Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)
1922-09-24 / 95. szám
A béke martiromsága. (g.) Prága, szeptember 23. Hála Is termek, a béke nagyobbik részén már túl vagyunk — mondotta a minap egy javíthatatlan cinikus. Ez a rövid mondta/t ostorozó kritikája a békés jelennek, annak a kornak, mely az ostornál egyebet amúgy sem érdemel. A cinizmus világnézete úgy látja, hogy az a nagy bomlás, mely a háborúban csirát kapott, mely a háború után pusztítani kezdett, mely facsarja az emberi érzéseket és felrúgta a morált, kezdi végét járni, elvégezvén munkájának nagyobbik felét. Boldog lelhet az, aki így: cinikus mosollyal és hideg szívvel bírja nézni a békés életei, a béke átkával megvert Európát. Boldog az, akiben nem kalapálja percről- percre az érzés lüktetése ezt: micsoda élet az, mikor az emberek kénytelnek a háború gyilkos éveit összehasonlítani a béke napjaival; micsoda holnap következhetek arra a mára, amely nem ismer nyugodalmat, rendes és csendes alkotó munkát, egymással és egymásért való életet, eszméket, melyek nagyratörnek, hitet, mely kiemel a robot szürkeségéből? Aki fásultság nélkül, cinizmus nélkül és a gondolkodás agyattörö töprengésével nézi a világot, az összetörik önmagában, az reményt hullat és hitet temet s a történelmi idők yiharos napjait a kétségbeeső' >láütét gondolatai között éli át. Mert lehet-e bízni a jövőben, az emberiség észreébredésében, a jobb élet feltámadásában, igaz eszmék ura- lomrajutásában akkor, mikor korhadtwak látjuk az európai organizmus minden alapját, mikor aléltan fekszik betegágyában az európai lelkiismeret, mikor játszanak az üres jelszavak és el torlaszolják a jövő céljai felé mutató eszméknek minden törekvő mozdulását. Lehet-e igazságot várni attól az uj kortól, melynek virradását tobzódva köszönti az emberek egy része, lélekvesz- tetten, sápadva és hideg szívvel nézi az emberiség nagyobbik fele. Igazságot várni, az emberi élet elpusztított virágos kertjét újra beplántálni, az agyvelőt nagy célok gondolataival megteliíeni, a-szivek háborgását lecsititani és közelebb hozni, egymáshoz fűzni az embert az emberhez: ezek ma naivnak és az idealizmus lidércfényével megfestett gondolatnak látszanak. Ezek nem Kiapnak ma helyet a mozgató eszmék tárházában s aki ma ezekkel lépne a politika vagy a társadalom hangos porondjára, azt lesöpörné onnan az az árar- dat, mely végigömlött az európai lelkeken. Sötét és fekete, eszme és hitnélkül való a jövő, amely felé szárny szegetten ténier- günk. Nem tudunk és úgy látszik nem is akarunk bízni és odaadjuk a lelkünket, akaratunkat és életerőnket azoknak, akik vakmerő száguldással vezetik az életünk gyorskocsiját. Csak néha rázkódik meg bennünk a lélek és felkiált. Csak néha mozdul meg az öntudatunk és cselekvéseket próbál. Néha, mikor az élet természetes erői sorakoznak elénk, mikor az érzéseink belénk rögzítik annak tudatát, hogy ami ma történik, az kétségbeesett játék, vakmerő hazar- dériia és nem az alkotó, előbbrevivő munka törekvése. Es ezekben a tisztult percekben kezd élni bennünk a hit és a reménység. Kezd éledni az a bizakodás, hogy nem lehet a végtelenségig tiporni a lelkünket, nem lehet a megszakadásig feszíteni a türelmünk húrját, nem lehet örökre eltemetni azt a tényt, hogy emberek vagyunk, az ember fogalmának minden belső értékével együtt. Ez a reménység felbátorít és erőt vesz a keserűségeken. Napsugarat enged a körénk épített kriptába és a friss levegő szaga az életkedv atomjiait ébreszti föl bennünk. Ilyenkor kihámozzuk magunkat a nyomasztó ködködmönből és keressük az ösvényt az igazság jövője felé. Kevés ilyen pillanatunk van. Kevés örömet és boldogságot tartogat a mi számunkra a ma... a béke mai élete. De ez a kevés reménység meg fog egyszer erősödni. Fel fog egyszer tömi a morális igazság és el fogja söpörni azokat, akik éveken át kínozták az emberi lelkeket. Ki kell alakulnia annak az uj világnak, amely más célokat is ismer, mint az önzést és a hatalmi tobzódást, mely más eszmékét is követ, miint vak és kegyetlen rögeszméket, mely felöltözteti az embert a maga tisztességes gúnyájába, nyugodalmat ad a leikébe, jogot a kezébe, becsületet az akaratának, megbecsülést az érzéseinek, erőt a hitének és erkölcsi lelietőséPrága, szeptember 23. A Curzon lord és Poincaré között folyó tárgyalások mindeddig eredményre nem vezettek. Miután a kemalista haderők megállását nem annyira politikai, mint inkább stratégiai okoknak kell betudnunk, (a gyors üldözésben kifáradt seregnek pihenésre és utánpótlásra van szüksége) ez a halogatás veszélyes lehet. Anglia és Franciaország között a népszövetség ülésén annyira hangoztatott harmónia, úgy látszik, még nem fejlődött odáig, hogy egymás üzleti érdekeit is tiszteletben tartsák. A népszövetség természetesén szintén foglalkozott a kérdéssel; döntés helyett — ez is természetes — ha.r tárözatot hoztak.-amelyben felszólítják a tanácsot, hogy a keleti kérdés megoldásában nyújtson segédkezet a hatalmaknak! A keleti kérdésről ezek szerint tanácskoznak, hogy meddig — erre rövid időn belül Kemal pasa fogja megadni a választ. Musztafa Kemal harcra készül. London, szeptember 23. A Reuter-ügy- nökség jelenti Konstantinápolyból, hogy ke- malísta körökben a helyzetet pesszimisztiiku- san ítélik meg. Ismételten kijelentették, hogy amennyiben a szövetségesek nem adnak megfelelő biztosítékokat arra vonatkozóan, hogjr a tráciai kérdést a törökökre kedvezően fogják megoldani, lehetetlen lesz Mustaía Kemal pasa győzelmes előnyomulását megállítani. Ebben az esetben a következményekért való felelősség a hatalmaikat terheli. Oly hírek vannak forgalomban, hogy ha a fentebb említett biztosítékokat 48 órán belül meg nem adják, a helyzet rendkívül komolyra fordul. Az angolok megkezdték az előnyomulást? Zürich, szeptember 23. A Corriera della ( Ser a jelenti Konstantinápolyból, hogy török forrásból nyert értesülései szerint angol csapatok Pandermából és Taüiklsni- ből 4—5 divízióval megkezdték az előnyomulást. Az utóbbi napokban előfordult zavargások miatt Konstanílnápolyt a görög lakosság nagy része elhagyta. Angol csapatexpedíciók. London, szeptember 23- (Reuter.) A gránátos gárdaezred második zászlóalja ma indul a közel Keletre. A királyi vadászok második zászlóalja szintén utrakészen áll az indulásra. Hir szerint a Földközi-tengeren tartózkodó torpedórombolók szintén parancsot kaptak az indulásra. Csanakot szövetséges csapatok szállják meg. Paris, szeptember 23. (Havas.). Az Éclair jelentése szerint olasz forrásból érkező hirek megállapítják, hogy Gsanaknak . olasz—angol—francia csapatok által eszközlendö megszállása befejezett tény, de csak átmeneti intézkedésről van szó- Konstantinápolyi a nép- szövetség védelme alá helyezik s a Marioa- vonalat elvben elfogadják Trácia határául. Sforza gróf megkérdezte Curzon lordot, vájjon Harrington tábornoknak van-e joga geket a leikéből kipattanó eszméknek. El kell jönnie annak a világnak, melyben újra öröm lesz az élet: az önmagunk élete és a másokkal való együttélés. És ha ez eljön, akkor a mai béke felett megkondul a halál- harang, akkor nem a háború következik, de egy egészen más fogalom lesz úrrá. Mert a huszadik század annyira diszk redítálta a béke fogalmát, hogy annak az atmoszférának, annak az életnek, amely után vágyódunk, uj elnevezést kell találni, amely nem ismer háborút és eltemeti a mai békét, melynek szenvedő mártírja mindenki, aki ember. ■kormányának megkérdezése nélkül kiáltványokat kiadni és ultimátumokat intézni, de kérdésére választ nem kapott. Az angolok elzárták a tengerszorosokat. Newyork, szeptember 23. Az Associated Press konstantinápolyi levelezője jelenti, hogy Konstantinápoly és a Fekete-tenger, valamint a Márvány-tenger szigetei és a Dardanellák között a forgalmat megszüntették. Az angol hadihajók minden hajót, amely ezt a tilalmat megsérti, ágyutüzzel fogadnak. A kemaii.Sták állítólag az ázsiai parton elfoglalták Ezinel városát s Kum-Kalet fenyegetik. Újabb jelentések szerint a kemalista nehéz tüzérség az egész vonalon felvonul, az angol repülőgépek a kemalista hadsereg állásai felett végeznek megfigyeléseket. Anglia álláspontja. London, szeptember 23. A Renter-ügy- nöikség úgy értesül, hogy az angol kormány, ámbár megtette a szükséges rendszabályokat a tengerszorosok védelmére, még sem óhajtja az ellenségeskedések megindítását- Háborúra csak akkor kerülhetne a sor, ha a kemalisták megtámadnák a semleges zónát. Anglia semmit sem kér a saját számára s nem követ személyes politikát. Legnagyobb érdeke a tengerszorosok tényleges semlegesítése s a valamennyi ország számára nyitvaálló szabad hajózás teljes biztosítása. Ellentét Pasics és a francia politika kozott. Páris, szeptember 23. Pasics, jugoszláv miniszterelnök a Poincaréval, Curzon lorddal és Sforza gróffal folytatott megbeszélések folyamán kifejtette kormánya álláspontját, amely szerint Jugoszlávia Törökországnak Európába való visszatérését a béke komoly veszélyének tartja. Pasics állítólag határozottan ellenzi a francia kormánynak Kemal pasa számára megadandó engedményeit s azt ajánlotta, hogy az angorai kormánjmak ultimátumot küldjenek, amelyben követelik, hogy európai területű követeléseiről véglegesen mondjon le. Az Intransigewt jelentése szerint Foch marsall a vezérkar főnökével az összes lehetőségeket megbeszélte s a francia flotta minden pillanatban kész arra, hogy a kikötőből kifusson. Ennek csupán az lehet az értelme, hogy a francia kormány nem akarja magát meglepetéseknek kitenni. Eles ellentétek a francia és angol álláspont között. Paris, szeptember 23. A keleti konferencia tegnapi üléséről a Havas-ügynökség többek közt a következőket jelenti; Francia és olasz részről az volt a vélemény, hogy ha a törököket konferenciára hívják, úgy bizonyos biztosítékokat kell adni, amelyek a Marica folyóra mint határra és Drinápol.vra vonatkoznak. Curzon lord szembefordult ezzel az állásponttal, mivel — véleménye szerint — a sévresi békeszerződés változtatásait csupán a béketárgyalások folyamán lehet megállapítani. Ilyen kriilmények között felmerül az a kérdés, vájjon nem lenne-e célravezető, ha a szövetségesek a törörköknek általános jellegű kollektív jegyzéket, vagy pedig egyes jegyzékeket küldenének, amelyeknek mindegyikében a hatalmiak kifejtenék álláspontjukat. Franciaország és Olaszország ez alkalommal utalnának azokra a módosításokra, amelyekre az előző feltételekkel szemben hajlandóak. E kérdésben végleges döntés még nem történt s csupán a londoni és párisi kormányok tanácskozásainak végeztével fogják a meghívás végleges formáját megállapítani- Mindesetre bizonyos, fejezi be a Havas-jelentés, hogy a hatalmak jegyzékében nem lesz szankciókkal való fenyegetődzés s az általában nem lesz fenyegető jellegű. Összeesküvés Athénben. Athén, szeptember 23- (Havas.) Itt nagyarányú összeesküvést fedeztek fel, amely a jelenlegi kormányzatot akarta megdönteni. Koryplos kaíoisaorvosf, mint az összeesküvés fejét, ma letartóztatták. Számos további elfogatási várnak. A royalista sajtó a hadi- állapot kihirdetését követeli. Szovj eí-Orosz ország tiltakozik a Fekete tengerhez vezető szabad út ellen. London, szeptember 23. (Havas.) A szovjetköztársaság az angol kormánynak szikratáviratot küldött, amelyben kijelenti, hogy nem egyezhetik bele abba, hogy valamennyi állam hadihajói számára megengedjék a tengerszorosokon át a Fekete-tengerre vezető szabad utat. Oroszország nem tűrheti, hogy Anglia a tengerszorosok ellenőrzését egymaga gyakorolja, miután a Fekete-tengeren életfontosságú érdekei vaunak- A szovjetköztársaság nem foga elismerni a tengerszorosok kérdésének semmiféle olyan szabályozását, amelyben Oroszország nem vett részt- A jegyzék kiemeli,hogy az 1921-ben Moszkvában megkötött orosz-török szerződés bizonyos rendelkezéseket tartalmaz a tengerszorosokra vonatkozó nemzetközi rendszabályok megteremtésére vonatkozólag, még pedig kizáróan a Fekete-tengermelléki államok számára. Oroszország, Törökország, Ukrajna és Gruzinia meg fogja védelmezni ezt az álláspontot még abban az esetben is, ha az ellenkező álláspont képviselői szárazon és vizen túlerőben lennének. A jegyzék a továbbiakban kifejti, hogy az orosz kormány a legnagyobb rókonszenvvel figyeli a törökök harcát a sévresi szerződés ellen. A szovjetkormány óhajtja a mielőbbi békét, sajnos azonban az antanthatalmak politikája semmi reményt nem nyújt arra, hogy a szövetségesek a keleti konfliktusnak valóban békés megoldására törekszenek. A kormány még nem mondott le. Benes miniszterelnök a Lidové Noviny munkatársa előtt kijelentette, hogy mint miniszterelnök tér vissza Genifbe. mert a kormány nem adta. be még lemondását s az uj kormányt csakis Gentfből való visszatérése után — október első napjaiban fogják kinevezni. Svehía képviselő ma folytatta a cseh koalíciós pártokkal a kormány megalakítására vonatkozó tárgyalásait. A cseh-szlovák szociáldemokrata párttal való tárgyalása még nem nyert befejezést s azt a szociáldemokrata képviselők és szenátorok együttes értekezlete után. mely keddre van összeíiiva, folytatni fogják. Ma a cseh nemzeti szocialistákra, vasárnap pedig a cseh néppártra kerül a sor. A Lidové Noviny szerint a petka tagjai mindinkább hangoztatni kezdik, hogy a kormányrekonstrukcióra vonatkozó tárgyalásokat ne húzzák ki túlságosan hosszúra, hogy a nemzetgyűlést idejében lehessen összehívni. Hoüq áll o Korona? Szept, 23-án fizettek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 16.90 svájci frankot Berlinben 4394.50 német márkát Budapesten 7700.00 magyar koronát KM Kiéleződött a Keleti Krízis. ¥ 1 Érfol,“ ’*• r ^ ^ Prága, vasárnap, 1922. szeptember 24. sUMünmt miiyiih. Jsw mm—w—iimiiilw <*^i|LWPlTlllü: Előfizetési árak bel- és külföldön: f ÍJs sBer j&B? JsSb isy B'olyósxámlák: Postatakarékpénz*?§ ra mis E -WV tár clearingf-szám 48773, Deutsche y 1 — Sürgönyeim Hírlap, Prnha. — p. s^ztőség: POLITIKAI NAPILAP _ . Iwí6hivaS: *« , Praga-II., Stepanska ufsce 40. L „ Prága-!., Na PerStyné 6. L Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.
