Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-29 / 73. szám
tfÜtávMuwm7ftRME A berlini orosz hitközség rendőri engedélyivel a berlini követségi palota templomát Kedd, augusztus 29. s Az Masz Kövei nem tanácskozóit Benessel és Pasiccsai poiUlKai Kérdésekről. Egy olasz diplomata nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak. Prága, augusztus 28. A Bohemia vasárnapi számában az a feltűnést keltő hír jelent meg, hogy Bordonaró báró olasz követ, aki szabadságát Karlsbad- ban tölti, szombaton váratlanul Marienbadba érkezett, ahol Pasics és Benes miniszterelnökökkel azonnal politikai tárgyalásokat kezdett meg- Munkatársunk ebben az ügyben felkereste B a r b a r o grófot, az olasz követség ezidőszerint való vezetőjét, aki kijelentette, hogy nem felel a valóságnak az az állítás, mintha Bordonaro báró követ és meghatalmazott miniszter politikai tárgyalásokat folytatott volna Pasics és Benes miniszterelnökökkel. Bordonaro marienbadi tartózkodásáról nem tudnak. Ha mégis odautazott volna, úgy ez semmiféle összefüggésben nem áll a kisan- tant miniszterelnökeinek tárgyalásaival. Ezekbe a tárgyalásokba, több okon kívül, Olaszország inár azért sem avatkozhatik be, mivel közgazdasági, kereskedelmi és pénzügyi érdekei erős közösségben állanak a kisantant hasonló érdekeivel. Olaszország minden vitás kérdésben — így Ausztria ügyében is — szigorúan ragaszkodik a szer. ződések által megszabott irányelvekhez, mivel ez a legjobb módszer esetleges bonyodalmak elkerülésére. Mosolyogva jegyezte meg a gróf, hogy perlekedő felek között egyezséget létrehozni) s itt a burgenlandi kérdést említette) Igen hálátlan dolog- Ausztriára vonatkozólag Barbaro gróf kijelentette, hogy véleménye szerint egy esetleges olasz-osztrák, vagy még szélesebb vámközösség nagy előnyöket jelentene nemcsak Ausztria, de egész Középenrópa súlyos gazdasági zavarainak enyhítése szempontjából- Olaszország — elveihez híven — mindenesetre be fogja várni a népszövetség Idevágó döntését. 1 !ti®if@rit§te ®r®§z©M sfiüiéss Németországban. Berlin, augusztus 28. (Saját tudósítónktól.) Egyre több szó esik a németországi bolsevizmusró!, mely az uj márkazuhanás által előidézett közhangulatban kedvező talajt talált a korlátlan terjeszkedésre. A Rathenau meggyilkolása után megkezdődött balratolódás egyre tart s a jobboldali megmozdulások csak arra jók, hogy a terrort kiabáló elemek felszínre küzd- hessék uagukat. Nap-nap mellett olyan dolgok történnek ma Németországban, melyek háta mögött egy fenyegető rém alakja látszik: a gazdasági összeroppanást követő német bolseviz- mus. Berlin tudvalevőleg főfészke volt az orosz •monarkisták szervezetének, akiknek vezérlő bizottsága Berlinből intézte a különféle nemzetek közé szétszóródott orosz hazafiak sorsát. A Rathenau-gyilkosság az orosz monar- kistákra szomorú esemény lett. Az orosz monarkisták elleni első intézkedés volt az a betiltó végzés, mely szerint az oroszok összejöveteleit ezentúl a hatóság nem engedélyezi. Ezek a gyűlések összejövetelek voltak csupán, ahol az orosz nacionalisták találkoztak. Legnagyobb részük szegényen menekült el a vörösök moszkvai uralmának terrorja elől és itt letelepedve, uj életet kezdett. Berlin-Westben az úgynevezett „Russen-Café“ volt a központjuk és a legutolsó időkig a legnagyobb nyugalomban élvezhették a német-barátság nyújtotta védelmet és mint elűzött és védelemre szoruló emigránsok a hatóságok által megfelelő előzékenységet tapasztaltak. Azután jött a rapallói szerződés. Erre meg- ' szűnt a német-barátság is. Azok az itt-tartóz- kodási engedélyek, melyeket a berlini rendőrigazgatóság adott ki az emigránsoknak, elvesztették érvényüket. Az Unter den Linde- nen még üresen állt az orosz cári követség palotája. A szovjet-kormány berlini követsége természetesen rögtön beköltözködött ide s kényelmesen berendezkedett az Unter den Lindenen, hiszen a szovjetet elismerték és barátságát keresték. A szovjet-követség működését azzal kezdte, hogy egy rendeletet bocsátott ki, mely szerint minden orosznak egy, a szovjet-kormány által kiállított útlevéllel kell bírnia. A német hatóságok erős politikai színezetű balra-eltolódását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a berlini rendőrség valamennyi utle- vélnélküli oroszt 14 nap alatt kiutasitott. A berlini orosz kolóniában ez^nagy felfordulást okozott. Haza nem mehetnek, mert ott a Csresvicsajka (a legfőbb orosz exekuciós bizottság) biztos ítélete ölné meg; itt sem maradhatnak, csak ha állást keresnek- Állás pedig nincs: a német munkástanácsok és ipari tanácsok nem engedik őket munkához jutni- A tovább vándorló oroszok bosszú-esküvel búcsúztak Berlintől, melynek a vége igy hangzik: csalódtunk a német barátságban, meri megcsaltak. Esküszünk, hogy gyermekeinknek íudtu! adjuk, hogy mit tettek velünk... Inkább a franciákkal a németek ellen!“ Prága, augusztus 28. A Prágai Magyar Hírlap vasárnapi számában érintette azt a kérdést, hogy az osztrák-olasz tárgyalások indokolttá tennék azt, hogy Magyarország is külpolitikai aktivitást kezdjen. Politikai gondolatainkat úgy látszik, igazolják az események, mert arról kapunk hírt, hogy az osztrák események arra kény- szeritették a magyar kormányt, hogy akciót kezdjen valamelyes irányban. A magyar kormány emez akciójáról Az Újság vasárnapi száma ezekben számol be: — A külügyi bizottság múlt héten tartott ülésén több képviselő fölszólalásában céltudatosabb irányt követelt a kormánytól. E felszólalásokra a külügyminiszter nem adhatott megfelelő és kielégítő választ, mert a megkezdett külpolitikai tárgyalások még nem kerülték olyan stádiumba, hogy azokról beszámolhatott volna. A tegnapi niap folyamán azonban Bánffy Miklós gróf birtokában volt olyan válaszoknak, amelyek alapján remélni lehet a reánk nézve kedvező fordulatot. A külügyminiszter a középenrópa! helyzetre való hivatkozással szükségesnek látta, hogy egy olyan nagyhatalom felé orientálódjunk, amelynek bizonyos vonatkozásokban azonos érdekei vannak velünk és azokkal szemben, akikkel, sajnos, mind a mai napig nem sikerült megteremteni még a látszólagos jó viszonyt sem. Részleteket mindezekről a kérdésekről természetesen nem közölhetünk, mert az ország érdeke hallgatásra kötelez. A kormány az interparlamentáris konferencia elé akarja terjeszteni a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó javaslatait, amelyekhez sikerült megnyerni Olaszország támogatását és ez az oka tulajdonképpen annak, hogy a kisantant a konferencián nem jelenik meg, mert nem akar a reánézve kellemetlen ügyek tárgyalásánál jelen lenni Az interparlamentáris konferencián mindenesetre hivatkozni fogunk erre a körülményre, mint olyanra, amely a mi igazságunk mellett szól. Bánffy Miklós gróf az interparlamentáris konferencia lezajlása után Genfbe utazik, hogy résztvegyen Magyarország delegátusaképpen a népszövetség ülésén. A külügyminiszter, mint hivatalos delegátus, először vesz részt a népszövetség ülésén és bemutatkozása alkalmával olyan javaslatokat fog előterjeszteni, a melyekkel az ország békés szándékát kifejezésre óhajtja juttatni, de egyben leszögezni kívánja, hogy a ránkkényszeritett béke által tőlünk elszakított területeken élő testvéreink még ma sem élvezik a kisebbségi jogokat. Bizonyos határki- igazitási kérdésekre is ki fog terjeszkedni a külügyminiszter. A külügyminisztert ebben az akciójában, hir szerint, támogatni fogják az olasz delegátusok. A tegnap esti minisztertanácsnak legfontosabb tárgya, hir szerint, az volt, hogy a külügyminiszter, mielőtt a népszövetség ülésére menne, tárgyalni fog a mértékadó osztrák politikusokkal és Schanzer olasz külügyminiszterrel. A kormány sokat remél e tárgyalásoktól, mert ha sikerül az osztrákokkal megegyezésre jutni, akkor reményünk van, hogy az olaszokkal is bizonyos külpolitikai kérdésekben megegyezhetünk és támogatásukat megnyerjük. Az olaszokkal való tárgyalás még nem jelent külpolitikánkra végleges lekötöttséget, csupán olyan kérdésekben óha;íjuk megnyerni az olaszok gazdasági és politikai támogatását, amelyekben mellénk állhatnak anélkül, hogy szövetségeseik érdekei megsértenék. Az olaszoknál érdekünkben kü’önösen Kitti voit olacz külügyminiszter fáradozik, akinek külpolitikája azt célozza, hogy bizonyos együttműködés jöjjön létre az olaszok, a németek, Ausztria és Magyarország között s igy ellensúlyozza a kisantant véd- és dacszövetségét, amely nemcsak a középeurópai hatalmak, hanem Olaszország ellen is irányul. Változások a külügyi kormányzatban. Budapest, augusztus 28. Az ellenzéki lapok állítólag teljesen beavatott helyről arról értesülnek, hogy a külügyi kormányzatban a legközelebbi napokban fontos kihatású változások lesznek. Ezek a változások összefüghasználta istentiszteleti célokra és mikor a szovjetkövetség vette át a követség palotáját s Eulogius püspök óvást emelt a hatóságnál a templom átadása ellen, azt a feleletet kapta, hogy a szovjetkövetség tiszteletben fogja tartani a templomot- A szovjetbizottság befészkelte magát a követség épületébe s a templomot, azzal a megokólással, hogy kevés a hely —- irodává alakította át- A berlini oroszok nem tudnak többé tem- templomban imádkozni. gésben állanak azokkal a súlyos külpolitikai problémákkal, amelyek az utóbbi hetekben Európaszerte tömegesen jelentkeztek. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter íávo.- zik állásából és helyét Daruváry Géza jelenlegi igazságügyminiszter fogja betölteni. A kormány ugyanis Bánfífy Miklós grófnak rendkívül fontos szerepet szánt s ezt annál is inkább keresztülviheti, mert Bánffy külügyminiszter már közölte is Bethlen gróf miniszterelnökkel, hogy a külügyi tárcától meg akar válni. A kormány a távozó külügyminiszterre a párisi magyar követség rendkívül fontos pozícióját bízza, míg a mostani párisi követet, Praznovszky Ivánt a prágai magyar követ tisztségére kérik fel. Ugyancsak ezekkel a változásokkal áll összefüggésben Hedry György londoni magyar követ visszahívása is, aikinek utódjáról a napokban történik döntés, éppenugy, mint Daruváry utódjáról Is. Ellenzéki politikai köröket élénken foglalkoztatják ezek a hírek s akció indult meg a külügyi bizottság haladéktalan összehívása érdekében. ; Nitti az ©!asz- magyar orientációról. Budapest, augusztus 28. Nitti volt olasz miniszterelnök az Uj Nemzedék tudósítója előtt hosszabb nyilatkozatot tett, amelynek érdekesebb részei a következők: — Magyarországgal igazságtalanság történt, de bízzanak a jobb jövőben. Annakidején a békekonferencián fölemeltem szavamat, de sajnos, már későn érkeztem. Magyar- országra nagy szerep vár Középeurópa jövő történetében. Meg vagyok róla győződve, hogy országuk gazdaságilag is fel fog lendülni, mert meg vannak rá az egészséges alapjai és megvan hozzá az elszántsága. Olaszország és Magyarország közt nincs érdekellentét, sőt a két ország érdekei igen jól egymáshoz simulnak, gazdasági téren is. — Magyarország a világháborúban alul maradt, de a történelem ilyen. Jönnek vesztett és jönnek győztes háborúk. Félhivatalos jelentés cáfolfa a diplomáciai akciót Budapest, augusztus 28. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az osztrák kérdés erősen foglalkoztatja a magyar közvéleményt is. A sajtó tájékozatlansága miatt meglehetős idegesség vehető észre. Ma félhivatalosan azt jelentik, hogy a külpolitikában nem merült fel olyan mozzanat, amely a kormánytól valamelyes diplomáciai akciót, vagy komoly elhatározást követelne. Az európai politikai helyzetet teljesen feszültnek tartják ugyan, azonban pillanatnyira semmi körülmény nem mutat arra, hogy a kormánynak valamelyes intézkedésre volna szüksége. ferehefés a KoMnsok és kmnistü közölt Teplitz-Schönau, augusztus 28. A kerületi katolikus nap egybehivásáva] egyidejűleg a német és cseh szociáldemokraták és kommunisták a piactéren ellengyülést hívtak egybe, amelyről szintén feltételezhető volt, hogy nagy tömegek jelennek meg rajta. Az ünnepi misét reggel 9 órakor megkezdték, mig a munkásság csak féltizkor gyülekezett. Az ellentüntetők követelték az összes zászlók bevonását. Röviddel ezután megkezdődött a katolikusok gyűlése. Első szónok Hillebrand képviselő volt, akinek beszéde alatt egy csomó fiatalember követelte, hogy a fekete- vörös-iarany zászlókat vonják be. Ez alkalommal verekedésre került a sor s a tüntetők több ablakot bevertek. Ugyancsak Hillebrand képviselő beszéde után egy kisebb csoport megzavarta az ünnepi misét, amely újabb verekedésekre adott alkalmat. Olaszország és Ausztria gazdasági uniója. Róma, augusztus 28. (Stefani.) Az Epoca a veronai konferenciát beszéli meg és a következőket írja: Az Olaszország és Ausztria között megteremtendő oly megegyezés, a mely nem politikai, hanem gazdasági és va- luíáris jellegű lenne, Ausztria számára újból lehetővé tenné az életet. Senki nem tagadhatja meg tőlünk az Ausztriával való gazdasági unió jogát, miután csak mi nyújthatjuk számára a saint-germaini békeszerződés tiszteletben tartása mellett azokat az életfontosságú segélyeszközöket, amelyekre szüksége van. A Cseh-Szlovákiával, Jugoszláviával vagy Bajorországgal való egyesülés oly politikai célokat követ, amelyek szöges ellentétben állanak a békeszerződések által teremtett helyzettel. A Tribuna szerint Ausztria nemzeti szabadsága és integritása Olaszországnak is különösen fontos. Olaszország nem maradhat közömbös akkor, mikor más államok Ausztria pénzügyi gyengeségét és a gazdasági zavarok által okozott helyzetet kihasználva politikai célokkal kísérlik meg a beavatkozást. A lap ezután Ausztria követeléseivel foglalkozik. Az első Olaszországnak a népszövetségnél teljesítendő közbenjárására vonatkozik. Olaszország kötelezheti magát arra, hogy Ausztriának a genfi megbeszélések alkalmából a legteljesebb támogatást nyújtsa. A második követelés az olasz parlament álital megszavazott hetven millió líra fizetésére vonatkozik, amelyet a legrövidebb időn belül folyósítani fognak. A harmadik és legfontosabb követelés az Olaszországgal való vám- és valutaunió. A lap megállapítja, hogy Schanzer a szövetségi kancellár fejtegetéseit nagy érdeklődéssel hallgatta s kijelentette, hogy a javaslatok tanulmányozásra szorulnak s hogy Olaszország a nép- szövetséggel való tárgyalások előtt nem vállalhat kötelezettségeket. TiTmwmmmmsMMBMSSSBfsm i Csel!- SflÖVftK—J UgGSZlÖV Katonai megegyezés a szláv Korridor érdekében ? Teljes fentartással közöljük budapesti tudósítónknak következő távirati jelentését: Budapest, augusztus 28. Az Universal Ser- wice berlini jelentése szerint kétségtelen bizonyítékok vannak arra, hogy Cseh-Szlová- kia és Jugoszlávia Ausztria megmentésének ürügye alatt bizonyos katonai operációkat készítenek elő, amelyeknek célja az, hogy Ausztria és Magyarország között elhúzódó széles sáv megszállásával a szláv korridor kérdésében befejezett tényt teremtsenek. A bizonyítékok, amelyek a nagyhatalmak előtt már ismeretesek, különösen Rómában és Londonban kínos feltűnést keltettek. Mint a hollandiai Nieuve Brueau beavatott semleges forrásból értesül, Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia között a katonai megegyezés belgrádi és prágai katonai vezetők konkrét javaslatai alapján létrejött. A cseh-szlovák és jugoszláv vezérkar a katonai konvenció megkötését közös haditervek és katonai felvonulások kidolgozásával megfelelően előkészítette. Jugoszlávia hozzájárult ahhoz, hogy katonai operációk esetére, amelyeknek színhelye az Ausztria és Magyarország közötti határ volna, mindkét hadsereg katonai fővezérsége a cseh-szlovák vezérkar hatáskörébe kerül. Burgenland megszállásának esetére haditervet dolgoztak ki, amely szerint a cseh-szlovák főparancsnokság Podhajsky tábornok vezetése alá kerül, akinek vezérkari főnöke Sipek ezredes. Podhajskynak a hatodik ás a kilencedik hadosztályt rendelték alá Krejci, illetve Sneidarek tábornok parancsnokságával. A jugoszláv hadsereg haditerve szerint a Burgenland megszállására kijelölt hadsereg parancsnoka Sreckovic tábornok és Dokié ezredes. Mig Podhajsky hadserege Pozsonyból délre vonulna, a jugoszlávok a Dráva és a Száva között két nagy katonai hadtestet állítanak fel, amely észak felé, Szombathely irányába vonulna, hogy Kőszeg környékén a cseh-szlovák csapatokkal egyesüljön. Az egész katonai egyezmény alapját Ausztria megszállására irányuló eme tervek képezik. OLD ENQLAND A legnjabb angol sportöltőnyök (pumphose), raglánok (Fregolt) és női sportkosztiimök kníekerbcckers-ral, sikkesen és a legkiválóbb sza ássál, a legalkalmasabb angol és skót szövetekből, a legrövidebb idő alatt mérték után készülnek. 479 Landesbank palotájában 6, METZELES, praöa. Mentort 2 Úri- és női divatszabóság mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás Naguorország' icfiiigf a külpolitika! passzivitással. 5ánffy és Schanzer találkozásának terve. — Hir a külügyi kormányzatban várható változásokról. — Nitti nyilatkozata.