Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-31 / 75. szám
Strucpolitika. (3.) Prága, augusztus 30. A cseh-szlovákiai magyarság helyzete eléggé megmagyarázza, hogy miért figyel oly lázas érdeklődéssel minden mozgalomra, amelyet az emberiség javának pionírjai avégbői indítanak meg, hogy a nemzeti kisebbségeknek emberségesebb sorsot biztosítsanak. Bickinsonra, La Fontainre, Adels- waerdre és Newtonra, akik fáradhatatlanul szolgálják a nagy eszmét, a magyarság nem csekélyebb bámulattal és nem kisebb hálával tekint, mint amilyennel annak idején a cseh nemzet nézett Scotus Viatorra és Ér- pest Denisre. Hiszen a mi érdekünkben járják be a világ fővárosait, értünk dolgozik az agyuk és értünk dobog a szivük. A mi havunkat szolgálták, mikor először kiáltották bele a pusztaságba a megváltó igéket, amelyekben sok millió ember vágya sűrűsödik össze. A pusztaságban, ahol kezdetben elveszett a szavuk, ma már nincsenek egyedül. Egyre többen és többen köréjük sereglenek és követik őket apostoli utjokban. Tanításaik kovásza át fogja járni az egész világot. Az emberiség legjobbjai máris szüntelenül azon tanácskoznak, hogy miképpen vigyék át az élet valóságába az igét A közelben és a távolban egymás után számos bizonyságát észleljük annak, hogy a nemzeti kisebbségek érdekében megnyilvánult első kísérletek és tapogatózások miként érnek meg lassanként egész Európát megmozgató tömegmozgalommá. Pünkösdkor itt Prágában a közvetlen közelben a népszövetségi ligák uniójában csoportosuló társadalmi előkelőségek buz- gólkodását tapasztalhattuk. Ezekben a napokban a távoli Buenos Ayresben a nemzetközi jog legkiválóbb művelői foglalkoznak a nemzeti kisebbségek problémájával. És ugyanakkor Bécsben a világ valamennyi számottevő parlamentjének tagjai gyűltek össze, hogy egyebek között a mi sorsunkról is tanácskozzanak. Bécsben, a koldussá rongyolódott császári városban, a világ különböző részeiből összegyűltek a törvényhozó testületek büszkeségei. Az interparlamentáris unió konferenciája hozta, őket egybe, egy mozgalom, amely a hágai békepalotában megteremtette a nemzetek békéjének messzire iTánytjelző világítótornyát. A konferenciának mindjárt a második napján megindult a vita a nemzeti kisebbségekről. Már eddig is olyan nagy nevek szerepeltek a szónoki listán, mint Adelswaerd, Newton lord, Giesswein Sándor és Lukács György. Mire e sorok napvilágot látnak, talán Apponyi Albert gróf is elmondotta beszédét az osztrák fővárosban. A -nagy magyar államférfi szava, ha csakugyan elhangzik Bécsben az érdekünkben, bizonyosan nagy rokonszenvet ébreszt irántunk. Bizakodással tölt el az a tudat, hogy a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek ' hivatott harcosait is ott tudjuk Bécsben. Lelley Jenő a magyarság, Medinger Vilmos pedig a németség üzenetét tolmácsolják külföldi kollegáiknak. Lehetetlennek tartjuk, hogy az ő szomorú elbeszélésük még jobban fel ne -rázza a világ politikusainak lelkiismeretiét és cselekvésekre, hatalmas nagy elhatározásokra ne serkentse őket. Hiszen olyan miliőben vannak, ahol az éhes gyermekek nyöszörgése, a leírhatatlan nyomor és az 'egykori jólétnek kisértetjáró kőemlékei egyaránt a. „dies illa, dies irae“ zordon melódiáját szólaltatja meg a lelkek mélyén. Nekik azonban, akik ideális célok szolgálatában gyűltek össze Középeurópa hajdani fővárosában, nincs mit félniök a világosság pirkadásától, hiszen ők a világosságot keresik. A világosság ragyogását, amely , elől Benes, Nincsics és Dúca a prágai vár tom- pafényü termeibe menekültek. Azt hitték, hogy ha az ö megbízottaik nem lesznek ott Bécsben, akkor megáll a nemzeti kisebbségek ügyében megindított hatalmas mozgalom fejlődése. Nem jut eszükbe Rostand „Chantecler“-je. Megfeledkeznek arról, hogy nem azért virrad, mert a kakas kukorékol, hanem a kakas azért kukorékol, mert a ró- zsaujju hajnal már áttört az ég fekete kárpitján. Úgy tesznek mint a strucmadár, amely a homokba dugja a fejét, mikor a Szaharán végigsüvit a számum. Az egymást gyors ütemben követő prágai, buenos-ayresi és bécsi kongresszusok azt bizonyítják, hogy a világ legjobbjainak lelkében forró és pusztító számum kerekedett, amely el iogja söpörni azokat a homokbuckákat, amelyek a nemzeti kisebbség boldogulása elé tornyosulnak. Csak a strucok nem látják a számumot, mert az ö fejük belefuródott a homok sötétségébe. Bongodalom mm kérdés körül. Budapest, augusztus 30. (Saját tudósítónk telefonjeleritése.) Az osztrák kérdés nyomán támadt külpolitikai bonyodalommal kapcsolatban a magyar kormánj/- állandó érintkezésben van az öszes nagyhatalmakkal és megtette a kellő lépéseket Magyarország érdekei védelmére. A külügyminiszternek tegnap volt fogadónapja és ez alkalommal megjelent nála az angol, a francia és az olasz követ, akikkel Bánffy külügyminiszter hosszabban beszélgetett. Magyar kormánykörökben ismételten hangsúlyozzák, hogy a helyzet egyáltalán nem aggasztó s a fegyveres beavatkozásról szóló hireket merő kombinációnak ítélik. Cseh-Sziovákia nem gondol Ausztria felosztására. Prága, augusztus 30A Öas mai számában vezető helyen foglalkozik az európai sajtóban Seipel külföldi utjával kapcsolatosan felmerült ama hírekkel, amelyek szerint a kisantant, főképp pedig Cseh-Szlovákia fel akarja osztani Ausztriát, hogy közötte és Jugoszlávia között közvetlen kapcsolat létesülhessen és hogy Középeurópában elfoglalt hatalmi pozícióját megerősitse- A Cas szerint Benes és Masa- ryk nyilatkozatai a napnál is fényesebben bizonyítják azt, hogy senkisem kezeli az osztrák kérdést tárgyilagosakban, mint éppen a cseh-szlovák külügyminisztérium s utal arra, hogy az Ausztriának nyújtott kölcsön kézzelfogható bizonyitéka annak, hogy menynyire érdeke Cseh-Szlovákiának az, hogy Ausztria függetlenségét továbbra is megtartsa. A Cas szerint az angol, francia és a német lapoknak a kisantant imperialista törekvéseiről szóló hírei csakis a teljes tájékozatlanságnak tudhatok be. Ami az osztrák és az olasz sajtót illeti, arra vonatkozóan azt írja a Cas, hogy a bécsi hirlapirók nem törődve azzal a súlyos helyzettel, amelyben Ausztria van, az eseményeket Ausztria kárára oly sziliben tüntetik fel, hogy diszkre- ditálják azokat az államokat, amelyeknél Bécs hivatalos képviselői segítséget kértek. Olaszországban azt a gyanút akarták kelteni, hogy a kisantant teljesen saját hatalmi szférájába akarja vonni Ausztriát és Olaszország ellen egy erős szláv blokkot akar létesíteni, hogy ilyen módon agresszív fellépésre késztessék azok ellen az államok ellen, amelyektől ezek a törekvések a legmesszebb állanak. Olaszország hivatalos képviselői ugyan egész helyesen fogták föl a helyzetet s amint ezt Schanzer legutóbbi nyilatkozata is bizonyítja', le is vonták ebből a következtetést. Az olasz sajtóban azonban mindennek ellenére a kisantant ellen irányuló fenyegetések is napvilágot láttak és ezért úgy az osztrák, mint az olasz felelős tényezőknek minden befolyásukat föl kellene használniok arra, hogy ennek a ma- chiavelista intrikáskodásnak elejét vegyék, mivel különben olyan helyzet állhat elő, amely a középeurópai viszonyok szanálásának legkevésbé sem válhat előnyéreA magyar kormány közbelépése megakadályozta a korridort. Budapest, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Újság jól informált helyről azt az értesítést vette, hogy a magyar kormány erélyes közbelépésének lehet köszönni, hogy Nyugatmagyarország megszállását és a cseh-jugoszláv korridor alkotását kikapcsolták az osztrák válság megoldási módozatainak lehetőségi köréből. A nyugtalanító hírek pusztán kombináción alapulnak. Tahy volt prágai követ nyilatkozata. Budapest, augusztus 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az Est munkatársa érdeklődött Tahy volt prágai követnél, az osztrák kérdéssel kapcsolatban támadt külpolitikai bonyodalomra vonatkozóan. Tahy Az Est munkatársának kijelentette, hogy a cseh-szlovák—jugoszláv szövetségi és katona! szerződés meghosszabbításáról szóló hírek már akkor felmerültek, mielőtt az osztrák kérdés elérte volna magasfoku aktualitását. A külügyminisztériumnak nincsen támpontja arra nézve, hogy a cseh—jugoszláv katonai korridor megvalósítása által Európát valóban olyan befejezett tények elé akarják állítani, melyek a békeszerződések által létrehozott állapot felforditását és béke idején a fegyveres fellépést jelentenék. Ez annyira beleütközik a békeszerződések határozataiba, hogy feltehető, hogy ilyen fait á complit kísérlete és ilyen politika óriási bonyadalmat idézhetne elő. Ezért mindezzel számolva, azt kell hinnünk, hogy a kérdéssel kapcsolatos nyugtalanító hírek tisztán kombináción alapulnak, aminthogy másrészt teljes határozottsággal ki kell jelentenem, hogy Magyarországon mozgósításról, vagy más katonai rendszabályokról szó sincsen. Ami az osztrák kérdés lényegét illeti, a saint-germaini békeszerződés, mint ezt az események mutatják, Ausztriát olyan helyzetbe hozta, hogy gazdaságilag életképetelenné vált. Seipel több helyen feltárta ezt a helyzetet és feltehető, hogy komoly európai akció indul meg Ausztria megmentésére. A magyar közvélemény egész nyugodtan nézhet a további fejlemények elé, mert a magyar kormány kötelességéhez híven a kérdést a legnagyobb figyelemmel kíséri s állandó érintkezésben áll az erre hivatott nemzetközi tényezőkkel. Magyarország érdekeinek minden rendelkezésre álló eszközzel érvényt fog szerezni. Magyarország szerepe az osztrák kérdésben. Prága, augusztus 30. A Národny Listy Magyarországnak az osztrák kérdéssel szemben elfoglalt álláspontjáról a következőket Írja: Abban az akcióban, amely arra irányul, hogy Ausztriát megmentsék, érdekes szerepet játszik M>a>- gyarország- Az osztrák helyzetet úgy politikailag, mint gazdaságilag kizárólag a saját érdekében akarja kihasználni s ha már nem gyakorolhat közvetlen befolyást a kérdés elintézésében, legalább is meg akarja zavarni a vizet- így . a Cseh-Szlovákiának és Jugoszláviának Ausztria el’eni katonai operációjáról és Nyugatmagyarország állítólagos megszállásáról szóló hollandi hírek magyar forrásból erednek. Hasonlóképpen magyar forrásból vették az idevonatkozó hireket a krakói lapok is, amelyek nagy készséggel állnak e magyar cselszövények szolgálatába. Magyarország azonban nem elégszik meg ezzel, hanem úgy a nyugati, mint a déli határon fenyegeti a szomszédos államokat. A Nép olyan híreket közöl, hogy Burgenland- ban felkelés készül s ezért a magyar kormány szükségesnek látja, hogy Nyugatma- gyarországba csapatokat küldjön és Sopronból valóban olyan hírek érkeznek, hogy Magyarország azon a vidéken igen széleskörű katonai előkészületeket tesz s hogy Héjjas és Prónay közvetlen a határ mentén állanak a csapataikkal. A 8 Órai Újság azt Írja, hogy a burgenlandi kormányzóság rövidesen Bécsbe költözik s a Magyarság szerint a lakosság annak az óhajának adott kifejezést, hogy csatolják vissza Magyarországhoz- Úgy látszik tehát, hogy Magyarországon uiabb támadást készítenek elő Burgenlandija és hogy Horthy támogatja ezt a törekvést. Hasonlóképpen meg vannak erősítve — amint erről megbízható forrásból értesülünk — a cseh-szlovák határmenti őrségek is, hogy miért, — Írja a Národny Listy — az talány előttünk. Az, hogy velünk konfliktust idézzenek elő, magyar szempontból is hóbortosság volna. A Magyarországból érkező csodálatos hireket nem tekintjük ugyan aktuálisaknak, mindazonáltal csodálatos, hogy a trianoni békeszerződés érvénybelépése után is Magyarország még mindig harcra készülődhetik. • A Národni Listj' nyomán az ember elveszti a tisztánlátást. A N. L. arról ir, hogy Magyarország harcra készülődik — más komoly hirek arról beszélnek, hogy Benesék fenik a fegyvert és stratégiai terveket kovácsolnak. A feszült helyzetben a béke után vágyó emberiség szomorúan néz a holnap vagy a holnapután elé! Cáfolat a jugoszláv csapatösszevonásokról. Róma, augusztus 30. A Tribuna azt írja, hogy azok a jelentések, amelyek jugoszláv csapatoknak az osztrák határoknál való ösz- szevonásáról szólanak, nem felelnek meg a valóságnak. Schanzer találkozik Nincsiccsel. Róma, augusztus 30. Egy távirati ügynökség bejelenti Schanzer olasz és Nincsics jugoszláv külügyminiszterek találkozását A kisantant részt akar venni Ausztria megmentésében. Benes tervezete. Bécs, augusztus 30. Cantacucene román követ közölte a Neues Wiener Tagebíattal, hogy Benes dr. miniszterelnök Ausztria megmentésére tervezetet dolgozott ki, amelyhez Jugoszlávia és Románia teljesen csatlakoztak. Azok a bel- és külföldön elterjedt híresztelések, hogy Ausztria bizonyos gyarmati viszonyba lépne vagy politikai és pénzügyi ellenőrzés alá kerülne, nem vehetők komolyan. Kizárt dolog, hogy ezt a kisantant megengedné. A kisantant a békeszerződések alapján áll s ezen álláspontot teljes határozottsággal fogja megvédeni. Semmi körülmények között meg nem engedi, hogy valamelyik hatalom Ausztriában előjogokat biztosítson magának. A népszövetség elé Ausztria felsegi - tésére javaslatokat terjesztettk be: 1. A népiesére javaslatokat terjesztettek be: 1. a nép- szövetség pénzügyi bizottsága, 2. az oszrák mány. mm áll a korona? Aug. 30-án tizeitek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 17.25 svájci frankot Budapesten 6600.00 magyar koronát Berlinben 5093.60 német márkát Bécsben 249900.00 osztrák koronát ’ \*y s wf I* évfolyam 75. szám. S^rk8sztőség: POLITIKAI NAPILAP _ , Prága-!!., Stepánska ullce 40. L „ Prága-I., Na PerStyne 6. L Telefon: 3?)—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—14. HillF "IIP IHfflT HOT
