Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-25 / 70. szám

ESssEwresaB Köszönjük ügyész ur! (g.) Prága, augusztus 24. Egymásután kétszer húzták deresre a Prágai Magyar Hírlapot. Tegnapelőtt, tegnap is dolgunk akadt az állami rend képviselőjé­vel: az ügyésszel. A deresről keserű szájíz­zel keltünk fel s a delikvensek régi megszo­kásával ezt válaszoljuk a huszonöt botot he­lyettesítő elkobzásra: köszönjük, ügyész ur! A modern deresek korszakát éljük és nem szállunk szembe a pandúrral. Nem lázadunk és nem verjük fel lármával a deVespad kör­nyékét, mert tudjuk, hogy ami velünk törté­nik, az egy láncszem, a kötőféknek egy da­rabja- Az állami rend úgy parancsolja, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak Prágában megszólaló szavát olykor-olykor megtörjék, hogy azok a szálak, melyek a Kár­pátok aljáról egy prágai szürke szoba sajtó­templomába vezetnek, olykor-olykor meg­szakadjanak. Az állami rend szükségesnek tartja, hogy a nyílt, egyenes és becsületes küzdelem, a megtámadott élet védekező har­ca, a toll fegyverével ne élhesse ki magát tel­jesen s ne érhessen el a szomorú magyar lel­kek szomjúságához minden nyomtatott sor­ban foglalt igazságcsepp­Az állami rend valósziniileg tudja, miért teszi ezt, — Szlovenszkó és Ruszinszkó ma­gyarsága egészen bizonyosan tudja, miért nem tetszik a mi Írásunk a prágai sajtó fölött őrködő hivatalos szervnek s miért ellenszen­ves és üldözött a mi lapunk s annak olvasó­tábora: a magyarság. Nincs szükség arra, hogy öblös szavakat keressünk és mártirhi- vatást tulajdonítsunk magunknak- Szloven­szkó és Ruszinszkó magyarmilliójának nem kell magyarázgatnunk azt, hogy a sajtósza­badság és a szabad véleménynyilvánítás joga mit követel és hogy a demokrácia színével megfestett mérlegen mennyit nyom a gyakor­latban. De az állami rend őréhez van egy pár szavunk: — Köszönjük, ügyész ur, hogy a toliunkra koppintott! Köszönjük, mert tisztességtudó faj fiai vagyunk és nem rebellis, bujtogató sajtó- betyárok- Köszönjük, mert a mai viszonyok között szükségünk van arra, hogy állandóan ellőttünk álljon az állami rendnek Ön által szabályozott normativuma s mi ehhez szab­juk Írásaink határvonalait. Szükséges ma az, hogy egy, az államban élő nemzet reprezen­tatív hangja ne csaphasson föl a szertelensé­gig, hogy hangfogót illesszen Ön arra a hang­szerre, mely visszaadja egy nép lelkének sóhajos muzsikáját. Szükségünk van ma erre, mert ismernünk kell szabadságunk mértékét. Ön ezt a mértéket szűkíti, mi nem akarjuk erőszakosan tágítani- Előttünk szentségként áll a sajtószabadság nagy, gyönyörű virágos mezője, hogy ön szükebbre szorítja a mező­ben éktelenkedő kerítést, ez csak arra jó, hogy a bennünk élő magyarság lelke érezze azt, hogy kerítések és sövények határolják el gondolatainak útját és légkörét. Mi tudjuk, hogy ezek a kerítések emberi tákolmányok, hogy a nagy mező az Isten alkotása- És mert minden emberi tákolmány véges és pusztuló, a sajtószabadság virágos mezejét elzáró kor­látokat is le fogja dönteni az idő- Az idő, amely teljessé érleli azt a demokráciát, amelyet Önök hangoztatnak, de nem gyakorolnak, amely erősebb, mint az Önök akarata és cse­lekedete s amelynek magvait hintegetjük mi is, mikor önnek kellemetlen mondatokat fü­zünk lapunk hasábjain össze- ön talán el sem hiszi nekünk, pedig igaz, amit mondunk: ami kellemetlenkedéseink, ami küzdelmes feljaj- dulásaink nem bántják az állami rendet, de érdekei ennek az államnak. Mert ez az állam csak akkor lehet a bé- kességes élet, a nyugodalmas munka, az építő előrehaladás birodalma, ha megszűn­nek azok a fájdalmak, melyek ma égetően sajognak bennünk, ha nem lesz okunk kel­lemetlen és izgatott lelkekbői kiszakadt pa­naszokat regisztrálnunk, ha ön nem áll majd a sajtószabadság mezején tilost jelző kerítés mellett, de velünk együtt őrködik az igazság és a demokratikus élet jogai fölött­Ne higyje, hogy a prágai magyar újságírás bombákat és aknákat fabrikáló bűnszövetke­zet, vegye elő a demokratikus eszme lámpá­A jugoszláv-bolgár konfliktus is szóbakerul. Prága, augusztus 24. A Národni Listy je­lenti, hogy a kisantant prágai konferenciáján szóba fog kerülni a jugoszláv-bolgár konflik­tus is. A belgrádi külügyminisztérium ugyanis sát, világítson meg ezzel bennünket és a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban élő vére­ink lelkét és nem lesz többé ereje ahhoz, hogy vesszőt suhogtasson felettünk. Hogy ennek elmondására alkalmat adott nekünk — köszönjük, ügyész ur! A magyar kormány álláspontja a felvétel ügyében a következő: A magyar kormány kötelességének tartja, hogy ebben az ügy­ben a nemzet méltóságához híven járjon el. Ha látja, hogy a felvétel elé akadályok gör­dülnek, akkor vissza fogja vonni a népszö­vetség tanácsához intézett kérelmét. Kormányváltozás a népszövetségi kongresszus után tesz. Az államfő tanácskozásai Svehlával­Prága, augusztus 24. Masaryk köztársasági elnök két nappal Capriból való visszaérkezése után szokatla­nul hosszú kihallgatáson fogadta S v e h 1 a Antal agrárius képviselőt, akiben még most is a jövendő miniszterelnököt látják- Nyílt titok, hogy S v e h 1 a audienciája a kormány újjá­alakításával van összefüggésben. A kormány­párti lapok közlései szerint S v e h 1 a kihall­gatását követni fogja más politikai vezető­egyéniségek meghívása is. Tus á r Vlastimir berlini követ tegnap érkezett ide, ami szintén a kormányválsággal van összefüggésben. Ál­talános a vélemény, hogy az uj kormány csak szeptemberben fog megalakulni, amikor a népszövetség genfi kongresszusa már befeje­zést nyert- Benes tehát még mint miniszter­elnök fogja képviselni Genfben a cseh-szlo- vák köztársaságot. Addig is, igyekeznek el­simítani azokat az ellentéteket, amelyek a cseh koalíciós pártok között fenforognak- Ilyen vitás kérdések a vámvédélem, amelyik körül már heves csatározások folytak le az agráriusok és a szociáldemokraták között, ilyen a pénzügyi politika, amelynek tekinteté­ben Rasinés Englis iránya mérkőzik egymással- Ilyen végül Rasinnak takarékos- sági tervezete, amely arra irányul, hogy az állami alkalmazottak számát lényegesen csökkentsék- Nem valószínű, hogy ezeket az ellentéteket meg tudják oldani addig, amig Benes visszatér Géniből és igy az uj kormány már eleve is magában fogja hordozni az ellen­tétek csiráit. Hegedüs-Murgas és Gara-Simecsek megkapták mélté társukat. Lőcse, augusztus 24. Vollay Elemért, a volt iglói hírhedt pol­gármestert, aki a régi rezsim alatt tizenhá- rompróbás magyar hazafi volt, a tót nyel­vet annyira üldözte, hogy apjának megtiltot­ta tót lap olvasását, aki magyarosításért minden esfendőben követelt és kapott jutal­mat; aki magyar gatyás bandériumokat szervezeti és maga is kilovagolt a falukba magyar népviseletben: kinevezték tanfel­ügyelőnek Kassára, — érdemeinek elismeré­séül. Ezek az „érdemek" abból állanak, hogy a forradalom után magához ragadta a hatal­mat, természetesen a maga jól felfogott ér­dekében és az eddig békés és egymást meg­értő polgárság között Igló városában olyan felfordulást idézett elő, hogy egész Szloven- szkón nincs még város, amelyben az egymás ellen uszító gyűlölet annyira felburjánzott volna, mint éppen itt. Szinte hihetetlen, hogy egy ember milyen sátáni munkát képes végezni! De mint Néró és Cézár uralmának is vége szakadt, itt is csordultig betelt a pohár. Az undortól meg­rázkódott az egész társadalom, felekezeti, nemzetiségi és osztálykülönbség nélkül és bojkott alá helyezte még a városházát is mindaddig, amig ezt az embert onnan el nem távolították. A küldöttségek egymásnak ad­ták a kilincset a zsupánnál, de az „igazsá­got" hirdető zsupán annyira szerelmes, volt kegyencébe, hogy sokáig eredménytelenül sürgették eltávolítását. Amikor a jobbérzésu polgárság ezt az érthetetlen, de jellemző pártfogást megsokalta és még a város köz­ügyéitől is visszavonult, a gazdag, pótadó­Hogij áll a Korona? Aug. 24-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 17.70 svájci frankot Budapesten 6100.00 magyar koronát Berlinben 6441.90 német márkát A Kisantant nagyhefe. Marienbadban Paslcs és Benes között holnap kezdődik meg a tanácskozás, amelynek az a célja, hogy Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia között uj szövetségi szerződést kössenek. Ouverturje a jövő hét elején megkezdődő prágai konferenciának, amelyen a három klsantant-állam külügymi­niszterei és Lengyelország prágai követe vesz részt. Az, hogy Benes és Paslcs a többi partner­től elkülönítve tanácskozik holnap Marienbadban, beszédesen bizonyltja, hogy Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia külön csoportot alkot a kisantaníban, Romániával és a prágai konferenciára szintén meghívott Lengyelországgal szemben. Lengyelország nem a külügyminiszterét küldi Prágába, ha­nem megelégszik azzal, hogy prágai követével képviseltesse magát. Ez a formalitás kapcsolat­ban azzal a jelentéssel, hogy Lengyelország Prágában csak a kisebbségi kérdésekhez fog hozzá­szólni, amellett szól, hogy a lengyel kormány nem tulajdonit olyan nagy jelentőséget a prágai kon­ferenciának, mint a többi három résztvevő állam. Ezért túlzottnak kell tekintenünk egyes német birodalmi lapoknak azt az aggodalmát, hogy Prágában a kisantant négyesszövetséggé fog átala­kulni. Mindazonáltal Marlenbad és Prága felé több szomszédos állam jogosult aggodalommal tekint. Ezek között van Olaszország is, amely nagyon jól tudja, hogy mit jelent a kisantant kö­zépeurópai politikája. A marienbadi megbeszélések. Marienbad, augusztus 24. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Pasics Miklós jugoszláv miniszterelnök kedd óta itt tartózkodik. Be­nes miniszterelnök ma érkezik Marienbadba, hogy meglátogassa Pasicsot. Előreláthatólag holnap kezdődnek meg a tárgyalások az uj szövetségi szerződésről- Benes kíséretében Kallina belgrádi kövét és Masaryk János kö­vetség! tanácsos jönnek el Marienbadba. Vos- nyák prágai jugoszláv követ és meghatalma­zott iftmiszter egy pár nap óta már Marien­badban van. Előkészületek a prágai konferenciára. A Národni Listy értesülése szerint Nincsics Momcsilo jugoszláv külügyminiszter csütörtökön reggel utazik el Belgrádból a kisantant prágai konferenciájára. Nincsicset a konferencia előtt ki­hallgatáson fogja fogadni a Marienbadban tartóz­kodó jugoszláv király. Prága, augusztus 24. Dúca román külügymi­niszter szombaton este érkezik Prágába Costan- tinescu kabinetfőnök kíséretében. Lengyelország is résztvesz a prágai konferencián. Varsó, augusztus 24. (Hivatalos). A kisantant prágai tárgyalásaira Lengyelország részéről meg­bízottul Piltz Erazmus prágai lengyel követet és meghatalmazott minisztert jelölték ki. Piltz. Bá- der dr.. Hempel és Los dr. kíséretében utazik Prágába. Megbízatásának befejezése után Piltz dr. szabadságra megy. . Prága, augusztus 24. Lengyelország képvise­lője, Piltz prágai követ, a Lidové Noviny szerint csak hétfőn érkezik meg. A kisantant átalakul négyes szövetséggé. Berlin, augusztus 24. (Saját tudósitónk távirati jelentése) A Berliner Tagblattnak jelentik Varsó­ból: A prágai konferenciát Lengyelországban a legnagyobb figyelemmel kísérik azért, mert a cseh-szlovák-jugoszláv szövetségi szerződés egyik pontja az Oroszországgal szemben foly­tatandó közös politikáról fog szolanl. Nagy az érdeklődés abban az Irányban, hogy vájjon a konferencián a kisantant négyes-szövetséggé alakul-e át. Lengyelország Prágában ugyan egyelőre csak a kisebbségi kérdések népszö­vetségi vonatkozásainak közös megbeszélésé­ben fog résztvennl, nem tartják azonban kizárt­nak azt sem, hogy a négyes-szövetség gondo­latát meg lehessen menteni. megerősíti azt a hirt, hogy a bolgár külügy­minisztérium nem hajlandó a jugoszláv, a ro­mán és a görög kormányok ama jegyzékének eleget tenni, amelyben azt követelték, hogy oszlassa fel a macedóniai (felkelő) szerveze­teket­Magyarország és a marienbadi tanácskozás. Ha Magyarország látja, hogy a népszövet­ségbe való felvétel elé akadályok gördülnek — visszavonja kérelmét. Budapest, augusztus 24- (Saját tudósítónk telefonjelentése-) A Magyar Hírlap a marien­badi tanácskozásokkal kapcsolatban vezető­helyen a következőket Írja: A kisantant politikusainak marienbadi ta­nácskozásakor fölmerült az a kérdés ’is, hogy Magyarország fölveheLŐ-e a népszövetségbe vagy sem- Minket nem lep meg, hogy Bene- sék egyöntetűen arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy Magyarország fölvételét min­denáron meg kell akadályozni- A kisantant tiltakozása a népszövetségnél ezideig nem történt meg, de nem tartjuk lehetetlennek, hogy Benesék, miként tavaly, úgy most is el­követnek mindent, hogy Magyarországnak a népszövetségbe való fölvételét megakadá­lyozzák. Politikai körökből arról értesülünk, hogy Magyarországnak semmi oka sincs, hogy a kisantant politikusainak eme határozatáért tulságosan aggódjék. Amikor Magyarország a népszövetségbe való fölvételét kérte, ezt ab­ban a reményben tette, hogy nagy és fontos érdekeit a hatalmaknak ebben a kollaborá- ciójában könnyebben és állami méltóságának inkább megfelelő formában tudja előmozdí­tani. Az esetben, ha a kisantant tiltakozásá­nak meglenne a foganatja és Magyarország fölvételét sikerülne meghiúsítani, ez nem lenne reánk nézve elviselhetetlen szerencsétlenség- A népszövetség ugyanis ma még koránt­sem az a tényező, aminek annak idején ígér­kezett és jelenleg még nem hivatott arra, hogy mint az egyes államok fölött álló ha­talom, a nagy világproblémák fölött dönt­sön. Éppen ezért, ha Magyarországot nem is veszik föl a népszövetségbe, ez nem tulsá­gosan nagy baj; ha fölveszik, akkor örülünk, mert dacára a fönt elmondottaknak, a nép- szövetség jelentőségét nem kell lebecsül­nünk. Szerkesztőség: POLITIKAI NAPII AP Kiadóhivatal: Prága-II., Stépánská ulice 40. L „ Prága-I., Na PerStyné 6. I. Telefon: 30 -349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44. immiinn'iniuhui imiiirn1 .......un uimum fiiimm iium m"iiiiiiihiiii ........................................................................................■....... .................mmi i n .......... ..................... u n> i ni in*..... MiiiiiiH i itt inpimmninan Jt /

Next

/
Thumbnails
Contents