Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-01 / 100. szám

fO Vasárnap, október 1. iJ?fí«V3^USRni NAPIHIREK Naptár. Naptár, óh rég! naptár, Te mézzel teli kaptár, Sok pirosbetiis dátum, Ki messze, messze hagytál. Régi virágvasárnap És régi május első, Pünkösdnek piros láza, Langyos urnapi eső, Zsibongó Szent István-nap, Kisasszonynapi búcsú, Őszi barck az ágon, Halovány, gyenge húsú. November ravatalán, Gyertyás halottak napja, Csendes karácsonyoknak, Békét csurgató csapja. őh messze lépett hangok, Óh messze hangzó léptek, — Naptár vagyok, akiről Minden lapot letéptek. Falu Tamás. Október. Holnap bizonyosan tájékozunk vele. Eljön az életünk randevúiára, mert a természet törvény­szerűen parancsolja neki. Holnaptól harminc rö­vidülő napon keresztül a miénk lesz ő: Október, az öregedő év ideges, szenvedéllyel fűtött, her­vadó, langyos szerelmü asszonya. Mi sok minden­hez hozzáedzett magyarok az életvivőrök rneg­­szokottságával megyünk a találkozóra. Pedig ismerjük a találkozásunk partnerét, meg is éget­tük a lelkünket egy vele töltőt éjszakán, mikor őszi rózsával bontott el bennünket, mikor hangur latokkal és reménységekkel fűtötte a lobbanékony fantáziánkat s emlékezünk jól, egészen tisztán ar­ra, hogy másnap keserű szájízzel és a kiábrándu­lás csömörével ébredtünk. Felébredtünk és megtudtuk, hogy talmi szók­kal borított el, hogy az őszirózsás hangulata já­ték volt, hogy a kedvenc virága nem az a fodros szirombóbita, de a kábító, kegyetlen vörös szek­­sű, mely a vérrel való permetezést szereti. És rájöttünk arra, hogy kijátszott bennünket. Hogy másnak adta az igazi szerelem tiizét, hogy volt egy örömlegénye, akinek a karmába hajtott ben­nünket: könnyen szerelmes, csókolni szerető, puha szivü magyarokat. Október asszony megcsalt, lépre vitt . . . Október asszonnyal ha találkozunk csak az ildo­mos kényszerűség emelteti meg a kalapunkat * Furcsa és szokatlan, hogy a politikusnak ez­zel a kérdéssel kell bíbelődnie: miért van hatásuk a természetteremtette évszakoknak az emberi életközösség jelenségeire, az emberi életkom­plexumot mozgató politikára. Mert hogy a hatás megvan, arról a történelem tanúskodik. A történelem beszél arról, hogy a friss, me­rész és tiszta tűzben fogant politikai mozgalmak, a nagy és ideális akaratok kitörései, a szabadság utáni vágy heroikus exploziói tavasszal ismétlőd­nek meg. Talán azért, mert ekkor buzog fel a természet ősereje, talán mert ekkof kövéredik \ bimbóba a téli szunnyadásban rejlő sok elnyomott lm élet, talán mert az uj viruiás láza akkor kergeti \jorróbban a vért s a vér parancsol az akaratnak. \ A történelem példái úgy mutatják, hogy ősz­­s&eJ kavarnak vihart a csalfa eszmék, vagy a tisz­ta elvek hazugjai. Talán azért, mert ekkor beteg a terntészet organizmusa, kimerült a nyári termé­kenységben. a kiéítség fáradtságában s leheve­­redni készib « téli erőgyűjtésre. Ez a letargikus, ködös lelkű ftát^julut úgy látszik alakalmas arra, hogy a fáradt lelkeket úgy villauyozza fel, amint neki jólesik. Talán ezért volt egyszer egy márciusunk és egyszer egy októberünk. * A mi októberünk ... a bennünket érdeklő október ezelőtt négy évvel volt aktuális. Buda­pesten rendezte meg a maga diadalünnepét tör­ténelmi vágyak s a háborúban felgyülemlett kese­rűségek jelszavait. A jelszavak az ígéretek ezüstpapirosába voltak csomagolva s a széfmál­­lott közhatalom astóriai titánjai száguldó autókon szórták szét a diadalmas forradalom szépen ad­­jusztáit bonbonjait. A lelkünk fáradt volt, a szánk keserű a sikertelen hónapoktól, az idegeink vítus­­táncot jártak s njútott lélekkel és a háború helyett békét ígérő igék után kapkodva fogadtuk a pesti utca októberét. Nem gondoltunk arra, hogy van-e benne történelmi logika, vau-e morális magasren­dűség, vanak-e a lázban higgadtan építeni tudó vezetők, nem latolgattuk azt, meg vannak-e a forradalom nagyszerűségének és jogosságának kmkségszerü kellékei, későn vettük észre, hogy nincsenek meg. Későn jöttünk rá arra, hogy az október lázában a praktikus politika kimúlt s jött helyette a Károlyi degenerált enerváltsága, a Jászi szobatudós doktrínája, a Hock János frá­­zlszuhataga és Pogány terrortörekvése. És ezek az alapelemek építették íö! az októberi politikát, mely a természeti erők'vad kontraktjaként vörös márciusba fulladt. A történelmet elvégre emberek is csinálják s ezek a természet ellen is csinál­hatják. Az október hősei elbuktak. Sorsukban nincs tragikus erő, mert nem eszméért buktak el. Az október nem volt eszme, nem volt magasabb gondolat: kis emberek felfújt jelszava volt, nagy idők groteszk és katasztrofális politikai stikllje volt. Mikor jött, hittünk neki, mint a szép asszony ígéretének, mikor az ölünkbe hullt, összetörte a lelkünket! Ugyanakkor volt egy másik október is. Nem önmagától kipattant és egy nép leikéből feltörő forradalom, de egy irányitó eszme: a népek ön­rendelkezési joga jegyiben átjátszott hatalmi for­dulat volt az az október, mely Prágában diadal­maskodott. Forradalom voit, mert forradalomnak neveztek abban az időben minden felfordulást, diadalmas forradalom volt, mert pozitívumok fa­kadtak nyomában. Ez az október a lelkűnkbe vá­gott, ezt az októbert érezzük a mindennap pergé­­sében, a beteg természet hisztérikus őszi forra­dalma elsöpörte az akaratunkat s a lelkünk mint a tépett fa zörög s Kant parancsát hajtogatja: A forradalomnak engedelmeskedni kell ... Engedelmeskedünk, de neheztelő szívvel gondolunk Rád: Szív nélkül számitó Asszony... Október. glm* — (A prágai meteorológiai intézel jelen­tése.) Időjóslás: Változó idő várható esőzés­sel, hűvösebb, friss szelekkel. m — (A ma! számból kimaradt cikkeink.) Az a lelkes tudósítói és munkatársi gárda, mely lapunk körül csoportosul, elismerésre méltó munkát végzett mai, ünnepi számunk tartalmi nívójának érdekében. 83 rendes tu­dósítónk és számos munkatársunk a kézira­toknak oly halmazát küldötte szerkesztősé­günknek, hogy azok felhasználásával három­szor oly terjedelmű lapot is tudtunk volna adni, mint a mai- A sok helyi tudósításon kí­vül teknikai okokból kimaradtak jelentős köz­lemények is, melyeket legközelebbi száma­inkban fogunk közölni. így kimaradt: Severus cikke, mely Magyarországnak a népszövetségbe való felvételével foglalkozik. J. M. Dietz san-sebastiani levelezőnknek rendkívül érdekes spanyolországi riportja. Forgách Gézának: A magyar ifjúság tra­gédiája cimii cikke. Ternyey Lászlónak berlini riportja a ber­lini egyetem magyar intézetéről. Rácz Pálnak, Tamás Mihálynak és Szent­­györgyi Ferencnek novellája. Kerekes Tibornak: Dohnány Ernő és a magyar opera című cikke. — (A prágai magyarokhoz!) A Prágában élő magyarok társadalmi és kulturális életének meg­teremtése s az összetartozás érzésének ápolása érdekében egy'' prágai magyar egyesület alakítá­sának terve merült föl. Hogy/ az életrevaló terv megvalósítható legyen, kérjük a Prágában élő magyarokat, hogy szíveskedjenek címüket lapunk szerkesztőségével (II.. Stepanská-ul. 40.) közölni. — („Fokozatosan beszüníetendők a ma­gyar iskolák.'*) Ezt a nagyhangú parancsot Pribicsevics Szvetozár szerb közoktatásügyi miniszter adta ki, akinek a kultúra iránt ér­zett nagy szeretetében még az s fáj, hogy a nagyszámú jugoszláviai magyarságnak volt egy-két középiskolája. A miniszter táviratban utasította az iskolaügyi hatóságokat, hogy: ..Fokozatosan beszüntetendők a nem állami tanítási nyelvű párhuzamos osztályok az ösz­­szes iskolákban, kivéve az elemi népisko­j Iákat." — (Vrbensky miniszter bepöröíte Bou-i esek dx. ügyvédet.) Ismeretes a Prágai Ma­­j gyár Hírlap olvasói előtt, hogy Boucsek dr. : prágai ügyvéd a szliácsi fürdővétellel kap­csolatban, amelynél az állam négymillió ko­ronával többet fizetett ki, mint amennyit ki kellett volna fizetnie, erősen támadta I Vrbensky közegészségügyi minisztert. Meg- I irta, hogy a miniszter lelkiismeretlenül járt ! cl és hogy az államot minisztersége alatt tiz­­: millió koronával károsította meg. Vrbensky miniszter a konkretizált vádakkal szemben még csak meg sem kísérelte a védekezést, hanem ehelyett rövid hirt helyezett el a cseh lapokban, hogy Boucsek dr. ügyvéd ellen rá­galmazás miatt port indított. — (Vasúti szerencsétlenség Lejtmeritz mellett.) Aussigból jelentik: Ma délelőtt 9 órakor a Leitmeritzből elindult személyvonat Lebusejn állomás elölt kisiklott. Két utas sú­lyosan, többén könnyen megsérültek. ; — (Elmentek Rozsnyóról a premontreiek.) Rozsnyóról jelentik: A premontreiek itt­hagyták a várost. Hosszú ideig, évszázado­kon keresztül tanították, szerették és terjesz­tették a magyar kultúrát. Sok nagynevű em­bert, tudóst és államférfit bocsátottak szárny­ra a rozsnyói gimnáziumból. De jött az uj államalakulat. Az iskolát bezárták, kaszár­nyát csináltak belőle és a premontrei atyák szomorúan rótták a városka szomorú utcáit: megvonták tőlük azt a jogot, hogy magyarul tanítsák a magyart. A múlt héten a jászóvár! prépostság részéről bizottság járt a városban és feloszlatta a rozsnyói rendházat. Az ódon épületből bérkaszárnyát csinálnak. A bútoro­kat társzekerekre rakták és kiszállították az állomásra. A kocsik zörgése éles fájdalommal markolt a szivekbe. Magyarok távoztak in­nen. Már csak egy premontrei kanonok ma­radt Rozsnyón, ő is rövidesen elmegy ... Nunn! indul az MTK versenyén. Hertzka Re­zső, az MTK atlétikai vezetője lekötötte leg­utóbbi külföldi utján Nurmit, a világhires finn futót az MTK legközelebbi nemzetközi verse­nyére. Nurmi mellett Backmann, a svédek leg­jobb futója, Jansson, a tizennégy méteren felül dobáló svéd sulydobó és Klumberg, a kiváló észt atléta is starthoz áll a versenyen. Klumbergről jelentik újabban, hogy múlt vasárnap Helfsing­­forsban megnyert egy tizes összetett versenyt, miközben 61 m 45 cm nagyszerű eredménnyel győzött a *gerelyvetésben. — (Nagy nyomorenyhitő mozgalom Buda­pesten.) Budapesti tudósítónk táviratozza: A népjóléti miniszter és a főváros közös nyo­morenyhitő mozgalmat kezd, amely belekap­csolódik a kormányzó által kezdett mozga­lomba-. Pénz helyett természetbeni javakat biztosítanak télire a nyomorgóknak. A fővá­ros a téli hónapokban tízezer szoptatós anya és apró gyermek részére szolgáltat ki tejes­­ételt, tízezer iskolásgyereknek az iskolában meleg ebédet ad, a kenheti népkonyhákban pedig ugyancsak tízezer munkaképtelen ebé­delhet meg. A melegedő szobákat is üzembe helyezik. A népjóléti miniszter a középosz­tálybeliek megélhetésének könnyítésére házi­ipari tanfolyamokat és foglalkoztató műhelye­ket szervez, a fővárosi lakosságnak pedig nagyobb mennyiségű, olcsóbb tüzelőanyagot, élelmiszert és ruhaneműt oszt ki. A mozgalom az államnak háromszáz, a fővárosnak pedig ötven milliójába kerül A mozgalmat novem­ber elsején kezdik meg. —• (Cseh-sz!ovák képviselő Belgrádban.) Megirauk annak idején, hogy Janics szerb képviselő, a szkuptsina elnöke, Prágában járt s meglátogatta a nemzetgyűlés elnökét. Most arról értesülünk, hogy Ühlir cseh-szlovák nemzetgyűlési képviselő Belgrádiba utazik és viszonozza Janics látogatását. — (Német keresztényszociális kongresz­­szus Reíchenbergben.) A cseli-szlovákiai né­met keresztényszociális párt október 21—23 között' Reíchenbergben tartja Ili. országos kongresszusát. A politikai helyzetet Mayr- Harting szenátor fogja ismertetni Rajta kívül a többi keresztényszociális képviselő és sze­nátor is beszél — (Uj hálókocsi árak.) Október 1-től kezdve a hálókocsik ára lényegesen csökken. Az elsöosztályu hálókocsi ára kilométeren­ként tizenhat fillér, a második osztályú háló­kocsijegy ára pedig kilométerenként tizenkét fillér. A legkisebb távolság, amelyre jegyet kiadnak, kétszázötven kilométer. — (Oroszország helyet kér a keleti konfe­rencián.) Párásból jelentik: A Petit Párisién sze­rint a szovjetkormány a Quai d‘Orsay-ra jegyzé­ket küldött, amelyben bejelenti igényét a keleti békekonferencián való részvételre. Nem valósiznii, hogy a francia kormány e jegyzékre válaszol. Ellenkező esetben is a válasz csupán negatív le­het, mert -a francia köztáraság a szovjetkor­­mányt mindeddig nem ismerte el. — (Feloszlatták a kommunista ifjúmun­kások szervezeteit.) A prágai rendőrigazgató­ság — a Rude Pravo értesülése szerint — a kommunista ifjúmunkások szervezeteit fel­oszlatta azzal a megokolással hogy a szer­vezet nem felelt meg a törvényes követel­ményeknek. A prágai központon kívül föl­oszlatták a reichenbergi és brünni fiókokat is. A rendőrigazgatóság úgy Prágában, mint a vidéki fiókoknál házkutatást tartott. Több beszédtervezetet lefoglalt. A beszédekben arra oktatták ki az ifjúmunkásokat, h-ogy a hadsereg ellen agitáljanak és a hadsereg tag­jaiba -a forradalmi szellemet oltsák be. A rendőrség hivatalos kommünikéje szerint a házkutatás és a szervezet feloszlatása az ál­lamügyészség utasítására történt. — (Szlovenszkó intelligenciájához!) A szlovenszkói zsidó főiskolai hallgatók segély­egylete a következő felhívással fordul Szlo­venszkó intelligenciájához: A diáknyomor, megszokott frázisa volt a háboruelőtti idők­nek. A diákok, mint az egész társadalom szellemi életének leendő vezetői, mindig sú­lyos anyagi gondokkal kellet, hogy küzdje­nek, dacára annak, hogy a diákság csekély, száma a diákszociális intézmények működé­sét rendkívül megkönnyítette. A diáknyomor relatív volt és inkáb képleges, szemben a mostani helyzettel A háború alatt feltorló­dott a matéria, mely egyetemet akart végez­ni s a mostani túlzsúfoltsága Európa egyete­meinek nagyrészt ennek következménye. A diákszociális intézmények elégtelensége agy eme körülménynek, mint a társadalmi áldo­zatkészség fokozatos kimerülésének hatása alatt mindinkább élesebben lép előtérbe. Egy páratlan idealizmus az, mely a nyomorgó di­ákokat arra készteti, hogy életük szellemi bázisát kiépitve, elősegítsék az emberek jó­létét, mely a szellemi vezetők lelkiismere­tességétől és tudományos képzettségétől nagymértékben függ. Ez a trancendens idea­lizmus szorirja háttérbe materiális nyomorult­nak fojtogató és állandóan kísérő érzését is: tudatvilágukban a kitűzött cél elérése gyö­keresedett meg és a legnymmasztóbb anyagi gondok sem voltak képesek megingatni őket ebben. Egy .fájdalmas és súlyos gond még­sem hagyja nyugodni: a könyv. A könyv, mely anyjukat és testvéreiket pótolja most nekik; a könyv, melyen át a világ hatalmas gépezetében fogaskerekekké válhatnak, amely képes elfeledtetni velük minden nél­külözést és mely nem engedi, hogy kikap­csolódjanak a világot átfogó nagy szellemi áramlatokból, — amely módot nyújt nekik arra, hogy tanulmányaik egyoldalúsága mel­lett, mint emberek is fejlődhessenek! Senki sem jogosultab arra, hogy olvasson, mint a diákság! Akinek könyv valaha is nyílj" tott egy boldog órát, az meg fogja érteni, mit jelent az 500 diák számára, ha évekig nem tud könyvhöz jutni. Aki szenvedett és vigasztalást talált, — aki csalódott önmagá­ban és élete megszépült folytatását látta egy könyvben, gondoljon ránk, prágai diákokra! Gondoljon ránk is és ne vonja meg tőlünk azt az örömet, mebret az élet durva kézzel zárt el előlünk s amelyért gyönge kárpótlá­sul könyveket kérünk most Szlovenszkó in­telligenciáitól! Prága, 922 szeptemberében. Hilfsverein dér ind. Hochschüler aus dér Slowakei. Praha I., Postfach 620-A kisantant ujabb kudarca a népszövet­ség előtt. Genf, szeptember 30. A népszövet­ségi tanács ma délelőtti ülésén Edveard elnök beterjesztette a népszövetségi tanácsba meg­választott uj államok jegyzékét. A kisantant nem kapott helyet a népszövetségi tanács­ban, mivel Jugoszláviára csak tizenöt sza­vazat esett s ezzel szemben Braziliára negy­venkettő és Kinára huszonhét szavazatot ad­tak le. — (Ruszinszkói kereskedők és iparosok tiltakozó gyűlése.) Ungvárról jelentik: Októ­ber 4-én a ruszinszkói kereskedők és iparo­sok tiltakozó gyűlést tartanak, amelyea Ehrenfeld Péter vicekormányzónak azzal a proklamációjával foglalkoznak, amelyet nem­régiben az árak leszállítása ügyében adott ki. — (Svájci követség Prágában.) A Ceské SIovo értesülése szerint Prágában svájci kö­vetséget állítanak fel Eddig Resident követ, aki a prágai konzulátus vezetésével is meg volt bizva, Bécsben tartózkodott. — (A pápa a szmirnai menekültekért.) A Havas-ügynökség jelenti: A pápa a szmir­nai menekültek részére a brindizi-i érsek ke­zeihez ötvenezer lirát juttatott. — (Az esperantisták tizenötödik világ­kongresszusa.) Az esperantista egyesületek tizenötödik nemzetközi kongresszusát, ame­lyen öt-hat ezer delegátus vesz részt, 1923. szeptember 2—9 között tartják meg Nürn­­bergben. OOOOOOOGOOGOOOOOQOOOOOGGOOOOOOGO 1 A svéd gyártmányú I I .H/UBA"iRéö(P Q a modern irógéptech­x nika legtökéletesebbje. i VezérKépviseli: 8. ADLER, FRAGII., Jungmanova 41 5 Tőkeerős képviselők ö Ó kerestetnek. 385 O ©OOOOOOOOOOOOOOOO0OOO00OOGOOO00O Akar luftot egg értékes nj magyar könyvet? mm ke okt 9-ig a negyedévi előfizetési dpi!

Next

/
Thumbnails
Contents