Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-31 / 153. szám

© ■Prágai Vasárnap, december 31. I szenei járás sorsa. Az uj közigazgatási beosztásnál nem törőd­nek az érdekelt lakossággal. — A be.iigymi­niszter biztatása. Prága, december 30. (Saját tudósíitónlktól.j Az uj megye-ren­dezéssel kapcsolatban Sziovenszkó lakossá­gát megszámlálhatatlan sérelem érte. Az egész megyerendezésnek nem volt más cél­ja, mint hogy az ezerév óta egyiivétartozó egységet és a beunok rejlő erőt máról-hol­napra szétszaggassa. Szimnagyarlakta köz­ségeket csatolt ez a megyrendezésnek ne­vezett közigazgatási csodabogár szlovák- lak ta községekhez csak azért, hogy a ma­gyarokat elszlovákositsa. Ez történt a poz-sonymegyei szenei já­rással is. A járás harminckilenc községe kö­zül buszokat színmagyar, amelyről még a tavalyi népszámlálás sem tudott mást meg­állapítani. Szene községben például a hiva­talos adatok szerint is kilencvenkét százalé- magyarság él. Az uj megyerendezés kapcsán természetesen a pozsonyi uraknak egyik legfőbb gondja az volt, hogy az ott élő ma­gyarságot szétdarabolják és olyan járások­hoz csatolják, ahol túlnyomó számban szlo­vákok laknak. így a szenei járás huszonhat magyar községét részben a már meglévő galántai, részben pedig a most megalakítan­dó modori járáshoz csatolták. Arra persze nem gondolták, hogy ama községek lakói­nak, akik eddig Szene felé gravitáltak és községi útjaikat is úgy építették, hogy azok Szene felé vezetnek, napokat kell eltolteniök> ha a járás székhelyen valami dolguk van. Nem törődtek a természeti szüksügességgel és a földrajzi fekvés követelményeivel, a fő­szempont itt is egyesek egyéni érdeke és a centralista s elnemzetietlenitő politika esz­méje volt. A szenei járás községei még júniusban értesültek az ellenük készülő támadásról és küldöttséggel keresték föl Micsurát, az ak­kori pozsonyi minisztert, akinek nevében az egyik miniszteri tanácsos fogadta a küldött­séget. Huszohat község megbízottjai előad­ták, hogy a községek egész lakossága a szenei járáshoz akar továbbra is tartozni és létérdekeivel ellentétesnek tartják azt, liogy a galántai, illetve a modori járáshoz csatol­ják őket. A miniszteri tanácsos válasza rö­vid volt. Kijelentette, hogy a pozsonyi minisz­térium ebben a kérdésben még igiéretet sem tehet, mert a megyerendezés — Prá­gától függ. A küldöttség ekkor Prágába utazott. Június 6-án fogadta is őket Cserny belügy­miniszter, akinek memorandumot nyújtottak át, amelyben meg nem cáfolható érveket so­rakoztattak föl amellett, hogy mind a hu­szonhat községnek létérdeke, hogy továbbra is Szene maradjon a járási székhely. A mi­niszter szokatlan nyájassággal hallgatta vé­gig a küldöttséget és azt az Ígéretet tette, hogy bizottságot küld ki a helyzet megvizs­gálása céljából és ha a bizottság úgy találja, hogy a kérés megokolt, akkor a döntés előtt a járás lakosságának kívánságait is figye­lembe fogja venni. Ha nem is lehetséges, hogy Szene maradjon a járásszékhely, úgy mindenesetre intézkedni fog aziránt, hogy Szencen szolgabirósági kirendeltséget állít- i sanak föl, amelynek ugyanolyan jogai lesz­nek, mint ma van a szolgabiirói hivatalnak. A küldöttség megnyugodva távozott el a minisztertől, azonban fölkereste a köztársa- i sági elnök kabinetirodáját, ahol a kancellár­helyettesnek is átnyújtották a memorandu­mot. Azután, mint akik jól végezték dolgukat, hazatértek Szencre, abban a biztos tudat­ban, hogy panaszaik és kérésük nem marad íalrahányt borsó. Várták a miniszter által megígért bizottság megérkezését. A bizottság azonban csak nem akart jönni. A bizottság helyett egy nyilatkozat érkezett — a Press- burger Zeitung vasárnapi számában. A nyi­latkozatot Bricbta dr. pozsonyimegyei fő­jegyző tette és abban a többi között azt is kijelentette, hogy a szenei járást végképp feloszlatják és hogy Szencen még szolga- bírói kirendeltség sem marad. A szenciek. akik bíztak a miniszter Ígé­retében, keserűen vették tudomásul ezt a karácsonyi ajándékot és elhatározták, hogy még egy utolsó kísérletet tesznek arra, hogy kérésük teljesítését kieszközöljék a prágai, azóta uj belügyminiszternél. A szent ünnepen gyűlésre hívták össze a huszonhat szétszag- gatásra ítélt magyar község lakosságát. A gyűlés egyhangú rezoluciót fogadott el. Ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is Szene maradjon a járásszénhély és megbíznak egy küldöttséget azzal, hogy utazzék Prágába és igyekezzék meggyőzni a belügyminisztert arról, hogy a lakosság egy­hangú kívánságát talán mégsem lehet figyel­men kivül hagyni. A küldöttség Greznáirik Kálmán szenei polgár vezetésével meg is érkeeztt Prágába és tegnap kihallgatáson jelentekezett előbb az elnök kabinetirodájában. Webér kabinet- irodai tanácsos fogadta őket. Kérésükre megmutatta azt az átiratot, amelyet a kabinetiroda ebben az ügyben még június­ban a belügyminisztériumhoz intézett és amelyben felszólította a belügyminisztériu­mot, hogy küldjön ki Szencre egy bizott­ságot a helyzet megvizsgálása céljából Prága, december 30. Ugylátszik, hogy az a nagy feszültség, amely Törökország és a nagyhatalmak kö­zött tegnap és tegnapelőtt egyre élesebb formákat öltött, ma valamennyire enyhült. Természetesen újra meg újra felmerülnek a régi vádak: a törökök szándékosan huzzák- vonják a tárgyalások menetét, hogy a párisi konferencia eredményét bevárják, amely vé­leményük szerint az antant szolidaritásának teherpróbája lesz. A francia delegáció vi­szont a törökök makacs ellenállását Csicserin befolyásának tulajdonítja, amit a törökök határozottan tagadnak, A szövetségesek egyelőre Izmed pasa válaszát várják, amelynek valószínűleg döntő jelentősége lesz a kapitulációk kérdésében, Curzon lord vasárnap Párisba utazik, hogy ott Bonar Haw-val megbeszélje a jóvátétel kérdés Parisban tárgyalandó részleteit s kedd előtt nem is tér vissza Lausanneba. Az angol sajtó különben változatlanul folytatja Törökország ellen irányított táma­dásait. A Times arról tesz jelentést, hogy a törökök Kisázsiában Balikezrinél hat hadosz­tályt koncentrált s a leszerelési parancsot visszavonták. Ezeket a híreket egyelőre nem erősítették meg s valószínűtlennek látszanak. Mint Lausatmeból jelentik a kisebbségi kérdéssel foglalkozó albizottságban, tekin­tettel a törökök makacs ellenállására, az angolok visszavonták azt a javaslatot, a melynek értelmében Kons tan ti nápolyba a népszövetség a kisebbségek védelmének fel­ügy elésére külön biztost küldött volna ki. E szerint Törökország számára is csupán az általános ellegü népszövetségi ellenőrzés lesz érvényes. A törökök lemondottak arról a követelésükről, hogy a Balkán-államokban élő török kisebbségeket a teljes kölcsönös­ség alapján kezeljék 'és megelégedtek a gö­rög részről való kölcsönösséggel. Egyelőre megoldatlanok maradtak a családi jogra, va­lamint amnesztia'vcrdésre vonatkozó cikke­lyek, amelyeket további felülvizsgálás céljá­ból egy uj albizottsághoz utaltak át. Az am­nesztia kérdésére vonatkozóan Ciliid ameri­kai delegátus nyilatkozatában annak a szük­ségét hangoztatta, hogy az amnesztiát nem csupán a Törökországban visszamaradt la­kosságra, hanem a deportáltakra és mene­kültekre is terjesszék ki, akiknek biztosítani kell a visszatérítést és vagyonuk élvezetének lehetőségét. Az emberiesség az örmények és a többi menekültek javára bizonyos rend- j szabályokat követel, mivel a világ közvéle­ménye helytelenítené, ha a szerződés nem tartalmazná a törökök megfelelő s lehetőleg önkéntes nyilatkozatát. A kisebbségi kérdés­sel foglalkozó albizottság mai ülésén egyre erősebb lett az a benyomás, hogy a helyzet lényegesen egyhült. Hasszán bej angórai útja Lausanne, december 29. (Schw. Dep. Ag.) Ellentétben azokkal a pesszimista hí­rekkel, amelyekkel Hasszán bej angórai útját kommentálják, ma azt jelentik, hogy Hasz­A küldöttség ezután Malypetr belügyminisz­tert kereste föl és megismételte a júniusban még Cserny belügyminiszter előtt elmondott kérését s egyben átadta neki a huszonhat község által szerkesztett uj memorandumot. A belügyminiszter válasza rövid volt. A december 15-én tartott minisztertaná­cson előterjesztette a kérést, a szloven- szkói miniszter azonban azt mondotta, hogy a beosztáson már nem lehet változ­tatni, tehát a husonhaí község kérését nem hídja teljesíteni. Azt azonban megígérte, hogy esetleg változ­tatnak a helyzeten. A törvény ugyanis, a mely a nagymegyék fölállításáról intézke­dett. öt évi időtartamot szabott meg arra, hogy a beosztáson esetleges változtatásokat eszközöljenek. Ezek után kiváncsiak vagyunk arra, hogy a belügyminiszter kikiild-e egy bizott­ságot a helyzet megvizsgálására és teíjesiti-e a jársásí lakosság túlnyomó részének jogos kívánságát. szán bej bizakodva hagyta el Lausannet és semmi esetre sem hiszi, hogy e nemzetgyű­lésnek teendő jelentés a konferencia meg­szakítását vonná maga után. Éppen ellenke­zőleg, valószínűnek tartják, hogy célját el fogja érni, azonban meg van győződve arról is, hogy a konferenciának még néhány ke­mény diót kell feltörnie s hogy a békeszer­ződést aligha fogják január vége előtt alá­írni. Hasszán bejnek pénzügyi és gazdasági küldetése is van s körülbelül tíz nap múlva tér vissza. A Mossul-kérdés Lausanne, december 29. A Mossul-kér- déssel foglalkozó angol emlékiratra adott török válasz, amennyire tartalma máig is­meretes, ragaszkodik eddigi álláspontjához. A válasz hangsúlyozza, hogy igazi népsza­vazáskor angol megszállás alatt nem is lehet gondolni. Angol megszállás nélkül a lakosság kétségtelenül Törökország mellett döntene. A török válasz sajnálkozását fejezi ki amiatt hogy ezt a kérdést angol kezdeményezésre nyilvános emléiratban kell megtárgyalni. A jegyzék az angol érveket, különsen a sta­tisztikát, egyenként megdönti s kifejti, hogy Mossál lakossága nem akarja, hogy gyar­mati lakosságként bánjanak vele. Az 19.0— 21. években idegen megszállás alatt tartott népszavazás érvénytelen. Az 1916-ban meg­kötött angol-francia megegyezés, amelynek értelmében Mossál a francia zónához került volna, azt bizonyítja, hogy MossuM nem szá­mították mindig Irakhoz. Az emlékirat tilta­kozik az angol jegyzék felfogása ellen, mi­vel az amnexiókban tulajdonjogot lát, noha ez Wilson elveinek ellentmond. Az emlékirathoz fűzött kísérőlevél az érveket még egyszer összefoglalja s azt kö­veteli, hogy az Anglia által javasaolt török és angol szakértők Anglia és Törökország helyzetének kérdését a térkép alapján vizs­gálják meg. itteni körök ez utóbbi jav a Hat­ban a megértéshez vezető utat látják. Hatvanezer ttgloHárus Hasin elei. Prága, december 30. Megírtuk már, hogy Rasin pénzügymi­niszter a nemzeti demokraták úgynevezett ifjúsági szervezeteinek pardubitzi ülésén azt a szemrehányást tette a légionáriusoknak, hogy a cseh fölszabadítás alatt kifejtett mun­kájukat megfizettették maguknak. A légio­náriusok körében Rasin eme kijelenése miatt nagy a íölháborodás. A legionista-szövetség végrehajtó bizottsága elégtételt kért Rasin- tól, aki annak megadását megtagadta. A le- gionisták erre tegnap este a prágai tőzsde zsúfolásig megtelt nagytermében tiltakozó gyűlést tartottak. A gyűlésen P a t e j o 11 légionárius nem­zetgyűlési képviselő beszédében kijelentette, hogy nemcsak Rasin, hanem az egész cseh nemzeti demokrata párt ellensége a légio­náriusoknak. A nemzeti demokraták rend­szeres támadásokat intéznek Masaryk, Be­Emfiiül €i fessiillscf! EüiMüüiasiMiii. nes, a légionáriusok és a légionárius képvi­selők ellen. A légionáriusok — mondotta — joggal követelhetnék Rasin miniszter lemon­dását. A miniszter pénzügyi politikája csődöt mondott, a cseh nép majd felelősségre vonja Rasint. A szónok végül bejelentette, hogy Masaryk elnök fogadta a légionáriusok kül­döttségét s Rasin ellen emelt panaszukra ki­jelentette, hogy beléjük helyezett bizalmát nem vesztette el. J a s a legionista képviselő kijelentette, hogy a nemzeti demokraták és vezéreiknek gyűlölete még abból az időből ered, amikor az orosz légiók Kramár parancsa ellenére Szibériából nem vonultak föl Oroszország ellen. S v o b o d a dr. megállapította, hogy Blazsek képviselőnek Rasin ellen intézett tá­madásai igazak. Rasin saját irodájának érde­keit mindig előbbre helyezte az állam érdé keinél. 1919 végén hamis cseh bankjegyek voltak forgalomban Ausztriában és Jugo­szláviában. A többmilliós hamis bankjegyek az Angol Banktól eredtek. Amikor ez kitu­dódott, eljárást indítottak Prágában az An­gol Bank ellen. Rasin közbenjárására azon­ban az eljárást beszüntették. Sychrawa dr. volt párisi követ beje­lentette, hogy a legionisták szövetségének végrehajtó bizottsága elhatározta hatvanezer legionista nevében, hogy a pardubitzi bíró­ságnál becsületsértési port fog ind’tani Ra- , sin ellen. Majd határozati javaslatot nyújtott j be, amelyben kifejtette, hogy a légionáriusok ! durva megsértése által Rasin és pártja s koa- ! liciő alapelvét megszegték. A legionisták el­hárítják magukról az ebből eredő következ­ményeket s kijelentik, hogy nem követelik Rasin kilépését a kormányból nehogy köny- nyedén kiszabadul ion pénzügyi politikája kö­vetkezményeinek felelőssége alól Követelik azonban, hogy a sértéseket voma vissza A határozati javaslatot a gyűlés többség0 el­fogadta. A kisebbség még erélyesebb fellé­pést követelt Rasin ellen. ^zért viharos vita támadt, amebmek azonban az elnök a gyű­lés berekesztésével véget vetett. Szlovenszkóban gyorsan és rendszerese meg kel! szüntetni a magyar uralom marad ványait, — Sz’ovenszkó autonómiája ner poétikai, sem jygi kérdés. Prága, december 30 A Sloveniska Politika újévi számába- Bemos küilfögyraiínisizter egy hosszabb cikké ’kö-zflu ameVben a mifriiisizter ^zloven^zf koosiollüdrieíéjárói a többi között ezeket írja — Szfloveriszikó poitffloáiának kéf rum-blé máita az uj évben is aktuális masaid. Ellősz"- •a leggyorsabban ki kell kiiszö^étni a rév magyar uuáihiiat, úgy politikai és knllturális imént gaizd'aisági tekftutetiben. Máso-dS^m* bnfcto slitamí kell a nemzetközi viszonyokat és e*zize! a gazdiaiság nyugodt feüödését Szkweuiszkó ham. Ha Szlovemszkó mai helyzetét öskze- biasonlttjuk a habom előttivel világosam lát- bíatfjuk, hogy mindkét irányban nagy muriké foVt le. Szító ven szik ónak ma már megvannak a saját iskolái, pénzügyi igazgatása és bíró­ságai, salát pa-oi hierarchíáia. egyszóval megvan mfmidem feltétele ahhoz, hogy a ma gvairo'étás trfníVó maradékát is ki lehessen küszöbölni. Szllovemsizkónak megvan a sza­badsága is. va%m.iínt megvannak azok az eszközei is, amiéi’vek birtokában kifejtheti- a kiűfnráíiis hivatása mis k teljesítéséhez szük­séges érőiket. Sriovenszkó csodálatos négy­évi fejődése annyira kézenfekvő, hogy senki sem k été fedhetik most már abban, hogy müven üdvös következményei voltak a fel- sziaibadlátásnak s a Csehországgal való egye­sülésnek. Az eddigi munkával ugyan még nem értünk el mindent, amit elérni akarunk éis elérnünk kell hogy feledésbe menjen az ezeréves elnyomás alatt szenvedett fákfaikvm. Ami már megtörtént és aminek még mer keilí történnie, évröl-évre gondos vizsgálat tárgyát alkotja. Ezekre a kérdésekre ma könnyebb választ adni. mint az elmúlt esz­tendőikben . mivé1 Sziovenszkó mai integritá­sa biztos és szilárd- Belső viszonyai állan­dóak és semimUfélie belső megrázkódtatás nem akadályozhatja meg az eddigi konszoli­dációs munka további haladását. Általánosan ismert dolog az is, hogy az úgynevezett szlovák autonómia problé­mája sem politikai, sem pedig jogi kérdés, hanem a decentralizációnak és közigazga­tási reformnak problémája. Részvénytőke 3,0(10.000 Ke. — Tartaléktőke 1,500.000 Ké, — Igazgatóság: Prága, Marianska 2. sz. Vezérképviselet: Bratislava, Sturova ul. (Baross Gábor-u.) 9. sz. Főügynökségek: Kosice Hlavna ul., Lueenec, Korriarno, Leviee, Tpolske Sahi, Munkaéevo, Beregsas, Rimavska Sobota és ezenkívül képviseletek femvensko és Pod- karpatska Rus összes nagyobb helységeiben, Continentalc biztosító rt, Prága fi 02 a rontiöre általdnos liiíösMé intézet. Budapest cseMoraKiüS níódia az elemi ágazatóhra vonatóazftiag ! A társaság foglalkozik a következő üzletága­zatokkal: tűz, jég. baleset, szavatosság (bezá­rólag nutoszavatosság és autórougálás), betörés, üvegbiztositás, szállítmány- és értékbiztositás, a legjHiányosabb és legkedvezőbb feltételekkel. Minden helységben kerestetnek ügynö­kök vagy agilis üzletszerzők méltányos feltételek mellett. Jelentkezni a bra- tislavai vezérképviseletünknél lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents