Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-30 / 74. szám
2 szeraa, augusztus ao. hanem ennek alapján állva, az Ausztria ellen való felvonulás tervét és útjait részletesen kidolgozták. A felvonulási terv Magyarország területét is érinti, nyilván azzal a szándékkal, hogy az osztrák területen folytatandó megszállás ellen Magyarország ne gátolhassa a két szövetkezett államot. A csehek és íjugoszlávok nagy gazdasági jelentőséget akarnak adni akciójuknak és a Zollverein gondolatába burkolják régi tervük megvalósitá- sát, amely a korridor elérésére irányul. A csehek realizálni akarják a korridorra vonatkozó tervüket és minden gazdasági organizáció mögött ez a gondolat lappang. Az Dlasz politikai körök ismerik a csehek és a (ugoszlávok imperialisztikus törekvéseit és nem tartják lehetetlennek, hogy ez a törekvés konkrét formát öltsön. Hangoztatják nzonban, hogy ebben az esetben Olaszország teljes hatalmi súlyával és erejével fogiák magukat szemben találni. Magyar részről a feszült külpolitikai helyset dacára, semmiféle nyugtalanságra ok sincsen . Andrássy Gyula gróf nyilatkozata. Budapest, augusztus 29. (Saját tudósítónk ielefonjelenfése.) Ausztria megszállására vonatkozóan Andrássy Gyula gróf a következőképpen nyilatkozott a Pesti Napló munkatársának: — Nem tudom megérteni, hogy mennyiben Igazak a cseh-szlovák—jugoszláv katonai konvencióra vonatkozó hirek, mennyiben felel meg az igazságnak a konvenciónak Magyarországra vonatkozó része. Lehetetlennek tartom, hogy a nagyhatalmak megengedjék, hogy Magyarországot nem önálló területnek tekintsék, amelyen csak úgy át lehet sétálni. De ha mégis sor kerülne egy 5yen inzultusra, könnyen veszélyes ellenségekké válhatnánk annak ellenére, hogy a szomszédos államok is tudják, hogy Magyar- ország ma nem erős. Milisi—©szlráh fám- c§ p&izunió. Seipel útja nem volt összefüggésben Magyarországgal. Budapest, augusztus 29. (Saját tudósítónk teffonjelentése.) A Pesti Napló bécsi forrásból a következőket jelenti: Az osztrák politika legilletékesebb tényezője a következőket mondta a Pesti Napló tudósitójának: — Kérem, szíveskedjék tudomásul venni és közölni a magyar közönséggel, hogy Seipel kancellár útja egyáltalában nem volt összefüggésben Magyarországgal. Az osztrák kormány sehogysem tudja megérteni, hogy mi lehet az oka annak az idegességnek, amely a magyar közvéleményben a kancellár utjá- ból kapcsolatosan támadt. Az osztrák politikának az a főiránya, hogy Ausztria békét akar a szomszédos államokkal, mert mást nem is -akarhat. Különösen Magyarországgal akarunk jóviszonyban maradni. Nincsen szándékunkban, de módunkban se, hogy Magyar- országgal ne legyünk a legnagyobb egyetértésben és békében. Semmi mást nem akarunk. Nem adtunk okot arra, hogy Magyar- országon olyan hangulat keletkezzék, mint amilyenről a kancellár legutóbbi útja alkalmával meggyőződtünk. Valószinüleg alkalmat fogunk találni arra is, hogy a magyar közvéleménynek megmagyarázhatjuk, hogy Magyarországgal a legteljesebb egyetértést akarjuk és fogjuk feníartani. A kancellár uí- jára vonatkozóan már most is annyit mondhatunk, hogy az nem volt eredménytelen. Hogy az eredmény miben ipg mutatkozni, azt egyelőre titokban kell 'artani. Az első állomás az lesz, hogy a népszövetséghez fogunk fordulni, amely mint ismeretes, szeptember 4-ikén kezdi ülését s amelynek döntenie kell az osztrák kérdésben. Ha a népszövetség mellettünk fog dönteni, minden további lépés feleslegessé fog válni, de ha ellenünk dönt, hogy a kérdés elintézését elodázza, akkor további lépésre van szükség.' Schanzer résztvesz a népszövetségi illésen. Róma, augusztus 29. A pénzügyminisztériumban folyó osztrák-olasz megbeszéléseket ma délelőtt kezdték meg. Valószínű, hogy ámbár Imperiali marchcset nevezték ki a népszövetségi delegátusok vezetőiévé, Schanzer külügyminiszter személyesen fog Genfbe utazni, hogy a konferencia objektív itélőszéke elé terjessze Olaszországnak Ausztria mgmentésére irányuló szándékait. A holnap reggelre egybehívandó minisztertanácson Schanzer is részt fog venni s jelentést tesz a londoni konferenciáról és a veronai tárgyalásokról. Schanzer és Paratore pénzügyminiszter egész sor javaslatot dolgoztak ki a jóvátételek és az adósságok kérdésére vonatkozólag, amelyeket a minisztertanács felülvizsgálása után a szövetségesek elé fognak terjeszteni. A római lapok közül csupán az Idea Nazionale lelkesedik az Ausztriával való vámközösségért. A sajtó többi része tartózkodó. A Messaggero figyelmeztet a nagy költségekre, a nemzetközi nehézségekre s a gazdasági veszélyre, amely Olaszországot fenyegetné, miután a nagyobbrészt birodalmi Nyitra, augusztus 27L e 11 e y Jenő dr., a keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője vasárnap tartotta Nyitrán beszámolóját- Ez alkalomból a keresztényszocialista párt pozsonyi középpontjából Nyitrára érkeztek J a r a b e k Rezső, a Keresztényszocialista Iparosok Országos Szövetségének elnöke, Szappanos Lajos, a szövetség igazgatója, K a i s e r Gyula, a keresztény tisztviselők elnöke és Petrásek Ágoston, a párt szlovák osztályának elnöke. A Szarvas-szálló nagyterme alig győzte magába fogadni L e 11 e y híveit, javarészt régi, tősgyökeres nyitrai polgárokat, — de ott láttuk a környék földmivelő népét is. Amikor délután 3 órakor a képviselő vendégeivel megjelent, harsány, percekig tartó éljenzés és taps fogadta; a tetszés e szapora megnyilvánulása egyre ismétlődött mindvégig általános figyelemmel kisért beszéde alatt Lelley Jenő másfélórás, finoman megtervezett és nyelvi szépségekben bőséges beszámolója nem volt a parlamenti események lélektelen krónikája, vagy a képviselő szereplésének egyoldalú fitogtatása. Korkép volt, tökéletes, a tükör szeplőtlen hűségével elénk tartott korkép, amelyben avatott és világos magyarázat mellett meglepő összefüggéseket, kegyetlen kapcsolatokat látott a közönség- A napi élet előttünk omló hullámzásából mély politikai értelmet emelt ki és amit általában jelentéktelen epizódok laza egymásutánjának tartottak, arról meggyőzően kimutatta, hogy mindez voltaképpen történelem. A beszámoló zavartalanul folyt le, a pozsonyi vezérférfiak is nyugodtan mondhatták el beszédeiket. ' A gyűlés végén azonban — félreértés folytán — Bederka nyitrai rendőrfőkapitány feloszlatta a gyűlést és csak Lelley higgadt felvilágosítása után engedte meg, hogy folytassák és békésen befejezzék. Részletes tudósításunk ez: A gyűlés megnyitása. Hiba Pál nyitrai szabóiparos nyitotta meg a gyűlést, melegen üdvözölve Lelley képviselőt és a pozsonyi vendégeketLelley beszéde. Lelley beszéde elején a képviselői beszámoló fontosságát méltatta. Manapság, amikor a régi pár száz voks betett 30—40.00ű-nyi kell, kötelességét teljesíti a megválasztott képviselő, ha Ilivel előtt elmondja, hogyan istápoita pártja érdekeit. Azzal a kérdéssel akar végezni, melyet ellenzéki működésében annyiszor vágtak feléje: mért nem jutottak eszébe a gravámenek a magyar időkben, mért panaszkodik elnyomásról most, mikor a kerék fordult? Nem akarja — úgymond — vizsgálni, mi hozott nagyobb boldogságot a szlovák népnek, a régi magyar elnyomás, vagy a mai szabadság, csak azt kívánja a magyarságnak, hogy ugyanolyan elnyomásban legyen ma része, amilyenben valaha szenvedett a. szlovák nép a magyarok alatt. (Éljenzés.) A magyar képviselők sorsa. Beszéde további folyamán a ,*prágai magyar képviselők sajátságos heh^zetét tárta föl. Bevallja, hogy parlamenti eredményeivel nincs megelégedve. Ennek két oka van. Az egyik, hogy mindössze hat a magyar képviselők szama, sőt hosszabb ideig csak öt volt. De még kellemetlenebb a második ok: a magyar képviselők helyzete. Ezt érezni keli, vázolni nem lehet Idegenkedés, megvetéssel határos gyűlölet nyilatkozik meg e képviselőkkel szemben. Szomorúan tapasztalta, hogy emberi számba sem veszik őket. Rendkiviiil ártottak a furfangosan kieszelt házszabályok is. Minden javaslat, melyet nem a kormány, hanem a képviselők nyújtanak be, el van temetve az u. n. kezdeményező bizottságban. 21 képviselő aláírása kell egy interpellációhoz s a miniszter vagy nem felel, vagy kitérően válaszol, de mindig írásban. A szólásszabadság percekre van korlátozva. Mégis, nyugodtan mondhatja, nem volt eredménytelen munkája, ő volt az, aki már egy évvel ezelőtt figyelmeztette a pénzügyminisztert, — aki a költségvetés egyensúlyával dicsekedett, — hogy ez voltaképp deficitet takar; alig múlt el három hónap, már pótköltségvetéssel állt elő a miniszter. Tevékeny részt vett a békeszerződés, a hadikólcsőo- és német kezekben lévő osztrák vasipar jobban fejlett, mint a sok rázkódtatáson keresztülment olasz iparágak. A szociáldemokraták a parlament összehívását követelik. Bécs, augusztus 29. Az Arbeiter Zeitung igen élesen fordul Seipel szövetségi kancellár ellen s azt Írja, hogy rendkívüli veszélyes külügyi politikáját azonnal hatásos ellenőrzés alá kell vonni. Éppen ezért szükség van a parlament azonnali összehívására. adójavaslatok, az iskolajavaslat és a szlovenszkói statárium tárgyalásánál. A Propagacsna kancellária. Egyéb eredményeket is ért el. ő volt az, aki egy interpellációban leleplezte a pozsonyi Propagacsna kancellária botrányos üzelmei. Az irodát a vihar elsöpörte, a kormány ez interpelláció nyomán föloszlatta s az irodában dühöngő vérebeket szétkergették, — de az interpellációra máig sem kapott választ. A szlovenszkói statárium. Sziovenszkó teljhatalmú minisztere nem elégedett meg azzal a kivételes hatalommal, melyet részére a régi magyar kivételes törvények biztosítottak, hanem azt akarta, hogy bármely zsupán bármiikor rendelhessen el statáriumot. Az ellenzéki képviselők csekély eredményt értek el,' de az erkölcsi siker óriási volt, mert ez volt az első alkalom, mikor Sziovenszkó valamennyi ellenzéki pártja Hlinkával együtt (Zajos éljenzés és taps.) közös frontot alakított és ezzel az egész világ előtt dokumentálta, hogy a hatalom őrületével szemben Sziovenszkó pártjai egy emberként állanak föl. A drágaság. Az általános politikai helyzet folytonos ingadozása közepeit egy állandó jelenség van: a drágaság. Egyes iparcikkek ára — kacagva a zürichi valutát — egyre emelkedik s a köztársaság a legdrágább országa a világnak. Alkalma volt nemrég Pöstyén-fürdőben Deszélni egy svájci selyemgyárossak Azt mondta a gyáros, hogy kénytelen hazautazni, nem bírja a drágaságot, Svájcban négyszer oly olcsón él, mint itt. A drágaság főoka az, hogy a cseh nagytőke ösz- szeforrott a cseh proletariátussal, a munkabéreket leszállítani nem meri s mesterségesen, e-ős védővámokkal elzárja a határokat Két hónappal ezelőtt vetőgépet akart venni Prágában; 5003 koronát kértek érte. Nem vette meg. Budapesten pár nap múlva ugyanezt a gépet meglátta egy kirakatban és megtudta, hogy ára mindössze 2300 korona. Hogyan lehet az? — kérdezte a kereskedőt — hisz ez a gép is Csehországból jön? — Nagyon egyszerűen — szólt ez — hiszen, ha elszállítja Szlovákiába, 2500 korona vámot kell fizetnie. Vagyis a prágai gyáros^ 1800—1900 K-ért eladja a gépet a külföldre és nyereségét velünk fizetteti meg. A szlovenszkói gyárak a tönk szélén állanak, a kisipar már tönkre is ment. Ismer pozsonyi kisiparosokat, kik, hogy megélhessenek, piaci gyümölcsárusitásra jogosító iparigazolványokat váltottak. Az autonómia. Mélyrelátó külpolitikai fejtegetések után Lelley az autonómia kérdéséről tájékoztatta választóit. Hl inka volt az, — úgymond, — aki hamar fölismerte, hogy Sziovenszkó érdekei rossz kezekbe kerültek. Hlinkát bebörtönözték, az autonómia mártírja lett. Grodeki fogsága alatt észrevette, hogy pártja egyes vezérférfiiai cseh vizekbe eveztek, a szlovák néppárt beolvadt a cseh-szlovák néppártba. A párt ugyan katolikus, de épp oly elfogul* nacionalista, mint a többi cseh párt. M'kor Hlinkát képviselővé választották és igy kiszabadult, kilép*ett híveivel együtt- e pártból. Ekkor történt — és ez Hlinka eléggé nem méltányolható érdeme, — hogy. kivált a kormányból is, ellenzékbe ment és benyújtotta az autonómia javaslatát. A magyarság szempontjából az autonómia csak kedvezőbb helyzetet teremthet. Ma a magyar képviselők a prágai parlamentnek csak két százalékát teszik, mig egy pozsonyi parlamentben 33 képviselőnk lenne, a prágai gyűlölet nélkül. ő csak azt kívánja: úgy sanyargassanak minket szlovák testvéreink, mint mi őket. A keresztényszociallsta párt. Beszéde végén a keresztényszocialista párt megizmosodásáról, terjeszkedéséről tett jelentést A párt az elmúlt másfél év alatt megkétszereződött, megalakította az Országos Iparos Szövetséget, a Gazdaszövetséget. Nagy megpróbáltatáson ment keresztül a párt a mozgósítás alatt, vezérférfiait internálták, lapjait betiltották, szervezeteit föloszlatták, helyiségeit becsukták és rágalmak özönével annyira elmérgesifcet- ték a párt belső állapotát, hogy pártszakadás fenyegetett. ő visszaverte a támadásokat és a párt ma erősebb, mint valaha. A jövö. Fontos kijelentéseket tett Lelley a párt jövö magatartásáról, elsősorban a Hllnka-párttal való együttbaladásáról. Hlinkával ugyanazoknak az elveknek az alapján áll, ugyanaz a keresztény gondolat vezeti őket. Szívesen megy vele együtt, ha találkoznak útjaik, ha neon, egyedül megy, de mmmMmammmmmmnmKmmmBmmmmmmtmmmmmmmmamtmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmMmmmmmMmaBKBmmammmammaMumaumamamm Lelley Jenő dr. képviseld! beszámolója Nyitrán. találkozniok kell, mert különbség köztük csak oly kérdésekben van, amelyek áthidalhatók akkor, ha a szlovák nép milliói belátják, mi volt szebb: a magyar járom, vagy a cseh-szlovák szabadság? (Taps és éljenzés. Szónokot üdvözlik.) A gyűlés befejezése — föloszlatással. Hiba elnök köszönetét mond Lelleynek a tartalmas beszámolóért. Utána Petrásek Ágoston plébános a párt szlovák osztálya nevében beszélt. A gyűlés Kuna Pál zsérei plébános javaslatára bizalmat szavazott képviselőjének. Szappanos Lajos magyarul és J a r á - bek Rezső szlovákul szólaltak fel. Utóbbi beszédének folyamán többek közt említette hogy Szlovenszkóba köszörűsök, körhintá sok jönnek tisztviselőknek. A rendőrfőkapi tány felhiv.ta Hiba elnököt, figyelmeztesse a szónokot, hogy efféle kifejezésekkel ne él jen- Hiba elnök eleget is tett a felhívásnak Közben a hallgatóság soraiban valami szó váltás támadt, a hangulat izgatott lett, mire a rendőrfőkapitány felállt és a gyűlést feloszlatta. Lelley dr. erre eloszlatta a félreértést é:- nyugodt érvelésével sikerült is a főkapitány a gyűlés folytatására bírni. A gyűlés aztá; teljes rendben véget is ért. Szerdán dánt i pváiéícll MiollSi / A jóvátétel tengeri kígyója, úgy látsz megoldás előtt áll, ha ugyan az utolsó pilk natban nem robban ki ismét az antant kebe lében dúló ellentét- A jóvátételi bizottság tegnap délután hivatalos ülésre ült össze, amely még este is tartott- Az ülés lefolyásáról hivatalosan meg semmi sem ismeretes- A helyzet megítélésében mutatkozó optimizmus Párisban változatlanul tapasztalható. Londoni politikai körökben úgy tudják, hogy Bradbury a jóvátételi bizottság tegnapi ülésén ragaszkodott a moratóriumhoz s kijelentette, hogy a moratórium elutasítása s az állami erdők és bányák lefoglalása Németország pénzügyi és gazdasági nehézségeit a katasztrófáig fokozná- A Daily Telegnaph párisi levelezőjének Bradbury kijelentette, hogy meggyőződött arról, hogy a német kormány, amennyire a körülmények engedik azon van, hogy a francia álláspontnak eleg^ tegyen- Bradbury reméli, hogy Franciaország a félúton Németország elé jön- A francia lapok is bizakodással Írnak. így az Intransi- geant szerint pillanatnyilag tiz lehetőség közül kilenc amellett szól, hogy Németország megkapja a moratóriumot. Ha figyelembe vesszük a szövetségesek terveit, — írja a lap — joggal mondhatjuk, hogy ez a moratórium egy uj megegyezés életbelépéséig fog tartani. Theunis ama tervezetének van a legtöbb kilátása az elfogadásra, hogy Németország készpénzfizetések helyett váltókat ad, amelyekért a nagy német D-bankok (Deutsche Bank, Disconto Gesellschaft, Darm- stádter Bank, Dresder Bank) szavatolnának- Belgium ezeket a váltókat nem külföldön számitoltatná le, hanem belga bankok adnák meg a szükséges előlegeket. Azonban — mint a belga részről informált lap hangsúlyozza — Belgium csak akkor fogja helyeselni ezeket a műveleteket, ha Franciaország már előzőleg beleegyezését adja- Egyelőre feszülten várják Poinoaré válaszát. Franciaország ezenkívül a német ipar szállítási kötelezettségei révén teljes biztosítékokat követel a fa- és szénszállításokat illetőleg. A jóvátételi kérdés Berlint is foglalkoztatta- A német miniszterelnök és belügyminiszter — mint a reggeli lapok jelentik — a tegnap délutáni és esti órákban tovább folytatták a Németország gazdasági helyzetével foglalkozó tanácskozásokat. Mivel a jóvátételi bizottság felszólította a német kormányt, hogy képviselőket küldjön Párisba, hogy ott a versaillesi békeszerződés értelmében a döntés előtt még egyszer nyilatkozhassanak, a birodalmi kormány kijelölte képviselőit. A főképviselő Schröder pénzügyminisztériumi államtitkár lesz, akit á pénz- és kereskedelemügyi minisztérium több szakértője fog elkísérni. Mint nemhivatalos képviselő Berg- mann, a Deutsche Bank jelenlegi igazgatója is Párisban fog tartózkodni- A birodalmi pénz- és gazdaságügyi minisztérium lázasan dolgozik az uj német fa- és szénszállításokra vonatkozó javaslatok részletes kidolgozásán. A jóvátételi kérdésről a mai délután folyamán ezeket a táviratokat kaptuk: A moratóriumot még- mindig elutasíthatják. Paris, augusztus 29. (Havas.) A Petit Párisién véleménye szerint a jóvátételi bizottság ülésének előestéjéről forgalomban lévő hírek legalább is koraiak. Ma csupán annyit lehet mondani — írja a lap — hogy a moratóriumot nem egyhangúlag fogják elutasítani.