Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-25 / 70. szám

Péntek, augusztus 25­keresztülvinni — erre a ravasz eljárási mód­ra patentot kérhet a liptói nagymegye jö­vendő zsupánja főnökétől, Micsurától. Hogy ettől a varázsszertől meggyógyul a szloven- szkói beteg ipar és megszűnik a munkanélkü­liség veszedelme, ezt minden józanul gondol­kodó gazdaságpolitikus fejcsóválva fogja fo­gadni. Ezt az iparpolitikát csak azok a zsu­pánok érthetik meg, akiknek halvány sejtel­mük sincs arról, mit jelent az ipari élet, mit jelent a gazdaságpoli­tika, mit jelent egyáltalában a politika, akik csak seperni, tudnak ott, ahol magyarok van­nak, de alkotni, teremteni és agyonziláít vi­szonyokat renbehozni képtelenek, mert hiányzik belőlük az chez szükséges kvalitás és akarat. A gömöri zsupán lehet nagyon jó szlovák költő, de iparpolitikai nyilatkozata és elvei után Ítélve csapnivalóan rossz gazclaságpo- Itikus. Eícsapni valóan — jó! Mag® íOnícSís Uccsíicu. A szociáldemokrata párt nem bízik a nemzeti tanácsban és uj választást akar. Becs, augusztus 24. (Saját tudósítónk tele- fonjelentése.) Ma délelőtt rendezők vezetése alatt körülbelül kétezerötszáz munkanélküli vonult az osztrák parlament elé, ahol a szo­ciáldemokrata pártvezetőség rendkívüli kon­ferenciám foglalkozott a gazdasági és politikai helyzettel- A parlament előtt viharos és fenye­gető jellegű tüntetésekre került a sor. A tün­tetők áttörték a parlament feljáratát elzáró rendőrkordont s egy részük benyomult az épületbe. Több ajtót kitéptek s azzal a rend­őröket meghajigálták. Az épület belsejében kü­lönböző berendezési tárgyakat romboltak szét s felszámították a feljáró előtti utcabur­kolatot is, amellyel azután az őrséget meg­dobálták. Az őrség végül is fegyverét hasz­nálta, sőt kézitusára került a sor- Körülbelül tiz személy sebesült meg, két rendőr súlyo­san- A parlament feljáróján Holzer, a munka­nélküliek központi bizottságának tagja, beszé­det mondott, amelyben kijelentette, hogy a rendőrség arra az esetre, ha erőszakosságok történnének, a bizottságot azonnali elfogiatás- sal fenyegette meg. A szociáldemokrata párt értekezletén fontos határozatokat fogadtak el. amelyeket holnap ünnepélyes kiáltvány for­májában tesznek közzé. A szociáldemokrata-párt kiáltványa. Bécs, augusztus 24. (K. B.) Az Arbeiter Zeitung a lap élén közli a szociáldemokrata párt politikai és gazdasági vezetőségeinek felhívását, amely utal azokra a veszélyekre, amelyek a pénz elértéktelenedéséből követ­keznek s kiemeli a mnnkástömegek meg- gondoltságát, amely a kisértés ellenére is ellennáll a vak támadásoknak, abban a tu­datban, hogy az erőszakos fellépés ebben a pillanatban az osztrák pénz teljes megsem­misülését s az ellenforradalomnak idegen szuronyokra támaszkodó győzelmét jelen­tené. Ezek azok az okok, amelyek a munkásság bizalmi íérfiait arra indítják, hogy a kétség- beesésig izgatott munkásságot óva intsék a meggondolatlanságtól. Még szükségesebb azonban, hogy a kormányt, a vállalkozókat s a vagyonos osztály összességét figyelmez­tessék arra, hogy ne tegyék a munkásság türelmét túlságosan próbára. A kormány műi­den csalódása ellenére még mindig külföldön keres segítséget. Külföldi hitelt azonban csak az állami önállóság végső töredékének el­vesztése árán kaphatnának. Ez ellen tilta­kozni kell. Mindaddig, amíg a Németország­hoz való csatlakozást végrehajtani nem le­het — igy szól a kiáltvány — önállóságunkat minden eszközzel meg kell óvnunk. Még min­dig lehetséges, hogy saját erőnkből Is elke­rüljük a katasztrófát. Mód kínálkozik cly eszközökre,, amelyek a külfölddel való kap­csolatok veszélyeztetése nélkül az állam ré­szére jelentős aranyértékeket juttathatnának. Ezzel nemcsak az élelmiszerellátásunk ka­tasztrófáját lehetne elkerülni, hanem egyide­jűleg a valuták árfolyamait s az árakat is csökkenthetnénk. Ezzel egyidőben a legesé­lyesebb lépéseket kell megtenni arra, hogy az állam normális bevételeit és kiadásait ki­egyenlítsék. Le kell győzni a vagyonos osz­tálynak az adózástól való félelmét. A kény- szerkölcsönnék, az adóknak és tarifáknak al­kalmazkodniok kell a pénzpiac változásai­hoz. Amig külföldi fizetési eszközök nem ál­lanak megfelelő mértékben rendelkezésünk­re, legalább viselje mindenki egyformán az elkerülhetetlen nélkülözéseket. Feltétlenül szükség van a külföldről érkező luxusáru és alkoholos ital behozatalának eloltására. A kiáltvány megbeszéli a módozatokat, amelyeknek segítségével a követeléseket gyorsan és hiánytalanul végre lehetne hajtani s a következőket állapítja meg: a proletariá­tus diktatúrája a polgárháborút, idegen csa­patok bevonulását, az ellenforradalmat je­lentené. Nem akarjuk megismételni — igy szól tovább a kiáltvány — a magyar proleta­riátus borzalmas tapasztalatait. A szociálde­mokrata párt éppen ezért követeli a nemzeti tanács azonnali egybehivását. A parlamentben kell megállapítani, vájjon a mostani nemzeti tanács képes-e végrehajtani a gazdasági és pénzügyi politika elhalaszthatatlan meg­változtatását. Ha nem, akkor azonnal köve­telni kell az uj választások elrendelését. Berlin, augusztus 24. A birodalmi kabinet ma délután tanácskozásra ült össze, amelyen a jóvátételi bizottság delegátusaival való tárgyalásokat beszélték meg. Jól értesült forrásból közlik, hogy a minisztertanácson nagy vonalakban megbeszélték ama pénz­ügyi javaslatokat, amelyeket a delegátusok­nak átnyújtanak. Holnap délelőtt újabb mi­nisztertanács lesz. A mai minisztertanács után a birodalmi kancellár fogadta Bradbury és Mauclere megbízottakat, akikkel két órán keresztül tárgyalt. Hangsúlyozzák, hogy a megbeszélések, ámbár forma szerinti javasla­tokra nem került a sor, igen engedékeny szel­lemben folynak- A helyzet pesszimisztikus megítélésére nincs semmi ok. Lehetséges, hogy a delegátusokkal holnap folytatandó tárgyalások szombaton befejezést nyernek­Az antant pénzügyi tanácsadó szervet tervez. Berlin, augusztus 24- A jóvátételi bizottság képviselőinek berlini tárgyalásairól levelező­jüknek egy oly személyiség, aki a tárgyalá­sokon részt vesz, a következőket mondotta: Mindkét oldalon világosan látják, hogy a je­lenlegi helyzetből való kijutásra csak két le­hetőség kínálkozik: az egyik a kölcsön, a má­sik a moratórium. A kölcsön alapfeltétele gyanánt azonban az antant azt követeli, hogy a német költségvetést egyensúlyba hozzák. Azonban ez a márka legutóbbi zuhanása óta még nehezebb, mint azelőtt. Miután a költség- vetés egyensúlya nélkül a nemzetközi kölcsön lehetetlen, az egyensúlyt minden körülmé­nyek között létre kell hozni. Az antant látja, hogy Németország pénzügyeit egymaga nem tudja rendbehozni s ezért hajlandó oly szer­vet létesíteni, amely nem az ellenőrző-bizott­ság, hanem a pénzügyi tanácsadó szerepét töltené be, amelynek nem lenne politikai jel­lege s a német kormányra nem fejtene ki nyomást, azonban mindenről értesüléseket szerezne s tanácsokkal szolgálna a kormány­nak. A moratórium megadására vonatkozó­lag köztudomású, hogy a német kormány a francia feltételek mellett megadandó mora­■—BT1 1 II f tóriummal szemben elutasító álláspontot fog­lal el. Poincaré megszüntette a retorziós intézkedéseket. Sírassburg, augusztus 24- (Havas-) A ve­zértitkárság a következőket közli: A minisz­terelnök ma fogadta a főbiztost, aki közlése­ket tett a kiutasítások és elkobzások kérdé­séről, amelyek az augusztus 8-iki határozat alapján a bankokban és pénzintézetekben ta­lálható német vagyonra vonatkoznak- Mi­után a kiegyenlítési fizetések kérdését sike­rült békésen szabályozni, a retorziós intéz­kedéseket megszüntetik. Ennek következté­ben érvényüket vesztik a bankoknak adott ama rendelkezések is, hogy a német javakat tartsák vissza. Ama rendszabályok, amelyek­nek eredményeképpen augusztus 12-én több németet kiutasítottak, egyelőre érvényben maradnak. Később fogják közölni azt az idő­pontot amelyen a német javakra vonatkozó | intézkedéseket hatályon kívül helyezik­Paris, augusztus 24. Eizász-lotharingiai la­pok jelentései szerint a retorziós rendszabá­lyokat megszüntették. Ez a hir igaznak bizo­nyult, miután a francia kormány a londoni konferencián Németországnak a magántulaj­donra vonatkozó fizetéseit illetőleg elégtételt kapott s a rendszabályok további íentartásá- nak nem lenne célja­Sciianzer optimizmussal néz a,7. uj konferencia elé. Róma. augusztus 24- (Saját tudósítónktól.) Sciianzer külügyminiszter Rómába való visszatérése után legkevésbé sem tagadta azt az optimizmust, amellyel a közelgő koníeren­sa—i———m———— —— És ha végigmégy egy-egy nemzetközi tár­laton, ezer más kép közül nyomban rá fogsz ismerni a magyar kéz, a magyar szem, a ma­gyar tehetség és a magyar lélek alkotta fest­ményre. Megállsz előtte s azt mondod: ez ma­gyar piktura­így rá lehetett ismerni a prágai tárlaton is a magyar géniusz inspirációjára. Hogy miben jut ez kifejezésre, a jó Isten a megmondha­tója. De hogy kifejezésre jut, egészen bizo­nyos. Itt inkább az érzés beszél az érzéshez, mint az értelem az értelemhez- Talán a derűs és sötét színek váltakozása, talán a fény és árnyék elosztása, talán a realizmusnak és ro­mantikának együttes megjelenése, talán a szemek tüzes ragyogása és bánatos borulata, nyíltsága és mélysége egyben, talán a nap­sugárnak és az égi felhőknek örökös harca egymással, talán mindez együttvéve az, ami a magyar festő alkotásában kifejezésre jut­tatja a sirva-vigadó magyar karaktert- Bizo­nyos csak az, hogy Angyal Géza festményei­ből, valamint egyáltalán a prágai tárlat mü­veiből a magyar lélek és a magyar kultúra szólt hozzánk, az érzésünkhöz, a szemünkhöz és a szivünkhöz, a magyar tehetségnek tün­döklő nyelvén­Valamirevaló értelmes ember nem található széles c világon s legkevésbé magában Cseh­szlovákiában, aki ne tudná azt, hogy azok a művészek, akik most szlovenszkói és ru- szinszkói művészeknek neveztetnek, az el­halt Skuteczky Dömével és az élő Apgyal Gézával az élükön a magyar kultúra emlőin fejlődtek, a magyar kultúra talajából táplál­koztak és a magyar szellem atmoszférájában izmosodott, csiszolódott, pallérozódotí s emel­kedett mai imponáló jelentőségére a művészi egyéniségük- Ezek a művészek tagadhatatla­nul s minden elleplező és elhomályosító ma­nőver ellenére a magyar géniusz édes gyer­mekei. Hatalmi szóval sok mindent meg lehet kísérelni, de Angyal Gézát teremteni nem le­het, mert ilyen művészi érték csak a kultúrá­nak és a nemzeti szellemnek évszázados sze­relmes ölelkezéséből, csak évszázados kultu­rális hagyományok lágyékából s csak egy kulturnemzet kebeléből születhetik. Ám büsz­kélkedjék a cseh nemzet a saját nemzeti mű­vészetével, de becsülje meg a magyar kul­túra értékeit annak, amik: a magyar nemzeti kultúra értékeinek. Mert hatalmi szóval sok mindent ki is lehet sajátítani, de kultúrát ki­sajátítani, oly nemzettől, amely évezredes küzdelmekre tekinthet vissza, amelyeket er­kölcsi és szellemi javaiért vívott, ily kultúrát kisajátítani nem lehet. Mert ehhez a lelket is ki kellene sajátítani, amelyből a kultúra táp­lálkozik s amely a kultúrát táplálja, már pe­dig a lélek fölött nincs hatalma az erőszak­nak, mert a lélek rabláncon is konfessziót tesz önmagáról s eltemetve is, bármily súlyos kö­vet hengeritenek iöléje, kitör a sírjából és eget kér. ciát nézi- Mig a londoni program inkább a moratórium kérdésére korlátozódott, — jelen­tette ki a miniszterelnök — addig a valószí­nűleg novemberben meginduló uj megbeszé­lések Európa gazdasági és pénzügyi problé­máját a maga teljességében fogják tárgyalni. A londoni konferencia negatív eredményei ellenére is annyiban hasznos volt, hogy a jó­vátételek. valamint a szövetségközi adóssá­gok nagy kérdéseit, továbbá a hatalmak ál­tal e kérdésben ejfoglalt álláspontot helyes világításban mutatta meg. Az olasz tétel, amely szerint a jóvátételek és a szövetség­közi adósságok elválaszthatatlan kapcsolat­ban állanak egymással, mindenütt elfogadásra talált- Olaszország ezt az elvet továbbra is meg fogja védelmezni. A Tribuna szerint Sehanzer az angoloknak a szövetségközi adósságok megfizetésére irányuló követelé­sét erkölcstelennek jelentette ki, miután azok a közös ügyért hozott áldozatnak tekintendők­A francia sajtó véSeménye. Páris, augusztus 24. (Saját tudósítónk táv­irata.) Az Echo de Paris-nak jelentik Ber­linből: A Jóvátétel! bizottság tárgyalásai a né- , inét kancellárral és pénzügyminiszterre! eddig semmiféle eredményre nem vezet­tek. Németország a Poincaré által köve­telt produktív zálogokról hallani sem akar és a természetbeni szállítások körül való kötelezettségeinek biztosítására ötvenmil­lió aranymárkát akar fizetni. Bradbury és Mauclere ezt nevet­ségesnek tartják. Kijelentették, hogy ez az ajánlat ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy Németország fizetési kötelezettségeinek el­halasztását kéri, ezzel szemben pedig bizto­síték gyanánt aranyfizetést ajánl föl. Az a benyomás, hogy a német kormány ma már csupán árnyékkormány, amelynek már sem­mihez sincs döntő szava. Az államügyek va­lódi intézői a nagyiparosok. A többi francia lapok megjegyzik, hogy a német nagyiparosok számolnak a német va­luta teljes összeomlásával és azzal, hogy ennek következtében heves szociális zavar­gások törnek ki. Ebben az esetben a német nagyiparosok a szövetségközi megszálló ha­tóságok védelme alá helyezkednének. ÍVlmisztertanács Pánsbsn. Paris, augusztus 24. Poincaré, aki tegnap jött vissza Parisba, ma a minisztertanácsban fog elnökölni, amely a Berlinbe küldött fran­cia delegátusok információival fog foglal­kozni. A párisi kormánysajtó a közléseket nem nézi optimista szemmel. Mauclére állító­lag azt a jelentést tette, hogy a német ellen- javaslatok nem kielégitőek s a német kor­mány a bányák és erdők elzálogosítását el­utasította. Az információk alapján a minisz­tertanács valószínűleg uj szankciókról fog tanácskozni, amelyeket Németországgal szemben alkalmazni fognak, ha a berlini ta­nácskozások nem járnának eredménnyel. Az interparlamentáris értekezlet tagjai a magyar nemzetgyűlés vendége? lesznek. Interpelláció a Nemzeti Színház uj igazgatójának kinevezéséről. Irodalom és mflvészetkritika a nemzetgyűlésben. Budapest, augusztus 24- (Saját tudósítónk távirata-) A nemzetgyűlés tegnapi ülésén az adójavaslatok után a bejegyzett interpellációk kerültek sorra. K i s s Menyhért képviselő a forradalmi sajtó felelősségre vonását követelte. Bethlen István gróf miniszterelnök mindjárt válaszolt neki. Kifejtette, hogy az országnak uj sajtó- törvényre van szüksége s az erre vonatkozó javaslatot alkalmas időben a nemzetgyűlés­nek benyújtja. A javaslat nem lesz azonos az­zal, amelyet Eckhardí és Kiss javasolnak. A kormány nem szüntethet be csak úgy egyes lapokat. A törvényhez kell igazodnia, a tör­vény szerint pedig a sajtóvéíség hat hónap alatt elévül- A kormány nem indíthat üldöző hadjáratot négy év előtt történt cselekmé­nyekért. Kiss xMenyhért ezután egy másik inter­pellációját adta elő, amely közben a Ház több oldaláról derültséget keltő megjegyzések hangzottak- Kiss Menyhért szóvá telte a Nem­zeti Színház igazgatóváltozását és azt, hogy Hevesit nem tartja alkalmasnak a Nemzeti Színház vezetésére- Szerinte Hevesi mint iró és dramaturg nem olyan egyéniség, akire ezt a feladatot rábízni lehetne- Nem keresztény szempontból vannak kifogásai, mert tudja, hogy az uj igazgató hithü katolikus és olyan darabokat irt, amelyek a keresztény gondo­latot ápolják. Vojnovich Géza, Lázár István, Szabó Dezső, vagy Csathó Kálmán szívesen vállalták volna ezt a feladatot. Kifejtette, hogy a színházaknál rendkívül fontos a faji szempont is, mert „Bánk bán“-t egészen másképpen játsza Beregi és másképpen Szent- györgyi vagy Bakó. Közbeszólás: De mennyire másként­Kiss: Aki a népből született, egészen más­képpen fog fel egy-egy szerepet. Kiss József szép balladákat irt és Arany János is- De mennyivel mások az Arany János balladái­Horváth Zoltán: És mekkora különbség van Kiss Menyhért és Budaváry versei kö­zött! Kiss Menyhért felhozta még Császár Ele­mérnek a színművészeti tanács elnökségéről történt lemondását és azt állította, hogy a le­mondás cs a Nemzeti Színház uj igazgatójá­nak kinevezése között összefüggés van- Kér­dezi a kultuszminisztert, vájjon tudia-e, mi volt az oka a szimüvészeti tanácselnök le­mondásának- Van-e biztosíték arra, hogy a Nemzeti Színház uj igazgatója a nemzeti iro­dalmi követeléseket teljesiti? A nemzett szel­lemű darabok vájjon továbbra is műsoron maradnak-e, vagy olyan darabokat játsza­nak, melyeknek csak a nyelve magyar, de szelleme idegen? Az interpellációt kiadták a közoktatásügyi miniszternek. Kiss Menyhért után Szabó József kép- i viselő interpellált a belügyi és a kereske- | delmügyi miniszterhez a immkásbérmozgal- j inaknak békés utón való elintézése érdeké­iben és arról, hogy bizottságot alakítsanak, leghinsoltek a Derlinl jéwáffíei förgnaldsok. Minisztertanács Berlinben. _s_

Next

/
Thumbnails
Contents