Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-24 / 124. szám

Péntek, november 24. nözéstől. Ezért csak olyan kiskorú szemé­lyeknek szabad résztvenniök a bírósági tár­gyalásokon, akiknek főiskolai tanulmányai megkövetelik.. N i e s n e r német szociál­demokrata szenátor szerint nem ilyen javas­lattal, hanem az ifjúság nevelésével kell biz­tosítani az ifjúság erkölcsi nevelését. 11 a v- 1 e n a cseh szociáldemokrata szenátor a ja­vaslat ama kitételének módosítását kivánja, hogy rongyos ruháju emberek nem vehetnek részt a tárgyaláson. Az előadó kijelentette, hogy ez a kitétel nincs benn a javaslatban, hanem csak a megokolásban, mire a javasla­tot elfogadták. Azután az a törvényjavaslat került tár­gyalásra, amely a határvidékeken a köz­igazgatási járások beosztását akarja megvál­toztatni. Spiegel német demokrata szená­tor szerint a cseh-szlovák köztársaságnak a •wilsorri elvek megtagadásából hátrányai is vannak. A játékot folytatták a határki:gazitó bizottságoknál. Úgy hiszi, hogy a szenátus és a képviselőház nem fogja euogadni e javas­latot. A javaslatot erre elfogadták. A szenátus következő ülése november 29.-én lesz. Pénteken ««! programot Cnno. Prága, november 23. Az uj német biro­dalmi kancellár elfoglalta hivatalát s pénte­ken bemutatkozik a birodalmi gyűlésnek. A külügyminiszteri tárcát von Rosenberg dr„ a kopenhágai követ kapta. Német politikai kö­rök úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Cuno kabinetije igen rövid életű lesz. A szociálde­mokraták részéről erősen hangsúlyozzák azt, hogy Németország oly gazdasági viszonyok közé kerül, amelyek között a szociálde­mokrata párt nem hajlandó a kormányzás fe­lelősségét viselni. Opportunitási szempontból tehát átadja helyét egy polgári kormánynak azzal a meggyőződéssel, hogy ez rövid időn belül lejária magát és ezzel a polgári politika teljes csődjét dokumentálja. Cuno helyzetet mindenesetre megnehezíti az a körülmény, hogy az államfő maga is szociáldemokrata s igy teljesen plauzibilis ama megállapítás, hogy Cuno csak addig állhat a német kor­mány élén, amíg a szociáldemokraták akar­ják, A német kormány pénteki bemutatko­zása után ismét napirendre kerül majd. a jó- vátételi kérdés, amelyet a jóvátétel! bizott­ság a kormányválság Idején pihentetett. A Lokalanzeiger az uj birodalmi kancellárról megállapítja, hogy államférfiul qualitásokkal biró politikus, akinek a gazdasági kérdések iránt is komoly érzéke van. A Vossische Zei­tung szerint a birodalmi gyűlést péntek dél­után két órára hívják egybe. Bizalmi indítvány a holnapi birodalmi gyűlésen. Berlin, november 23. (Saját tudósítónktól.) német polgári munkaközösség a birodalmi gyűlés holnapi ülése elé az uj kormánnyal szemben bi­zalmi indítványt akar terjeszteni. Azt remélik, hogy a szociáldemokraták tartózkodni fognak a szavazástól, mert az ántáarthoz intézett leg­utóbbi jegyzék készítésénél ők is részt vettek. A német nemzetiek valószínűen a bizalmi javas­lat ellen fognak szavazni. A kommunisták bizal­matlansági indítványt terveznek. „Ha szent volt — nem lehetett magyar.. Ha magyar tolt—nem lehetett szent..." így áll ez szóról-szóra megírva a $lo- vensky Vychod egyik legutóbbi számában — Szent István királyról. Mielőtt méltó felele­tet adnánk erre a lehetetlenül gyerekes ket­tős tagadásra, egy kicsit végigpillantunk a cseh-szlovák sajtó „apostoli" működésén. Ez a sajtó ugyanúgy tesz, mint a gyönge akaratú anya, kinek minden erélye megtörik akaratos gyermekének makacsságán. Ha már nem segít a szidás, fenyítés, verés, elő­szedi az ijesztés fegyverét: „Csak légy rossz, majd eljön a mumus és elvisz." Sza- kasztottan igy csinálják ezt a cseh-szlovák lapok is — az üdvét fölismerni nem akaró — szlovák néppel. Amikor az rúg s kapáló ázik, a sajtómama igy szól: „Ejnye, adta haszonta­lanja, ha nem lesz csönd, mindjárt jön a mumus — a magyar és bekap." Egyidőre be is vált ez a mumus, ele vé­gül is megjárták vele. Ugyanúgy, mint az a mama a gyerekével. Addig-addig ijesztgette a mumussal, mig a gyerek megszokta Sze­mébe nevetett a mamának: „Nosza, mama, hát hívd el azt a mumust." És a mama nem hívhatta el a mumust, mert hiszen az sehol sem volt található. A végén is szégyenben maradt. így történt ez a Slovensky Vychoddal, meg az ikertestvéreivel is. így kei! ennek lennie, mert egy idő óta a Slovensky Vychod és a többi cseh szlovák Minthogy azonban mumusnak lennie keli, ki­találtak hát egy újabbat. „Halljátok-e, ti ra­koncátlan szlovákok, ne kukoricázz-atok azokkal a pogány magyarokkal, mert meg­rontanak benneteket erkölcseitekben. Halljá­tok a nótáikat, csupa „rózsám", meg „szere­tőm". Ilyen gonoszul szemérmetlenek azok a magyarok: hát még ahogy káromkodnak. Ilyen pogányok ezek. Éppen azért maradja­tok csak művelünk — mi vagyunk az „igazi keresztények", mi nem vagyunk kulturátlan ázsiaiak. Mi a népek istenének kiválasztott nemzete vagyunk." így áll ez megírva a.Slovensky Vychod- ban valami igaz keresztény amerikai szlovák pap tollából. És ez a legújabb mumus, amely- lyel a cseh-szlovákok ijesztgetik a szlová­kokat. De nem is tiltakozunk ellene, mert annyira nevetséges. De hogy a magyar faj első — de nem egyetlen — szentjét bele mer­ték vonni piszkos acsarkodásukba, vissza- íelelünk: Szent volt, mert magyar volt. Magyar volta tette szentté Öt. m. k. ügyben a tárgyalást. Szokatlan dolog ugyanis, hogy olyan ügyben, amelyben a bűncselekmények elkövetése óta több mint egy év telt el, még mindig nem tűzték ki a főtárgyalást Ha ez nem kerülhető el, akkor kivánatos, hogy minél előbb túlessünk rajta. A királyi család vagyoni helyzetéről eze­ket mondotta: — A királyi család vagyoni ügyeinek rendezését rövidesen meg kel! oldani. Eddig ugyanis ebben a kérdésben vajmi kevés eredményt lehetett elérni. A királyi család magánvagyonának nagy része Cseh-Szlová- kia és Ausztria területén van és mindkét ál­lam, a békeszerződések intenciói ellenére, rátette kezét erre a vagyonra, holott a béke- szerződések határozottan kimondják, hogy csakis a Habsburg-család vagyonát lehet le­foglalni, a királyi család egyes tagjainak va­gyonát azonban nem. Seipei tárgyalni fog Bethlennel. Budapest, november 23. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök hivatalos értesítést kapott ar­ról, hogy Seipei osztrák szövetségi kancellár. Grünberg dr. külügyminiszter kíséretében, a jövő héten egynapi tartózkodásra Budapestre érkezik. A régóta tervezett budapesti ut nemcsak udvariassági látogatás lesz, de po- ' litikai jelentősége is van. A találkozás alkal­mával szóba kerülnek az Ausztria és Ma­gyarország között fönnálló összes elintézet­len kérdések s ezek között a Nyugatmagyar- ország késedelmes átadása miatt követelt kárpótlás ügye is. Erről a kérdésről az osz­trák kormány a legközelebbi napokban hiva­talos közlési ad ki. Seipei Belgrádba is el­látogat. Szilágyi parlamenti beszédének diplomáciai utóhangjjai. Budapest, november 23. (Saját tudósítónk te­lefon jelentése.) A román sajtóban néhány nap előtt napvilágot látott hivatalos közlemény sze­rint a magyar kormány a román külügyminiszter elétt Szilágyi Lajos képviselőnek a nemzetgyű­lésen a gyulafehérvári koronázás ügyében el­mondott beszéde miatt sajnálkozását fejezte ki. és kijelentette, hogy az azokban foglaltakkal nem azonosítja magát. A MTI. ezzel kapcsolat­ban a következő hivatalos közlést adta ki: — Szilágyi képviselőnek a nemzetgyűlésen megtartott ismeretes beszéde után a román kül­ügyminiszter jegyzéket küldött a magyar kor­mányhoz, amelyben fölvilágositást kért arra nézve, miképen lehetséges az, hogy a magyar kormány jelenlétében elhangzott beszédre a kor­mány semmiféle nyilatkozatot nem adott, holott a beszéd feltétlenül ellentétben van a. magyar kormány ama szándékával, hogy a két állam kö­zött fönállö jóviszony ápoltassák. Ziohy Rubidó gróf bukaresti magyar követ felkereste a román külügyminisztert és a magyar kormány megbízá­sából kijelentette előtte, hogy Szilágyi beszéde nem hozható összefüggésbe a kormánnyal, amely ezzel nem azonosítja magát és helyteleníti azt. Azonban rámutatott arra, hogy a román kor­mány intézkedései: a fogolykicserélés megaka­dályozása, az utlevélláttamozások megszüntetése, a kisebbségekkel való bánásmód és a koronázás alkalmával való kiutasítások akadályozták meg a jóviszony javulását és nagy elkeseredést szül­tek. A magyar kormány eme okok miatt nem reflektált Szilágyi beszédére. A románok írás­ban kérték a választ és követelték, hogy a követ a magyar kormány sajnálatát fejezze ki. A ma­gyar kormány e kérésnek teljesítését megta­gadta- A magyaT követet ezután fölkereste a román külügyminisztérium vezérigazgatója és kérte, hogy a tárgyalásokról a sajtónak adjanak jelentést. A magyar követ a helyzetet tisztázott­nak látva, erre megadta az engedélyt. Ez a tiszta tényállás az ügyben, nem pedig a román sajtó­ban naoviilágot látott hírek. Uf parlamenti blokk alakni. Budapest, november 23. (Saját tudósí­tónk lelefonjelentése.) Tegnap délután a Sza­kács Andor és Meskó Zoltán vezetése alatt álló negyvennyolcas kisgazdapárt értekezle­tet tartott, amelyen azok a képviselők is resztvettek, akik a földbirtokreform sürgős megvalósítását kívánták. A jelenlevők — bár nem formálisan — megalakították a föld­birtokreform sürgetését követelő parlamenti blokkot. A blokknak eddig tizennégy tagja van, közíüík Szijj Bálint és három kormány- párti képviselő. Azzal számítanak, hogy még több egységespárti képviselő belép a blokkba. Készül a masvar-?utfoszláv kereskedelmi szerződés. Budapest, november 23- (Saját tudósitónk te- lekvnieíeirfcése.) A belgrádi Politika jelenti: M-ilo- jevlcs budapesti szerb követ, ak' most Beigrád- ban £artózkod:k, a miniszterelnökségen tegnap tárgyalt a magyar—jugoszláv kereskedelmi szer­ződés megkötéséről. A közvetlen tárgyalások rövidesen megindulnak a két állam között Milo- I&vfcs belgrádi tanácskozása' már a kezdetet je­lentik. A követ Budapesten tájékozódott és a i-'örvetlen tárgyalásokra előkészíti a talajt. Egyelőre ide’glenrs jeUegü egyezményről vau szó. • amelyet később végleges szerződés fog követni Viharos ülés a magyar nemzetgyűlésen. Barla-Szabó támadása Vázsonyi Vilmos ellen. — Uj parlamenti blokk alakul. Prága, november 23. A nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésén az interpellációk során nagy botrány tőrt ki. Ruppert interpellációja közben, amikor a kormány egyes tagjait panamával vádolta, nagyatádi Szabó elhagyta a termet, Ra- kovszky belügyminiszter pedig állítólag azt mondotta Pikler szociáldemokrata képviselő­nek, hogy „szemtelen fráter". A tegnapi bot­rány a mai nemzetgyűlési ülésen is szóba ke­rült. A magyar belpolitikában egyébként semmi különösebb esemény nem történik és a képviselők figyelme a nemzetgyűlés ülései felé fordul. Vita a vármegyéről a magyar nemzetgyűlésen, Budapest, november 23. (Saját tudósí­tónk tel efon jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését meglehetősen üres padsorok előtt nyitotta meg Sczitovsky Béla elnök. A kép­viselők oly kis számban voltak jelen, hogy az elnöknek is hosszabb ideig kellett a folyo­són várakoznia, amíg annyi képviselő ösz- szegyült, hogy a Házat meg lehetett nyitni, folytatták a napirendi vita értelmében a vá­rosi és vármegyei tisztviselők fizeíésrendc- zósérő! és szolgálati pragmatikájáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek M o k c s a y Zoltán kormány- párti képviselő foglalkozott a törvényjavas­lattal és kijelentette, hogy a mostani javaslat az eddigi választási rendszert a kinevezési rendszerrel akarja fölcserélni. Rakovszky Iván belügyminiszter sze­mélyes kérdésben szólalt föl. Rakovszky: A reggeli lapok azt Ír­ták rólam, hogy tegnap a vita hevében Pikler képviselő felé azt kiáltottam, hogy „szem­telen fráter". Ez nem fele! meg a valóságnak. Tény az, hogy használtam jogos fölháboro- dásomban a „szemtelen" kifejezést, de ezt nem Pikler képviselőre, vagy pedig más képviselőre értettem. G i e s s w e i n Sándor pártonkivüli kép­viselő beszélt ezután. A reformmal foglal­kozva kijelentette, hogy a régi vármegyék hagyományát meg kell őrizni, de hol van a mai vármegye a régitől. Azok az urak, akik ott a reakció érdekében dolgoznak, nem pi­rulnak-e el, ha Deák, Kossuth és a többi nemzeti nagyságnak a faion függő képeit látják. A megyétől most is jönnek feliratok a kormányhoz, de csak arról szólnak, hogy ki kire szavazott. A vármegyében könyvekben van felfektetve, hogy ki kire adta le szavaza­tát és az ipar-, valamint trafik- és italméréii engedélyek kiadásánál ez a könyv döntő ér­vül szolgál. A javaslatot nem fogadja el. Bar'a Szabó József személyes kérdésben jelentkezilí szólásra. Barla Szabó: A tegnapi ülés folya­mán a belügyminiszter Vázsonyira megjegy­zést tett, amire én is közbekiáltottam, hogy Vázsonyi rokonait miniszter korában a vá­rosnál helyezte el. Állításaimat most érvekkel és bizonyítékokkal tudom megerősiteni. Vá­zsonyi Szécsi-Stern nevű rokonát orvosnak hozta be a városhoz. Fábián Béla: Nem igaz, hazudik. Szécsi-Stern nem Is rokona Vázsonyinak. Elnök rendreutasitja Fábiánt. Fábián: Becsületrabló. óriási zaj tör ki, a szónok szavai a nagy lármában elvesznek. Az elnök csak többszöri csengetéssel tudja a rendet helyreállítani. Barla Szabó: Még egy másik roko­nát is elhelyezte a Szent István-kórházban. Fábián: Huszonötévi rezsimből csak ennyit tudnak előszedni és ez is hazugság. Barla Szabó: Nem fogadok el leckét Fábiántól. Fábián: Vázsonyi ma is szegény em­ber maradt és nem gazdagodott meg mint mások a városházán. Felszólítom Barla Sza­bót, hogy odakint ismételje meg vádjait, hogy a független biróság elé lehessen állí­tani, amely majd gondoskodik róla, hogy rö­videsen a Markó-utcába kerüljön. Erre a kijelentésre óriási zaj tört ki. Az í egységespárti képviselők a padokat verik és karban kiáltoznak az elnök felé: Rendre! Rendre! Az elnök őt percre felfüggeszti az ülést. A következő szónok Kiss Menhyért, aki birá!ja a javaslatot, amely szerinte meg­szünteti a vármegyék jelentőségét. A javas­latot nem fogadja el. Ö s t Ö r József kormánypárti képviselő védelmébe veszi a vármegyék tisztviselői karát, amelyről még a külföld is elismerte, hogy egyike a legkiválóbb tisztviselői ka­roknak, Nem kivánja a reformot. Maradjon csak meg a vármegye a régi tekintetes vár­megyének, amint azt Mikszáth és Jókai meg­írta. Az elnök ezután egy órakor az ülést fel­függesztette és folytatását délután három órára halasztotta. Délután Gaál Gaszton sür­gős interpellációja kerül sorra a vagyonvá’t- ság kedvezményes végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat végrehajtási rendeletéről. Szünet után Gaál Gaszton interpellált és Vázsonyi Vilmos személyes kérdésben szó­lalt föl. Kijelentette, hogy az az egyén, akiről délelőtt az ő nevével kapcsolatban a nemzet­gyűlésen egy ur említést tett, neki politikai ellenfele és soha semmiféle szivességeí nem tett neki. „Angliában a rágalmazót kidobják a parlamentből." Utána Bethlen miniszterelnök beszélt: — Nem voltam itt tegnap a nemzetgyű­lésen és csak most tudok reagálni Ruppert képviselő beszédére. Ruppert olyanokat mondott, amelyek — ha nem tudja bizonyí­tani azokat — rágalmazások. Miniszterek egyéni becsületét támadta meg. Én nem kí­vánom a kritika jogát korlátozni, de amit Ruppert mondott, az már nem kritika. Meg akarom adni neki a módot arra, hogy vádjait , bizonyítsa. Utalok arra, hogy Angliában a rá- Jgalmazó képviselőket kilökik a parlamentből. óriási lárma tört ki. A kormánypárti képviselők Ruppert felé kiáltoztak: — Ki kel! dobni! Bethlen: Ha Ruppert nem tudja vád­jait bizonyitani, akkor erkölcsi halott és le kell mondania mandátumáról. Újabb óriási vihar. Bethlen az egységes­párt nagy éljenzése közben elhagyja az ülés­termet. Az elnök mérsékletre inti a képvise­lőket és berekeszti az ülést. Graftz Gusztáv mérsékletre inti & legitimistákat. Budapest, november 23. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Gratz Gusztáv, volt külügyminiszter, az ismert legitimista vezér, a királykérdésről és a vele összefüggésben levő mozgalomról igy nyilatkozott: — Azt a legitimista propagandát, ame­lyet annyira veszedelmesnek tartanak, hogy külön törvénnyel akarnak védekezni ellene, a hétfői istentiszteleten kívül, amelyet még a szoc'álista Bécsben is megtartottak, sehol sem látom. — A magam részéről a legitimizmus érdekében is örvendetesnek tartom, hogy azok az agresszív hangok, amelyek a ki- rálykérdéssel kapcsolatban a válasz ások alatt is elhangzottak, úgyszólván teljesen eltűntek. * — —- Abban, hogy vannak olyanok, akik — mint magam is — azon az állásponton van­nak, hogy a királykérdést majd annak idején az 1921. évi XLVI1. t.-c. hatályon kívül való helyezésével a régi magyar alkotmány értel­mében kell megoldani, semmiféle veszedel­met nem tudok látni. IV. Károly halála óta különben sem tartjuk a királykérdést politi­kailag aktuálisnak. A királypuccs tervezői ellen indított bűnvádi eljárásról ezt mondotta Gratz Gusztáv: — A magam részéről kívánatosnak tar­tom, hogy minél előbb megtartsák ebben az s

Next

/
Thumbnails
Contents