendőrség megállapította, hogy Spiegel nyolcvanegy budapesti posztókereskedőtől szedte össze a pénzt. Ezek ellen eljárást indították. A rendőrség Spiegelt tízmillió korona pénzbírságra és hathónapi fogházra ítélte. — (Rimatamásíalván nem szabad Petőfit ünnepelni.) Szilveszter óta szinte az egész világon ünnepelték Petőfi Sándort, bizonyságául annak, hogy Petőfi már nemcsok a magyaroké, de áltálában az emberiségé. Zavartalanul, méltóságteljesen, a költő emlékéhez méltóan folytak le a szlovenszkói és ruszinszkói ünnepségek is, akárcsak Jugoszláviában és Romániában. Sőt — mint értesülünk — több helyen a hatóság is képviseltette magát. Csak egy helyen nem ünnepelhették Petőfit Rima tűm á sfalván. A rima tamásfalvi miagyar lakósság, vagyis az egész község, amint az elő van Írva, szabályszerű kéréssel fordult Hu- nesz Emilhez, a rimaszombati járás uj főnökéhez, hogy ő is ki akarja venni részét a költőről való megemlékezésből. Hanesz járási főnök ur azonban összeráncolta a homlokát, keményen belemártott a járásfőnöki kalamárisba és nem engedte meg a rimatamásfalvi ünnepet. Az egész világ ünnepelhet. NevTorktól—Londonon, Párisou, Berlinen, Budapesten, Bukaresten át Japánig áldozhatnak ihletet órákat Petőfinek, csak Runa- tamásfalván tilos. Rimatamásfalváu csöndes volt a Szilveszter. Nem szónokoltak, nem szavaltak, nem énekeltek, hangos imát nem mo-ndtok •.. Csak fohász, csöndes fohász szakadt ki a szivekből a száz év előtt való nagy ajándékért, Isten adományáért, világadomáriyáért. De ez aztán annál nagyobb erővel, a lefojtott lélek kirobbanó erejével szállt fel. Egy kisebb, sóikkal kisebb, de sokkal szomorúbb kirobbanás történt Rimaszombaton is. Amikor Hanesz urat megkérdezték, hogy’ miiért tiltotta el a rímataimásfalva&aka)t Petőfitől, pattogóan mondotta ki a szentenciát: — Mert nem akarom. — (Az az ó-esztendöre vonatkozott) Egy ismert budapesti nőorvosnál Szilveszterkor nagyobb társaság gyülekezett össze. A hangulat vidám volt, a poharak vidáman csengtek össze. Éjfélre járt az idő: csak a parféra várt még a háziasszony. Végre csöngetnek. A házmester volt. A szobalány átveszi tőle az olvadó paríah-szoö- rocskát. Ugyanebben a percben kinyílik az ebédlő ajtaja is, a doktor néz ki rajta. Még hallotta, amikor a házmester elmenőben a bajusza alá dörmögi: — Hogy fulladnának meg az első kandinál... A doktor dühösen becsapja az ajtót Éjfél. Egy percre sötétség borul az egész házra, éljenzés, gratuláció, uj esztendő. Kisvártatva csöngetnie. A házmester jött. Gratulálni aláír. A doktor megjelenik. — Boldog uj évet erőt, egészséget kívánok a doktor urnák és nagybecsű családjának — szól nyájasan a négyemeletes ház őre. — Hallja, ez már mégis csak disznóság — förtned rá dühösei^ a doktor. — Nem megy ie a bőr a képiről? Boldog uj évet mond, gratulál, töt perccel előbb pedig azt kívánta, hogy bárcsak fulladnánk meg az első kanálnál •..-—• Az az é-esztendőre vonatkozott — szólt rendületlen nyugalommal a derék házmester. (Te mersz szerelemről beszélni?) A magyar Írógárda egjdk tehetséges és kiapadhatatlan termékenységit tagja, .aki a szerelem misztériumait, káprázatos gyönyörűségeit Marod Pré- vostnál, Pierre Louisnál is szakavatottabb tollal ecseteli, a napokban egy vidéki városban olvasott fel. A helybeli szálloda nagyterme zsúfolásig megtelt. Az iró tüneményes sikert aratott: a sok kipirult arcú asszony lázasan tapsolt a pesti vendégnek s a ruhatárban a jóbarátmék ábrándosán, álmodozó szemmel néztek egymásra. — Istenkém! Micsoda nagyszerű ember! Hogyan érti az asszonyokat!... Az iró zsebrevágta a csinos tisz tel étid rí aí, megvacsorázott jóbarátjával, egy odavaló ügyvéddel együtt, aki maga is csendes irigységgel hallgatta végig az iró ragyogó szerelmi essay-jét, aztán hazamentek aludni. Az ügyvéd elvált ember volt, a hálószobájában ott nyúl végig a két csereszny efaúgy. Vetik őzés közben az iró még mindig az asszonyokról szavalt, amikor a vendéglátó gazda dühösen felpattan: — Te csalsz! Add vissza a belépődíjamat! — Megbolondultál! — kérdi az iró megütközve. — Miféle csalásról beszélsz? — Te mersz a szerelemről beszélni, amikor Jáger-alsót hordasz? ... Az iró másnap — ez a krónika teljességéhez tartozik — selyem fehérneműt vásárolt.. • xx (Mautner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény- széki hites magyar tolmács, Prága I., Mikuláska tridn 28. Telefon 46—OS Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva. píiiiTiiiiiliiiri | Prága 11, Smecky 22. » o Elsőrangú konyha. Legjobb sörök & és elsőrangú borok. — Komplett ebédek már 7*50 Kc-érL °2 15 bérletjegy 100 Kő. § vendéglős, I ö a Goldenes Krenzel volt íőpincére. x. fí-öltözékek. ródli-kosztümök va- SwfifiS hOI lamiut sport-, vadász- és városi atyai a bundák urak és hölgyek részére ... . ,, sportszerűen, 111. célszerűen, mérték után mérsékelt áron a legrövidebb idő alatt készíttetnek. OLD ENQLAND w* Landesbank palotájában IB, METZELES, PRAGA. Nekázanfto 2 űri- és női divatszabóság mérték után. p Tolefon 072. Magyar levelezés és kiszolgálás 111 111 ■ ■■ .............................. Ke dd, Január 9.
