Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-28 / 22. (175.) szám

A köztársaság védelméről. (p.) Losonc, január 27. Tehát Dérer Iván eszméje mégis alakot ölt A lapok híradása szerint a petka utódja, a kormánypárti koalíció bizottsága már le­tárgyalta a köztársaság védelméről szóló javaslatot, úgy hogy — s ez egész sajátos cseh-szlovák alkotmányc/s sorrend —* most már a minisztertanács is letárgyalhatja azt És azután csak egy formális elintézés marad még hátra: a tö r v én y ho zó t e s tü le tek a gyö­nyörű tanácskozási rend segélyével is hoz­zájárulnak ahhoz, amit a koalíció bizottsága elhatározott. Mi lesz ennek a törvénynek tartalnja? Nem tudjuk. Ehhez a nyilvánosságnak semmi köze; majd csak akkor tudja meg. ha a kél döntő faktor már megállapította a végleges szöveget. De azt hiszem, nem tévedünk, ha azt ál­lítjuk, hogy nem fog tartalmazni intézkedé­seket, amelyek a szabadságjogokat kiter­jesztik és az alkotmányban biztosított sza­badságjogokat újabb garanciákkal veszik körül. Nem igen lesz. gondja rá az uj tör­vénynek, hogy a gyülekezési és egyesülési jog hatályosabban biztosíttassák, mint eddig volt Miután az eddigi gyakorlat beigazolta, hogy az elveknek a törvényekben való álta­lános proklamálása nem elegendő, szükség van arra, hogy a hatóságok túlkapásaival és a törvényeket félremagyarázó betiltásai­val szemben a polgárok idejekorán és gyors orvoslást találjanak s egyúttal ne csak a törvényeket áthágó polgárokra, .de az ugyan­így vétkező hatóságokra “is lesújtson a tör­vény keze. Mindezt a köztársaság védelmé­nek megalapozásánál a koalíciós bizottság aligha vette számba. Épp oly kevéssé vette tekintetbe, hogy az úgynevezett kisebbségi nemzeteknek nyelvük használatára nézve megállapított jogai a gyakorlatban nem ér­vényesülhetnek. Az előzetes cenzúrát eltö­rölték, de helyébe tették a sokkal veszedel­mesebb utólagos cenzúrát párosítva a lap­elkobzással. A sajtótörvény módosításáról különben külön törvény készül. A nagy­közönség és az érdekelt körök előtt ennek a javaslatnak tartalma is titok. Minden alkot­mányos államban, még ott is, .ahol az állam demokratikus jellegét kevésbé szokták han­goztatni, alkotmányos gyakorlat, hogy előbb az érdekelt szakkörök véleményét szokták meghallgatni. Itt állandóan halljuk, hogy az állam a demokratikus köztársaság elvén épül fel s erre az elvre való hivatkozással mellőzik állandóan a demokrácia szabályait­A készülő uj törvény is a köztársaságot nem a szabadság és demokrácia, hanem a reakció fegyvereivel akarja megvédeni. Kétségtelen, hogy ez az uj törvény ama nyomokon fog haladni, amelyeket Dérer Iván emlékezetes beszédeiben megjelölt. Tehát számolnunk kell azzal, hogy a gyüle­kezési jogot újból megnyirbálják. A szólás- szabadság még sziikebb kereteket kap. És talán költségkímélés és munkamegtakarítás okából olyan rendelkezést is beiktatnak, hogy a kormányellenes gyűlések a börtönök közelében tartandók meg. Esetleg helyet kap az államalkotó pártok ama régi kíván­sága, hogy itt Szlovén szikon nyilvános he­lyen a magyar beszéd sértő kihívás, amely törvényes megtorlásban részesül. És állam­ellenes cselekedet lesz a munkanélküliek nyomoráról, vagy az itteni ipar pusztulásáról beszélni. Mindez lehetséges. A függöny még nem gördült fel cs így nem tudhatjuk, hogy mi történik a függöny mögött. De ha csak­ugyan ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedé­seket helyeznek el az uj törvényben, akkor sem lesz az nekünk újdonság. Az államala­kulás első idejében mindezt már szerencsénk volt megtapasztalni. Akkor végigpróbálták mindezt és nem vezetett eredményre s épp ezért megkísérelték, hátha tudnak anélkül kormányozni. Nem tudtak, mert abban az időben is, amikor formailag ilyen rendelke­zések nem voltak érvényben, tényleg gyak­ran alkalmazták azokat­íia most, kormányzatuk ötödik évében, visszatérnek a kivételes intézkedésekhez, ezzel nem erőt mutatnak, hanem — s ezzel tisztában kell lennünk mindnyájunknak — gyengeségüket és tehetetlenségüket árulják el. Maguk hirdetik, hogy nem mondottak igazat, amikor azt állították, hogy a viszo­nyok konszolidálódnak. Maguk adnak bi­zonyságot arról, hogy a szabadság és de­mokrácia fegyvereivel képtelenek saját kor­mányzati hatalmukat fenntartani De vájjon tényleg alkalmasak-e a sza­badságot megszorító és a demokráciát meg­tagadó intézkedések a köztársaság megszi­lárdítására, a létező bajok orvoslására? Nem. Mindez csak növeli a bajokat, szapo­rítja ia nehézségeket és uj torlaszokat, aka­dályokat helyez a fejlődés, a gyógyulás elé. Azok az intézkedések, amelyek alkal­masak megakadályozni azt, hogy az elége­detlenség, a számtalan panasz, a nép ön­tudatába átment jogos követelések a sajtó­ban és a gyűlésekén, tehát legális formában nyerjenek kifejezést, előmozdítják azt, hogy ezek más utakat törjenek maguknak. Az a hömpölygő áradat, amely a víz természetes folyása elé állított gátakat töri szét, különösen, amikor a gátépítésnél nem gondoskodtak arról, hogy másutt biztosi : Vk a víz természetes lefolyását, oko-zza a leg­nagyobb pusztitSso'kát. A köztársaság védelme kivételes, a sza­badságjogokat hatályón .kívül helyező intéz­kedések életbeléptetését, jelenti. Kivételes intézkedésekhez a hatalom urai csak akkor nyúlnak, ha a közélet súlyosan beteg és e betegség leküzdésére a normális eszközöket elégteleneknek ismerték fel. Elismerjük, régóta hirdetjük, hogy a közélet beteg. S igy el kell ismernünk a gyó­gyítás szükséges voltát is. A gyógyításnak azonban mindig az az útja, hogy először a betegség okait kell megkeresnünk és ipar­kodnunk az ökokat eltávolítani és nem a külső szimptornákat. A sárgaságot például nem lehet azzal gyógyítani, hogy a sárga testet befestjük úgy, hogy az egészséges szint mutasson. Ha megakadályozzák, hogy az elége­detlenség megnyilatkozhasson, ha lehetet­lenné teszik, hogy gyűléseken és a sajtóban kifejezésre jusson az elégedetlenség oka és nem engedik meg, hogy akár gyűléseken, akár a sajtóban reámutassanak a gyógyítás olyan eszközeire, amelyek a mostani kor­mányzati rendszer megdöntését, annak meg­változását teszik szükségessé, mindezzel még nem segítettek a bajokon. Az elégedet­lenséget nem távolitják el azzal sem, ha el­távolítják és ártalmatlanokká teszik azokat, akik a kormányzatnak leginkább kellemet­lenek. Ha az államot akarnák megvédeni azok, ■akik az uj törvényjavaslatot megcsinálták, úgy elsősorban meg kellett volna állapita- niok azt, hogy a közélet betegségét főképpen a politikai és a gazdasági viszonyok idézték elő. Általános elégedetlenséget idézett elő ■az a közügyre végzetes politika, amely a köztársaság nemzeteinek egyenjogúságát megtagadta s megtagadta a szlovák néptől nemzeti önállóságát Amely mesterségesen, a tényekkel és igazsággal ellentétben felállí­totta a nemzeti állam fikcióját s ezzel mind­ama nemzetekben, amelyek nem tartoznak az állami hegemóniát kisajátító nemzethez, felkeltette az elnyomatás érzését. Már az alaptörvények meghozatalánál s azóta ál- iandóan a hatalom birtokából kizárta az ösz- szes nem cseh-szlovák nemzeteket. A poli­tikai ügyek elintézésénél gazdasági szem­pontokat érvényesített. A cseh-szlovák nemzet politikai fölényét és súlyát azzal akarta ez a kormányzat biztosítani, hogy tudatosan a többi nemzet gazdasági lerontá­sát, elszegényedését mozdítja- elő. Ilyen szempontok érvényesültek a földbirtok­reformnál, a telepítési akcióknál, a szloven- szkói iparral szemben tett intézkedéseinél. Ennek következményeként állott elő Szlovenszkó és Ruszinszkó oly rohamos és ijesztő mérvű pusztulása, amelyet semmi­képp sem tud megmagyarázni az általános gazdasági világkrizis. A közvélemény ama meggyőződésben él, hogy ezt a krízist, ezt a pusztulást a kormányzat szándékosan idézte elő. És vájjon nincs-e joga eme fel­tevésre? A kormányzatért felelős és abban ré­szes vezető egyéniségek hirdetik, hogy Szíovenszkónak ipari jellegét meg kell szün­tetni. az itteni ipar nagy részét le kell sze­relni. Nem kell tragikusan venni az iparvál­latok bukását. Nem természetes-e, hogy amikor igy a munkanélküliek ezrei mindinkább szaporod­nak, szaporodik és erősebb lesz az elége­detlenség? A gyógyításnak tehát csak az a lehető­sége, hogy más politikát kell inaugurálni, a nemzetek egyenjogúságát kell elismerni, át kell térni olyan politikai rendszerre, mely az egyes nemzetek politikai, kulturális és gaz­dasági fejlődését biztosítja. Számolni kell a tényekkel és idejekorán megadni mindama politikai intézményeket, •melyek keretén belül a nemzetek eme fejlődést biztosított­nak látják és a megnyugvás váltja fel a mos­tani bizalmatlanságot, elégedetlenséget. fllBlBlHHflBIIIBBElBMIIIBIIII A kocka, úgy látszik, már el van vetve. Azok, akik a hatalmat kezükben tartják, más­képp döntöttek. A közéleti bajok orvoslásá­nak természetes útjait elzárták maguk előtt. Más utat választottak. Azt az utat, amely a külső szimptornákat .akarja eltávolítani a betegség okaival nem törődnek s igy magát a betegséget nem gyógyítják. Épp azért a törvényjavaslat címe rossz. Nem fedi a javaslat tartalmát. Ez a javaslat nem a köztársaságot akarja megvédeni, ha­nem a mostani kormányzati többség hatal­mát. Ez sem fog sikerülni. Ideig-óráig erővel sokat meg lehet csinálni. De azoknak az in­tézkedéseknek és alkotásoknak, amelyeket erővel hoznak létre s csak a nyers erőre tá­maszkodnak, megvan az a sajátságuk, hogy már születésüknél gyors kimúlásra vannak ítélve. A javaslatnak törvényerőre emelkedésé­vel szemben erőt fog adni az ellenzéknek az a tudat, hogy a javaslat nem a köztársasá­got, hanem a mostani kormányzati hatalmat akarja megvédeni. Ha az ellenállása megtörik a parlamentek történetében páratlanul álló tanácskozási renden és a többség makacs­ságán, úgy megnyugvást fog adni az a tu­dat, hogy a megszületett uj törvény magá­ban hordja a gyors elmúlás csiráit és gyor­sítani fogja ennek a kormányzati rendszer­nek a bukását. BBBBBnBBflaBBBBflflnflaBBBBaBBaBBBBB Teljesen Körülzártáln mw Nem hívják vissza az amrol csapatokat. Svájc mozgósít? Prága, január 27. • A Ruhrvidéket Németországtól elvá­lasztó vámvonalat az éjszaka fölállították. Már a tegnapi napon óriási csapatszállitások történtek a Ruhrvidék határára s a csapatok minden eshetőségre fölkészülve, tankokkal szállották meg a határvonalat A Daily Mail értesülése szerint a Ruhrvidék megszállása a következő intézkedéseket vonja maga után: először fölállítják & vámsorompókat, másod­szor kiutasítják az összes porosz hivatalno­kokat, harmadszor uj pénznemet vezetnek be a Ruhrvidéken a frank alapulvétele mel­lett. Le Trocqueur miniszter, Weygand és Degouíte tábornok, valamint Tirard főbiz­tos megállapodtak Düsseldorfban abban, hogy a Németország felé irányuló szénszál­lításokat teljesen beszüntetik. Ez az intézke­dés addig lesz érvényben, amíg a franciák abban a helyzetben lesznek, hogy az összes szénmennyiség fölötti ellenőrzést megszer­vezhetik s amikor a vámigazgatás teljesen ki lesz építve. Ha ez bekövetkezik, akkor kötelezni fogják a bányatulajdonosokat arra, hogy elsősorban a jóvátételi szenet, azután a Ruhrvidéknek és a Rajnavidéknek szüksé­ges szénniennyiséget szállítsák, Németország csak az ezután megmaradó szénmennyiséget kaphatná, ha megfizeti a magas szénadót. Az uj pénzt rajnai franknak fogják hívni. Németország földarabolása. A Ruhrvidék gazdasági izolálása egy lé­pés a Németországtól való teljes elszakitás felé. A Vorwárts tegnapi számában kijelenti, hogy a franciák akciója Németország földa­rabolását célozza. Utal arra, hogy Bajoror­szágban is mutatkoznak szeparációs mozgal­mak, úgy, hogy Németország szétesése ve­szedelmes tempóban közeledik. Egy Havas-jelentés szerint Le Trocqueur nyolc nap múlva ismét a Ruhrvidékre megy, hogy meggyőződjék arról, hogy miképpen hajtották végre utasításait. A jóvátételi bizottság nem ad moratóriumot Amig a francia akció ekként teremt po­zitívumokat, addig a francia politika a Ruhr- akciónak alapját képező jóvátételi kérdés te­kintetében is tovább halad a megkezdett utón. A jóvátételi bizottság tegnap délután ülést tartott és ezen három szavazattal — az j angol delegátus szavazattartózkodása ellené­ben — megállapították Németország újabb mulasztását. A bizottság határozatát levélben tudatták a német kormánnyal, amelynek szö­vege a következő: A háborús terhek bizottsága 1922 novem­ber 14-én és 27-én kelt levele utján a német kormány a jóvátételi bizottságnál aziránt adott be kérelmet, hogy három vagy négy évre mentesittessék az összes pénzfizetések és ter­mészetbeni szállítások legnagyobb része alól Január 13-án közölte a jóvátételi bizottság a háborús terhek bizottságával, hogy a fizetési határidőt január 15-éről 31-ére helyezi át. Ugyanezen a napon jegyzékben tudatta a német kormány a jóvátételi bizottsággal, hogy a jó­vátétel számlájára történő összes szállításokat Franciaország és Belgium részére beszünteti Mivel ezek a szállítások tényleg megszűntek és mert a jóvátételi bizottság ma a békeszerződés S-Lk fejezetének 2. pontja és ennek 17-ik §-a aíapj án Németor szág által ános múlásztását kőte- lezettségeinek Franciaországgal és Belgium­mal szemben való teljesítésénél megállapította, azon az állásponton van, hogy a német kor­mány megkeresése eme tény folytán tárgy­talan lett. Ily körülmények között az 1921 má­jus 5-én megállapított fizetési tervezet lép életbe. A jóvátételi bizottságnak ez az intézke­dése tehát azt jelenti, hogy a jóvátételi bi­zottság megtagadta a németek moratórium iránti kérelmét és az úgynevezett londoni fizetési terv alapján követeli Németország további fizetéseit. A német rendőrség nem kér francia oltalmat. Az utóbbi napokban történt viharos tün­tetésekre való tekintettel az esseni térpa­106 csen-szl. koronáért fizettek ma, január 27-én: ZürichbenjH^1;) 15.40 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsiben —-.— osztrák koronát Berlinben 76308.— nemet márkát T "• “• «"•> - I Prága, vasárnap, 1923 január 28. I JSs? flnu asMNMHamiK. Előfizetési árak bel- és külföldön, I ^ Mr rtSr ffS3f JBF* JSr Sir egész évre 300 Ké, félévre 130 Ke. I /mm w w/m MLM^aamp*w JLJP M Zm% MJm Baasa ff jSr m Mar JBf £w É& Jm AnL MsP0* - Szerkesztőség: Prága II., Stő- I m H Jm M Mt SS Éffi JgfF Wtö JagT pánská-ulice 40. I. Telefon: 80349. I u&r vágy ff BBL. SlB JBBr JET WSLJmJr ^ - Kiadóhivatal: Prága-Smichov, I 4Mb .... Petfinska ullce. r>. az., I. emelet. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — I X Szlovenszkól és ftnszinszköl Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: o Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents