Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-25 / 19. (172.) szám
Testvéri szavak, (fi.) Prága, január 24, Most, hogy kissé enyhült a feszültség, amelyet a kisantant budapesti diplomáciai lépése és az ennek előkészítésére szolgáló sajtókampány, a felfújt magyar-román határ- incidens, valamint a különböző riasztó hírek teremtettek, érdemes lesz megvizsgálni az összefüggéseket és levonni a tanulságokat, amelyekre a bonyodalom reávilágitoti A jelentéktelen részletek immár elmosódnak, az egész kép jobban bontakozik ki és a perspektíva is teljesebbé válik. A kisantant keletkezésének létoka Kő- zépeurópa konszolidációjának hipokrata őrve alatt Magyarország teljes bekerítése és diplomáciai elszigetelése volt. Magyarország iránt érzett ellenszenvében, aggodalmaskodásában, féltékenységében és bizalmatlankodásában — noha tárgyi alapja nem volt, hiszen a trianoni béke az országot teljesen védtelenné tette — nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy a szerencsétlen országgal Kanosszát járasson. A kisantant, amely úgy viselkedik, mintha a középeurópai népeknek hivatott arbiíere lenne, olyan példáit szolgáltatta a más állam belső ügyéibe való beavatkozásnak, amelyek mellett elhalványul az 1914. évi belgrádi ultimátum emléke, A húsvéti király puccs, a nyugatmágyrror- szági események és az' Í921 októberi mozgósítás mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a kisantant politikája Magyarországot megfosztani igyekszik annak a lehetőségétől, hogy a saját lábán járhasson. De a Magyar- ország ellen való összefogózás nemcsak lét- oka, de föntartója is volt a kisantantnak. amelynek gyerekszobájában olyankor, amikor a csemeték már-már egymás hajába kaptak, csak a magyar mumus emlegetésével lehetett rendet teremteni. A kisantant és a cseh-szlovák kormány politikájának ez a világos céltüzése már érévé.is körvonalazta azt a kritikát, amelyet a magyarság politikai szervezeteinek a csehszlovák köztársaság külügyi vezetése fölött szükségszerűen gyakorolni kellett. Ahogy Kramár és elvbarátai az osztrák-magyar mo- narkia idején vétót kiáltottak a Ballplatz minden szlávellenes politikai megmozdulására és ahogy a prágai parlament német képviselő- állást foglalnak a Hradzsin minden olyan lépésé ellen, amely Németország, vagy Ausztria ellen irányul: úgy a szlovenszkói és ru- szinszkói magyarság minden lojális eszközzel küzd az ellen a politika ellen, amely a mai Magyarország fölött gyámi jogokat Óhajt gyakorolni. Nemcsak érzelmi okok érlelték meg bennünk ezt a felfogást. A kisantant kül-' ügyi politikája ugyanis szükségképpen megköveteli, hogy a hozzája tartozó államok --- tehát a cseh-szlovák köztársaság is — áÍHg fegyverkezzenek. Ámde ez a fegyverkezés oly hihetetlenül sok pénzt emészt föl. hogy : az állami költségvetés kiadási oldalán a hadügyi tárca messzi erői vezet minden más állami szükséglettel szemben. A militarizrnns és az adók természetes öszqniggését nem kel! bővebben fejtegetnünk. Mivel nézetünk szerint Cseh-Szlovákiá- nak saját jól fölfogott érdekében sem volna szabad Magyarország gyámságára törekedni, természetesen el kel! Ítélnünk minden közvetlen, vagy közvetett beavatkozást, amely Magyarország belső ügyeibe illetéktelenül befolyni szándékozik. Ez vonatkozik elsősorban azokra a beavatkozásokra, amelyek Magyarország szabad akaratnyilvánítását államformájáról, vagy kormányíormájáróh korlátozni. akarják. Ez vonatkozik az intervenció ama esetére, amely a magyarországi. nép- gyülések és az ottani sajtó nemliivatálos megnyilatkozásai felett is őrködni óhajt. A cseh-szlovák kormánynak - nézetünk szerint — ab ovo vissza kellene utasítania minden külföldi hatalomnak abbeli kívánságát, ^jogy a köztársasági államformát monurkiává változtassa át s óvást kellene emelnie minden diplomáciai lépés ellen, amely rosszalla- ná azt, hogy Kramár, vagy Hünka, vagy akárki más — tegyük fel — Ja vonnának Lengyelországhoz való csatolása ellen valamely népgyülésen fölszólalt. A cseh-szlovák kormányzat benfentesei sohasem leplezgették azt a jámbor óhajtásukat, hogy Magyarország eddigi belpolitikai irányzatával szakítson. Különösen a cseh szociáldemokraták hangoztatták ufon-utíéJen a rezsimváltozás szükségességét és Bechy- ne, a petka egyik tagja, a mostani iskolaügyi miniszter nem fukarkodott az ígéretekkel, amelyek még területi engedményekről is szóltak. Azután egy ideig csönd volt a koalíciós ebrkekben. Most nemrég Derei' exmi- niszter nyilatkozott a magyarországi állapotokról és miután minden rosszat elmondott a magyar kormányzatról, állítólag Magyarország lakosságának érdekében e rendszer gyors bukását kívánta. Dérer Iván, mint előkelő idegen beavatkozott a szomszédos ország legbelsőbb ügyébe és ezzel olyan térre kalandozott el, amelyben gyakorlott politikusok nem szoktak eltévedni. Nyilatkozata azonban teljesen kifejezésre hozta azokat a kívánságokat, amelyek a hivatalos csehszlovák körök lelkében élnek. ök azt óhajtják, hogy Magyarország mai j korftMn-gö'saife, táláii azért, mett erős kézzk tudták a hájót vezetni, éltávoiitsák a 'kormány keréktől • Visszasírják azt a boldog időt. amikor Károlyi Mihály, Jászi Oszkár és Lin- der Béla semmit sem tettek, hogy az ö kívánságaik megvalósulása elé -akadályokat gördítsenek. Szeretnék, ha ez a boldog állapot ismét visszatérne. A demokrácia; nevében igyekeznek hangulatot kelteni egy olyan kormányzás mellett, amely a kisantant célját: Magyarország külpolitikai függőségét közelebb hozná a megvalósuláshoz. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a budapesti nemzetgyűlésen aligha fog olyan párt akadni, amely elősegítené, hogy az ország a kisantant szekerét húzza fölösleges ötödik kerék gyanánt. Megfeledkeznek továbbá arról Is, hogy a demokrácia szent nevére nekik nincs joguk hivatkozni, mert — ezt jól tudja a magyarországi munkásság — a cseh-szlovák köztársaságban a demokrácia nem eleven valóság, hanem csak mondvacsinált cégér és kívül csillogó, de belül üres szappanbuborék. A cseh-szlovák ál demokráciának tesznek szolgálatot azok a külföldi magyar lapok, amelyek minduntalan azt kürtölik a világba, hogy Magyarországon demokratikus kormányzatot kell teremteni Ezek a szólamok fölbátorltják a prágai kormányt arra, hogy Magyarország elleni hadjáratát tovább is folytassa. Alkalmat adnak neki' arra, hogy magát a külföldön a demokrácia fölként őrének oly tetszetős pózában mutogassa, noha a cseh-szlovákiai nemzeti, kisebbségek öiöc?- • féléves története a legjobban bizonyítja, hogy a cseh-szlovák kormányzatnak nincsen meg az erkölcsi joga ahhoz, hogy bármiféle államnak és így Magyarországnak leckét adjon demokráciából. A szlovenszkói magyarság elmúll zivataros esztendőkben igazi testvért érzésekké' részivesz a határokon túl élő magyarság tengernyi szenvedésében és kevés örömében. A magyarországi eseményeket mindig aggódó szeretettel nézte, úgy ahogy ax elszakadt testvér' szokta figyelni mindazt, ami véreinek gondoktól terhes körében végig- megyen. Ha’ott talán néha-néha nem is úgy folyik a dolgok rendje, ahogy ö .akarta, azért nem illeti korholó szavakkal a testvéreit. Sohasem tudta megérteni azt sem, hú egyesek, akik ugyanabból a fészekből kerültek ki, a gyűlölet hangján beszéltek azokról, akikéi az Isteni és emberi törvény szerint szeretniük kellene. Ezeket az érzéseket poétikai formulába. öntve, ki kell jelentenünk,' hogy 'ur szlovenszkói é-s rnszinszkóf magva iiió többsége a mostani Magyarország politikai eseményeit mindenkor barátságos jóindulattal nézte és nem akart azoknak sem bírája, sem kritikusa, sem pedig vádlója lenni. Nagyon is tisztában volt azzal, hogy a mai Magyarország lakossága önmaga van hivatva arra, hogy az ország politikájának irányvonalait kijelölje. Ebbe nem szabad be- leavatkozniók sem a távoifekvő, sem szomszédos hatalmaknak, sőt e pillanatban még az elszakadt fetstvéreknek sem. Elvégre a magyar állam szuverénitásának birtokosai közöttük főként a nemzeti akarat legfőbb kifejezője: a nemzetgyűlés, legjobban tudják, hogy mit parancsol az ország érdeke. Minden még oly jóhiszemű beavatkozás csak zavart okozhatna ott, ahol minden hivatott tényező ú rend végleges uralmát mozdítja elő. A iramait fül csztenorc rcilcficiici be a BahnMflfcn. Mussolini isem közvetít. Morei becstelenségnek tartja a megszállást Az olasz közvélemény Franciaország ellen. Prága, január 24. A Ritir.vidék megszállásával kapcsolatos helyzet változatlanul kritikus. A Stinnes- és Thyssen-müvek munkásainak sztrájkja tart s összesen 165 ezer bányamunkás munkabeszüntetése ia válasz a francia szankciós intézkedésekre. A franciák azonban hajthatatlanok és a tegnapi napon újabb kiutasítások és letartóztatások történtek. Poincaré a minisztertanácsban jelentést tett a megszállásról s kijelentette, hogy semmi ok sincs árrá, hogy a í?'őhryi'Mk..megszáná«áhák ügyéi és a jo- vá teleli kérdést a népszövetség elé vigyék. Poincaré nem veszi tragikusan a helyzetet s meggyőződése, hogy a németek ama -reményükben, hogy Franciaország engedni fog, keservesen csalódni fognak. Az utolsó szót Franciaország fogja kimondani, — igy véli Poincaré. A Journal d‘Industriel!es kijelenti, hogy a birodalmi kormányra két utón lehet hatni: az egyik a Ruhrvidék elszakitása Németországtól. a; másik a Berlinbe való bevonulás. Az esseni Birodalmi Bank ismét, megnyitotta pénztárait, mivel a francia katonaság kiürítette a bank helyiségeit. A düsseldorfi helyzetről a Havas-ügynökség éjszaka a következő jelentést adta ki: A Ruhrvidéken nyugalom van. A bányamunkások mindenütt fölvették a munkát. A Thyssen-müvek 1500 fémmunkása sztrájkol. A Stinnes-bányák hivatalnokai 24 órás sztrájkot proklamálfcak’ és megakadályozták a bányamunkásokat abban, hogy fölvegyék a munkát. A bányamunkások ; tiltakoztak emez eljárás elien. A belga hatóságok letartóztatták Buisburg város polgár- mesterét, továbbá a neusíadti Birodalmi Bank igazgatóját, A francia okkupációs zóna február 1-én a coblenzi hídfőig fog terjedni. Ray •községben három letartóztatás történt az ok- kupáeiós sereg megsértése miatt. Elberíeld- ben ittas emberek lövöldöztek a francia táborra. A Havas-ügynökségnek ez a jelentése nyilvánvalóan tendenciózus. Mai jelentéseink: Olaszország hangulata a francia akció ellen Róma, január 23. (Saját tudósítónktól,) Az olasz kormány Párisban és Berlinben kísérleteket tesz arra, hogy valamiképpen megegyezést létesítsen a két állam között, tioha jól tudják azt, hogy amíg Anglia nem változtat magatartásán, addig a megegyezés utjai rendkívül nehezen találhatók föl. A Corriere dela Sera londoni tudósítása arról számol be, hogy Angliában ideges és nyomort hangulat i uralkodik. Mivel Franciaország a más hatal- | mák beavatkozását nem tartja opporiunus- jna'k, Anglia tartózkodik minden oly lépéstől, amely Páris nemtetszését vonná maga után. Az angolok tisztán látják, hogy a francia akció meg fog hiúsulni Az angol kormány bizonyos abban, hogy a Ruhr-megszáHás ellen támasztandó erélyesebb oppozició az antant teljes szakításához vezetne, ami Anglia számára kellemetlenebb kérdés lenne, mint " a ■ Ru&'X'kjék Anglia. Franciaország oldalán van, addig meg van a lehetősége annak, hogy a Ruhr-akció következményeit leíompitsa. A Nuovo Paése elismeréssel ir a német iparosok, hivatalnokok és munkások áldozatkészségéről és hajthatat- lanságáról és kijelenti, hogy a Rulrr-megszáí- íás óriási sikertelenséggel fog végződni. Bizonyos azonban, hogy Németország helyzete sem kecsegtet rózsákkal. A Stampa .azt Írja. hogy ha Franciaország győzedelmeskedik, akkor európai civilizáció keni! ősödbe és egész Európa Franciaország egyeduralmának igája alá jut. Még meg van a lehetőség arra, írja a lap, hogy Olaszország energikus magatartása Franciaországot föltartóztassa attól a lépéstől, amely magával rántana Franciaországon kivül más ál- ' lamokat is, A milánói szocialisták lapja, a Giustizia azt írja, hogy emberi szív nem nézheti részvétlenül a, német nép tragédiáját. A német iparosok és szénbárók, akik eddig úgy tűntek föl, mint a munkások kizsákmányolói. most úgy viselkednek, mint áldozatkész hősök. (P.) Morei szerint * becstelenség a francia akció London, január 23. (Saját tudósítónktól.) Az angol Labour Party egyik legkimagaslóbb egyénisége, a háború réme ellen elszántan küzdő Morei képviselő most tartotta be- számolóbeszédét Dundeeben választói előtt. Beszélt a munkanélküliség rettenetes problémájáról és kifejtette, hogy annak oka nem az angol gazdasági és politikai életben, de abban az őrült gazdasági politikában keresendő., amelyet Európában űznek. Követelte a jóvátétel! kérdésnek békés és végleges megoldását és ezenkívül a legmerevebb szakítást az imperialista Franciaországgal. A Ruiirvidék megszállása becstelen dörög, mondotta Morei, mert célja egy népet szolgaságba sülyeszteni. A Ruhrvidék megszállása oly világtörténelmi jelenség, amelyet még az igazságtalanság szerződése, a versaíílesi békepaktum sem enged meg. A Ruhrvidék megszállása a győzök háborús operációja a legyőzőitek ellen, a francia sáskajárás a dolgozó német nép ellen. Óriási hatással, és lelkesedéssel fogadta [ az: angol választó polgárság Morei beszédét amely végeredményben odakonkludált hogy .Angliának békét kel! keresnie Oroszországgal Törökországgal és együtt kell működnie Amerikával egy uj, tiszíultabb európai politika: élet megteremtése érdekében. (H.) (A táviratok folytatása a harmadik oldalon.) lett csch-szl. Koronáért fizettek ma, január 24-én: j Zünchben(,-ÁÁol)15»'— svájci frankot Budapesten 7400.— magyar koronái | Becsben 199200.— osztrák koronát Berlinbe^ 59850*— nemet márkát fÉL Jm % m 'n ni ■ - W ©vfoiyanu 19, fi 72.) szám, 1 Prága., c#nto^ 923^2^ I a snoiensUfái & mmnmw nmzmzim immm Párton p<!»itfiRs! napiimtja I Szloveoözkói szerkesztő: £ Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETRÖGAlií OSZKÁR úr. FLACHBARTH ERNŐ dr. |
