Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)
1922-11-29 / 128. szám
J MIOf M'f^TL W L évíoiyam-m-szám* üt Prága, szerda, 1922 november 29. # ^ *V—» j4> jrdAAjrjfXtCI ili Xi/XJtZ ssk '*<&&/ ^B^caiflEaSMliawMtyflqpMiilB^ — Sürfrönyoiin: Hírlap, Praha. — A SzlorcHbl és Rusztnszhói Szövetkezeti Ellenzéki Pártok politikái napilapja Szlovenszkői szerkesztő: « Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Benes és a balkánprobléma. (g.) Prága, november 28. A lausannei konferencia, úgy látszik, elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol az 1922. évi konferenciák sablonossá vált végzete öt Is eléri: kátyúba jut. Az az ideges kapkodás, amely a semmitmondó és az egyetértés hangoztatásában kimerülő hivatalos kommünikék mögött észlelhető, mely kiérzik a francia és az' angol sajtó cikkeiből és a konferenciával kapcsolatban tett megjegyzéseikből, arra enged következtetni, hogy a második keleti béikét nehezebb lesz tető alá hozni, mint a rosszul sikerült elsőt három esztendeig fenntartani. Az európai politika az antant szerves és elszakíthatatlan egységének hangoztatása ellenére a kontroverziák mélységes szakadé- kait hordozza magában. Az idő és az események túlérettek már arra, hogy az egyetlen vezető gondolat: az antantimperializmus legyőzze és eltakarítsa az útból a természetszerűen jelentkező és egyre élesebb ellentéteket. Ebben a légkörben a konferenciák, a nyilvános vagy félig nyilvános tárgyalások, az érvek és a vitatkozások szabad versenye természetesen nem járhatnak eredménnyel, mert a tárgyalások minden előzetes megegyezés és a szövetségközi viszony legszivéiyesebb fe^ melegítései dacára felszínre hoznak oly kérdéseket, melyekkel szemben az antant csinált egyetemessége fölé nőnek az egyes európai államok kisebb vagy nagyobb önálló érdekel így történik Lausanne-ban is, ahol tegnap már teljesen megakadtak az eddig még simán folyó s csak a viharok szelét sejtető tárgyalások, ahol Amerika az európai politika egyik legtermészetesebb elvének: a gazdasági egyenjogúság követelésének a tárgyalásba való belevetésével felborította azt a paktum- szerű egyetértést, me’yről száz és egy hivatalos kommüniké kürtölte világgá, hogy Poin- caré és lord Curzon között szerencsésen létrejött és megdönthetetlenül szilárd. Anglia tegnap az amerikai álláspontot tette magáévá és ezzel széttépte az antantnak egyik s a keleti politikára nézve alapvető okmányát, az 1920. évi sanremoi megegyezést. A konferenciának ebben a pánikszerű hangulatában a nyugodt vizeken vígan evező s a nyilatkozatok és intervjuk reklámjával á la Benes mesterien dolgozó Nincsics eTné- mult. Hiába keressük a mai táviratokban annak nyomát, hogy az állítólag ad hoc összehozott balkánblokk, mely mögött a kisantant nevű politikai közkereseti társaság áll, miképpen vélekedik a he’yzetnek uj alakulásáról, miképpen gondolkodik a Balkán szempontjából a gazdasági egyenjogúság és a nyilt kapu politikájának gyakorlati érvényesítéséről. Nincsics ezúttal visszavonult és nem hallatja véleményét. Talán arra vár, hogy Benes túlesve a francia megtiszteltetés bankettes cerimó- niáin, nem várat soká magára és siet a Nin- csiccsel megbeszélt találkozóra. Talán reméli Nincsics, ez a szerepét elejtő primadonna, hogy a kisantant nevű társulat főrendezőjétől: Benestől megkapja ,a további utasításokat s megmentheti veszni látszó sikerét. Ezek az utasítások nem lesznek egyszerűek, mert nem lehetnek egyszerűek. A lausannei helyzet és általában az európai politika kiérlelödő eseményei nem adhatják meg Benesnek és a kis antantnak a nyugodalmas politika érzésbeli biztonságát. A gazdasági egyenjogúság elvének érvényesítése a Balkánon nyilván a török érdekek fokozottabb előtérbenyomulását és honorálását követeli meg. ehhez az elvhez pedig Benes nem járulhat csak úgy egyszerűen hozzá, mert hiszen a kisantant eddigi balkáni politikája nyíltan és kifejezetten a törökök ellen épített frontot. Erősen komplikálja Benesnek balkáni terveit az is, hogy ezt a törökellenes politikát, az angolok balkáni politikájához kötötte s erősen kétséges az, hogy lord Curzon tegnapi nyilatkozata után továbbra is erre bazjrozhatja. Újra éreznie kell tehát Benesnek azt, hogy mily nehéz és veszedelmes játék, amit folytat. Éreznie kell, hogy minden talaj elvész a lába alól akkor, ha az antant két főpólusa. Franciaország és Anglia, a politika errupciós erői következtében eltávolodnak egymástól. Ismét érezheti azt a kellemetlen érzést, ami Gémiában kétségbeesett felkiáltásban tört ki, amikor arra kérte az antant két vezető hatalmát, ne hozzák őt abba a kényelmetlen helyzetbe, hogy választania kelljen közöttük. De ezenfelül ! könnyen érezheti annak a lehetetlen politikának következményeit is, mely egyik lábával Páris és London között tapogatja a talajt s a másikkal a Balkán-politika rögeibe botlik bele. De nem lehet közömbös a kisantantnak, i mint szláv alakulásnak az sem, hogy a vörös ingbe bujt orosz testvérek balkáni politikája a török érdekek hathatós támogatására van alapozva. Az oroszokkal szemben követett politika már régen érzékeny pontja Benes politikájának s most, amikor az oroszok a török érdekek mellett szállnak sikra, nem a legkellemesebb helyzetet jelenti Benes számára az, hogy neki a törökök ellen megkezdett politikai játszmát kell végigkinlódnia. Nem csoda, hogy a nagy szláv politika rezonanciái a cseh és jugoszláv politikai körökben fel-fel törnek s hogy Belgrádban Nincsics ellen, Prágában Benes ellen hangzanak el az elégedetlenség megjegyzései. A politikai nagyravágyás s a reális határ ledöntése az. ami Benest-a balkánpolitika zavaros és veszedelmes terepére vezette. A balkánpolitika már sok diplomáciai karriért őrölt fel és tört ketté. A balkánprobléma Európa egyik legnehezebb. szinte megoldhatatlan kérdése s ezt a problémát megoldani, a balkáni kemény diót megtörni még Benes sem lesz képes, noha a zsebében hozza franciaországi útjáról a straszburgi és a Sorbonne-egyetem diszdok- teri kutyabörét. A francia kormány megtárgyalta a németek elleni retorziókat. Páris, november 28. (Wolff.) Tegnap az Elyséeben Millerand köztársasági elnök elnöklése alatt tanácskozás volt. A Matin szerint a konferenciának tárgyát képezte ama rendszabályok vizsgálata, amelyekhez Franciaországnak nyúlnia kell az esetben, ha a brüsszeli konferencia nem ülne össze, vagy ha annak eredménye a francia kormány jogos reménységeit nem elégítené ki. < A tegnap vizsgálat alá vett rendszabályok a jelenleg megszállva tartott rajnai terület lefoglalására (Mainmlse) vonatkoztak, amely területről az összes német hivatalnokokat kiutasítanák, másrészt a Ruhr-vldék több mint kétharmad részének megszállására vonatkozó tervet tartalmazzák s ebbe a megszállandó vidékbe beletartoznék Essen és Bochum is oly mértékben, hogy Franciaország kőszénnel és a szeszgyártáshoz szükséges koksz- szal rendelkezhessék. A Petit Párisién azt Írja, hogy a konferencia a jóvátételi kérdés vizsgálatával foglalkozott és ama rendszabályok megtárgyalása végett lett megtartva, amelyeket a francia kormány esetleg a Rajnának akár jobb-, akár balpartján alkalmazni kénytelen lesz. Egy másik helyen igy ir ez a lap: Egészen bizonyos, hogy komoly órák közelednek. Németországnak egy pár nap óta jobboldali kormánya van, amely kijelenti ,hogy teljesen lehetetlen az aranyfize- téseket három vagy négy éven belül megkezdeni, amely azonkívül azt mondja, hogy eme kötelezettsége?* teljesítése is csak akkor kezdhető meg, ka a szőve sé- gesek öíven millió aranymárka kölcsönt nyújtanak a márka stabHizáíás'nak céljaira, ha a vámhatárokat ledöntik a német export érdekében és végül, ha a német jóvátéíeli adósság összegét jelentősen leszállítják. Ez azt jelenti, hogy a német kormány egy utolsó nagy erőf > z; ést akar véghezvinni annak érdekében, hogy a Versailles! szerződésből folyó pénzügyi kötelezettségeinek legnagyobb része alól kivonja magát. Lehetséges, hogy a német nagyipar, amely most a birodalom vezetését átvette, az utolsó pillanatban meggondolja eme rossz utón haladó ellenkezésének kellemetlen következményeit, de azért mégis lehetséges., hogy Franciaország kénytelen lesz a szerződésben biztosított szankciókat keresztülvinni és egyes zálogokat önmaga számára biztosítani. Ennek az utóbbi lehetőségnek szempontéból a mhrsztere'nök anélkül, hogy fölöslegesen hallatná a szavát, a német népet erőteljesen fogja ezekre a követke/ ményekre figyelmeztetni. met kormány, másruészt a jóVátételi probléma uj mérlegelését követelő antantcsoport felé. Jellemzői e annak a politikának, melyet Poincaré folytat, mely nem ismer belátást és realitást, de a kegyetlen makacsság álláspontjáról Ítéli meg az európai helyzetet. „A helyzet rendkívül komoly." Berlin, november 28. (Saját tudósítónktól.) A Deutsche Allgemerne Zeitung jelentése szeriint az Elyseeben tegnap megtartott tanácskozáson Foch marsall ás a francia hadügyminiszter is résztvettek. Ott volt Poincaré, a pénzügyminiszter, az újjáépítési miniszter s Barthu, a jóvátétel! bizottság elnöke. Politikai köreikben a helyzetet rendkívül komolynak tartják. A párisi börzén tizenhét centímesszel jegyzik a német márkát, vagyis az eddigi legalacsonyabb árfolyamon. Anglia neUn törődik a francia retorziókkal. Berlin, november 28. (Saját tudósitónktól). A Berliner Tageblatt jelenti Hágából: A jóvátétel! bizottság angol képviselői nem szándékoznak a produktív biztosítékokra vonatkozó franc?a követelések ellen állást foglalni. Az esetben, ha az a terv, melyet Poincaré. a legutóbbi londoni konferencia elé terjesztett egyes pontjaiban meg lesz változtatva, nem valószínű az, hogy Anglia ezzel ellentétes álláspontot foglalna el. Sürgős interpelláció a verchovinai éhínségről. Taussig kommunista képviselő és társai a nemzetgyűlés mai ülésén sürgős interpellációt terjesztettek elő a ruszinszkói és a verchovinai viszonyok ügyében. Kérdik a kormánytól, hogy hajlandó-e nyomban segélyakciót indítani és erre a célra negyvenmillió koronát fordítani. Követelik, hogy a kormány adja vissza a lakosságnak az elvett fegyvereket, hogy életüket a vadállatoktól megóvhassák. Követeiig a gyermekek fölruházá- sát és részükre az iskolába járás lehetővé tételét. A kormánynak kötelessége, hogy a lakosság részére legelőt és megfelelő termőföldet bocsásson rendelkezésre. Végül követelték, hogy véglegesen állapítsák meg a községi választások, úgyszintén a szojmválasztások határidejét Ez a távirat világos bizonysága annak, hogy Franciaország a jóvátétel! kérdést izoláltan óhajtja megoldani s hogy az brüsszeli konferencia már csirájában elsorvadt. A tegnap; elyséei tanácskozás nyílt hadüzenet egyrészt az uj néVJ nemzeti ideológia Németországban. München, november 27. A marxista alapon felépült szociális;, ideológiából, mint realitásból kiábrándultak a iomegek. A háború borzalmai után az embe ;■ iség a békét kereste és egy ideig hajlott a pacifista felfogások felé. A régi dinasztikus hatalmakról azt vélték, hogy túlélték önmagukat és hogy felelőseik a nyomorért. A parlamenti demokrácia elveitől a belpolitikai fogyatkozások megjavítását és a külpolitika pacifikálását remélték. A szocialista kísérletek azonban az egész vonalon meghiúsultak, a materialista állami szocializmus a korrukt bürokrácia formájában kelt életre és ezért a nemzetközi materialista mozgalom helyett egy nemzeti és ideális mozgalom támadt, a mely a szocialista világfelfogásnak bizonyos elemeit meghatározott területeikre akarja korlátozni és a nemzeti államok határait óhajtja megvonni. Ez a mozgalom azért fejlődik, mivel a lakosság legszélesebb köreit átfoglalja, közöttük azokat is, amelyeket a marxista mozgalom eddig kiközösített önmagából. Elsősorban az úgynevezett értelmiségi prole- társágról és középosztályról van szó. Az a fölismerés, hogy a marxista szervezet fizikailag aránylag könnyen legyőzhető <$mint ez Mussolini mozgalmában meg: Tiyh-v kruít), iskolát teremtett és ahol eszmék érnek, ott olyan férfiak is teremnek, akik az eszméket tetté váltják. A polgárság magneti- kus álmából kezd feléb'regni,' kezd gondolkodni és kezd cselekedni. A pogárí tanácsok. Rövid idő óta Németországban egy szellemi mozgalom van készülőben, amelv össze akarja fogni a polgári elemeket és őket polgári ideológia segítségével n nemzeti ál’am szolgálatában óhajtja állítani. Ez a mozgalom amelynek látható kifejezése a párton felül álló „birodalmi polgári tanács'*, a következő tapasztalatokon épül fel: Valamennyi szocialista pártnak, amely a marxista világrendszert hitvallásnak tekinti — bármennyire is küzdjenek egymás ellen — egy világos politikai célúik van: az osztály- uralom. A polgárságnak nincsen ilyen összekötő hitvallása. A polgári ideológia az 1848-í forradalom után nem lett politikai és kulturális rendszerré, hanem az ugyanabban az időben fejlődni kezdő marxista szocia'izmus és vele együttjáró materialista világfe.lfogás hatása alatt gazdasági jelleget öltött. E befolyás miatt a po'gári ideológiából kivesztek a személy-erkölcsi és a nemzeti alapgondolatok. amelyekért enneik az iránynak előhar- cosai annak idején küzdöttek és szenvedtek. Végül csak az a feltevés maradt meg, hogy a polgári gondolkodásnak lényege a magántulajdonért és a gazdasági nyereségért való törekvés, A polgári köröknek az a lelki fölfogása a szocialisták hatalmi pozíciójának legerősebb támasza, amelyet csak még inkább megerősített az, hogy a hivatalos német közgazda- sági tudomány a marxizmust teljesen kivetkőzhette forradalmi jellegéből, midőn a marxista irodalomnak pusztán tudományos és gazdasági tartalmával foglalkozott A leien itíő bebizonyította, hogy a marxizmusnak nem evolúciós és nem tudományos tanulsága; döntötték meg a cárok birodalmát és a német császárságot hanem revolucionárus cselekedetek propagandíia. Polgári körök- * Hogif ál! a Korona? Nov.28-án fizettek 100 eseti-szlovák koronáért: Zürichben 16.95 svájci frankot Berlinben 26932.— német márkát Budapesten 7450.—magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát
