Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-30 / 152. szám

Vigyázat, mázolva! (fi.) Prága, december 29. Egy érsekujvári lap karácsonyi számá­ban azzal ,a jelentéssel akarta megörvendez­tetni az olvasóit, hogy január havában Léván zászlót bont egy uj magyar polgári párt, amelynek kezdeményezője Csánky Aladár, Barsmegyének főispánja a boldogtalan emlé­kezetű Károlyi-rezsim alatt. A szóbanforgó lap mindjárt sietett megkérdezni Kállay mi­nisztert és Medvecky képviselőt, a Srobár—■ Hodzsa-irányzatnak törhetetlen bajnokát, hogy mit szólanak a szép tervhez. Mivel az idea nagyon jó eszköznek mutatkozik arra, hogy éket verjen magyar és magyar közé, csak természetes, hogy a prágai centraliz­musnak ez a két Szlovenszkóra kitolt őr­szeme a „divide et impera44 jól bevált elve alapján már eleve is helyeselte az uj párt megalakítását, sőt előre is kilátásba helyezte a „demokratikus*4 cseh és szlovák pártok tá­mogatását. Az ajándékot, amelyet „A Reg­gel44 csempészett a karácsonyfánk alá, a ma­gyarság tehát nemcsak az érsekujvári lap­nak, hanem a kormánynak is köszönheti. Már ezek az előzmények is gyanússá teszik előt­tünk az uj pártalakitást. Vizsgáljuk meg azonban teljes tárgyila­gossággal azokat a törekvéseket, amelyeket az alakulóban lévő párt szolgálni óhajt. Csánky Aladár nyilatkozatából a kővetkező mondatok ragadják meg a figyelmünket: „Tömegei vannak a magyarságnak, melyek úgy a lateinerek, a kereskedő- és iparososztály, de különösen a földmüves- ségből nem találják helyüket a ma meglévő pártokban, részben azok reakciós szelle­ménél, részben a reálpolitikát lábuk alól kirugó, helytelen taktikájuknál fogva.44 Ezek után az uj párt célját igy látja Csánky: „Nemzetiségi tiirelmesség és az uj állam iránt való lojalitásnál fogva meg lehet teremteni .a lehetőségét annak, hogy a magyar követelések ne hangozzanak kiáltó szóként a pusztában.44 A párt pro­gramja ez lenne: „Hadat üzenünk minden faji, vallási és nemzeti felhajtásnak. Köve­teljük a föl dbirtok reform igazságos megva­lósítását a magyarság méltányos tekintet­bevételével. Követeljük a haladó szellemű magyarságnak súlyát megillető érvényesí­tését az uj közigazgatási reform keresztül­vitelénél és a törvényhozásban. Fokozot­tabb védelmet sürgetünk a magyar kis:par védelmére, az adózás és a vámrendszer reformját kívánjuk a nehéz időket élő ke­reskedőosztály számára.44 Végül pedig Barsmegye volt főispánja az uj párt jelen­tőségét abban látja, hogy „tudni fogjuk programunkat keresztülvinni.44 Vegyük szépen sorjába ezeket a monda­tokat: 1. A nyilatkozat diszkreditálni igyekszik azt a négy évig tartó küzdelmet, amelyet a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok legsúlyosabb viszonyok között kifejtettek. Akkor, amikor a statárium és a katonai dik­tatúra béklyói szinte lehetetlenné tették a magyarság poliikai szervezkedését, ezek a pártok és vezéreik mutattak irányt a puszta­ságban tévelygő népnek, magasra emelték a békeszerződésben biztosított kisebbségi jo­gok kőtábláit, követelték Szlovenszkó és Ruszinszkó egymásra rászoruló őslakosságá­nak autonómiáját, végigélték a börtönök szenvedéseit és végigszenvedték a hatalom minden terrorját csak azért, hogy népük jo­gait megvédelmezzék. A magyar gondolatot is ők képviselték ezekben a nehéz időkben, mikor senki más nem kelt a védelmére, a népgyíiléseken és a parlamentben ők élesztet­ték a magyar eszme veszta-tüzét, amikor más őrzője nem akadt és becsülettel állották a küzdelmet a mai napig. /Mögöttük egyre tömörebb sorokban vonult föl a magyar nép, a szlovenszkói németek zöme, valamint "a szlovák népnek le nem becsülhető csoportjai. Ott vannak mögöttük a különböző felekeze­tek: katolikusok, luteránusok, kálvinisták és zsidók egyaránt és ott vannak mögöttük a munkásságnak és a földművelő népnek hatal­mas tömegei csak úgy, mint a kereskedők, iparosok, lateinerek és birtokosok. A pártok differenciálódásának legfőbb oka éppen az volt, hogy a népnek minden köre megtalálja bennük az elhelyezkedés lehetőségét. Mivel pedig a pártok keretei átfogják a legszélesebb néprétegeket, csak a rosszhiszeműség állít­hatja azt, hogy a pártok a reakció vizén eveznek. Mindegyik párt azért szervezke­dett, hogy megvédelmezze az őslakosság po­litikai jogait, mindegyik párt keletkezésének az a reális tény volt az oka, hogy a cseh­szlovák köztársaság létrejött s mindegyik párt a cseh-szlovák köztársaság kormánya által kötött nemzetközi szerződésekből és a cseh-szlovák köztársaság alkotmányából ve­zette le működésének irányelveit és igy csak a rossz indulat foghatja rájuk, hogy lesza­kadtak a realitások talajáról. 2. A nemzeti türeflim esség és az uj állam iránt való lojalitás igen szép szólamok. Na­gyon furcsa dolog azonban a magyarságot türetoeisségre inteni, mikor a hatalmon lé­vők a türelemnek íeg csekélyebb tanú jelét sem mutatják a magyarsággal szemben. Na­gyon különös dolog türeikniességre buzdítani a magyarságot, amely éveken át tűr és szenved, amikor a hatalom urai türel!íme#en sovinizmusaikban a magyarság élte {gyöke­reit támadják meg. Bár követnék a ma­gyarság példáját- azok is, akik fölötte ural­kodnak! A magyarság lojalitását kény tetem volit beismerni Ben.es is, amikor egy angol lápban úgy nyilatkozott, hogy a magyarok ott, aihoi zárt blokkban éltnek, ideális állam­polgároknak bizonyultak. Az adófizetésben és a védfcötelezeftsiég teljesítéséiben a ma­gyarság nem maradt mögötte a köztársaság egy nemzetének sem. Önérzete és becsülete azonban sohasem fogja megengedni azt, hogy süvegét megemelje a Gessler-fcaÜiap előtt. Egy magyar párt, amely arra a misz- sízióra készül,, már eleve is ellene fordul a saját nemzetének. 3. A tervezett párt programja semmi újat nem tartalmaz. Nincsen egyetlenegy programpontja sem, amelyet az eddigi pár­tok maguk elé kitűzni és becsületesen meg- yailósíiitani elmulasztottak volna* Ha csak nem alkarjuk újdonságnak tekinteni a pro­gramnak ezt a mondatát: „Hadat üzenünk minden faji, vallási és nemzeti tullbiajfásnak.44 Annak a sovinizmusnak, amely éterünk for­dul, mi már régen hadat üzentünk. Ha az uj párt kezdeményezői erre a sovinizmusra gondolnak, ugv álljanak be a sorainkba és velünk együtt küzdjenek ellene. Ha azonban hadat akarnak üzenni a lé töszt önéből ki­folyóan önmagát védelmező magyar nem­zeti érzésnek, úgy a legokostabban csele­kednének akkor, ha beolvadnának Kramár nemzeti demokrata pártjába, vagy . Srobár rolnlcika strania-jába, mert ezeknek a pártok­nak a kebelében küzdve legkönnyebben ér­hetnék el a célúkat. 4: Kiváncsiak volnánk arra, hogy az uj párt miképpen akarja beváltani azt,a büszkéi ígéretét: „Tudni fogjuk programúnkat ke­resztülvinni.44 Az előzmények után nem le­het kétséges, hogy a nyilatkozatnak ez a sora a kormány nyílt vagy burkolt támoga­tására céloz. Ne ringassák magukat azon­ban abban a vérmes reményben, hogy a kormány a.z ő kedvükért előnyöket. fog nyújtani a magyarságnak. Nem i;s olyan ré­gen Kassán is megalakult egy magyar pol­gári párt. az is magára öltötte a lojalitás köpönyegét, de a legcsekélyebb előnyt sem tudta kivívni a magyarság számára. Ne fe­ledjék el, hogy mindaddig, amíg a cseh nem­zeti koalícióra támaszkodó prágai kormány a nemzeti állam fantomját kergeti, mindad­dig a nemzeti kisebbségek a legcsekélyebb jóakaratot sem várhatják tőle. Az opportu­nus pártokat és azok vezéreit a kormány föl fogja használni a maga céljaira, de a ma­gyarságnak bizony ebből semmi baszna nem lesz. A prágai parlament krónikája nagyszerűen bizonyltja, hogy például a né­met szociáldemokraták minden javaslatát csak úgy elvetik, mint a radikális német ná­ció rsabs tökét. Dőreség volna azt hinni, hogy a cseh nemzeti koalíció bárkinek a szép szeméért visszafordulna azon az utón, ame­lyen eddig haladt. Naivitás volna azt remélr* naBHMBBaaaBBBSBDSISlEBMBBHHBBI Mdftéssétfelc fimrlsl £3SE&aac$lfiOíz«KS«»8fi Müriiii Prága, december 29. A párisi tanácskozások még csak meg sem kezdődtek, de sikerük már ma is több mint kétséges. Berlini diplomáciai körökben a helyeztet igen kritikusnak tartják, annál is inkább, mert Anglia álláspontja szerint a zá­logok, biztosítékok és moratórium kérdésé­nél sokkal fontosabb és sürgetőbb a márka megszilárdítása. Semmi kétség nem uralko­dik afelől, ha Pársban nem sikerül megte­remteni a megegyezést s ha az antant a né­met javaslatot nem fogja elfogadhatónak ta­lálni, úgy ez Európára egyelőre beláthatat­lan 'következményekkel járna. Az angol sajtóból határozottan kiolvas­ható, hogy úgy a közvélemény, mint a kor­mány ellene van a franciák esetleges erő­szakos intézkedéseinek, igy mindenekelőtt a Ruhr-vidék megszállásának. Semmi biztosí­ték nincs azonban arra vonatkozólag, hogy az angol kormány aktiv módon lépne föl az erre irányuló francia követelésekkel szem­ben. Poincaré viselkedése a konferencia elő­estéién angol hivatalos körökben igen kínos benyomást keltett, azonban Bonar Law, ex­kluzív politikájának megfelelően, aligha fog erélyesebben szembeszállani Franciaország­gal. Londoni hirek szerint lehetséges, hogy a szövetségközi konferenciát csak január 5-én nyitják meg s az odáig terjedő időt használ- nálnák fel a kezdet nehézségeinek elhárítá­sára. Bonar Law jóvátételi terve, amelyet a nmi minisztertanácson fog bemutatni, első­sorban a német fizetések csökkentését java­solja s bizonyos szankciókat indítványoz arra az esetre, ha Németország a jövőben nem teljeseitené kötelességét. Valószínűnek látszik, hogy Rcnar Law ezt a javaslatot Anglia utolsó lépéséinek szánta. A párisi kon íerencia tehát igen sötét auszpiciumok között indul meg. Megszövegezik a német jóvátételi javaslatokat Berlin, december 29. A Vossische Zei­tung szerint a birodalmi kormány a német jóvátétel javaslatok meg tanácskozásában annyira előrehaladt, hogy mielőbb sor kerül a végleges megszövegezésre. Bradbury lemond ? Páris, december 29. A Cabelogram je­lentése szerint beavatott köröknek tegnap tudomására jutott, hogy Bradbury a lemon­dás gondolatával foglalkozik. Ezt a jelentést eddig még nem erősítették meg, azonban alapos okok szólallak amellett, hogy Brad­bury nem tér vissza Párisba még akkor sem, ha Bonar Lawnál támogatásra talál. A német kormány védekezése Berlin, december 29. (Wolff.) A jóvátételi bi­zottság jegyzékével szemben, amely a faszáili- tások kérdésében megállapítja Németország hi­báját, az újjáépítési minisztérium a kérdést a kö­vetkező megvilágításban mutatja be: 1921 de­cember -6án értesült a birodalmi kormány első- ízben a szövetségesek valószínű követeléseiről, azonban a végleges megbízatásokat csupán 1922 ni, hogy a prágai kormány, amely nemcsak a magyar nemzetet, die a németet, a len­gyelt, a ruszint és a nemzetéhez ragaszkodó szlovákot sem kíméli, bárkinek a kedvéért egyszerre csak szakítana az eddig követke­zetesen és céltudatosan követett poltiká- jával. Uj pártokra tehát semmi szükség nin­csen* Ha a kormány támogatásával mégi's uj magyar pártot akarnak alakítani, úgy azt kel mondanunk: „Vigyázat, mázolva!44 BBBBBRflBflBBBBBflflBBBBBBBaBBBHBBHflrc márciusában és áprilisában kapta meg. A német kormány hivatalosan felszólította az egyes or­szágok kormányait, hogy gondoskodjanak a kö­vetelt famennyiségek készenlétben tartásáról, ez azonban nem biztosította a szükséges mennyisé­get, úgy hogy a német kormány a papír mark a alapján kénytelen volt a szabadkereskedelemben nagyobb bevásárlásokat eszközölni. A márka júniusiban kezdődő elős leromlása azonban az ösz- szes terveket megsemmisítette s a szállítók a biztos anyagi romlástól való félelmükben a to­vábbi szállításokat beszüntették. Az uj, aranypa­ritáson megkötött szerződések igen sok időt vet­tek igénybe és nagyon megnehezítették a szál­lításokat a szövetségesek különböző fanemekre és mértékegységekre vonatkozó követelései is. A szokatlan igények és a szállítási formalitások megváltozása következtében a német cégek a szállításoktól végül is visszaléptek. A német kor­mány hangsúlyozza, hogy ámbár nem sikerül az előirt időpontig leszállítani az egész mennyiséget, a német kormány azonban bebizonyitottnak látja, hogy a technikai és gazdasági teljesítökópesség határain belül Németország mindent megtett kö­telezettségeinek teljesítésére. Crewe lord missziója London, december 29. (Havas.) Crewe lord Parisban utazása előtt egy újságírónak a következőket mondotta: Azzal az őszinte óhajtással utazom Párisba, hogy Franciaor­szág és Anglia között jelenleg fönnálló szí­vélyes viszonyt minden erőmmel továbbra is fönntartsam. Azt hiszem, e törekvésemet mindenütt támogatni fogják. Poincaré szankciókat akar Páris, december 29. (Saját tudósitónktól). A Quai d‘Orsayn lázas tevékenység uralkodik, hogy a január másodiki konferencia gazdasági és tech­nikai programját előkészítsék. A szakértők éjjel­nappal dolgoznak. A francia kormány széles ak- pokon kidolgozott jelentésben akarja bebizonyí­tani, hogy Németország annak ideién rendelke­zett a szállításra kötelezett famennyiséggel s eb­ből a francia kormán}1- azt következteti, hogy a kötelezettségeknek szánt-szándékkal nem tett ele- Poincarénak állítólag eltökélt szándéka, hogy el­sősorban ezt a körülményt állapíttassa meg s igy módjában legyen azonnali rendszabályokhoz nyúlni. Kész a német jóvátételi fizetési tervezet Berlin, december 20. A birodalmi kor­mány hosszas tanácskozás után végre meg­áll! api tóttá azokat az irány vonalakat, ame­lyekhez a jóvátételi javaslatában ragaszkod­ni fog. A szociáldemokrata parlamenti kő- nyomatos jelentése szerint a német kor­mány tervezete végleges megoldásira tö­rekszik és oly határozott összeget jelöl meg. amely a kormány véleménye szerint meg­felel a német teljesítőképességnek. A javas­latokban szó van bizonyos biztosítékokról Hogy ál! a Korona? Dec, 29-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 16.40 svájci frankot Budapesten 7300.— magyar koronát Berlinben 23341.— német márkát Bécsben 213700.— osztrák koronát A szlovenszkói és Ruszinszkó! Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLEKY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Thumbnails
Contents