Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-31 / 153. szám

Vasárnap, december 31.

——i—n■ i— Hím 11 imii—mi iiih

3>m(;AlJÍA<?íAÍ<7ÖRE£

9

i;t? fuvártéíeieivel • tönkretette a gölnicvölgyi ipart és bányászatot, de mást helyette nem ad. Vagy izén, ad — munkanélküli segélyt, napi hét koronát annak, akinek semmije sincs. Mikor fog újra felélődni a Göínicyölgye elpusztult ipara, elhanyagolt bányái, mikor fognak kiszállíttatni to- ronymagásságra felrakott s aztán feldőlt deszkahalmazai? A deszka korhad, a gépek rozsdásodnak, a bányákat ellepj a viz — csak a temetők azok telnek ijesztően.

Félóra

Az ellenzék koncentrációja nehezen- valósítható meg, mert az ellenzéki pártok nemzetiségi és osztályszempontból heterogén elemekből állottak, s az elmúlt rövid három esztendő nagyon kevés volt ahhoz, hogy egy szorosabb, hagyományokban és erőpróbákban kijegecesedetí munkaközösség fejlődhetett volna ki közöttük.

Az idő azonban megérícli a^t, amire most már minden ellenzéki párt türelmetlenül vár.

A létérdekek, a folytonos mellőzés és az életszükséglet háttérbe fogják szorítani a pártérdekeket és az ellenzéki pártokat ö'sz- szehozzák azok a közös követelések, amelyek az ország többségének vágyait és kívánságait foglalják magukba s amelyek elől a mai kormány a legridegebb merevséggel elzárkózik.

Hosszú és szívós küzdelemre kell itt berendezkedni, mert egy téves ideológiát kell megtörni, amelyet a cseh nép vérébe oltottak a négyéves cseh-szlovák állam vezetői.

Itt egy uj gazdasági és nemzetiségi politikáért fog dúlni a harc, amelyben minden lépésért erős harcot kell majd folytatni, mert egy jól szervezett, szívós ellenféllel van dolgunk.

Az ellenzéki képviselőknek a parlament állandó tartózkodóhelye legyen, mert a harc- súlypontja — főképp a külföld szempontjából — ott van.

Az ellenzéki sajtónak nevelnie és erősítenie kell a közvéleményt s a pártszervezetek organizálják az elégedetlen tömegeket.

A cseh-szlovákiai viszonyok nem magukban álló jelenségek. Egész Európában hanyatlik az 191S-iki év forradalmi irányzata s uj szellemi irányzatok és velük uj gondolatok és uj emberei? tünedeznek fel a látóhatáron.

A konzervatív keresztény és a radikális kommunista tömegek mindenütt megmozdulta!?, szervezkednek és készülődnek egy uj leszámolásra azzal a rendszerrel, amely ma Európa legtöbb országában zsarnokoskodik és nagy tömegeket tart lenyomva az erőszak és a hatalom eszközeivel.

Nagy szellemi és gazdasági átalakulások előtt állunk, amelyeknek csak egy kicsiny, de nem jelentéktelen eszköze a csehszlovákiai ellenzék munkája.

a mimmm paszMisa

GöMcbánya, december 30.

(Saját tudósítónktól). Hirt adtunk a minap az utolsó még dolgozó fatelep, a Refter-tizeni beszüntetéséről. Most arról értesülünk, hogy a prakfaivi vasgyár is beszünteti üzemét és elbocsátja utolsó néhány tucat munkását is. Ugyancsak füstbe ment az a remény, hogy szomoínok- hutai kénkovandtelepet és a raáriahutai vasbá- n-yát nemsokára újra üzembe helyezhetik, mert például a trzynietzi vasgyár, amelynek az utóbbi szállított, Svédországból Olcsóbban kapja a vasércet, mint a szcpességi bányákból Most két kis üzem kivételével a Gölnicvölgy összes bányái, gyárai, fatelepei s legtöbb műhelye állanak. A lakosság nyomora kétségbeejtő A nyáron még csak eltengődött, gombát, erdei gyümölcsöt szedett a munkátlan nép apraja-nagyja, bevitte a hátán az isiói, poprádi és rimaszombati konzervgyárba, levitte Kassára a vásárra, sőt sokan a határon átszökve Miskolcra is elgyalogoltak vele. De, amióta a tél beállt — pedig az idén igen korán érkezett — azóta ielkopik a szegény nép álla. Még, ahol földje van, vagy ahol az uradalmak gondoskodnak róla, ott csak eltengődnek valahogy, ha nem kenyéren, hát krumplin. De ott, ahol semmi földjük nincs, már hetek óta nyomor az ur,

Máriabután öreg munkások járnak koldulni szerteszét, nem pénzt kérnek, csak egy darab kenyeret a gyermekeik részére; szomolnokhuiai munkások még a Tátraaijára is elkerülnek, hogy valamit hazavihessenek az éhező családnak. Ivarosok asszonyostól járnak a Poprád völgyébe, fát vágnak 15—20 koronáért ölenként, (a rendes ár 70 korona), csakhogy valamit keressenek; a gazdasághoz értők elszegődnek cselédnek, béresnek, napszámosnak, csakhogy ne egyék el az otthoniaktól azt a kis kenyeret. A politikai pártok megpróbálják segéllyel, munkaközvetítéssel enyhíteni a nyomort, de az csak egy csepp a tengerben; a kommunisták egyre-másra vezetik a munkát kérő küldöttséget a miniszterekhez, sürgetik a közmunkák, különösen a tervezett vereskő-göl- nicvölgyi vasút föld- és kőtorőmunkálatainak megkezdését, az eredény gunv és fenyegetés, a legjobb esetben üres ígéret. A kormány helytelen vámpolitikájával, szénadóval és rettentő vasa rózrataeitvi ptnróli

Hliaka András nyilatkozik m elnöki válaszról, a néppárti memorandum külföldi útjáról, a Slov. Desmik tévdéseárői, Vrabec kongresszusáról, a szlovenszkói sajtószabadságról, a Ludova Banka anyagi helyzetéről és a

szlovenszkói magyarokról.

Rózsahegy, december 30.

(Kiküldött f Tudósítóm totói.) Csarakos, sáros utcákon és ■ sikátorokon- keresztiül vezet az utam a Mvto-száifótóí a paródiája, klas- tromszerü épületéig. A csnisizainlős kövekre és a csöndes járókelőkre ráíekvő ködös ridegség eszembe juttatja a rózsahegyi An- drásnapon beharangozott .,fekete kará- osonsyt". Hitte András és a szlovákság fekete karácsonyát. És úgy érzem, hágj’ a telkekre ráboruüó sötétség és a természet fekete karácsonya között oko-zaiti összefüggés vsam, hogy a iöíld együtt gyászol a reménységedben megtépázott szlovák nemzettel.

Az uitca hiangülattaíiaai zordsága meleg banguGaittá enyhül, amidőn minden, formaság, minden bejelentés nőikül HEinJca András élőit álok. Barátságos, szerény parpi alakja a jóság és a szeretet élő valóságát sugár ózza felém s határozott, ingadozást nem ismerő, komoly szavai nyomán az egyszerű papi szobában egy élni akaró, sorsüíMözöM, lleköfcözött szárnyú nemzet zaklatott ritmusú szüvverá- sét vélem hallani.

A szlovák ellenzék vezére a magyar ellenzéki sajtónak ez alkalommal is készségesen rendelkezésére ál. Beszélgetésünk a leg- afctuálásiaibp tárgynál, a néppárt hradzsini IcüMöttségjárá-sának „eredmién.yef’-nél kezdődik.

— A memorandumunkra adott válasz nem volt összhangban az ehlök minden eddigi kijelentésével setn, — jelenti ki elkeseredett határozottsággal íflinka. —- Tény az, hogy 1918 májusában az amerikai szlovákok között két Irányzat viaskodott egymással. Az egyik — Intranzingensebb, tndnl sem akart a csehekröl, a másik, a mérsékeltebb irányzat, kész vök megegyezni a csehekkel. E két ellentétes irányzatot egyeztette össze Masaryk a pittsburgs egyezményben, amelyben a leghatározottabb formában kikötötték az autonómia keretében Szíovenszkó teljes önálló állami berendezkedéséi. Az egyezmény tehát a tiszta dualizmus alapján állott. Ezen az alapon állva hirdettem én kezdettől iogva a szlovák népnek, hogy szerződésileg biztosították részére azt a teljes állami autonómiát, amely nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Csehország és Szlo- veittszkó között legalább is olyan lesz a viszony, mint amilyen Ausztria és Magyarország közölt volt Az egyezménynek ezt az érvényes rendelkező részét mm Is vonta kétségbe sohasem Masaryk elnök ur.

Az állam megalakulása óta ml most már baripjadszor jártunk az elnöknél az autonómia ügyében. Először Kmeíkó püspök kíséretében 1919 január 25-én jelentem meg előtte és kérdést intéztem hozzá, hogy mi lesz az autonómiánkkal. Erre az elnök megkérdezte tőiéin*, képes volna-* a szlovákság egymaga kormányozni Szlovensz- kőt, van-e elegendő inidligencíája ebhez? A válaszom az volt; jelenleg még nincsen ilyen nagy intelligenciánk, azonban alig fog elmúlni tíz esztendő, üefoevdó'dik az uj szlovák Intelligencia és akkor meg fogunk tudni élni a csehek nélkül. Az elnök erre határozottan kijelentette: „ha tényleg kívánjátok, akkor meg is lesz az autonómiátok". Kramár is ugyanezt mondotta akkor.

— Másordlzben 1921 májusában jártam az elnöknél.. A helyzet akkor is nagyon éles volt s maga az elnök kéretett magához és minden kérdésben luformsítaíta magát. Én leplezetlenül ismeri ettem előtte a valóságot és ismét feltettem neki a kérdést: „Elnök ur, ön megígérte Szlo- venszkó részére az autonómiát, mikor hajlandó tehát az erről szóló törvényjavaslatot beiktattat- ni alkotmány törvények:!: közé? A válasz most már diplomatíkusabb és kissé más volt, mint kél esztendővel ezelőtt. Körülbelül igy/ szólt: ;,Sz!o- venszkő autonómiája tisztán csak Szíovenszkó ügye, maguk a szíovenszkó! képviselők hivatottak ebben dönteni." Amikor ezt a kijelentést tette az elnök ur, jól tudta, hogy a Srcbárék által rendezett választások eredményéként létrejött szociáldemokrata és agrár „többség" a nép hangulata és akarata ellenére autonóm! aellenes.

— Harmadszor most december 15-én adót.- válaszában teljesen ellentétes álláspontra helyezkedett az elnök ur. Elismerte ugyan, hogy az egyezménybe felvétetett az autonómiára vonatkozó kikötés, azonban ez nem bírhat érvénnyel Szlovenszkóra, illetőleg a szlovenszkói szlovákokra nézve, mivel az egyezményt amerikai szlovákokkal, tehát amerikai polgárokkal és amerikaiak részére kötötték meg.

— Az elnök ur meglepő válasza borzasztó hatással volt reánk, egész magunkon kívül voltunk és szó nélkül eltávoztunk az audienciáról.

— Ezek után mi a szlovák néppárt álláspontja az autonómia kérdésében? — kérdeztem Hl inkától.

— Szíovenszkó autonómiájához ezután is ren- üithetetlenül ragaszkodunk. E követelésünktől senki és semmi sem téríthet el. A memorandumunkat a világ minden részébe eljuttattuk már s megkapta azt minden kormány és követség. A Slovákot kétszer Is elkobozták e memorandum miatt, harmadszor parlamenti interpelláció alakjában közöltük, de az Ügyészség kénytelen volt Így átengedni. De nemcsak mi dolgozunk, hamm amerikai testvéreink, és különösen az amerikai szlovák sajtó is. Benes newyorkl „Denn'k"-én kívül minden amerikai szlovák lap autonőmista.

— Mit szól képviselő ur — kérdeztem tovább — a Slcxvensky Deniíik azon híradásaihoz, melyek szerint a néppártiak soraiban bomlás és pánik észlelhető?

— Nevetséges kitalálások az utolsó szóigi Semmilyen közös klubról nem lehet szó többé a csehekkel és nem is voltak semmilyen tárgyalásaink a cseh néppárttal. Ka a jövőben Sramekék és közöttünk lehet is szó barátságosabb viszonyról a katolikus érdekek védelme terén, messzebbmenő közeledésre nem kerülhet többé sor. Ilyen irányú próbálkozás Sramekék részéről som történt Abból nem lehet semmi további következtetést levonni, hogy ml az egyik parlamenti szak- bizottságban az egyik tagsági helyet a lídák Sa- mafiknak engedtük át; ez tisztán célszerűségből történt, mivel Samallk mint szakember másoknál jobban megfelel azon a helyen.

— Micsoda eredményekkel járt Vrabec képviselő egyéni akciója?

— Vrabec ur, a bukogó bagoly, azt távira- íozza Eperjesről a C. T. K.-nak, hogy „kongresz- szusán" kétszáz szervezet képviselői vettek részt. Ezzel szemben a valóság az, hogy egyetlenegy szervezete sincs és hogy Eperjesen a „kongresz- szuson" egyetlenegy kiküldött sem volt. Az egész „kongresszus" a közjegyzői irodában hat szem között folyt le. Vrabecen kívül Duhony és Salo- mon urak voltak jelen. Egyik volt az elnök, másik az előadó, bamtad’k a nagyközönség. A szlovák nép egyáltalában nem vesz tudomást az egész Vrabec-féle akcióról.

— MI a véleménye képviselő urnák a Siovák rendszeres elkobzásával kapcsolatban a szíovenszkó! sajtószabadságról?

— A sajtószabadság itt nálunk szájkosár- szabadság. A 113, számú aíkoímánytörvény megállapítja a sajtó, a gondolat és a szó szabadságát. Az itteni gyakorlat a legsúlyosabb kigúnyolása ezeknek a szabadságjogoknak. A Siovák és más ellenzéki lapok rendszeres elkobzása utján okozott súlyos károkkal egyetlen céljuk: minden ellenzéki hangot kiirtani.

— Nagyon trJekli a közönséget a Lu« dotva Banka és a néppárt vállalatai anyagi helyzetének az ügye.

— Méltőztassék erről is felvilágosítást adni.

— Bankunk, a Ludova Banka, a közérdekű vállalatok egész sorának létesítése és finanszírozása utján egész tőkéjét immobüizáíta. Súlyos milliókat fektettünk a megbénult nagy íaüze- münkbe, áraszöveikezetiinkbe, egy csomó községben létesített malmokba, a „Neptun" ía- és más terményeket értékesítő vállalatba, a „Siovák" kémiai gyárba, a Jancsek-féle gyufa- és egyéb gyárvállalatokba, legújabban pedig hétmillió koronával finanszírozzuk a rózsahegyi községi kórházépiíkezést. Így a bank minden pénzét lekötötte, amelyért a mai viszonyok között a megfelelő kamatjövedelem sem térülhet meg s igy

milliós követelései és nagy vagyona dacára rendkívül nehéz a helyzete. A kormánykörökhöz közelálló pénzérdekeltségek politikai okéból mereven elzárkóznak a szükséges hitelnyújtástól. Budapestről hazahozott értékeinknek négyszázalé- ■ kos állami kötvényekbe való fektetését a pénz- I ügyminiszter engedélyezte, most ennek keresztül- | vitelét is akadályozzák. Voltaképp két esztendeje j húzódik már ez az ügy, azonban az Illetékesek i mégsem fogják elérni céljukat, mert a Slovákot ! és a „l.eó"-vállalatunkat soha sem fogják keztik- | be keríthetni. Ezeket nem adjuk! Bármily nehéz ; is a helyzet, nem féltem bankunk jövőjét; a kl- i vezető utat mi föltétlenül meg fogjuk találni, ha í kell. prágai hite! nélkül is!

— Jellemző a kormány eljárására az, hogy : Jancsek roiniekári képviselő gyáraiban Jancseken j kiviil még egy csomó roiniekári vezér is súlyosan érdekelve vau s a ml bukásunkkal ezek a gyárak Is buknak, amelyeknek mi kétmilliót hiteleztünk Nem bánja tehát a kormány, ha egy csomó embere bukik, csak mi is velük bukjunk el,

A köztársaság általános gazdasági helyzetéről beszélve ezután utal Hlinka Masaryk elnöknek szintén a néppártiak fogadásaikor tett amni kijefe ütésére, hogy a cseh-szlovák ipar kétharmadé észét kényszerűségből le kell szerelni, mivel a csehországi’ ipart 50 milliós állami terület részére rendezték be s így ma nem tehet megfelelő piaca. Keserűen jegyezte meg Hitte, hogy ebbe a kétharmad részbe az egész szlovonszikór ipart béllé kéül érteni. Az autonómista mozgailrniat támogató

magyarok részére kértem még ünnepi üzenetet. A szlovák nép vezére erre a következőket mondotta:

! — Iraéteiten kijelentem, hogy mi a magyaj roknak minden jogot meg fogunk adni. Liberáli- sabbak leszünk a cseh és cseh-szlovák liberálisoknál. Nem tekintjük ellenségnek az itt élő magyar népet s ennek a magyarságnak is részesülnie kell az autonómia előnyeiben.

A beszélgetést egy koldus zavarja meg. MéOeg szavakkal adja át adományát a kedves páter, aki! a rongyos koldus eldtt egy pillanatra megszűnik politikus lieení s Isten igaz szolgájaként szeretettel lehiajd az íigye- íogyotthoz. A koldus után egymásután jönnek be szlovák féritek és nők s én a plébános urat nem tartóztathatom fel tovább. A beszélgetést be kelt fejeznünk. Búcsúzóul az ajtó küszöbén az elmondottak megerősítéséül | még a következőket mondta:

—■ Én lemondottam már minden állásról, ki. | tüntetésről és vagyonról. Négy püspökségei aján- j loítak fel már eddig, nem fogadtam e! egyiket sem. Tizenkét éve vagyok igazgatója bankomnak, de ezért soha egy krajcár fizetést nem vettem fel s részvényeimért soha egy krajcár osztalékot sem fogadtam el. Nincs semmi érték ezen a világon, ami letérithetne engem arról az egyenes útról, amelyet népemért, szabadságunkért s a jobb jövőnket jelentő autonómiánkért végig fogok küzdeni.

Betel harangoztak, almikor elhagytam a plébániát s az állomás felé vettem utaimat A vadul rohanó Vág bíidjám fedetten fővei imádkozó parasztok jöttek vetem szembe. A vad iramú ár fölött, a fekete karácsony vigasztaltam szürkeségében imádkozni, hinni és bízná tudó szlovákok: Hlintea népe. (ig.)

A háború előtti államadósságok és Csehszlovákja. A kormány németnyelvű félhivatalosa arról értesül, hogy a jóvátéle-i bizottság a kormány közbenjárására megváltoz- tatte azt a döntést, amely a háború előtti államadósságokat osztotta fel. A cseh-szlo- vák állaim kevesebbet fog fizetni a régi Magyarország adósságaiból, mint tizenhat százalékot.

Dérer a szlovák fasizmusról. A Prager Féréssé interjút hoz Dérer Ivántól. Dérer kijelentette, hogy a turócszentmártoni szlovák nemzeti párt már nem létezik. Vezetőik eygedül maradtak és mivel egyebet nem tudnak csinálni, a fascizmusra vetik magukat. A szlovák fascizmust nem kell komolyan venni. Néhány diák fejében egy ideig ugyan még ott fog motoszkálni, végül kialszik, mint a szalmaláng.

sí-öltözékek, ródli-kosztümök va- U&jBÍIi Wjg'Sf lamint sport-, vadász- és városi iíllfS a bundák urak és hölgyek részére

sportszerűen, ill. célszerűen, mérték után mérsékelt áron a legrövidebb idő alatt készíttetnek.

OLD ENGLAND

479 Landesbank palotájában

B. METZELES, PMGA.NeHiízaíiIraJ

Úri- és női divatszabóság mérték után.

Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás