Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-15 / 62. szám

Kedd, augusztus 15. ÜL. Sfefanik Milán hagyatéka. Stefanik Milán anyja a Slovák vasárnapi számában élesen visszautasítja egyes cseh lapoknak azt az állítását, hogy ö uzsorás- kodni akar hagyatékával és ezt közönséges lés aljas rágalomnak minősíti. Ezért kényte­len lesz, mint ahogy ezt már Benes dr.-al is közölte, Franciaország védelmét igénybe venni. Csak nem akarják ezzel az inzultusok­kal arra kényszeríteni, — kérdi tovább — hogy kivándoroljon a köztársaságból? Mivel jpedig a cseh sajtó, amelynek szintén be- Iküldte a nyilt levelet, nem vette pártfogá- jsába, a szlovák lapok utján kénytelen a cseh jközvéleményt felvilágosítani arról, hogy márciusban két miniszter is azzal biztatta, hogy a kormány három milliót hajlandó adni a hagyatékért s felszólította, hogy ilyen ér­telmű ajánlatot terjesszen a kormány elé. A minisztertanács ezt az összeget meg is {szavazta, amint a félhivatalos Slovensky iDennik annak idején közölte is. Amikor azon- jban fizetésre került a sor, akkor minden to- jvábbi megkérdezés nélkül az összeget (egy harmadára szállították le. S most, hogy jez ellen az eljárás ellen tiltakozni próbál, ha­zug és alávaló módon zsarolónak bélyegzi jBenes lapja: a Cas. A Casnak ezt az eljárá- jsát impertinenciának minősiti s azt írja, hogy [ilyen körülmények között ne csodálkozza­nak a vezető körök, ha politikai tekintetben [nemcsak a néppártiakat, hanem úgy a szlo­vákokat, mint a nem szlovákokat, sőt min­den tisztességes embert elidegenitenek ma- íguktól a Szlovenszkón, mert ugyan kinek is jlehetne bizalma ezek után ilyen emberekkel ;szemben. Ín a Pi hírem — (A Prágai Magyar Hírlap legközelebbi száma) Nagy Boldogasszony napjának keddi ünnepe miatt szerdán este jelenik meg. — (A prágai meteorológiai intézet jelen­tése.) Időjóslás: Továbbra is változékony jidö várható. * — (A bányatiszíviselők és alkalmazottak I nagygyűlése és az elbocsátott magyar bányá­szok.) A Cseh-Szlovákiában lévő bányaüze­mek tisztviselői és alkalmazottai tegnap Prá­gában összegyűltek, hogy megtárgyalják kü­lönböző időszerű ügyeiket. A nagygyűlést élénk figyelemmel kisérik azok a szakmabe­liek is, akik nem jöhettek Prágába és akiket a föld mélységébe is behatolt állampolitika kirekeszt a bányásztársadalomból, elbocsátott a szolgálatból- Sokan, nagyon sokan vannak a magyar bányatisztviselők és alkalmazottak, akik értékes tagjai voltak a magyar bányá­szatnak s hozzájárultak ahhoz a jó hírnévhez, amelyet a magyar bányamunka Európában joggal kiérdemelt. A türelmetlenség politikája nemcsak a földünk felszínén pusziit, de mint a mérgező gáz, behatol minden nyíláson és igy a tárnákba, a föld aiá is bejutott. Akna- szlatináról figyelemreméltó levélben hivják fel a figyelmünket a prágai bányászkongresz- szusra- Vájjon milyen lesz — ez a tanácsko­zás? Vájjon benn' lesz-e, vissza tér-e a terembe az a hagyományos szellem, amely a világ bányászait jellemezi? Eszükbe jut-e a tanácskozóknak, a bányászok égető kérdései­ről tanakodóknak az a sok magyar bánya­tisztviselő és bányaalkalmazott, akit elbo­csátottak a szolgálatból a magyar nyelve, a magyar nemzetisége miatt. És eszükbe jut-e a gyülésezőknek, hogy ahonnan jöttek, ott magyar kartársaik is élnek, akik sok milliónyi hasznot hajtanak az államnak, de mégsin- csen iskolájuk, ahol gyermekeiket fölnevelhe­tik s a legkisebb jogos követelésük is kielé­gítetlenül maradt-. A nagygyűlésnek van ugyan több magyar tagja is, de a hangadók, a megbízottak csehek, akikről most válik majd el, hogy mennyire bányászok. — (Aratóverseny Pelsöcön.) Mirrt tudósítónk jelenti, Pelsöcön augusztus 11-én nagy aratóünnep volt, amelyen Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő és a környékbeli birtokosság több ve­zető férfia is részt vett. Délelőtt istentisztelet volt, délután a kommunista gyűlés miatt az is­kola előtti téren gyülekezett a fiatalság, majd ma­gyar ruhás aratók és marokszedő leányok ko­csikon vig zene és énekszóval vonultak a „Kapu" dűlőben rendezett aratóversenyre. A verseny után a kisgazdapárt nevében Fodor Jenő ügy­vezető alelnök szólt a néphez s méltatta a nap je­lentőségét — (Parallel magyar osztályok az ungvári gimnáziumban.) A prágai iskclaügyi minisz­térium közlése szerint az ungvári magyarság­nak az a kérelme, hogy az ungvári gimná­ziumban parallel magyar nyelvű osztályo­kat állítsanak fel, kedvező stádiumban van és hogy a kérelem teljesítése elől a minisz­térium nem fog elzárkózni. — (Masaryk morvaországi körútja.) A morva lapok jelentése szerint Masaryk köztársasági el­nök Kapriból való visszatérése után Kelet-Morva- országban körutat tesz, amely alkalommal főként Mahrisch-Ostrau környékét fogja tanulmányozni. — (Halálozás.) Nomárkai Nyomárkay Aurél földbirtokos julius 26-án hetvenhatéves korában Somodiban elhunyt. Temetése augusztus 4-én volt. özv. Gál Jánosné, született Fischer Szidónia augusztus 10-én élete nyolcvankilencedik évében Rozsnyón meghalt. Augusztus 12-én temették. — (Szokol-ház Szakolcán.) Szakolcán a szo- kolisták egyesületi célokra házat épitenek, ame­lyet szeptember 10-én nyitnak meg ünnepiesen a szlovák íöldmives és kisgazdapárt gyűlésével egyidöben. — (Olcsóbbak a Jugoszláviába szóló távira­tok.) A postaigazgatóság közli, hogy e hónap 15-étől kezdve leszállítják a Jugoszláviába szóló táviratok diját. Eszerint holnaptól kezdve egy szó már nem négy, hanem csupán egy korona ki­lencven fillérbe kerül. — (Vigyázat — nem németek!) Brünnből je­lenti a Lidove Noviny. hogy az ottani orol-ünnep- ségre számos belga vendég érkezett. Ezek belga nemzetiszinü szalagot tűztek ki mellükre, amely tudvalévőén vörös-sárga-feketeszinü. A csehek azt gondolták, hogy osztrákokkal állnak szemben, akik provokálni akarják őket és ezért csak a véletlenen múlott, hogy a belga vendégeket tett­legesen nem inzultálták. A Lidové Noviny ezzel kapcsolatban fölhívja a közönség figyelmét arra, hogy a belga vendégeket ne tévessze össze a németekkel. — (Házat vett Trencsénben a vakok egyesü­lete.) A szlovák vakok egyesülete 160.000 koro­náért megvásárolta Wissingerné kohanóci (Tren- csénmegye) nagybirtokos kastélyát, amelyben a vakok részére otthont rendeznek be. — (Az aisókubini gimnáziumot Nagymihályra helyezik át). Az iskolaügyi minisztérium hivatalos közlése szerint az aisókubini Hviezdoslav-gimná- ziumot szeptember elején Nagymihályra helyezik át. — (Az aknaszlatinal pénzbeváltás titkaiból.) Aknaszlatinai tudósitónk jelenti: Tavalyelőtt Ak- naszlatinán is megtörtént a pénzbeváltás. A helyi hatóság összegyűjtötte a pénzt, mintegy kétmil­lió lebélyegzetlen koronát, az egész összeget azonban a rahói pénzügyigazgatóság karhata­lommal lefoglalta. A község lakossága hiába for­dult küldöttséggel Ungvárhoz és Prágához, nem tudta pénzét visszakapni. Végül azután nagy vár­táivá megtörtént a kicserélés. Az igénylők java­részét azonban azzal a megokolással utasították vissza, hogy nincsenek benne a jegyzékben. A má­sik, jelentősen kisebb rész, megkapta ugyan a pénzét, de olyan beváltási kulcs szerint, amelyik­ben még a pénzügyminiszter sem tudna eliga­zodni. A jogos igényeikben megrövidített emberek javarésze munkás, akiket e minősíthetetlen eljá­rással összekuporgatott garasaiktól fosztottak meg. — (Bezárják az italmérési engedélyt nem ka­pott vendéglőket). A pozsonyi minisztérium utasí­totta a rendőrhatóságokat, hogy azokat a ven­déglőket és a kizárólag italméréssel foglalkozók helyiségeit, amelyeknek tulajdonosai az italmérési jogok revizója során engedélyt nem nyertek, zár­ják be. A rendőrhatóságok ezért figyelmeztették a jogfosztottakat, hogy a további italmérést azon­nal szüntessék meg, helyiségeiket zárják be, mert különben azt karhatalmilag fogják bezárni és a tu­lajdonosát büntetéssel sújtják. — (Gazdagyülés Nyitrán). Nyitráról jelentik: A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület a minap tar­totta tisztújító közgyűlését. Elnökké egyhangúlag Czobor Bélát, alelnökké pedig Jókai Gézát, Hanák Józsefet, SchwitZfer Józsefet és Bauer Rikárdot választották meg. Ügyész Klobusiczky Károly dr., pénztáros pedig Verő Károly lett. Megválasz­tották a tizenöttagu elnöki tanácsot, a hatvan- tagú igazgatóválasztmányt és a számvizsgáló bi­zottságot is. A közgyűlésen felszólalt és igen ér­tékes beszédet mondott Lelley Jenő dr. nemzet­gyűlési képviselő is. = Lenhossek tanár megvizsgálja az állító­lagos Petőfi-csontvázat.) Budapesti tudósí­tónk jelenti: A kolozsvári lapok híradása nyo­mán a budapesti sajtó nagyon élénken fog­lalkozik azzal, hogy Erdélyben megtalálták Petőfi Sándor csontvázát és Bálint Dániel földbirtokos családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra- A lapok szerint Bálint ér­tesítette volna a Petőfi-Társaságot Petőfi- csontjairól és kérte, hogy küldjön ki valakit ebben az ügyben, de a Petőfi-Társaság ré­széről választ nem kapott. Ma Ferenczy Zoltán, a Társaság elnöke arról nyilatkozik, hogy ilyen megkeresés a Társasághoz nem érkezett- A maga részéről nem hágy figyel­men kivül egyetlen parányi mozzanatot sem, amely reményt nyújthat arra, hogy Petőfi ha­lálának körülményeit végre tisztázzák. Rö­videsen javasolni fogja, hogy Lenhossek ta­nár, a kiváló antropológus a csontvázat meg­vizsgálja s derítse ki, hogy komoly valóság­ról, vagy pedig csupán egy újabb Petőfi- legendáról van-e szó­= (Ellopták a Bazilika egy értékes ereklye­tárgyát.) Budapesti tudósitónk jelenti: Tegnap, eddig ismeretlen tettesek, a Bazilika szentélyének: egyik asztaláról egy körülbelül huszonöt kg. sú­lyú művészi kivitelű és több évszázados, értékes gyertyatartót loptak el, mely a Bazilika disze volt és az értéke több százezer korona. — (Száztíz épület leégett egy somogyi község­ben.) Budapesti tudósítónk jelenti: A somogy­megyei Igái községben tegnapelőtt óriási tűzvész pusztított. A község közepén egy nyersolajmo- toros cséplőgéptől hirtelen lángra lobbant a már behordott termés. A nagy szél pillanatok alatt fél­kilométer hosszúságban egész utcasort borított lángba. A kaposvári tűzoltóság teljes létszámban különvonaton a község segítségére sietett. Sze­rencsére a szál alábbhagyott és a község meg­menekült a teljes elpusztulástól. A kár azonban igy is óriási. Negyvennyolc gazdának egész va­gyona a lángok martaléka lett s mintegy száztíz gazdasági épület és lakóház elpusztult. Emberélet­ben nem esett kár.- - (Meggyilkoltak egy szerb képviselőt). Bel- grádból táviratozzák: Gavrilovics radikális-párt* képviselőt tegnap ismeretlen tettesek meggyilkol­ták. A gyilkosság oka politikai természetű.-- (Elkobozták József főherceg kisjenöi birto­kát). Aradról jelentik: A kincstári igazgatósághoz rendelet érkezett, melynek értelmében József fő­hercegnek Kisjenő környékén levő harminckilenc- ezer holdat kitevő egész uradalmát az állam el­kobozza. A megokolás szerint a kisjenöi uradalom Mabsburg-vagyon. A kormány felhívta az aradi jószágigazgatóságot, hogy a bekebelező művele­tet a legsürgősebebn hajtsa végre. A bekebelező bizottság holnap utazik Kisjenőre és megkezdi a birtokbavételi eljárást. (Lloyd George emlékiratai.) Londonból jelenti tudósítónk: Most már bizonyosra ve­hető, hogy Lloyd George elhatározta magát arra, hogy megírja emlékiratait. Mértékadó londoni körökben azonban oly hirek kerin­genek, hogy még a legnagyobb londoni ki­adócégek is visszariadtak attól az összegtől, amelyet a miniszterelnök állítólag kért. Azt a könyvet, amely címapján az angol minisz­terelnök nevét viseli, természetesen min­denki olvasná, a tiszta igazság kimondása, mint Asquithné tette önéletrajzában, ter­mészetesen elengedhetetlen kellék. De kér­dés, vájjon Lloyd George jelenlegi állásában olyan helyzetben van-e, hogy mindent szaba­don megírhat? Ez a kérdés izgatja legjob­ban a kiadókat is, akik Lloyd George két kötetének exact természetéről szeretnének meggyőződni, mielőtt átadnák a miniszterel­nöknek azt a bizonyos „hatszámjegyü csek­ket/’- - (Hogyan jött rá a telefon feltalálója a távolba való beszélgetésre). A Prágai Magyar Hírlap már megírta a minap, hogy Graham Bell, a telefon fel­találója meghalt. Az amerikai lapok sokat foglal­koznak Graham Bell személyével, emlékével s az egyik lap érdekesen megírja azt is, hogyan jött rá Bell a távolba való beszéd lehetőségére. „Itt született meg a telefon 1875 junius 2-án“. — Ez a felirat díszíti azt a bostoni Court-Streeten álló há­zat, amelynek műhelyében T. A. Watson Graham Bell ui táviró gépének alkatrészeit készítette. Bell az uj távíróval kísérletezve észrevette, hogy egy elektromágnes fölött lebegő acélrudacska lengései a mágnest elektromossá teszik. Az áram észreve­hető erősödése és gyengülése közben zenei hang keletkezett a másik eelktromágnesben, amelyet vezeték kötött össze az elsővel. Bell lázasan foly­tatta kísérleteit s a műhely tulajdonosa, Watson 1876 március 10-én érthető izgalommal neszeit föl. amikor laboratóriumában meghallotta a hálószo­bájában tartózkodó Bell halk hangját: „Watson ur, Watson ur, kérem jöjjön ide“. 1876 augusztu-r sában nyolckilométeres táviróvezetéket feszitet­tek ki Brantford és Mount Pleasant között. Itt Bell, Brantfortban nagybátyja tartózkodott. A kísérle­tek elején állva, szó sem lehetett, még kölcsöns beszélgetésről. Ezért abban állapodtak meg, hogy megállapított pillanatban Bell nagybátyja beszélni kezd és Bell maga a Mount Pleasanton meghall­gatja a beszédet. A meghatározott időpontban Bell füléhez emelte a kagylót, amelyből tisztán, érthe­tően kicsendültek a dán királyfi világhírű szavai: „Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés". — Ez volt az első távbeszéd. 1876 október 9-én már Boston és Cambridge, 1877 februárjában Csikágó és Mil­waukee, négy héttel később már Csikágó és De- troit 457 kilométeres távolságban folyt a beszél­getés. A filadelfiai kiállítás — 1877 junius — egy csapásra népszerűvé tette Bell találmányát és Í878 január 25-én már megnyílt New-Hawenben az első telefonközpont, amelyről Graham Bell már évekkel előbb álmodozott s amelyért vállalatának igazgatói annyit gúnyolták.- - (Riporter, mint gyorsáru.) A Daily Mail köz- :ánk érkezett legfrissebb száma riporterének egy igen érdekes kalandjáról ad hirt. Az egyik vi­déki városban valami gyilkosság történt, amiről a Daily Mail riporterének sürgősen be kellett szá­molnia. Azonban a vonat már elment, autót pedig nem tudott kapni. Leleményes angol kartársunk ennek ellenére nem jött avarba. Beállított a leg­első postahivatalba, lemérette és gyorsáruként fölvétette magát. A súlya után járó bélyeget le­fizette, amiről nyugtát is kapott és fölugrott az első postai teherautóra, amely gyorsárut szállí­tott abban az irányban, amerre mennie kellett. Az autó vezetője nagyot csodálkozott a furcsa gyors­árun, de miután az újságíró fölmutatta a nyugtát, nem tehetett mást, minthogy útnak indult és ki­szállította az ötletes riportert, mint gyorsárut, a gyilkosság helyére. szinhí&s 85$ ZENE (*) A budapesti színházak körül. Budapestről je­lentik: A legérdekesebb kérdés most a színházak körül az, hogy kinek fogja odaadni uj drámáját Molnár Ferenc. Eredetileg a Vígszínháznak szánta drámáját és Bajor Gizinek a dráma nagy lánysze­repét Molnár Ferenc. Ilyen irányban már jófor­mán lezáródtak a tárgyalások, mikor Hevesi Sán­dor, a Nemzeti Szinház uj igazgatója, megtagadja jóváhagyását Bajor Gizi vendégszerepléséhez. He­vesi Sándor számol azzal, hogy Molnár uj drá­mája követni fogja a „Hattyu“-t, vagy a „Szín­házat, amelyek egy iramban jutottak el a száza­dik előadás jubileumáig és még azon túl jó egy­néhány előadásig. A vendégszereplés tehát hóna­pokra kikapcsolná Bajor Gizit a Nemzeti Szinház együtteséből, pedig Hevesi Sándor művészeti pro7 gramjában sokkal szélesebb helyet szánt Bajor Gizi fiatal és erőteljes művészetének, semhogy az egész főszezonon át nélkülözni tudná. Hevesi Sán­dor döntése igen kellemetlenül érintette Bajor Gi­zit, aki nagyon ambicionálta azt a kivételes és gazdag szerepet, amelyet Molnár szánt neki, kel­lemetlenül érintette a Vigszinházat és Molnár Fe­rencnek is uj megoldást kell keresnie. Hevesi Sán­dor természetesen nagy készséggel felajánlotta Bajor Gizi közreműködését Molnár uj drámájá­ban, de csak akkor, ha a Nemzeti Szinház mutat­ná be Molnár uj színmüvét. A Vigszinház saját együtteséből senkit nem tud a vezetőszerepre ajánlani, mert Molnár hősnője egy serdülő lány, aki most ismerkedik meg először a szerelem nagy misztériumával. Mivel Hevesi Sándor nem en­gedte át Bajor Gizit, a Vigszinház most kénytelen volna a Magyar Színházhoz kölcsönért fordulni: de Beöthy László is nagyobb örömmel adná elő az uj Molnár-darabot, semhogy egy másik szín­háznak tegye lehetővé Molnár drámájának elő­adását. így most Molnár Ferenc három színház között habozik és döntését nagy izgalommal vár­ják az érdekeltek. Annál is inkább, mert a szín­házigazgatók félnek az uj szezontól. A jegyek árá­nak radikális felemelését nem kerülhették ki, a költségek nagy emelkedésénél fogva: de akármi­lyen jogosult is ez az áremelés, nagy kérdés, hogy a budapesti közönség fizetőképessége lépést tart-e a felemelt helyárakkal. Igaz ugyan, hogy a háború óta minden évben emeltek a színházak, minden ősszel nyugtalanul néztek a szezon elé és mindig alaptalanoknak bizonyultak az aggodal­mak, de azért nagy kérdés, hogy ezúttal is sze­rencsét fog-e hozni a pesszimizmus. Az a szin­ház, amelynek Molnár engedné át drámáját, meg­könnyebbülve lélegzene fel, mert akármilyen a színházi konjunktúra és akármilyenek is a hely­árak; Molnár-premiert ma Budapesten bajos el­képzelni anélkül, hogy ne követné száz táblás ház. (*) „Lohengrin" a budapesti Városi Színházban. Budapestről jelentik: A Városi Szinház — mint értesülünk — szeptember elején műsorába iktatja Wagner regényes operáját: a Lohengrin-t. A szin­ház egyébként is operákkal kezdi uj szezonját: szeptember 15-én lesz az első operett-előadás: a „Hamburgi menyasszony" reprize s október má­sodik felében kerül sor az első újdonságra: Je­szenszky Gyula és Bús Fekete László operettjére. (*) Budapesti megnyitóelöadások. Budapestről jelentik: Meyer-Förster népszerű színmü­vével, a „Diákélet“-tel kezdte meg a Vig­szinház az uj évadot. A- darabnak most is nagy sikere volt. A földszinten teljesen megválto­zott terep fogadta a közönséget: uj széksorok és három részre osztott nézőtér, valamint az újjá­alakított előcsarnok tették kényelmesebbé a szín­házat. — A Belvárosi Színházban a régi megszo­kott interieur fogadta a közönséget. Szezonnyitó előadásnak a „Gazdag leány“-t hozta szinre a szinház. A szereposztás a régi volt, a siker nem kevésbé. | Takarékbetétek legjobb kama­tozása. — Mindennemű hitel. Mindennemű bankügylelek el­intézése. Ingatlan közvetítés. Deutsche Aarar- und Industrlebank I megőrzése és kezelése. Feb " 3^8 Főintézei Prag, Mariengasse 36. gositást és tanácsot k;" ” Fiók lútézetek: Ausslg, Atispitz, Bilin, Bischoftclnltz, Rodenbacfc, Brfinn, Freudeníhal, Kom óta a, Kriegera, Fírumau m6Qt6S6H Billlllk __ p#- »* ♦* Mar icnbad, Mies, Obcrlentcnadorf, Reidhenberg, Rumburg, Saaz, Schluckenau, TepUz-Schönau, Troppan, Zwittau. # *• ” » »

Next

/
Thumbnails
Contents