Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-12 / 60. szám

Szombat, augusztus 12 9 A magyar agy rágalmazói. Szlovenszkóban, Ruszinszkóban kormányke­gyekre számitó politikai kalandorok, rágalmazás és gyanúsítás jutalomkoncán élősködők nem szűnnek meg dolgozni, aknát ásni, hamis vádakat gyártani és egyéb hasonlóan nemes cselekedete­ket művelni minden ellen, ami a magyarsággal, a magyarság mai kényszerű védekezésével vonat­kozásban van. Szomorú jelenségek ezek, de nem a magyarságra, hanem azokra, akik ezt lehetővé teszik, akik úgy hiszik, hogy nekik ez nem árt, sőt egyenesen használ és a hatalmukat erősíti. Az agent-provokatörök és gyanusitók sokasodnak. A patkány is csak ott szaporodik, ahol neki meg­felelő életviszonyokat, teret és eledelt talál. A magyarság undorral fordul el ezektől a szomorú jelenségektől, amelyek végeredményben nem vi­hetnek győzelemre és soha nem vittek győze­lemre olyan rendszert, amely e réven remél tar­tós sikereket. Undorral fordul el tőlük a nógrád- környéki magyarság becsületes magyar újságja, a „Magyar Közlöny" is. Legújabb számának ve­zércikkében méltóan, de magyar méltósággal, a magyar önvédelem igazságának és jogosságának meggyőződésével mutat rá azokra a sekélyes lé­lekkel űzött törekvésekre, amelyek Sziovenszkó- ban most a magyarság egyetlen központi lapja, a „Prágai Magyar Hírlap" ellen is irányulnak. Agent provokátorok, áskálódok még azokat is ijesztik, akik olvasói a lapnak Az irredentizmus, az államellenes eszmék rágalmává’ igyekeznek megriasztani mindenkit, aki a lappal, hacsak ol­vasói minőségben is, kapcsolatba lépett. A Ma­gyar Közlöny napfényre hivja az aknákban buj- kálókat, bizonyítékokat, adatokat követel tőlük a rágalmakra. Kifejti, hogy a Prágai Magyar Hír­lap a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság ön­kéntes támogatásából indult meg, a magyarság bizalmán, szeretetén él és fölteszi, hogy a rá­galmak mégsem találhatnak meghallgatásra ott, ahol minden jogszerű eszköz is meg van -arra, hogy az állam helyesen felfogott érdekeit meg­védjék. A magyar közönséget fölhívja, hogy ne üljön föl az ijesztgetőknek, ha még olyan kelle­metlen is sokaknak a Prágai Magyar Hírlap ma­gyarsága és az a bizalom, amelynek révén a tá­bora terjed. Daaszku föiiadüagu vallomása a Lanűae párben. Budapest, augusztus 11. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A Landau- ügy mai pénteki fötárgyalásán a bíróság Danszky Mihály tényleges főhadnagyot hallgatta ki. Danszky vallomásában előadta, hogy szeptem­ber 20-án szerzett tudomást Landau letartóztatá­sáról. Később hallotta, hogy Sípos a rendőrségről kihozta Dobét a kelenföldi kaszárnyába s ketten ott egyezkedtek a Landau-ügyben. A kaszárnyá­ban értesült arról, hogy Landauékat a honvédel­mi miniszter parancsára a minisztériumba viszik. Megbotránkozott azon, hogy a honvédelmi mi­niszter egyszerre a vezérkar fölött diszponálni akar. Mint tiszt és mint keresztény ember — mondotta — mindenben vállalja a felelősséget azért, ami megtörtént és a hibákért is, melyeket szenvedélytől vezéreltetve elkövetett. A parancs értelmében a miniszternél járt és a miniszter azt mondta nekik: — Azt hiszem, ezek a zsidók olyan ártatlanok, amint Rupert állítja, ügyüket gyorsan kell elin­tézni. Landauék ügye, — folytatja a tanú — minthogy a katonaságnál nincs kivétel, sorrendben került vizsgálatra. A magam idején másfél évig én is ki­vártam a vizsgálati fogságban. A tanú aztán Ru­pert felé fordulva azt mondja, hogy Rupert neki gyűlölt ellenfele volt és ma is az.’ Landauékat — folytatja aztán Danszky — 22-én előállítottam és ők összetett kézzel könyörögtek és félmillió koronát Ígértek, ha szabadlábra he­lyezem őket. A kelenföldi kaszárnyában megbot­ránkozással láttam, hogy a köteles szabályokat nem tartják meg és Landauék szabadon járkáltak s a kihallgatásuk előtt nagy szabadságot élvez­tek. Erre kijelentettem, hogy itt a vezérkar pa­rancsol és nem a honvédelmi miniszter. Kiadtam a parancsot, hogy „a gazember büdös zsidókat külön zárkába kell tenni". Este Beckerrel, Sípos­sal, Tóth detektivvel és két főhadnaggyal a ka­szárnyában kihallgattuk őket, jegyzőkönyvet nem vettünk fel. Rupert védő közbeszól: „Landaut persze meg­gyilkolták". Danszky: „Bocsánat, nem gyilkoltuk meg, ez* majd bebizonyítom. — Mikor a zárkába beléptünk — folytatta Danszky — azt mondtam Landaunak: „Te vén gazember, büdös rothadt zsidó, hogy mered fel­kérni azt a disznó gaz Rupertet közbenjárásra". Ezt a kijelentésemet a vizsgálati fogság alatt sem tagadtam, ma sem tagadom. Jellemem az, hogy nem tagadok". Azután Rupert felé fordulva igy szól: — Védő urban becsülöm, hogy ö is kitartott li­berális elve mellett. Majd igy folytatja: — Teljes íelindultságomban pofon vágtam Lan­daut és angolul kérdeztem az egyik főhadnagy­tól, hogy mit kell a zsidókkal csinálni. Ekkor Sipos revolvert vett elő, de én lehordtám. Ez­után harminc másodpercig tartó hoxolás. po­fozás és ütés következett. Egyéb nem volt, ta­gadom, hogy mondtam volna: üssétek. A ve­rést láttam és nem akadályoztam meg. Másnap értesültem, hogy Landau felakasztotta magát. A hulla vértócsában feküdt, mert Landau ütő­ereit vágta fel. Landaunak a vagyonáért való aggódás adta kezébe a kést, hogy viccet esi­náljon és megsebezze magát, de tudatlanságból az ütőerét vágta el s ezt visszacsinálni nem le­hetett. A kést a priccs alá dobta. Nem igaz, hogy a kést mi adtuk neki. Az ország érdeké­ről, a hadsereg becsületérői van szó, igazat val­lók — mondotta Danszky. Az ügy politika! ré­széről is tudok és esetleg zárt tárgyaláson nyi­latkozom, ha a titoktartás alól feloldanak. Ezután kérdéseket intéztek Danszkyhoz, me­lyek során ő azt mondta, hogy a kést Landau családja csempészte be. Ha a katonai tárgyalá­son majd feltárja a kémkedésre vonatkozó dolgo­kat, akkor meg fog rettenni a liberális tábor, ak­kor megtudja, miért nem adta volna ki Landaut még tíz millióért sem. A tárgyalás folyik. * Itt említjük meg, hogy Danszky főhadnagyot, aki tegnapig le volt tartóztatva, a katonai ügyész­ség tegnap szabadlábra helyezte. Most bebizo­nyosodott, hogy az idézést téves címen kézbe­sítették neki s hogy szökni nem akart ms&sismimssiswasB — Lapzárta után érkezett távirat. — Horthy kormányzó szózatot intézett Magyarország- népéhez. Budapest, augusztus 11. (Saját tudósitónk­nak lapzártakor érkezett távirata.) Horthy Miklós kormánzó ma szózatot intézett Ma­gyarország népéhez, amelyben nyuga­lomra inti és mindenkit felhív a súlyos vi­szonyok áíérzésére, komoly viselkedésre. Ne várjon mindenki a kormánytól segítsé­get A társadalom is karolja fel a rászorul­takat M API JpiitlElti — (A prágai meteorológiai intézet jelen­tése.) Időjóslás: Változóan felhős, melegebb, helyi gyenge esőzésekkel járó idő várható, mérsékelt szelekkel. * — (A cseh-szlovák állam megvásárolja a zborovi csataeret.) A Lidove Noviny jelen­tése szerint a lembergi cseh-szlovák konzul tárgyalásba bocsátkozott a lengyel kor­mánnyal, hogy a cseh-szlovák állam részére megvásárolja azt a földterületet, amelyen 1917-ben a zborovi csata lezajlott és ame­lyen a légionáriusoknak emlékszobrot akar­nak emelni. — (Könnyítések az útlevelek kiállításánál). A pénzügyminiszter.ez év május. 8-án kiadott rende­letével fölhatalmazta a pénzügyigazgatóságot, hogy az útlevelek kiállításánál az adók biztosí­tása terén engedményeket léptessenek életbe. Ezek a könnyítések a következők: Olyan ingatla­nok tulajdonosai, amelyeknek értéke az adóköve­telés fedezésére elegendő, egyszerű biztosításra, rendkívüli esetekben pedig minden további nélkül kaphatnak útlevelet. Kereskedelmi utazók és al­kalmazottak útlevelet munkaadóik garanciája mellett kaphatnak. Az adóbiztositást ezentúl csak az illető naptári évben esedékes adókra terjesz­tik ki, a jövőben fizetendő adók biztosítására azonban nem. Hasonló rendelkezés vonatkozik a vagyondézsma biztosítására is. A pénzügyminisz­ter döntése ellen a vezérpénziigyigazgatósághoz, onnan pedig a pénzügyminisztériumhoz lehet fö- lebbezni. — (Masaryk háborús emlékirtaíaí.) A Slo- venska Politika jelenti, hogy a Cin legionista kiadóvállalat tárgyalást folytat Masaryk el­nökkel háborús emlékiratainak kiadása ügyében. — (A cseh-szlovák államvasutak forgalma). Hi­vatalos kimutatás szerint a cseh-szlovák állam­vasutak az 1922. év első hat hónapiában a követ­kező forgalmat csinálták: összesen utazott 80,372.800 személy, vagyis hat millióval több, mint tavaly. Ezzel szemben a teherforgalom je­lentősen csökkent, ami az ipari és gazdasági vál­ság következménye. A teherforgalom az idén 18,855.590 tonnát tett ki, azaz harmadfélmillió tonnával kevesebbet, mint az előző évben. Az összes bevétel 1.655,393.800 korona volt, amely összeg kilencmillióval kevesebb a tavalyinál. — (Az áHami földbirtokhivaíal fiókokat álit föl Szlovenszkón.) A Slovenski Denik arról értesül, hogy a trencséntepliczi állami föld­birtokhivatal Délszlovenszkó részére Zó­lyomban, Keletszlovenszkó részére pedig Eperjesen fiókot szándékszik fölállítani. Augusztus 16-án a földbirtokhivatal igazga­tási választmányának bizottságai, majd pe­dig maga a választmány is ülést tart, ame­lyen különösen a szlovenszkói földbirtokre­form ügyével foglalkoznak. — (Repülőposta Bécs és Prága között). Augusztus 14-én megnyílik a repülőposta-forga­lom Prága és Bécs között. A díjszabás a követ­kező: Levelek 50 gramig 1 korona, levelezőlapok 50 fillér, újságok 50 fillér, kereskedelmi nyomtat­ványok és áruminták 50 gramonkint 50 fillér, de szállitmányonkint legalább egy korona. Folyóira­tokat kg-ként 3 koronáért szállítanak. — (A szlovenszkói malommnukások sztrájkja.) Tegnap jelntettük, hogy a kassai mümalom munkásai bérsztrájkot kezdtek. Ma azt táviratozzák Kassáról, hogy a her- nádcsányi és losonci nagymalmok munkás­sága tegnap délelőtt szintén sztrájkba lépett.! A munka szünetelésének oka az, hogy a szlo- ; venszkói nagymalmok egyesülete az augusz­tus 15-ig érvényben levő kollektív szerző­dést fölmondotta és huszonötszázalékkal csökkenteni akarta a munkabéreket. A kas­sai malmok vezetősége ma felszólította a munkásságot, hogy szerdán délelőttig álljon munkába, mert ellenkező esetben a szolgá­latból kilépettnek tekinti. Iglói jelentés sze­rint az ottani mümalom munkásai a kollektív szerződésre vonatkozó tárgyalások befejez- téig ideiglenesen dolgozni fognak. Kassán Székely és Társa vegyészeti gyárában teg­nap a munkásság, bérkövetelésének nem- ieljesitése miatt, szintén sztrájkba lépett. — (Munkászavargás Nagyszombaton.) Nagyszombatból jelentik: Az itteni Kóburg- üzemekben már hosszabb idő óta élénk harc folyik a munkásság és az igazgatóság között, amennyiben az igazgatóság a lejárt kollektív szerződést nem hosszabbította meg, illetve ujitotta meg. A kollektiv-szerződés hiánya miatt a munkásság nem volt megelégedve a bérekkel és folytonosan elégedetlenkedett. Ez az elégületlenség a minapi bérfizetés al­kalmával erélyes formában jutott kifeje­zésre, amikor is a munkásság a bért kifizető hivatalnokot, majd a segítségére siető Hem- man igazgatót és Kleveta főmérnököt tettle= gesen inzultálta, úgyhogy mindannyiuknak a meglincselés veszedelme elől az igazgatóság épületébe kellett m nekülniök. Erre a mun­kásság valóságos rohamot indított az igaz­gatóság épülete ellen. Az igazgatóság a szorongatott helyzetnek úgy vetett végei, hogy egyezkedő tárgyalásra szólította fel a munkásokat. Erre az igazgatóság és a mun­kásság tizenöt megbízottja hozzákezdett a tárgyalásokhoz, amely azonban ekkor nem járt eredménnyel, mert az épület előtt tartóz­kodó munkások és asszonyok olyan fenye­gető magatartást tanúsítottak, hogy az igaz­gatóság a terror ilynemű megnyilvánulása mellett nem volt hajlandó tárgyalni. Végül este folytatták a tárgyalást és megegyezésre is jutottak. Az üggyel egyébként a szlo­venszkói Vasipari Egyesület is foglalkozni fog, hogy a jövőben hasonló esetek megis­métlődését meggátolja. — (Egy rosszul sikerült állami üzlet kulissza- titkaiból). E cím alatt ismertettük egyik minapi számunkban a Národni Listy-nek a közélelmezési miniszter ellen intézett támadását, amelyben egy­úttal egy rosszul sikerült és közel százmillió ko­rona veszteséggel járó állami üzletről is lerán­totta a leplet. A közélelmezési miniszter most hosszabb felvilágositó közleményt küldött be a Národni Listyhez, amelyben sorra igyekszik a lap állításait cáfolni A misztériumot törvény­nyel hatalmazták fel arra, — mondja nyilatkoza­tában — hogy tizenötezer vagon lisztet vásárol­jon a közélelmezés biztosítására, ami meg is tör­tént. A minisztérium ezenfelül tranzito-raktára- kat létesített. Mivel időközben a helyzet úgy ala­kult, hogy a lisztre, amelyet Amerikából vásárol­tak, r»m volt szükség, a minisztérium hozzálátott a liszt eladásához. Annak ellenére, hogy a közön­ség nem igen szerette az amerikai lisztet, mert sima volt, a pékek révén mégis sikerült nagy­részét eladni. Ukrajnának nem az állam adott el lisztet, hanem egy fogyasztási szövetkezet, amely a minisztériumtól készpénzen vette meg. Tehát az állam senkinek sem fizetett ki közvetítési dijat. A liszt elszállítása azért nem volt lehetséges, mert nem állott elegendő zsák rendelkezésre. A liszt behozatalának korlátozása azért vált szükséges­sé, nehogy felverjék az árakat. A lisztet nem szükséges ipari célra fordítani, mert jóminüségü és a lakosság között elhelyezhető. A Národni Listy közli a nyilatkozatot, azonban hozzáfűzött megjegyzéseivel folytatja a közélelmezési minisz­ter ellen indított támadásait. Mindenekelőtt külö­nösnek tartja, hogy a miniszer nem mondja meg, hogy mennyiért adta el a lisztet és igy nem lehet tudni, hogy erre a rosszul sikerült állami üzletre mennyit fizetett rá a lakosság. Azután az is fur­csa, hogy az áremelkedést a behozatal eltiltásá­val akarja megszüntetni, jóllehet a múltban min­dig ellenkező módon igyekeztek árleszállításokat elérni. A miniszter felvilágosítása azt mondja, hogy a liszt jóminőségü, a lakosság azonban mégsem veszi. Mi tudjuk ennek az okát — írja a Národni Listy, — mert ez a liszt a kutyának sem kell. Végül aztán követeli, hogy most már az ügyre vonatkozó egész számadást tegyék közzé, hadd lássa nyíltan a köztársaság lakos­sága, hogy mi is történt az állami lisztvásárlás­nál. Azt beismeri, hogy a miniszter akciójával a lakosság néhány milliót megtakarított, de ugyan­akkor más oldalról több száz millió koronát fize­tett rá a közélelmezési minisztériumra. OLD ENGLAND A legújabb angol sportöltönyök (pnmphose), raglánok (Fregoli) és női sportkosztümök knlckerbockers-ral, sikkesen és a legkiválóbb szaoással, a legalkalmasabb angol és skót szövetekből, a legrövidebb idő alatt mérték után készülnek. 479 Landesbank palotájában B. METZELES, RRAGA. NeKéiankc 2 Úri- és női divatssabóaág mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás. — (A cseh-szlovák kereskedők romániai követelései.) A Národny Listy bukaresti le­velezője beszámol arról, hogy a cseh-szlovák kereskedőknek nagy követeléseik vannak román kereskedőktől, amelyeket azonban nem tudnak behajtani. Csodálatos — Írja a lap — hogy kereskedőink Romániába még mindig szállítanak hitelre, mindamellett, hogy ettől már többször óva intették őket. A ro­mán kereskedők ugyanis nem szívesen fizet­nek és ha már fizetniük kell, a követelést nehéz rajtuk behajtani. A követelések jogi utón való behajtása is kockázatos, mert, mondja a levelező, Romániában a jogi vitából mindig az kerül ki győztesen, aki először beszél a biróval és ha a külföldi fél meg is nyeri a port, ez még nem jelenti az Ítélet végrehajtását, mert vagy a biró, vagy az Íté­let végrehajtásával megbízott hatóság: köze­gek egyszerűen elszabotálják a végrehajtást. Éppen ezért Romániába csak készpénzfizetés ellenében szabad árut szállítani. — (Rehabilitálták a kassai rendőrséget.) Meg­emlékeztünk a minap a Venkov ama cikkéről, a melyet Wéber dr. miniszteri tanácsos ellen irt, hogy a kassai események ügyében egyoldalúan folytatja a vizsgálatot. Ebben a tekintetben fö­lösleges volt a Venkov aggodalma, mert bár va­lószínű, hogy a vizsgálat lefolytatása egyoldalú volt, az már azonban kevésbé hihető, hogy ez az egyoldalúság olyan értelmű lett volna, mint amilyet a Venkov neki tulajdonított. Wéber (fi*, referálása alapján ugyanis a minisztérium telje­sen rehabilitálta a kassai rendőrséget és megálla­pította, hogy a kommunista cserkészekkel szem­ben a törvényes előírás szerint járt e’. — (Az elbocsátott postások és Rótt kassai pcstalgazgató). Tegnapi számunkban cseh lapje­lentések nyomán megemlékeztünk, hogy az el­bocsátott postások küldöttsége felkeresték Rótt Ferdfnánd kassai postaigazgatót és hogy Rótt megígérte nekik, hogy kérvényüket pártolólag terjeszti fel a minisztériumba. Az ellenzéki sajtó- osztály ma érkezett jelentéséből arról értesülünk, hogy a fogadtatás nern volt ilyen sima és hogy a cseh lapok egész mást közöltek, mint ami tényleg történt. A postaigazgató ugyanis igen hidegen fo­gadta a küldöttséget és azt válaszolta nekik, hogy vallják be, hogy hibáztak és kérjenek am­nesztiát, majd pedig a küldöttséget kiutasította szobájából. — (A képviselők vasúti szabadjegye). A Prazsky Vecernik jelentése szerint a képviselő- háznak az a törvényjavaslata, mely a nemzet­gyűlési képviselők és szenátorok vasúti szabad­jegyének árát évi 2000 koronában szabta meg, azért emelkedett törvényerőre, mert a szenátus a javaslat leíárgyalását elszabotálta. Az alkot­mány szerint ugyanis-az olyan törvény, amely a parlamentből a szenátushoz kerül, az elnök alá­írása nélkül törvényerőre emelkedik, ha a szená­tus három hónapon beiül nem tárgyalja le. Mivel most igy történt, a javaslat augusztus 2-án tör­vényerőre emelkedett. A törvényhozás tagjai te­hát már ebben az évben kétezer koronát fizetnek szabadjegyeikért. A Prazsky Vecernik úgy véli, hogy a szenátus a törvénjdavaslatot szándékosan hagyta megszavazatlanul. — (Elbocsátások a kassai dohánygyárból). Kas­sáról jelentik, hogy az állami dohánygyár hetven munkását tegnap elbocsátották a szolgálatból. Ezeket ideiglenesen alkalmazták arra az esetre, ha engedelnret kapnak arra, hogy pipadohányt is készítsenek a kassai dohánygyárban. A vezér- pénzügyigazgatóság az engedelmet nem adta meg erre, miért is a hetven munkást elbocsátották. A háború előtt a kassai dohánygyárban 1767, ma azonban csupán 800 munkás dolgozik. — (Film Petöfi-emlékről). Budapesti tudósítónk jelenti: Petőfi születésének századik évforduló­jára a Petőfi Társaság Petőfi életéről filmet ké­szíttetett. A film szövegét Hevesi Sándor, a Nem­zeti Színház igazgatója irta és a felvételeket rö­videsen megkezdik. Petőfit Uray Tivadar játsza. — (Három évre ítéltek el egy gyilkos áilaiuren- dört). Kassáról jelentik: Tavaly november 21-én Drabik Máté kassai államrendőr egy perpatvar­ból kifolyólag meggyilkolta a vele közös háztar­tásban élő Domnica Péternét, azután magára lőtt, de sebéből csakhamar felgyógyult s a kassai tör­vényszék fogházába került Halált okozó súlyos testi sértés miatt vonták-felelősségre s a törvény­szék három évi börtönre Ítélte. — (Rendőrfogalmazók egenruhája.) A Tri- buna jelentése szerint a rendőrfogalmazók a jövő­ben is eddigi egyenruhájukat tartoznak viselni. Azt a kérelmüket, hogy a rendőrtisztek egyenruháját hordhassák, azzal a megokolással utasították el, hogy ehez a törvényerővel biró rendeletek meg­változtatására volna szükség. — (Halálozás.) Miskolcról jelentik, hogy Balkányi Balogh Bertalan nyugalma­zott magyar államvasuti főfelügyelő, a Bor- sc-d-miskolci közművelődési egyesület elnöke meghalt. Az elhunyt a kulturéletben nagy szerepet játszott. Megszervezte az első vi­déki képzőművészeti vándortárlatot, Mező­kövesden munkásgimnáziumot, szabadegye­temet létesített és analfabéta tanfolyamokat rendezett. — (Az erdélyi magyar főiskola ügye a nép- szöveség elé került.) Budapesti tudósítónk jelenti: Beavatott körök véleménye szerint az erdélyi magyar főiskola ügye a népszö­vetség genfi főtitkársága utján a népszövet­ség főtanácsa elé került.

Next

/
Thumbnails
Contents