Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)

1922-10-12 / 109. szám

, Lloyd George az áldozati bárány. (g.) Prága, október 11. Harmadik napja annak, hogy felszínen tartja magát az angol politikai élet hivatalos vezetőjének: Lloyd Georgenak bukási hire- Lehet, hogy a háromnapos hir rövidesen va­lósággá érlelődik, lehet, hogy elvesz az ese­mények lavinazuhatagában. mint annyi sok más politikai kombináció. Ma mindenesetre az a helyzet, hogy a legkomolyabb angol és francia lapok foglalkoznak a bukás hírével és esélyeivel s hogy magának a bukásnak egészen megokolt és kézenfekvő politikai hátterét fedezhetjük fel. Az okokat: közvetlenül a legutolsó na­pok eseményei állították a döntő stádium előterébe, de a komoly politikai vizsgálódás felfedezheti azokat már előbb, ha látens stádiumban is, az angol belpolitikai és az európai politikai helyzetben. Ma tisztán a kiéleződött ellentétek kényszerű összeütkö­zéséről van szó, mely összeütközést a kö­zel Keletnek mozgalmas eseményei váltot­ták ki. Azok az események, melyek teljesen diszkreditálták Lloyd George keleti politi­káját, azt a politikát, mely az imperialiszti­­kus tendenciák tultengése volt, mely az élet­­képtelen sévresi szerződést napvilágra for­szírozta s amely nem Számolva az angol fenhatóság alatt álló keleti gyarmatok mo­hamedán lakosságának nemzeti érzéseivel, száműzte Európából a félholdat s az európai „beteg emberből44 ázsiai haldoklót akart csi­nálni. Azt a politikát, mely érdekszférájába kapcsolta a görögöket s amely nem riadt vissza a háborútól sem akkor, mikor merész céljait veszélyeztetve látta. Ez a politika nem talált összhangzatos támasztékot az angol belpolitikában és nem talált egyetértésre az antant-cég másik nagy beltagjánál: Poincarénál sem- Amikor tehát a keleti kérdés a történések síkjára került, mikor Lloyd George a tények súlya alatt el­vesztette politikájának ponderabilitását, fel­szabadultak azok a divergáló erők, melye­ket eddig lekötve tartott a belpolitikában az egyre bizonytalan külügyi helyzet, az antant­bán pedig magának az antantnak létkérdése. Az angol belpolitikában nem annyira a kormány válsága, mint inkább a kormány kettérepedésé okozza a bonyodalmat. Lloyd George kormánya a keleti kérdésben nem állt egységesen. Volt egy része, mely az elnök után ment, amelyet Churchill is támo­gatott, ez volt a törökellenes háborús frak­ció és volt egy másik párt, amely Curzon lordot, az angol külügyminisztert követte, amely Agliának izlám-érdekeltségére való tekintettel igyekezett a törökökkel kompro­misszumos lehetőséget keresni. A két irány­zat harca már régebben fölsőt s Lloyd George mögé sorakoztak a liberálisok, Curzont • kö­vették a konzervatívok. A kormánykoalíciót képező pártok útja tehát a keleti kérdésben kettévált s ez annál természetesebben kö­vetkezhetett be, mert a két párt koalíciós elhelyezkedése már régóta nélkülözte a ter­mészetes erőelosztást. Amig a háborúban a liberális rész volt az erősebb, — sőt ez volt az Asquith-kormány tulajdonképpeni magva — addig az utolsó három év kvalitátive és kvautitative egyre erősebb konzervatív jel­leget adott a kabinetnek. Ha hozzávesszük ehez a munkáspártoknak heves agifáCiöját Lloyd George politikája ellen, akkor tisztán áll előttünk az, hogy a keleti események természetszerű előzményét képezik Lloyd George bukásának. • De megvannak ezek a természetes okok az antant keretén belül is. Franciaországnak már régen kellemetlen -.volt Lloyd George politikája, mely veszélyeztette az antant­alakulás egységét és amely, amikor ^ a sév­resi szerződés kemény végrehajtásához fel­tétlenül ragaszkodott, ugyanakkor szívesen a többi szerződés kötőfékein is. Az angol bel­politikai bonyodalom tehát kapóra jött a tö­rökbarát Franciaországnak ahoz, hogy Cur­­zon számára megadja a diadalmas megoldás lehetőségét és ezzel alátámassza annak az angol óllamférfiunak pozícióját, akinek bel­­politikailag komolyabb hátvédje van,' aki a keleti kérdésben vele tud menni s a nyugati problémák körül talán egyelőre kevesebb vizet fog zavarni, mint a ravasz és küzdel­mekre kész Lloyd George. A régen vajúdó angol-francia ellentét áldozata lesz tehát Lloyd George. El fog tűnni, hogy az antant mesterséges konstruk­ciója továbbra is fenmaradhasson, hogy Poincaré az európai politikában biztosít­hassa a maga szupremáciáját- Ez a politikai esemény mélységes csalódás lehet azok szá­mára, akik abban a- meggyőződésben néztek az európai politika holnapja elé, hogy Lloyd j George lesz az a fordulópont, melyen ke- i resztül uj fejezet következik az európai tör­ténelemben. Az események lassan érlelőd­nek és a történelem nem ismer vakmerő ar­tistaugrásokat. Az evolúció törvénye lassan málasztja szét az összekovácsolt politikai alakulatokat s egy államíéríiu léte vagy nemléte lehet egy stádium az evolúciós fo­lyamatban, de nem jelenti feltétlenül az ala­kulatnak teljes felborulását. Az antant nincs Lloyd Georgehoz varrva és nem Poincaré j testesíti azt meg. Az antant vétkes törté­nelmi tévedés, melyet csak maga a történe­lem reparálhat tökéletesen. Lloyd George bukásának lesz ugyan történelmi jelentő­sége, de ez nem reparációja magának a tör­ténelmi tévedésnek, sőt inkább alátámasztá­sát jelenti az antant egységének. Vlliarek ajegosziáv polífiftaí ílélftcis. Szabadka, október ló­(Saját tudósítónktól.') A jugoszláv belpolitikai élet viharokkal teljes. Kormányválság • és bonyo­dalmas politikai problémák uralják a helyzetér. Az elmúlt napok ennek a zavaros helyzetnek je­gyében folytak le. . E hónap végén a borvátok urai lesznek területeiknek. Radics horvát autonómista vezér, a Siobodni Dóm vasárnapi számában nyilatkozatát jelente­tett meg, mely arról szól, hogy a kormánynak föltétlenül el kell hagyni helyét , és közli, hogy a lap legközelebbi számában részletesen ki fogja fejteni e kijelentéseknek okait. E hónap végén — Írja Radics — egész Európa meg fogja látni, hogy a horvíR és szerb nép kedvezően fogja intézni egymáshoz való vi­szonyát és a borvátok teljesen urai lesznek sa­ját területeiknek. Rádiós beígért nyilatkozatát óriási érdeklődés előzi meg. Korrupcióval vádolják a hadügyminisztert. Prága, október 11. A mudaniai megegyezést aláírták. Ezzel Törökország úgy látszik, vérontás nélkül ér­te el nemzeti céljai egy részének megvaló­sulását, A szükebö értelemben veit keleti konfliktus ezzel elirrtézettnek is tekinthető, további fejleményei azonban beláihatatlanok. Részben a konfliktust előidéző ókok, részben annak következményei ma már Londonban és Moszkvában érezhetők a legerősebben. Lloyd George lemondásával és annak ckai: I val lapunk más helyén részletesen foglalko­zunk; azonban az orosz szovje'tkórmány, amely a feketetengeri száílitóhajók révén az angonai kormányra igen erős nyomást tud gyakorolni, bizonyára uerr fogja kihasználat­lanul hagyni az alkalmat, hogy egyre növek­vőben lévő keleti presztízsét erősítse. A fran­cia közeledési kísérletek, az angol sajtó egy részének, így a nagytekintélyű Manchester Guardiannek, az az óhajtása, hogy Oroszor­szágot feltétlenül vonják be a keleti kérdés végleges megbeszélésére, mind Oroszország különösen kedvező helyzetére vezethetők vissza. Mustaía Kema! pasára a mohanredán­­ság vezetői állandóan oly irányban igyekez­nek hatni, hogy a török nemzeti célok eléré­sére ne riadjon vissza a fegyveres beavatko­zástól sem s az Arábiából, Perzsiából, Egyptómból érke­zei harcias hangú felhívások mögött a mosz­kvai kormány diplomáciája áll, amely az angorai kormányt Angliával, Angliát pedig a íenyege’.ő panizlám felkelés fenyegetésé­vel tartja sakkban. A békeszerződések labilis alapján álló Európában a keleti kérdés következményei egyelőre be sem látható következményekkel járhatnak. angol kormánnyal, bogi'- elfogadja a görög kormánynak azt az ajánlatát, hogy átvegye Görögország diplomáciai képviseletét a nyu­gati államokban. Kijelentette, hogy Görögor­szág a jövőben is azon fog igyekezni, hogy a Balkán békéjét megóvja. Lloyd George feloszlattatja az angol parlamentet. London, október 11. (Saját tudósitónk tele­fonjelentése Bécsen át). A Reuter-ügynekség az angol kormányválságról szóló híreket illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján a leghatá­rozottabban megcáfolja. A keleti kérdésben elö­­j Idézett helyzet miatt Lloyd George azzal a terv­vel foglalkozik, hogy az angol parlamentet még ebben a hónapban feloszSaítatja és uj választá­sokat irat ki. A görög delegáció békülékeny. j Konstantinápoly, október 11. (Havas-) A mudaniai jegyzőkönyvben megállapítják, hogy a görögöknek Tráciáí két héten belül ki kell üriteniök. Tegnap este hét órakor a szövetséges tábornokok átadták ízmed pasá­nak az előző ülés jegyzőkönyvét, aki meg­ígérte, hogy azonnal közölni fogja azt az an­gorai kormánnyal és haladéktalanul választ kér. A görög delegáció kijelentette, hogy a szövetségesek javaslatait csak azzal a felté­tellel fogadja el, ha Tráoia 'kiürítésének ha­táridejét meghosszabbítják s hogyha a Marica mellett épségben maradnak az 1916-ban ér­vényben volt határok. A görög delegáció bé­­kül'ékeny magatartása általában kedvező be­nyomást keltett. Kemál Angorában. Mint a Havas-ügynökség jelenti Konstair tinápolyból, a mudaniai konferencia utolsó ülésén a szövetséges tábornokok teljes egyet­értésben működtek együtt. A Tfácia kiüríté­séről szóló jegyzőkönyv 14 cikkét a szövet­ségesek utasításainak megfelelően szövegez­­ték meg. A szövetségesek hét zászlóaljnyi katonasága fogja. Tráciában a rendet fenn­tartani $ a bevonulást harminc napon belül megkezdik, azonban lehetséges, iiQgy ameny­­nyiben Görögország Tráciát teljesen kiüríti, ezt a' terminust megrövidítik- A jegyzőkönyv” ben meghatározták a semleges zóna határait, amelynek tiszteletben tartására az angorai kormány is kötelezte magát -s-am^ivef részle­tesebben vegyes bizottságok fögnak megha­tározni. A megegyezés az aláírás után három nappal lép életbe. Yenizelosz Londonban. London, október 11. (Saját tudósítónk te- 1 cdonjelentése Bécsen át-) Venizelosz ma rég-Londou, október 11. (Saját tudósitónk te­­kuonjelentése Bécsen át.) A Morning Post je­lenti: Mustaía Kema! pasa tegnap visszatért Mudaniábó] Angorába, hogy a török nem­zetgyűlésnek beszámoljon a mudaniai ta­nácskozásokról. Vörös zászlók alatt vonultak be a forrongó görög katonák Drinápolyba. London, október 11. (Saját tudósítónk tele­­fonjelentése Bécsen át). A Reuter-ügynökség je­lenti: A Drinápoly előtt állomásozó görög ka­tonaság körében nyílt forrongás tört ki. A kato­naság megtagadta a tisztek parancsának teljesí­tését és bevonult Drinápolyba. Az iizeleteket ki­fosztották, a várost csaknem teljesen kirabolták és egyes részeit felgyújtották. A fellázadt kato­nák igen sok polgárt megöltek. A lázadók eltá­volították rangjelzéseiket, vörös zászlók alatt vonulnak és kommunista dalokat énekelnek. Parlamenti körökben sok szó esik egy nagy visszaélésről, melyet Becsben követtek el a kor­mány megbízottai. Bizonyos hadianyag-beszer­zésről van szó, ahol a megbízottak províziói kö­töttek ki a szállítóktól a maguk részére. A bot­rány úgy pattant ki, hogy Jaksics ■ Szveta, a j „Stampa“ cimü lap volt főszerkesztője • néhány ! szállítót bepírelt ki nemi fizetett províziók miatt, í. A „Politika'4 szerint parlamenti körökben 'egé­szen biztosan tudni vélik, hogy a . visszaélésekbe Vászios tábornak hadügyminiszter is bele van keverve és az ő neve is rajta van azoknak a lis­táján, akik közvetítési dijakat kapták az egyes kiütő.ú: szállítóktól. Vászics hadügyminisztert. a radikális saRó már régen a: legsúlyosabb vádakkal illeti. Az a körülmény, hogy a legtekintélyesebb demokrata lap fordul ■ ellene ezzel a váddal, a. támadásnak nagy fontosságot biztosit. Vászicsot •mmJket Kor­mánypárt végleg elejtette. A demokrata „Pravda44 értesülése szerint po­litikai körökben az a kívánság merült föl. hogv a kormány reorganizációja esetén a hadügym'­­niszter személyében is változás történjen. Mint uj hadügyminisztert, MiroszavljeviCs' Mirko- és Pcsics Petár tábornokot emlegetik. A korvát-szerb viszony. Belgrád, október 11. Politikai körökbe i a demokrata' párt kedden megtartott tanács­kozásait a legnagyobb érdeklődéssel figyelik, miután annak eredményétől függ nem csu páti a Pasics-korinany, hanem a jelenlegi kormányrendszer lenmaradása is, amely az egyes ellenzéki pártok, különösen a horvái blokk ama követelését, hogy az alkotmányt revizió alá vegyék,- a leghatározottabban elutasította. A, tegnapi nap folyamán a demokrata párt megkezdte annak a konfliktusnak a tár­gyalását, .amely a horvát kérdésben elfogla­landó taktikára vonatkozó véleményeltérés­ből keletkezett. Sumenkovics képviselő a vi­tát nagy figyelemmel hallgatott hosszabb be széddel kezdte meg, amelyben hangoztatta, hogy a horvátok helyzete sok veszélyt rejt rm _ában, miután az államhoz csupán mekani­­kusan vannak kötve. Szükség van arra,, hogy ez az összeköttetés morális és barátságos legyen. Davidovics pártvezér (Zágráb) kijelen­tette, hogy mivel a belpolitikai helyzet nevn kedvező, minden kivezető utat örömmel kell • üdvözölni. Grizogone dalmáciai horvát kép­viselő kifejtette, hogy a dalmáciai demokra­ff® ül Sll a korona? Okt. 11-én fizettek 100 cseh-sziovák koronáért: Zürichben 18.35 svájci frankot Berlinben 8689.10 német márkát Bécsben 254700.00 osztrák koronát g'ano nn________i______ Zy^jöyáv^r z­­..éviowmTM ^ • Prága, csütörtök, 1922. október 12. Ém & ;$á ÉÉ* iföPóg egész évre liOO Ive, félévre 150 Ke M /mm Jfe# fi ír H szsö^enszlí©! és siövcíhezetl Ellenzéki PáráoB ps&üíi&ai nap§B®pfa Szlovenszkói szerkesztő: & veieiős szerkesztő: TEILÉRY GYULA Főszerkesztő: PETRÖGAiLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. illáin* a üiMaiai jctgiGMagrct. Lloyd George uj választásokra gondol. — Bolsevik! lázadás a görög hadseregben.

Next

/
Thumbnails
Contents