Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-01 / 100. szám
<PRÍGjuA&(?&3Z/trRmP Vasárnap, október 1. Nimród. A vadorzás. A derengő esti homályban, a holdvilág reszkető fényénél bolyongó titokzatos árnyak már a háború előtt is a vadászterületeknek ugyanolyan járulékai voltak, mint a dúvad. Valóban gazdag vidéken talán több burjánzott belőlük, mint az elszegényegett erdőkben, kopár síkságokon. A karakterük vidékenként is más és más volt. Az egyik meglapult a kukoricás végén, erdő szélén és beérte egy süldővel, legelőre vonuló őzzel, a másik nekifeküdt a nagyvad csapájának és a hegyi ordas kitartó szenvedélyével addig követte kiszemelt zsákmányát, inig puskacsöve elé kerítette. Amaz a pecsenyére örökké éhes, természeténél fogva gyáva, lesipuskás orvvadász volt, aki tilalmi időben is kegyetlen nyugalommal ledurrantotta a pocakos nyulat, vemhes őzsutát, mivel nála a hús megszerzése volt a főcél. Egy erélyes rászólás után kiejtette kezéből a fegyvert és szorongó aggodalommal megadta magát sorsának. Éles ellentétje volt az igazi vadorzó. A nagy hegyek és öreg erdők korlátlan birodalma, a fővad kapitális példányainak igazi otthona volt az ő vadászterülete. Szenvedélye nem husszerzésben merült ki, melyet értékesíteni sem tudott. Neki egy kiválasztott darab megszerzésében csúcsosodott ki a tevékenysége, de azt a hiuz lappangó, nesztelen járásával addig környékezte, inig puskavégre kapta. Iia megszorították, dacos elszántsággal ráfogta fegyverét a vadászatait keresztező vadőrre, kerülőre, erdészre egyaránt és a tanutlan viadalok végén sokszor a halál szorította csontujjait egy-egy iivegesedő szempárra. Ebből a. fajtából kevés termett nálunk, erdős hegyeink között, a pólyák határszélen, itt-ott mégis felütötték fejüket. Az elavult vadásztörvény eddig nem nyújtotta azt a szigorú megtorlást, mint más országokban, mert a törvény ellen vétőket csak egyszerű kihágásban marasztalta el. De viszont annál szigorúbb volt az ellenőrző közegek pártatlan, kötelességtudó és erélyes védelme. A A szigorú rendtartás természetes következése az volt, hogy az orvvadászat és vele kapcsolatban az orgazdaság nem virágzott. Ha akadt itt-ott vérbeli vadorzó, az az irdatlan erdőkkel bontott nagy hegyek, lakatlan vidékek szülöttje volt, aki ócska fegyverrel járta magányos útjait.' Szenvedélyének kielégítése azért sohasem érte el a vadpusztitás fokát. A világháború, főként annak befejezése, mindenütt fölborította a régi állapotokat. A véres színjáték a férfiaknak azon tömegét is küzdelembe vitte, akik csak akkor ismerték meg a modern fegyvert és a vele való bánásmódot s akik életük kockáztatásával a hírszerzésnek, harcnak azt a módját sajátították el, melyet vadászaton, vadorzáson nagyszerűen értékesíteni lehet. Vesztett háborúknak rendszerint a fegyelem felbomlása, a törvénytisztelet teljes megszűnése, forradalom, anarchia a következménye. így volt ez most nálunk is, más országokban is. Összeomláskor modern fegyverrel, tömérdek lőszerrel özönlöttek haza a káderek hadfiai. A műveletlen tömeg megéhezett mindenre, amit eddig a törvény szigora védett. Rombolásait, pusztításait, rablásait a „szabadság“ magasztos eszméjével leplezte. És mivel az egyes közszükségleti cikkek hiánya miatt Elcsigázott lehetetlen árak fölborították a régi gazdasági berendezkedéseket, felbukkant a konjunktúrát kiaknázó hiéna: a siber és az orgazda. A fegyveres tömegek éhsége a vadállomány ellen is fordult. Modern fegyverrel erdeink nagy vadja ellen megindult az irtó háború. E husinséges időkben kocsiszámra került a lőtt vad orgazdakézre, a falvakban pedig nem volt keresztelő, lakodalom, dinomdánom, ahol vadhúst nem tálaltak volna föl. A vadászterület tulajdonosa, bérlője az áradattal szemben védtelen volt, futott a főszolgabíróhoz, csendőrhöz, elpanaszolta buiát-baját és tőlük kért oltalmat. A válasz majdnem mindenütt azonos volt: — Hat érdemes egy őz, vagy szarvastehén miatt akkora lármát csapni? A csendesség pedig nem ért rá aprócseprő kihágásokkal bajlódni, mikor a politika sokkal fontosabb embervadászata lekötötte minden idejét. Mit tehetett a terület bérlője? Beletörődött a viszonyokba és öszszeszoritott fogakkal nézte vadállományának pusztulását. Három év után, ma is a legtöbb helyen virágzik a vadorzás. A lesipuskás orvvadász tipusa jóformán eltűnt, ellenben az emberre is fegyvert iogó vadorzók száma ezrekre növekedett. Vannak garázda vadorzó-falvak, ahol rejtett fegyverekkel egész századot lehetne fölszerelni. Fent is tudják, érzik, hogy ez Így nincsen jól, azért legújabban bevezették az arcképes fegyverviselési igazolványok rendszerét, hogy a visszaéléseknek elejét vegyék. Helyes! De kit érint ez az intézkedés elsősorban? A területtulajdonost, aki eddig is nyilvántartott fegyverei után pontosan fizette az adókat, a vadorzó ellenben a markába nevet, mert eddig is igazolvány nélkül vadászott. Méltózíassék a miniszter urnák egy rövid novellában törvényerőre emeltetni azt a jogelvet, hogy a vadállomány nem „rés nullius“, hanem a nemzeti vagyonnak egy alkotórésze, azért mindenki, aki jogtalanul vadat lő, hurokkal, hálóval vadat fog. annak fiókáit, vagy fészkeit rabolja, nem kihágást, hanem a lopás vétségét, avagy bűntettét követi el, mert közvetve a nemzeti vagyont is csonkítja, a vétkeseket pedig nem a közigazgatási hatóság, hanem a büntetőbíróság pártatlanul Ítélkező hatáskörébe utalni, akkor nálunk is e téren helyreáll a rend és nyugalom. A háború után más országokban is felbomlott a fegyelem és megcsökkent a törvénytisztelet. Ott azonban már mindenütt rendet teremtettek azzal, hogy a vadászati kihágás fogalmát egyszerűen törülték, helyébe a lopás vétségét iktatták törvénybe. Tudunk eseteket, mikor a gazdálkodásáról hírhedt Lengyelországban az egyszerű vador-Á r k y Ákos, a ruszinszkói őslakosok autonóm pártjának elnöke, U n g v á r. Baksay Dezső clr. ügyvéd, Rimaszombat. B a r t a 1 Ferenc földbirtokos, volt országgyűlési képvselő, Csallóköz. Bittó Dénes ny. főispán, keresztényszociális párti vezérlőbizottsági tag, Stomfa. Csuha István földbirtokos, ny. főispán, Szobrán c. Egry Ferenc, a Ruszinszkói Magyar Kisgazda Párt elnöke, Nagygejőc. F o r g á c h Antal földbirtokos, országos magyar jogpárti vezérlőbizottsági tag, Podrecs á n y. Q i 11 e r János dr. ügyvéd, a szindikátus ügyvezető igazgatója, Losonc. H e r t s k o Jenő dr. ügyvéd, a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga alelnöke, Losonc. bevess y László földbirtokos, S a j ószárny a. J a b 1 o n i c z k y János dr. nemzetgyűlési képviselő, Pozsony. Káler Tibor dr. ügyvéd, volt nemzetgyűlési képviselő, Késmárk. K o r 1 á t h Endre dr., a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének elnöke, Ungv á r. Kör m endy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok poétikai elnöke, Kassa. • A szindikátus utólag újabb tagokkal ki fogja magát egészíteni, mivel a közélet több kiválósága, akit erre fölkérhettek, eddig még nem nyilatkozhatott. zást, mivel az kincstári területen történt, öt évi börtönnel büntették, Németország pedig a rendtartás dolgában odáig ment, hogy az ellenőrző közegeket fölhatalmazta, hogy minden erdőn s mezőn talált fegyveres emberre, aki az első felszólításra nem áll meg, fegyverét le nem teszi, hanem futásnak ered. azonnal lőhessenek. Szlovenszkón és Ruszinszkón a vadászati jog túlnyomó része a kincstáré és a községeké, azoknak évi bérjövedelme utóbbiak részére nem kicsinylendö összeget képvisel. Rendezett vadászati jogviszonyok és jogvédelem mellett e jövedelmek föltétlenül gyarapodni fognak; az államnak nemcsak érdeke, hanem kötelessége is, hogy a községek érdekeit elsősorban óvja és védje. Mert ahol vad nincs, ott nincs vadászat, a terület elértéktelenedik. következésképp a vadászati jog tulajdonosa elesik egyik biztos jövedelmi forrásától. Három év múltán odafajultak az állapotok, hogy egyes vidékek erdeiből eltűnt a nagyvad, őzállomány. Minden állam a vadfajok kiirtása ellen védekezik. Az említett novellát hozzáértő bcnszülöttefc előzetes meghallgatása után törvényerőre kell emelni: •akkor a mi erdeinkben is helyreáll a rend és nyugalom, Szlovenszkó és Ruszinszkó pedig, az állam háztartásának megterhelése nélkül, néhány éven belüi ismét az a nemzeti park lesz, ami volt egykor, a háború előtt. A vadászati jogtulajdonosok és a nagy vadászérdekeltség nevében nyomatékosan ezt követeljük a nagy nyilvánosság előtt! Orosz Sándor. Lelley Jenő dr. nemzet^milési képviselő, az Országos Keresztényszociális Párt elnöke, N y i t r a. M á r i á s s v Tibor ny. főispán, Lőcse. Nagy Kálmán főorvos, a Ruszinszkói Országos Keresztényszociális Tárt elnöke, Nagyszőllős. N o v e k Béla gyáros, a Cseh-Szlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke, Losonc. P e t r o g a 11 i Oszkár dr., a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, L os o n c. R é v a y István földbirtokos, T a j n a. Rí eh tér János, római katolikus plébános, volt országgyűlési képviselő, Ipolys z a k á 1 a s. Szabó Elemér földbirtokos, Rimaszombat. Szent-1 vány Józ~of nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt elnöke, B . i e. S z i 1 a s s y Béla dr. földbirtokos, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok adminisztratív elnöke, L o - s o n c. Szüllő Géza földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, B a r c s f a. Tarján Ödön, gyáros, magyar jogpárti vezérlöbizottsági tag, Losonc. Törköly József dr. ügyvéd, országos magyar kisgazdapárti vezérlőbizottsági tag, Rima szómba t. Tost Barna kanonokplábanos, az Országos keresztényszociális párt elnöki tanácsának tagja., Kassa. SíésxvénajoHkirősi ®«II»Iw«$.*i Alulírottak szindikátust alakítottunk abból a célból, hogy a Prágai Magyar Hirlap személyt létesítsünk. Ezt a jogi személytfenmaradásának biztosítását szolgáló jogi részvénytársasági formában kivárniuk megalakítani s ennek a részvénytársaság részvényeinek jegyzésére felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar közönségét. Részvények jegyzésével biztosítjuk a lap íentaríásához szükséges anyagi eszközöket és ezáltal tesszük lehetővé, hogy az itt élő magyarságnak egy oly központi fővárosi hírlapja legyen, amely nemzetünknek egyetemes érdekeit önzetlenül szolgálni és sikeresen előbbre vinni van hivatva. A lap megindítása előtt azért nem fordultunk e felhívásunkkal a magyar közönséghez, mert azt óhajtottuk és azt találtuk helyesnek, hogy előbb a lapot ismerje meg a magyarság, tudjon bírálatot mondani felette, tudjon ítéletet alkotni jelentőségéről és végre, tudja kellően értékelni annak szükséges voltát. Immár négy hónapja annak, hogy a Prágai Magyar Hirlap megjelenik és naprnap után hűségesen felkeresi Szlovenszkó és Ruszinszkó egész magyar közönségét. A lap szellemének és értékének, megismeréséhez , elegendő időnk volt. Döntsön most már a köztársaság területén élő egész magyar nemzet, hogy vájjon érdemes-e a Prágai Magyar Hirlap az összmagyarság támogatására, vájjon kivánaíos-e az, hogy a Prágai Magyar Hirlap továbbra is éljen és hogy továbbra is szolgálja az egész nemzet egyetemes érdekeit? Hogy a magyarság ezen döntését meghozhassa, elhatároztuk, hogy mi a magunk és mindazok nevében is, akik a lap éleire hívásában részt vettek, megindítjuk a „Prágai Magyar Hirlap Sajíóvállalat R.-T.“ megalakításának a mozgalmát. A részvénytársaság megalakításához szükséges egymillió korona alaptőkét 5C00 darab, egyenként 200 korona névértékű részvény kibocsátásával kívánjuk biztosítani. Az alapítási tervezetet egy kibocsátandó „nyilatkozat" foglalja magában. A részvényjegyzésekkel kapcsolatos munkálatok vezetésével Tel léry Gyula urat, a lap szlovenszkói szerkesztőjét bíztuk meg, akinek legmesszebbmenő -támogatására a magyar közönséget felhívjuk. Bizton reméljük; hogy a magyarság átérzi kötelességét! Losonc, 1922 szeptember 24-én. Még Kíséri a maggar koncentrációs fnaigaitti Budapest, szeptember 30. (Saját tudósítónk távirata.) A politikai érdeklődés homlokterében még mindig a koncentrációs mozgalom áll. A törekvést sokféleképpen magyarázzák. Az egységes párt szerdai értekezlete óta a zavar még csak fokozódott, mert a történtekből mindenki a saját maga nézete szerint következtet. A 8 Órai Újság beavatott helyről arról értesül, hogy a mozgalomnak kizáróan gazdasági céljai vannak, politikailag semmi agresszivitása és pártbontó jellege nincsen. A mozgalomnak az egységes pártban többsége van, de ez még nem jelent bomlást, mert a lap szerint a párt egy emberként Bethlen gróf mögött. Magyar minisztertanács. A drágaság és a kiviteli ügyek. Budapest, szeptember 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Tegnap minisztertanács volt, amelynek napirendjét a drágaság j és a kiviteli ügyek foglalták le. A pénzügyminiszter a közélelmezési és a földmivelésiigyi miniszter terjesztett elő több javaslatot a minisztertanács elé. A pénzügyminiszter javaslata a köztisztviselők délutáni munkadijának felemelésére vonatkozik. A közélelmezési miniszter a fővárosi inségakció kiterjesztéséről s a földmivelésügyi miniszter a kivitel szabályozása ügyében terjesztett elő javaslatot, amelyet a pénzügyminiszternek adtak ki azzal, hogy tegyen részletes jelentést a javaslatról. Ezenkívül szóba kerültek még azok a hírek, melyek főképpen a tőzsdén kerültek forgalomba, amelyek szerint Magyarország külpolitikájában rövidesen változás fog bekövetkezni. A minisztertanács megállapította, hogy a hírek teljesen alaptalanok. A kivitel szabályozása tekintetében a minisztertanács arra az álláspontra helyezkedik, hogy egyes cikkek kivitelét megengedi, az élő állatok kivitelét olyképpen szándékszik csökkenteni, hogy a kiviteli illetékeket 30 százalékról 50 százalékra emeli fel. A kivihető élő marhaállományt azonban nem kontingentálja. A takarmánykiviteli tilalmat továbbra is fentartja. Uj párt alakult Magyarországon, Budapest, szeptember 30. (Saját tudósítónk távirata.) Tegnap délurán Budapesten „48-as Földmives és Munkáspárt*4 címmel ellenzéki agrár- és demokrata párt' alakult. Az uj párt ideiglenes elnökévé Meskó Zoltánt és Szakács Andort választotta meg. Az uj párt programjában a legteljesebb szabadságjogokat, a demokratikus és radikális földbirtokreformot, a bankuralom megdöntését, a közteher igazságos elosztását és a drágaság elleni kérlelhetetlen harcot követeli. Ez utóbbi cél elérése érdekében mozgalmat indítanak, hogy a nemzetgyűlést azonnal összehívják. Az uj párt az osztály és a társadalmi béke alapján áll és elitéi minden heccpbütikát. Af alakulásban Meskó Zoltán, Szakács Andor., Bakó Imre, Rákóczy Ferenc, Kiss Menyhért és Cserti József nemzetgyűlési képviselő vesz részt. A magyarországi szabadk"£iüvesek helyzete. ^ Reverson nagymester Budapesten. Budapest, szeptember 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék mai száma éles támadást intéz Bánffy külügyminiszter ellen abból az alkalomból, hogy genfi tartózkodása alkalmából állítólag érintkezésbe lépett Reverson genfi egyetemi tanárral, a nemzetközi szabadkőműves páholyszervezetek nagymesterével s meghallgatta azt a kérelmét, hogy a magyar szabadkőmüvespáholyok működését tegyék újból lehetővé és adják vissza a lefoglalt épületeket és helyiségeket. Az Uj Nemzedék szerint Bánffy Reversonnak azt a tanácsot adta, hogy kérelmével keresse fel Budapesten Bethlen István gróf miniszterelnököt. Reverson erre eljött Budapestre és először Rakovszky belügyminiszternél akart tisztelegni, aki azonban, midőn meghallotta, hogy miről van szó, nem. fogadta. Úgyszintén nem fogadta Bethlen miniszterelnök sem. Reverson végül Klebelsberg kultuszminiszterhez fordult, aki az egyetemi tanárt ma délelőtt fogadta kihallgatáson. Diszkard Kemai pasának, Budapest, szeptember 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A székesfőváros legközelebbi közgyűlésén Kazay László' bizottsági tag indítványozni fogja, hogy a törvényhatósági közgyűlés a testvér töröknemzet s Kemai pasa ragyogó győzelmei alkalmából üdvözletét tolmácsolja és diszkardot küldjön a pasának. J?L
