Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-15 / 62. szám

& Kedd, augusztus 15. BTTrrt^j^jarigmi, -nw^n»j»«rteyf.rv,?g^,^.^aMX.Tna?RCTl A kisantant nem ellenzi Magyarország felvételét a népszövetségbe, I magyarországi eseményeit Tizenhatödikán összeül a nemzetgyűlés. Budapest, augusztus 14. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A nemzetgülést augusz­tus 16-ára összehívták. Félhivatalos közlés szerint az ülés tárgya a további tennivalók iránt való intézkedés lesz. Ezen az ülésen a közoktatásügyi miniszter beterjeszt né­hány javaslatot, majd az adójavaslatok elő­adója nyújtja be a pénzügyi bizottság jelen­tését. Az adójavaslatokat a sürgősség alap­ján fogják tárgyalni s igy a nemzetgyűlés­nek ismét nyolcórás ülései lesznek. Ha a pénzügyi bizottság a javaslatokat, részletei­ben is, péntekig nem tárgyalná le, ebben az esetben csak formális ülés lesz. Az adóvitát igy csak augusztus 21-ike után kezdenék meg. Fontosabb módosítások az adó javaslatokon. Budapest, augusztus 14- (Saját tudósítónk távirata-) A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága szombaton letárgyalta a földadóról és a házadóról szóló törvényjavaslat valamennyi szakaszát. A pénzügyminiszter hozzájárulá­sával több szakaszon enyhítettek. A házadójavaslatban pótolták azt, hogy adómentességet kapnak a családi házak, a papi lakások és a munkásbetegsegitő pénztá­rak helyiségei. Az adómentességi igény be­jelentésének határidejét egy esztendőben álla­pították meg. Az adótörlési okok közé bevet­ték a háború által okozott károkat is- A földadőjavaslatban, a függőben hagyott 2- szakasznál: a százezer koronáig terjedő jövedelem adómentes. A jövedelmi adókulcs negyvenmilliónál negyvennégy százalék. Úgy a vagyonadó, mint a jövedelmi adó az eddi­ginél sokkal csekélyebb lesz- A társulati adóknál a pénzügyminiszter nem járult hozzá a bizottsági tagok indítványai­hoz, szerinte a társulati adó alól a közkere­seti társaságok nem vonhatók ki. A negyedik szakasznál elfogadta a bizottság Temesváry- nak azt az indítványát, hogy azok a társula­tok, amelyek részben adómentesek, csak annyiban vonassanak a társulati adó kötele­zettsége alá, amennyiben az adómentes rész nyereséget eredményezett. A tizenkettedik szakaszig vita nélkül fogadták el a szaka­szokat, a 13. szakasznál újból bevették azt a pótlást, hogy a részben adómentes vállalat csak a nyereséget mutató rész után adózható meg. A 14- szakaszba bevették, hogy az adó­alapból levonásba hozandók a közművelő­dési, közoktatásügyi és közjótékonysági cí­meken gyűjtött adományok. A szociáldemokraták az internálásokban nf eljárást kérnek. Budapest, augusztus 14. (Saját tudósitónk távirata.) A szociáldemokrata párt több ve­zető tagja tegnap felkereste az igazságügy­minisztert és előadta a szociáldemokraták kívánságait az amnesztiarendelet végrehaj­tása ügyében. Kifejtették, hogy számos olyan elitéit nem részesült kegyelemben, akinek büntetése öt évnél kisebb. Kérték vala­mennyi internálási eljárás újabb megvizs­gálását. Detektivcsoportok járják a boltokat. Budapest, augusztus 14. (Saját tudósitónk távirata.) A kormány rendeletet adott ki, a mely szerint az uzsorabiróságok Ítélete el­len csak semmiségi panasznak van helye. Teg­nap a különböző detektiv-repülöcsoportok razziázó munkájának eredményeképpen száz­húsz embert állítottak elő. Ezek közül hat­van ellen árdrágítás miatt járnak el. Ezen­kívül nyolcvan más kereskedő ellen folyik büntető eljárás. A razziázó detektivcsopor­tok az árvizsgáló bizottság kiküldött szak­értőivel a főváros üzleteit bejárják és a cik­kek árát a számlák alapján ellenőrzik. A nagycsarnokban is volt razzia. Itt százhúsz piaci árusító ellen jártak el. A razziák a drá­gaságot lényegesen csökkentették. A szom­bati razziának egyik eredménye, hogy két budapesti nagy péküzlet üzlevezetőjét is letartóztatták. A két péküzem a megállapí­tott áron felül árusította a süteményt. A magyar kormány tiltakozik a romániai magyar földbirtokok kisajátítása ellen. Bécs, augusztus 14. (Saját tudósítónk táv­irata.) Román körök értesülése szerint a ma­gyar kormány nevében Zichy bukaresti ma­gyar követ jegyzéket nyújtott át a román kormánynak, amelyben a kormány tiltakozik a magyar földbirtokosok Romániában és Er­délyben levő föld birtokainak kisajátítása ellen. % Budapest, augusztus 14. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Egy déli lap értesülése szerint a kisantant nem fog kifogást tenni az ellen, hogy Magyaror­szágot a népszövetségbe felvegyék. A Ománoknak eredetileg sem volt kifogá­suk Magyarországnak a népszövetségbe való fölvétele ellen, csupán Cseh-Szlovákia és Jugoszláviának voltak aggodalmai, még pe­dig főképpen azért, mert attól tartottak, hogy abban az esetben, ha Magyarországot a népszövetségbe sölveszik, a Habsburgok visszahozatalának kérdését a népszövetség utján fogják megkísérelni. Mivel pedig ez a veszedelem elmúlt, mind a két állam előnyö­sebbnek látja, hogy Magyarország is tagja legyen a népszövetségnek, mert azt remélik, hogy a népszövetség statumai, segítségével bizoiRros követeléseket a magyar kormány­nyal szemben békés utón fognak tudni ke­resztülhajszolni. Ennek következtében a lap szerint Magyarország a népszövetség szep­temberi ülésén valöszinüleg fel fogják venni. Morincliie megholt. London, augusztus 14. Noríhclifíe lord ma reggel ÍO óra 12 perckor meghalt. A táviró drótjai elviszik a világ minden részébe az angol újságírás koronázatlan ki­rályának halálát jelentő híradást: N o r t Il­dii fe Arthur lord, Anglia pearje, Isié bá­rója, aki annyiszor hirdette a gyűlölet igé­jét, megtért a békesség birodalmába. Utolsó napjait az elmebetegség homályositotía el és igy nem jött vártlanul halálának a híre. Az angol sajtó legismertebb vezéregyénisé­gét veszítette el vele, aki egy uj fejlődés ös­vényét nyitotta meg előtte, de ugyatrakor eltérítette a régi, becsületesen purián hagyo­mányok útjáról. A háborúban az ő propa­gandájának hazugságai uszították a közép­európai hatalmak ellen a világ egy részének tájékozatlan közvéleményét és a-háború után is mindent elkövetett, hogy a gyűlölet ne egyhamar csendesedjen le. És mert Lloyd Lloyd George politikája annak a -felismeré­sén alapult, hogy a háború után nem szabad folytatni a háborút, a franciabarát North- cliffe heves harcot vívott Lloyd George ej- len is. . Northcliffe tüneményes karriért futott meg. 1865-ben született Chapefizodban, a dublini grófságban, Írországban, ahol atyja, H a r m- sworth Alfréd ügyvéd volt. 1892-ben az alig harmincesztendős ember meginidrtotta a Daily Mailt, amelyet 2 és fél pennyért áru- sittatott. A lap olcsó ára révén csakhamar elérte a milliós példányszámot. A Krüger- távirat óta hevesen támadta Németországot. Az évszázad elején szembefordult Chamber­lainnel és a tory-párttal és annak bukása után elérte, hogy 1905-ben VII. Edvard ki­rály baroneti rangra emelte. Előbbi tulajdo­nosától: Waltertől megvette a Timest, a leg­nagyobb angol lapot, majd megszerezte az Evening Newst, az Observert, és a Daily Mirrort is. A vidéki lapokkal együtt 30 lap tulajdonosa volt. A Daily Mailt annyira fej­lesztette, hogy Manchesterben és Párisban is külön kiadása jelent meg. A háborúban ő őrá bízták az antant sajtópropagandájának a vezetését és amit e téren teljesített, az va­lóban felülhaladott mindent, amit a rágalom és hazugság valaha is elérni tudott. Ez év elején súlyosan megbetegedett: a paralizis vett rajta erőt és ez okozta a halálát is. TÁVIRATOK Ausztria válsága. Becs, augusztus 14. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése. A kormányhoz közelálló 6 Uhr Abendblatt mai számában, vezetőhelyen azt közli, hogy a kormány növekvő aggodalom­mal szemléli az Ausztriában történő esemé­nyek fejlődését. Abban az esetben, ha az an­tant nem teljesiti ígéretét, a kormány kény­telen lesz a parlamentet rendkívüli ülésszakra összehívni. Erről a kormány értesítette az an­tant Bécsben levő képviselőit is. Nehézségek a Bajorországgal való megegyezés korul. Berlin, augusztus 14. (Saját tudósítónktól.) A birodalmi kormány és a bajor bizottság megállapodtak abban, hogy a berlini meg­egyezést tegnap délben közzéteszik. Az utol­só pillanatban azonban a bajor kormány megkérte Berlint, hogy a közzétételtől egy­előre álljanak el. Ez a kérelem azonban ké­sőn érkezett, minthogy Berlinben a meg­egyezést már nyilvánosságra hozták s az idevágó közlemények nem voltak többé .visszavonhatok. A müncheni kormánynak ezt a lépését valószínűleg azzal lehet meg­okolni, hogy ámbár a minisztertanács nagy­jában a megegyezés mellett foglalt állást, a pártok körében bizonyos ellenállás mutat­kozott. A pártok ugyanis először meg akar­ják kérdezni pártbizottságaikat, amelyek szerdán ülnek össze. A megegyezés értel­mében a bajor kiilönrendeletet legkésőbb e hónap 18-ig hatályon kívül kell helyezni. Ha a bajor pártok huzavonája következtében ezt az időt nem tartják meg, akkor az eb­ből folyó következmények kizárólag Bajor­országot terhelik, mivel berlini kormánykö­rök véleménye szerint a birodalmi kormány mnden tőle telhetőt elkövetett, hogy a kon­fliktust lehetőleg gyorsan s Bajorországra, is elfogadható módon oldja meg. Az ©lasz szocialisták beismerik vereségüket. Róma, augusztus 14. (Síeíani.) A Justicia szocialista lap „A próba után“ címmel vezér­cikket közöl, amely a többi között a követ­kezőket mondja: Be kell ismernünk, hogy az általános sztrájkból súlyos vereséggel ke­rültünk ki. Mindent egyetlen lapra tettünk fel s elvesztettük Milánót és Génuát, ame­lyek legiőbb erősségeink voltak. Ismerjük el, hogy a fascisták ma az urak s módjukban állana további ütésekkel sújtani, minthogy bizhatnak az újabb sikerekben. Törökországot „a franciák elárulták.4* Paris, augusztus ll. (Saját tudósítónktól.) A párisi Flammarion-cég kiadásában Claude Ferrére ismert francia Írónak érdekes köny­ve jelent meg. Ferrére barátja és, tanítványa Pierre Lottinak s csak úgy, mint az. ismert költő, ő is őszinte nagyrabecsülője a törö­köknek. A könyv különös érdekessége abban rejlik, hogy első Ízben halljuk franciától azt a kijelentést, hogy a törököknek a központi hatalmakhoz való csatlakozása kizárólag az antant hibája. Törökországot „a franciák el­árulták" s éppen ezért csak a központi ha­talmak oldalán kereshetett menekülést. Claude Ferrére szerint „az 1914. évi német­török szövetség csak következménye volt a szövetséges hatalmak ostoba törökellenes politikájának.11 Ferrére bizonyítását ezzel 'zárja be: ^Törökország -teljesen büntetlen s így logikusan 'Németország'-is az.“ & dláftboMalá Tschermák professzornál. Ez alatt a. cím alatt julius 8-án cikket közöltünk, melyben — interjú közben — Tschermák- Seysenegg Hermán, a prágai német egyetemen az élettan tanára a többi közt azt jelentette ki egy volt munkatársunk előtt, hogy Kassán és Munká­cson vannak magángimnáziumok, amelyek az állam által elismert szükség érettségi bizonyítvá­nyokat állítanak ki. Tschermák szerint az ilyen is­kolákban végzett diákok tudatlansága az oka an­nak, hogy az egyetemen aránylag sok szloven- szkói vagy ruszinszkói illetőségű hallgatót kell megbuktatni. Erre az interjúra Ruszinszkó polgári igazgatósága az alábbi helyreigazítást küldötte be. A helyreigazításhoz fűzött annak az óhajtás­nak, hogy Tschermák ur egy ilyen bizonyítványt fölmutasson, pillanatnyilag nem áll módunkban eleget tenni, mert Tschermák ur most nincs Prá­gában. Hazaérkezése irtán bizonyosan hozzájárul ahoz, hogy az ügy teljesen tisztáztassék. A helyreigazító közlés a következő: A Prágai Magyar Hírlap tekintetes szerkesztőségének. Praha II., Stepanská 40. I. Az 1914. évi XIV. t.-cikk 20 §-a alapján kérjük az alábbi helyreigazítást becses lapjuk legköze­lebbi számában leközölni. Helyreigazítás. A Prágai Magyar Hírlap m. h. 8-án kelt 30. szá­mában A diákbuktató Tschermák professzornál cim alatt cikket közölt, amelynek „A szlovenszkói zugiskolák11 cimü /észe nem felel meg a való­ságnak. Nem igaz ugyanis, hogy Mukaoevón (Munká­cson) létezne olyan magángimnázium, vagy ahoz hasonló tanintézet, amely — ahogy a cikk állítja — az állam által elismert és „p. c. i.“ (per cursum interferencialem) jegyzettel megjelölt érettségi bizonyítványokat bocsát ki. Egy ilyen tanintézet létezéséről sem az iskolai referátus Uzhorodon, sem pedig a rendőrkapitányság Mukaoevón egy­általában nem tud semmit és annál kevésbé olyan érettségi bizonyítványokról, amilyenekről az em­lített cikk szól. Az iskolai referátus Uzhorodon szívesen venné, ha Tschermák tanár ur neki legalább egy, ilyen „p. c. i.“-vel ellátott érettségi bizonyítványt bete­kintésre átengedne, amely, véleménye szerint, Mukacevón lett kiadva, hogy lehetősége legyen megállapítani azon személyeket, akik ilyen módon csalják a világot. A Podkarpatská Rus Polgári Igazgatásának sajtóosztálya, Lichard. Á Landau-pör. Jáger és Danszky provokálta Rupertet. „Landauék énekeltek és vízzel kőéin fótiak." Budapest, augusztus 14. (Saját tudósítónk jelentése.) A Landau-bünpör szombati főtárgyalása is hallgató közönségtől zsú­folt teremben folyt le. A tanuk során kihallgat­ták Knapek Jenő magántisztviselőt, aki mint tar­talékos főhadnagy, a honvédelmi minisztérium ,,C“ osztályának tagja volt. Ö a minisztériumban találkozott a két Landauval, ahol, mint mondotta, Landauék az egyik szobában énekeltek és vízzel kociníottak. A szobában két altiszt is volt és tisztek ki- és bejártak az ajtón. Az elnök megkérdezte a tanút, vájjon nem tud- ia-e, hogy a két Landau kényszerből énekelt-e és ivott? (Derültség a hallgatóságban.) Knapek: Valószínű, hogy nem önként énekeltek. Az elnök: Látta-e, hogy sarokba állították őket és azt mondták nekik,' hogy majd felakasztják? A tanú nemmel felelt. Az elnök ezután még azt kérdezte, hogy kiküld- ték-e Landauékat valamilyen helyre, ahol papri­kás folyadékkal kenték be altestüket? A tanú nem tud róla, honnan szereztek volna lápiszt. Az elnök kijavítja, hogy nem lápiszról, hanem paprikás folyadékról beszél. Knapek erre is nemmel válaszolt. Felolvasták Laehne vallomását A meg nem idézhető tanuk vallomási jegyző­könyveiben legérdekesebb Laehne Hugó vallo­mása. Laehne szeptember 22-étől október 6-áig volt letartóztatva a kelenföldi kaszárnyában. Lan­dau Adolffal rendszerint a reggeli sétákon találko­zott. Landau mindig nyöszörgőit és a testrészeit borogatta. Egy éjszaka kardesörtetést és iajkiál- tást hallott cellájában. Valakit bottal és ostorral ütöttek. A jajveszékelés szinte állati ordítássá nö­vekedett és hatszor megismétlődött. Danszky ek­kor az ő (Laehne) szobájába is benyitott és őt a priccsen fekve találta. Danszky ránézett s azt mondta, hogy: hagyjuk — s kíséretével eltávo­zott. Nemsokára újabb ütlegelés és orditás hallat­szott. Másnap a foglár mondotta, hogy három rabot hatszor megvertek. Laehne vallomása el­mondja még, hogy Danszky Beckerrel együtt be­nyitott a cellájába és Becker tettlegesen bántal­mazta. Danszky ráorditott, hogy ne jajgasson, mert meglátja, mit kap. A bünpörben a keddi ünnep kivételével e héten minden nap lesz tárgyalás. Hétfőn és szerdán még tanúkihallgatások folynak. Lovaglás ügyek a bünpörben. Jüger 'Károly dr. tegnap provokáltatta Rupert dr. védőt. Rupert kijelentette a megbízottaknak, hogy lovagiás elégtételt, az' ügy személyi vonat­kozásaira való tekintettel nem adhat s egyébként sem szokott bűnügyet lovagias üggyé előléptetni. Danszky főhadnagy is provokáltatta Rupertet a szombati incidensért. Rupert e kihívásra is azt je­lentette ki, hogy nem nevezi meg segédeit és az elégtételt megtagadta. Nem akarok fivérem gyilkosával beszélni. A bünpör mai, hétfői tárgyalása igen izgalmas volt. Először Kohler Artúr főhadnagyot hallgatták ki. aki részletesen elmondotta, hogyan vitték Lan­dauékat a kelenföldi kaszárnyából a honvédelmi minisztériumba. Siposs eleinte nem akarta meg­engedni, hogy Landauékat elszállítsák s csak Bérczy százados erélyes föllépése után egyezett ebbe bele. Siposs és Dobé együtt mentek vele és Landauékkal a minisztériumba. Útközben beszél­getett Sípossal, aki elmondotta neki, hogyan keli valakit eltenni láb alól, hogy ne vegyék észre rajta az erőszakos halált. A homokzsákkal való kinzási módot is említette előtte Siposs. A bíróság ezután Landau Salamont, Landau Adolf testvérbátyját hallgatta ki. Landau Salamon német nyelven tette meg vallomását. — Öcsém — mondotta — többször említette ne­kem, hogy élete veszedelemben forog. Egy Ízben életéért Dobé nagyobbösszegü váltságdíjat köve­telt tőle. Majd sirás és zokogás közepette elmon­dotta az öccsével a kelenföldi kaszárnyában tör­tént eseményeket. Landau Salamon folyton azt erősítette, hogy testvérét meggyilkolták. Elmondotta, hogy látta a holttestet s látta, hogy Landaunak mind­két keze és lába fel volt vágva s hogy egész teste össze volt verve. Landau Salamon felemelt ke­zekkel esküt tett a bíróság előtt, hogy Landau ártatlan volt, hogy az ellene emelt ama vád, hogy áruló volt, vagy a hadsereget gyalázta volna, teljesen alaptalan. Landau Salamon vallomását a gyilkosok megátkozásával fejezte be. A Landau- család jellenlevő tagjai hangosan felzokogtak. Szünet után az elnök szembesíteni akarta a vád­lottal, Landau Salamon azonban kijelentette, hogy nem akar ránézni testvére gyilkosára. Az elnök erre megintette, hogy ne beszéljen igy Sipossról, mivel Siposs nincsen gyilkossággal vádolva. Lan­dau azonban újból arra kérte a bíróságot, hogy mentesítse az alól, hogy Sípossal beszélnie kell­jen. A tárgyalás még tart. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, $ Prágai Magyar Hírlapot.

Next

/
Thumbnails
Contents