Prágai Magyar Hirlap, 1922. október (1. évfolyam, 100-118. szám)
1922-10-04 / 102. szám
Szerda, október 4. 1845 április elsején indult el Petőfi a pesteperjesi gyorsszekeren a inai Szlovenszkóra, hogy Eperjesen meglátogassa Kerényi Frigyes barátját, Tompa Mihály, mint nevelő, szintén ott lakott akkor. Itt dalolta meg a három-egylélek poéta az „Erdei lakot“ s innen indult egy hónap múlva Petőfi felvidéki kőrútjára, Branyiszkó, Lőcse, Késmárk, Igló, Rozsnyó, Rimaszombat, Aggtelek, Kisfalud, Várgede, Losonc, Fülek, Gács, Ajnácskő, Vecseklö, Somoskő, Salgó voltak a főbb stációi, illetve kirándulóhelyei egészen junius 22-ig, amikor Losoncról Balassagyarmaton és Vácon át ismét Pestre indult. Másodszor is járt nálunk. 1847-ben újra nyakába veszi a világot a „csavargónak született" poéta s junius 1-től 13-ig végigjárja újra a kedves tájait: (Vác), Losonc, Rimaszombat, Beje (Tompa Mihálynál), Murányvár, Tornaija, (Putnok, Miskolc, Szerencs, Sárospatak), Széphalom, Királyhelmec, Lelesz, Ungvár, Munkács, Beregszász, Badaló, (Cseke, Zajta, Peleske, Szatmár) jelzik útirányát, szive választottjához és nemsokára nejéhez Erdődre. Lehetetlen, hogy azon családok hagyományaiban, akiknek szülei, nagyszülei Petőfit vendégül látták, ennek a két útnak az emléke ne élne. Az emlékek nagyrésze valósziniileg napvilágot is látott már, vagy a Petőfimuzeumban van átadva a halhatatlanságnak. Nem baj, ma érdemes újra fölmelegiteni ezeket az emlékeket. Az Úti jegyzeteiből és az Úti leveleiből kicsillanó jókedv és jólérzés tanúságot tesz arról, hogy Petőfi nemcsak azért a miénk, amiért minden magyar emberé: mert az érzései és gondolatai minden magyar ember érzés- és gondolatvilágából fakadnak, hanem azért is, mert — ha rövid ideig is — Petőfi, az ember is a miénk volt. Itt élt közöttünk nemcsak a szelleme, de itt élt közöttünk az önérzetében megsértett, a kritikusok és irigyek hadától üldözött, nálunk pihenést kereső és megnyugvást találó ember! Ha a különböző lapokban elég bőséges anyag fog közre kerülni Petőfi itt tartózkodásáról, e sorok kibocsátója az ő meglévő adataihoz csatolja, szorgalmasan összegyűjti azokat s azt hiszi, a szlovenszkói magyarság legméltóbb hálalerovása lesz a költő emléke iránt, ha ezeket egy emlékkönyv keretében közreadhatjuk. A második célja a rovatnak a centennárium méltó megünneplésének előkészítése, az ünnepségek részletekig menő megbeszélése. Erről legközelebb! * S A jugoszláviai magyar párt válasza-Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói egyesült ellenzéki pártok vezérlőbizottsága táviratban üdvözölte a jugoszláviai magyar pártot megalakulása alkalmából. Szabadkai tudósítónk most arról értesít, hogy a Cseh-Szlovákiában élő magyar kisebbség lelkeshangu üdvözletét ma S á n t h a György dr„ a Magyar Párt elnöke távirati válaszban köszönte meg a jugoszláviai magyarság nevében, amely közös sorsban biztató szeretettel gondol a cseh-szlovák köztársaságban élő testvéreire. mappát a leány nevével. Levelet is irt, választ azonban nem kapott. Mi történt vájjon? Napokig törte a fejét rajta, míg végre rájött. Valahol, messze, a szemhatáron túl, ott, ahol a zöld karéj másik lejtője nyúlik alá az alföldnek, talán egy másik fűrésztelepen berreg a varrógép. S talán egy másik dijnok nézi azt a borzas, szőke, aranyos fejet. A dijnok a homlokához kapott. — Persze! Ez ennek a leánynak a sorsa ... A kenyér, a kenyér, az az átkozott és mégis áldott kenyér ... És összeroskadt benne valami. Valami fantasztikus építmény vált romhalmazzá egy pillanat alatt és ez maga alá temette a szivét. Nem bírta el. A turbina hidján állva hideg nyugalommal nézte az alázuhanó vizkévéket, melyekből szürke vizhamu szóródott szét a búgó turbina körül. Jól esett, ha nézhette. Elaltatta a fejét és belepte a vizpor az arcát. Azután rágondolt a halálra. Az egyedül üdvözítő végre, a melyen túl nincs többé gyötrő szerelem . . . Ha úgy áthajolna a korláton, mely mögött oly köíelességszerüen siklik tova a víz, odaérne a napfénytől sziporkázó zuhatagba és elnyelné öt a feneketlen ür, azzal a romhalmazzal együtt, amelyet magában hord. Pillanatra izgató vágyat érzett a mélység után. A halál ismeretlen birodalma csalogatta. A zugás, mely körötte betöltött mindent, elhódította . . . Mintha, mintha ott előtte, a hidegen forrongó habokban, a szürke, csillogó vizhamu alatt a leány arcát látná . . . Tekintetük egymásba szalad és összefonódik... rmwMjtrrrfx.} ■ i i ~i minin— iwii—ii ma \u\m Az $ ftöiigaigafM csoílaMgár. Városaink lefokozása. — Uj közigazgatási járások. — Kassa-megye beosztása* Prága, október 3. A hivatalos lap mai száma közzéteszi a csehszlovák köztársaság kormányának három rendeletét, amelyek harmincegy rendezett tanácsú várost, továbbá Komárom és Selmec- és Bélabánya törvényhatósági joggal felruházott városokat nagyközségekké fokozzák le és ezeket a városokat részben egy már meglévő, részben pedig egy most megalkotott uj járáshoz csatolják. Városaink halálos Ítéletével egy időben a rendelet Kassa székhellyel mintegy kísérletképpen az első nagymegyét létesíti, amelyhez azonban az eddigi tervekkel ellentétben nem csatolja Szepesmegye gölnicbányai járását, amit a megyéjük egységéért küzdő szepesiek bizonyosan örömmel fognak tudomásul venni. Végül pedig a harmadik rendelet számos község eddigi közigazgatási beosztását megváltoztatja, amikor ezeket részben uj járáshoz, részben más megyékhez csatolja. A három rendelet részletes intézkedései alább következnek: csént a trencséni, Nagyszombatot a nagyszombati, Szepesolaszit az iglói, Érsekújvárt az érsekujvári, Zólyom községet a zólyomi és Zsolnát a zsolnai járáshoz csatolják. A rendelet Modor és Bazin rendezett tanácsú városokat is nagyközségekké alakítja át ezek részére Modor székhellyel uj szolgabírói hivatalt létesít, amelynek járásához ezenkívül még Báhony, Czajla, Kissenkőc, bseszte, Csataly, Cserfalu, Grimád, Német és Tótgarab, ígrám, Erzsóbetkápolna, Csukárd, Limpak, Szentgyörgyujtelep, Pila, Sárfő, Nagysenkőc, Schwanzbach, Teerleny, Kárpáthalas, Dluha, Halmos, Ottóvölgy, Alsódiós, Felsődiós, Gidrafa és Istvánkirályfalva fognak tartozni, amelyeket a rendelet a szenei, illetőleg a nagyszombati járásból vetttki. UgyancsaJk nagyközséggé alakítja át a rendelet Körmöcbánya rendezett tanácsú várost is A lefokozott törvényhatósági városok. Az első rendelet megszünteti Pozsony, Kassa, Komárom, Selmec- és Bélabánya törvényhatósági jellegét s Pozsonyt, Kassát rendezett tanácsú városokká, Komárom, továbbá Selmec- és Bélabánya városát pedig nagyközségekké fokozza !e. Komárom nagyközséget a rendelet a komáromi járáshoz csatolja. Selmec- és Bélabánya részére külön szolgabirói hivatalt létesít, amelynek területéhez Selmec- és Bélabánya, továbbá az eddigi korponai járásból Szent-Antal, Illés, Tópatak, Szitnyató, Berencsfalva, Béld, a báti járásból Hegyeshely, Gyökös, Bacsófalva, Bagyán, Kalászi, az eddigi zólyomi járásból Zólyomkecskés, a garamszentkereszti járásból pedig Irtványos, Magyarmocsár, Teplafő és Saskőszékely községek fognak tartozni. Az uj selmec- és béíabányai járás az eddigi Hontmegyéhez fog tartozni. A volt rendezett tanácsú városok uj közigazgatási beosztása. A rendelet Bártfa, Szepesbéla, Breznóbánya, Besztercebánya, Göímobánya, Jolsva, Szeigyörgy, Késmárk, Léva, Lőcse, Losonc, Nyiíra, Igló, Szepesváralja, Eperjes, Rozsnyó, Rózsahegy, Kisszeben, Trencsén, Nagyszombat, Szepesolaszi, Érsekújvár, Zólyom és Zsolna rendezett tanácsú városokat nagyközségekké alakítja át. Bártfát a bártíai, Szepesbélát a késmárki, Breznóbányát a breznóbányai, Besztercebányát a besztercebányai, Gölnicbányát a gölnicbányai, Jolsvát a nagyrőcei, Szentgyörgyöt a pozsonyi, Késmárkot a késmárki, Lévát a lévai, Lőcsét a lőcsei, Losoncot a losonci, Nyitráí a nyitrai, Igiót az iglói, Szepesváralját a szépé svár aljai, Eperjest az eperjesi, Rozsnyót a rozsnyói, Rózsahegyet a rózsahegyi, Kisszebent a kisszebeni, Trenszájuk összeér és karjuk szorítja egymást... Egy pillanat és a dijnok átdült a korláton... Kitárt karokkal zuhant a habok közt látszó fantazmagóriára és volt, nincs . . . Elnyelte a tajtékzó vizzuhatag, melyen túl egyhangúan búgott a turbina . . . A dijnok még érezte a vad ölelést, amely hideg volt és halálos. Jól esett égő testének ez a tulvilági kéj, de levegő, levegő, az nem volt. Azt pedig igen áhította. A dühöngő vizorkán vadul forgatta. Pár pillanat volt csak, de a toprongyos dijnok századokat élt át, csak azért, hogy a következő pillanatban meghaljon . . . A zsilipőr azonban éppen akkor nyúlt hozzá a vaskerékhez. Nyikorogva ereszkedett alá a zöld mohás fafüggöny. Pipájának füstje alig szállt el a feje körül, az utolsó kanál víz is leszaladt a turbina mögé és a dijnok ott maradt az üres duzzasztó síkos deszka fenekén. A zsilipőr észrevette és kihúzta. Lefektette a patak partjára és megvigasztalta: — Na, nincs baj . . . Ha pár pillanattal később engedem le a zsilipet, akkor az ifiur most szent Péterrel alkuszik a bebocsátás felől . . . Különben itt van egy levél ... A jányom hozta a mai postával . . . biztosan az a kisasszony küldi, aki nyáron itt vótt... A nap végignézett mégegyszer a világon és a dijnok csapzott haját aranyabroncsba fogta. A gyepen meg ott feküdt a levél, mely fölött egy árva, buta fiú sirdogált. és Körmöcliget, Lucski, Barskapronca, Blajfusz, Jánoshegy, Ófelfalu, Sváb, Kunosvágása községekkel együtt egy Körmöcbányán ideiglenesen létesített járáshoz csatolja. Nagyközséggé fokozza le a rendelet továbbá Szakolca, Rimaszombat és Poprád rendezett tanácsú városokat is. Szakolcát a holicsi járáshoz csatolja, amelynek székhelyét Szakolcára teszi át, Rimaszombatot pedig a nyustyai járásba kebelezi be, amelynek Rimaszombatban lesz a székhelye. Poprádot a rendelet a szepesszombati járáshoz csatolja s ennek székhelyét Szepesszombatról Poprádra helyezi á* A rendelet végül Korpona, Újbánya, Dobsina, Lejbic és Nagyrőce volt rendezett tanácsú városokat, amelyeket már régebben nagyközségekké fokoztak, bekebelezi a járásokba. így Korponát a korponai, Újbányát a garamszentkereszti, Dobsinát a rozsnyói, Lejbicot a késmárki és Nagyrőoét pedig a nagyrőcei járáshoz csatolja. Az uj Kassa-megye. A második rendelet Abaujtorna, Sáros és Zemplén vármegyét az Ung-vármegyébói hozzácsatolt részekkel együtt Kassa székhellyel egy megyébe egyesifi. Az eddigi Zemplén-vármegye az Ungvármegyéből hozzácsatolt résszel együtt ideiglenesen a kassai megyei hivatal Nagymihályon székelő ideiglenes kirendeltségének lesz alávetve. Az eperjesi s a nagymihályi árvaszék eddigi hatáskörével továbbra is femnarad. Nagyvitéz, Kisvitéz és Főnixhuta községeket a rendelet Kassa-megye területéből s a kisszebeni, illetőleg eperjesi közigazgatási járásból Szepesmegyéhez, még pedig a gölni'cbányai járáshoz csatolja. A rendelet közli az uj Kassa-megye közigazgatási beosztását. Az uj megye Kassa városán kívül tizenhét járásra oszlik és pedig a kassai, szepsi, eperjesi, bártfai, kisszebeni, felsővizközi, girálti, gálszécsi, királyhelmeci, varannói, nagymiháiyi, nagykaposi, szobránci, homonnai, mezőlaborci, szinnai és nagybereznai járásra. Egyes községek uj beosztása. A harmadik rendelet több megyében uj közigazgatási beosztást rendel el. így Trencsénmegyében, ahol a trencséni járásból Beczkó, Kalános, Kálnica, Kocsóc, Morvamogyoród, Vágrétfalva, Vágrákó, Alsószernye, Vágujfalava és Somszeg községeket a vágujhelyi járáshoz csatolja. Hontmegyében az ipolypásztói járásból Bajta, Garamkövesd, Helemba, Leléd, Vágszokoly, Kisgyarmat, Garampáld és Ipolykiskeszi községeket a komárommegyei párkányi járáshoz csatolja. A Kassa-megyéhez tartozó kisszebeni járásból Palonca, Hajtóka, Feketekut, Kormos, Kishárs, Szulin, Cirókaujfalu, Hoszszuvágás és Máté községeket a Szepesmegyéhez tartozó ólublói járáshoz csatolja. A rendelet a ratkói járást a ratkói főszolgabírói hivatallal együtt megszünteti és Baradnó, Dobrapatak, Gömörpipóc, Szeleste, Eszterézs, Russó, Kopárhegy, Dombosmező, Gömörhegyvég, Ratkószuha, Ralogér és Rónapatak községeket a rimaszombati járáshoz, Kisborosznok, Ratkósebes, Fillér, Gerlica, Ratkószabadi, Poloszkó, Ratkó, Görnörrépás, Ujvásár, Százsa, Szirk, Gömörispánraezö és Turcsok községeket pedig a nagyröcei járáshoz csatolja. i Ugyancsak megszünteti a rendelet a garamvölgyi járást s a pohorellai főszolgabírói hivatalt és Helpa, Pohorella, Polonka, Surnjac, Telgart és Zavatka községeket a zólyommegyei breznói járáshoz, Vernár községet pedig az uj poprádi járáshoz csatolja. A rendelet végül áz oszlányi járáshoz tartozó Pálosnagymező, az aranyosmaróti járáshoz tartozó Fenyökosztolány, Nagy- és Kislehota, Peszér, Garamszcntbenedek, Garamberzence, Magasmart és Oromfalu községek, továbbá a garamszentkereszti járáshoz tartozó Újbánya, Felsöhámor, Dócifiirész, Bukovina, Hlinik, Spáthegyalja, Alsózsadány, IJrabicsov, Madarasalja, Erdősurány, Alsótárnok, Repistye, Szkelnó, Alsóhámor, Garamrudnó, Garamrév, Vihnye, Zsarnócakohó, Revistyeváralja, Zsarnóca, Felsőtárnok, Fclsözsadány és Garamszenkereszt községek részére Újbányán uj szolgabirói hivatalt létesít. Eietbelépteíési és átmeneti intézkedések. A redeletek kihirdetésük napján lépnek életbe, kivéve ama részeket, amelyek uj szolgabirói hivatalok létesítése, illetőleg az uj járási beosztásra vonatkoznak. Ezeket a szlovenszkói teljhatalmú miniszter fogja külön életbe léptetni. A lefokozott törvényhatósági és rendezett tanácsú városok polgármestereinek* hatásköre a szolgabirói hivatalokra, a városi árvaszékek hatásköre pedig a megyei árvaszékekre fog átszállani, mihelyt erre vonatkozólag a szlovenszkói miniszter rendeletet ad ki. Aláiraaifai ew. egsjliázntcgtic az cgtjüÉzalSiéfiidnj sieiisérSése élte. Poprád, október 3. (Saját tudósitónktól.) Szeptember 28.-án iktatta be a tátraaljai esperesség közgyűlés keretében esperességi felügyelői tisztébe Guhr Mihály dr. tátraszéplaki főorvost és ugyanekkor iktatta be az uj esperest, Faix Mihály nagyszalóki lelkészt is. A forradalmi átalakulás után az egyházmegyének <zz volt az első alkotmánj^os közgyűlése. A jdenvoltak szivében ott lappangott a kérdés: vájjon végre megszabadulnak-e a lidércnyomástól mely ólomsullyal nehezedett leikeikre. Vájjon az egyház alapelve: a szabad önkormányzat végre utat tör-e magának a béklyóból, melybe lelketlen emberek verték? Vájjon végre győzedelmeskedik-e a jobb belátás s kiküszöbölik teljesen az egyház életéből az áldatlan politikát s jog és igazság nem lesz többé írott malaszt, hanem tény és valóság! A kezdet nem volt igen biztató, Az uj egyházi alkotmány törvénytelen utón jött létre s amire még nem volt példa, a szlovák miniszter még a kész művön is javításokat eszközölt s ezzel újból megsértette az evangélikus egyház alapelvét, mert az állami hatalmat csak a ius circa sacra, a felügyeleti jog illeti meg s nem a belső beavatkozás. Sérelem magában véve az az eljárás is, ahogyan az uj egyházi alkotmányt jóváhagyták. Régi jogszokás alapján a zsinat által készített egyházi törvényeket az állam szentesíti. A szlovenszkói uj egyházi törvényeket azonban csak a szlovenszkói miniszter irta alá, mintha valamely kaszinó alapszabályairól volna szó. A kezdet tehát nem igen biztató, de remélhető, hogy a szlovák nyelvű evangélikusok is felocsúdnak. Belátják eddigi tévedéseiket és sietnek az uj törvények megújítására és a sérelmek orvoslására. Ennek a jegyében folyt le a közgyűlés. Kiküldött bizottság vezette be a tárgyalóterembe az uj elnökséget, mely az eskü letétele után tisztségét átvette s áttért a napirend letárgyalására. Guhr Mihály dr. esperességi felügyelő köszönetét mondott a megválasztásáért. A lelkesen fogadott beszéd után Faix Mihály, az uj esperes köszönte meg a beléje helyezett bizalmat. A közgyűlés ezután hozzájárult az espereségi jelentéshez, mely tiltakozik az egyház jogainak, alkotmányának megsértése ellen. Hiába kísérelte meg a trencsén-teplici zsinaton az ellenzék a szlovák többséget eljárásának helytelenségéről, az egyházi kormányzás s a közigazgatás törvénytelen voltáról felvilágosítani, hiába kérte a szlovák egyházon belül egy önálló német-magyar kerületnek felállítását. A ferde helyzet gyümölcsei máris mutatkoznak. A legnagyobb szlovenszkói német gyülekezet, a pozsonyi, kivált a szlovenszkói egyház kötelékéből s a csehnémet egyházhoz csatlakozott. Példáját követte a pozsonyi városi esperesség. A közgyűlés a sérelmek orvoslása érdekében felirt az egyházkerületi közgyűléshez. 3
