Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-14 / 35. szám
Péntek, julius 14. KdZOAZnASÍGi A szlovewszkói bányaipar a tönk szélén áll. Szlovenszkhó, julius 11. (T. Gy.) A bányaipar, Szlovenszkó gazda sági életének egyik legjelentősebb faktora, a tönk szélére került. Végvonaglásban látjuk a szepes—gömöri érchegység vas- és rézbányáit, a kisóci mangánbányát, a szomoinoki kénkovandbányáí, a Selmecbányái és kör- möcbányavidéki arany-, ezüst- és ólombányákat, a handlovai szénbányát, az arany- idai arany-, ezüst- és antimonbányát, a lucia- bányai vasbányát, a jászói, metcenzéfi és stóoszi vas- és antimonbányát. A munka csak a sóvári és niármarosi sóbányákban folyik. A só napi szükséglet, ennek termelésével nem lehet felhagyni, még ha bármibe kerül is. Valamicske élet azután még a gömöri bányákban található, mert ezeknek termékei rekompenzációs alapon Magyarországba kerülnek és itt nagyobbára az ózdi gyárban ! földolgozásra találnak. A háború előtt a bányaipar szépen virágzott. A háború alatt pedig már régebben föí- jhagyott kisebb bányatelepeket is üzembe helyeztetett az állam, illetve a hadügyi kincstár, hogy a hadviseléshez szükséges bányatermékeket kellő mennyiségben előteremtse. ;A háború maga tehát nemhogy káros hatás- isal lett volna a bányaiparra, hanem ellenkezőleg föllendítette; a vele foglalkozó munkásságot pedig nemcsak mentesítette a katonai szolgálat alól, hanem fényesen gondoskodott megélhetésének szükségleteiről is, úgy hogy ennek soha semmi gondja sem volt a legsúlyosabb élelmezési nehézségek közepette sem. Elmúlt azonban a háború. A bányavállalatok egy uj állam keretén belül uj életföladatok elé állíttattak. A teljesen megvétózott viszonyokban a konjunkturális helyzet nem kedvezett ezeknek a vállalatoknak, sőt any- nyira megnehezedett az idők járása fölöttük, hogy meglévő tőkéiket kellett fölélniük, ha azt akarták, hogy a háború alatt elkényeztetett munkásság nagyra nőtt igényeit kielégítsék és eleget tehessenek mindama követelményeknek, amikkel az állam megterhelte őket. \ munkáskérdés a legelső, amit tisztázni kell, ha a bányaipar pusztulásának gátat ■akarunk vetni. Lehetetlenség ma a békebeli munkabéreknek huszonötszörösét fizetni, miikor a munkateljesítmény legalább egyhar- imaddal csökkent. A megállapított minimális Ikereset egy ideális megoldása az életlehető- iségnek, de rettenetes teher a vállalatokra, jahol ezzel a minimális keresettel szemben a jmunkateljesítmény sokszor semmi sem volt. <A régi fegyelem helyreállítása szintén hozzá- (tartozik a bányaipar rendes mederbe való ‘tereléséhez, mert a fegyelem teljesen megszűnt, büntetni nem lehet, a munkás azt tesz, janiit akar; már pedig a bányásznak olyannak jkell lennie, mint a katonának, mert különben & bányabizionság megszűnésével a legnagyobb veszedelmek napirenden lesznek. A régi Magyarországon állandó volt a panasz, hogy a bányaipar termékei, főleg a szepesi vasérc külföldre vándorol. A parlamentiben az ellenzék emiatt sokszor felszólalt, követelve a vasérc-kivitel betiltását. Csakhogy :ezt nem lehetett megtenni, mert akkor Ausztria a szénbehozatalt szüntette volna meg. A vállalatok ezenfelül azzal okolták meg a vasérc-kivitelt, hogy ezt nekik még keverni kel! svéd érccel, mellyel együtt ád csak olyan éminőséget, hogy versenyezhessen a német- •tel. A magyarság elfogadta ezt az érvelést és jbelenyugodott abba, hagy értékes kincsétől [megfosztják, különösen akkor, mikor ezek !az idegen vállalatok szemkitörlésül néhány magyar tisztviselőt is beültettek bányaüzemeikbe. (Ezeket szegényeket most egymásután csapják ei évtizedes szolgálat után, de erre majd cikkünk végén még rátérünk.) A szénkérdés baj volt régen, de baj ma is, noha éppen azt kellene hinni, hogy miután a | vasérc-vidék és a szénvidék egy állam területére szerűit, egymást segítik, igen, az állam isietett segíteni: behozta a szénadót, úgy [hogy mig egy vagon szén rendeltetési hegyére jut, 1500—2000 koronával megdrágul. A szénadó mellett a horribilisra emelt szállítási tarifa a munkáskérdésse! együtt megásta a bányaipar sírját. Ez a hármas mizéria vezetett oda, hogy a nyerstermék előállítási ára hihetetlen magasra emelkedett és lehetetlenné tette a versenyt a jóval olcsóbb német vasipar termelésével. Előállott az a helyzet, hogy a Németországból importált vasáruk eladási ára jóval alacsonyabb az itteni termelési költségnél. Megtörtént például a következő eset. Hollandia egy nagyobb vassziikségietre irt ki versenytárgyalást. Az egyik belföldi nagy cég, a wittkovici társulat ambicionálta ezt a , szállítást. Önköltségen alul 20 százalékkal 1 tett ajánlatot. Ennek ellenére a német vasipar előnyben volt, mert még ennél is 20 százalékkal olcsóbban tudott szállítani. A mi országunk vas dolgában export állam, de külföldi rendelés egyáltalában nincs. Az ipartelepek nem tudván mit csinálni nyers- vasukkal, lassankédt redukálták üzemeiket, egy csomó kohó most már végleg be van szüntetve. A legtöbb bánya már csak fön- tartása miatt van üzemben. Termelni nem termei semmit. Ez vonatkozik a vasércre. A szomoinoki kénkovandra halálos csapást mért az, hogy beengedték a spanyol kénkovandot, mely sokkal olcsóbb, mint a szomoinoki előállítási ára, amellett pedig kéntartalma 20 százalékkal nagyobb, ilyen körülmények mellett miért kellett a spanyol kovandot beengedni, ez nyílt kérdés melyre sokféie feleletet lehetne adni. A szomoinoki kénkovandbányában egy7 hónap óta már teljesen szünetel az üzem. A bányai öntartást néhány altiszt végzi. Ha itt mielőbb helyre nem állhat a muka, ebből kimondhatatlan károk származhatnak. Különben itt a kovand előjövetele a legszűkebb területre van szorítva. A háború alatt annyira kiaknázták, hogy teljes kimerülés előtt áll. Az arany és ezüst bányászat ipari szempontból már régen jelentéktelen. Az állam itt azért dolgoztatott még ráfizetéssel is, hogy a munkásságnak kenyeret adhasson. ( A bányászatnak helyi és belső bajait a ! : magas valutadifíerencia fokozza s ha ilyen marad, akkor ezt az ipart egészen halálra Ítéli. Minél előbb kiviteli lehetőséget kell tehát teremteni. Szlovenszkó és Szilézia kivitelre van berendezve, ezt alkalmas kereskedelmi szerződésekkel és a valuta kiegyenlítésével kell előmozdítani. Ha a világpiac mi- , nél hamarább meg nem nyílik vasiparunk I részére, akkor menthetetlenül elpusztul. A belföldi piac ugyanis semmit sem fogyaszt. Itt pang minden. j Az életlehetőség olcsóbbá tételével rendezni kel! a munkabéreket s ezt a rendezést most már nem annyira a munkásság javára ! értjük, hanem a vállalatok érdekében. Tete-1 mesen le kell szállítani a fuvardíjakat, a szén- ' adót pedig végképp el kell törölni, meri egy ipari államban a szénadó behozatala egyenlő az öngyilkossággal. Az állam szerepe itt a teljes tehetetlenség, ígérni itt is ígér, de tenni nem tesz semmit. Mit fog hozni ezután a jövendő, ha a munkában tömegben mindjobban fokozódó izgalom kitörésre jut? Ez a sejtelem aggódással tölti el elsősorban azokat, akik a bányatelepek körül laknak. ! A tisztán föníartási munka meddő munka. Óriási költségbe kerül és nem hoz semmit. De azért meg kell hoznia a vállalatoknak ezt az áldozatot, mert az ápolatlanul hagyott bányák összedőlhetnek és ezeknek későbbi föltárásához már nem volna elegendő az a pénzösszeg, amit a végső szükségre félretették. A legszomorubb ebben a sivár helyzetben az, hogy a nemzetiségi kérdés is hozzájárul a tisztviselők és munkások elbocsátásához. Sőt, nem egy olyan eset is van, hogy csak azért bocsátottak el embereket, persze magyarokat, hogy helyüket csehekkel tölthessék be. fis a legcsunyább az, amikor az elbocsátást azzal okolják meg egyes telepe- ; ken, hogy a régi ,rossz gazdálkodást akarják megszüntetni, persze megfeledkezve arról, hogy a magyar bányásznál nincs jobb az ' , egész világon, amit Amerikában is szívesen ; ; elismernek.. i — A prágai tőzsde a valutaspekuláció ellen.! j A német márka, valamint az osztrák és a I magyar korona további elértéktelenedése [ következtében a prágai tőzsde elnöksége elhatározta, hogy a kínálat és keresleti árfo- | lyam közötti távolságot leszállítja, még pedig mai érvénnyel. Berlini devizáknál a tá- i volságot 40 fillérről 20 fillérre, bécsi devizáknál 6 fillérről 4 fillérre és a budapesti devizáknál 40 fillérről 10 fillérre szállította le. — A prágai húspiac. A prágai húspiac mai forgalma közepes volt. Az árak a következőképpen alakultak: Ürii 10—16, borjú 8—13, belföldi sertés 20—26, jugoszláv sertés 24—26, román sertés 22 —24, hízott sertés 16—24 korona, ökör eleje 18— 17, hátulja 15—20, bika 14—18 korona, tehén eleje 11—14, hátulja 13—18, egy évnél fiatalabb ökör | és üsző 8—12 korona kilogrammonként Hogy áll a Korona? Ma fizettek 100 csehszl. koronáért: Budapesten . . 2700.00 magyar koronát Zürichben . . . 11.00 svájci frankot Bécsben .... 60000.00 osztrák koronát Berlinben . . . 868.90 német márkát — Vetésdijazás Gömörben és Nógrádban. Tudósítónk jelenti: Péter és Pál napján kezdődött meg Gömörben és Nógrádban az idei vetésdijazás, amelyet a magyar kisgazda, földmives és kisiparos párt rendezett Gömörben Gömörpanyiton, Csoltón, Serkén és Rimasimonyiban. továbbá Nógrádban Ipolynyitrán és Bolykon. Gömörben a vetésbiráló-bizottság tagjai Dudás József elnökön ; kívül a következők voltak: Hegyessy István (Csoltó), Kovács Pál (Gömörpanyit), V. Oros János (Serke), Fodor Jenő. Nagy Sándor és Veneny Lajos. A gömöri vetésdijazás eredménye a következő: Gömörpanyiton I. dijat, arany oklevelet, nyert Simon Pál; II. dijat, ezüst oklevelet, Si- ■ mon Gyula; TÍI. dijat, bronz oklevelet, Keszi Béla. Csoltón: T. Fodor János, II. Fodor Lajos, III. Fodor István. Serkén: I. V. Oros János, II. iij. Szaniszló János, III. Vincze Lajos Rimasirnonyi- ban: I. Varga Mihály, II. G. Bacsó János. III. D. Bacsó István. Az okleveleket mindenütt buzdító beszéd kíséretében adták át. A határbejárás alkalmával Fodor Jenő igazgató a talajmivelés okszerűségéről, a műtrágyázásról és számos más, közben fölmerült időszerű kérdésről részletes előadásokat tartott. A Nógrádban megtartott vetés- dijazáson a bírálásnál közreműködtek még Szi- lassy Béla bíráló-bizottság! elnök, Kristóff Sándor körzeti főtitkár és Czakő József galsai kisgazda. A nógrádi vetésdijazás kiemelkedett ünnepi színezetével. Az egész falu népe zöldgallyas virágos kapunál várta a biráló-bizottságot Melegen köszöntötték a vendégeket. A leányok sza- ! valtak és virágbokrétávai kedveskedtek. A vetés- díjazás lefolyása egyébként olyan volt, mint Gö- j mörben. — Ipolynyitrán: I. dijat nyert Bnrta Ist- ! ván Surány, II. dijat Póczos Józse? és III dijat Gál Lajos. Bnlvk községben: I. dijat Ferencz I József, II. dijat Bize János és ITT. dijat Kalcsó József felső nyerték. A vetésdijazásokat rögtönzött mulatság követte. — A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti: A mai terménytőzsde lanyha irányzattal indult, később azonban szilárd lett az irányzat élénk forgalom mellett. A gabonapiacon nagy volt az érdeklődés búza iránt. A rozsot eleinte keresték, később azonban csak egy vagont adtak el. A liszt- és őrletnényplac irányzata szilárdan tartott. Korpában továbbra is élénk a kereslet. A terménycikkek piacán nagj7 kereslet volt uj őszi árpában. A tengeri ára 50 koronával emelkedett. Az uj repce 1175 korona. A tőzsde- tanács által hivatalosan megállapított árak: búza ítiszavidéki) 5100—50, (pest- és fejérmegyei) 5075 —5125, rozs 3050—4000, uj takarmányárpa 4100 —4500, zab 5400—5500, tengeri 4375—4450, repce 11.500—12.000, korpa 2950—3000 korona. _ A prágai tőzsde. A tegnapi szilárdság a cseh ko rona itjabb gyengülése és a bécsi tőzsde- hossz következtében ma tovább tartott. Elsősorban az arbitrázs-értékek árfolyama javult. A szilárdság nem tartott ugyan egészen a zárlatig, az irányzat általában mégis szilárdnak mondható. Az állami papírok változatlanok maradtak. A bankértékek közül az Agrár, a Cseh-Anglo és a Hitei javultak. Gyengébb volt a Bohemia. a Mezőgazdasági, a Morva-Agrár és a Bankverein. Az ipari értékek közül ma jobb volt Inwald, az Osztrák Kohó, a Vas, Ringhoffer és Danek. A balkáni papírok is javultak. A záróirányzat szilárd volt A devizapiacon nyugodtság állott be. A forgalom csaknem normális volt határozatlan árfolyamképződés mellett. A nyugati devizák közül Newyork 1 egynegyed, Páfis 15 ponttal esett. A szabadforgalomban az irányzat szilárd volt. A márka 2, Bécs 0.00 háromnegyed, Varsó 0.05 és Budapest 0.62 és fél ponttal javult. = A budapesti tőzsde. Budapestről jelentik: A pénzügyminiszter akciója a korona további hanyatlása ellen, máris érezteti hatását. A korona Zürichben 0.36 és félről 0.40-re emelkedett s ennek folytán a valutapiacon az árfolyamok a mai napon hanyatló irányzatot | mutattak. A cseh korona 32.25-ről 27-re esett 1 vissza. Az értéktőzsde is lanyha volt és az értékpapírok néhány száz és néhány ezer koronát vesztettek utolsó árfolyamukból.- - A bécsi tőzsde. Bécsi tudósítónk jelenti: A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalomban a devizákat a következőképpen jegyezték: Prága 600, Zürich 5300, Berlin 66-50, Páris 2270, Zágráb 79, Budapest 19.40.-- A berlini tőzsde. Berlinből jelentik: A tőzsde mai irányzata a devizák nagy ingadozása folytán határozatlan volt. A devizák 1 eleinte visszaestek, ami a jóvátételről elterjedt hírek következménye volt. Ezt bankkö- i rökben igen kedvezően Ítélték meg. De később változás állott be és a devizák emelkedtek, mert a belpolitikai helyzetet kedvezőtlennek ítélték meg. Az értékpapírpiacon nagy volt a kínálat. A bányapapirok ma tul- j nyonióan gyöngén állottak. TŐ** . , r 1 o/ cs*u, évfolyam 36. szám. ?t, 1922. július 15. Eri AfárrBÍan“!Ca. (.Af* *85.- 4(r:Prá(ra-IL,StőpáMká Bohemin.............. 423.— Kiadóhivatal: Prára-I., Cse h Union Bank 419.- TcjTelefon: 41 -TI. 3Ö-84Ü B Indnstrial (Cseh Első nstőség d. u. 65-96. Iparbank ... . 435.- PryáTO. __ Előfizetési Prager Kredit. Danik e.v-x mi/—, .en (Prágai Hitclb.) 740.- Laurin il. Szlovák Bank . . 227.— Uinghoffor**T Zivnostcnska . . . 413.50 Bécsi UnionF® * ‘-y Anplobank (Angol- Pragor Eisen Praha. —• Osztrák Bank . . 36.— Skoda....................... Wie ner Bankv. . . 20.— Papír..............................' Osz trák hitel ... 23 — Cseh nyugati szón OSoh Cukor .... 1230.— Osztrani szén. . . Kolini műtrágya. 708.— Inwald....................• v Pol di ........ 344.— Friedrich ..... — Alpine ....... 328.— Devizák: vn/13. Vti/ia. 100 hollandi forint . 1847.00 1717.00 KA 100 német márka . . 11.80 5.80 „ 100 svá.joi frank . . . 908.00 888,00 100 norvég korona . 778.50 788.50 „ 100 dán korona . . .1023.00 1028.00 „ 100 svéd korona. . .1212.50 121748 a 100 olasz lira .... 213.00 224-loS „ ÍOO francia frank . . 394.00 409.00 „ 1 font sterling. . . . 210 00 217.00 „ 1 dollár..................... 46.45 47.70 „ 100 belga frank . . . 369.00 364.00 „ 100 spanyol peseta . 738.50 758.50 UT) jugoszláv dinár. 33.50 53.50 100 jugoszláv korona —.— —„ 100 román lei .... —.— —.— ,, 100 bolgár teva . . . 28.85 27.60 v 1 török font.............. 26.60 24.60 „ 100 osztrák korona . 0.1575 0.15 ,, 100 lengyel márka . 0.75 0.70 ,. 100 magvar korona . 3.325 3.20 , 1 dollár (kábel) . . . 46.95 48.20 .. Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 2620 Ganz-Panublns . . 111009 Osztrák Hitel .... 490 Ganz-viUatnos. . - . 19100 Ang.-Magyar .... 755 Láng......... — Leszámítoló.............. 825 Liptáfe.......................... 480 Mag y.-Olasz ..... 315 Sehliek..........................1515 Jel zálog..................... 255 Baróti ........ 1003 Haz ai bank ..... 610 Izzó ......... 10450 Salgó . ..................... 13400 Gutmann ...... 3923 Rim a........................ 3425 Klotild.............................4150 Köz úti ........ 1740 Magyar Cukor . . .45700 Déiivasut................ 3275 őstermelő......................1450 Ail amvasut .... .16100 Gummi. ....... 4375 Keresk. bank .... 8175 Naschitzi ..... .17800 Magv ált. tkp. . • . 1470 Nouschloss................ 480 Els ő hazai................. 26000 Orsz. fa..................• 1140 Bor s.-Mískolei.... 4575 Győri olaj.................. 2850 Con cordia.................. 3050 Szlavónia ...... 1450 Bud apesti malom . . 7400 Egyes, fa.................. 320 Giz ella malom. . . . 2525 Zabola! ....... 1725 Hungária malom . . 3675 Egyes. tkpt. ..... 2400 Beocsini ....... 11800 Papír ........ — Északi szén................ 6500 Róni.......................... — Esz tergom-Szászvári 7850 Malomsoky............... 725 Fel sőm, szén................... — Rézbányái....................1850 Dra sche......................... — Aeglsz ....... 740 Mag nezit................. 19400 Földhitelbank. . . . 3575 Mag y. ált. Kőszén .27100 Merkúr . ................... 350 üri kányi ..... . 12600 Viktória ...... . 12000 Adria ....... .15600 Óceán ........ — Atlantika ...... 3000 Pálfalvai......................1075 Levante......................20400 Kóburg..................... — Trö szt.......................... 3450 Magyar szalámi... — Csákv ... . . ... 1230 / Spódinm ....... 1750 Magyar Fegyvergyár12325 I Valuták: l Napóleon arany4725.—■ ! 100 os»h*. kor. . . 4-473 1 font sterl. . . —.— i 100 lei ..... 722.— 1 dollár............... 1225.— ' 100 szokol . . . 2700.— 100 fraucia frank 9875.— 1 100 svájci frank — 100 német márka 292.— ! 100 iengy.márka 22.— 100 Ura..................5350.— I 100 holí. forint. —.De 'záJc: Amsterdam . . 47500.— j Prága. ..... 2700 — Bukarest . . . 710.— ; Stockholm . . . 32000.— Konenhága , . 26700.- 1 Zürich ..... 23730.Krísztiáma . , 20300.— j Becs ...... 4.5$ London .... 5575.— Szófia, ..... 7.85 Berlin ..... 285.— Zágráb..... 345.— Róma . . ■ o . 5475.— i Newyork . . . 1233.— Paris... 10250.— i Varsó ..... 23.50 Bécs. ( Z á r v a.) Berlin, Dcvlaák. Prága ....... 868.90 I Róma . » • « * • . 1885 00 Amsterdam . . . 1652980 London ..... .193505 Buenosz Airesz . . 156.80 New York .... 439.45 Brüsszel ..............3425.70 Paris ...... .3415-45 Kri stiania .... 7060.20 Zürich ..... 8439.46 Kopenhága . . . 9213,30 ! Madrid ..... .8820.45 Stockholm . . . 11100.96 j Bécs ....... 1.535 Helsingfors . . ° 858.90 I Budapest ..... 33.95 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat. VII/13. vnm 100 csehszl. korona . 11.00 12.50 svájci frask 100 magyar korona. 0.40 0.J7 „ » ICO német márka . . 1-25 1,11 » » 100 hollandi forint . 202.70 202.50 * * ! dollár..................... 5.225 5.22 1 f ont sterling . . . 23.19 23,16 „ « 100 francia frank. . 43.10 42.10 » » 100 olasz lira .... 23.60 23.40 * » ICO belga frank. . . 41.20 40.00 * * 100 dán korona • . .112.50 112-25 „ * 100 svéd korona . . 135.00 134.50 „ * 100 norvég korona • 85.50 85.50 „ m 100 spanyol peseta . 81.30 81.30 „ » 100 Biten. Air, peso 186.50 186.50 „ « KX) jugoszláv korona 1-55 1.56 * • 100 jugoszláv dinár ——.— „ „ 100 osztr. kor. (pénz) 0.02 0.0225 „ » 100 osztr. lob. bankj. —.— —.— » * 100 lengyel márka . 0.093 0.09 „ a 100 román les ... . —.— —>— « « Kiadja: Ffachbartb Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-AMteiMÜeReí!- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hotik. Mindennemű papirszerek, Író- és tftltőtoll&k zaebeeruzák stb. legoloeóbb árban szerezhetők be Jós. C. Pefrovszkv Prága 11., Spálena 2$ t papirkereekedéeóben. agg
