Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-06 / 4. (157.) szám

Szombat, január 6. © 3 KttlftJIZPASAO 1922. IV. A xyapjufaídolgozó ipar. A CsAF—MLSz pozsonyi kerületének köz­gyűlése. A vasárnap megtartott közgyűlésen, a mely gyenge érdeklődés mellett folyt le, a kö­vetkező tisztikar került megválasztásra: Elnök: Leberfinger Frigyes. Elnökhelyettes: Rulita Já­nos. Előadó: Poul Ferenc. Pénztáros: Schmidt József. Ellenőr: Szeisz Károly. Kerületi kapitány: Brüil Gyula. Jegyző: Kretty Gyula. Választmá­nyi tagok: Hejtmanek Rezső, Hlatky Imre, Kor- dik Nándor, Palics János, Petrech Gyula, Tóth János. Póttagok: Lustig Lajos, Zsenis Vidor. A magyar—olasz válogatott mérkőzést már­cius negyedikén rendezi meg az olasz szövetség. Erre vonatkozólag a Törekvés vezetői megálla­podtak az olasz szövetséggel. Március 11-én Svájcban mérkőzik a magyar válogatott csapat. A magyar másodosztályú bajnokság. A másodosztályú őszi forduló győztese 24 ponttal az UTSE, második a BEAC (22 p.), har­madik és negyedik a „33“ FC, illetve az Éksze­részek (21 p.), ötödik a BAK (18 p.). A többi tiz csapat már minden esélyét elveszítette a győze­lemre. A mérkőzéseken az egyik meglepetés a másikat kergette. Az első meglepetést az első osztályból kiesett TTC és VII. kér. teljes lema­radása, úgyszintén a tavaly kitünően szerepelt RTK gyenge eredménye hozta. A legnagyobb meglepetést azonban mégis az Ékszerészek okoz­tak előretörésükkel, amely a bajnoki lista negye­dik helyére juttatta őket. Az őszi forduló legtöbb gólját (összesen 38-at) a legjobb csatársorral bí­ró BEAC rúgta, mig a „33“ FC 24 góllal, az UTSE és Husiparos 20—20 gó'lal terhelte meg ellenfelei hálóját. A legkevesebb góllal az UTSE (7), az Ékszerészek (8) és a BAK (8) dicseked­hetik. A 210 mérkőzésen összesen 265 gól esett, ami a másodosztályú csapatok jó védelme mel­lett bizonyít, mert egy-egy mérkőzésre eszerint alig egy-két gól esik. Legtöbb győzelmet (ll) az UTSE aratta, legtöbb vereségben (ll) a VII. ke­rületnek volt része. Elhalasztották a magyar síbajnoki versenyt. A Magyar Siszövetség tudvalévőén a Magyar Atlétikai Clubot bízta meg azzal, hogy Budapest bajnokságáért január 14-én és 15-én siversenyt rendezzen. Ezen a versenyen akarták felszen­telni a szövetség uj sáncát is és Szelnár Aladár dr., a MAC siszakosztályának elnöke külföldi versenyzőkkel is érintkezésbe lépett, hogy rész­vételüket biztosítsa. Most arról értesülünk, hogy az enyhe időjárás következtében a sibajnoki ver­senyt bizonytalan időre elhalasztották. A kerékpáros világbajnoksások. Livorpoo'ból táviratozzálk: A Nemzetközi Kerékpáros Szövet­ség, az Union Cycliste Internatiionale, meghívta legközelebb tartandó kongresszusára a német ke­rékpáros szövetséget, ami azt jelenti, hogy a ke­rékpáros sportban helyreállt a béke.. Az UCI egy­úttal tudomásul vette a svájci kerékpáros szö­vetség bejelentését, hogy a világbajnokságot Zürichben rendezi augusztus 18., 19., 25. és 26-án. Az amatőrök részére fenntartott országúti baj­nokságot a Zürich—-Basel—Zürich útvonalon ren­dezi 160 kilométeren. Európa evezősbajnoksága. A nemzetközi eze- zős szövetség véglegesen megáliaip'totta az 1923 szeptember 2-án rendezendő Európa bajnoki re­gatta helyét. Az öt számból álló versenyt Olasz­országban a Como-tajvon rend/ezi Villa D‘Olmó előtt. A KAC január 16-án a kassai Nemzeti Szín­háziban rendezi ezévi disztornáját. A kiemelkedő sporteseményre az összes szakosztályok seré­nyen készülődnek, hogy legjobb tudásukkal lép­jenek a nyilvánosság elé. A disztorna keretében Faragó színtársulata egy erre az alkalomra irt sportdarabot fog előadni. A textiliparnak ez a Cseh-Szlovákiában (Morvaországban és Szlovenszkón) is erő­sen fejlett ága — a hivatalos statisztika ked­vezőbb kimutatásai ellenére — siralmas helyzetben van. Az utóbbi időben lebonyolí­tott külföldi üzletek szükségüzleteknek te­kinthetők csak. A belföldi üzlet pangását pe­dig legélénkebben visszatükrözteti a fizetés- képtelenségek szakmaszerint való csoporto- |sitása (lásd a következő fejezetet), mert a i legtöbb fizetésképtelenség a textiiszakmár& esik. Éppen az év utolsó hónapjában több nagy brünni posztógyár szüntette be üzemét. Már csak egyharmadát a munkásságnak foglalkoztatják és azt is legfeljebb heti 4 munkanapon. A textilipar és rokon szakmáinak válságos helyzetét súlyosbítja, hogy ez az ipar job­bára külföldi, illetve tengerentúli nyers­anyaggal (gyapot, gyapjú, stb.) dolgozik és exportlehetőségeit részben a valutáris vi­szonyok, részben a külföldi verseny előnyö­sebb pozíciója miatt nem tudja kellően ki­aknázni. A belföldi üzlete ennek az iparnak a lakosság nagy .tömegeinek szűkös helyze­tével függ össze, mert a ruházkodás cikkeit a lakosság csak egyéb elsőrendű szükség­leteinek (élelem, fűtés, lakás) kielégítése után szerzi be. A malátaipar. Egy olyan iparról is be kell, hogy szá­moljunk, mely az idők folyamán Cseh-Szlo- vákiának egyik legjelentősebb exportipa­rává fejlődött és amelynek évi 4 millió mé­termázsára rugó békebeli termelőkapacitása a mezőgazdaság termékeinek értékesítésé e a legnagyobb befolyással volt. Ez az ipar a háiboru alatt elvesztette tengerentúli eladási piacait és még jó sokáig tarthat, míg mind visszaszerzi őket, amiben a cseh-szlovák ke­reskedelempolitika elhibázott alakulásának is nagy szerepe van. A Franciaországgal! kö­tött kereskedelmi szerződésben, például, er­re a cikkre — amely pedig az exportcikkek sorában harmadik helyen áll — nem voltait figyelemmel. De más országokba^ is oly magas vámmal terhelik a malátát, hogy már egymagában véve ez a körülmény, nem is szólva az e téren is szerepet vivő valu- táris okokról, megbénítja az ipar exportle­hetőségeit. Németország évi 5—6000 vagon cseh-szlovák malátát vásárolt, a márka mos­tani árfolyama mellett még egy kis töre­dékét sem veheti a szokott mennyiségnek. Ugyanez a helyzet az ausztriai piacon. A malátaipar válságos helyzetén üzemkoncent­rációval alkar könnyíteni, hogy a termelő­költségek redukciója segítségévei megbir­kózzék a gyenge valutájú országok verse­nyével. Súlyosbítja ennek az iparnak a hely­zetét az is, hogy az egész világ sörgyártó ipara nagy nyersanyagkészletekkel rendel­ik-e zik. A malátaiparnak ezek szerint sokkal kevesebb árpára lesz szüksége, mint az elő­ző évben, ami viszont a mezőgazdaságot is súlyosan érinti. A porcellán- és gab'onzi Ipar. Mindkét termelő ág: a cseh-szlovák köztársaság reprezentatív iparának mond­ható. Nagy szociális és gazdasági érdeken; fűződnek ennek a két vezető iparnak nivó- fentartásához. És milyen a helyzetük 1922- ben ? Tavasszal 14.500 munkást és közel 1000 tisztviselőt fogla'koztatott még * poroellán­ipar hetenként. Most pedig alig 800 hivatal­nok és 11.200 munkás dolgozik, de csak a hét bizonyos napjaiban. A porceüánspar a készít­mények világpiaci ára és a belföldi termelő- költségek közt való disz,paritása elsősorban érezteti bénító határát itt, de még nagyobb mértékben akadályozzák az exportot a kü­lönböző országok idevonatkozó védővám­jai. Egy vagon el ek ti opor cellán után 7,800.000 lengyel márkát, fehér vagy díszí­tett porcellánáruért 12 milliót, ílletva 22 és fél millió lengyel márkát szednek be vám fe­jében. Az Egyesült Államok is — a cseh­szlovák porcellenipar nagy vevői — lénye­gesen felemelték ennek a cikknek vámtari­fáját A valutanehézségek ebben az Iparban fokozottabban érvényesülnek, ha figyelem­bevesszük, hogy a rendelés napjától az el­készítés, illetve elszállítás befejezéséig nor­mális termelési viszonyok mellett ás 5—6 havi idő is eltelik. Még válságosabb a gablonzi ipar hely­zete az elmúlt évben. A cseh korona ok nél­kül való árfolyamemelkedése folytán számos rendelést sztorníroztak a külföldi vevők, már átvett árut pedig ki nem fizettek. En­nek az iparnak érzékeny kára abból is szár­mazott, hogy vevőköre — meg általában a tőkegyenge kereskedőkből] rekrutálódik — a cseh korona emelkedésére való hivatko­zással egyezkedett szállítóival, de ugyan­csak valutaspekulációs célból az egyezségi kvótát sem fizette meg. De a régi nagyobb cégek is hitelt voltaik kénytelenek igénybe vermi, ami ennél az iparnál szokatlan, mert Gablonz talán az egyetlen város az európai kontinensen, ahol az exportőr azokat az árukat, amelyeket a gyár szerdáig szállít, pénteken már ki is fizeti. Súlyosbítja a gablonzi exportőrök helyzetét, hogy száz­milliókra menő idegen valutájú künnlevősé- geik a vagyonadókivetés alapjául szolgáltak akkor, amikor ezeknek árfolyama sokkal ma­gasabb volt és a vagyonadó régi kivetési összegeiben most esedékes. Ezzel 650 gab­lonzi exportőr a legkatasztróíálisabb pénz­ügyi helyzetbe jutott. A kereskedelmi szer­ződések ennek az iparnak sem kedveznek, amit politikai okokra is vezetnek vissza, mert azt vetik szemére a kereskedelmi kor­mánynak, hogy ezt a jobbára német ipart szándékosan ethanygolja. Ez annál érthetet­lenebb, ha szem előtt tartjuk, hogy a gablon­zi ipar az előző évben 1 és fél milliárd cs. kor. értékű árut exportált. A gablonziak ki­vándorolnak tehát és csökkentik az adóala­nyok számát. (Folytatjuk.) Jubiláló magyar szóvetkezetek Budapest, január 4. A magyar szövetkezeti életnek két leghatal­masabb alakulata a hitelszövetkezeti és fogyasz­tási szövetkezeti szervezet most ünnepli fennál­lásának 25 éves éríorduőiát. A szövetkezeti moz­galom megindulását annakidején az tette szüksé­gessé, hogy a nemzeti jövedelem túlnyomó részét mindinkább az ipari körök biztositottáik maguk­nak. Ez okozta azt is, hogy az igazságosabb jö­vedelemmegoszlást elérni törekvő szövetkezeti mozgalom főként agrár jellegűvé vált. Agrár jellegénél fogva a magyar szövetke­zeti mozgalom nemcsak a *ígytőkések, hanem w szocialista ipari munkásság részéről is táma­dásnak volt kitéve. A mozgalom ennek ellenére mindinkább kifejlődött és úgy belső szervezete, mint külső terjeszkedési eszközei tekintetében nagy eredményeket mutat fel. A világháborút befejező események, továbbá a forradalmakat követő eLleníorradalmi időszak sok tekintetben különleges helyzetbe hozta a izövetkezeti köröket. Az a ssellem, amely az al­kotmányosság helyreállítása óta nagyobb meg­értést mutat szövetkezeti intézmények iránt, na­gyon könnyen előidézheti azt is, hogy a régeb­ben megbatározott helyes úttól eltérjenek. Különös#* két lrá*y követése veszélyes nemcsak a magyar, de általában véve a szövet­kezeti fejlődésre nézve: az első az, hogy a szö­vetkezet nagytőkés vállalattá, részvénytársa- sigtá alakul. Nem jogilag ugyan, hanem lényegé­ben, c másik pedig, hogy az államhatalomtól olyan nagyfokú függésbe kerül, amelyben az ere­deti szövetkezet! önállóság gondolata teljesen megsemmisül. Az első tipusaá való átformálódás kevesebb veszélyt rejt magában, mint a második. Azáltal ugyanis, hogy x szövetkezeti tagoknak, sőt ma­guknak a tisztviselőknek is nagyobb befolyást biztosítunk a vállalat vezetésében, sikerülni fog a-z igazságosabb Jövedelem megosztást keresz­tülvinni. A második típus veszélyei már nagyobbak. Nemcsak Magyarországon, hanem a Nyugat több más államában, igy Cseh-Sálováklában is látjuk, bogv az állam nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásban (kamatmentes kölcsönök) is része­SrftndJru«cihí<er Minős uMda Udvaros Ferenc, Novezámhu-Érsekújvár ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmányú kolbásziruit 1 öti«*f»l#»cii 1330~t»<em. falstfMinéM; IOO. siti a szövetkezeti mozgalmat. Ennek következ­tében az a veszély fenyeget, hogy az a szerve­zet, amely tulajdonképpen a tagok gazdasági küzdelmét volna hivatva szolgálni, a mindenkori kormányhatalomnak válik eszközévé. De köny- nyen lábrakap az állami hivatalok egyik hátrá­nyos sajátossága is, a bürokratizmus tultengése. Ennek a visszás állapotnak az orvoslása már na­gyobb körültekintést Igényel. Csakis a közszel­lem emelésével remélhetünk szabadulást az itt érintett visszás helyzetből. A helyes irányban vezetett felvilágosító munka kínálkozik itten orvosszerül Fokozni kell a felelősségérzetet, amelynek minden egyes mun­kást el kell töltenie. Kell. hogy mindenki érezze annak a törvénynek a ie**ntöségét, hogy az okoknak, a cselekedeteknek hatása soha e! nem vész és valamilyen formában mindig érvényesül. Csakis abban az esetben remélhetjük, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom második 25 esz­tendeje minél hatékonyabban fogja szolgálni azo­kat a célokat, amelyeket alapítói annak idején maguk elé tűztek. B. Gy. dr. — A Prager Kreditbank milliós pőre. A Praiger Tagblatt jelentése szerint január 29-én fogjálk folytatni azt a már tavaly má­jusiban tárgyalt nagyszabású pert, amelyet Kramer A. Konstantináipolyban élő cseh­szlovák áBampotgár indított az említett inté­zet ellen. Kramer, aki mint nagykereskedő él Konstantinápolyiban, 13 millió esek korona iránt perli a Prager Kreditbankot. A felperes szerint ilyen összegű káT érte őt abból az útból amikor a prágai kereskedelmi kamara és a Gyáriparosok Szövetsége megbízásából dohány-bevásárlás végett Bulgáriába kiküld­ték. Értesülésünk szerint ismétlődnek azok az esetek, amikor helybeli nagybankok be­vásárlóikkal és alkalmi megbfcottaikkai nem tudnak simán elszámolni és úgy tudjuk, hogy más nagy prágai pénzintézet ölen is indítot­tak hasonló perieket. Elfogulatlanság nélkül állapíthatjuk meg tekét, hogy a budapesti és bécsi nagy pénzintézetek kereskedelmi gya­korlat és üzleti előzékenység dolgában erő­sen kimiagasdianak a prágai intézetek fölött, mert az ilyen elszámolási perek ezeknél az intézeteknél szinte ritkaságszámba mentek. — Prágai vállalatok veszteséges mérlegei. A „Rico“ kötszerművek n-t. Prágában január 19-ére közgyűlést hivott egybe Brüxbe, amelyen többek között az 1921. évben szenvedett veszte­ség fedezésének módjáról is fognak határozni. A részvénytökét lefogják bélyegezni, hogy azután újból fölemelték 6 millió cseh koronára. A prágai lapokban közzétett fizetett kommüniké egyelőre nem árulja’ el, hogy mennyi is volt tulajdonkép­pen a vállalat vesztesége. — Egyezkedő faipari részvénytársaság. A „Dias“ nemzetközi farészvénytársaság tegnap tartott egyezségi tárgyalásán veszteségeit kerek másfél millió cseh koronával jelölte meg. A vál­lalat viszont 5 százalékos egyezségi aján’atát a hitelezők visszautasitották és a tárgyalást január 24-ére elhalasztották. A hitelezők képviselője szemére vetette a társaság vezetőségének, hogy sem a szervezés, sem ped:g az ellenőrzés nem felett meg a követelményeknek. A bukott válla­latot bivaly nyáron alapították 1.4 millió korona’ alaptőkével. A részvényesek ezek szerint teljesen elvesztették * részvényekbe befektetett tökjüket — A pénzintézetek védelme. Tegnap rendelet jelent meg, amely a péraziin-tézetek védelmére vonatozó rendkívüli Intézkedé­seket felölelő, 1919 december 19-én kelt ren­deletet ez év december 31-éig meghosszab­bítja. Egyúttal megváltoztatták az 5. sza­kasz 1. bekezdését, amely ezentúl igy hang­zik: A kötelezettségek teljesítésére vonatko­zó tilalom nevezetesen azokra a követelé­sekre vonatozik, amiolyeik a rend etet ki­adása előlit keletkeztek. Ha a csődöt meg­nyitották, a követelések a csődik öve te lések harmadik osztályába sorolandók, Sz'oven- szkóban és Ruszins/zkóban pedig a második és harmadik osztályba. — Megszakadtak a cseh-szlovák magyar tárgyalások. Búd'pesti szerkesztőségünk jelenti: A Cseh-Szloválkia és Magyarország között folyó gazdasági tárgyalásokat, amelyeket január 2-án kellett volna folytatni, váratlanul január végére halasztották el. A Prágán ülésező politikai bizott­ság ugyanis a jogsegélyszerződés dolgában nem tudott megegyezni, mert a magyar delegátusok még később érvényes jogsegély szerződ és alá­írásába sem akartak belemenni és Budapestre utaztak, hogy további utasításokat kérjenek. A Budapesten folytatott tárgyalásoknál pedig az áru csereegyezmény megbeszélésénél x magyar delegátusok a trianoni szerződés 204. §-a alapján 250 000 hektoliter bor bevitelére támasztottak követeléseket, amiben viszont a cseh-szlovák képviselők akadékoskodtak és elutaztak Prágába. A prágai tárgyalásoknál az egyes szakminiszté­riumok miatt nagy nehézségek állottak elő, ngy hogy Budapesten vezetett tárgyalásokat január végére kellett elhalasztani. Ezek szerint nőm nagyon biztatók a cseh-szlovák magyar gazdasá­gi tárgyilások fejleményei. — Svájci tőkések érdeklődőnek Budapest fürdői Iránt. Budapestről jelenti tudósítónk: Egy svájci pénzcsoport ajánlatott tett a fővárosnak e fürdők és szállodák bérbevételére. A svájci cso­port hajlandónak nyilatkozott arra is. hogy je­lentékenyebb bankkölcsönt nyújtanak a főváros­nak. JWTTTTTTTnTTTTTTTTTTTm?T*TnWHHTTnTTfT1 i 1 : I BRATiSLAVA (POZSONY) I E MEI.Y-UT : ^ * ► Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fiziko- < | terápiás Intézet ideg- és belbeteg’eknek j t Sebészet, nőgyógyászat test- 3 ► egyenészet. Szem-, orr-, fül- és 3 £ bőrgyógyászat. — Röntgen- * ► kezelés. — Vegyilaboratórium 3 Napi pausálár Kő. 55-től, 2 l Szülési pausálár (8 nap) 1100 Ke.-!ól 1800 Kc.-lg 5 t Szabad orvosválasztásl \ F183 i AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*.<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents