Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-07 / 135. szám
Közös munkánk sikere, (fi.) Prága, december 6. Holnap lesz két esztendeje araiak, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok közös bizottsága ótátrafüfeden megalakult. Szlovenszkó és Ruszinszíkó őslakosságának politikai életében 1920 december 7-iike nem jelentőségnélküli dátum, hiszen a közös védelem hatályosabbá tételére hivatott eme szervet akkor teremtették meg. A közös bizottságot az élet szükségletei hozták létre. Gyűlésein egységbe forrt az a sok bánat és panasz, amely a cseh-sziovák köztársaságnak a Kárpátoktól délre élő népeinek lelkét marcangolja. Tiltakozásainak végtelen láncában e népek megannyi felszisz- szenése nyilvánul meg. Minden megmozdulása pedig csupa vétó a mai kormányzati rendszer vérkei ellen. Az első időkben ezekben a negatívumokban látszott kimerülni a közös bizottság működése. Azonban ott, ahol a hatalom minden jajszót az állam elleni bűnnek, minden tiltakozást lázadásnak és minden ellenállást hazaárulásnak tekint, már az is hatalmas lépés, ha az elnyomottak elszórt panaszait egy közös szerv búgó szirénája harsogja a világba. E sziréna hangja hatalmas volt, mert benne a magyar nemzet fájdalmán kívül megszólalt a magyarság évszázados sorstársainak: a német és a Szlovák és közvetve a ruszin népnek a nyomorúsága. Idő* vei a közös bizottság működése egyre rendszeresebbé lett. Egymásután épültek ki azok a szervek, amelyeknek hivatása, hogy a tiltakozásuknak foganatot szerezzenek. így.alakult meg a losonci központi iroda, így született meg a népszövetségi liga. igy bővült ki a parlamenti titkárság és igy jött létre a Prágai Magyar Hírlap. Megannyi szép kezdet, melyre az eljövendő évek küzdelmeiben nagy hivatás és számos feladat vár. Tudatában vagyunk annak, hogy a közős bizottság feladata nem az, hogy a benne szövetkezett pártok működését fölöslegessé tegye. Mindegyiknek közülök megvan a maga rendeltetése. A keresztényszociális párt, a magyar kisgazdapárt, a magyar jogpárt, a szepesi német párt és a ruszinszkói magyar pártok szövetségében tömörült pártok mindegyike olyan adottság, amelynek nagy hivatása van annak a nemzetnek, annak az osztálynak és araiak a területnek a körén beiül, melyeknek érdekeit védi. A közös bizottság hivatása tehát nem az, hogy ezeket a pártokat pótolja,' hanem csak az, hogy kollektív akarattá sűrítse, ami az egyes pártok programjában közös és nagyobb rezonanciát biztosítson mindazoknak az óhajoknak, követeléseknek és kívánságoknak, amelyek mindnyájukban azonosak. A politikai élet differenciálódása minden országban a kis pártok és frakciók egész sorozatát hozta létre. Angliában, az alkotmányos parlamentarizmus őshazájában is letűnt már az a hagyományos rendszer, amely a tory és a wigih dualizmusán épült fel, A londoni parlamentben immár nem egy ellenzéki párt van, hanem három, A cseh-szlováík parlamentben ped’g úgy a kc-rmány oldalán, mint az ellenzék soraiban a frakcióknak légiója küzd a parlamenti arénán. A dualizmus fikciója csak úgy tartható fenn, ha . a kormányt támogató és a kormányt támadó pártok egymás között akár koalíció, akár blokk formájában rendszeres együttműködésre szervezkednek. A kormányt támogató pártoknak ez a szervezkedése az úgynevezett nemzeti koalició formájában létre is jött. Az ellenzék soraiban azonban az integrálódása folyamat még mindig várat magára. A német szociáldemokrata párt, a szlovák néppárt és a kommunista párt például minden más eQemzéki pártra való tekintet nélkül folytatja a maga politikáját. Hogy azonban az integrálódásra szükség van, azt a legjobban bizonyltja, hogy a csak nemrég fölbomlott német parlamenti szövetség pártjai is szükségesnek tartják* hogy legalább a pártok oliiöa közös bizottság a jövőben is teíjesitfoeti fontos hivatását. Vállvetett munkánk sikere nem csekély mértékben függ attól, hogy szövetkezett pártjaink közös bizottsága a jövőben tovább tuid-e haladni a fejlődésnek amaz utján, melynek biztató kezdeteit az elmúlt esztendőben láttuk és olyan intézményeket képes-e alkotni, amelyek a rendelkezésünkre aló erők gazdaságos kihasználását és az együttműködést biztosítják. Prága, december 6. A lausannei konferencia megfeneklett hajóján ma igyekeznek lökni egyet a konferencia meielőbbi befejezését óhajtó szövetséges hatalmak. A szövetségesek tegnap este megállapodtak egy nyilatkozatban, melyet ma délelőtt a tengerszorosok bizottságának ülésén fognak leadni s amely Gsicserin tegnapelőtti nyilatkozatára fog. válaszolni. A mai napon tehát ismét megkezdődik a harc a Dardanella-kérdés körül, amely nyilvánvalóan Angliának és Törökországnak hatalmas összecsapása. Egy ma reggel érkezeit távirat szerint Gsicserin tegnap este kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Oroszországnak pozitív terve van a tengerszorosok kérdésének szabályozásáról. A terv szerint -egy tisztára technikai bizottságot, vagy egy messzemenő teljhatalommal bíró bizottságot kell a felügyelettel megbízni s ennek a bizottságnak rendőri albizottságot kell rendelkezésére bocsátani. A török delegáció tegnap este nyilatkozatot adott ki, amellyel kiegészíti a tenger- szorosok kérdésében tegnapelőtt leadott nyilatkozatát s kijelenti, hogy a kérdés tárgyalásáról szerzett általános benyomása nem tekinthető kielégítőnek. Hangsúlyozza, hegy a Boszporus és a Dardanellák oly terület mellett fekszenek, amely terület fölött a törököknek korlátlan uralmuk van. Mivel a hatalmak szabad keresztüivonulást követelnek török területen, a török delegációnak a hatalmak javaslatait vizsgálat tárgyává kell termi-e. A konferencia eredményének bizonytalansága és a tárgyalásra kerülő kérdések megoldása körül mutatkozó nehézségek Tö- rökorszában is éreztetik hatásukat. Egy Reuter jelentés arról tud, hogy az angórai nemzetgyűlés tárgyalás alá vette Ismét pasának a lausannei konferenciáról küldött j-eelntését. A török képviselőknek az az álláspontjuk, hogy az a körülmény, hogy a konferencia munkájában nem tud előrehaladni* Anglia magatartására vezethető vissza. A szónokok kijelentették, hogy Isméd pasának megingathatatlanul ki kell tartania álláspontja mellett, mert a jelenlegi helyzet alkalmas arra, hogy Törökország teljes függetlenségét biztosíthassa. A konferenciáról a mai napon ezeket a híradásokat kaptuk: A konstantinápolyi keresztények helyzete. Lausanne, december 6. Ismét pasa felhatalmazta a sajtót annak közlésére, hogy a konstantinápolyi keresztények helyzetéről terjesztett hírek csak arra szolgálnak, hogy a konferencia tárgyalásait Görögország érdekében befolyásolják. * Ez a liir összefüggésben van azal a kzö- rülménnyel, hogy a pápa jegyzéket intézett a konferenciához, amelyben kijelentette, hogy hirt kapott arról, hogy a konstantinápolyi keresztények és kisázsiai örmények körében nagy pánik tört ki s a pápa arra kéri a konferenciát, hogy ezek élet- és vagyonbiztonságáról gondoskodjék. Egységes antant-álláspont a tengerszorosok kérdésében. Lausanne, december 5. A viharos hétfői nap után ma szemmeílátható javulás állt be a konferencia helyzetében. A hétfői ülés után elhatározták a szövetségesek, hogy Oroszország hajthatatlan programja és a törökök tartózkodó magatartása egységes álláspontra készteti őket. A francia delegáció ennek érdekében hozzávetőleges javaslatot dolgozott ki. A delegátusok közül egy sem emelt észrevételt a javaslat ellen, csak Gar- rorti olasz delegátus jelentette ki azt, hogy tárgyalnia kell kormányával. Elhatározták, hogy a szövetségesek katonai és tengerészeti szakértői a francia javaslat alapján kedd reggel programot fognak kidolgozni. Az ősz- szes szakértők, beleértve az olaszokat is, megállapodtak az egységes álláspontban, amely ekként körvonalazható: A hatalmak ragaszkodnak a szeptember 25-én kelt jegyzékben foglalt javaslatokhoz, a tengerszorosok szabadságának alapelvét elismerik úgy a kereskedelmi, mint a hadihajók részére. Az a vé’emé- nyük, hogy a Márvány-tengerszorosokon és a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók sjabad közlekedése csak a hadihajók szabad közlekedésével kapcsolatban engedélyezhető .A francia tengerészeinek az az álláspontja, hogy mindenütt, ahol kereskedelmi hajók közlekednek, hadihajók is járhatnak. Ezért állapították meg a szakértők azt, hogy a kereskedelmi hajózás abszolút szabadságát b’ztositani kell s amikor ezt tették, abból a jogból Indultak k?. hogy úgy a békében, mint a háborúban áthaladhattak a hadihajók a tengerszorosokon, ^eláiák azonban azt. hogy ezt a jogot szabályozni és a keresztülbaladást vagy a hajó tonna- tariabna, vagy a hadihajók egysége mértékében korlátozni kell. Az angol álláspont a tárgyalások megkezdésekor messzebbmenő volt, mert a had^ajók kereszfüíha- fadUsának műiden korlátozás nélküli abszolút szabadságát követte. A tengerszorosok szabadságának ellenőrzésével a ncn- szövefeég helyett egy nemzetközi bizottság bízatnék meg, amelyben a nagyhatalmak, Törökország, a fekotötönger? államok, tehát Oroszország és BuTgária is, képviselve volnának. Végül ragaszkodnak a hatalmak a tengerszrosok mentén fekvő egyes zónák katona? leszereléséhez. Ezt a javaslatot a szakértők egyhangúlag elfogadták és este a delegáció elé terjesztették. Curson a bizottság szerdai ülésén fogja leszögezni ezt az álláspontot. Felborítják a washingtoni leszerelési egyezményt. Párls, december 6. (Párisi szerkesztőségünk távirata). A Chicago Tribuna arról értesül, hogy a tengeri leszerelésről szóló washingtoni egyezményt fel fogják bontant. Egy uj nagyszabású ilottaleszerelésl tervezetet dolgoznak ki. Amerika nem icihcsctiik a IrüíicMücrf. Erős franciaellenes politika az Egyesült Államokban. — „Nem megyünk át többé Európába!M —- Az amerikai néplélektői idegen a francia sajtó uszító hangja. Páris, december 5. A Figaro washingtoni tudósítója Cle- menceau útja alkalmával érdekes levélben számol be róla, hogy miiyen szemmel nézik Franciaországot most az Egyesült-Államok- • bán. A cikket francia ember írja, adatait eléggé megerősítik azok a tüntetések, melyek Ciemenceau utjával kapcsolatban mindenfelé bekövetkeztek. A cikk igy szól: „Anglia után Franciaország következett. Az amerikai féktelen angolellenes propaganda helyett napról-napra tért hódit a franciaellenes propaganda. Szomorúan ke l megállapítani, hogy Amerikának az utolsó évekig tanúsított francia szimpátiája már a múlté. Most már egyedül Franciaországot tekintjük az európai zavarok okozójának. „Vad imperialisták és militaristák" — hangzik fel mindenütt, ahol Franciaország kerül szóba az európ-ai problémával kapcsolatban. Az oroszokról már mindenki az elismerés hangján beszél. Németországot sajnálják, Angliával nem törődnek, de Franciaországból militarista szörnyet csinál a túlfűtött képzelet. Nem nehéz megállapítani, hogy a kik tegnap még barátaink voltak, ma a legjobb esetben csaknem ellenségeink. És mi amerikai franciák tehetetlenül állunk e veszélyes propagandával szemben. Mi az oka ennek? A jól megszervezett franciaellenes sajíópropaganda és a vágy az elszigeteltség után. Amerika nem akar Európán segíteni. Úgy iszonyodik az európai kérdéstől, mint valami fertőző betegségtől. A nagytőkés Európának hitelre szállított áruját siratja. A munkás az európai zavaroknak tulajdonítja a nagyarányú munkanélküliséget Múltkor egy (intelligens) ismerős gyáros ismerősöm azt mondta: „Franciaország az oka mindennek; mert ném fér a bőrébe. A franciák előre ittak a medve bőrére, milliárdos adósságokat csináltak, azt tervezve, hogy ■majd lecsapolják Németországot. Pedig, ha kinyitották volna szemüket, tudnioik kellett volna, hogy Németországról sem lehet kát bőrt lenyúzni. Most Németország agonizál s az amúgy is beteg Európának az a nyílt fertőző sebe fertőzni fogja a szomszédokat is. De Önök franciák, még mos is a haldokló nyakán térdelnek és azt hiszik, hogy a középkori ököljog alapján meg lehet oldani a nagy gazdasági világválságot. Ha Önök nem akarnak észretérni, ne is kívánják, hogy mi újabb áldozatokat hozzunk Európáért, mely a közeljövőiben borzalmas szociális forradalmak színhelye lesz. Nem vállalkozhatunk az olyan orvos szerepére, aki bekötözi a beteget, holott tudja, hogy a beteg rögtön letépi a köteléket. Az amerikai munkás ezt mondja: „Falják fel egymást!“ Aki nem akar élni, dögöljön meg! Az európai burzsoáziának még nem volt elég a háborúból, csináljon újat, de minket hagyjon ki a játékból. Már több mini öt millió munkanálkülink van. Több kölcsönt és katonát nem adunk a megőrült franciáknak, akik el akarják nyelni az egész világot. Majd ha a nyomor, mely a Volga meliől indult el és most Németországban állomásozik, elérkezik Páris alá is, akkor talán majd észre—B— ■■■■■■■■■■■■■■■■ Esti áll a Korona ? Dso, 6-án fizettek 100 Gseh-szlovák komért; Zürichben 16.75 svájci frankot Berlinben 26433.— német márkát Budapesten 7400.— magyar koronát Bécsben 226200,— osztrák koronát T L 135- * Prága, csütörtök, 1922 december 7. I—a— iJjsíSP rT~w~i i r ílilöflB6téflí árftk böl- és kÜl földön. l IT M&r jSEw MW egész évre 300 Kő* félévre 150 Ké, /!// z, WZsLflr# ÉLJ? ííra fjmf ÜT Mffi Jr ErW i. 38^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — „ „ • A SŰOVCDSZKÓI és Ruszlnszhöi szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALL1 OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. keinek rendszeres tanácskozása biztosítsa a szükséges együttműködést. A szlovenszkói és a ruszinszíkói ellenzéki pártok közös bizottsága ma a cseh-szlovák köztársaságban az egyedüli ellenzéki tömörülés, amely intézményesen van kiépítve. A leglényegesebb politikai érdekek közössége és az érzelmek rokonsága teremtette meg és fejlesztette tovább a bizottságot. Mivel pedig ezek az érdekek és ezek az érzelmek lényegesebb változáson az elmúlt két esztendő alatt sem estek keresztül, remélni lehet, hogy A fcügeraorosoh Kérdése feniitóija a MhcMerenciM