Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-14 / 140. szám

Csütörtök, december I*. 5 A bécsiek karácsomja előli Séta a bécsi karácsonyi vásáron. Bécs, december 13. (Saját tudósítónktól.) Ama végzetes Júliusi nap óta, mikor az első csukaszürKé- ket bevaggonározták az Ostbak: befon, nyolcszor szokadt rá a tél a császárváros­ra. Nyolc kemény hideg tél. És minden té­len több lett a lyukas cipő, a rongyos ruha, a sápadt, éhes gyerek, a nyomorék koldus, és minden télen több szoba maradt fütetle- nüil. És a nyolc tél nyolc karácsonyt hozott és a karácsonyok mindig feketébbek, köny- nyesebbek lettek. Minden karácsony este több anya mesélte el gyermekének a szo­morú kis mesét, hogy valahol a hegyek kö­zött a nagy hóban elakadt a Jézuska szán­kója, azért nem lesz ez idén csillogó ka­rácsonyfa, aranyalama, fehérkalács. * Most rászakadt Bécsre a kilencedük tél, a kilencedik karácsony. De mintha ezen a karácsonyon kevesebb lenne a hitetlen szo­ba, a lyukas cipő, és bár napok óta hatalmas kövér pillékben hull a hó, talán kevesebbet fog elakadni a Jézuska szánkája. „Árleszállilás.,, Olyan a város, mint aki hosszú beteg­ség után lábbadozva örülni tud minden ki­csiségnek, amit mások, az egészség nagy tőkései észre sem vesznek. Végig az utcá­kon pompázó kirakatok, teletömve minden széppel és jóval, esténként, ha kigyulnak a lámpák, ragyog, fénylik, tündököl minden. De a bécsieknek nemcsak a kirakatok tet­szenek. Szépek azok is és órák hosszat el lehet gyönyörködni bennük, de sokkal szeb­bek azok a hosszú, tarka-barka papírszal­agok, amelyekre csak egy-két szimpla szó van nyomtatva, de ami mégis olyan szokat­lan, olyan szép, olyan uj a bécsieknek. „Árleszállüás.44 „Harmincszázalékos árcsökkenés44. „Fel.ünö olcsóság!44 Ilyen és hasonló szép felírások minden­felé. A kirakatokban pedig az árjelző táblá­kon erélyes vörös vonással áthúzva egy nagy szám:: a régi ár, és mellette szerény­kedik egy kisebb szám: az uj ár. Az utcá­kon szokatlan nyüzsgés, a legbékebelibb, legvalódibb karácsonyi vásár képe. Egy- egy díszesebb kirakat előtt százával tolon­ganak, szinte mozdulni sem lehet a járdán. Üresek az üzletek. Csak az űztetek üresék. Halálosan üre­sek. A rogyásig megrakott polcok között szomorúan dörzsölik kezüket a főnök urak, a segéd uráli pedig rosszul leplezett kár­örömmel ápolják a körmüket, mely máskor, karácsony táján kisisé feketés és elhanya­golt. A főn öli ur néha az ablakhoz nyomja az orrát és dühösöen néz farkasszemet a kirakatok előtt ácsorgó pirosorru, mosoly­gó arcokkal. Ilyen idillt zavartam meg egyik legelő­kelőbb Karner-strassei üzletben. Lemhndó kézmodulatta'l mutatott végig a főnök az üres üzleten és a segédek unatkozó hadán. Pedig dél van, a legnagyobb forgalom ideje. — Karácsonyi vásár? Hát lehet egyál­talán karácsonyi vásárról beszélni? — Mindig szüretünk volt nekünk keres­kedőknek a karácsony, e pár decemberi hét alatt rendszerint többet kerestünk, mint egy fél év alatt. De ^valy óta? Tavaly is már gyönge karácsonyunk volt, hisz az emléke­zetes december elejei zavargások után min­den külföldi elmenekült Béosből és osak a saját közönségünk maradt meg. De akkor legalább a bécsiek vásároltak. Most nem vesznék sem a külföldiek, sem a bécsiek. — A mi varró műhelyünkben például most csak úgynevezett Kurzarbeit folyik, az alkalmazottakat naponta csak néhány órát foglalkoztatjuk, csak épp, hogy ne kel­jen elbocsátni őket. Megrendelésünk nincs semmi és azalatt is nyári sablon cikkeket készítünk. — Nézze csak kérem a kirakatok előtt ácsorgókat. Én is unalmamban egész map azokat nézem, szinte egyenként ismerem őket. Sőt azt is tudom, ki mit szeretne meg­venni. Annak a pisze szőkének az a drapp ruha tetszik a lila szegéllyel, az a csinos moK-ett asszonyka a fekete estélyi ruhára portékája a kirakatban és nap-nap mellett eljönnek megnézni, hogy olcsóbb lett-e me­gint? És ha olcsóbb lett — ami természe­tes, mert sajnos szinte minden harmadnap lefelé kell számoznunk — akkor megelége­dett mosolyra húzódik az arcuk és — nem jönnek be. Megvárják amig még olcsóbb lesz. Ez már igy megy vagy egy hónapja. A főnök ur nagyot sóhajtott és a segé­dek hada kötetes részvéttel bólintott. A szőrmések csődje. A legnagyobb szomorúság a szőrmések berkeiben uralkodik. Itt a legtökéletesebb a stagnáció. A szőrme luxuscikk és ha az ide­genforgalom virágkorában a jó valutás ame­rikai, angol és cseh nők 40—50 milliókat fi­zettek, vagy fizettettek ki egy-egy szép bestiáért, ma ennek a tized részét is alig merik kérni. És ha merik is, hiába merik. Heteken át ott szomorkodnak ugyanazok a bundák a kirakatokban, csak az árjelző cé­dulájuk változik néha. Szinte már szégyen­ük a kereskedők is a nagy „lefelész ■imozátt" és mintegy a maguk mentségére irjáik ki: Occasio! Berlinben olcsón vásárolt áruk! Felesleges hozzátenni, hogy ezek a bundák talán soha életükben nem látták Berlint. Folyik a kórusbaköszöntés. A kereskedők, akiket a háborús évek szinte a tenyerükön hordozták, riadva esz­mélnek rá, hogy a konjunktúra korszaka le­járt, hogy az emberek nem akarnak többé szabadulni a pénztől. Nem lehet többé fél­vállról beszélni a vevővel és ismét divatba jött a kórusba,köszön és és a vevő kedvéért, aki egy pár cérnakesztyűt vásárol, ismét — mint valaha nagyon régen — az egész üz­letet felforgatják. Viszatért a reklám kor­szaka is. A kereskedők kétségbeesetten igyekeznek egymást tulreklámozni és kí- foghajfatlanok az ötletekben. A rekordot a belvárosi szövetkereskedő tartja, ki az új­ságokban elhelyezett hirdetéséhez egy tiz- ezerkoronás bankjegy rajzált mellékeli, a melyet a lapból kivágva vásárt!ásnál egy valódi tizezrkoronás gyanánt fogad ed. Per­sze minden vásárlásnál csak egyet. Ezzel alaposan lefőzte a Mariahilfer-strassei áru­házát, aki a vevő viliamojegyét hallandó megfizetni. így küzdenek a kereskedők és a bécsiek optiimísztikus mosollyal nézik a harcot, a mely rájuk nézve csak kedvező kimenetelű lehet. És ha most nem is vásárolnak, csak majd az ünnepelőtti utolsó napon a legszük­ségesebbet, de meg van az a csöndes nyu­godt karácsonyi örömük, hogy szászor és szászor kiszámíthatják, hogy a karácsonyra összespórolt pénzükből, mennyivel többet vehetnének ma, fognak majd venni az ünne­pek után, mint a múlt héten, miint egy hó­nappal ezelőtt, mint az elmúlt szomorú- ka­rácsonyokon. Kapy Rezső dr. HAPIÜiig^M A vonat. Viszi... elviszi a vonat. És visszahozza őket. Az elutazó álmokat A vlsszakivánt nőket Viszi... elviszi rokonunk. Leteszi más országba. A Sa’ó-menti könnyeket Beleönti a Vágba. Viszi véren vett vagyonnak, Nagy adónkat és búnkat Keserveinket. S betegünk: A kisértáses Múltat. Egyre uj szenvedéseink, Mólókat és ke’"két. — Elviszi... viszi a vonat És visszahozza őket. Wallentinyi Dezső. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése) Időjóslás: Az Időjárásban változás nem várható. £ — (Merénylet az amerikai konzul ellen.) Reuter jelenti Máltából: Mitchell amerikai konzulra ismeretlen tettes rálőtt A konzul súlyosan megsérült. — (Bánréve lesz az uj magyar—cseh­szlovák határállomás.) Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A Nemzeti Újság arról értesül, hogy Bánrévét határállomásnak fogják minősíteni. A vámvizsgálatot Rima- szécs helyett Bánrévén fogják megtartani. — (Bevont bankjegyek). A cseh-sttovák pénzügyminisztérium bankhivatala közli: A for­galomból kivont 100 csehkoronás (ibo’yaszinü bankjegyeket, valamint az 500 csehkoronás (pi- rosszinü) bankjegyeket, amelyeknek kibocsátási dátuma 1919 április 15, a Bankhivatal főintézeté­nél Prágában, valamint minden fiókjánál csak 1923 január 31-ig fogják becserélni. Ezután a ha­táridő után ezeknek a bankjegyeknek törvényes fizetőképessége megszűnik. ' — (A jugoszláviai Magyar Párt ülése). Sza­badkáról jelentik: A jugoszláviai Magyar Párt el­nöki tanácsa és vezérlő bizottsága e hó 17-én ülést tart, amelyen az aktuális politikai kérdése­det beszélik meg. — (180 ember éhhalála). Hivatalos orosz sta­tisztika szerint a Volga-vidéken és Ukrajnában szeptember 1-től november 15-ig 180-ezer ember : halt meg éhen. — (Elnapolták a Károlyi-pör tárgyalását^ | Budapesti tudósítónk telefonjelentése: A Kárai/;- . pörben ma befejezték az előkészítő-tárgyalást. Horváth Dénes a kincstár képviselője arra hi­vatkozva, hogy Károlyi a törvény betűje értei­mében is bazaáruló, vagyonának elkobzását In­dítványozta. Nagy Vince védő szerint az eljárási ki kell terjeszteni Andrássyra és Friedrichre is. Minden időkre szóló ítéletet kér. Búza Barna i> gátolt hangú beszédbe fogott, mire az elnök figyelmeztette, hogy tenor hangban ne folytassa előterjesztését, mert politikát gyűléseken lehet a hallgatóságot ilyen beszéddel izgatni, a bíró­ságnál azonban ezt ki kell kapcsolni. A per tár­gyalását bizonytalan időre elnapolták s a bíró­ság határozatát az előterjesztett bizonyítási anyagra januárban hirdeti ki. — (Megalakult a magyar pénzjegynyomda). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar Pénzttgynyomda rt. tegnap délután tar­totta alakuló közgyűlését. Az uj részvénytársa­ság a magyar kormány és a zürichi Őrei Füssll cég alapítása akként, hogy a részvénytöbbség a kormányt illeti Zürichből Karrer dr. és Gul ban­károk érkeztek meg a közgyűlésre. A részvény- társaság 220 millió korona aiaptőkével alakult meg. Az alaptőke huszonkétezer tízezer korona névértékű részvényre oszlik. A részvénytársaság elnökévé Korányi Frigyes báró volt pénzügymi­nisztert választották meg. Kállay Tibor pénzügy- miniszter köszönetét fejezte ki a svájci cég veze­tőségének azért a támogatásért, amelyben mű­szaki és pénzügyi szempontból részesítette a kor­mányt. A köszönő szavakra Karrer dr. válaszolt és kifejezte ö ömét azon, hogy mint szabad svájci polgárnak módjában állott a magyar kormányt önállósági törekvésében támogatni Bejelentette, hogy a nap emlékére a kormányzó által kezde­ményezett inségakcióra egymillió koronát ad. — Herczeg Ferenc készíti a Petőfi-tör- vényjavas’ato.) Budapesti sze'kesz’íöségüu'k jelenti tetei crnon: Klebersberg Kuno gróf köz oktatásügyi miniszter fölkérte Herczeg Ferencet, a Petöfi-táraság elnökét, hogy a Petőfi emlékét megörökítő törvényjavasla­tot megszövegezze. — (Újabb forrongások Bulgáriában). Cari- bródból jelentik, hogy Szófiában fölfegyverzett parasztok kifosztottak néhány bankot. Az or­szágban uralkodó állapotokra való tekintettel a kormány táviratilag fölszólította Stambolinsky miniszterelnököt, hogy térjen vissza az országba. — (Nagy adók Angliában). Az ango’országi adózási viszonyokra roppant tanulságosak azok az adatok, amiket a „Magyarság14 londoni tudó­sítója közölt a lapjával. Ezekből a következőket emeljük ki: Atholl hercegnek, Anglia egyik leg­gazdagabb főurának jövedelméből fontonként csak két és fél shillinget hagy meg a telhetetlen finánc, ami megfelel körülbelül 12 százaléknak, vagyis összjövedelmének majdnem 88 százalékát veszik el adócélokra, öhercegsége ez okból már nem tarthat autót és skóciai remek kastélyát egy amerikai milliárdosnak kénytelen bérbeadni. Egyébként boldog az a nagybirtokos, akinek csak a fele jövedelmét viszi el a rettenetesen pro­gresszióm jövedelemadó. Más foglalkozási ágak­nak sincs könnyebb soruk. Mr. Edgár Crammon, a nemzetközi pénzügyi helyzetről szóló értekezé­sében kimutatja, hogy Angliában átlag minden ember 80 munkanapjának teljes bruttóiövedelmét álmozza adócélokra. Olyan megterhelés ez, úgy­mond, amelynél a tőke jövedelmezősége kezd már megszűnni. — (Százmillió százötven képért). Frankfurt am Mainból jelentik: A Bracht-féle művészi- és magánhagyaték elárverezésénél százötven képért százmillió márka folyt be. A legnagyobb árat egy Liebermann-kép „A fonónők (1880)“ érte el: tíz millióval. Trübner „Rózsabckráért" 2 2 milliót, a „Zeoni kolostor11 cimü képért 5.6 rqjlliót adtak. Torna „Tengeri tündérek11 4.8 milliót. Ziigel „Bir- kanyá.iá“-ért 4.6 milliót, Scheyler „Oláh csikós- jelenet (1862)“ 3.2 millióért, Kaufmann „Kug’izó11- ja (1872) 2.7 millióért kellek el. 2—2 milliót adtak Schleich „Szénaaratásá“-ért, Menzel „Temp'om belseje (1856)“, Defreggier „öreg parasztijáért és Krönernek egy 1888-ból származó állatképért. Defregger „Leány fejecskéié11 1.5 millióért, Ma­ráé „Öreg ember“-e 1.4 millióért, Bachd „Hús­véti hangulatba 1.3 millióért és Kaufmann „Kony- halatinság“-a 1.1 millió márkáért kelt el. — (D'Annunzio Anglia és Wilson ellen.? D‘Annunzio, aki mint költő, katona és politikus vett részt a világháborúiban, könyvet itt, amely­ben ezeket írja Angliáról: „Az a falánk ország, amely Perzsiát, Mezopotámiát, Arábiát és Afrika legnagyobb részét kisajátította és még sem tua jóllakni, képes lenne Olaszország ellen is ama gyilkosokat küldeni, akik Egyiptomban botokkal felfegyverzett ártatlan lázadókat öltek meg. Az a nabióálRm, mely Konstantinápolyra vágyakozix és titokban tartja azt, hogy Kinának egyharmad- része kezében van s a Csendes-Óceán szigetei közül majd mindegyik az övé, képes lenne ama rendszabályokat alkalmazni ellenünk, melyeket civilizált kormány sohasem alkalmazott. De mi győzni fogunk. A világ összes rebellisei a mi zászlónk alá csoportosulnak. Erőszak ellen erő­szak lép fel. Minden szegény és elszegényedett nép keresztesháboruja kezdődik a hóditó nemze­tek ellen, akik kincseket halmoznak föl, az uzso­rások ellen, akik tegnap a háborúból, mia a be­kéből húznak hasznot11. WÁlsonról igy ir köny­vében: „Uj kereszteshálborut tervezünk, hogy a ■való igazságot ismét diadalra vigyük, melyet : egy hideg, belátásnélküli ember tizennégy íompa- • szöggel feszitett keresztre, azzal a kalapáccsal, melyet a német excsis zártól vett kölcsön.11 — (Az első Petőfi-emléktábla.) Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: Az Astoria­szállón elhelyezik az első Petőfi-emléktáblát — (25 60 százalékkal csökken az élelmisze­rek vasúti tarifája.) 1922 december 20-án lép lép életbe az 1921 aug. 1-én kelt cseh-szlovák vasúti árudliszabás B. csoportjához kiadott V. póttarifa. Ez a póttarifa számos élelmiszer vasúti szállítási dijának mérsékléséről gondoskodik, ami­lyen az elő szárnyas, friss gomba, friss vér, élesztő és husnemüek, továbbá a must, ételecet, gyümölcsnedvek, malátaliszt, sör, rákok sajtok, zsirok, margarin, vaj, tojás, bor. ásványvíz, friss főzelék és állatok (élők és levágattak), vadhús, stb. Ezeknek a cikkeknek a mérsékelt tarifájú gyorsáru közé való besorolása által 60 százalé­kos tarifacsökkenés állott be. A gyo'sáru —- élelmiszereken kivüil a teherá-u — élelmiszerek tarifáját és egynémely darabáru fuvardíját is le­szállították; ilyen a burgonya, kenyér, liszt, őr­lemények, gabona stb. A darabárunál a tarifa­mérséklés a 30 százalékot is meghaladja. Az élel­miszerek egész sorát, amelyek eddig az I. ta­rifa alá tartoztak, a II. osztályt engedélyezték, még pedig: friss hús. tojás szódavíz, holt állatok, hengek, halak, must, sütő malátaliszt és mailá- trikivonat. sajtok, tésztáméiniiek, túró és hordóbor. Ezeknél a mérséklés 30—55 százalékig terjed. Ezenkívül a II. osztályba sorolták a következő darabárut: gyümölcs, dió. mindenfajta főzelék. Kocsiralkoményban szállított főzeléknél a B osz­tályt engedélyezték; például: uborka, káposzta, paradicsomaim a, friss vágj,'’ savanyított, savanyu káposzta, hagvma. fokhagvm stb. — (Egyetemi hallgatók mint — kereskodöse- tódek). Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Húsz egyetemi baÜgntó, mint alkalmazott, beállott a iáték^erosked^s.ekbe. Az egyetemi hall- gttók. ?k>k jelvémnvel áútak be a p'dtok mögé, száz korona órabért kapnak. Az akciót a Baross Oábor-szövetség kezdeményezte, hogv a közgaz­dasági egyetem hallgatón gyakoriatílag is kiké­pezze. Ez már tavaly karácsonykor is igy tör­tént. — (Tizenhárom milliót lopta1-- az gyár banktól.) Bécs’ szerkesztőségünk telefon- jelentése: Az Osztrák-Magyar banknál 13 mi" fő koronát loptak. Az összeg ugyan nem nagy. de feltűnik az, hogy .a srigóm ellenőrtós meüett ez megtötténhetett. A nyomozás eddig eredmény­telen. — (Nlncsics beteg). Belgrádból jelent k: Nin- csics külügyminiszter megbetegedett s nem jár be hivatalába sem. — (A magyarországi vidéki színigazgatók részvénytársaságot akarnak alapítani). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kardos Géza debreceni, Nádasi József pécsi, Palágyi Lajos szegedi és Sebestyén Géza miskolci színigaz­gató nyílt levélben fordult a közoktatásügyi mi­niszterhez. Elmondják, hogy hatvan-hetven tagú müvészszemélyzette! dolgoznak és hogy ráfizet­nek az előadásokra. Jó előadásokat sem produ­kálhatnak, mert drámát, vígjátékot, operettet és operát felváltva játszanak, hogy változatos mű­sort tudjanak felmutatni és tekintettel arra, hogy elegendő ptóbát nem tudnak tartani, az előadá­sok sem lehetnek kifogástalanok. A miniszter en­gedélyét kérik ahhoz, hogy részvénytársasággá egj'esüljenek és közösen szervezzenek négy vá­rosban négy társulatot Egyet az operához, egyet az operetthez, egyet a vígjátékhoz és egyet a drámához. Mindenik társu'at harmadfálhónapig játszana egy helyen, azután cserélnének. Ez > a körforgás harmadfélhónaponként megismétlőd­nék. xx Tátrafüreden (Stary-Smokovec) a Gyógy­szálló (Grandhotel) december közepén iog meg­nyílni és az érdeklődés a téli idény Iránt már igen élénk. A Magastátrában igen korán beállt a pompás téli időjárás, magas hó borit mindent és a hóviszonyok a télisportra a legkedvezőbbek. Az elsőrangú penzió ára beleértve szobát fűtés­sel 50 Kc.-től fölfelé. Előzetes szobarendelés aján­latos. xx (Mautner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény- széki hites magyar tolmács, Prága í„ MikuláSka trída 28. Telefon 46—08 Vállal fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. ski-öltözékek urak és hölgyek ré- M O s7-ére, ródli-kosztümök, a legújabb szabású térdnadrággal, kt-zzel tű­zött, könnyű, finom télikabátok, a legelőkelőbben kidolgozva, mérték után a legrövi­debb idő alatt a legutolsó modellek szerint készít­tetnek. Megtekintése előnyős! OLD ENGLAND 47f Landesbank palotájában B. METZELES, PRAGA. Neirözonha 2 űri- és női divatszabóság mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás! (.aaaaaaaBBGiaaRRaBRBaRaBBaRBBRRaaBBRBBaaBQBRRRwnir * » | Prágai újdonságok £ l l » Didc líhöröH g | \í BRSOM! ü i § Hi 5 8 Prága II, Nekázanka 11 ® Z [5 AnniKAN BAB 1 VaaaaaaaaaaaaBaaaaacaaaaaaaaaaaaaaaiiaaaa»a>Bii««"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents