Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-30 / 74. szám
Szerda, augusztus 30. 3 azonban szótöbbséggel még mindig elutasíthatják. Amennyiben a moratóriumot megadnák, ma már a tévedés veszélye nélkül jelenthetjük ki, hogy a francia kormány által követelt határozott zálogokra vonatkozólag megegyezést nem fognak elérhetni, azonban még is reményünk van többségi döntésre. Csütörtökön francia minisztertanács lesz, Páris, augusztus 29. Csütörtök délelőtt az Elyséeben Millerand elnöklete alatt miniszter- tanács lesz. Produktív zálogok helyett produktív biitositékok. Berlin, augusztus 29. A német kormánynak azt a javaslatát, amely a szövetségeseknek a produktív zálogok helyett produktív biztosítékokat ajánl, ma végleges formában a birodalmi kormány elé terjesztették. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Németország a Rajna-balparti erdők és a Ruhr-vidéki szénbányák lefoglalása helyett a szövetségeseknek e bevételi források hozadékát magánjo- gilag ás törvényesen biztosítani akarja. A teljes törvényjavaslatot végleges megfogalmazása után még ma megtáviratozzák Parisba a német delegátusoknak. Német részről nagy súlyt helyeznek arra, hogy ez alkalommal jut első ízben kifejezésre a nehéz iparnak a jóvátételekben való részvétele, amelynek mindmáig francia részről szemére vetették, hogy a birodalmi kormány jóváíéíeli munkáját szabotálja. HHnka válasza ei Ecfa«!§í-Hai JMfjeiení Beies infojára. Pozsony, augusztus 29. (Saját tudósítónk jelentése.) Benes miniszterelnöknek az Economistban megjelent interjúja, amelyre először a Prágai Magyar Hírlap irányította a szlovenszkói közvélemény figyelmét, egyre szélesebb hullámokat vet. A Slovák tegnapi számában ugyanis maga Hlinka András válaszolt Benesnek. Hlinka megállapítja, hogy ha igaz az, amit az angol lap ir,ugy útban van az autonómia. De ha nincsen is útban, akkor is győzött az eszme, mivel Benes kijelentette, hogy egy szava sincs az autonóm Szlovenszkó ellen. Ez a hang szokatlan a csehek részéről, mivel eddig mindig csak az egy nemzetről és egy nyelvről szóló mesével tartották a szlovák népet. Az interjúban Benes Hodzsa és Srobár nézetét tolmácsolta. Mégis beismerte, hogy a külföld igenis törődik Szlovenszkóval. De nem tudott megszabadulni azoktól a hibáktól, amely a cseh centralistákat jellemzi. Téved ugyanis abban, hogy az autonómiát csak a néppárt követeli és hogy annak kebelén belül is főként Hlinka személyi nézetei és törekvései érvényesülnek. Téved abban is, hogy az öt szlovák párt közül csak egynek a programjában vari az autonómia. Mert az autonómia mellett állást foglal a nemzeti párt is, sőt titokban az agrárius és a szociáldemokrata párt is. Krusovszkynak nemzeti szocialista pártja pedig a csakis a cseh katonák, j tanítók és tisztviselők között vert gyökeret.! Hrusovskynak, noha ő volt Benesnek tanácsadója a génuai konferencián és a javormai kérdésben, egyáltalában nincs szava. Amerikában majdnem az egész szlovákság az autonómia mellett szavazott. Szlovenszkón pedig a néppárt óriási népgyülésein ebben az évben is legalább ötszázezer szlovák szavazott az autonómia melleit. Srobár nem is tarthat népgyü'lést anélkül, hogy ne legyen kénytelen az autonómiára kitérni. Öt azonban senki sem akarja látni és csak álruhába öltözött cseh katonák és tisztviselők hallgatják a beszédeit. Sem a katolikus, sem a protestáns szlovákok nem akarnak róla tudni. A szlovák szocialisták is. nemzetköziségük dacára, lelkűkben autonómisták. Ha maid eltűnnek a cseh agitátorok, ők lesznek a legnagyobb autonómisták. A jövőben cseh, legyen az akár szocialista, akár kommunista, soha többé nem lesz képviselő. A múltban a szlovák nép nem tudta, hegy kiket választ meg. Az augusztus 3-án Zsolnán tartott gyűlés pedig alaposan meggyőzhette úgy Vrabecet, mint Benest arról, hogy a néppártban nem egyedül Hlinka autonómista. Szlovenszkón a tanítók, tisztvi- siők és a vasutasok éppúgy az autonómia mellett vannak, mint a földművesek és a munkások szervezetei. Ezt a jövő választások fogják bebizonyítani, mikor Hodzsa is, Srobár is mg fogják látni, hogy mit fog a szlovák nemzet a SveMa-íéle agrárius párt szlovenszkói fiókjával csinálni. k ücpiicll hi§€M?§€gi icrücs Icgiijobíf fázisa. Az. mterpariamesiíáris unió bécsi tanácskozásai. — Apponyi, Adelsvaerd és Medinge Bécs, augusztus 29(Saját tudósítónk telefonjelentése-) Az interparlamentáris unió mai ülése délelőtt tiz órakor kezdődött- Az ülés napirendjén a nemzeti kisebbségek kérdésének jogvédelme szerepelt. Már ez is megmagyarázza azt az óriási érdeklődést, amelynek látható jele volt az, hogy a karzatok zsúfolásig megteltek. Az előadó beszédeA nemzeti kisebbségi kérdés előadója Adelsvaerd báró, a svéd parlament tagja volt, aki már a népszövetségi ligák uniójának prágai kongresszusán is hozzáférkőzött a résztvevők szivéhez szeretetreméltó modorával és a kisebbségi kérdésben elfoglalt megértő állásfoglalásával. .Adelsvaerd báró hosszú előadói beszéde lefoglalta az egész délelőttöt- Beszédének bevezetésében kiemelte a probléma kiváló fontosságát az általános és tartós béke szempontjából- Ismertette a kérdés történeti fejlődését és részletesen kitért a napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus ezzel összefüggő eseményeire. Előadta a nemzetiségi élv fejlődését a tizenkilencedik században és a világháborúban. Ismertette „a tartós béke megteremtésére irányuló központi szervezet41 háború alatti működését és az 1915 áprilisban kiadott minimális programját, majd Wilson 14 pontjáról és a békeszerződések idevonatkozó rendelkezéseiről beszélt A kérdés lényegét két szempontban látta. Az egyik az, hogy a nemzeti kisebbségek csatlakozhassanak egy másik államhoz, vagy pedig uj államot alakíthassanak, a másik pedig az, hogy egy nemzetiségi államon belül élő nemzeti kisebbségeknek milyen legyen a jogi helyzetük. Ezután részletesen ismertette Wilson elveit, a népszövetségi aktát, Lansin véleményét és a nemzeti kisebbségek megoszlását Európában. Kitért a népszövetség hivatására e kérdés megoldása körül és ismertette a genfi főtitkárság és a tanács működését. Ismertette a népszövetségi ligák uniójának működését s a pünkösdi prágai kongresszus határozatait s ezek kapcsán a békeszerződések által megteremtett uj államok különböző ellenvetéseit, Végül pedig előterjesztette a javaslatát, amely arra irányul, hogy egy bizottságot küldjenek ki a kérdés tanulmányozására, amely a következő konferencián jelentést terjesszen elő. Fogadtatás az osztrák köztársaság elnökénél Adelvaerd beszéde után a tanácskozást félbeszakították, mert a konferencia részvevői testületileg tisztelegni mentek az osztrák köztársaság elnökéhez Hainisch Mihály dr.-hoz. * beszédei. A köztársasági elnököt Adelvaerd báró üdvözölte, aki beszédében az európai nemzeteknek Ausztria iránt érzett szimpátiáját fejezte ki. Hainisch válaszában Európa gazdasági békéje helyreállításának fontosságát és a népek megbékiilésének szükségességét hangoztatta. A cseh-szlovákiai kisebbségek szónoka. A cseh-szlovákiai nemzeti kisebbségek részéről ezután Medinger Vilmos dr. képviselő szólalt föl. Beszédében magasabb szempontokból tárgyalta ezt a nagyfontosságu problémát és a világ valamennyi nemzeti kisebbségének követeléseit tolmácsolta. Kifejezte abbeli reményét, hogy a kongresszus Diokinson híres rezoluciójánalk szellemében fog működni és megköszönte Adalsvaerd bárónak, hogy ebben az értelemben referált. Kifejtette, hogy több nép azzal válaszolt arra a re- zolucióra, hogy Prágában kivonult az ülésteremből. Ezek a népek távolmaradtak az unió konferenciájáról is és ezáltal kifejezésre nozták, hogy félnek a kisebbségi kérdés tárgyalásától. Az a körülmény, — úgymond, — hogy a népszövetségi ligák többsége Prágában melléjük állott, a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekbe uj bátorságot önt. Ezután részletesen fejtegette a cseh-sziová- kiai kisebbségek kívánságait és kijelentette, hogy abban az esetben, ha a jelenlevők a váltakat vo- nogatnák, akkor végtelen szenvedés zúdulna az emberiségre és romokba döntené mindazt, amit az emberiség eddig épített. A felelősség ezért azokat terhelné, akik az annyira fejlődött kisebbségeiket kielégítő nemzetközi védelem nélkül skrupulus nélküli nemzeteknek szolgáltatta ki. Majd azt hangoztatta, hogy a prágai parlament 107 német törvényhozója egyíől-egyig a legnagyobb igazságtalanságnak tekinti a cseh-szlovák alkotmányt. Végül kifejezte abbeli meggyőződését, hogy a bécsi kongresszus be fogja látni a jelenlegi helyzet tarthatóti'anságát és mint a világ igazi parlamentje, teljes súlyát a latba fogja vetni, hogy a nemzeti kisebbségek ne éljenek vissza a hatalmukkal. Kinyilvánította azt is, hogy a csehszlovákiai németek hajlandók arra, hogy pozitiv módon dolgozzanak az állam javára, ha oiy mesz- szemenő autonómiát kapnak, mint amilyet annak idején Masaryk elnök jelölt meg a nemzetiségi kérdés mgoldása gyanánt A délutáni ülés. A délutáni ülésről a késő esti órákban az alábbi telefon jelentést kaptuk: Medinger után a magyar delegáció nevében Lukács György terjesztette elő ismert indítványát, amelyben a népszövetségben egy kisebbségvédelmi törvényszék felállítását javasolta. Newton lord tiltakozott az ellen, hogy nagyobb kultúrájú népeket rendeltek alá kisebb kultúrájú nemzeteknek. Mahr román-német és Plekner báró osztrák kiküldöttek felszólalása után Giesswein Sándor beszélt németül, franciául és angolul. Beszédében Lukács indítványát támogatta ékesszólóan és mély hatást keltett a konferencia résztvevői között. Lapzártakor Giesswein még beszéi. Apponyi beszédére előreláthatóan holnaK fog sor kerülni. őslakosság csaknem minden pártja tiltakozik a kormány politikája ellen- Hogy a mi tiltakozásunk ma leginkább az iskolapolitika terén nyilatkozik meg, annak egyik fő oka, hogy bennünket éppen a nevelés és oktatás terén s ezáltal kultúránkban ér és sújt legjobban az a politika, amelyik kifelé való szemfényvesztéssel idebent könnyelműen tapos szét a régi vetemények és értékes ül- tetvénzek között. Nógrád vármegye tanfelügyelője egy szlovák tisztviselői gyűlésen azt a kijelentést tette, hogy ő nem ismer itt más kultúrát, mint cseh vagy magyar kultúrát és a kettő közül habozás nélkül választja a cseh kultúrát. Ezért kell hát elűzni a magyar tanítókat. Ezért kell bezárni a magyar iskolákat. Alig folytathatta azonban tiz percig beszédét, amidőn megérkezett Nácin szolgabiró. hatósági kiküldött s nyomában a szokolisták csapata. Zárt sorokban befurakodtak a magyar hallgatóság közé és éktelen lármába kezdtek. Csaba elnök és Kristóff Sándor párttitkár felszólították a hatósági kiküldötteket, hogy a xajongókait távolítsák el. — A rend fentartása nem az én dolgom Ha az urak nem tudják fentarfcani a rendel, akkor a népgyiilést feloszlatom — szólt a kötelességtudó szolgabiró. Majd amidőn a csendőrtől kértek segítséget, a szolgabiró azt is megtagadta, mondván: — A csendőrséggel pedig én rendelkezem Ekkor már a zajongók a szónoki emelvény elé tolakodtak. A magyarság ezrei méltóságteljes nyugalommal szemlélték a bőszült horda éktelen orditozását. Még akkor sem mozdult meg senki, amidőn özönével szállottak feléje a legsúlyosabb szidalmak: — Disznó magyarok! — Ronda magyarok! És még egyéb utszéli kifejezések, amelyeket a jó ízlés nem enged papírra vetni. Most már a hatósági kiküldött is elérkezettnek találta az időt a gyűlés feloszlatására s harsány hangon oszlásra szólította fel a tömeget. Senki sem mozdult meg helyéről. Erre megkérték Kristóff Sándort a kisgazdapárt főtitkárát, hogy ő szóljon a néphez. A főtitkár szavaira azután az egész tömeg, mint egy ember szépen, csendben elvonult. A 3—4000 főnyi magyarság a 60—80 szokolista elöl. A magyar lakosság önmérsékletének, politikai érettségének és intelligenciájának fényes tanujelét adta ezen magatartásával amidőn a gyűlölettel fűtött, vad soviniszta csőcselék provokációja elöl kitért. A vitéz terrorcsapat azután összegyülekezett az üresen hagyott téren s egymás nyakába borulva, örömtáncokat lejtett. És hogy a visszavonulások útját is fedezzék, a szolgabiró alkoholtilalmat rendelt el és minden csoportosulást betiltott és csendőrőrjáratokat küldött szét, mire azután a szo-kolisták nagy bátran, hangos énekszóval vonultak végig a teljesen néptelen, statáriumi csendben nyugvó utcákon. A lerészegedett terroristák az esti vonattal utaztak haza a hatósági kiküldött társaságában. Hatásági támogatással megzavarták a Hess KkeiageaKst A magyarság Fülek, augusztus 28. (ESŐ.) Fülek nagyközség és vidékének szinmagyar lakossága vasárnapra népgyü- lésí hívott össze, hogy tiltakozzék a kormány iskolaünyi politikája ellen s hogy a füleki magyar gyermekek részére állami óvodát és polgári fiú- és leányiskolát követeljen. A népgyülés fél 11 órára volt kitűzve a templomtérre. Pár perccel a gyűlés megnyitása előtt egy szlovák nyelven beszélő s magát kommunistának valló fiatalember érkezett futva a gyűlés színhelyére s közölte a rendezőbizottsággal, hogy éppen most érkezett meg a vonattal Krivángyetváról, Losoncról s egyéb helyekről vagy száz főnyi szokolista csoport s a vasúti állomás előtt értekezletet tartott. Ő is rész vett az értekezleten, ahol Zelenka losonci adótiszt és Viest Darinka losonci polgári iskolai tanítónő vitték a szót s a következőket hallotta: — Azok a disznó magyarok gyűlést fognak tartani. Ezt a gyűlést mi minden áron meg fogjuk akadályozni. Követelni fogjuk, hogy közülünk is beválasszanak valakit az elnökségbe, Erre ajánljuk Viest Darinkát. Ha ebbe nem fognak a magyarok beleegyezni, akkor lármával, kiabálással fogjuk megakadályozni a beszédeket. Erre a szolgabiró azután fel fogja oszlatni a gyűlést. Ne féljetek, a csendőrség készenlétben van. Ugyanakkor értesültek a népgyiilést ren- Idezö politikai pártok vezetői arról is, hogy újabb sérelme. a losonci főszolgabírói hivatal 11 órára, (tehát egy fél órával késöbre) ugyanarra a helyre a szokolistáknak is engedélyezett összejövetelt. A rendezőség tehát előzetesen értesült arról, hogy a népgyülés megakadályozására a szoko- llsták nagy aparáíussal előkészültek a hatóság tudtával ás beleegyezésével. A gyűlést összehívó pártok vezetői rövid tanácskozás után elhatározták, hogy a nép- gyülést megtartják, bevárják a csendőrszuronyra támaszkodó zavargók bevonulását, azonban a provokálásnak nem fognak beugrani és az esetleges vérontásnak minden módon elejét veszik. Azután Csaba József, a kisgazdapárt elnöke megnyitotta a gyűlést, majd átadta a szót Sörös Béla losonci református lelkésznek a kisgazda és kisiparospárt országos elnökének. Sörös Béla az ezrekre menő magyar hallgatóság állandó, zajos helyeslése mellett kezdette meg magas szárnyalása beszédét: A kormányhatóságok kifelé festett konszolidációval dolgoznak. Belől pedig egymás ellen uszították eddig a különböző osztályokat. Hogy kint mikor ébrednek a valóság tudatára, azt mi most nem mondhatjuk meg, azt azonban tudjuk és látjuk, hogy ennek az ernyesztő munkának a szálai a belföldön mindjobban kiesnek a kormánypolitikusok kezőből. Ma itt és mindenütt a szlovenszkói Semihnonűó kommtínlhé a prágai tanácskozásról. Prága, augusztus 29. A kisantant és Lengyelország konferenciája tegnap véget ért. A tanácskozás eredményét rendkívül általános és semmitmondó hivatalos kommünikében tudatták a közvéleménnyel. „Sikerült elérni a vélemények teljes megegyezését44 — „ismét megállapították az egységes eljárás szüksé- gét“ — „a tárgyalások a teljes szolidaritás és barátság szellemében folytak44: ebben a hangnemben készítették el a hivatalos köz-, lést. A közzétett kommüniké, melyet leközölni sem érdemes, eklatáns bizonysága annak hogy nincs titkos diplomácia s hogy demokratikus metódust vezettek be a külpolitikába is. Dérer nem nyugszik. Vasárnap délután a szlovák kormánypártok Miaván népgyülést tartottak. Dérer dr. miniszter indítványára elhatározták, hogy fölterjesztéssel fordulnak a kormányhoz és a parlamenthez, amelyben követelik, hogy a köztársaság védelméről szóló törvényt mihamarább tárgyalják le és léptessék életbe. Vrabec is autonómista? Vrabec képviselő, •akit — mint ismeretes — a szlovák néppárt kizárt tagjai sorából és eltiltott a Slovenské Krestanské Socialisty szerkesztésétől. Zsolnán Slovenské Noviny cím alatt hetilapot adott ki, amelynek vezércikkében azt állítja, hogy ő is autonómista. Megígérte, hogy kifejti, miért lépett ki a szlovák néppártból. Vrabec az uj lapot önhatalmúlag a néppárt keresztényszocialista szervezetei hivatalos lapjának nevezi.
