Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-23 / 17. (170.) szám
<vedd, január 23. A nej&íMgyülés Btuah^láeaK ■eikenttse esőit Prága, január 22. (Saját tudósítónktól.) A képviselőházban es szenátusban nemsokára befejeződnek az előkészítő munkák. A koalíció bizottsága még e hét folyamán elkészül a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalásával, úgy, hogy a minisztertanács még a képviselőház összehívása előtt végleg megállapítja a javaslat szövegét. A képviselő- ház elnöksége a héten újból összeül s nincs semmi akadálya annak, hogy a képviselőházat február hatodikára össze lehessen hívni. — A szenátus, ötheti szünetelés után — amint ezt már megírtuk —, kedden, január 23-án ül össze. A szenátus azonban előreláthatóan csak egy ülést fog tartani s csak február második hetében kezdi a rendes munkát. A nemzetgyűlésen a téli ülésszak második felében igen fontos javaslatokat fognak tárgyalni. A védtörvény után napirendre kerül a sajtótörvény módosítása, a templomok és temetők közös használatáról szóló javaslat s a lakók védelméről °zóló törvény módosítása. E javaslatok nagy munkát adnak majd a nemzetgyűlés mindkét házának s a tárgyalások alkalmával gyakori összetűzések is várhatók az egyes pártok között. A magyar uralom bontotta meg a esetiek és szlovákok nemzeti egységét? Prága, január 22. Loubal Fr. a Casban foglalkozik Hege- düs-Murgás Károlynak a szlovák tanárok hivatalos közlönyében megjelent cikkével. Hegedüs-Murgás azt irta cikkében, hogy ma ugyan még nem lehet az egységes cseh-szlovák nemzetről beszélni, a történelem azonban annyira egyesítette a két nemzetet, hogy az egyiknek a romlása maga után vonná a másik megsemmisülését is s éppen ezért nem célszerű a szeparatizmus gondolatával foglalkozni. Loubal ehhez azt fűzi hozzá, hogy Hegedüs-Murgás jóindulatú fölfogásához kétség nem fér, a cseh és szlovák intelligenciának azonban foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. S ha már Hegedüs-Murgás rámutat a két nemzet egységére, úgy rá kel! mutatnia arra is, hogy a magyar uralom mesterségesen bontotta föl a cseh-szlovák nemzeti egységet(?). A továbbiakban helyesli Mnr- gás ama nézetét, hogy a szlovák népet a babonás-fanatikus és vallásos álmodozásából föl kell rázni. Azután párhuzamot von Loubal a két katolikus pap: Murgás és Hlinka között. Murgás belátja, hogy a cseh-szlovák kérdést itt benn az országban kell megoldani, míg Hlinka a külföld elé viszi ezt a problémát. j magyar pártok s a csehországi német pártok i kiküldötteinek részvétele által az államelle- ne.s oppozició megnyilatkozása lett, mely | messze túlmegy a rendező párt keretein. A magyar kér. szoc. párt Jabloniczky dr. és | Lelley dr. (ezelőtt Chunácsek) által volt kép- j viselve, jelen volt továbbá a magyar jogpárt ! két kiküldöttje, a szepesi németektől Nitsch ! Andor, a B. d. L.-íől j'anausch titkár és Windirsch képviselő. Az összejövetel ma- ! gyár és német vendégei elmondott beszé- í deikben hangoztatták az ellenzék egyesüíé- j sének és egyöntetű föllépésének szükséges- j ségéí, rámutattak a magyarok és németek i ezeréves együttélésére, valamint hang^ztat- í ták a harcias politika szükségességét Szlo- jvenszkón. Különösen szenvedélyesek voltak ja magyar kér. szocialisták beszédei, melyek ! a cseh-szlovák köztársaság elleni gyűlölettel > voltak telitve. Gyűlölettel teljes nyilatkozataik szomo- j ruan illusztrálják a magyar járom hosszú át- * kának szomorú és még el nem takarított kö- ! vetkezményeit. mivel oly férfiak ajkáról hangzottak el, kik közül az egyiknek, Jablo- niczkynek, még ma is tót neve van, s a másik, Lelley dr., az iskola padjaiban pedig még a Chunácsek nevet hordta. A párt parlamenti működéséről Füssy referált, majd Szent-Ivány tett politikai kijelentést, melyben oly kifejezéseket és kitételeket használt, amelyek legjobban indokolják az összes terveket, javaslatokat, törekvéseket a köztársaság védelmére alkotandó törvény iránt. Szent-Ivány képviselő a magyar közigazgatási bíróság elnökének, Wlas- sicsnak veje és szlovák anyának gyermeke. A mi köztársaságunkkal egyáltalán nincs megelégedve. Kijelentette, hogy ez teljesen elképzelhetetlen alakulat Keletkezése megsemmisítette és tönkretette a néhai magyar paradicsom gazdasági egységét és összefüggőségét. Nem csodálkoznánk, ha egyenesen Pestről jött volna. Hasonló módon ismerteti a jelentés Jabloniczky dr. beszédét is, majd jeles találékonysággal összefüggést keres eme gyűlés, valamint a szlovák néppárti képviselők és szenátorok január 20-iki gyűlése között, végül fölhívást intéz a kormányhoz, hogy az egyen meg minden lehetőt arra vonatkozólag, hogy az ilyen hazaáruló elemek működése Szlovenszkón lehetetlenné tétessék. Jellemző, hogy a cseh sajtó javarésze a lévai gyűléssel kapcsolatosan megelégedett az események puszta regisztrálásával, csupán a cseh kávésnénikék lapja, a N. P. bot- ránkozik meg. Ez még a kisebbik baj, mert tudjuk jól, hogy minő súlya van ennek a lapnak a komoly vélemény előtt, sokkal szomorúbb azonban, hogy az eseményeket és beszédeket nem a valóságnak megfelelően, hanem tendenciózusan kiélezve, sőt teljesen elferdítve hozza le, amiért elsősorban érdemelné meg a köztársaság védelmére alkotandó törvény rendszabályainak szigorú alkalmazását a nemzetiségi gyűlölködés szitása miatt. Hegedüs-Murgás véleménye hidegen hagy bennünket. Csodálkozunk azonban Loubal legújabb megállapításán, mely szerint a magyar rezsim csinált az egységes cseh-szlovák nemzetből két nemzetet. Ez a magyar uralom legújabban fölfedezett bűne. amelyet eddig még nem ismertünk. Hegedüs- Murgás ur centralisztikus elvéhez csak egy kérdést füzünk hozzá: Vájjon milyen elvet hirdetne abban az esetben, ha csoda történne, regényes álmok valósulnának meg és a sárga faj egyformán elsöpörné a cseh, a szlovák és a magyar kultúrát? A cseh megmarad-e akkor is csehnek, a szlovák szlováknak s a magyar — irredentának? És Hegedüs-Murgás magyar-cseh-szlovák kultur- hirdetö és pártfogó urból vájjon mi lesz? Bizonyára Brahma oltárán lenne áldozó papja a sárga istenségnek — Kassán! \ A lével gyűlés e cseh sovinizmus fiiftréfteii. A €seli-sil©vffi Köztársaság és az eurépai bonvodalom. A kormány félhivatalosa, kezd szint vallani. Prága, január 22A kormány félhivatalos lapja, a Cesko- slovensKa Republika vezércikkben foglalkozik a német-francia konfliktussal és minden felelősséget a németekre hárít. Németország — Írja a félhivatalos — a franciákkal szemben szervezi az ellenállást úgy az ország belsejében, mint a sajtószervei utján a külföldön is. Ha a németek által terjesztett híveknek csak egy kis része igaz volna, úgy Európa tényleg egy uj háború előestéjéi élné. Európa azonban elég nyugodtan várja a fejleményeket, csupán Oroszország szólalt meg a német hírekre. A többi állam hallgatásával igazat ad Franciaországnak. Tény az, hogy a szövetségesek hibáztak, amikor Monroe elvét: Amerika az amerikaiaké, magukévá tették. Mert most nern- Mit ír a prágai kávésnénikék lapja? — Prága, január 22. A Nar.\Pol. vasárnapi száma „A szío- venszkói államellenes ellenzék manifesztá- ciója“ címmel lévaiJtülön tudósitájának tollából tudósítást küZöCi^clyben ezeket irja: Feszült uemzetközixftélyzet idején, nem sokkal azután, hogy a nagy- és kisantant budapesti diplomáciai föllépése megtörtént, összejött Léván a magyar /kisgazdapárt nagygyűlése, meiy mintegy \ 'omnapi tanácskozáson akarta főbb pontja, an megjelölni, megvilágítani s a népnek \ áomására adni a magyar programot a jelen e^ a legközelebbi jövő számára. Éppen a jelefltős időszak, amelyben a nagygyűlés összejött, ad a „nem nagy“ magyar párt eme akcióijának nagy jelentőséget, mely vállalkozás a)öbbi csak Amerika vonult vissza az európai politikától, hanem Anglia is, Lloyd George áldatlan politikája következtében, követte Amerika példáját. Németország viszont hibás abban, hogy nem tett konkrét javaslatot arra, mi módon gondolja a jóvátétel kérdésének megoldását. El kellett tehát jönnie ama napnak, amelyen a '.németek és a franciák ismét szemben állanak egymással. Ha Európa nyugodtan is várja az eseményeket, nem szabad letagadnunk azt — folytatja a cikkíró —, hogy a helyzet nagyon komoly, főleg, mióta a franciák átlépték a Rajnát s a németek megtagadnak minden tárgyalási lehetőséget. Az a kérdés merül most fel, hogy a cseh-szlovák köztársaság milyen álláspontot foglal el? Az utolsó napokban olyan híreket terjesztettek, ''hogy a köztársaság is beavatkozik a bonyodalmas kérdésbe, mozgósít stfo. Ez nem felel meg a valóságnak. A köztársaság Németország szomszédja s a franciáknak szövetségese. Ezzel meg van 7 zvn • s sp-*ntja is. A közbelépésre nem kötelezi a köztársaságot sem a béke- szerződés, sem más szövetségi szerződés. (És a francia.-cs.eh titkos katonai szerződés? A szerk.) Franciaország eddig nem kérte a köztársaság segítségét. Ha ped’g oly helyzet állana elő, hogy a köztársaság érdeke —■ mondjuk ki őszintén: Magyarország által — veszélyeztetve volna, ez az eshetőség teljesei? fölkészülve találja a köztársaságot. Cseh-Szlovákia föladata a középeurópai békét megőrizni. Ha a konfliktus a köztársaságot is magával ragadná, tudni fogja a kötelességét, ha nincs is szerződési kötelezettsége, de emlékezni fog arra,, hogy ki volt a fölszabaditója és ki az ellensége. A félhivatalos lap véleménye ma, amikor .a különböző pártok sajtószervei egymás szemére vetik a háborús hírek korai terjesztését, annál is inkább érdemel figyelme:., mivel az első komoly és súlyos helyzetben eveszi pacifista álarcát, amely mögé négy évig rejtőzött s megesőrtette Cseh-Szlová- kia kardját. ¥üs’wé»iif«w®staá m és tfcsneMABc Isl&xOS lieaszHiriÉlaíaáirél. Prága, január 22. Beehyne, a jelenlegi ikolaügyi miniszter a szenátus költségvetési bizottságának ülésén tartott ekszpozéjában kijelentette, hogy az egyháznak az államtól való elválasztását máról-holnapra végrehajtani nem lehet. Ez a kérdés olyan fontos, hogy nemcszak a politikai pártokkal és az ország belső, vezető faktoraival kell ebben az ügyben megegyezésre jutni, hanem szükséges a külföld, különösen a Vatikán véleményét is meghallgatni. A miniszter eme kijelentése után napirendre tértek az állam és egyház elválasztásának kérdése fölött. Az újságok elhallgattak, a politikai pártok meg azon a véleményen voltak, hogy a kormány ezt a kérdést még sokáig nem fogja napirendre tűzni. Amíg azonban a közvéleményt a költségvetési vita, Svehla betegsége, Rasin megsebesülése foglalkoztatta, elkészültek az iskolaügyi minisztériumban az állam és az egyház elválasztásának első törvényjavaslata. Senki sem tudott arról, hogy a javaslat a nemzetgyűlés téli ülésszakának második felében még tárgyalásra fog kerülni. Váratlanul hozta most a cseh klerikálisok lapja a törvényjavaslatot azzal a megjegyzéssel, hogy már régóta a fiókjában tartotta a javaslatot, de csak most közli, mivel a kormány rövidesen letárgyal tatja a nemzetgyűlés mindkét házában. A Pravo Lidu, amely eme kérdés rendezése mellett első perctől kezdve harcol, sértődötten kérdi, miképpen lehetséges az, hogy míg a Cech már hetek óta fiókjában tartja a javaslat szövegét, addig a többi újságok még arról sem szereztek tudomást, hogy az egyáltalán a minisztériumban kidolgozásra került A Cecilben megelent javaslatot most már átvette valamennyi újság s a hivatalos körök is a nemzetgyűlés legközelebbi napirendjén való tárgyalását hirdetik. A kormány eme törvényjavaslattal tehát megkezdi a régen vajúdó kérdés elintézését. Békét akar teremteni az egyházak között, törvénnyel akarja biztosítani az újonnan alakult vallásos társulatoknak, hogy más egyház templomait és temetőit használhassák. A múltban, de amint látjuk a jelenben is sok helyütt megtörtént, hogy ezek az uj s a kormány által különös támogatásban részesülő egyházak erőszakkal vették el más egyházak templomait s nem egyszer véres verekedések, halálos seebsülések történtek az erőszakos elsajátítások alkalmával. Ezt akarja a kormány eme törvénnyel beszüntetni. A pereskedést, panaszt és követelést most már a közigazgatási fórumok fogják elintézni. Elképzelhető, hogy az uj anagymegyék hivatalai, amelyek amúgy is túl lesznek halmozva munkákkal, milyen bonyadalmakat fognak előidézni. A törvényjavaslat három részből áll. Az első rész a cseh-, morvaországi, sziléziai és szlovenszkói templomok közös használatáról szól. Egy uj egyházközség, amelyet az állam elismert s 1918 október 28 után jogérvényesen megalakult, a másodfokú politikai hatóság engedélyével más egyháznak templomait használhatja. Kérelmező egyházközség ama templomait használhatja, amelyekben az eddigi vallásos társulat, a jelen törvény kiadása előtt legalább egy évvel, önként és minden jogi kényszer nélkül beszüntette a rendszeres istentiszteletet s amelyek az állam, ország, megye, vagy járás tulajdonát képezik. Ha valamely egyházközségnek két temploma van, úgy a hatóság egy uj egyház- községnek megengedi az egyik templom használatát. Az engedélyt azonban nem kapja meg, ha nem igazolja azt, hogy nem áll módjában más alkalmas istentiszteleti helyiséget sem a saját községében, sem pedig nyolc kilométeres hörzetben felépíteni $ a kérelmező hitközség tagjainak száma ama körzetben, amelyben egy más egyház templomának a használatát kérelmezi, az érdekelt hívőknek legalább felét teszik ki. A számarány megállapításánál az utolsó népszámlálás irányadó. A kérelmezett egyházközség saját körletében csakis egy Idegen egyházi templomot használhat. A törvény alá nem esnek a magán (területen kívüli személyek, családi és kizáróan vallásos egyesületek íunkcionárusai számára szánt) helyiségek. A használati engedélyt az országos politikai hatóság (Szlovenszkón és Ruszinszkóban a zsupáni hivatalok) adja meg. A templom és mellékhelyiségeinek közös használatainak feltételeit a hatóság állapítja meg. A temklcmok javításait, belső berendezéseinek változásait csakis az elsőfokú közigazgatási hatóság engedélyével vihetik keresztül. A kegyúri jogok és kötelességek a kizárólagos használat idejére fölfüggesztetnek. A felekezeti temetők közös használata A javaslat második része a felekezeti temetők közös használatáról szól. A javaslat szerint minden hitközség köteles olyan ember földi maradványainak eltemetését megengedni a saját temetőjében, aki nem tartozott a hitközséghez, ha családi sírban való elhelyezésről van szó. ha ott, ahol a halál beállott, sem az elhunyt felekezetinek, sem pedig a közigazgatási községnek temetője nincsen, vagy ha az elhunyt felekezet- nélküli volt. Vitás esetekben a közigazgatási hatóság dönt. A törvényt az iskolaügyi miniszter hajtja végre. A templomok közös használata • Ruszinszkóban A templomok közös használatára Ruszinszkóban a fönti intézkedéseken kívül még má? r^ndelejek is mérvadók. Az uj egyháznak más, idegen egyház templomának használatára a zsupáni hivatal a következő föltételek mellett adja meg az engedélyt: Ha a kérelmező hitközség tagjainak száma a közigazgatási járás összlakosságának legalább tiz százalékát, vagy ama község lakosainak, amelyben az említett templom van, húsz százalékát teszi ki. Az engedély érvényét veszti, ha két éven belül paróchiális község nem létesül. Ha a hitközség kizárólagos és egyedüli használatra kapja a templomot, úgy köteles az istentisztelettel kapcsolatos összes költségeket megtéríteni. A kegyúri jogokat és kötelességeket a jelen törvény nem érinti, úgyszintén nem vonatkozik a lelkészek lakóhelyiségeire sem. A zsupáni hivatal azonban megengedheti a leíkészi lakosztály mellett lévő irodai helyiségek közös használatát, de azt csak abban az esetben, ha az irodahelyiségek a lakóháztól különállóak vagy pedig különválaszthatok. GftnMs ■unatkozik a Prágai ttagtjar Hírlap mellékletéről. Prága, január 22. Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pozsonyban megjelenő Slovenska Politika cimü cseh- szlovákh korrnánylap egyik utóbbi számában azt irta, hogy a Prágai Magyar Hirlap karácsonyi melléklete a Szózat nyomdájában készült és az előállítási költségeket Gömbös Gyula fedezte. A Szózat megállapítja, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak. A Prágai Magyar Hírlap karácsonyi melléklete nem készült a Szózat nyomdájában. Ezzel az üggyel kapcsolatban egyébként Gömbös Gyula is nyilatkozott és a következőket Jelentette ki: — Kijelentem, hogy a Slovenska Politika állítása elejétől fogva szemenszedett hazugság. Nem igaz egyrészt az, hogy a Prágai Magyar Hirlap karácsonyi melléklete a Szózat nyomdájában küszült, másrészt pedig nem igaz, hogy én erre a célra egy fillért is adtam volna. Ezt annál kevésbé tehettem meg, mert a Prágai Magyar Hírlappal semminemű összeköttetésben nem állok. A Slovenska Politika hamis hire csak azt célozza, hogy a cseh-szlováV: kormányt olyan eljárásra bírja, amelyre eddig nőm tudott alapot találni.
