Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-01 / 50. szám

Kedd, augusztus 1*

Miért tiltották be az ungvári gyűlést ?

Vasárnap délelőtt Ungvári is iskolaügyi 1 népgyülést akart tartani a kulturális jogai- I bán megtámadott magyarság- Röviden már jelentettük, hogy a rendőrigazgatóság a népgyülést betiltotta. Egy hatásköri konfliktus — amely szomorú fényt vet a csehszlovákiai jogrendszerre — azonban odavezetett, hogy a rendőrigazgaíóság határozatát sehol sem lehetett megfelebbezni.

A rendőrigazgaíóság a határozatot szóról- szóra ilyformán okolta meg:

Szándékolt nagynépgyülés engedélyezése iránti kérelmének helyt adni nem lehet, mivel már a kérvény tónusa sem biztosítja a gyűlés nyugalmas, és törvényes lefolyását. Azonkívül pedig az összehívók nevei nincsenek sajátkeziileg aláírva és a személyt nem jelölik meg elegendően- Részben az is meg lett állapítva, hogy egyesek nevei azok tudtán kívül kerültek a kérvényhez. Rendőrigazgatóság.

A rendőrség megokolásából arra lehetne jkövetkeztetni, hogy a népgyülést kérő 83 szülőnek kérvényében szörnyű izgatást fe- ’dezett föl a rendőrség árgusszeme. Nagyot jnézünk, ha a rettenetes kérvényben ezeket az 'ártatlan eorokat olvassuk:

Tisztelettel bejelentjük, hogy a csehszlovák kormányhatalom és annak exponensei által a magyarságra nézve sérelmesen kezelt iskolaügy miatt folyó évi julius hó 30-án délelőtt 11 órakor Uzhorodon a Korjatovics-téren népgyülést tartunk- Program: Elnöki megnyitó- Előadás az iskolaügy jelenlegi helyzetéről- Esetleges hozzászólások és indítványok. Határozati javaslat előterjesztése. Következik 83 aláírás, az összehívó szülők aláírásaiMegjegyzendő még, hogy a falragaszokat, ^melyek a Prágai Magyar Hirlap által már jismertetett felhívást tartalmazták, a rendőrség szintén nem engedte kiragasztani. A kér- jvény eredeti aláírásai a magyar pártok szövetségének birtokában vannak. A párt azonban nem adja ki őket a kezeiből, mert félni ;kell attól, hogy megtörténtüket okirat 'hiányában bizonyítani nem lehetne.

'piEEPOfilfflEUl

—

'Ellenzéki pártjaink vezérlőbizotf- ságának ülése.

Petrogalli Oszkár dr. a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója intézkedett aziránt, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok vezérlőbizottsága augusztus 10—15-ike között Rajecz fürdőben ülést tartson. Az ülés tárgy- sorozata: 1. az iskolakérdés, 2. az igazságügyminiszter rendelete a pozsonyi járásbíróságon a magyar tárgyalási nyelv kiküszöbölése tárgyában, 3. egyéb igazságszolgáltatási sérelmek, különösen a komáromi törvényszéknek áthelyezése és 4. a Prágai Magyar Hirlap ügye, főszerkesztőjének kiutasítása folytán előállott helyzetben határozathozatal.

Korrupció a treucséniteplic foldbirtokhivatalban.

A Ceské Slovo vasárnapi számában a föld- birtokrefornmak Szlovenszkón való végrehajtásával foglalkozik s azt írja, hogy a végrehajtásnak jelenlegi módját állam elleni bűncselekménynek lehet minősíteni, mivel a trencsénteplici földbirtokhivatal úgyszólván minden ellenőrzés nélkül működik s rettenetes korrupció uralkodik a hivatalban. Ennek bizonyítására egy konkrét esetet is hoz föl, azonban nevek említése nélkül, mely szerint egy szlovák ügyvéd oly ajánlatot tett egy magyar birtokosnak, hogy százezer korona ellenében kieszközli azt, hogy birtokát nem fogják fölosztani,

A kommunisták nem vesznek részt

az iskolaügyi akcióban.

A keresztényszociális párt képviseletében W i r t h Gyula ügyvezetöigazgató, a magyar jogpárt nevében pedig S z a 1 a y László, a párt elnöke Írásbeli utón együttesen felhívták a kommunista pártot, hogy a vasárnapra tervezett, de a sajnálatos események miatt elmaradt kassai iskolaügyi népgyiilésen részíve- gyen. A kommunista párt a meghívó-levélre írásbeli választ küldött. Válaszában kijelentette, hogy a kommunista párt őszinte és kis méletlen harcot folytat ama korlátok ellen, amelyek a cseh-szlovákiai magyar munkásokat és gyermekeiket a kultúra megszerzésétől elzárják és ebben a harcában örömmel fogad minden őszinte szövetségest.

Ennek a kijelentésnek ellenére a kommunista pártvezetőség az oszíályharcelméleíből előráncigált okokkal visszautasította az ellenzéki pártok előzéken})' meghívását. A Kassán vasárnap lezajlott szomorú események azonban bebizonyithatták a pártnak, hogy a hatalom nem tesz különbséget magyar és magyar között, mikor arról van szó, hogy brutális eszközöket alkalmazzanak.

A kormánypártok mozgolódása Rsszmszkófean.

G a g a t k o pártja a trudova partia augusztus 6-án Kemenes községben nemzeti ünnepélyt rendez, amelyen Hrusovszky Igor nemzetgyűlési képviselő utján a cseh nemzeti szocialista párt is képviselteti magát. Az Ung- várra ugyanez napra összehivott szociáldemokrata gyűlés elmarad, mert H a b r m a n miriszter és néhány szociáldemokrata képviselő politikai elfoglaltság miatt nem tud Ung- várra utazni.

mám*

¥ÁHtCA

A MrteMlé.

Irta: Lukáeh Gyula.

A Fátra legeldugottabb hegyén, a dallosi erdőben nincsen járt ut. Ösztön kell hozzá, és erdőismerőnek kell lennie annak, aki hoz-1 záfér és eljut odáig. A kis rázkoiompok esi- lmgelése, a fiatal bárányok fürge játéka, bé- getése már csak közelről jelzi, hogy itt van a dallosi bacsának, a dallosi juhszáhás számadójuhászának a birodalma. Furulyaszó itt már nincs. A bacsa idestova már nyolcvan- éves. Már ő nem nótázik az erdőnek. Az erdő dalol neki. A furulya lyukacskái, hangforrásai megszaporodtak a lombok között s mindegyiknek más a váltogatőja, muzsikása. Százféle madárhang, százféle madárdal j igyekszik pótolni a pásztormuzsikát, melyet az öreg Maszlen Gyúró lassan abbahagyott. A furulya a széles börííDzőben kezdte meg a pihengetést, aztán egészen fölkerült a polcra.

Fontos időpont ez a dallosi erdő költészetében és a bacsa életében. Vagy ötven év előtt a karikás ostor, később a faragóbicska, utána pedig a furulya vonult nyugalomba. Most már a bacsának is vállba fehéredik a haja. Azelőtt akár évenként is lerándult a faluba. Később három, négy esztendőbe is tellett, amig látták.

Dehát mire való is? Mit láthat, mit találhat ott a faluban? Emberi gyarlóságot, ami bántotta és menekült tőle ^issza az erdőbe.

A természethez, a földhöz, a fához, a fűhöz, az örök égbolthoz, a napsugárhoz és az árnyékhoz. amely egyedül tökéletes. Az erdőhöz és a forráshoz, amely szélesre feszíti a mellkast, megkeményiti az izmot, a tölgy gyökereihez formálja az ideget és villámesőhöz neveli a szemet. Egyedülvaló bölcseség- gel tölti meg az agyat s a lélekbe a legtökéletesebb, a legboldogitóbb Istent állítja belé.

A csillagjárástól a farkasnyom fölismeréséig a természet tanitja meg a saját bölcse- ségére. Az erdő és a hegy mutat neki művészetek amelyhez minden városi ecset tökéletlen. Vájjon mit alkothatna egy költő a dallosi pásztor leikével s mit alkothatna a festő Maszlen Gyúró szemével, szin- és természeté térzésével,

Aíaszlen Gyúró, az erdő Öreg gyermeke, már vagy tiz esztendeje nem látta a falut. Nem is volt rá szüksége. A sót, a lisztet elhozták neki helybe. A félkegyelmű Pepo évenként kétszer, háromszor is megfordult a szálláson, ö tudta legbizto15abban a Járást. Eljött, letette a holmit, megnézte a nyájat, eljátszott a komondorokkal, aztán megebédelt a bacsával. Valamit össze is motyogott az ebéd alatt. Csakhogy abból nem sokat okulhatott az Öreg Gyúró. A világ is Összedőlhetett — mint ahogy csaknem össze is dűlt — anélkül, hogy a Pepo elárulta volna.

Pepo a birkagulyás és a juhsajt elfogyasztása után megtapintotta a bacsa széles vállát, valamit vigyorgott is, aztán nyakába akasztotta a tarisznyáját és visszatért a faluba.

— El az öreg, nincs semmi baja — nyögte ki odahaza Pepo. Legutóbb már azt is elíe& gMgm meg akarják szfillani Koii§tanflnájH)S@l

Franciaország és Olaszország ellenzi a hódító tervet. — Jegyzékváltás a görög kormány és az antant között.

Görögország nem hajlandó tovább várni arra, hogy a diplomaták oldják meg a „keleti kérdésinek elnevezett problémát, mely a görög-török ellentétekben csúcsosodik ki. Maga aharja a döntést kierőszakolni és ezért ismét fegyverhez nyúlt. Célja: Konstantiná- polynak görög hatalom alá hajtása.A görög kormány szándékát, úgy látszik, bejelentette az antantnak is. mert a Daily Telegraph arról, ir, hogy a londoni görög követ jegyzéket adott át a londoni külügyi hivatalnak. A francia lapok jelentéseket közölnek arról, hogy a görög charge d afíaires szombaton a külügyminisztériumnak jegyzéket adott át, amelyben formális engedélyt kér Konstantinápoly megszállására. A görög, jegyzék hangoztatja, hogy Görögország a szövetségesekkel teljes egyetértésben óhajt eljárni. A Havas ügynökség úgy tudja, hogy

Görögországnak a szövetségesekhez intézett jegyzékében arról van szó, hogy Konstantinápoly megszállása az egyetlen mód a béke gyors helyreállítására. Éppen ezért a görögök kérik a szövetségeseket, hogy csapataikat utasítsák, hogy a görög hadműveletek útjába ne gördítsenek akadályokat. íiarrington tábornoknak, a szövetséges csapatok íőparahtcsnokának az a kijelentése, hogy minden Konstantinápoly elfoglalására irányuló akciót fegyveres hatalommal fog megakadályozni, Párisban nagy hatást keltett. A francia miniszterek e tárgyban háromórás tanácskozást tartottak.

Francia politikai körökben meg vannak győződve arról, hogy Konstantin király Anglia utasításai szerint cselekszik s hogy „a teljes cselekvési szabadság föntartása" csupán azt az önálló eljárást jelenti, amellyel Anglia a keleti kérdésben tett javaslatainak elutasítása esetén fenyegetőzött. Az a több ízben fölmerült gondolat, hogy Anglia a jóvátétel! kérdés s a keleti kérdés olymódon való egybekapcsolását óhajtaná, hogy a német kérdésben teendő angol engedményeket a keleti kérdésben teendő francia engedményekkel fizetnék meg; a legutóbbi tények fejlődésében igaznak bizonyult.

A Liberté a francia politikai körökben uralkodó véleményt fejezi ki, mikor azt gyanítja, hogy LJoyd George a londoni ösz- szejövetelt azért hiúsította meg, hogy Anglia keleti terveit a megvalósuláshoz közelebb vigye.

A. Temps a görög jegyzékhez megjegyzi, hogy Franciaország és Olaszország Konstantinápoly megszállásának tervét azonnal elutasították s fölfogásukról értesítették az angol kormányt. A francia kormány ma adja át válaszát arra az emlékiratra, amelyet Schanzer londoni utján a Quai d Orsay-nak

benyújtott. Az olasz emlékirat a Szíriára, Palesztinára és a Libanonra vonatkozó kérdéseket tárgyalja. Jól informált köröktől a lap arról értesül, hogy Franciaország Schanzer- nak Szíriára és a Libanonra vonatkozó javaslatait elfogadja, mig a Palesztina-kérdésben nem osztja az olasz álláspontot.

A Havas ügynökség jelentése szerint a francia kormány elutasitó választ adott a görög jegyzékre s erre a görög kormány kő zölte a szövetséges kormányokkal, hogy nin csen szándékában a semleges zónába csapa tokát küldeni s csupán arra fog szorítkozni hogy hadseregének állásait megjavítsa arr az esetre, ha a szövetségesek fölhatalma" nák, hogy Konstantinápolyba bevonuljon.

A görög-török konfliktus tehát egyelői jegyzékváltásokban merül ki s az antar minden valószínűség szerint igyekezni fog békés elintézést kieszközölni. JErre a szán dékra vall az a francia híradás, mely szerint r Konstantinápolyban székelő szövetséges főbiztosok elhatározták, hogy párhuzamos ankéteket rendeznek a törökök, illetőleg a görögök által elkövetett kegyetlenségek ügyében s a részletek megvizsgálásával a nemzetközi vöröskereszt képviselőit bízzák meg.

A kiegyenlítés politikája , azonban elkésettnek látszik. A keleti kérdés az antant gondatlan könnyelműsége, a huza-vona, egyenetlenség és határozatlanság folytán elmérgesedett kelevény lett Európa testén, melyet a diplomácia javasasszonyai nem egykönnyen keringethetnek el. A görög kormány akcióra szánta el magát s elhatározását az antant gyönge szavú tiltakozása nehezen fogja megváltoztatni. Ha ez elkövetkezik, akkor Európa békéje komoly veszedelembe jutott s a békemüvek öntelt párisi és londoni lovagjai fejveszeíten nézhetik azt, hogy kontárkodásuknak mi az eredménye.

A kemalisták Konstantinápoly védelméért.

Páris, julius 31. (Havas.) Konstantinápolyból jelentik a lapok: A Kemál-kormány jelentése szerirA ha a görög csapatok átlépnék Csataldzsánál a határt, a kemalista haderők az iszmidi semleges zónán keresztül megindulnak Konstantinápoly feléNem volt összeütközés a görög és francia csapatok között.

London, julius 31. (Havas.) A Times jelenti Konstantinápolyból, hogy azok a hírek, amelyek francia és görög csapatok összeütközéséről szólanak, minden alapot nélkülöznek. Az angol csapatokat az ázsiai partról az európaira hozták- Sterghiades Smirnában proklamációt bocsátott ki, amelyben kijelenti, hogy a görögök által elfoglalt területek Görögország védelme alatt autonómiát foglejtette, hogy taplóért és uj birkanyiró ollóért üzent a bacsa.

Elmúlt félesztendő. Déli nap játszik a szálláson. Maszlen Gyúró elhever a kunyhója előtt, babrál a fűben és maga elé bámul. Feje fölött, az egyik faágon zöld harkály -kopog, de amikor észreveszi, hogy a bacsa szem- melláthatóan gondolkodik, illedelmesen továbbröppen, sőt közelében a két hangos kis cinkét is elzavarja. Az öreg valóban gondob kozott... Nagyon fehéredik a haja, régen is volt a faluban ... Eh, gyerekség... Dehát a tapló is kellene már s az olló is fölmondta a szolgálatot. Féleszfendeje, hogy a Pepo nála járt. Félesztendő még az ő elővigyázatossága mellett is idő... Bizony, akárhogyan is húzódozna, le kell mennie a faluba.

És az öreg bacsa hajnalban rábizta a szállást és a nyájat a két komondorra és eljött. A faluban esemény volt a látogatás. A ritka vendég beköszön a gazdájához. Elszámol a nyájial, röviden elmondja a tiz esztendő fontosabb dolgait, megemlékeznek arról is, hogy most már megint mennyit tesz ki a bére s aztán, nehogy ráesteledjen, a boltba is elnéz. Szakértelemmel válogat a birkaollók között s végre megállapodik az egyikben.

— Aztán mibe kóstál ez?

— Negyven korona lenne — mondja a boltos, — dehát az ilyen kedves vendégnek harmincötért is megszámitom.

Az öreg bacsa rémülten föltekint és a boltosra bámul. Hiszen a mostani is csak kettőbe került. Miket beszél ez...? Alighanem megbolondult szegény. Amikor még a taplót is tiz koronába hagyja a boltos, a bacsa már bizonyosra veszi, hogy bolond. Részvéttel bólint vagy kettőt és kisiet. Elhalad a kocsma mellett és eszébe jut, hogy a nagy ijedtségre meg is szomjazott. Fölhajt egy kupicával és a boltos öt koronát követel. Már ennek fele se tréfa s az öreg a biróhoz megy. A községházán egy pápaszemes cseh ember ’áll elébe:

— Ja szom rfchtár. a

A bacsa egyik áramlásból a másikba esik.

Támolyogva megy vissza a gazdájához. Mire beér, már nem tudja, hogy ő látott-e láz- álmas képeket vagy pedig a világ bolondult meg körülötte?

A gazdáéknál aztán fölvilágosították Gyúrót:

— Háború volt öreg! Nagy világháború. A világ összes népe gyilkolta egymást. Végén az országunkat is szétszaggatták, elvették, a királyt is elzavarták. Ezért kerül a birkaolló negyven koronába. Aztán ezen a földön a cseh lett az ur. Ezért talált kigyei- med is a községházán cseh bírót.

Az öreg bacsa csak hallgat, csak bámul. Aztán alig köszön, csak nekivág a hegyeknek. Visszatér a szállásra. Nem hiszi ő most sem a világváltozást. Csak azt, hogy megbolondultak az emberek. Lám, itt az erdőben nem lehet megbolondulni. A forrás vize nem zavarja meg senkinek az eszit.

íme a szállás, az tovább is úgy van, ahogy volt. Most is az övé. A harkály most is neki kopog, a cinke neki dalol. A dallosi hegyet is, ugyan ki vehetné el... Nem, nem! Csak úgy van, csak úgy lesz minden ezután is, ahogyan volt. Csak az emberek bolondultak meg a faluban

Vagy, talán... a falu sem hiszi el...