Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-28 / 98. szám

Csütörtök, szeptember 28.

waaKinwnwuctiiw

it. w.'Wi/cib tv/HX/x:-r'jMXí'-&r/ttM»us*i— (Buday képviselő Szlovenszkó legújabb

: érelméről). A „Slovák" tegnapi számában Buday képviselő a cseb-szlovák-iugoszláv sör- és borkivitelre vonatkozó kereskedelmi szerződéssel foglalkozik s azt írja, hogy a prágai centralista körök ennél a szerződésnél nem voltak semmi tekintettel, a szlpvenszkói bortermelőkre. Ebből : ' eljárásukból is nyilvánvaló/ hogy a cseh-szlo- vák viszony nemcsak vallási, nemzeti, de égetően gazdasági kérdés is s a mindennapi kenyér rdekében is követelnie kell Szlovenszkó lakos- : ágának az autonómiáját.

— (Negyvenezer magyar ét Aradon). Aradról jelentik: Most tették közzé a népszámlálás

redményét. Eszerint Aradnak 63.160 lakosa van, mely nemzetiség szerint így tagozódik: magyar • 9.399, román 12.496, német 3012, zsidó 5306, egyéb 2304. Aradon összesen 5710 ház vari.

— (Eskiidtszéki tárgyalások Rimaszombat* r an). A rimaszombati törvényszéknél október L'-én kezdődnek az esküdtszéki tárgyalások. Ed- ug tiz ügy tárgyalását tűzték ki.

— (Október 3-án tárgyalják a Rathenau-pört.) Berlinből jelentik: A birodalmi törvényszék előtt október 3-án kezdik meg a Rathenau-pör íőtár- g .palását.

— (Hatvanezer korona egy rnha Budapesten).

Budapestről jelentik: A korona alacsony nívón való időleges megszilárdulása minden vonalon drágulást idézett elő. Különösen érezhető a drá- aság a ruha, cipő és fehérnemüeknék Jobb sza- hóüzletekben egy felöltő ára harminc-hatvan- zer korona között van. A kész ruha árai tizenhatezer koronánál kezdődik, de ennek szövete c!y silány, hogy csaknem hasznavehetetlen. Jobb ::öny ára hatvanezer korona. Frakkot nem léiét százezer koronán alul csináltatni. A cipő is óriási módon megdrágult. Egész férficipő nyolc- i'zenhatezer koronába kerül. A fehérnemű ára is elszökött. Egy ing háromezer-hatezer korona, inig a harisnyáért hatszáz-kétezernégyszáz koronát kell fizetni. Selyem nyakkendő négyezer korona.

— (Szüreti mulatság Léván). A lévai asztalos, lakatos és bádogos ipartársulat szeptember ;'0-án fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából műsorral és tánccal egybekötött szüreti mulatságot rendez, amely jövedelmének egy részét a lévai közkórház javára fordítják. A műsor keretében bemutatásra kerül a „Falurossza“.

S1IRÜÁ2

mm lEii

FÍ-FL

(Operett 3 felvonásvan. Szövegét írták: Willemitz és Sollar, zenéjét szerzetté: Henry

Christiné. Fordította: iiéltai Jenő. A kassai magyar sziniszezón első operett-bemutatója.)

Az a sarjuhajtás, melyet Offenbach tenyésztett ki a komikus operából, két rokon, de mégis egészen más izü gyümölcsöt termett: a bécsi és párisi operettet. A germán és a gall szellem fejeződik ki a két válfajban, ott a szentimentális szerelmi romantikum, föl- nigitva kedélyes, vagy drasztikus kacagtató elemmel, itt a — párisi vígjátékból ismert — pőre, érzéki szerelem kultusza, megaranyozva a francia esprit aranyporával.

A mi színpadjainkon természetesen a bécsi operett az uralkodó csillagzat, hiszen a pesti operett csak egy alfaja a bécsinek. IJnottá variált, sablonos szövegkönyvek, melyekben a lelemény a részletekben merül ki, lágy, szentimentális muzsika, mely fölött a modern zenei harmonika vívmányai nyomtalanul haladtak túl. Szinte íelüdit az operettipar ezen temékei közben egy-egy párisi operett, melynek finomsága, szellemessége szövegben és zenében valami újat, valami szokatlant nyújt.

A Fi-Fi vérbeli francia operett. Fi-Fi nem valami lenge nőcskének a neve, óh nem, a kacér név alatt a görögök legnagyobb klasszikus szobrásza búvik meg. Egy kissé talán profanizáló a nagy Pheidiászt Fi-Finek hívni ma, — ki törődik vele! Fő a pajzánság, fő az éle, az érzéki szerelem gyönyöreinek magukértvalósága. A klasszikus miliőben se várjon senki valami emelkedett, embertneme- sitő vonást. Ha az offenb-achi operettnek szabad volt a görög mithoszt profanáim, mért ne lehetne a Periklész nagy idejének fonákját is áttranszponálni a jelenbe, és — Párisba.

Fidiásznál (Vágó A.) Periklész megrendel egy szoborcsonoríozatot. A téma: ,.Á hűség és a szerelem megalapítják a családi boldogságot." A téma nehéz, még nehezebb modellt találni hozzá a párisi erkölcsű Athénban. Végre megtalálja a nagy mester a legméltóbb Hölgyet a hűség alakitójára Aszpá- ziában (Budai .1.), egy kivert masamódleány- ban, pedig a felesége (Nagy Anci) direkt arra termett az erkölcsössége és szépsége által De persze, a feleség szépségét a férj nem látja meg soha, csak akkor, mikor az erkölcse elbukik s mikor a szobrászszemmel néző férj elölt egy kéjlázban eltöltött éjszaka után szinte beleolvad a szerelen^mégtestesitöjébe. Ezt a szobrász öreg szolgája Maximusz

(Maxi) (Sarkady Aladár) kerítette * mod ellnek, tulajdonképpen azonban egy hivatásos nőcsábász, Xilanderpsz herceg (Teleky S.), akinek életében Madame Phidiász a századik elcsábított tisztességes asszony. Aszpá- zia Periklész felesége lesz, de a toalettszámlákat felerészben a barátja, Fi-Fi fizeti s így alapítja meg a hűség és szerelem a családi boldogságot. Nem is egyet, de kettőt.

Hát ez bizony nem valami épületes történet, de meg kell adni, hogy a malacság rendkívül szellemes. Nemcsak a szövegrész, mely hemzseg a jobbnál-jobb ötlettől, szójátéktól, groteszk anaclironizmustól. de a zene is, mely nem kapaszkodik operai ambíciók után, de minden izében, minden apró mínuszában aláfesti a cselekvényt, sokszor egy-egy mozdulatot is. A szöveg végtől - végig rimes versben van írva. Csak a fordító: Holtai nyelvmüvészete képes arra,

hogy a darabnak ezt a nehézségét legyőzze. Nincs erőltetettség benne egy szemernyi, a francia szellemű magyar chansonok nagymestere valódi remeket produkált ebben a fordításban. A pesti jassz-szólások úgy beleilleszkednek a kötött versformába, mintha nem beléjefiizött színes üveggyöngyök lennének, hanem benne fogant szerves részek.

A darab sikerét a szellemességen, a finom pikantérián — ami a rnai színházi publikumnak íöcsernegéje —, a szokatlan ope- rettizen kívül a pazar kiállítás, a ragyogó toalettek s a hibátlan előadás is biztosították. Ebben Faragó igazgató már régen mesternek bizonyult s most még segítőtársa is akadt Sarkady Aladárban. Neki köszönhető, hogy a darab egyetlen finom nüánsza sem veszett el. Ö maga az öreg szolga szerepében kabinetalakitást nyújtott s azt hiszem, nem lehetett panasza a kassai operettensembléra sem, mert minden szereplő igyekezett a legjobbat nyújtani. (—y)

(*) A prágai német színház miisora:

Csütörtök: Madame Sans Géné, Kramer és Katiié

Dorsch fellépte.

Péntek: Figaró házassága.

Szombat: Kiki, premier.

Vasárnap délután: A hermelines nő.

Vasárnap este: Bajadér. «

(*) A német kisszinpad műsora:

Péntek: A tüzek, Káthe Dorsch fellépte.

Szombat: Nincs elvámolni valója?

Vasárnap: Nincs elvámolni valója?

*

(■') A kassai magyar színház e heti műsora:

Csütörtök: Eiíi.

Péntek: Fiíi.

Szombat: Bob herceg, Fedák Sári fellepte. Vasárnap délután: Leány vásár.

Vasárnap este: Falurossza, Fedák Sári fellépte.

(*) Rita Saccheto Prágában. A filmekről jól ismert tánemüvésznő: Rita Saccheto október elsején kezdi meg a prágai Alhambrában egy hónapos vendégjátékát.

(*) Gábriel Schiliings Flucht. (A prágai német színház tegnapi előadása.) Az ember, akinek mindenféleképpen tönkre kell mennie . . . Nem a tények kikerülhetetlen, kényszerítő tragikuma kergeti Gábriel Schiílinget a pusztulásba; vágyat, szenvedései és elbukása önnön sorsába vannak beágyazva — el kell vesznie, mert az, aki.

Sorstragédia a Gábriel Schilling tragédiája, mindenestre nem a szó görög, de inkább strind- bergi értelmében. A művész nem lehet ember és művész egyszerre s ha a tudatos célkitűzések a művészet felé sodorják, saját adottságai pedig a realitások lms-vér életét teszik előtte mindenek felett kívánatossá — fel kell őrlődnie, el kell pusztulnia menthetetlenül.

A Gábriel Schiliings Flucht liauptmann ama munkái közé tartozik, ahol egészen világosan látható az a fejlődés, amelyet Ibsen óta a drámairodalomban jelentett. Az embernek nem társadalmi, de pszichikai meghatározottsága, a történések bizonyos osztályfelettisége kitünően megállapítható, ha a Gábriel Schiílinget egybevetjük például a Rosmersholmmal.

Friedrich Hölzlin nagyon biztosan interpretálta a festőt, meleg és Urai volt. Ottó Wanka Maurelt tanárja is jól alkalmazkodott a darab realista lélektanához. Sorúk Rainer az orosz kisasszony szerepében nagyon figyelemreméltó jelenség volt, Medelsky asszony, mint mindig, most is szuverén biztonsággal adta nagy művészetét.

(*) Harc Budapesten, a Vörös talár körül. Budapesti tudósítónk jelenti: Egyes keresztény lapok tiltakoznak az ellen, hogy a Nemzeti Színház a Vörös talárt most felújítsa. Szélsőséges iránydrámának mondják, amely merényletszerüen, durván támadja a polgári igazságszolgáltatást. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója tegnap nyilatkozott újságírók előtt a darabról. Csodálkozással látja az ellenőrzést bizonyos részről s megjegyzi, hogy a huszonkétesztendös darab a világon mindenütt szerepel. A párisi Come- die Francaiss is tizenkét éve tartja műsorán. Részletesen és idézetekkel bizonyítja, hogy a darabnak nincsen destruktív iránya- A csütörtöki előadást Vass népjóléti miniszter megnézi s megállapítja, hogy a darab nemzeti keresztény szempontból vájjon kifogásolható-e?

(*) Kálmán Imre Rajadérja Bukarestben. A

bukaresti Carol cél Mare-szinház legközelebb előadja Kálmán Imre: Bajadér cimii operettjét. A vezető női szerepben mint vendég Kartouscli Lujza, híres bécsi primadonna fog fellépni, aki Becsben is ezt a szerepet énekelte,

SÍP® ISTIT

Labdarúgás*

Érsekújvár: SK Nitra—Érsekújvár: SE 2:0

(1:0) félbeszakítva. Az első félidő durva játékát a biró nem tudja ellensúlyozni, sőt a második félidő levezetésére nem vállalkozik. A sziikségbirő ítélkezéseivel a közönség nem volt megelégedve, sőt egyik nyitrai játékos elfaultolása után benyomul a pályára, mire a mérkőzést félbeszakítják.

Komárom: Komáromi Football Club—Budapesti Torna Club 3:2 (1:0). A BTC két tartalékkal állt ki. A komáromi csapat kitűnő játékával megérdemelte a győzelmet. A komáromiak góljait Jesseta, Szigeti í., Szőllősi, a BTC-ét Pocz lőtte.

Rimaszombat: RPOS—Füleki TC 4:1 (3:0).

Bajnoki mérkőzés.

Ungvár: UMTE—Beregszászi Törekvés 5:0 (2:0). — VAC-MJjonccsapat 5:1.

Rózsahegy: Rózsahegyi Viktória—Slavia Ko- sice 2:0. Meglepetés.

Csütörtökön a bécsi Rapid teljes első csapata mérkőzik Prágában a Slaviával. A papírforma szerint a Rapid győzelme várható.

Springer Ferenc-ernlékiinnepély. Budapesten, az üllöi-uti sporttelepen vasárnap délután szép ünnepség keretében leplezte le a Ferencvárosi Torna Club elhunyt alapító elnöke, Springer Ferenc dr. emlékének tiszteletére állított emlékoszlopot. Az ünnepi beszédet Keönch Boldizsár tartotta, a ferencvárosi polgárság nevében Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő, az ügyvédi kamara nevében Baracs Marcell dr., a Testnevelési Tanács és a sportszövetségek nevében pedig Demény Károly államtitkár méltatták a jövő generáció mintaképéül szolgálható Springer Ferenc erényeit.

Atlétika.

A finn—francia atlétikai viadalon a finnek 102 : 78 pontarányban győztek.

Parisban vasárnap az országközi atlétikai küzdelemben 17 versényszámból 13-ban a finnek győztek. Közel húszezer néző jelenlétében lefolyt verseny a következő eredménnyel végződött:

100 m: Mourlon (francia) 11. 2. Harro (finn). Félmétcrrel első.

200 m: Mourlon (francia) 22.6. 2. Harro

(finn). Félméterrel nyerve.

400 m: Vilen (finn) 50,4. 2. Gouilleux (francia) 51.2.

800 m: Fery (francia) 2:00.4. 2. Tala (finn). Hat méterrel első.

1500 m: Nurmi (finn) 4:03.6. 2. Tala (finn) 4:07.2.

5000 tn: Nurmi (finn) 15:28.2. 2. Heuet (francia) 15:32.4.

10.000 m: Rastas (finn) 33:17.8. 2. Sipilla

(finn). Nyolc méterrel első.

4-X100 m staféta: Finnország 43.8. 2. Franciaország. Három méterrel első.

4X400 m staféta: Finnország 3:32. 2. Franciaország 3:32.6.

110 m gátfutás: Vilen (finn) 15.8. 2. Sempe (francia).

400 m gát: Andre (francia) 58.2. 2. Dandelot (francia).

Távolugrás: Toulos (finn) 715 cm. 2. Lehto- nen (finn) 690 cm.

Sulydobás: Pörhölla (finn) 14 m 15 cm. 2. Pavli (francia) 13 m 78 cm.

Magasugrás: Kraemer (finn) 187 cm. 2. Lew- den (francia) 181 cm.

Diszkoszvetés: Nyttiina (finn) 46 m 65 cm.

2. Beranger (francia) 40 m 83 cm.

Gerely vetés: Myrrliá (finn) 61 m 30 cm. 2. Johansson (finn) 59 m 65 cm.

Rúdugrás: Helander (finn) 350 cm. 2. Gajan (francia) 330 cm.

Pofonok a staiétabajnokságon. Kellemetlen

fináléval ért véget a MASz újpesti Stadionban rendezett stafétabajnoki viadala. A négyszer 400 méteres stafétában Fedák, a MAC utolsó embere akadályozta a váltásnál Kurunczyt, aki ezzel nagy hátrányt szenvedett és így a stafétát a MAC nyerte. Az MTK óvással élt, amelyet azonban a versenybíró elutasított és ez a határozat a közönségből hangos kiáltozást váltott ki. Szidták a versenybíróságot, hangos vitatkozások keletkeztek a tribünön, sőt a pályán ismert sportemberek között tettlegességig fajult az izgalom.

Kerékpár.

Arend kerékpáros világbajnok legyőzte Uha- reczkyt Budapesten. A Millennáris pályán, tizenötezer rekordközönség előtt mutatkoztak be vasárnap a külföldi versenyzők. Arend világbajnok a háromszor 1000 méteres nemzetközi négyes meccben legyőzte Uhareczkyt. Arend mind a három futamban első lett, inig Uhareczky mindany- nyiszor a második helyen végzett. A tizkilométe- res motorvezetéses versenyt a drezdai Schröter nyerte Tótli előtt. A tizenötkilométeres versenyben Bulla győzött Tóth ellen, Schröter pedig motordefektus miatt feladta a versenyt. A tizenöt- kilométeres második futamban azután Schröter újra győzelmet aratott Tóth előtt.

|j|p jff[^

Á ínagájaaikalmazöftak és a válság*

Prága, szeptember 27.

Tegnap este a terménytőzsde nagyférmében valamennyi szakma magánalkalma- zottai. hatalmas tiltakozó gyűlésre jelentek meg, hogy a drágaság ellen való küzdelem, a tömeges fölmondások, valamint a gyáripari üzemek beszüntetését és a gazdasági válság egyéb kérdéseit megvitassák. Több mint kétezer alkalmazott gyűlt egybe. A gyűlésen Baumer Frigyes az alkalmazottak egyesületei központi végrehajtó'bizottságának vezetője elnökölt. Képviselve voltak a Reichen- bergi általános művezető- és gyáripari szövetség, a Cseh-szlovák tisztviselőszövetség, a Gyáripari alkalmazottak szövetsége, az Ügyvédek és közjegyzők tisztviselőinek egyesülete, a Bankok és takarékpénztárak tisztviselőinek szövetsége, az Üveggyári ipar tisztviselőinek szövetsége, ,a Bányászati és kohászati alkalmazottak szövetsége, a Tisztviselők központi szövetsége Teplitz-Schönau, a Kereskedelmi és gyáripari alkalmazottak központi szövetsége Prága, a Biztositó tisztviselők központi szövetsége, stb.

Beható vita után, melyben a kormánynak a válsággal kapcsolatos intézkedéseit bírálták, a következő határozati javaslatot hozták:

Valamennyi szakma egybegyült alkalmazottai megállapítják, hogy a kormány a másfél millió tagot számláló szakszervezeti központok és az alkalmazottak szövetségeinek központi választmányának követeléseit nem teljesítette. Nincsen szükség megbeszélésekre, hanem cél- és tervszerű eljárásra, valamint haladéktalan tettekre. Az uralkodó válság nem túltermelési válság, hanem a csökkent fogyasztás válsága. Ebből az okból a legnagyobb fogyasztót, a dolgozó osztályt a fogyasztás lehetőségétől nem lehet elütni és mindazok, akik az alkalmazottak Iétfentartási nívóját leszállítják, maguk nehezítik meg gazdaságunk válságos helyzetét. Szükséges ugyan, hogy a legyőzött államoknak megadassák a mód arra, hdgy az okozott károkat jóvátegyék, de semmi esetre sem engedhető meg, hogy a jóvátétel látszata alatt a nyugati tőke gazdaságilag megsemmisítse a világ többi részét. A szakszervezeti szövetségek kötelessége, hogy kihasználva a rendelkezésükre álló hatalmat, kényszeresek a kormányt, hogy mint a kisantant vezető tényezője a jóvátételi politika megváltoztatására minden tőle telhetőt megtegyen, mert Németország és Ausztria gazdasági összeomlása szükségszerűen előidézi a cseh-szlovák köztársaság gazdasági hanyatlását is. A kormány proklamációjábóí kitűnik, hogy a felelős tényezők egyáltalában nincsenek tudatában a katasztrófa mértékének, mert a kilátásba helyezett intézkedések sem föl nem tartóztathatják a válság kifejlődését, sem pedig nem nyújtanak biztosítékot az intézkedések megvalósítására. Követeljük tehát:

1. Az alkalmazottaknak védelmét az elbocsátások megakadályozása által, egy miniszterközi bizottság alakítását, melynek feladatait az alkalmazottak képviselői a kormánnyal közölni fogják. A bizottság érvényesítené befolyását a valutapolitikára, egyúttal végrehajtaná a pénzintézetek üzleteinek ellenőrzését, célszerűen szabályozná a be- és kivitelt és közvetetlenül megvizsgálná a válság okait az egyes vállalatokban és ipari ágakban. A válságba jutott iparágak számára kedvezményeket eszközölne ki, hogy azok üzemüket folytathassák, intézkedéseket kezdeményezne a drágaság ellen és végül állami támogatás utján védelmébe venné az alkalmazottakat.

2. Minthogy a miniszterközi bizottság csak átmeneti intézmény volna, követeljük az autonóm alkalmazotti osztállyal biró munkáskamaráknak a felállítását, amelyek utján az alkalmazottak szociálpolitikai érdekeiket megvédenék.

3. A kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozó törvény novellizálását, nevezetesen a- felmondás kérdése tekintetében.

4. Hogy a kíméletlen elbocsátásokat elhárítsuk, követeljük a szolgálati idő tartalmával emelkedő hosszabb felmondási határidőt.

5. Egy, a szolgálati évekkel emelkedő végkielégítést, még pedig a meg nem szakított hároméves szolgálati viszonnyal kezdődően egy havi fizetés erejéig, egy ötéves szolgálati viszony után három havi fizetés erejéig, azután minden további öt évi szolgálati viszony után a végkielégítésnek két-két havi fizetéssel v^tó felemelését.

6. A munkanélküliek segélyezését az aí-