Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-22 / 147. szám

4

Péntek, december 22.

1 ffiilpar wáliíia.

Irta: lü. Koczor Gyula.

az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos-párt komáromi körzetének ügyvezető elnöke.

Napjainkban, mikor a gazdasági élet minden ága a háború és az azt követő szociális átalakulások és területi változások okozta nehézségekkel és az ebből kifejlődött, immár két éve tartó s ez évben már végsőkig kiélesedett válságokkal küzd, az általános bajok közepette sem a társadalom, sem a kormány nem veszi észre vagy nem tulajdonit megérdemelt fontosságot ia kisipar tűrhetetlenné vált helyzetének.

A kisipar válsága nem újabb keletű és nem szorítkozik kizáróan egyes államokra, hanem az egész világon általános jelenségnek mondható, mégis határozottan megállapitlnat- juk, hogy

a köztársaság megalakulása folytán megváltozott területi és gazdasági viszonyok következtében az itt élő és különösen a szlovenszkói, de ezek között is még fokozottabb mértékben a magyar kisiparosság hanyatlása rohamlépésekben halad előre.

A kisipar hanyatlása még a gyáripar kifejlődése előtt kezdetét vette. Okai a gazdasági és fogyasztási viszonyok megváltozása, a városok kiváltságainak megszűnése, a céhrendszer elfajulása voltak. A lakosság na- gyobbmérvü szaporodásával és a kultúra fejlődésével a szokások is megváltoztak, egyes iparok idejüket múlták, az eddig csak szűk körben fogyasztott iparcikkek mind nagyobb rétegeknek lettek szükségletévé, ami a termelés fokozását, a raktárra való termelést tette szükségessé, mely ismét a kereskedések elszaporodását eredményezte. A céhek elzár- kózoítsága, mely az abba való bejutást mindig nehezebbé tette, kitűzött célja helyett — mely az iparosok elszaporodásának megakadályozása volt —, épp az ellenkező eredményt érte el: a céhen kivüli iparosok száma óriási arányokat öltött, kik azután a falvakban kerestek elhelyezkedést, miáltal nemcsak az eddig kizáróan városi iparosság piaca szűkült meg, de a szervezettség ereje — már csak szétszórtságánál fogva is — nagyon meggyöngült. A technika fejlődésével kialakult a gyáripari termelés, mely a közlekedés könnyűsége folytán korlátlan hatalom s ezzel a kisipar mai romlásának okozója lett.

Az államhatárok megváltozásával a kisipar amúgy is nehéz helyzete elviselhetetlenné lett. A volt monarchia gyáriparának 80%-a a köztársaságnak jutott osztályrészül, de az egykori 52 millió fogyasztóval szemben ma csak 13 millió áll rendelkezésre, melynek vásárlóképessége azonban a háború előtti viszonyokhoz hasonlítva, nagy mértékben csökkent. A nagytermelésre berendezett gyáripar a viszonyok és újabban a valuta emelkedése folytán nem képes produktumait külföldön elhelyezni és igy minden elképzelhető módon, bármilyen föltételek mellett, amit csak lehetséges a helyi piacokon igyekszik értékesíteni. Ezzel a versennyel szemben a kisipar nem állhatja meg helyét, hisz a szlovenszkói gyáripar is tehetetlen vele szemben, mert a nyersanyagok és a szén közeli beszerezhetőségénél fogva, miáltal óriási fuvarmegtakaritások érhetők el, valamint a kedvezőbb adózás folytán, amaz a mai viszonyok között is sokkal előnyösebb helyzetben van.

A kisiparosság általában súlyos helyzete azonban fokozottan, tízszeresen nehezedik a magyar kisiparosságra.

Az uj határok kitűzésével a határmenti iparosok — ezek pedig mind magyarok — piacaik felét elvesztették. Az állami támogatásban részesülő, fuvarkedvezményeket élvező „Drustvók" raktáraikban minden elképzelhető cikket árusítanak, mellyel ismét csak a kisipar vevőkörét csorbítják. Működésüket elősegiti a szükség is, mely nem néz az áru minőségeire, melynek csak az olcsóság az irányadó. A kíméletlen adópolitika — mely magyar vidékeken fokozott mértékben érvényesül — szintén egyik oka a kisiparos pusztulásának. A legigazságtalanabb és leheleden rendszer az, mikor ?z egyedül dolgozó iparosoknak azért, mert önállók, állapítsák meg bár IIT. oszt. kereseti adóalapéit csak 2000 koronában is, pótlékokkal együtt több mint ezer korona adót kell fizetniök, melyhez hozzájárul még a pár száz koronát kitevő Jövedelmi adó. Nem keveslem az alkalmazottként dolgozó iparos bekövetkezendő adóiát, de teljesen érthetetlen, a gonoszsággal határos az, mikor az egyik két kezével dolgozó ember, azért, mert „önálló*1 iparos, tízszer amvi adót fizet, mint a másik, aki ugyancsak két Kezével másnak dolgozik, holott az utóbbi jobb helyzetben van. mert mega vegv családja betegsége esetén díjtalan gyógykezelésben részesül és munkanélküliség esetén is segélyt kap. Az adózási rendszerre külön cen jellemző a falusi iparosokkal szemben tanúsított eljárás. Köztudomású dolog, hogy ezeknek legnagyobb része legalább féléven át a mezőgazdaságban talál munkát s a tél beköszöntővel iparában dolgozik is, nem is, aszerint, hogy akad-e valami munka. Ezt mindenki tudja, csak az adóhivatalok nem vesznek róla tudomást és: úgy adóztatják meg. mintha éjt nappallá téve dolgozott volna. Ehhez járul még az, hogy az egyszer kivetett adót, ha hónapokon át szerszámot sem vesz a kezébe, vagy ha összes munkásait elbocsátja is, a törvény előírásai ellenére sem tudja leíratni vagy legalább mérsékelteim, úgy, hogy ha munkához jut is, éveken keresztül tönkre van téve, — annyi adóhátráléka van. A forgalmi adó megállapításánál szintén lehetetlen a helyzet, — ez ma teljesen egyesek kénye-kedve szerint történik. Pótolhatatlan veszteség különösen a városokban a magyar tisztviselői kar elbocsátása is. Ezek nagyrésze elköltözött, az ittmaradottak nyomorognak, vásárlásra képtelenek. Helyükbe jöttek ugyan újak, de velük jöttek uj iparosok is, kiknél összes szükségleteiket beszerzik. A városi iparosságnak pedig a tisztviselők és a katonaság volt a legjobb vevője. Ma egyik sem vásárol náluk, sőt azáltal, hogy a katonaság a kincstári munkákat is az uj iparosokkal készítteti, létalapjában támadta meg a városok iparosságát. Hasonló a helyzet az 1848—49-iki szabadságharc utáni időkhöz. A katonaság akkor is mellőzte a törzsökös iparosságot, aminek következménye a magyar iparosság múlt századbeli megrontása volt. Hasonló mellőzésben van részük iparosainknak az állami munkáknál, különösen pedig az építkezéseknél. Bárhol történik állami építkezés, azt talán kivétel nélkül mind csehországi vállalkozó kapja meg. Ez nemcsak építőmestereinket érinti súlyosan, de a bádogos-, lakatos-, asztalos- stb. iparágakat is mérhetetlenül megkárosítja.

Az elmondottak után, ha a kisiparosnak a nagyiparral folytatott küzdelméhez még hozzáadjuk a magyar kisiparosság külön megpróbáltatásait, úgy tiszta képet alkothatunk magunknak arról, hogy mennyire a tövisekre van ágyazva a magyar kisiparos egész élete. A munkanélküliség mindenkit sújt, de mi azt tízszeresen érezzük, velünk tízszeresen éreztetik azt! Ilyen körülmények között — bár jobb jövőbe vetett hitünket nem vesztjük el soha — mégis aggodalommal kell tekintenünk a jövőbe. Pedig az államnak is nemcsak kötelessége, de érdeke is. hogy a józan, mérsékelt, mindig a középuton haladó kisiparosság a pusztulástól megmentessék — még akkor is, ha magyar — és ne kergettes- sék erőszakkal a szélsőségesek táborába.- A háború úgyis nagy eltolódásokat okozott, a középosztály nagy részét megsemmisítette, védeni kell tehát azt, ami még van, mert nem vezethet jóra, ha egy országban csak dúsgazdagok és koldusok vannak.

Városaink lakosságának nagy részét az iparosok, még pedig a magyar iparosok képezik. Ezeknek léte ma veszélyeztetve van, s amint az eddigi tapasztalatok mutatják, „helyettesítésükre" meg is van a jó szándék. Iparosaink elköltözésével vagy elpusztulásával városaink magyar jellege is könnyen megszűnik.

A magyarság szempontjából is fontos tehát a kisiparosság fönntartása. Minden ?döben és minden küzdelmeink között is gerincesen, fajához és nemzetéhez hűen megállotta helyét és a jövőben is eleget fog, eleget akar tenni kötelességének, ha ki nem ütik kezéből a szerszámot s he-yette nem adnak koldusbotot vagy vándorbotot oda.

Nézzünk körül és segítsünk, ahol lehet, pedig mindenütt lehet, csak akarni kell!

BBBffiKSSanSBBfflBrJBHBBBBSSafflBHBBBBBfflBBSBBBBEIEIBHBBnBHBBBKEEefflBIBBRSISBHBn

MmiWmwmm sxlmwmM raéisi-tásiri

Mosnál.

Ki készítette a javaslatokat? — Alaptalan gyanúsítások a szlovák néppárt

és Tuka ellen.

Prága, december 21.

Ugyanakkor, amikor egyes karmányía- pok arról vigasztalódnak, hogy a szlovák néppárt Srámckke! tárgyalásokat folytat arról, hogy feladja ellenzéki álláspontját és visszatér a koalícióba és ugyanakkor, amikor Walló szlovák néppárti szenátort tegnapi beszédjéért Pánek, a tisztviselői javaslat referense meggratiiálta, a cseh lapokban állandóan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ki készítette szlovák néppárt javaslatát az autonómiáról

Ismeretes, hogy a cseh nemzeti demokrata párt párt pozsonyi tűnted ülésén Ivánka újból megismételte azt a vádat, amelyet már többször hangoztattak, hogy nevezetesen szlovák népipárt javaslatát a magyar külügyminisztérium tudtával készítette el Tuka Béla, a pozsonyi egyetem volt tanára. A Cas mai száma élesen nekiront a szlovák néppártnak és megismétli Ivánka vádját, a mely szerint a szlovák autonómia javaslat eredetét Pesten kell keresni, azt állitóan Báoffy külügyminiszter küldötte el Tukának és hogy Jehlicska 1919 december 31-én azt irta Tvrzkynek, hogy a miniszter jóváhagyta a tervezetet. Azután foglalkozik azzal a válasszal, amelyet a szlovák néppárt e vádról a Cech cseh néppárti lapban közzétett és a melynek a lényege az, hogy a javaslat a szlovák néppárti képviselők közös munkájának az eredménye, mivel azt Labay képviselő dolgozta ki és a klub tagjai közösen beszélték meg a tervezetet. A válasz hivatkozik arra is, hogy Jehiicskát 1919 december 3l-e előtt zárták ki a pártból, nemsokára utána pedig Tvrdy Jenőt is kizárták. A szlovák néppárt kijelenti, hogy az, aki Jehlicska és Tvrdy levelezéséért a pártot teszi felelőssé, az rágalmazó. C-as úgy véli, hrgy a néppárt válasza riem kielégítő, mivel Ivánka Labay- ról nem is beszélt.

Ebben a vonatkozásban kell megemlékeznünk arról, hogy Slovak tegnapi száma a lap élén közölte a szlovák néppárti képviselők parlamenti klubjának azt a nyilatkozatát, hogy a párt tiltakozik Jehlicska és társainak az állam és a szlovák római katolikus püspökök ellen irányított támadása elllen, amely, miint a nyilatkozat mond'ía, csak kompromittálja a cseh-szlová'k köztársaság keretén belül Szlovenszkó autonómiájáért vívott harcot.

Tuka Bélának a Manchester Guardian- bau a műit héten megjelent cikke is alkalmat ad a cseh sajtónak arra, hogy Titkának és a szlovák néppártnak nekirontson. A cikkben Tuka Béla ismerteti a cseh-szlovákiad német képviselők politikai felfogását, ismerteti a magyar képviselőknek Palkovioh Viktor által előterjesztett deklarációját és annak azt a követelését, hogy a kormány oszlassa fel a parlamentet, azonkívül pedig ismerteti a néppárt zsolnai kongresszusának memgran- dumát, amelyet, mint ismeretes, csak nemrég terjesztettek a köztársaság elnöke elé. A Ná- ro-dny Listy Tűk ár ól azt árja, hogy a külföldön be akarja feketeteái a cseh-szlovák köztársaságot. A N. L. megismétli Ivánka vádját.

Mint emlékezetes, Hlmka András a szlovák néppárt elnöke az elmúlt nyáron a rózsahegyi közjegyzőnél százezer koronát deponált annak részére, aki be tudja bizonyítani, hogy Tukának összeköttetése van a magyar áocmánnyal. Egy zsűrit is felkért arra, hogy abbn az esetben, ha valaki e jutalomra pályázva újabb vádit emelne Tuka ellen, döntsön a vádaknak helytállóságáról. Mindaddig, amíg akár ez a zsűri, akár pedig egy más pártatlan fórum a vádak igazságát meg nem állapítja, mindaddig Ivánka és a cseh sajtó gyanúsításait senki el nem hiheti.

f&ürat Sara ellen.

Prága, december 15.

Baeran Alajos nemzetgyüési képviselőnek és Schwabe Károly joghallgatónak a prágai törvényszék fogházában, aihol a vizsgálati fogságukat töltik, kikézbe- sitettéík a vádiratot, amelyet azok eden vetés nélkül elfogadtak. Baeran ellen a ügyészség vádat, emelt az osztrák büntek törvénykönyv 76. és 87. szakaszai, továbbá a büintetőtörvénykönyv 67. szakasza alapján. Sclhwabe ellen a vádat a büntetőtörvénykönyv 67. szakasza alapján emelték. A büntetőtörvénykönyv 76. és 87. szakaszai a hatóságok elleni erőszak bűntettére vonatkoznak. A 67. szakasz pedig a kémkedés bűntettét, illetőleg ennek kísérletét határozza meg. A hatóság elleni erőszak vádját Baeran képviselő ellen az ismeretes büz- bombaeset miatt emelték. A törvény szerint a büntetés az utóbbi esetében egytől öt évig terjedhető börtön, minősítve pedig egytől tíz évig terjedhető börtön lehet. A kémkedésnek a törvényben megállapított büntetése egytől öt évig terjedhető súlyos börtön kísérlet esetén is. A fötárgyalás, amint már tegnap jelentettük, január 8-án lesz és valószínűen öt-hat napig fog tartani. A vádat Vozioska államügyész fogja képviselni. Baeran védelmét Radda, Goller és Eisels ügyvédek látják el. Radda ügyvéd különben Baerannak klubtársa, ő is a német nemzeti pártnak képviselőtagja. A perben huszonhárom tanút és tíz szakértőt fognak kihallgatni.

Éjféli illés előli & szenátus

Prága, december 21.

A szenátus plénuma ma délután félhat kor megkezdte utolsó ülését karácsony előtt. A napirenden azok a javaslatok szerepelnek, amelyeket az utóbbi napokban fogadott el a képviselőház. Több javaslat második olvasása után a munkanélküli segélyről szóló javaslatot tárgyalták, amelyet az előadó ismertetett.

Az ülés valószínűen a késő éjszakai órákba fog belenyúlni.

Korffiáiisjzóserféssei vőűoifah Feiiáh Sárii.

Budapest, december 21.

(Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Fedák Sárit, az ismert színművésznőt, ez év nyarán Balatonfüreden a csendőirörs a lakásán záróratullépésért igazoltatta. Fedák Sárit a csendörörs tapintatlan eljárása igen felizgatta és emiatt a csendörörs jelentése szerint indulatosan kifakadt és állítólag a kormányzót is megsértette. A győri ügyészség kormányzósértés miatt bűnvádi eljárást indított a művésznő ellen. A győri törvényszék vizsgáló’oirájá- nak megkeresésére a budapesti főkapitányságon kihallgatták Fedák Sárit, aki tiltakozott a kormányzósértés vádja ellen.

Szemtanúként kihallgattak egy budapesti uriasszonyt, aki a következőket vallotta:

— Fedák Sárit igen felizgatta a csend- őrség megjelenése és igy kiáltott fel: „Mégis osak hallatlan, hogy igy molesztálják az embert. Ezért még elégtételt veszek, ha kell, a főispánnái vagy a belügyminiszternél is. Sőt még Horfahynak is bejelentem az esetet-" Fedák Sári nem nyilatkozott sértően senkiről, különösen nem a kormányzó személyéről

Ezzel szemben a csendőrörsi jelentés határozottan állítja, hogy Fedák Sári becsmérlő kijelentést használt Horthy kormányzóról.

Az Uj Nemzedék munkatársa érdeklődött a való tényállásról egy a Fedák környezetéhez tartozó előkelő állású urnái. A válasz a következő volt:

— Határozott értesülésem szerint kor- mányzósórtés nem történt. Fedák Sárit értesülésem szerint azzal vádolják, hogy a csendőrök jelenlétében a következőket mondotta : „Ezért felelősségre fogom vonni magát Horthyt is. Van még nagyobb u:r is, mint Horthy." Fedák Sári azt állítja azonban, hogy még ezt sem említette és hevességében csupán annyit mondott, hogy ezt az esetet esetleg bejelenti a kormányzónak is.

A győri ügyészség folytatja az eljárást. A vádemelésről az iratok beérkezte után döntenek.

'Izgalmas fővárosi közgyűlés a Fővárosi Színház miatt, Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A fővárosnak izgalmas közgyűlése volt. Petrovácz Gyula, a budapesti Fővárosi Orfeumból átalakított Fővárosi Színház megnyitása ügyében interpellált. A keresztény községi pártnak, — mondotta — az engedélyhez semmi köze sincsen. Blumenthalnak meg vannak az összeköttetései a legfelsőbb körökhöz is. Erre a kijelentésre az ellenzéken óriási zajt tört ki és a következőket kiabálták a keresztény községi párt tagjai felé: „Gyanúsítás! A belügyminisztert gyanúsítja! Rombolják a tekintélyeket!” A nagy zajban Petrovácz nem tudott szóhoz jutni. Az egész keresztény községi párt — folytatta beszédét — megbotránkozással fogadta a színházépítési engedély megadását. Hivatkozik itt elsősorban a keresztény sajtóra, elsősorban a Népre. Gáspár Ferenc közbekiáltott: „Bolsevista újság!” Erre a :obboldalon nagy vihaT tört ki. A keresztény községi párt tagjai kórusban kiáltoznak az elnök fe- !é: „Megsértett egy keresztény újságot Nincs ennél nagyobb sértés! Micsoda elnöklés!” Rényi alpolgármester kijelentette, hogy a nagy zabban nem engedték szóhoz iutni és igy nem tudta rend- reuíasitani a közbekiáltót. A közgyűlést felfüggesztették. Az ellenzék az ülésteremből kivonult. — A Fővárosi Színház elleni támadásokkal kapcsolatban Hegedűs Gyula, a szinészs^övetség elnöke, a Pesti Hírlapnak kijelentette, hogy abban az esetben, ha a színházat nem nyithatok meg, akkor az igazgatóság valamennyi szerződést felbontja. Kétszáz ember kenyeréről van szó. A szi- nészszövetség mindenáron ellene van annak, hogy a színházat ne nyissák meg. Ha a színház nem nyílhat meg. akkor a szövetség a végsőkig, még az általános szinészsztráildg is elmegy. A megnyitó előadás jövedelmét — egymillió koronát — a színház igazgatósága a Horthy-akció javára ajánlotta föl.

Bonar Law fogadja a munkanélküliek küldöttségét.

London, december 20. Bonar Law tudatta az egyik érdekcsoporttal, hogy szombat délután a munkanélküliek küldöttségét Glasgowban fogadni fogja, hogy a munka- nélküliség kérdéséről meghallgassa panaszaikat