Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-05 / 133. szám
Kedd, december 3. A szejMsváraijai KeresíáCnasjociaüs nepgQfifés Egy visszautasiíot népp ríi támadás. Szep3sváralja, december 4. (Saját tudósítónk távirata.) A keresztényszociális párt tegnap délelőtt Szepesvár- alján nagy népgyiilést tartott, amelyen többezer földmives vett részt. A gyűlést Kossik Károly pártelnök nyitotta meg, majd Dob- ránszky János, a keresztényszociális párt keleti szlovák osztályának elnöke mondott nagy beszédet. Föltárta mindazokat a veszedelmeket, amelyek az őslakosságot nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül fenyegetik. — Pusztulóban van — mondotta — ősi vallásunk és anyanyelvűnk, kenyerünk is veszendőben van. Szlovenszkó ősnépe koldusbotra jut, munka nincs, a lakosság egy része kivándorol, más része pedig itthon éhezik. És itthon mit látunk? Az egész vonalon rombolás és pusztulás van, sehol semmi építés. A zajos helyesléssel fogadott beszéd után Fedor Milos szepességi keresztényszociális párttitkár beszélt. A gazdasági kérdésekről és az adóterhekről tartott hatásos előadást. Majd igy folytatta beszédét: — Szlovenszkó szerencsétlen népének egyedüli menekülése a teljes autonómia. Nélküle Szlovenszkó összeroskad, ősnépe kipusztul. Azért élet-halálharcot kell vívnunk az autonómiáért, össze kell tartanunk, mert csak igy tudjuk a győzelmet kivívni. (Zajos helyeslés.) V a n a c k y András szlovák földmves egyszerű, de találó szavakkal ostorozta a kormányzati rezsimet, követelte a pittsburgi egyezség betartását, különben a megcsalt nép elégedetlensége rosszra vezethet. Ezután Ferencsik szepeshelyi teológiai tanár kért szót a szlovák néppárt nevében. Üdvözölte a keresztényszociális párt működését és kijelentette, hogy annak eszméit magáévá teszi és elismeri működésének hatalmas eredményeit. Majd meglepetésszerűen támadásiba ment át és ezeket mondotta: — A keresztényszocialisták vezére Kör- mendy-ÉIkes, aki miagyar ember. A keresz- tényszocialisták soraiban németek is vannak. Ezek pedig szabadkőművesek, tehát a szlovákok vezére egyedül Hl inka lehet, pártjuk pedig csakis a szlovák néppárt. Fedor Miklós hatalmas visszavágással utasította vissza a támadást. A népre bízta Ferencsik eljárásának megítélését és azt a vendégjoggal wló visszaélésnek mondotta. Tiltakozott az ellen, hogy egyesek monopolizálni akarják a szfovák nép képviseletét. Ferencsik tanár támadását bűnnek minősítette és visszautasította a saabádikőmtivesség vádját, rámutatva arra, hogy éppen a néppártban akadtak megfizetett árulóik. Nem szabad azt keresnünk — fejezte be a beszédét — ami szétválaszt bennünket, hanem inkább azt kell keresnünk, ami a közös cél érdekében egy táborba egyesíti Szlovenszkó őslakosságát. Az egybegyült szlovák kisgazdák ezrei zajos helyesléssel fogadták a választ. Kramár tiltakozik a szGvjetkormánnyal kötött szerződé ellen. Kramár és Benes párviadala. — A képviselőház holnapi ülésének e’öcsatározása. Prága, december 4. A képviselőház holnap tanácskozni fog Cseh-Szlovákiának a szovjetkormánnyal kötött szerződéséről, amelyet a külügyi bizottság terjeszt ratifikálás végett a Ház elé. A bizottság jelentését Hrusovszky Igor készítette és azt ajánlja, hogy a Ház a szerződést ratifikálja, mivel ez szerinte nemcsak előnyöket biztosit az államnak, hanem a régi hagyományos cseh-orosz viszonyt újból föl- eleveníti. Kramár dr. a Narodni Listy vasárnapi számában vezércikket irt a szerződésről s annak ratifikálása ellen tiltakozott mindama csehek nevében, akik őseik hagyományához hívek maradtak. „Mk Kollár, Safarik és Pa- lacky nemzete — Írja —, szerződést kötünk a szegény Oroszország hóhéraival, olvan emberekkel, akik ellenünk több mint egv esztendeig harcoltak, az orosz népet a lag^a- gyobb nyomorba, milliókat pedg éhhal'lba kergettek és Oroszországot tönkretették.'* Kramár tagadba, hogy a szerződés gazdasági előnyökkel járna a cseh-szlovák köztársaságra és véleménye szerint csak arra való, hogy megerősítse a bolsevikok helyzetét. A nemzeti demokraták vezére erősen támadja Hrusovszkyt is. mert, szerinte megtagadja elődeit, akik a magvar uralom ideién sírköveikre orosz föliráft vésettek Turóc- szentmártonban. Kramár politikai okokból pedig főként azért tartja lehetetlennek a szerződés ratifikálását, mert úgy véli, hogy ez a szerződés veszélyezteti a cseh-szlovák köztársaság viszonyát a majdan kialakuló Oroszországgal szemben. Mondanunk sem kell, hogy Kramár, noha szinleg Hrusovszky ellen fordul, voltaképpen Benes ellen irányítja támadását, akinek orosz politikája diametrális ellentétben van Kramár politikai rendszerével, amelynek tudományos alapzata tudvalévőén az úgynevezett neo- szlávizmus. Kramár cikke után várni lehet, hogy a keddi képviselőházi ülésen a nemzeti demokraták élesen fogják bírálni a szerződést. Millerand contra Poincaré. Paris, december 3. A Le Progrés Ci- viptre radikális baloldali hetilap mai számában azt Írja, hogy Poincaré kormánya erősen megrendült. A kamara azonban nem egykönnyen határozza e! magát arra, hogy Poincaré bukását szankcionálja s igy lehetséges, hogy Poincaré még hónapodig miniszterelnök marad, hacsak az a körülmény, hogy csöildkenf tekintéllyel kell kormányoznia, nem bírja rá Poinoarét a távozásra. Millerand úgy látja, hogy Poincaré eljátszotta szerepét s uj kormányt szeretne. A lap szerint a legkomolyabb miniszterelnök- jelött Maginot hadügyminiszter. Loucheur most nem jöihet szóba, mivel Millerand ellene van. fiock János nem misézhet Amerikáiban. Newyork, december 4. (Saját tudósítónk telefonjelentése Bécsen át). A Washingtonban székelő oápai nuncius körlevelet intézett az amerikai püspökökhöz, amelyben elrendelte, hogy jelenleg az észak-amerikai Egyesült Államok területén tartózkodó Hock János részére nem szabad szent misét engedélyezni és semmiféle egyházi funkció céljaira nem lehet neki templomot átengedni. Diplomáciai affér Bécs és Roma között. Becs, december 4. A Morgen jelenti: A bécsi népszövetségi delegáció olasz képviselője, Maggiorini Ferrari, tegnap távirati fölhívást kapott kormányától, hogy azonnal hagyja el Bécset és térjen vissza Rómába. Ez a visszahívás a Kraít nagynémet miniszter és az olasz kormány között hosszabb idő óta húzódó afférne ka következménye. Kraft ugyanis egy gráci újságba Olaszországot megsértő cikket irt. Az olasz követ tiltakozása nyomán kiadott kormánynyilatkozatot nem találták megfelelőnek s most Olaszország visszahívta megbízottját. A magyar'—cseh-szlovák árucsereforgalmi tárgyalás. Budapest december 4. (Saját tudósítónk telefonjelentése). A magyar—cseh-szlovák árucsere forgalmi tárgyalás ma a külügyminisztériumban megkezdődött Két külön albizottságot alakítottak. A tárgyalást kedden folytatják. Berlini film. Berlin, december 4. Mi lesz? —- Az „olcsó" Berlin. — Bécs Berlinben. — A rabszolgaság felé. — Mindenféle sztrájkok. ítélet András herceg ellen. Athén, december 4. Tegnap este hirdették ki András herceg ügyében az Ítéletet. Az ítélet András herceget lefokozásra és élethossziglani kiutasításra Ítélik. * Athén, december 4. (Reuter.) András herceg és felesége tegnap délután egy angol hadihajón Fal oromba utaztak. Atliéaihea újabb letartóztatások lesznek. Belgrád, december i. A Poliílka Athén bői táviratot kapott, amely Görögország helyzetét kritikusnak jelenti ki. A forradalmi kormányból az összes mérsékeltebb miniszterek kiléptek. Hír szerint a kormány íoly atni fogja a letartóztatásokat A György király lemondásáról szóló hírek koraiak. * Paris, december 4. A Matin jelenti Athénből, hogy* Dusmanist ismét letartóztatták. Arról is szó van, hogy Szmirna volt főbiztosa Sergiades ellen, aki jelenleg Parisban tartózkodik, vizsgálatot indítanak. A görög lakosság lelkesedéssel fogadta a kivégzés hírét. Athén, december 4. A kormány hivatalos kijelentése szerint a kivégzett miniszterek ellen lefolytatott eljárás a törvény keretei között történt és a lakosságban nagy lelkesedést keltett. A népnek az a kívánsága, hogy a hadsereg kíizdelmi erejét s a bizalmat megnövelje. Ez csak akkor lehetséges, ha büntetésben részesülnek azok, akik az ország katasztrófájáért vétkesek. (Saját levelezőnktől). Voltaképpen illetlen az uj kormány mezesheteit zavarni. Mégis a mai , világban, amikor minden másként történik, mint i egykor, a Cuno-kormánnyal szemben csak a parlament kíméletes. A Reichstag egy hétig szüne- ] tel, hogy a kormánynak alkama és ideje legyen . programját, amely a felhőkben mozgott, a gyakorlati élet szükségleteivel, a szürke valósággal összeegyeztetni, a tömeg azonban nem vár, de . nem is várhat, mert a tőzsde, a dollár, meg a drágaság úgy tesznek, mintha mi sem történt volna és a teljesítési politikával még mindig a Wirth-kormány kísérletezne. Bár sok minden megváltozott, bár a polgári pártok uralkodnak, bár a nemzeti szellem ujjáébredését érzik a közéletben és a szaktudásnak nem szab többé gátat a politikai értelmetlenség, a gazdasági életben mi javulás sem mutatkozik. Ezért száll ajkról-ajkra a nagy kérdés, hogy mi lesz? Ne mondja senki, hogy az uj kormány sem alkothat csodát, máról holnapra nem adhat uj irányt a gazdasági fejlődésnek, minderről most szó sincs. Amit a nép vár, az egy hatalmi szó, az erős kéznek megnyilvánulása mindennapos viszonyaikban, valami biztató kezdet, amelynek hinni, amelybe építeni lehet. Amikor a drágaság egyre nagyobb hullámokat ver, amikor az árdrágítók élén a posta meg a vasút, a városi közüzemekről nem is szólva, járnak, amikor a zöldségárustól kezdve a nagyiparosig mindenki csak dollárban számit és a márka megmentése már legendaszámba megy. minden percnyi veszteség szinte behozhatatlan. Ez az oka annak, hogy türelmetlenül várja a világ a Cuno-kormany első tetteit. Mért ma már kétségtelen, vagy hosszuéletü lesz az uj kabinet a tettei révén, vagy csakhamar megbuktatja a tétlensége. Más változat ebben a kérdésben alig lehet Közben pedig eljutott Berlin sorsának ama nevezetes fordulójához, hogy Immár nemcsak a valutaerős államok, hanem Bécs is sűrűn is látogatja. Bécsi lapokban hetek óta sok száz cikk zengi az olcsó Berlin dicséretét, ügy hirdetik, hogy Berlin manapság a legolcsóbb város a világon és minden bécsi legalább is soha jóvá nem tehető hibát követ el, ha otthon marad és nem zarándokol a német metropolisba, ahol szinte ingyen kapható minden, amire a modern embernek teste és lelke vágyakozik. így változnak az idők! Másfél esztendővel ezelőtt még a berliniek utaztak Bécsbe, ahol állítólag olcsón lehetett élni és élvezni. Akkor az osztrák korona volt a kontinens legrosszabb pénze, most a márka csúszik le lassan abba a mélységbe, ahol az osztrák korona már régen fényeskedik. A bécsi korona ugyan nem lett azóta sem értékesebb valami, de romlása már annyira megzavarta az osztrák viszonyokat, hogy ott a kenyeret is arannyal mérik. Mi még nem tartunk ott. tehát Bécs is belekeveredik Berlin idegenei közé és segít lokozni az ábalános drág iságot. Mindez elsősorban a németek baja. De ők már nem tudnak magukon segteni. Hasztalan őrzik a határokat, hasztalan nehezítik meg a külföldiek számára a beutazási és lakhatási engedetem megadását, hasztalan rendeznek razziát az Unter den Lindenen a sáskaiárás ellen, amely a valutából és a valutának él, nincs orvosszer. A nagy világ nézőpontéból a német nép tragikus sorsának ez az uiabb fordulója egészen mást ie- lent Egy uiabb lépést a rabszolgaság felé. Még sohasem uralta annyira földünket a Pénz, mint ma. Poincaré is csak közvetve diktálja Európa romlását a pénz utján. A dollár után való hajszában a világ nemcsak önmagát tagadja meg, hanem meg is alázzam magát És a németség majdnem észrevétlenül rabszolgája lett egy idegen világnak. Mert a külföldiek, akik idecsődülnek, hogv erősebb, iobb vagy ahogyan ők mondiák. nemesebb valutáink révén élősködőének, nem vendegek a s^ó lobb értelmében, hanem krisák- mánvoiók, akik uraknak érzik magukat és a vendéglátót szénáknak tartják A kereskedő, az iparos. a szállodás, a vendég’ős. a kávés, a bútoros szobás is az uto’só hordárig p^diz, ha pénzt akar keresni, kénytelen ez idegen hadnak udvarolni, kénytelen kívánságainak engedelmeskedni és ha százezren követik e tételt, vége a szabad Né- metorszának A vaskereszt még itt-ntt titokban díszíti a mellényzsebet, de mélyen meghaiol az ellenséges idegen előtt és a bennszülött, akinek keresete csak arra elég, hogy életét tengesse, a közforgalomban mindinkább háttérbe szorul. Ez többé nemcsak az áruk, hanem a nemzeti érzés, a német erkölcsök végeladása is. Berlin persze külsőleg nem változott, hanem a valóságban egészen más, mint a háború előtt volt. Itt csak urak vannak és rabszolgák, az ur pedig a valuta és ez a valuta nem a németé. Luxusvonatok, csupa uj, elsöosztályu kocsikkal száguldanak keresztül a birodalmon kelet és nyugat felé, szállókat rendeznek be amerikai technikával, színházak épülnek, mulatókká alakítják át a palotákat, a szezon összes nyalánkságai díszítik a vendéglők asztalait, mindez külön és együtt a tisztes német szá- ; mára csak az ábrándok világa. E sokféle különlegesség a dán, a svéd, az angol, a francia, a j belga, a cseh, meg legújabban... az osztrák idegen számára készül, épül, a német pedig, ha valóban sok pénzt szerez, — a külföldre jár, mert csak ott érzi magát urnák, szabadnak és embernek. Hogy pár százezer siber meg láncos és ár■ drágító német otthon majmolja az idegeneket. ■ nem változtat a többi sik millió német szomorú sorsán. Itt a tél és a létért való küzdelem egyre erősebbé teszi a bérharcokat és minden nap meghozza a maga sztrájkját. A legérdekesebb közülük a szinészsztrájk, amely újból mélyen belevilágít szociális viszonyainkba. Egynéhány művésznek, aki a színpadon meg a film világában sokat keres, természetesen nagyon is jól megy a dolga, de a többség nem keres többet, mint amennyire napi életéhez szüksége van. Ez pedig nagy baj, mert a kenyérért való állandó gond a legnagyobb ellensége a művészi fejlődésnek. És valóban uj csillag alig tűnik fel napjainkban. A régi csillagok pedig kezdenek lassan elhalványodni. Valljuk be, a közönség sem keresi az igazi művészetet Berlin színházai a sorozatos előadásokból élnek. Művészi programja alig van egy színháznak. A kötelező hagyományokkal a vezetők alig törődnek, mert tulajdonképpen nem ők az urak. hanem... a pénztárosok. És a színházakban is nem a németet szeretik és keresik a látogatók között, hanem megint csak az idegent, aki a német ezres bankókban csak filléreket lát és még mindig olcsónak tartja a helyárakat. A német intelligens elem felszorult a karzatokra, hasztalan adják neki olcsóbban a belépőjegyet, még úgyis drága neki. Ez az oka, hogy a német szinlapokon lassan divattá lesz idegen nyelven is hirdetni az előadásokat, ahol minden idegen, a reklám sem maradhat német. Hogy legyen kedve a művésznek ebben a keretben működésében mást is látni, mint egyszerű kenyér- keresetet? És ha a színész is emelni kívánja a létminimumát, törekvése kétszeresen is érthető, hisz egyes színházak nap-nap után telve idegenekkel, nagyszerűen keresnek. A sztrájk tehát megokolt és bár a művész kezében nem oly éles a fegyver, mint a munkástömegeknél, mégis a sikere jogosultságánál fogva alig lehet kétséges. Csak az a baj, hogy az eredmény, amely ma talán megelégedést kelt, holnap csak múló ábrándnak bizonyul. Még egy esztendővel ezelőtt az ezresbankó értékes valami volt. ma már szerepét lassan átveszi az uiabb, előkelőbbnek és többnek látszó tízezres, de ki tudja, meddig?... A pénzgyártás megdöbbentő méreteket ölt, nap-nap után uiabb forma, ujabbszinü és egyre furcsább papirosbankókkal lepik meg az embert és a világ, a pénz dolgában nagy színpaddá növi ki magát. Csalfa itt minden és hasztalan hirdeti az állam, hogy amit munka és bér fejében fizetnek, valódi, igazi az államtól garantált bankó, a valóságban csak színpadi pénz, mert értéke múló és mig boldogtalan tulajdonosa kétszer megforgatja, már a felét sem éri. Ezer márka a háború előtt még vagyonszámba ment. egy esztendővel ezelőtt tisztes kereset volt, ma már csak kenyeret lehet érte kapni. De holnap...? V. De Yaíera népszavazást követe London, december 3. (Havas.) A Ma: óbester Guardian de Valera Írását közli, amelyben az népszavazást követel Írország számára, hogy az ir raépneík módja legyen az államfő rím tekintetében megnyilatkoznia. Fölveti azt a kérdést, hajlandó-e az angol kormány népszavazás esetén a nép akaratát respektálni. Tető alatt az osztrák szanálási törvény. Bécs, december 4. A nemzeti tanács tegnap harmadik olvasásban elfogadta a szanálási törvényjavaslatot. A teáskanna W#«£ WiMaggCiB-SllS 75.000 Ke. A készpénznyeremények összege Kő. 18.000 A nyereménytárgyak értéke . . . K5. 57.000 1. sz. 1 nyeremény készpénzben ...............Kö. 5.009 2. sz. 1 „ „ 4.00(1 S. sz. 1 „ „ ..................... 3 000 4— 5. sz. 2 „ á Kö. 2000 „ -1.900 6—7. sz- 2 „ „ á „ 1000 „ 2.000 8—57. sz. 50 „ eredeti (apán aquarellek és radirnngok ismert japán művészektől. összértékük .. 33.40# 58—257. sz* 200 nyeremény, mindegyik egy-egy eredeti „Teáskanna" védjegyű teásdoboz „Kursaal Melange" teával, egyenként Ké 100 érték ben . 20.008 258—457. sz. 200 vivasznyereménytáriry, mely 1-1 csomag „Teáskanna" védjegyű Melange 0 tea egyenként Ké. 18 ■Vtékben, összesen . ............................ 3.000 Kö. 7.000 Kérünk gyermek- és nőiruha, fényüzési és használati tárgyakat, továbbá iparművészeti vagy más kézimunka-mintákat, minden faj- tájuakat, melyek a „Teáskanna** védjegyű mintaselyemmel készültek. — A kézimunkák beküldésének határideje 1924. augusztus hó 1. A sorsoláson résztvenni szándékozók a pályázat feltételeit megismerhetik a „Teáskanna“ védjegyű tea eladási helyein, melyeket plakátjainkon teszünk közhírré és a sorsolást rendező cégnél, válaszbélyeg beküldése ellenében Kt. Seelig & Vilié. Bodenbactia. d. fluc JL.
