Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-04 / 53. szám

Péntek, augusztus 4.

Pajor válasz Efterl einüh levelére.

München, augusztus 3. A bajor kormány Ebért birodalmi elnök levelére a következő választ küldte:

A bajor kormány őszinte köszönetét mond a birodalom elnökének államférfim felfogásáért. A bajor nép is a kényszer kikapcsolásában látja a viszály megoldásának egyetlen lehetőségét. A bajor kormány azonban nem oszthatja a birodalmi elnök ama felfogását, hogy a bajor kivételes rendeletnek nincs alkotmányos alapja. Nem csuppán formális jogi döntésről, hanem politikai természetű kérdésről van szó. A bajor kormány felelősségének teljes tudatában adta ki a kivételes rendeletet, amelynek védelmi intézkedés jellege van. A birodalmi törvények a különböző szövetségi államok fontos felségjogait befolyásolják.

A bajor kormány kényszerhelyzete a bas jor körök mélyreható elégedetlenségéből adódik. Ha a reudeíetet felfüggesztenék, vagy más, nem kielégítő módon szabályoznák, akkor Bajorországban a nyugtalanságnak az az állapota következnék el, amelyért a bajor kormány többé nem vállalhatná a felelősséget. A bajor kormány minden időben hajlandó segédkezet nyújtani oly jogi alap megteremtésére, amely a bajor állami szükségleteknek megfelel.

A bajor népet különösen az aggasztja, hogy a weimari alkotmányt oly módon magyarázzák, mintha az az országok felségjogát felfüggeszthetné. A bajor kormány reméli, hogy a birodalmi elnök segítségével sikerülni fog a jövőre vonatkozólag biztosítékokat szerezni, hogy az egyes országok felségjogai beleegyezésük nélkül nem korlátozhatók vagy függeszthetők fel.

A bajor miniszterelnök levele végül annak 0 meggyőződésének ad kifejezést, hogy a jelenlegi helyzet nehézségei bizonyára oda fognak vezetni, hogy az egész német nép, külön állami csoportjaiban az állam feladatainak megoldásában örömmel fog együtt működni.

BernM Shaw Lloyd Georgeról.

A Berliner Tageblatt megbízásából Alfréd Kerr Angliában tartózkodik s onnan küld lapjának érdekes és eredeti cikkeket. Első cikke Bernhard Shaw-val való találkozásáról számol be s a cikkből a Berliner Tageblatt engedelmével közöljük a következő részleteket:

Lloyd Georgeról is beszélgettünk.

Shaw tegnap hallotta először Lloyd George-ot beszélni. Elrémült.

— Milyen alkalomból beszélt? — kérdem.

— Mejszenej emlékünnepén.

— Hogyan?

— Az olasz Mejszenejről beszélt.

Nem értettem a dolgot. Shaw egy darab papírra fölirta a nevet: „Mazzini". Vagy úgy!

Shaw véleménye szerint Mazzini majdnem szocialista volt. „De ez a Lloyd George volt olyan orcátlan (andacity) és kijelentette, hogy Európa térképe ma körülbelül olyan, mint ahogyan az olasz államférfiu elgondolta . . . Oh, ezek az elcsépelt ügyvédi fordulatok — ezek az olcsó kiszólások: eddig ellenségeink ellen védekeztünk, ezután ellenségeinket fogjuk megvédeni!... Borzalmas . . . Lloyd George mindig szónok volt, talán taktikus is, — de sohasem államférfi'1.

Shaw tovább folytatta: „Lloyd George parlamenti virág; minden hájjal meg van kenve, de azért még korántsem politikus, akinek alkotó gondolatai vannak . . . Csak azért vitte oly sokra, mert szolgált az uralkodóosztálynak s nem mert harcolni ellene . . . Lloyd George éveken keresztül támadta az angol junkert (Shaw ezt a szót németül mondotta), — de karrierjét nem ellenük, hanem velük csinálta meg . . .“

' — A jobboldal nem gyűlöli őt?

— Nem. Legfeljebb Northcliffe lord — személyes ellenszenvből ... De ez a Northcliffe ma majdnem elmebajos és halálraítélt ember.

Shaw mindezt szenvedély nélkül, de szemmel- ,látható szilárdsággal mondotta el, ámbár itt „ía- natic“-nek tartják.

Mikor Lloyd George-ot ambivalensnak neveztem, Shaw „ambignous“-nak — kétértelműnek mondotta.

— Igazán nem nagy művészet, sőt a legköny- nyebb dolog a háború alatt kormányozni, ezt még Hindenburg is tudta (csak Shaw szavait ismételem), mikor a törvényt félig-meddig hatályon kívül helyezik s szüntelenül csak azt hangoztatják: a háborút folytatni, a háborút folytatni ... A világnak ebből persze semmi haszna- Lloyd George pedig igy kormányozott Az olyan embereket, mint ő és Clemenceau, a háború befejeztével tüstént Szent Ilona-szigetére kellett volna küldeni. (Komikus-ijedelemmel tiltakoztam a hely megválasztása ellen. — Shaw nevetett.)

Karosszékéből előrehajolt s tovább boncolta Lloyd Georgeot. Nyugodtan beszélt, annak az embernek a nyugalmával, aki a realitások bizonyos területét megveti.

5_

Shaw tovább beszélt: „Minden, ami Versailles- sal összefügg, nevetséges ... A kritikus pillanatban Lloyd George-tói kettőt kértek. Először: a császárt föl kell akasztani, másodszor: Németország fizessen. Az első nem ment. S a második? ... Mivel fizessen Németország? — Kezdetben azt mondották: Németország épitsen hajókat Angliának. De akkor (Shaw elmosolyodott) az angol hajógyárosok dühöngeni kezdtek . . . Llos'd George tehát elállt az ötlettől".

(Minderről Shaw egyik útja alkalmával személyesen győződött meg: hajómérnökök, tulajdonosok, munkások attól tartottak, hogy kikapcsolódnak a munkából.)

— Mivel fizessen Németország? — Mikor azt mondották: német acéllal — Anglia összes acélgyárosai fölzudultak. — Tehát mivel? Németország szállítson szenet. Franciaországnak. Ezen azonban a walesi szénbányák háborodtak föl. Lloyd George tehát megint meggondolta magát. Szakértői végül kijelentették, hogy ezután már csak egy marad hátra: Németországnak... hamu- zsirral kell fizetnie! (Shaw hosszan nevetett.)

Mindenütt csak züllést és bomlást lát.

— Franciaország zsarol, — folytatta Shaw, — tudja jól, hogy a békeszerződés kivihetetlen. Lloyd George viszont tudja, hogy Franciaország tudja, hogy a szerződés kivihetetlen . . . Kétségbeejtő esztelenség.

Nem olyan ember módjára beszélt, aki a világot derűsnek találja. Inkább, mint akinek a kortársak lelkiállapota érthetetlen és elviselhetetlen.

Csakugyan „fanatic" lenne? Nem; csak a tiszta ész képviselője . . . s a joghoz való akaraté.

Elgondolkozva és csendes hangon mondotta:

— Az angolok „feeling“-je, Franciaország iránt való érzése ma rosszabb, talán izgatottabb, mint Waterloonál volt

Petofi-finnep Segesváron.

Segesvár, augusztus 3.

(Saját tudósítónktól.) Julius 3Dén hatalmas ünnepség keretében ülte meg az erdélyi magyarság Petőfi Sándor elestének hetvenhar- madik évfordulóját. Ez az ünnepség egyúttal alkalmat szolgáltatott arra, hogy az Erdélyben élő milliónyi magyarság tanúságát adja a nyelvéhez és fajához való ragaszkodásának.

A fehéregyházi síkon tízezernél több magyar gyűlt össze, közte igen sok székely. Az enyhe szellő a háromszinü magyar lobogót lengette fölöttük. A magyarság szent ünnepe volt ez, amelyet nem volt szabad profán kézzel megzavarni.

Dózsa Endre volt alispán, az Erdélyi Irodalmi Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. „Lobogó fáklya a Petőfi lelke — mondotta — az ő életének minden magyar ember szeme előtt kell lebegnie11.

Szabolcska Mihály „Petőfi lelke44 cimü ünnepi ódáját szavalta el s a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság üdvözletét tolmácsolta. A tízezernyi hallgatóság csöndben, lélegzetvisszafojtva hallgatta a kiváló poéta izzó fajszeretettel tele szavait.

Sándor József képviselő Petőfi életéről beszélt. Majd az íidvczlötáviratokat olvasták fel. Goga Oktaviári, volt román kultuszminiszter, Petőfi román fordítója, a következő táviratot intézte az ünnepség elnökségéhez: „Későn kapva becses meghívásukat, mélyen sajnálom, hogy az ünnepélyen nem lehetek je5 len. Kívánom, hogy mindnyájuk felett bontsa ki szárnyát Petőfi szelleme, enyhítve nemes dalaival az emberiség sebeit és vezetve bennünket egy lépéssel közelebb a világszabadsághoz és testvériséghez, melyért ö küzdött és elvérzett".

A tömeg ezután a Petőfi-siremlékhez vonult, ahol Makkay Sándor püspökhelyettes szivrehaíó imája után Biró Lajos székelyudvarhelyi tanár helyezte el a sírra a magyarság koszorúját. Délután és este folytatódott az ünnepség. A magyarság a délutáni gyűlésen szent fogadalmat tett, hogy minden tűzön és vizen keresztül megőrzi azt a szellemet, amelyet Petőfi oltott leikébe.

iegujabb

Újabb meréuyletterv Poincaré ellesi.

Paris, augusztus 3. (Saját tudósítónktól.) Qtriniper környékén néhány nappal ezelőtt egy megszökött fegyenceí fogtak el, aki kihallgatása alkalmával ma előadta, hogy a {egyházból másodmagával szökött meg. Társa aktív anarkista és egy Poincaré ellen irányuló merénylettervet dolgozott ki. A fegyenc állítása szerint az anarkista valószínűleg még most is Párisban van. A Matin e jelentéshez megjegyzi, hogy a miniszterelnök, akit az illető prefktus a dologról értesített, a fentebbi hirt megerősítette. A rendőrségen kijelentették, hogy az elfogott fegyenc, mint anarkista már régóta ismeretes és társa felkutatására a nyomozást már megindították.

I.IP1 HÍREK

Cernok.

Irta: Dzurányl László.

Losonc, augusztus 3.

Cernoknak írják és Csernoknak ejtik ki, majdnem úgy, mint Magyarország hercegprímásának a nevét. De most nem János érsekről szól az ének, akit a szlovákok adtak a magyarságnak, hanem Máté apostolról, akit a csehek adtak a szlovákságnak.

Cernok Máté mint korszerű nemzeti apostol a propagácsna kancelláriában, a hírhedt cabinet noir-ban kezdte meg misszióját Hány tőrt vetett, hány ártatlan ember börtönbe juttatásával szolgálta a boldogtalan Szlovákia konszolidációját, ezt majd csak egy későbbi kor földalatti kutatásai fogják megállapítani. De a nemzet háláját már nem bízta az utókorra Máté apostol: ezt még életében sietett fölvételezni — a hazának a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóságon terített oltáráról.

A kassai nagytőzsdét szemelte ki magának Máté apostol. Az a kis jogfosztás, ami a régi fő- traffkost érte, nem idézett föl benne lelkiismereti válságot, sőt az sem tette keserűvé nagytőzsdési kenyerét, hogy ezt a kenyeret voltaképpen újabb jogfosztással egy szlovák testvére elöl vette el.

Az ilyen kis skrupulosok nem zavarják az ideimportált nemzeti apostolokat.

A licenciákat a megbízhatatlan magyaroktól a Cernok Máték már önmagukhoz mentették,' a vasutat, a postát hasonlóképpen megtisztították — maguknak.

De a magyarság mégsem akar meghalni. Élni mer és követeim meri jogait az élethez.

A kassai magyarság is hallatlan lépésre ragadtatta magát Gyűlést mert összehívni, hogy az iskolaügy terén követelje azokat a jogokat, amelyek a törvény alapján megilletik. Ilyen lázadást nem tűrhet Cernok Máté. Ellenakciót indít és cseh-szlovák testvéreivel fölront a pódiumra. És ő követel. Követeli az összes magyar iskolák bezárását, mert a magyarságnak itt élni joga nincsen. És botrányba íullasztja a gyűlést.

Ez történt Kassán julius 30-án. És most már teljes nyugalommal füzzük a mondanivalóinkat.

Mikor a kassai magyarság méltóságteljes nyugalommal összegyülekezett, tette ezt a maga igazságának biztos tudatában és bízva abban, hogy a törvényeket és a törvényadta jogokat mások is éppen úgy tiszteletben tartják, ahogyan ő teszi. És hitte, hogy az arra hivatottak viszont e törvényeket és jogokat tiszteletben tudják tartani. Amit ő követelni akart, azt követelni egyrészt törvényben biztosított jóga, másrészt a jövő generáció iránt legszentebb kötelessége.

A kassai magyarság nem tudta, hogy egyesek terrorja erőt vehet a törvényen és keresztülgázolhat a gyülekezési jogon. Nem tudta, hogy jogokat követelni nem szabad, ellenben erőszakosságot és jogfosztást igen. Nem tudta, hogy a nemzetiségek és a fennálló jogrend ellen szabadon lehet izgatni, ahogy azt Cernok Máté tette. És nem hitte azt, hogy a közrend őrei nem az izgatok és inzultálók, hanem az izgatást és inzultust szenvedettek ellen lépnek föl.

Mert igy történt ez Kassán. Ez a segédlet volt a koronája Cernok Máté egyéni akciójának. Egyéni akciónak nevezzük, mert nincs morális fedezete. A szlovákság, a szlovák nemzet távol áll ezektől a kilengésektől. A velünk-testvér szlovák nemzet sohasem fogja a mi iskoláink bezárását követelni, a ml élethez való jogunkat kétségbevonni és sohasem fog a Cernok Mátéknak helyeselni, amikor a mi törvényes és emberi jogainkon végigtipornak.

A kassai zsupán, akinek jogi és politikai érzékét ösmerjük, bizonyára tisztában van ezzel. Kérdjük tőle, hogy a szlovák nemzet igazi lelkét és akaratát s az ő konszolidáló és építő programját össze tudja-e egyeztetni a cernokmáték felelőtlen és destruktív akcióival? El tudja-e őket az útból takarítani, vagy talán van valami nálánál is nagyobb erő, ahonnan a cernokok terrorhatalma táplálkozik?

Ami Kassán történt, az újabb seb és újabb csalódás a magyarság számára. Hangosan demonstrálja kisebbségi életünk jogbizonytalanságát és lehetetlenné teszi a békés harmóniát. Lehetetlenné teszi, hogy a magyarság továbbra is a belső orvoslás útjait keresse. Cernok Máté és társainak terrorja a civüizált külföld fóruma felé terel bennünket.

— (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Időjóslás : Változóan felhős, meleg dőjárás várható, gyenge szellőkkel.

*

— (Hölgyolvasóinkhoz!) A Prágai Magyar Hírlap mindig arra törekszik, hogy olvasó- közönségének minnél többet nyújtson. Számos lelkes hölgyolvasónknak akarunk szolgálni, midőn őket a divat változatairól hetenként egyszer megjelenő divatrovatunkban tájékoztatjuk. Azt hisszük, hogy hölgyeink örömmel veszik tudomásul elhatározásunkat és kiadóhivatalunk utján fogják beszerezni a ruhavarráshoz szükséges szabásmintákat.

— (Könyvárjegyzéket) mellékelünk mai számunkhoz. A feltüntetett árakból előfizetőinknek 10 százalék engedményt adunk.

— (Emlékszobrot állítanak Turócszentmár- tonban.) Turócszentmártonból jelentik: A

é

szlovák földműves- és kisgazdapárt H o d- z s a Milán elnöklésével vasárnap ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az 1918-19. harcokban elesett cseh-szlovák katonáknak emlékszobrot állítanak. Gyűjtést indítottak, amelynek eredményeképpen eddig 400 Ke gyűlt össze.

— (Megtiltottak egy magyar műkedvelői előadást). Ungvárról jelentik: Vasárnap tartották Szobráncfürdőn az „Anna-bált", amelyet műkedvelői előadás előzött meg. Az előadás már megkezdődött, midőn Szlávik zempléni zsupán megbízásából a szobránci főszolgabiró az előadás folytatását megtiltotta azzal a megokolással, hogy amig szlovák számokat nem adnak elő, magyar szónak sem szabad elhangzania. így fest Szlávik zsupán birodalmában a kisebbségi jogegyenlőség.

— (Felekezetnéikiiliek eskütétele a bíróság előtt). A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a felekezetnélkülieknek a bíróságok előtti esküjét szabályozza. Eszerint a felekezetnéikiiliek számára a régi esküformából csupán az „esküszöm" szó marad meg, a többi kitételt elhagyják. A törvény rendelkezései Szlo- venszkóra és Ruszinszkóra nem vonatkoznak, mert ott már a felekezetnéikiiliek eskütételét régebben szabályozták.

— (Ujj szlovák hetilap Losoncon). Losoncról jelentik: Pohranicsky Posel címmel Losoncon a minap uj szlovák hetilap indult meg. A lap első számában Jánoska evangélikus püspök irt vezércikket, amelyben kijelentette, hogy a lap egy párt szolgálatában sem fog állani.

— (A mindenről gondoskodó természetnek) bámulatos gyógyereje érvényesül a Schmidthauer- féle igmándi keserüvizben, mely a leghivatottabb természetszerű és ártalmatlan gyógyítója az emberi szervezet belső bajainak, úgymint: székrekedés és abból eredő étvágyhiány, gyomodéi- fuvódás, aranyér és vérbőségnél, eddig semmiféw művileg készült szerek által utói nem ért gyógyhatású, mint ivókúra hosszabb használatra, elkö- véredés, szivelhájasodás és azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganatná! stb.

— (Mi lesz már az ugorkávaí?) Az ugorat*

már akkora, hogy a magját szárítják, a piacon is már penészedik. Mindenki ugor- gázik, nyaral, csak az újságírónak nincsen még ugorkája. Sőt, most dőlnek csövestől az események. A szerkesztőségi szolgák szénavillával és gerelyével takaríthatnák el azokat a táviratokat, amelyek egy-egy óra alatt beérkeznek s földolgozás után már csak a papírkosár mellé kerülhetnek. Már-már reménycsillagok pislákoló fénye bontakozott ki a forgalmas szerkesztőségi szobák mennyezetén, amikor beüt az uiabb krach: a török-görög háború. A világsajtó tele van vele. Garmadára érkeznek a táviratok Szmirná'ból, Csaíaldzsá- ból, Theafindzsából, Batrachomiomachiá- ból, Pijamából, Angorából Zongorából.

Itt ennyi török annyi görögöt, ott annyi görög ennyi törököt. És igy tovább, reggeltől reggelig.... Hát mire való ez? A közönség egyikből sem tud meg többet.

És a csataldzsai, vagy nem tudom, mi- csodzsai tudósítónk csak ontja őket, holott egy kétsoros távirattal elintézhetné az egész háborút, egészen a békekötésig. Az egész háborúból úgyis csak az szűrődik le, hogy: öt görög öt törököt dögönyöz... A Csataldzsai és a többi kollégánknak azonban nincs érzéke az ugorka iránt. A tábornokok neve kavarog a tudósításokban s a tábornokok képesek egész nyáron variálva, végigcsinálni az öt görög és az öt török régóta egyszerű problémáját.

— (Dérer miniszter szabadságon). Dérer Iván dr. unifikációs miniszter augusztus 5-étől augusztus végéig szabadságra megy. Helyettesítését Srba Antal postaügyi és Habrman Gusztáv népjóléti miniszter látja el.

— (Hogyan gazdálkodik az állam a Ksodnél?) A Lidove Noviny igen érdekes hirt közöl arról, hogy miként gazdálkodnak az állami kezelésbe átvett Ksod (Kassa-Oderberg-i) vasútnál. A lap szerint Teschenben feloszlatták a géposztályt és egész sereg tisztviselőt és munkást bocsátottak el. Mindamellett most hárommal több tisztviselő dolgozik az állomáson, mint eddig, nem tekintve azt, hogy a felszámoló bizottság részére is jelentős összeget fizettek ki diéta címén.

— (Pozsony uj pénzügyi bizottsága). Pozsonyból jelentik: A teljhatalmú miniszter a városi képviselőtestület által megválasztott pénzügyi bizottságot megerősítette és a bizottság hat uj tagot nevezett ki, akiknek mindegyike pénzügyi szakember. Az újonnan kinevezett tagok a következők: Vencelka, a vezérpénzügyigazgatóság miniszteri tanácsosa, Schmiedt, a Zivnostenska pozsonyi fiókjának igazgatója, Kovács dr. vármegyei főjegyző, Langer biztosítási titkár, Stein nagykereskedő és Wimmert, a pozsonyi „Takarékpénztár" igazgatója.

— (Letartóztatták a Nógrád-Gömöri Hírlap szerkesztőjét). Jelentettük tegnap, hogy a besztercebányai rendőrség csalás miatt körözési parancsot adott ki Silberer Andor, a Nógrád-Gömöri Hírlap magyargyalázó lap volt szerkesztője ellen. A kassai rendőrség — mint tudósítónk jelenti — tegnap a kassai állomáson Silberer Andort letartóztatta.