Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-23 / 17. (170.) szám
Idegesség. írta: Körmendy-Ekes Lajos, aamzefcgyül'ési képviselő. Kassa, január 21. A kisantant lapjai hetek óta tele vannak olyan hirekkel, melyeknek olvasása a naiv újságolvasóban méltán ébresztheti azt a hitet, hogy Magyarország a jövő hetén vissza akarja állítani az ország integritását és úgy készülődik a háborúra, hogy még a lányok fejébe is csákót nyomnak vagy rohamsisakot és — Uram, bocsáss — • talán még azok a bizonyos Deák Ferenc által említett ágyuk is tényleg ágyukká váltak. Ezzel szemben akik onnan jönnek, mind azt mondják, hogy a háborús készülődésnek odaát nyoma sincs. De nemcsak az újságok ülnek fel az álhireknek, hanem a kormányok is. Napok óta olvasunk „hivatalosan megállapított** határincidencekről, de- marsokról stb. A végén aztán kisül, hogy sehol semmi. A határon kiszállott antantbizottság'-magyar katonai készülődésnek a legcsekélyebb jelét sem tudta megállapítani. Mire való hát ez a sok hüfjö semmiért? Miben leli az magyarázatát? Nagyon egyszerű a dolog. A békeszerződések nem teremthettek igazi békét, mert nem szerződések voltak * hanem ■ diktátumok,. célzattal, hogy Európa népeinek egyik része, az úgynevezett győzők, á másik részi, a legyőzőiteket, állandó béklyóban és- megalázásban tartsák. A győzelem mámorától elvakultak | Európa ez „uj rendijének megállapításakor | nem gondoltak arra a históriai igazságra, j hogy „mindenféle szerelemnek vége szokott j lenni**. I A 30 éves háborútól egészen napjainkig lefolyt három évszázad történelmi eseményei igazolják, hogy nem múlt el soha egyfolytában olyan 50 év. hogy a szövetségesekből ellenségek és az ellenségekből szövetségesek ne váltak volna, íme most is, alig hogy a tinta megszáradt a békeszerződéseken, a szövetségesek között már is feltámadtak az ellentétek s hogy hova fajulnak azok, azt bajos volna megjósolni. Franciaország megszállja a Ruhrvidéket, Anglia ellenzi a megszállást, Amerika pedig tüntetőleg hazaszállítja csapatait. És a volt szövetséges Oroszország? Tudjuk, hogy az ma már nyíltan a németek oldalán áll. A francia imperiális politika, keletre előretolt őrszemei közül az S. fi. S királyságnak és Cseh-Szlovákíának szláv álmok megvalósítása érdekében kéz a kézbe dolgozó politikája felébresztette Olaszország féltékenységét Oroszország ugrási-a készen áll az egykori szövetséges Románia hátában, j A török francia támogatással veri a ,frán-j cia-’szövetsé'ges“ görögöt és raff-inált diplo-' máciai készültséggel zavarja Anglia keleti cirkulusait. Hogy Lengyelország sem szerelmes j Cseh-Szlovákiába, azt a tescheni és jávori- j nai kérdések kiéleződéséből tudjuk és az is egészen bizonyos, hogy Románia. — amely ; az orosz támadástól reszket — egy ilyen támadás esetén nem számíthat Cseh-Szlövá- kia támogatására. Mindez még nem volna elég ok arra. hogy uj háborútól kelljen tartanunk, mert Európának a most lezajlott világháborúban sokat szenvedett és a szenvedésekben elfásult népei undorodnak a háború gondolatától. Ámde a hires békeszerződések olyan lehetetlen általános gazdasági helyzetét és a legtöbb államban olyan zavaros belpolitikai viszonyokat teremtettek, hegy mindenki egyformán érzi a veszedelmesen élére állított helyzet tarthatatlanságát Ez a lelkűkbe belé'zzott feszültség, a bizonytalan jövőnek az arcokon kint ülő gondja eredményezi a máj ideges hangulatot és a felelős tényezők ilyenkor — hogy a feszültséget valahogyan levezessék — bűnbakot keresnek. A bűnbaknak a szerepére senki sem alkalmasabb, mint Magyarország, a lerongyolt, kirabolt, összes védekező eszközeitől és területének kétharmad részétől megfosztott Magyarország. A legkevésbé kockázatos lovagi cselekedet tehát, ha egyszerűen ráfogják, hogy ö az, aki háborút akar indítani. De vájjon ki ellen? Ausztria ellen nem, tehát csak a kisantant lehet a kiválasztott ellenfél. Jól értsük meg, a 7 millió lakosú, 35.000 katona tartására „szabalmazott** Magyarország az 50 millió lelket számláló, áfig felfegyverzett kisantant ellen készül háborúra. fia ez nem nyilvánvalóan nevetséges ürügy, akkor mi egyéb, mint felismerése annak, amit a tisztánlátó érdekelteknek már a- békeszerződések létrejötte alkalmával megállapítottak, hogy Európa mai rendje fetm- tartlra-tafi an tálkohm á>ny ? De belejátszik ebbe az .idegességbe egy mais momentum is. A félrevert harangok zúgásában a rossz kiküsmieret hangja szólal meg. A kisantant kormányai talán most először érzik, hogy sokat vétkeztek saját népeik. saját nemzeti kisebbségeik ellen. Az elnyomás politikája mindenütt az elkeseredésig kiélezte az elégedetlenséget és az ilyen belpolitikái hangulat veszélyessé tesz minden háborús vállalkozást, mert megbénít mindem kifelé való operációt. Vájjon azok, akiket illet, levonják-e ennek a mai ideges állapotnak és a helyzet helyes megismerésének tanulságait? Vájjon rájönnek-e arra, hogy egyetlen szerencse játékos negyedórája sem tart örökké és hogy geográfiai és gazdasági helyzetüknél fogva egymásra utalt népek között a kölcsönös megértésen és egymás megbecsülésén felépülő jó szomszédi viszony — mely a nyugodt, békés munkáit lehetővé teszi ~ többet ér, mint'a telhetetlen kapzsisáig és ostoba sovinizmus okozta örökös feszültség? Vájjon rájönnek-c, hogy egyetlen nép sem engedheti meg magának a lukszusí, hogy pillanatnyi helyzetével visszaéljen és egész jövőjét csak a ma konjunkturális erőviszonyaira alapítsa? Vájjon rájönnek-e a régi igazságra, hogy a fák nem nőnek az égig? S végül rájönnek-e arra, hogy a saját népeikkel va’ó méghékülés s .azok jogainak tiszteletbentartása, nemzeti sajátságaik és kultúrájuk komoly megbecsülése nélkül nincsen belső konszolidáció, e nélkül oedíg még a leghatalmasabb állam is csak kártyavár? Kedden kezdődik a francia hadbErósás tárgyalása. Általános sztrájk előtt. Franciaország kegyetlen rendszabályokra készül. Prága, január 22. A Ruhrvidéken változatlanul kiélesedett a helyzet a franciák tovább folytatják a rendszabályok legszigorúbb érvényesítését. A német bányaműnk áss ze rv ezet és a vasutasok szervezete ma, hétfőn közös gyűlést tart, amelyen kimondják az általános sztrájkot a francia erőszakosságok válaszaként l A vasutassztrájk már meg. is kezdődött, \ amennyiben a dortmundi vasutasok vasár- j nap reggel öt órakor sztrájkba léptek. A j sztrájk .a franciákra nézve teljesen lehetet- j len helyzetet teremt és így annak elintézése j komoly aggodalmakat vált ki Parisban- A francia akció erőszakos intézkedései között elsősorban meg kell említeni a .haditörvényszék működésének megkezdését amely holnap, kedden fog hozzá a letartóztatott, bánya- igazgatók ügyének tárgyalásához. Eddig, kilenc német van letartóztatásban. A posta- és távirdahivafalnokok tiltakozása folytán a letartóztatott posta- és t á-v i r d a Iga zga t óka t a franciáik szabadlábra he’yezek. A letartóztatásokon kivül a kiutasítások is megkezdődtek. A Frankfurter Zeitung arról értesül, hogy Wiesbaudenből Von Reden kormánytanácsost és más hivatalnokokat kiutasítottak. Miarten vasúti állomáson tegnap huszon- kéí vagon kokszot és tizenhat vagon .szenet rekv'ráltak a franciák. A westfá.Lai szénbánya gazgatóságn ál házkutatást tartottak és több Írást lefoglaltak. Havas-jelentés szerint a francia hadügyminiszter, a közmunka ügyi miniszter és a fölszabadított területek minisztere Poincaré- val naponta kétszer megbeszélést tartanak a helyzet fölött. A megbeszé ésnek haditanács- jellege van. A tegnapi francia haditanácson résztvett Barthou is. Ezen a megbeszélésen szóba került a Németországnak adandó mo- ratórium ügye. Megái lapították a moratórium föltételeit és a garanciákat. A jóvátétel! bizottság ma vagy holnap tárgyalja ezt a kérdést. Az Echo de Paris a tárgyalásról azt a hirt közli, hogy megállapodás történt arra nézve, hogy Németországnak kétéves moratóriumot engedélyeznek, amely idő áfáit Németország a nagyiparosok vagyondézsmá- jából három milliárd araftiymárka belső kölcsönt köteles biztosítani* Ebből az összegből egy iéímilliárd a német valuta stabilizálására fordítandó, a többi a jóvátétel! célokat illeti, A szövetségesek mindedig zálogokat tartanak kezükben, míg nem látnak biztosítékot arra nézve, hogy Németország eleget tesz fizetési kötelezettségének. Mai jdenté-seinik: Macdonaíd gazdasági egyezséget követei Anglia és Németország között London, január 22. A független munkáspárt glasgowi ülésén Ramsay Macdonaíd azt a követelést állította föl, hogy a Ruhr-vidék megszállásának jogossága fölött a népszövetség döntő bírósága Ítélkezzék. Követelte Macdonaíd az angol megszálló csapatok visszavonását, mert az angol csapatoknak otíhagyása azt jelenti, hogy Anglia a francia kormány politikai és ka tonai céljait támogatja. A francia po'itika avasolta, hogy Anglia és Németország kö rött gazdasági egyezség jöjjön létre. A szt.ájk ügye Düsseldorf, január 22. A munkásszindi kátus tárgyalta a sztrájk ké dósét. A kommunisták a sztrájk ellen foglaltak állást, de a j szocialista és keresztányszociaüs'a szakszervezetek a sztrájk mellett vannak. Újabb letartóztatás Dortrauntí, január 22. (Havas.) A postaügyi bizottság elnökét ma letartóztatták. A munkások követelik Tyssesa szabadonbocsátását Mühlhelm, január 22. (Wolff.) Ma délben Devignej és Simon tábornokok előtt Díisse1- doríban megjelent a Thyssen konzern munkásainak és alkalmazottainak küldöttsége s a szakszervezetek küldöttsége és ünnepélyesen tiltakoztak Thyssen letartóztatása elleti. A két tábornok kijelentette, hogy ebben az ügyben csak Degoutte tábornok intézkedhetik. A küldöttség ismételten kielentette, hogy követeli Thyssen szabadonbocsátását, mert elleneseiben a munkásság és alkalmazottak le fogják vonni a konzekvenciákat. A tábornokok kijelentették,- hogy követeléseiket továbbítják Degouttéhoz. Tüntetés Bécsien a franciák ellen Bécs, január 21. Ma délelőtt antiszemita gyűlést tartottak a városháza előtt. A gyűlés szónokai hatalmas tüntetést rögtönözek a francia politika ellen és a Németországhoz való csatlakozás mellett. Összeütközésre nem került sor. Degoutte Essenhen székel Páris, január 22. Az Iníransigeant jelenti, hogy Degoutte tábornok főhadiszállását Essenbe helyezte át. A bányaigazgatók a hadbíróság előtt Essem, január 22. Azok a hány igazgatók akik kedden délután a franciák mainzi had- birósága előtt állanak, körülbelül egykorú emberek. Majdnem mind negyven-ötven év körüliek. Öregebb közöttük csak Schindler vezérigajgató, aki a Stinnes bányák vezetője. Különösen jellemző ezekre az emberekre, hogy magánéletükről és viselkedésükről legközelebbi ismerőseik sem tudnak semmit. Egész életük a munkában telt el. Különleges helyzetbe kerül Kasten vezérigazgató, akinek bányája túlnyomó részben belga nagytőkések kezében van. A társaság Brüsszelben tartja közgyűléseit egy belga szenátor elnöklete alatt. A belga nagytőkére is bizonyára kellemetlen lesz az, hogy belga csapatokat használnak föl arra, hogy erőszakos lépéseket tegyenek a bányával szemben. A jóvátétel és a népszövetség1 London, január 22. A Reuter jelentése szerint arra várnak, hogy a népszövetségi tanács e hó 29-én Párisban megkezdődő ülésén Branting, vagy a tanácsnak egy másik tagja fölveti a jóvátételi kérdést, ! Mit írnak a francia lapok Páris, január 22. (Saját tudósítónktól). A fran- ‘ cia sajtó erősen hangoztatja, hogy Franciaország nem tágíthat eddigi politikája elől, de egyes la pok kritikai megjegyzéseket fűznek a kormány taktikájához. így a Gaulois kijelenti, hogy a német hivatalnokok letartóztatása hiba volt, mert ezek az emberek kötelességüket teljesítették, amikor a német kormány parancsainak engedeí* meskednek. A Libre Parole elégedetlen abban, hogy Poíncaré abban az álomban ringatja ma gát, hogy Anglia részt fog venni a Ruhr-akclő- ban. A lap azt hiszi, hogv Angiia semmit sem fog tenni a francia akció eUen és nem fog a német tiltakozásra hed'riteni. Egyebet azonban Angliától nem várhat Poíncaré. Franciaország nyűgöd* tan véghez viheti a maga akcióiát, Anglia me van győződve arról, hogy semmi eredményt fog elérni. A szélső nacionalista lapok arról nak. hogy Anglia részvétele ne mis kivij/tos. Az Aktion Francaise kjfogásoba azt hog^roln- caré azt reméli, hogy Németország engedi fog és hogy kormányválság lesz. A franciáink arra kell törekedniük — Írja a lap. hogy a Púim vidéken mindent kézbe vegyenek és müpent „elvl- I gyének**. A Journée 'ndustrHie att<y tart bo" | a Rnhr-akciónak a külföldem \káros jutása lesz s olyan értelemben ir, hogy kívánatos lenne, ha Poíncaré a külügyrmmszRnurn intézését más politikusnak engedné át., (A táviratok folytatása a negyedik oldalon.) I©# csfíszl. horonírí fhetkpi ma, Január 22-én: Sürichbeí^álóí)\ 5.20 svájci "rundot Budapesten 7400.— magyar or Bécs ben 196700.— osztrák ko< o { Berlinben 61146.— német márkát (TdmGM — _ _ , A sziovenszkál és itaszlnszkm Szövetkezett mmim Pártok politikát napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: I TELIÉRT GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. J
