Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-19 / 144. szám

A varsói gyilkosság. (fi.) Prága, december 18. A varsói gyilkosság, amelynek Naru- fowicz Gábor, a lengyel állam elnöke áldo­zatul esett, szomorú tünete annak a pestis­bacilusokkal megtelt légkörnek, amely — a Iszerajevói vasárnap Óta isten tudja hányad­szor — a gyilkosságot a politikai harc már- már megszokott eszközévé tette. Annak sza­lmára, aki a politikában elvek, irányok és 'gondolatok mérkőzését látja, örökre megfejt­hetetlen rejtély marad, hogy miképpen le­hetséges ez a vad tülekedés, az az egyes 'emberek ellen irányuló hajsza, amely a ’gyiloktól sem riadt vissza, hogy az ellenfeleit ‘ártalmatlanná tegye. Mert a gyilkos fegyve­re a porba terítheti az embert, de nem ‘pusztíthatja el az eszmét, amely benne és ál­tala cselekedett. Narutowicz tragikus halála sem vet vé­get azoknak a törekvéseknek, amelyekért 'élt és nem szünteti meg azokat az ellentéte­ket, amelyek a lengyel közéletet két táborba hasítják. A lengyel nép egyes csoportjai évek ‘óta különbözőképpen ítélik meg nemzetük ■politikai helyzetét. Az egyik csoport Drnow- 5>ki Román vezetésével, Oroszország felé néz, vele akar megyegyezni és a szláv test­vériség, a Kramár-féle ' neoszlávizmus jel- Szavával igyekszik az évszázados orosz 1 lengyel ellentétet áthidalni. A másik csoport — amelynek megtestesítő Piisudski és Síkor-! ski — nem tudja leküzdeni az Oroszország­tól való félelmet és attól tartva, hogy egy 'esetleges orosz-német szövetség két malom­kő közé szorítja az uj államot, a hagyomá­nyos francia barátság megiazitásával keresi a megegyezést a porba sújtott német biro­dalommal. Amikor alig egy héttel ezelőtt a konk- !áve szkrutimiumaira emlékeztető bonyolult választás után Marutowiczot meglepetéssze- j tüleg a lengyel köztársaság elnökévé válasz- j tották, az utóbbi irány győzedelmeskedett, j Az uj államfő a nemzeti liberális párt tagja, Piisudski iskolájának tanítványa volt. Meg­választását nem csekély részben a nemzeti kisebbségeknek, a németeknek és zsidóknak köszönhette, akik a lengyel jobboldal és bal­oldal körülbelül egyforma ereje mellett ab­ban a szerencsés helyzetben vannak, hogy döntő pillanatokban ők hozzák egyensiilyba a mérleg két serpenyőjét. Ez a szerep jutott nekik az utolsó elnökválasztásnál is, ahol az első választási menetben mégBaüdoin de Curtendy grófot támogatták, de már a kö­vetkező menetnél a szocialistákkal együtt Narutowiczra szavaztak, aki végül is meg­szerezte a szavazatok általános többségét. Narutowicz külügyminiszter korában hű­ségesen követte azt a politikát, amelynek út­jait Piisudski jelölte meg. Kereste az érintke­zést Németországgal, ennek érdekében Páris parancsait nem követte föltétlenül. Szakított Skirmuntnak, a volt cári diplomatának kis- antant-politikájával és tervezgetéseiiben Ma­gyarországnak is szerepei szánt. Ennek az iránynak reprezentánsa lett volna a varsói Belvederben. Niewiadensky golyója a len­gyel politikának az irányát nem változtat­hatta meg. Sikorski, vezérkari főnök uj kor­mánya a Pilsudski-Naruíowicz féle ösvénye­ken fog tovább haladni. Az uj kabinetelnök Pilsudskival együtt a háború alatt az orosz- ellenes légiók egyik szervezője volt és már maga ez a körülmény is eleve befolyásolja cselekvéseit. Lengyelország történései, amelyeknek kontúrjait a szombati gyilkosság élesen meg­világította, bennünket igen közelről érdekel­nek azért, mert állandó befolyást gyakorol­nak annak az államnak a külpolitikai maga­tartására, amelyben mi élünk. A lengyel jobb­oldal erősiti a kisantant befolyását, a bal­oldal gyöngíti azt. A nemzeti demokraták Kramar irányában törnek utat Lengyelor­tásait az adók egyre fokozódó nyomásában mindennap érezzük, nem lehet kétséges, hogy rokonszenvümk a lengyel politikának melyik iránya felé fordul. Amerilco és m ióYálélel gortUnsi A ' .-válóiéli kérdésről egyébként a kö­vetkező jelentések számolnak be: Karding két nemzetközi egyezményt készít elő London, december 18. (Havas.) A Daily Sketch jeleni Washingtoniból, hogy Harding az amerikai követ utján rövid időn belül két nemzetközi egyezmény javaslatát fogja elő­terjeszteni, amelyek a versaillesi békeszer­ződés kiegészítését képeznék és a világbéke biztosítására és a gazdasági rekonstrukció megteremtésére voma tkoznának. Az egyik egyezményt az antant államai, a másikat az aníiantáililmok és a volt ellenségeik írnák alá. A Morning Post jelentése szerint Harding elnöknek nincsen pozitív javaslata vagy ter­vezete az európai segítségre nézve. Az ő programja annak az álláspontnak a felújítá­sa, hogy a német jóvátételek egy része le- - szállítandó és a jóvátétele összeg végleg meg­állapítandó. Az amerikai kormány nem fog Amerika nemzeti alapjához nyúlni, hogy Né­metországnak kölcsönt nyújtson s nem fogja elvállalni ama kölcsön garanciáját sem, me­lyet európai vagy amerikai bankárok szán­dékoznak Németországnak nyújtani. Poincaré beszédével Anglia meg van elégedve Paris, december 18. (Saját tudósítónk­tól-) A Petit Párisién jelenti, hogy Poincaré beszéde ott kitűnő benyomást keltett, külö­nösen a beszédnek az a része tetszett, amelyben Poincaré a garanciákról mérsé­kelt hangon és mértékben beszélt. Ma ülést tart a tengerszorosok bizottsága Lausanne, december 17. A tengerszoro­sok kérdésével foglalkozó bizottság holnap délután ülést tart. A török delegáció emlék­iratot fog benyújtani, amelyben az.antant- javaslattal szemben foglal állást, különösen kifogásokat emel az ellenőrző bizottság kér­désében és a Fekete tengeren megengeden­dő idegen haderők nagyságára nézve. Fe­szült érdeklődés előzi meg ezt az ülést, mert mindenki kiváncsi, hogy az orosz de­legáció milyen álláspontot foglal el holnap, ' annál is inkább, mert ma Gurzon és Csicse- : rin között hosszabb tanácskozás folyt. Curson karácsonyi ajándékot készít elő Lausanne, december 17 A francia delegáció ünnepi ebédet rendezett az angol és a tőrök de­legáció tiszteletére, amelyen Gurzon igen opti- nvszti'kusan nyilatkozott s ezeket mondotta: í „Arra kell törekednünk, hogy meghozzuk Euró­pa vá-rva-várt karácsonyi ajándékát, a görög­török előzetes béke aláírását. Prága, december 18. A jóvátételi kérdés, ez az összezavar! és rendkívül komplikálttá tett probléma úgy látszik a döntés stádiuma felé közele­dik. Azok a hírek, amelyek Amerikából ér­keznek s amelyek arról szóknak, hogy Amerika kész Európa gazdasági kérdései­ről tárgyalni és a gazdasági ziláltság meg­szüntetése érdekében közreműködni, biztató reménysugarat képeznek a sötét európai horizonton. A háborút Amerika közbelépése | döntötte el; hátha eldönti Amerika interven- ! dója azt a gazdasági háborút is, amely a jóvátétel leple alatt sorvasztja Európa gaz­dasági életét. Az amerikai intervencióról ma egy hi­vatalos híradás számol be, amely megcáfol­ja azt, hogy az Egyesült Államok kormá­nya uj bankárkonferenciát szándékszik egy- hivni. A helyzetet ez a hivatalos nyilatkozat a következőkben ismerteti: 1. Amerika bizonyos feltételek mellett hajlandó az európai kérdések általános sza­bályozásában részívenni. 2. Az amerikai in­tervenció mindenekelőtt Franciaország hoz­zájárulásától függ. 3. Amerikának az a vé­leménye, hogy Németországnak a teljesítő­képesség határáig fizetnie kell. Ha a tel­jesítőképességét Felbecsülték, ugy Amerika követeli, hogy ezt lássák be a szőve sége- sek. 4. Amerikának az a nézete, hogy a ka­tonai intervenciók és Németország gazda­sági leigázása veszélyeztetik a világ gazda­sági újjáépítésének munkáját. 5. Amerika kész Németországnak nagy magánhitelt en­gedélyezni. 6. A hitelek biztosítékául sza­baddá kell tenni azokat a jelzálogokat, amelyeket a versaillesi szerződés a szövet­ségesek számára biztosit. Félhivatalos közlés szerint Amerika ja­vasolni fogja, hogy állítsanak össze egy amerikai és antant-szakértőkből álló bizott­ságot, amely Németországban megállapíta­ná Németország fizetési képességét. A Chicago Tribüné arról ir, hogy Ame­rika tárgyalásokat kezdett Londonnal és Parissal a jóvátételi kérdésre nézve. Ame­rika kész tervet dolgoz ki s Harding elnöknek az az álláspontja, hogy Amerikának nincs szüksége arra, hogy tervét katonai rendszabályokkal vigye keresztül. Harding magáévá teszi a Morgan-bank által nyújtandó kölcsön tervét, de kijelenti, hogy Amerikának ez a s égi tő tevékenysége semmi kötelezettséget sem róhat Amerikára nézve s igy nem kapcsolható össze azzal, hogy Amerika belépjen a népszövetségbe, vagy Európával szemben politikai vagy ka­tonai kötelezettséget vállaljon magára. En­nek a segítő tevékenységnek nem szabad összekapcsolódnia ama föltétellel sem, hogy Amerika mondjon le a szövetségesek adós­ságainak egy részéről. A Journal des Debats washingtoni táv­iratot közöl, amely kijelenti, hogy korai len­ne annak megállapítása, hogy Amerikának az európai kérdésekbe való beavatkozása határozott jellegű és a megvalósítása előtt áll. Az bizonyos, hogy Európa pénzügyi helyzete élénken foglalkoztatja az amerikai kormányköröket. Előzetes Műét hőtneft lansanneban. Paris, december 18. (Saját tudósítónk­tól.) Lausanneból jelentik, hogy az előzetes béke megkötése küszöbön áll. A részletkér­déseket Anglia kívánságának megfelelően csak az előzetes bébe megkötése lián fogjak tárgyalás alá venni vagy Lausanneban vagy egy másik városba. A te re kök a kisebbségi jogok ellenőrzése ellen Lausanne, december 18. (Havas.) A törököket erősen lehangolta egyes delegá­cióknak ama szándéka, hogy a kisebbségek jogainak ellenőrzése céljából ál'andó bizott­ság létesittessék. A törökök jegyzéket in­téztek a konferenciához, melyben kijelentik, hogy eme követeléssel szemben állást fog­lalnak. Angol—török titkos tárgyalások Páris, december 17. (Havas.) Az Echo de Paris jelenti Lausanneból: Azok a titkos tárgyalások, amelyek az. angol és a török delegáció között a Mosul-kérdés körül foly­nak, fantasztikus hírre adnak alkalmat. Az igazság érdekében meg kell állapítani, hogy lord Gurzon megtett lépéseiről Francia- országot teljesen informálta. A svájci törökbarátok társasága Lausanne, december 17. Ma megalakult Lau- sanneban a svájci törökbarátok társasága s a társaság elnöke Isméd pasának emlékérmet nyújtott át. Isméd pasa hosszab beszédben fe­jezte ki a török nép köszönetét. Állampolgárság és választói jog. (ESŐ) A vá­lasztói névjegyzékek összeállításáról szóló leg­utóbbi ESO-jelentés ama figyelmeztetése, hogy „azok is, akiknek cseh-szlovák állampolgársága a hatóságok részéről még végleges eldöntést nem nyert, cseh-szlovák állampolgároknak1 tekinten- dt&“, több helyen félreértésre adott okot és so­kan ugy értelmezték, hogy azok is cseh-szlovák állampolgároknak tekintendők, akiknek nincs cseh­szlovák területen községi illetőségük s mint ilye­nek az állampolgárság- adományozását (tehát nem elismerését!) kérelmezték. A kérdés tisztázása céljából közöljük az idevonatkozó 1920 április 9-én kelt 236. számú alkotmány-törvény 9-ik jv­ának hiteles szövegét: „Akik az 1. § 1. bekezdé­sében idézett illetőségi jogot 1910 január 1-e után szerezték meg és előbb oly községben bírtak il­letőséggel, amely a cseh-szlovák köztársaság jele miéig] területén kívül az egykori osztrák-ma­gyar monarchia területén fekszik, ily személyek számára a kormány rendeletileg megállapít egy batáridőt (1921 december 31.), amelyen belül a cseh-szlovák állam,polgárság elismeréséért kér­vényt nyújthatnak majd be. Az efölötti határo­zathozatalig, illetve a határidő lejártáig a cseh­szlovák köztársaság állampolgárának tekintet- raek.“ — Eszerint tehát mindazok, akik 1910 január 1-e utáni időben szerezték meg Csehszlovákia jelenlegi területén községi illetőségüket és 1921 december 31-ike előtt szabályszerűen beadták az állampolgárság elismertetése iránti kérvényeiket, kérvényeik elintézéséig föltétlenül cseh-szlovák állampolgároknak tekintendők s mint ilyenek föl­tétlenül fölveendők az állandó választói névjegy­zékekbe. Ezzel szemben ellentmond a törvény fenti világos rendelkezésének a pozsonyi napi­sajtóban megjelent azon félhivatalos közlés, mely szerint „mindazok, akik 1921 december 31-ikélg beadták állampolgárságuk elismertetése iránti kérelmeiket, de még ezt hivatalosan meg nem kapták, a választói névjegyzékből töröltetnek/* Ha ez egyes helyeken megtörténik, csakis a tör­vény rendelkezése ellenére történhetik meg és ilyen esetekben mindenkinek joga és kötelessége a névjegyzékekbe való fölvételét ldvánni, illető­leg fölvétele érdekében folyó hó 22-ig bezárólag a községi hivatalban kifogást emelni. (Természe­tesen azoknak, akik ugyan 1910 január 1-e után megszerezték ezen a területen községi illetősé­güket, azonban az állampolgárság elismertetése iránti kérvényeiket nem adták be, vagy beadott kérvényeikre már megkapták a kedvezőtlen elin­tézést, a névjegvzékbe való felvételükre nincs igényük: továbbá azoknak sem, akik az állam- polgárságnak nem elismerését, de adományozá­sát kérték s erre irányuló kérvényeik nem nyer­tek még kedvező elintézést.) HkMHi áll a Korona? Dec, 18-án Mek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 15.10 svájci frankot Budapesten 6600.— magyar koronát Berlinben 17256.— német márkát Becsben 194700.— osztrák koronát iÉK Prága, kedd, 1922 december 19. JsÉT ÁTijp ______-______ | ___ - JfBf Agy .... _____ ___ -o-n-arm. Előfizetési árak bel- és külföldön: iW # ff Jf Éff Ik k'ész évre 300 Ké, félérre 150 Ke, ff fii § fm/f Vr fm Jür sff ff*ff ffLff W fmJ ff. ff astí jm $ m- m £ SK 0 IP ffff M -Szerkesztőség: Prétra II., Sté­A W f sm m Mr X m Jr m W ffff M m jTM íW pánská-alice 4U. I. Telefon: 80340. iTiiiiii lrirt'-| I t&w %' Jr V --Aw '$ÍL> Jv gfy ffw Jf?W_ Wf :•'«? ff wb - — Kiadóhivatal: Prága I., Lillora ^ ulice 13. Tokaion: 6797., 9245. ez. " __ Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A $zloifen$2h6fi és StuszlnszNói Szövelkezefl Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TEI.LÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. szágban; az úgynevezett Belwedere-pártok a józan re árpolitika hívei. Mivel mi a kisan- taut politikájában, mint a hango-s kardcsörrte­tős és a más államok belső életébe való im­perialista beavatkozás irányát látjuk és ha­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents