Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-26 / 71. szám

, t .V

Az önkormányzatunkat követeljük.

(fi-) Prága, augusztus 25.

A törvények és rendeleíek gyűjteményében az elmúlt napokban tették közzé azt a törvényt, amely Pozsony és Kassa városát rendezett tanácsú várossá fokozza le. E napokban erősen előtérbe kerül az a kérdés is, hogy kiket fognak kinevezni a nagymegyék uj zsupánjaivá- Szlovenszkó két legnagyobb városának capitis deminuciója és a nagyzsu- páni állások betöltése ismét ráterelte a figyelmünket a helyi önkormányzatnak régóta vajúdó válságára. A prágai parlament és a prágai kormány két év óta egyik csapást a másik után zuditotta a safgoverment elvére, amelyet megszerettünk és megszoktunk azért, mert Anglián kívül seholsem ment át úgy az élet valóságába, mint minálunkAz életviszonyainknak teljesen megfelelő régi megyei beosztást felcserélték egy másikkal, amely nem felel meg a gyakorlati közigazgatás követelményeinek és mesterséges kereteivel csak egyre jó: a nemzeti

kisebbségek teljes kinullázására. A megyék történetileg kialakult hatáskörét megnyirbálták és eltörölték azt az elvet, hogy a vármegye közönsége maga válassza azokat, akiknek hivatása az, hogy igazgassák- Városi törvényhatóságainkat megszüntették és rendezett tanácsú városainkat községekké degradálták. Ily módon törekszenek arra, hogy kiöljék belőlünk azt a nagyon érzékeny és igen fejlett érzéket a közügyek iránt, amely az államot a megyét és községet a politikai kategóriák ködéből átülteti a valóságos életbe és mindnyájunk szerető gondoskodásának tárgyává teszi. Ezekkel az intézkedésekkel eltépték egy évezredes történeti fejlődés vörös fonalát. Ha helyébe szebbet és jobbat adtak volna, nem búcsúznánk oly nehezen az ősi intézményektől- De mert a régi huszkarátos arany helyett csak talmit kaptunk, ne vegyék tőlünk zokon, ha nehezen törődünk bele az uj intézkedésekbe, amelyeknek függönye most gördül fel előttünk.

Amikor e sorokat írjuk, önkéntelenül is felvetődik előttünk az a kérdés, hogy érdemes-e arról beszélnünk, hogy vájjon az uj megyei és községi önkormányzat, amely előbb-utóbb fel fogja váltani a régi önkormányzatunkat, jó lesz-e, vagy rossz, teljes lesz-e, vagy tökéletlen. Hiszen ma még ott állunk, hogy nincs is önkormányzatunk. A községeink és megyéink ügyeit kinevezett testületek intézik és a polgároknak nincsen képviseletük, amely a községi és megyei ügyek vitelét ellenőrizhetné- Fájdalom, úgy áll a dolog, hogy a legkevesebb beleszólásuk éppen azoknak van, akik a legjobban vannak érdekelve: azoknak, akik ismerik a szülővárosuk és kicsi falujuk minden apró-cseprő ügyét, akik annak vagyonát szaporították és annak fejlődését a szivükön viselték.

A kormánynak nem szabad csodálkoznia azon, hogy egyre nagyobb erővel tör ki belőlünk az a követelés, hogy rendeljék el végre a községi választásokat. Ez a kívánság nemcsak érzelmi és politikai gyökerekből táplálkozik, hanem a polgárok jól felfogott anyagi érdekei is követelik annak teljesítését. Cerny és Novák miniszter urak jól tennék, hogyha egyszer körutat tennének Szlovenszkó és Ruszinszkó földjén. Ott betekinthetnének a városok pénztáraiba s adó- könyveibe és meglátnák, hogy a pótadók terhe milyen mázsás súllyal nyomja az amúgy is roskadozó polgárok vállait s meglátnák, hogy hozzá nem értő és ellenőrzés nélkül működő tisztviselők alatt a közigazgatás sok helyütt hogy halad egyre lefelé a züllés lejtőjén.

Az önkormányzatot azért alkották meg az emberek, mert részt akartak venni helyi ügyeik intézésében, ellenőrizni akarták a kollektív érdekeiket szolgáló tisztviselők működését' s önmaguk akartak dönteni a közvagyon sorsáról. El tudunk képzelni nemdemokratikus államokat, amelyekben a megyei és községi önkormányzat teljesen kifejlődött, de nem tudunk elképzelni demokratikus államot, amelyben a községeknek és megyéiknek nincs választott képviseletük. Ha pedig ilyenek hiányában mégis demokratikusnak nevezi magát, úgy port hint a világ szemébe.

A helyi önkormányzat egészen természetes intézménye minden modern államnak. Be- nes és Hodzsa mégis, mint valami különlegességet emlegetik. A helyi autonómiát kiRózsahegy, augusztus 25A közeli napokban Benes miniszterelnöknek egy nyilatkozata jelent meg a The Eco- nomist cimü tekintélyes angol folyóiratban, amelyet a Prágai Magyar Hírlap részletesen ismertetett- A miniszterelnöknek ez a nyilatkozata a szenzáció erejével hat, mert olyan fontos kijelentéseket tartalmaz Szlovenszkó legaktuálisabb politikai kérdéséről, az autonómiáról, hogy könnyen fordulópontot jelenthetnek politikai életünkben.

Nem egyébről van szó, mint arról, hogy Benes dr. az angol lap utján nyíltan bejelenti az európai közvélemény előtt, hogy

egy szava sincs az autonóm Szlovenszkó

ellen s hogy ezt a kérdést magának a szlovákságnak kel! eldöntenieBenes tehát engedett eddigi merev álláspontjából s nyilatkozatában már a megoldási lehetőségekre is kitér. Igaz, hogy ebben nincs köszönet, mert az ügyeskezü politikai zsonglőr egy szemfényvesztő produkcióval a nagymegye rendszert akarja átvarázsolni „közigazgatási" autonómiává.

Benes dr. a külföld számára szánta politikai nyilatkozatát, mert nyilván azt tartja, hogy ránézve fontosabb a külföldi közvélemény megnyerése, mint az autonómiájáért élet-halál harcot folytató szlovenszkói lakosság megnyugtatása. Nem szenved kétséget, hogy a miniszterelnök nyilatkozata nem marad válasz nélkül a szlovenszkói autonómiamozgalom vezetői részéről. A legilletékesebb helyről elhangzott replikáról máris beszámolhatunk- Ugyanis H 1 i n k a András, a szlovák néppárt vezére szives volt a Prágai Magyar Hirlap losonci munkatársát fogadni s a Benes intervjura vonatkozólag nyilatkozniA Hl inka Andrással folytatott beszélgetésről munkatársunk az alábbiakban számol be:

A pártvezért Rózsahegyen kerestem föl. Lekötelező szívességgel fogadott s igen elcsodálkozott, amidőn igy köszöntöttem:

— Gratulálok, pártelnök ur, hogy immár Benes miniszterei ti ökö t is az autonómi9táik táborában üdvözölheti.

— Nekünk Benes nem kell barátnak, — válaszolt Hlinka, — csak maradjon meg ellenségnek. Nem félünk tőle, fölvesszük vele a harcot.

Azután fölmutattam a Prágai Magyar Hírlapban reprodukált Benes-intervjut. Még nem értesült a nyilatkozatról s nagy figyelemmel látott hozzá az olvasásához.

Azalatt, amig olvasott, alkalmam volt jobban szemügyre venni s észre kellett vennem, hogy szelíd, jóságos arcáról rövid percek alatt mint tűnik e’ a derű s helyet ad a büszke dac, az eszméknek élő nemes fcllángolás kifejezésének.

fis amikor fölkelt, helyéről, már nem az alázatos lelkiatya, hanem a szlovák nép ihletett apostola, a legnagyobb szlovák politikai párt vezéie állott szemben velem. S szólt:

— Benesnek ez a nyilatkozata a szlovenszkói autonómista mozgalom győzelmének a deklarálása az európai közvélemény előtt. Benes ugyanis sohasem szokott hozzánk szólani,' ö mindig a külföld felé fordított tekintettel beszéL Megrögzött

nálják a politikai autonómia helyett. Mintha Szlovenszkó népe lépre menne. Mintha nem tudná, hogy a helyi autonómia minden rendes állami szerkezetnek nélkülözhetetlen rugója, amelyet be kell illeszteni a szerkezetbe, ha nem akarjuk, hogy megálljon. Szlovenszkó népe sürgősen követeli a községi választások kiírását, sürgősen követeli a megyei autonómiát is a régi keretek között, de ezeknek az egészen természetes dolgoknak tál lencséjéért nem fog lemondani a nagy célról: Szlovenszkó országos politikai autonómiájáról.

presztízs-politikus. El kellet kövekeznle annak, hogy a szlovák népnek autonómiájáért folytatott élet-halál harca a külföld közvéleménye elé kerül. És Benes ur éppen azért sietett a külföld közvéleménye elé az angol lapban megjelent nyilatkozatával, hogy megelőzze vagy erötlenitse a néppárt zsolnai memorandumának a hatását a külföld előtt— Azt mondja Benes, hogy a szlovák nép tájékozatlan az autonómia kérdésében. Nem a ucp, hanem Benes ur tájékozatlan a szlovák politikai pártok erőviszonyai felöl, öt sziovák pártot említ. Hol van az az öt szlovák párt? Sorolja fel őket. A tótok már teljesen kijózanodtak s elfordultak azoktól a pártoktól, amelyekről kiderült, hogy nem a nép érdekelt, hanem a pártvezérek egyéni s gyakran anyagi érdekeit viselik szivükön. Ma már az olyan pártocskák, mint aminö a Svehláék uszályhordozóivá sülyedt Srobár-párt, igazán elhanyagolható mennyiség. Az agráriusok csak napi politikát űznek, konjunktúra emberek. Csak pénzszerzésre gondolnak, a nép bizony elpusztulhat miattuk.

— Az igaz, hogy az autonómia kérdésével én léptem ki legelőször a fórumra. Azonban talán mégis én vagyok a legrnérsékeltebb az egész pártban. Hanem ha Benes ur őszintén meg akar győződni arról, hogy kik az autonómia hívei es mennyien vannak, akkor jöjjön el a népgyüle- selnkre. A nép hatalmas tömegein kívül, kevés kivétellel az egész szlovák intelligencia a mi táborunkban van. Mindannyian autonómisták: a tanárok, a tanítók az egész Z. U. Z. egyesületükkel, a tisztviselők, a raunkásszervezetek, a papok. A Srobár-pártnak nincsen tíz pap-tagja sem. Tehát Benes ur a leghatározottabban félrevezeti a külföldi közvéleményt akkor, amidőn úgy állítja be a kérdést, hogy az öt szlovák párt közül csupán az úgynevezett „néppárt*4 kívánja az autonómiát. Mert tudnia kellene, hogy az az egy néppárt számra, súlyra, tekintélyre nagyon, de nagyon túlhaladja a többi szlovák pártokat

A miniszterelnök urnák aggodalmai vanak, hogy az autonóm Szlovenszkó nem tudná eltartani önmagát. Váljon annyit jelent-e ez, — kérdeztem, — hogy a köztársaság másik országa ráfizet Szlovenszkóra? És ha ráfizet, mit méltóztatilc gondolni, képviselő ur, miért ragaszkodik a túloldal mégis a mostani állapot fentartásához?

— Én koncedálom, hogy Szlovenszkó sokba kerül, azonban ezen a mostani állami gazdálkodás mellett egy csöppet sem lehet csodálkozni. A háromszoros miniszteri fizetések, a zsupán! autók, a dupla tisztviselői fizetések bizony igen sok pénzt emésztenek föl. Azután miért tömik úgy meg tisztviselővel Szlovenszkói? Egy szolgablról járásban, ahol azelőtt tiz csendőr volt, most száz van. Az erdöhivatalnál, a postánál, az adóhivatalnál, a vasútnál és általában mindenhol háromszor- négyszerannyi tisztviselő van, mint azelőtt. Pedig nem több a munka, a teljesítmény pedig sokkal rosszabb. Persze, mert képesítés nélküli embereknek kellett helyet szorítani. A jegyzők azelőtt községiek voltak, most őket is az állam űzeti. Minden kis faluban bankokat létesítenek, a melyek a szíovenszkóiak pénzét fölszivják s a csehországi központokban manipulálnak vele. A sok cseh tisztviselő pedig mind bazakiildi nagy fizetését Itt se nem vásárol, se nem dolgoztat semmit Szükségleteiket mind Csehországból szerzik be. Itt csak esznek és alszanak. Példa rá a rózsahegyi baraképités, amelyhez még a faanyagot is Csehországból hozták elkészítve, pedig itt ezer vagonszámra hever a fa. Pazarolják a nemzeti vagyont, azért vagyunk passzivok.

— Egyebekben Szlovenszkó gazdag. Hatalmas erdőink, kincstermö bányáink, szorgalmas, munkás népünk bőségesen biztosítják önálló berendezkedésünket

A miniszterelnök ur beismeri, hogy a Szlovenszkóra küldött cseh tisztviselők között akadtak olyanok, akik a nagyon vallásos néppel való érintkezéshez nem rendelkeztek elegendő tapintattal. Most már azonban rendeletek szabályozzák a cseh tisztviselők magatartását. Valóban tapasztalni lehet-e a cseh tisztviselőknek ezt a mérsékleteiét a gyakorlatban is?

Egyáltalában nem. Hát lehet rendeletileg szabályozni a tisztviselők vallásos érzületét? Rózsahegyen 168 cseh és 2 megmételyezett tót lépett ki az egyházból az ö agltációjuk folytán. Az összes csehek huszitáit. Lépíen-nyomon bántalmazzák a vallást, nap-nap után rabolják ki templomainkat, legutóbb Árvanagyfaiun és Nagybob- rácon. Ha papot látnak, kigunyolják, köpnek feléje. Ilyen „ódium Bei" van bennük. A tatjárok, tanítók nem járnak templomba, a tanulókat sem viszik a templomba. Egy Vacek nevű Három- szlécs községbeli tanitó ezt irta be egy gyermek irkájába: „A hitet dobjátok az ördögnek." Az irkát személyesen megmutattam Srobár miniszternek, aki becsületszavával fogadta, hogy 24 óra alatt eltávolítja ezt a vallás ellen izgató tanítót. Ennek már egy esztendeje, de még a Vacek" most is ott „tanít". Bitorolják az egyházi vagyont. Az esztergomi érsekség vagyonkezeléséről legendákat lehetne írni. Trencsénteplicen és Vágvecsén megalakították az új cseh-szlovák vallást. Lehet, hogy kiadtak valami rendeieíet, de megállapíthatom, hogy ezen a téren semminemű javulás nem tapasztalható.

Talán a legnagyobb figyelmet érdemli a Benes- intervju ama része, ahol megállapítja, hogy a politikai autonómia jelenleg nem kérdése a praktikus politikának, azonban a közigazgatási autonómia feltétlen támogatásra számíthat. És ez az autonómia már készül is, mert a nagymegyerendszer életbeléptetése nem egyéb, mint a sóvárogva várt autonómia, csak éppen „közigazgatási autonómia" elnevezés alatt. Milyen véleményen van pártelnök ur erről a közigazgatási autonómiáról?

— Ez a Hodzsa eszméje, ö hangoztatja ezt a megoldást. Mi azonban nem tágítunk. Mi egy bilaterális szerződés utján mentünk bele ebbe az államalakulatba, tehát nekünk nem kell szurrogátum. Nekünk a pittsburgi, clevelandi és moszkvai jegyzőkönyvek alapján jogunk, sőt kötelességünk az autonómiát minden eszközzel kiharcolni. A pittsburgi egyezményben, melyet Masa- ryk elnök is aláirt, kötelezte magát Masaryk, hogy Szlovenszkó megkapja saját autonómiáját, saját népképviselettel, országgyűléssel, adminisztratív és pénzügyi kormányzattal, saját egyházi és iskolaüggyel. Ml ennek az alapján állunk és ebből nem engedünk.

— Hogy saját magunk döntsünk az autonómiánk kérdésében? Miként képzeli ezt Benes ur, talán plebiscitum alapján, vagy hogyan? Hiszen az alkotmánytörvény alapján tót önálló terület nem létezik. Hiszen a szlovenszkói ügyekben úgy szavaz a pilseni, mint a trencsénl képviselő. Azután meg Szlovenszkón cseh képviselők Is vaunak: Kriz, Merta, Taussig, Sohzavova, Svetlik stb. Ezek döntsenek talán az autonómiánkban? Legyen szives Benes azt megmondani, melyik legyen az a fórum, amely a döntésre hivatott. Talán az idetelepitett tanárok, tanítók, vasutasok, akik a múlt választáskor szavaztak s 8 mandátumot juttattak a szocialistáknak? Vagy talán megint a katonaság szavazzon? Hiszen már alig van intézményünk, ahol tót vezetők volnának. Vagy talán a Svehla bérenceire, a Srobár-pártra gondol a miniszterelnök ur?

— Sajnos, a helyzet az, hogy jelenleg a tisztán tót ügyekben is 250 cseh képviselő szavaz. Benes ur is éppen azért olyan nagylelkű, mert tudja.

Hogy áll a Hornná?

Aug. 25-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért;

Zürichben 18.60 svájci frankot Budapesten 6050.00 magyar koronát Berlinben 6791.50 német márkát Bécsben 269900.00 osztrák koronát

Jenáik Dénes nem ken Darálnak, csak maradjon meg ellenségnek."

Hllnka nyilatkozik a Prágai rtagijar Hírlapnak. — Válasz az Ecenonlslban megjelent Denes-lHlerjnra.

JsF ** évfolyam 71. szám.

IrfáE. ^ Prága, szombat, 1922 augusztus 26.

awCTifc. Mkv táv OTB «■■■». Előfizetési árak bel- és külföldön:

¥ Bb SCT mm áw OB&r áSF ám Folyószámlák: Postatakarékpönz"‘fa 35? Mar iBHr ÉS&f Mgw Mgr nmg áBS? BS1 jg&jf tár clearing-szám 48773, Deutsche

Jf ™V*rflÉE¥-T JsSr tpj -jflSST .mW. ^ Agrár- nnd Indnstrie-Bank Prága

r ,"<mnnrr~- és Hungária Bank R.-T. Budapest.

— Sürgönyeim Ilirlap, Praha.

Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP n „ Kiadóhivatal:

Praga-II., Stepanská ufice 40. L „ Prága-I., Na PerStyne 6. I.

Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44.