Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-06 / 4. (157.) szám

Szombat, Január 6. — A magyar takarékbetétek a tőzsdére ván­dorolnak. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A pénzintézetek betétállománya az utolsó hetekben nagyon megfogyatkozott. Ez főképp a tőzsdei üz­let fellendülésével kapcsolatos. A közönség szo­katlanul nagy tömegekben kereste fel az intéze­teket és a betéteit papírokra cserélte ki. Ennek következtében a pénzintézetek rendelkezésére álló készletek annyira megcsappantak, hogy a pár hetes pénzbőséget most megint pénzszűke vál­totta fel. Ehhez járultak az évvégi ultiméval járó megterheltetések, amelyek ugyancsak éreztették hatásukat. — Az osztrák Jegybank megkezdte működé­sét (Bécsi szerkesztőségünk jelentése). Az újév kezdetével az osztrák Nemzeti Bank megkezdte működését és átvette az Osztrák-Magyar Bank­tól a bankjegykészités és hitelszervezet külső apparátusát. A forgalomban levő bankjegyek a Nemzeti Bank bankjegyei gyanánt szerepelnek, amelyek a részvénytőke, valamint az egyéb aranykészletekkel és aktívákkal vannak fedezve. A Nemzeti Bank első heti kimutatása január 7-től fog szólni és alapszabályszerűen január 14-én kell megjelennie Ezt megelőzően a főtanács ülést fog tartani, amelyen ezeknek a bankkimutatások­nak külső alakiát véglegesen meg fogják állapí­tani. A Nemzeti Bank átveszi az Osztrák-Magyar Bank leszámítoló- és lombardtárcáját, valamint az egyéb meglevő értékeket. Az ingatlanok átvé­telére nézve még nem történt végleges megálla­podás. A bankjegynyomdát január 1-től kezdve egy bizonyos megtérítésért a Nemzeti Bank hasz­nálja. Az Osztrák-Magyar Bank jelzálogosztályát a felszámolók fokozatosan feloszlatják, a jelzálog­leveleket szaporább kisorsolás utián a forgalom­ból kivonják. Csak a letéti osztályt — addig, amíg a felszámolás be nem fejeződik — az Osz­trák-Magyar Bank vezeti tovább. A monarchia volt jegyintézetének jövendő sorsáról — mint­hogy működése az eddigi formában csak passzív volt — egy későbbi időpontban fognak határozni. Ezzel függ össze a személyzet átvételének kér­dése is, mert a régi tisztviselőknek körülbelül ne­gyedrésze a letéti üzletben van alkalmazva. — Schuster dr. volt miniszter a dunai államok gazdasági kapcsolatáról. A Handels-Revueben Schuster V. dr. volt meghatalmazott miniszter, egy prágai bank mostani elnöke. Igen figyelemre­méltó cikket irt „A gazdasági politika a válság- ban“ cimmel. Ebben a cikkben a jeles közgazdász szintén hibáztatja a cseh-szlovák köztársaságnak nyugat felé való gazdasági átorientáiódását, amelynek természetellenes irányára a Prágai Ma­gyar Hírlap is legutóbb vezetőhelyen rámutatott Schuster többek között eképp formulázza állás­pontját: A dunai államokhoz való gazdaságpoliti­kai közeledést parancsnak kellene tekinteni, amely már a kereskedelmi szerződésekben Is kifejezésre kellett volna, hogy Jusson. Néhány héttel ezelőtt Olaszország és Ausztria politikai gazdasági köze­ledéséről volt szó, sőt már ezeknek az államok- nak«vámuniója is kisértett Ez nem jelentene mást, mint Ausztria és Olaszország gazdasági elzárkó­zását Cseh-Szlováklától, mely a dunaj- és Bal­kán-piacának legnagyobb részét elvesztené. Na­gyon tévedett az egyik lelépő miniszter, amikor az utódállamok vámközeledéséért lelkesedett, de ebből Ausztriát ki akarta zárni. Ez politikai és gazdasági tévedés volna, mert Ausztria a legfon­tosabb vevőie Cseh-Szlovákiának. 1920-ban 9.7 milliárd és 1921-ben 7.8 milliárd árut vásárolt Cseh-Szlovákiától. Ez a cseh-szlovák kivitelnek körülbelül 30 százaléka. A többi országok, neve­zetesen Németország és Magyarország messze mögötte maradnak, mert 1921-ben csak 3 milliárd cseh korona értékű árut vásároltak, Nagybritan- nla 2.1 milliárdot, Jugoszlávia 2 milliárdot. Len­gyelország 1.4 milliárdot, Franciaország 1.3 mil­liárdot, Románia 1.1 milliárdot és Olaszország 0.9 milliárd értékű árut — Kilenc millió leles bírság. Nagyváradról Jelentik: Két esztendeje húzódik a Magyar Álta­lános Hitelbank nagyváradi fiókjának vámügye, melyről u legfantasztikusabb hírek kerültek for­galomba és amely a nagyváradi törvényszéken most jutott el az elsőfokú bíróság ítéletéhez. A per úgy keletkezett hogy 1919 második felében a kormányzótanács elrendelte az akkor forgalom­ban levő fehér pénzek becserélését és elrendelte, hogy a Szabolcs- és Hajdumegyék fehérpénzeit (összesen 18 milliót) Nagyváradra utalják át. A bankfiókot ezért a csereakcióért, vagyis a fehér pénzek szállításáért felelőssé tették a' nagyváradi vámhatóságok. Szombaton hirdették ki az Ítéle­tet, mely a bankot 9 millió lei bírság megfizeté­sére kötelezte. Az Ítélet vámtörvényeken alapúi és pénzügyi körök azt vitatják, hogy a hivatalos kicserélési akciót rtem bírálhatják el a büntető­törvények szerint. Jogász- és bankkörökben ér­deklődéssel várják a semmltőszék Ítéletét, ahova az ügy fellebbezés folytán fog kerülni. —- Szállítások. A nemzetvédelmi minisztérium 50 darab kézihajtásu könyomó-sajtó és szerelé­keire hirdet szállítási pályázatot. A kő nagysága 50/65 cm. Szállítási határidő március 31. Köze­lebbit a minisztérium 15. osztályában Babenecen. Ajánlati határidő január 29. — Az ungvári fő­pénzügy Igazgatóság meleg fehérnemű és inagas- száru csizma szállítására hirdet pályázatot a pénzügyi határőrség számára. Ajánlatokat hala­déktalanul kell beadni a nevezett pénzügyigazga- tósághoz. —. A prágai tőzsde. A Rasin d-r. ellen elkö­vetett merénylet hire erős hatással volt a mai tőzsdére. Az üzlet a merénylet hírére kezdetben igen szűk keretekben mozgott. A később beál­lott szilárdulás csak a tegnapi és a mai bécsi tőzsde szilárd irányzatának köszönhető. A nyu- gaitl devizák mérsékelt szllárdulásának a'z ár­folyamok képződésére nem volt nagy befolyás­sal. Az ipari részvények piacán szilárdak voltak a cukor-, vas- és gépgyári értékek. A vegyi- és textilrészvénydcet gyengébben jegyeztek. Al- pine, Skoda, Osztr. bánya és Kohónál a bécsi paritásra való kiegyenlítődés történt. A kü’földi értékek is szilárdultak, úgy hogy a Bolgár 690-ig emelkedett. A záróirányzat is szilárd. A deviza­piacon az üzlet kis kereslet mellett csendesebb volt. mint tegnap. Nyugati devizákban az emel­kedések New-York 3/4 pontjától Amsterdam 35 pontjáig mozogtak; gyengébb volt Páris és Brüsszel. A kisebbértékü devizák Bács 0.15 pont­tól Budapest 2.5 pontjáig megjavultak, Berlin pe­dig 0-5 ponttal gyengült, de csökkent a lengyel márka árfolyama is. — A pozsonyi terménytőzsde. A tegnapi tőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 77— 80 kilogrammig 100—170, rozs ti—74 kg-ig 115, merkantil árpa 115—120, príma árpa 130—140. zab 10—120, régi tengeri 130, szemezett 105—110, köles 95—105, fehér bab 120—130, lencse 250— 280,lg, borsó 160—230. hámozott borsó 425—452, préseletlen széna minőségi szavatosság nélkül 85—90, présdetlen félédes 110—115, préseletlen édes 130, préselt minőségi szavatosság nélkül 100—110, préselt félédes 130—140, préselt édes 100—150, ícöteges szalma 80—85, kötetlen alom­szalma 60—65, préselt 75—80, kötetlen takar- mányszaima 70—80, préselt 80—90, ételburgony3 20—25, ipari burgonya 12j—14, nullás búzaliszt 290—300, buzafőzőliszt 240—270, buaakenyérliszt 5. számú 200—220, 7 és feles számú 150—160, rozs nullásliszt 210—240, 1. számú 1S5—200. egy­szer őrölt 185—200, magyar nullás búzaliszt 290— 330, korpa 65—70, takarmányliszt 80—90, maláta- csira 80—85, szárított szelet 130—135. Belfö’di gabonánál, szalmánál és szénánál minden ab ál­lomás. Az Irányzat megszilárdult, a gabonaárak valamivel emelkedtek. — A budapesti tőzsde. A mai tőzsde Irány­zata nem volt egységes. Alacsony koronaárfo­lyam folytán eleintért emelkedtek ugvan az ár­folyamok, de a hangulat bécsi hírekre ismét lany­hult Különböző Ingadozások után a papirok a nyitási árfolyammal zárultak. Valamivel alacso­nyabban tendáltak a nehéz papirok, holott a kö­zepesek jól tartották magukat. Hosszabb szünet után a kentremin bianko-vásárlásokat tett, de az úgynevezett erők kezek könnyen vették föl az árut A záró Irányzat tartott volt — A bécsi tőzsde. Szilárd és é1énk tartással indult meg a mai tőzsde és az árfolyamok átlag mind emelkedtek. A párisi konferencia megsza­kításából a berlini piacon a hossz folytatása elő­relátható volt és ezzel kapcsolatosan, valamint az ellátásra való tekintettel, budapesti vételek a helyi spekulációt visszavásárlásokra és fedezé­sekre Indították, amelynek behatása alatt a va- lutárís papirok erőteliesen emelkedtek A cseh értékeket a prágai vásárlások tartották felszínen. A tőzsde igen szilárdan és élénken zárult. — A berlini tőzsde. A márka nem rosszabbo­dott a külföldön olyan mértékben, mint amilyen­től a párisi konferencia meghiúsulása miatt álta­lában tartottak. De a devizák ára! már a dél­előtti forgalomban lényegesen emelkedtek és ez­zel együtt az értékpapírpiacon is élénkebb lett a vételi mozgalom. Általában az árfolyamok nem emelkedtek ugyan viharosan, de a gépgyári ér­tékek többezer százalékos emelkedést mutat­nak. A tőzsde folyamán az üzlet élénksége csök­kent és az árfolyamképződés nem volt egységes. A következő héten az értékpapirforgalom hétfőn, szerdán és pénteken lesz. Aronulfietnelif. Nytrö József kis regénye. (Folytatás.) így számigálunk, mert bizony-bizony ma-holnap mi is elballagunk... Az asszony lopva nézte. Tudta, miről van szó, ismerte minden gondolatát Azt is tudta, hogy a fiú egyideig ott les az ajtónál türelmetlenül. Előre mosolyog és tervezi, hogy alkalmat vesz és megsúgja a választott leánynak: _ Úgy intézd, hogy délután leánykérni jövünk. Milyen szép a világ, milyen jó az Isten. És ő most nem hívhatja be, hogy mon­daná kedves szemrehányással: — Nem es szólsz az édesanyádnak? Ezt megérni nem méltó, végső anyai cselekedetét befejezni és úgy lépni le a föld­ről csordultig telt szívvel. Némának kell ma­radnia és ezzel meg fogja ölni. Hiába nőttél sudárnak, erősnek, izmos­nak és szépnek. Szemeidbe az élet keserű cscppjét hintem, hogy ne ragyogjanak. Rá­lehelek orcáidra és többé nem lesz piros. El­koppantom fiatalságod boldog fényességét. Melledre ülök és sohase rázhatsz le. Tépd szét a virágot a kalapodból, tedd le szép ru­hádat és légy nyomorulttá, mint én. — Mégsem. Inkább elkárhozom. Még­sem, — riadozott. Hát csak menjetek azon a szép utón a leányhoz. Nem ütök a szájára, mikor beleegyezik. Igyatok bort a kendőváltásra, de aztán mu­tassátok meg, ha élek. Ha nem élek, úgy is. hogy megnyugodjam. Ide azért ne hozzátok, engem meg ne csókoljon, ruhámat föl ne vegye, soha ne tiszteljen; — mert ő tiszta1, mert ő szép. teste ártatlan, mert ő méltó... Ha nem volna az ... — Egyetlen egyszer néznék csak a sze­mébe. Különben miért? Úgy kell lennie, mert ő a fiam — testvére. Kétségbeesésében fölriadt. — Ne hagyjatok. — Miháj. Súrold a szivemet. Helyrehozhatatlanul elkésett a halál. VI. Az első madár fölébredt az ablak alatt. Az erdők fölsóhaítva lerázták a harmatot magukról. Az éjjeli látomások eloszlnnak, az örvénylő égbolton átszáll a derengés, a föl- támadás örök sejtelme. A fiastyuk csirkéi ijedten bújnak el, keleten pirosság ragyog föl. Az ember a földön fölnyitja szemét. — Mit is álmodtam? — Torz kis álmaival ve­sződik. mikor szine előtt a rnindenség fensé­gesen megindul. Vagy talán neki van igaza Mélyebb az ember az éjnél, lelke na­gyobb a napnál és szebb az a világ, melyet agyunk tüze fölött teremtünk. Ami bennünk virrad, az vagy megnyugvás, vagy a bűnök örökkön bolygó üstökösei, miket megalkot­tunk, de nem bírunk velük. Szép az a legény, amint ünnepi ruhában, útban a leányhoz, udvaruk közepén elgon­dolkodik, mielőtt áldást kapni bemenne any­jához. Nincs borzalmasabb az anya megdöbbe­nésénél, mikor Így látja őt készen és tudja, hogy csak percei vannak a boldogságra, az­tán vége. —Mindiárt jövök én is, — siet az apa is. Cselekednie kell. A rémülettől vastag az asszony haja. Nincs többé kitérés. Teste fölháborodik, csontjai súlyosak. Cselekednie kell. A hang erőltetve tör elő: — Ne menjenek sehova. Zavarosan merednek rá. — Miért? Erőszakosan lehunyta a szemeit. — Azt a leányt nem veheted el. mert... Üveges vonásokkal az önkívület hatá­rán volt a nyomorult nő. Ennyit nem bírt el a szervezet. — ... mert nem tudom, — mert lehet hogy a te apád is — Győrbiró Lá... A szája föltátva maradt, kezdődött az agónia. A férfi bután föltürte a homlokát, vére meghűlt, torka elszorult és furcsa kis guny- nyal felhördült: (Folyt, köv.) Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nymatott a Deutsche Zeitungs-Akticü-Gesoll- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. HoIIk. löísíieáríoiijanioh i pénteken, január 5-én: Prága: Értékíözsda. Agrárul banka (Asr Alpine ....... 200.— n rár Bank). . . ., 470.— Ko'ini kávé. . « . 480.— Rohanna.............. 415.— Kolim petróleum. 435.— Cseh Union Bank 377.— Kolini szesz . . . 785.— B Industriai (Cseh Tejipar rt. . . . . 445.— v Iparbank .... 440.— Első nilseni sör­Prager Kredit. gyár................. — (P rágai Hitelb.) 790.— Danék és társa . . 354— ­Szlovák Bank . . —.— Lauriu és Kiement 195.— Zivnostenska . . . 368.50 Ringhoffer .... 720.— t Anglobank (Angol- Prágai vasipar. . 635.— Osztrák Bank . . 70.— Skoda....... 404.— 5 Bécs i l’nionoank. 23.— Papír........ 202.— Wi ener Bankv. . . 17.50 Oseb uyugati szón 307.— Osztrák hitel ... 2500 Üsztraui szén. . . —j ('seb Cukor .... —luwald..................... 745.— Kolini műtrágya. 815.— Friedrieh ..... —.— Poldi........................ 3-3­Dev izák: c 1/5 1/4. 100 hollandi forint . 133300 129SÖ0 Kö. 100 német márka . . 0.40 0 435 » 100 svájci frank . . . 635.75 622.75 „ \ ICO norvég korona . 633.75 623.75 „ 100 dán korona . . . 693 50 681 50 „ * I0Ü svéd borona. . . 905.50 890 50 „ , 100 olasz líra .... 17225 171.75 100 francia frank . . 236.75 237.25 ,, I font sterling . . . . 155.50 152.25 » 1 dollár (kábel). . . 33.425 32.675 „ I 100 belga frank . . . 218.75 219 25 ■ 100 spanyol peseta . 529-00 524.00 „ ' lut) jugoszláv dinár. 39.25 37.50 n 100 román lei .... —.— —•— », , 100 bolgár leva . . . 23.30 22.675 „ I török font .......... 1930 19.10 D 10 0 osztrák korona . 0.0485 0.0470 „ 1 100 lengyel márka . 0.165 0.1575 „ , 100 magyar borona . 1.395 1 37 » j Budapest, ÉríékSözsűe, Magyar Hite! . . . . 11800 Levaute . .................. 73000 Osz trák Hitel .... 1650 Tröszt..........................2)600 Au g-Magyar .... 2450 Csáky........................ 4350 Le szólni toló ..... 1900 Magva rFegvvergy. 100000 Magyar-Olasz .... 610 Ganz-Danubius . 1075060 Jelzálog ....... 400 Ganz-villamos. . . 158000 Hazai bank.............. 54 0 Láng.................... . . 26000 Eg yesült tabarókpt. 28 0 Lipták.............................4675 Földhitelbank . . . .14000 Schlíck ...... .11050 Merkúr..................... 590 Baróti ........ 3800 Ke reskedelmi bank . 27000 Izzó . . • ................. 555 0 Magy ált. tkpt . • • 2000 Gutmann....................14100 El ső hazai tkpt . . .385 0 Klotiíd......................... 10000 Sa lgó........................ 5400o Magyar Cukor . • 283000 Ri ma ........ 14300 Őstermelő.................. 8550 Kö zúti................ 6925 Gummi. . ....................16150 Ií élivasut ...... 85C0 Nasebitzi................... 7500 Aí lamvasut.............. 34500 N’euschloss...................1625 Bu rsod-Miskolci • • .158n0 Orsz. fa.......................32000 ( oneordia ................. 9600 Győri olaj......................1700 Bu dapesti malom. . 27500 Szlavónia................... 45,0c Gizella malom . • .11000 Egyes, fa......................118­Vi któria .43000 Lignum-triist .... 8900 Unugaria malom . . 16500 Zabola) ...... .14125 Beocsini ....... 7&70Ö Papír ........ 3600 Északi szén.............. 32500 Bóni . ........ 15950 Es ztergom-Szászvári 39000 Malomsoky ..... 26Q0 Felsőin, szén • • . . . 53000 Rézbán vái ...... 47ÜJ Urasche..................... 28000 Égisz ...................... 3450 Ma gnezit ..... 116000 Óceán ........ 10300 Magy. ált. kőszén 128COO Pálfalvai................... 10500 Ur ikátiyi...................73600 Koburg . . • .... 6350 Adria.........................42000 Magyar szalámi . • — At lantika ...... 6200 Spóaium...................... 8600 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 96000.— Prága.............. 7300 — Bu karest . . . 1425.— Stockholm. . . 65000 — Kopenhága . • 50000.— Zürich........4S00Ö — Kr isztiánba . . 45500.— Bées ...... 350 London . . . 113 0.— Szófia....... 1650.— Be rlin ..... 30 — Beigrad .... — Róma . . • . . 12300.— Newyork . . . 2425.— Páris. ..... 17300.— Varsó............... 14.— Bé es. ÉriékSössöe. Magv koronajárad-• .10500 FerdinandsNordb 1100000.1 Magy. arany iáradék 58000 Staatsbahn . . . 932000 Anglobank...........139900 Siidbabn................. 228000 Ba nkverein Wr. . . . 39900 Südbahn prioritát . 644000 Bodenkredit • • • • . . 73000 Alpine ...... . 459500 Kreditanstalt ............... 48300 Krnpp..................... 4645)0 (" ng. Kredit .... — Poldi................ . . 658000 La nderbank.............. 1850/0 Prager Eisen . . . 12)0000 Lomba rd ........................ 7600 Rima ........ 420000 Merkúr .. .... . 22600 • oburg ...... .180000 Osztr.-Magyar Bank — >aigó... 1 543000 Fn iou Bank Wr . . .69900 Lr;kány. 2000 00 Cseh F n.on.......... — Skoda...................... 8 500 1 Zs ivnostenská Banka 726000 Ringhoffer .... 1499000 Dunagőzhajózás . . 15(0000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 570000 ínwald ...... 1495000 Berlin. Devizák. Prága.............. 250 37 Milánó............... 431.41 Am sterdam . . 3441 37 Lomlon. 40199 25 Bu enosz Airesz . . 3216.93 New York . . . . 8643 25 Brüsszel .... 546 13 Paris ...... 59 !.5) Kristiauia . . . 1655 85 Zürich............... 1625 92 Ko penhága . . 1795 50 Madrid............... 134163 St ockholm . . 2354.10 Becs .... • . . 0,1234 Kelsingfors • • • 208 47 Budapest................ 3 26 I A zürichi öevizaárlolyaikoii Zárlat 1/5 1/4 L00 esehszl korona. 15.71 15.90 svájci frank ! l/M magyar korona. 0.205 0.2125 „ „ I 10U nemei márka . . 0.06 O.Oóő _ _ 100 hollandi forint . 209 00 208 50 1 1 dollár................... 5.28 5 275 ” " 1 font sterling . . . 2430 24 55 _ 100 francia frank . . 36.65 37 70 t , 100 olasz líra .... 2660 76-10 ' ; 100 belga frank. . . 3430 34 75 íl 7 " 100 dán korona . . . 108,00 108 00 } „ 100 svéd korona . . 142 50 142 00 10C norvég korona . 99 50 100.00 7 100 spanyol peseta 82.80 82 90 L 100 Bueu Air peso. 199 00 199 00 i „ 100 jugoszláv dinár . 5 50 5 60 x .. 100 bolgár leva ... 340 340 „ „ 101 osztiák korona . 0.0075 0.00745 „ „ 100 lengyel márka . 0.0283 0.0275 „ „ 100 román lei ... . 290 295 .. .................................................................................... .■„„ni „ ...................................... $t $Kn<ti<eszmtüft estldt út «a 8«poí tét&wúxú miig n&mii i arvúí. «■ ŰPrú&mi Tlfr«ó]ijar JHL'iz- foqp a m<néwtBrs'áá ér deficit ssofédíTja! : "“"l [ | [RŐT ad izmaitoknczk Lf&i menthél-sósbarsxQfó. a ■ • * • “ | Menyasszonyi kelengyék —__—i \ eC KSTEIN SEMI \ | \ PR.AGA \ jj Í \ •prikop? er0 \ I *—“ ””” Férf! és nő! J 354 fehérnemű j • ­• 8 p á rifii, i hitei, i mindennemű j kűfótórűk | | Alton fíeissiCs Mii. | S g JfKúroúmi ti. 2©. ; ^Alapítva 1884-ben. (Ezelőtt K. Morstadt) 5

Next

/
Thumbnails
Contents