Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-12 / 60. szám

M Szombat, augusztus 12* A köztársaság megalakulásáig a mai Szlo- venszkón a nagyobb egyházi beneficiumok betöltésénél a magyar apostoli király és a szent korona joga érvényesült. E királyi jog- gyakorlat értelme az, hogy II. Szilveszter pápa Szent Istvánnak nemcsak a királyság jelvényét: a koronát küldötte meg, hanem a térítés, szerzés és alapítás érdemeinél fogva fölruházta öt a követségi joggal, tehát egy­házi hatalommal* Ennek folyományaként Szent István teljesen szabadon, a pápaságtól is függetlenül rendezhette az egyházat Ma­gyarországon. Apátságokat, püspökségeket, prépostságokat alapított és be is töltötte azokat. S ha a Szilveszter-féle bulláról el­ismerjük, hogy e bulla szövegének külső hi­telességéhez és a szövegiráshoz kétség fér, nem tagadhatjuk a Szent István korából ma­radt aíapirólevelek hitelességét, melyek két­ségtelenül bizonyítják, hogy Szent István csakugyan élt az apostoli követségi joggal és hogy azokban foglalt jogokat, minő pél­dául az egyházi javadalmak betöltése, csak­ugyan igénybe is vette. Ezt minden elfogu­latlan történelembuvár elismeri. Nyugaton ezidőtájt a fejedelmek a na­gyobb egyházi javadalmakat hübér gyanánt adományozták. Ez a korhadt rendszer az in­vesztitúra harcokhoz vezetett. VII. Gergely s az utána jövő pápák törekvése Magyaror­szágon odairányult, hogy a püspöki székeket káptalani kánonszerü választásaié utján tölt­sék be. Leszámítva a Kálmán király alatt 1106-ban tartott quastalai zsinatot, melyben a király lemond az invesztitúráról s azonkí­vül II. Géza és III. István lemondásait a ma­gasabb egyházi dignitáriusok letételére és áthelyezésére vonatkozó jogról, nincs bebi­zonyítva, hogy a magyar királyoknak való­jában Szent István személyéhez kötött apos­toli joga szüneteit volna. A XIII. században a nagyobb egyházi be­neficiumok betöltésénél a magyar földön a kánonszerü választásnak és a királyi kine­vezésnek egy sajátszerii kombinációja állott elő. A királyi kinevezési jog nem szűnt meg, csali korlátozva volt. A XIV—XV. századokban meglazult a vi­szony a szentszékkel. Később azonban, mi­vel közös volt a cél: a pogány törököt távol­tartani a keresztény Nyugattól, helyreállott a viszony a szentszék és a királyok között. Az ezután következő súlyos időkben egé­szen Mária Teréziáig a magyar királyok nem igen gyakorolták a nagyobb egyházi benefi­ciumok betöltésére szóló jogaikat, hanem a káptalanok által választott személyeket ja­vamalmaikban megerősítették. Mária Terézia XIII. Kelemen breveje és motu proprioja nyomán (1753. augusztus 19.) fölvette az apostoli címet. A meglevő terje­delmes püspökségekből uj egyházmegyéket hasított ki: a munkácsi és váradi görög­katolikus, a rozsnyói, szepesi, besztercebá­nyai, körösi, szombathelyi és székesfehér­vári püspöki megyéket. Az ö uralkodásától kezdve stabilizálódott a főkegyúri jog: a ius supremi patronatus. A nagyobb egyházi be- neficiumokra a kinevezés jogát azóta állan­dóan a király gyakorolta. A jelenlegi Szlovenszkó területén 1918-ig a nagyobb egyházi beneficiumokat a magyar apostoli király töltötte be. Az 1897 julius 14- én kelt legfelsőbb elhatározás alapján a mi­niszteri tanács nevezte ki a magasabb bene- ficiátusokat s a szentszék rendesen jóvá­hagyta és megerősitette e kinevezéseket. Most, hogy Szlovenszkó a cseh-szlovák köztársaság részévé lett, a nagyobb egyházi beneficiumokra való dezignálási jog vissza- szállott oda, ahonnan eredt: az apostoli szék­re, Rómára. Innen magyarázható a szent­szék amaz eljárása, hogy a megüresedett besztercebányai, nyitrai és szepesi püspökö­ket (nem szlovák, hanem katolikus püspö­kök! sajnálatraméltó lapsus stili linguaeque) a pápa dezignálta és nevezte ki. (Bulla prae- con. S. Sedis Apostolicae dato 10. Dec.. 1922.) ■Újabban az apostoli szék nominációja foly­tán töltötték be a nagyszombati vikaviátust. (1922 május 22.) Ha a cseh jogászok a majora beneficiákra való kinevezést a köztársasági elnök számá­ra vindikálnák, akkor ez ellenkeznék már a politikai s etikai igazságérzettel is. A' kisebb beneficumokra (kanonokság, c. prépostság) a kinevezést — mely jogkör 1918 előtt a magyar apostoli királyt illette meg — Szlovenszkón a püspökök eleddig minden nehézség nélkül gyakorolták. Jóaka­ratuk és belátásuk szerint prezentálják az il­lető személyt a megüresedett beneficiumra s a szlovenszkói teljhatalmú miniszter ezt tu­domásul veszi. Az evolúciók korában élünk. Minő irányt ad az egyház s állam szétválasztását célzó és küszöbön álló mozgalom a nagyobb egy­házi beneficiumok megoldásának, még nem tudjuk. Hogy az államnak az egyháztól való eme szeparációját belga, mexikói, brazíliai, francia, genfi, vagy portugál mintákra akar­ják-e keresztülvinni, még nem is sejtjük. Az ideális állapot ez volna: hagyják meg a val­lási és lelkiismereti kérdés megoldását az il­lető egyházakra, azaz az illető egyházfők legjobb tudására és belátására. A katolikus világnézet számára pedig az egyedüli zsinór- mérték a modern törvénykönyvek mintájára kodifikált kódex. A kódex 329. kánonának második szakasza szerint a püspököket sza­badon nevezi ki a pápa, de a 331. kánon, második szakasza, valamint a Normáé gene- ráles 3. szerint a szentszéken kívülállók (or­szágok) is prezentálhatnak és dezignálhat- nak, de ez ugyancsak 331. kánon harmadik szakasza szerint a személyek alkalmas és méltó voltáról egyedül az apostoli szék ille­tékes ítélkezni. Mondják, hogy sokak kezében a hatalom nagy teher, szürnyü és fojtogató, mint a ká­bító, mérges illatot kilehelő virág. Minő ma­gatartást tanúsít majd a kormány e téren az egyházzal szemben, mint fog élni hatalmával — a jövő titka, szabad remélnünk a leg­jobbat! Zágráb! hangok § klsonfanl ellen. Zágráb, augusztus 10. A horvát blokk politikája napról-napra jobban kezdi éreztetni hatását. A horvát blokk, amely anticentralista, antimonarkista, a merkantilista politikával szemben mindig az agrárius politika hirdetője volt, mindazonáltal a blokk pozitív programjának bírálatával ed­dig alig foglalkoztak a belgrádi politikusok. A blokkot Belgrádban egész a legutóbbi idő­kig egy komolyan alig számbavehető politi­kai kalandorcsoport okvetetlenkedésének tartották. Némelyek viszont egyszerű rend­őri kérdésnek tekintették a blokkprobléma rendezését és úgy vélekedtek, hogy egy sza­kasz csendőr és egy erélyes államügyész megszabadítja az országot ettől a kellemet­lenségtől. Ma már tagadhatatlan, hogy ezek a politikusok tévedésben voltak és sajnos, még ma is tévedésben vannak azok, akik ezt a vélekedést a magukévá tették és ahhoz szabták a maguk állásfoglalását. ' A blokk kérdése ma már hatalmas jelen­tőségű állampolitikai kérdéssé növekedett. A blokk az utolsó éviben olyan programot dol­gozott ki és ennek a programnak olyan hivő tömeget és komoly atmoszférát teremtett, amely a maga gerinces következetességével és céltudatosságával fölülmúlja a kormány­zó, rezsim-politika következetességét és cél- tudatosságát. Kellemetlen és kényelmetlen feladat a bel­grádi politikusok és lapok számára, hogy most, miután éveken keresztül mint kiskorú okvetetlenkedőkre tekintettek a blokk-politi­kusokra, aggódó figyelemmel kell kisérniök azok minden politikai állásfoglalását. Mennyire meglepő lehet például a jámbor belgrádi, vagy szerbiai újságolvasóknak, akiknek politikai horizontját a belgrádi la­pok politikai horizontja szabja meg, hogy például a Politika, miután alig pár nap előtt még fegyházba való hazaárulóknak ne­vezte a blokk-politikusokat, most napokon keresztül vezércikkekben foglalkozik a zág­rábi külpolitikával és annak sok olyan kér­désben. amely eddig a kormány előtt kifeje­zetten mint kabinetkérdés szerepelt, kon­cessziókat is tesz. A Zágráb felől jövő táma­dások hatása alatt a kisantantot egyszerűen mint egy a!d hoc Jellegű szervezetet kezeli, melynek csak a programszerűen megállapított kérdésekben van Jelentősége, egyéb külpolitikai vonat­kozású ügyekben az ahhoz tartozó álla­moknak teljesen szabad kezük van. A „Politikádnak ez a megállapítása, bár­mennyire védelmezi is a lap később a kisan- tant-kombinációt, világot vet arra, hogy mi történnék, vagy mi fog történni abban az esetben, ha a legközelebbi országos válasz­tások a blokknak és a többi autonómisták­nak többséget juttatnának, illetőleg juttatnak. A Jelenlegi belgrádi külpolitikai: kisan- tantbarát. francia szimpátiákkal, olasz- és bolgárellenes, a magyar kérdésben intran- zlgens, az orosz kérdésben szovjetellenes. Hogy militarista, azt nem is kell külön hangsúlyozni. Ezzel szemben a blokk kül­politikája kisantantellenes, telve aÁigol szimpátiákkal, békülékeny és bolgár-barát­ságot kereső, lelkes propagátora a német­orosz szövetségnek, a magyar kérdésben pedig a teljes érdektelenség álláspontjára helyezkedett mmmmMnuM A iavonnai kérdés. Miről szól a B) záradék? Prága, augusztus 11. Tegnap jelentettük, hogy a lengyel kor­mány a prágai lengyel követ utján tiltakozó jegyzéket szándékozik átnyújtani a cseh­szlovák kormánynak azért, mivel az 1921 julius 6-án megkötött cseh-szlovák—lengyel megegyezés B) jelzésű záradékának a cseh­szlovák kormány nem tett eleget. A jelen­tésből nem tűnt ki az, hogy mit tartalmaz a B) jelzésű záradék. A mai cseh lapok részletesen foglalkoznak az esettel és erősen találgatják, hogy a zá­radékban miről van szó. A 28* Rijen, amely tudvalevőleg a Modracsek-párt lapja, a len­gyel távirati ügynökség jelentéséből azt a következtetést vonja le, hogy: 1* a jávorinál kérdés integráns részét alkotja a cseh-szlo­vák—lengyel szerződésnek, 2* hogy erről a kérdésről valamely konkrét formában már tárgyalt a két kormány és 3. hogy a tanács­kozások alkalmával megállapították azt a határidőt is, amelyen belül az ügy végleges elintézésének be kell következnie* A Mod- racsek-párti lap igen élesen támadja Benest és diplomáciai vereségnek mondja az ő ma­gatartását ebben a fontos politikai kérdés­ben. Úgy véli, hogy miként a tescheni kér­désben, úgy most is a külföldi (értsd francia) diplomácia gyakorol nyomást a cseh-szlovák köztársaságra. Benes félhivatalosa: a Cas válaszol Mod- racsek cikkére. Illetékes helyről szerzett információ alapján azt Írja, hogy a B mellék­letben arról van szó, hogy a tárgyalások­nak 1922 augusztus 6-ig kell befejeződnlök. A Cas kijelenti, hogy Javorina továbbra is a cseh-szlovák köztársaságé marad. Ezt a megállapítást némi kétkedéssel kell fogad­nunk, mert a lap egy másik helyén azt írja., hogy a koalíciós pártok hozzájárulása né kül semmiféle megállapodás nem fog léte­sülni. A Národny Listy a B jelzésű záradék tar­talmát nagyjában ugyanúgy ismerteti, mint a Cas, ehhez azonban még hozzáfűzi azt, hogy a záradék értelmében, ha augusztus 6-ig a tárgyalások be nem fejeződnek, Ja- vorirta ipsö facto a cseh-szlovák köztársasá­gé fog maradni. A Národni Listy szerint a Javorina hovatartozása nem vitás. Legfel­jebb arról lehetne szó, hogy a Lengyelor­szággal való jóbarátság érdekében a köztár­saság önként lemondjon Javorináról. Felveti azonban azt a kérdést, hogy a lengyel ba­rátságot érdemes-e mindig újabb áldozatok­kal megvásárolni. A Národny Listy is hatá­rozott felvilágosítást kér a külügyminiszter­től, hogy miképpen áll jelenleg a jávorinál kérdés. Mikor válik akuttá a kormány­válság. A Pravo Lidu jelenti, hogy Masaryk köz- társasági elnök augusztus 15-én tér vissza Prágába, amely napon Benes miniszterelnök be fogja nyújtani a lemondását. Svehlát a lap szerint az államfő azonnal meg fogja bíz­ni a kabinetalakitással és dezignált minisz­terelnök azonnal tárgyalni fog a pártokkal a parlament őszi ülésszakának programjáról és a kabinet tagjainak személyeiről. A Národni Politika ezzel szemben azt véli tudni, hogy Masaryk köztársasági elnök el­állóit attól a tervétől, hogy augusztus 21-én Génuába utazik s elhatározta, hogy augusz­tus 16—20-ika között visszaérkezik Prágába. Keresztény szociális pártgyiilések. A szepesváraljai keresztényszociális párt­nak augusztus 9-én népes taggyűlése volt, I amelyen Kossik Károly helyi pártelnök be­szélt a magyarság időszerű és gazdasági vonatkozású kérdéseiről és sérelmeiről. A pártnak augusztus 27-én közgyűlése lesz, melyre a központ is küld szónokokat. Lőcséről jelenti tudósitónk: A prakfalvi vas- és gépgyár munkássága lelkesedéssel csatlakozott a keresztényszociális párt kere­tében létesített szakszervezetbe. Első gyű­lése a napokban volt s azon Fedor Miklós szepesi titkár mondott a munkások előtt na­gyobb beszédet, melyben elhatározásuknak fontosságát fejtette ki. A szocialista pártok tiltakozása a moszkvai halálos Ítélet miatt. A moszkvai szociálforradalmárok fölött hozott halálos ítélet a cseh-szlovák szocia­lista munkásság körében nagy felháborodást idézett elő. A prágai szociáldemokrata s a cseh nemzeti szocialista párt tegnap este a Zsófia-szigeten tiltakozó népgyülést tartott, A népgyülésen a szociáldemoki... 'k részé­ről S o u k u p Ferenc dr. szenátor, a nemzeti szocialisták részéről pedig Franké Emil dr. képviselő beszélt. A népgyülésről a két párt tiltakozó táviratot küldött a moszkvai népbiztosok tanácsának. Tegnap délután 5 órakor tiltakozó gyűlést tartottak az orosz és ukrán szociáldemokra­ták, szociálforradalmárok és szociálföderalis- ták prágai csoportjai is, amelyen több szó­nok tiltakozott a moszkvai Ítélet ellen. Mndrony cáfol. A cseh-szlovák távirati iroda jelenti, hogy Mudrony János dr., szlovák néppárti szená­tor táviratban megcáfolja a Slovensky Den- nikben megjelent azt a híradást, mintha ő a dualizmus hive lenne s a szlovák-magyar | egységet, valamnit a cseh-szlovák állammal szemben a szlovák-magyar állameszmét hir­detné. A megegyezés kísérletei Londonban. London, augusztus 11. A Daily Express jelenti: íía a moratórium kérdésében nem si­kerül megegyezést létesíteni, Poincarét arra szeretnék rávenni, hogy Németország ellen mindaddig ne alkalmazzon külön rendszabá­lyokat, mig az ügy további megvizsgálása és egy uj konferencia lehetővé nem válik. A francia miniszterelnököt arra kérték a többi szövetséges államférfiak, hogy tekintette! a szakértők jelentésére, vonja vissza javaslatát s ha ezt megteszi, Lloyd George és a többi miniszterelnök olyan ellenjavaslaíot tesznek, amelyek a jóvátételi bevételeket sokkal ha­marább biztosíthatják. Folyik a harc Írországban. London, augusztus H. (Havas.) Dublini la­pok jelentése szerint a felkelők Cork várost kiürítették, miután előzőleg különböző épüle­teket, egy kaszárnyát és egy szállót, vala­mint több műemléket felrobbantottak. A kor­mánycsapatok az éjszaka folyamán Corknál meglepték a felkelőket. A harc egész éjszaka tartott s rendkívül elkeseredett volt. Azt hi­szik. hogy Cork eleste meg fogja törni a fel­kelők ellenállását. Megegyezés München és Berlin között. Berlin, augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) A birodalmi kormány és a bajor kormány­bizottság között folyó tárgyalások a késő éjjeli órákban ma ideiglenes megegyezésre vezették azon az alapon, hogy a ba^or kormány rendeletét visszavonja, ezzel szemben a birodalmi kormány a birodal­mi gyűlésen ünneoies nyilatkozatot tesz, amely szerint a jövőben az egyes államok előzetes beleegyzése nélkül nem fog oly törvényeket hozni, amelyek az illető álla­mok felségjogait korlátozzák. A záróülés, amelyen a megegyezést pon­tosan megszövegezik, holnap délelőtt lesz. Az olasz kamara bizalmat szavazott Factának. Róma, augusztus 11. (Saját tudósitónktól.) Az olasz kamara ma este 247 szóval 121 el­lenében bizalmat szavazott a Facta-kor- mánynak. A kormány ellen szavaztak a szocialisták, kommunisták, íascisták, vala­mint a szláv és német képviselők. Ajagora lonia önállósága ellen. Konstantinápoly, augusztus 11. A szövet­séges csapatok főparancsnoksága a Trácia határa és a szövetséges csapatok által meg­szállt terület között semleges zónát fog megállapítani, amelyre vonatkozólag a görög főparancsnoksággal a megegyezés már lét­rejött. Angora képviselői a szövetséges fő­biztosoknak lonia önállóságának proklamá- lása ellen tiltakozó jegyzéket küldöttek. Görögország ismét reménykedik. Berlin, augusztus 11. Berkes, o Berliner Tageblatt drlnápolyi tudósítója közli lapjá­val, hogy Lloyd Georgenak a keleti kérdés­ről tett alsóházi kijelentései Görögország­ban Ismét reményt ébresztettek arra, hogy a keleti kérdés Görögország javára lesz meg­oldható. A görögök abban reménykednek, hogy Lloyd George nem fog tudni Poincaré- val megegyezni s így Görögország Anglia részéről fölhatalmazást kap Konstantinápoly megszállására. Athénben rendkívül ideges hangulat uralkodik s Venlzelosz hívei erő­sen támadják a kormányt és Konstantin ki­rályt, akit azzal okolnak, hogy az antant el­lenséges magatartását Görögország neki tu­lajdoníthatja. r

Next

/
Thumbnails
Contents