Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-01 / 100. szám

<PRÍGjuA&(?&3Z/trRmP Vasárnap, október 1. Nimród. A vadorzás. A derengő esti homályban, a holdvilág reszkető fényénél bolyongó titokzatos árnyak már a háború előtt is a vadászterületeknek ugyanolyan járulékai voltak, mint a dúvad. Valóban gazdag vidéken talán több burjánzott belőlük, mint az elszegényegett erdőkben, ko­pár síkságokon. A karakterük vidékenként is más és más volt. Az egyik meglapult a kukoricás végén, erdő szélén és beérte egy süldővel, legelőre vonuló őzzel, a másik nekifeküdt a nagyvad csapájának és a hegyi ordas kitartó szenve­délyével addig követte kiszemelt zsákmányát, inig puskacsöve elé kerítette. Amaz a pecsenyére örökké éhes, termé­szeténél fogva gyáva, lesipuskás orvvadász volt, aki tilalmi időben is kegyetlen nyugalom­mal ledurrantotta a pocakos nyulat, vemhes őzsutát, mivel nála a hús megszerzése volt a főcél. Egy erélyes rászólás után kiejtette ke­zéből a fegyvert és szorongó aggodalommal megadta magát sorsának. Éles ellentétje volt az igazi vadorzó. A nagy hegyek és öreg er­dők korlátlan birodalma, a fővad kapitális példányainak igazi otthona volt az ő vadász­­területe. Szenvedélye nem husszerzésben me­rült ki, melyet értékesíteni sem tudott. Neki egy kiválasztott darab megszerzésében csú­csosodott ki a tevékenysége, de azt a hiuz lappangó, nesztelen járásával addig környé­kezte, inig puskavégre kapta. Iia megszorítot­ták, dacos elszántsággal ráfogta fegyverét a vadászatait keresztező vadőrre, kerülőre, er­dészre egyaránt és a tanutlan viadalok végén sokszor a halál szorította csontujjait egy-egy iivegesedő szempárra. Ebből a. fajtából kevés termett nálunk, erdős hegyeink között, a pó­lyák határszélen, itt-ott mégis felütötték fe­jüket. Az elavult vadásztörvény eddig nem nyújtotta azt a szigorú megtorlást, mint más országokban, mert a törvény ellen vétőket csak egyszerű kihágásban marasztalta el. De viszont annál szigorúbb volt az ellenőrző kö­zegek pártatlan, kötelességtudó és erélyes védelme. A A szigorú rendtartás természetes követ­kezése az volt, hogy az orvvadászat és vele kapcsolatban az orgazdaság nem virágzott. Ha akadt itt-ott vérbeli vadorzó, az az irdatlan erdőkkel bontott nagy hegyek, la­katlan vidékek szülöttje volt, aki ócska fegyverrel járta magányos útjait.' Szenvedé­lyének kielégítése azért sohasem érte el a vadpusztitás fokát. A világháború, főként annak befejezése, mindenütt fölborította a régi állapotokat. A véres színjáték a férfiaknak azon tömegét is küzdelembe vitte, akik csak akkor ismerték meg a modern fegyvert és a vele való bá­násmódot s akik életük kockáztatásával a hírszerzésnek, harcnak azt a módját sajátí­tották el, melyet vadászaton, vadorzáson nagyszerűen értékesíteni lehet. Vesztett há­borúknak rendszerint a fegyelem felbomlá­sa, a törvénytisztelet teljes megszűnése, for­radalom, anarchia a következménye. így volt ez most nálunk is, más orszá­gokban is. Összeomláskor modern fegyver­rel, tömérdek lőszerrel özönlöttek haza a káderek hadfiai. A műveletlen tömeg megéhezett min­denre, amit eddig a törvény szigora védett. Rombolásait, pusztításait, rablásait a „sza­­badság“ magasztos eszméjével leplezte. És mivel az egyes közszükségleti cikkek hiánya miatt Elcsigázott lehetetlen árak fölborítot­ták a régi gazdasági berendezkedéseket, fel­bukkant a konjunktúrát kiaknázó hiéna: a siber és az orgazda. A fegyveres tömegek éhsége a vadállo­mány ellen is fordult. Modern fegyverrel er­­deink nagy vadja ellen megindult az irtó há­ború. E husinséges időkben kocsiszámra ke­rült a lőtt vad orgazdakézre, a falvakban pe­dig nem volt keresztelő, lakodalom, dinom­­dánom, ahol vadhúst nem tálaltak volna föl. A vadászterület tulajdonosa, bérlője az áradattal szemben védtelen volt, futott a fő­szolgabíróhoz, csendőrhöz, elpanaszolta bu­­iát-baját és tőlük kért oltalmat. A válasz majdnem mindenütt azonos volt: — Hat érdemes egy őz, vagy szarvas­tehén miatt akkora lármát csapni? A csendesség pedig nem ért rá apró­­cseprő kihágásokkal bajlódni, mikor a poli­tika sokkal fontosabb embervadászata lekö­tötte minden idejét. Mit tehetett a terület bérlője? Beletörődött a viszonyokba és ösz­­szeszoritott fogakkal nézte vadállományá­nak pusztulását. Három év után, ma is a legtöbb helyen virágzik a vadorzás. A lesipuskás orvvadász tipusa jóformán eltűnt, ellenben az emberre is fegyvert iogó vadorzók száma ezrekre növekedett. Vannak garázda vadorzó-fal­vak, ahol rejtett fegyverekkel egész száza­dot lehetne fölszerelni. Fent is tudják, érzik, hogy ez Így nin­csen jól, azért legújabban bevezették az arc­képes fegyverviselési igazolványok rend­szerét, hogy a visszaéléseknek elejét ve­gyék. Helyes! De kit érint ez az intézkedés elsősorban? A területtulajdonost, aki eddig is nyilvántartott fegyverei után pontosan fizette az adókat, a vadorzó ellenben a mar­kába nevet, mert eddig is igazolvány nélkül vadászott. Méltózíassék a miniszter urnák egy rö­vid novellában törvényerőre emeltetni azt a jogelvet, hogy a vadállomány nem „rés nul­­lius“, hanem a nemzeti vagyonnak egy alkotórésze, azért mindenki, aki jogtalanul vadat lő, hurokkal, hálóval vadat fog. annak fiókáit, vagy fészkeit rabolja, nem kihágást, hanem a lopás vétségét, avagy bűntettét kö­veti el, mert közvetve a nemzeti vagyont is csonkítja, a vétkeseket pedig nem a közigaz­gatási hatóság, hanem a büntetőbíróság pár­tatlanul Ítélkező hatáskörébe utalni, akkor nálunk is e téren helyreáll a rend és nyuga­lom. A háború után más országokban is fel­bomlott a fegyelem és megcsökkent a tör­vénytisztelet. Ott azonban már mindenütt rendet teremtettek azzal, hogy a vadászati kihágás fogalmát egyszerűen törülték, helyé­be a lopás vétségét iktatták törvénybe. Tu­dunk eseteket, mikor a gazdálkodásáról hír­hedt Lengyelországban az egyszerű vador-Á r k y Ákos, a ruszinszkói őslakosok autonóm pártjának elnöke, U n g v á r. Baksay Dezső clr. ügyvéd, Rima­szombat. B a r t a 1 Ferenc földbirtokos, volt or­szággyűlési képvselő, Csallóköz. Bittó Dénes ny. főispán, keresztény­szociális párti vezérlőbizottsági tag, Stomfa. Csuha István földbirtokos, ny. főispán, Szobrán c. Egry Ferenc, a Ruszinszkói Magyar Kisgazda Párt elnöke, Nagygejőc. F o r g á c h Antal földbirtokos, országos magyar jogpárti vezérlőbizottsági tag, Pod­­recs á n y. Q i 11 e r János dr. ügyvéd, a szindikátus ügyvezető igazgatója, Losonc. H e r t s k o Jenő dr. ügyvéd, a Cseh­szlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga alelnöke, Losonc. bevess y László földbirtokos, S a j ó­­szárny a. J a b 1 o n i c z k y János dr. nemzetgyű­lési képviselő, Pozsony. Káler Tibor dr. ügyvéd, volt nemzet­gyűlési képviselő, Késmárk. K o r 1 á t h Endre dr., a Ruszinszkói Ma­gyar Pártok Szövetségének elnöke, Ung­­v á r. Kör m endy-Ékes Lajos dr. nem­zetgyűlési képviselő, a szlovenszkói és ru­szinszkói szövetkezett ellenzéki pártok po­étikai elnöke, Kassa. • A szindikátus utólag újabb tagokkal ki fog­ja magát egészíteni, mivel a közélet több kiváló­sága, akit erre fölkérhettek, eddig még nem nyi­latkozhatott. zást, mivel az kincstári területen történt, öt évi börtönnel büntették, Németország pedig a rendtartás dolgában odáig ment, hogy az ellenőrző közegeket fölhatalmazta, hogy min­den erdőn s mezőn talált fegyveres emberre, aki az első felszólításra nem áll meg, fegy­verét le nem teszi, hanem futásnak ered. azonnal lőhessenek. Szlovenszkón és Ruszinszkón a vadá­szati jog túlnyomó része a kincstáré és a községeké, azoknak évi bérjövedelme utób­biak részére nem kicsinylendö összeget kép­visel. Rendezett vadászati jogviszonyok és jogvédelem mellett e jövedelmek föltétlenül gyarapodni fognak; az államnak nemcsak ér­deke, hanem kötelessége is, hogy a községek érdekeit elsősorban óvja és védje. Mert ahol vad nincs, ott nincs vadászat, a terület el­értéktelenedik. következésképp a vadászati jog tulajdonosa elesik egyik biztos jövedelmi forrásától. Három év múltán odafajultak az állapo­tok, hogy egyes vidékek erdeiből eltűnt a nagyvad, őzállomány. Minden állam a vad­fajok kiirtása ellen védekezik. Az említett novellát hozzáértő bcnszülöttefc előzetes meghallgatása után törvényerőre kell emelni: •akkor a mi erdeinkben is helyreáll a rend és nyugalom, Szlovenszkó és Ruszinszkó pedig, az állam háztartásának megterhelése nélkül, néhány éven belüi ismét az a nemzeti park lesz, ami volt egykor, a háború előtt. A vadászati jogtulajdonosok és a nagy vadászérdekeltség nevében nyomatékosan ezt követeljük a nagy nyilvánosság előtt! Orosz Sándor. Lelley Jenő dr. nemzet^milési kép­viselő, az Országos Keresztényszociális Párt elnöke, N y i t r a. M á r i á s s v Tibor ny. főispán, Lőcse. Nagy Kálmán főorvos, a Ruszinszkói Országos Keresztényszociális Tárt elnöke, Nagyszőllős. N o v e k Béla gyáros, a Cseh-Szlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga el­nöke, Losonc. P e t r o g a 11 i Oszkár dr., a szloven­szkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, L o­­s o n c. R é v a y István földbirtokos, T a j n a. Rí eh tér János, római katolikus plé­bános, volt országgyűlési képviselő, Ipoly­­s z a k á 1 a s. Szabó Elemér földbirtokos, Rima­szombat. Szent-1 vány Józ~of nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt elnöke, B . i e. S z i 1 a s s y Béla dr. földbirtokos, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok adminisztratív elnöke, L o - s o n c. Szüllő Géza földbirtokos, volt or­szággyűlési képviselő, B a r c s f a. Tarján Ödön, gyáros, magyar jog­­párti vezérlöbizottsági tag, Losonc. Törköly József dr. ügyvéd, or­szágos magyar kisgazdapárti vezérlőbizott­sági tag, Rima szómba t. Tost Barna kanonokplábanos, az Or­szágos keresztényszociális párt elnöki taná­csának tagja., Kassa. SíésxvénajoHkirősi ®«II»Iw«$.*i Alulírottak szindikátust alakítottunk abból a célból, hogy a Prágai Magyar Hirlap személyt létesítsünk. Ezt a jogi személytfenmaradásának biztosítását szolgáló jogi részvénytársasági formában kivárniuk megalakítani s ennek a részvénytársaság részvé­nyeinek jegyzésére felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar közönségét. Részvények jegyzésével biztosítjuk a lap íentaríásához szükséges anyagi eszközöket és ezáltal tesszük lehetővé, hogy az itt élő magyarságnak egy oly központi fővárosi hírlapja legyen, amely nemzetünknek egyetemes érdekeit önzetlenül szolgálni és sikeresen előbbre vinni van hivatva. A lap megindítása előtt azért nem fordultunk e felhívásunkkal a magyar közönség­hez, mert azt óhajtottuk és azt találtuk helyesnek, hogy előbb a lapot ismerje meg a magyarság, tudjon bírálatot mondani felette, tudjon ítéletet alkotni jelentőségéről és végre, tudja kellően értékelni annak szükséges voltát. Immár négy hónapja annak, hogy a Prágai Magyar Hirlap megjelenik és naprnap után hűségesen felkeresi Szlovenszkó és Ruszinszkó egész magyar közönségét. A lap szellemének és értékének, megismeré­séhez , elegendő időnk volt. Döntsön most már a köztársaság területén élő egész magyar nemzet, hogy vájjon érdemes-e a Prágai Magyar Hirlap az összmagyarság támogatására, vájjon kivánaíos-e az, hogy a Prágai Magyar Hirlap továbbra is éljen és hogy továbbra is szolgálja az egész nemzet egyetemes érdekeit? Hogy a magyarság ezen döntését meghozhassa, elhatároztuk, hogy mi a magunk és mindazok nevében is, akik a lap éleire hívásában részt vettek, megindítjuk a „Prá­­gai Magyar Hirlap Sajíóvállalat R.-T.“ megalakításának a mozgalmát. A részvény­­társaság megalakításához szükséges egymillió korona alaptőkét 5C00 darab, egyen­ként 200 korona névértékű részvény kibocsátásával kívánjuk biztosítani. Az alapí­tási tervezetet egy kibocsátandó „nyilatkozat" foglalja magában. A részvényjegyzésekkel kapcsolatos munkálatok vezetésével Tel léry Gyula urat, a lap szlovenszkói szerkesztőjét bíztuk meg, akinek legmesszebbmenő -támogatá­sára a magyar közönséget felhívjuk. Bizton reméljük; hogy a magyarság átérzi kötelességét! Losonc, 1922 szeptember 24-én. Még Kíséri a maggar koncentrációs fnaigaitti Budapest, szeptember 30. (Saját tudósí­tónk távirata.) A politikai érdeklődés hom­lokterében még mindig a koncentrációs moz­galom áll. A törekvést sokféleképpen magya­rázzák. Az egységes párt szerdai értekez­lete óta a zavar még csak fokozódott, mert a történtekből mindenki a saját maga nézete szerint következtet. A 8 Órai Újság beavatott helyről arról értesül, hogy a mozgalomnak kizáróan gazdasági céljai vannak, politikailag semmi agresszivitása és pártbontó jellege nincsen. A mozgalomnak az egységes párt­ban többsége van, de ez még nem jelent bom­lást, mert a lap szerint a párt egy emberként Bethlen gróf mögött. Magyar minisztertanács. A drágaság és a kiviteli ügyek. Budapest, szeptember 30. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Tegnap miniszterta­nács volt, amelynek napirendjét a drágaság j és a kiviteli ügyek foglalták le. A pénzügy­­miniszter a közélelmezési és a földmivelés­­iigyi miniszter terjesztett elő több javas­latot a minisztertanács elé. A pénzügyminisz­ter javaslata a köztisztviselők délutáni mun­kadijának felemelésére vonatkozik. A köz­­élelmezési miniszter a fővárosi inségakció kiterjesztéséről s a földmivelésügyi miniszter a kivitel szabályozása ügyében terjesztett elő javaslatot, amelyet a pénzügyminiszter­nek adtak ki azzal, hogy tegyen részletes jelentést a javaslatról. Ezenkívül szóba ke­rültek még azok a hírek, melyek főképpen a tőzsdén kerültek forgalomba, amelyek sze­rint Magyarország külpolitikájában rövidesen változás fog bekövetkezni. A minisztertanács megállapította, hogy a hírek teljesen alapta­lanok. A kivitel szabályozása tekintetében a minisztertanács arra az álláspontra helyez­kedik, hogy egyes cikkek kivitelét megen­gedi, az élő állatok kivitelét olyképpen szán­dékszik csökkenteni, hogy a kiviteli illetéke­ket 30 százalékról 50 százalékra emeli fel. A kivihető élő marhaállományt azonban nem kontingentálja. A takarmánykiviteli tilalmat továbbra is fentartja. Uj párt alakult Magyarországon, Budapest, szeptember 30. (Saját tudósí­tónk távirata.) Tegnap délurán Budapesten „48-as Földmives és Munkáspárt*4 címmel el­lenzéki agrár- és demokrata párt' alakult. Az uj párt ideiglenes elnökévé Meskó Zoltánt és Szakács Andort választotta meg. Az uj párt programjában a legteljesebb szabadságjogo­kat, a demokratikus és radikális földbirtok­reformot, a bankuralom megdöntését, a köz­teher igazságos elosztását és a drágaság elleni kérlelhetetlen harcot követeli. Ez utóbbi cél elérése érdekében mozgalmat indítanak, hogy a nemzetgyűlést azonnal összehívják. Az uj párt az osztály és a társadalmi béke alapján áll és elitéi minden heccpbütikát. Af alakulásban Meskó Zoltán, Szakács Andor., Bakó Imre, Rákóczy Ferenc, Kiss Menyhért és Cserti József nemzetgyűlési képviselő vesz részt. A magyarországi szabadk"£iüvesek helyzete. ^ Reverson nagymester Budapesten. Budapest, szeptember 30. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék mai száma éles támadást intéz Bánffy külügymi­niszter ellen abból az alkalomból, hogy genfi tartózkodása alkalmából állítólag érintke­zésbe lépett Reverson genfi egyetemi tanár­ral, a nemzetközi szabadkőműves páholy­­szervezetek nagymesterével s meghallgatta azt a kérelmét, hogy a magyar szabadkőmü­­vespáholyok működését tegyék újból lehe­tővé és adják vissza a lefoglalt épületeket és helyiségeket. Az Uj Nemzedék szerint Bánffy Reversonnak azt a tanácsot adta, hogy ké­relmével keresse fel Budapesten Bethlen István gróf miniszterelnököt. Reverson erre eljött Budapestre és először Rakovszky bel­ügyminiszternél akart tisztelegni, aki azon­ban, midőn meghallotta, hogy miről van szó, nem. fogadta. Úgyszintén nem fogadta Beth­len miniszterelnök sem. Reverson végül Kle­­belsberg kultuszminiszterhez fordult, aki az egyetemi tanárt ma délelőtt fogadta kihall­gatáson. Diszkard Kemai pasának, Budapest, szeptember 30. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) A székesfőváros leg­közelebbi közgyűlésén Kazay László' bizott­sági tag indítványozni fogja, hogy a törvény­hatósági közgyűlés a testvér töröknemzet s Kemai pasa ragyogó győzelmei alkalmából üdvözletét tolmácsolja és diszkardot küldjön a pasának. J?L

Next

/
Thumbnails
Contents