Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-27 / 46. szám

A iMtprersiűál csentaielL cáré korán ülné torát, ha máris elkönyvelné a német egység halálát. Meg vagyunk róla győződve, hogy — bármily élesen állanak is egymással szemben e pillanatban Bajoror­szág és a birodalom — meg fogják keresni és meg is fogják találni a békés kiegyenlités módját. A német nemzet a maga hatalmas Összefogó egységét nem fogja odalökni ál­dozatául a mai áldatlan helyzetnek, amelyet ádáz ellenségei idéztek a fejére. Ilyen isteni színjátékot rendezni Poincaré ur számára: erre a németség semmi körülmények között nem lesz Kapható. ffiEiPOIIIIKü A váltójog’ aemzetközi szabályozása A cseh-szlovákiai német népszövetségi liga közli: Már a háború előtt is arra törekedtek, hogy a különböző államok váltójogát egysé­gesítsék- Az 1910-ben és 1912-ben Hágában tartott konferenciák is foglalkoztak ezzel a vi­lágkereskedelemre oly fontos kérdéssel- A népszövetség közgazdasági bizottsága 1922 március óta szintén programjába vette ezt a problémát. A főtitkárság ennek folytán 1923 őszére uj konferenciát készített elő, amelyen a váltó- és kereskedelmi utalványokra vonat­kozó jogszabályok lehető egységes alap­elveit fogják megállapítani. A népszövet­ség közgazdasági bizottsága júniusi ülésén a vezértitkárság előkészítő munkálatait he­lyesléssel vette tudomásul. \ lengne! nihotmánq válsága. Bizalmatlansági indítvány az államfő ellen. Varsó, julius 26. A szejm mai ülésének vé­gén Tromczinski marsall közölte, hogy indít­vány érkezett, amely Pilsudski államfő iránt bizalmatlanságot kivan kifejezésre jut­tatni. A javaslatot a nemzeti egyesülés, a ke­resztény nemzeti munkásklub és a keresz­tény nemzeti néppárt irta alá s holnap napi­rendre tűzik. Az esti lapok jelentése szerint a jobboldali pártok ma délben az alkotmány­pártnak bemutatták a következő javaslatot, amelynek támogatását kérték: „A szejm fel­szólítja a főbizottság által miniszterelnökke dezignált Korfanty képviselőt, hogy kabinet­listájának elfogadása végett forduljon újból az államfőhöz. Az alkotmánypárt ennek a ja­vaslatnak a támogatását megtagadta s ez­ért a jobboldali pártok elhatározták, hogy a szejm napirendjére kitűzik az államfőnek szavazandó bizalmatlanságot. A lapok véle­ménye szerint a javaslatnak nem lesz több­sége. — Alsó Kinder, hát én azt hiszem, nem egészen igy van a dolog, de nem bánom, men­jetek le s tartsatok vizsgálatot- Az eféle: de­res, megcsapatás izé • • • azt hiszem, a ti Sit- ten-Commissiótok hatáskörébe tartozik, ugy-e? Az erénycsőszök halkan, de annál komo­lyabban vitatják az illetékesség jogi problé­máját: vájjon a sújtó mogyoróvessző a pá­ciens lelkének melyik részét, az erkölcsöt, vagy az önérzetet éri-e inkább? Végre Wo- kurka, mint Tugendinquisitor, erélyes igennel dönti el a kérdést- Steyfí bárónő hárpia-öröm­mel ujjong és sipitva nyújtogatja hosszukör- mös fonnyadt ujjait: — Majd mi vesszőzzük meg az ő cafat sze­retőit! A Nagyasszony rezzenve néz rá. De Schwatzbachné máris közbe szól: — No ilyesmit, solche Waare. nem találok nála. Minden mást, csak asszonyt nem ... A Herr Miklosch életében nincs asszony! A felség furcsán mosolyog- Az ember szinte azt hinné: elégedetlen Aztán abtretent int az udvarának: — Csak vigyázni, Bledeburg, semmi erő­szak, Wokurka! Nyugodtan, Kinder, diploma­tikusan • • ­S ismét csoszogni kezdenek a piros sar­kak, lengnek, ringnak az abroncsos szoknyák, — a hajporos fők bokoló bóbitái újból hódoló mélyre csuklanak alá. Esteledik- Mária Teré­zia magára marad- Kisimítja az ősz tincseket a halántékából s felsóhajt: — Armer Miklosch... Hej beh szép gár­dista volt egykor régen! (f olyt. kö'&J' A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, julius 26. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén az indemnitási vitához elsőnek Farkas Tibor kormányttámogató pártonkivüii képviselő szólt hozzá. Beszédében Gömbös tegnap­előtt! beszédével foglalkozott s kijelentette, hogy véleménye szerint az a törvényhozás, amely az opportunitást figyelembe nem veszi, hasznos munkát nem végezhet. Köve­telte, hogy a kormány szüntesse meg a mos­tani közjogi ex-lexet. A numerusz klauzusz- szal szemben sohasem viseltetett bizalom­mal, mert az államnak az a hivatása, hogy egyfornán viselje gondját minden fajnak és minden felekezetnek. Az indemnitási javas­latot meg fogja szavazni. A következő szónok B a t i t z Gyula szo­ciáldemokrata képviselő. Minden államnak — mondotta — olyan a gazdasági helyzete, amilyen a politikai berendezkedése. A régi országgyűlés oly választójog alapján ült Össze, amely a vagyoncenzusra volt alapít­va s az országgyűlésen csak azok voltak képviselve, akik a vagyonos osztályhoz tar­toztak. Ebben a tekintetben ma sem lát na­gyobb változást. Ha öSszchasonl'tjuk a régi országgyűlést a mai nemzetgyűléssel, a kü­lönbség csak az, hogy az országgyűlés tör- vén3res alapon, mig a jelenlegi nemzetgyűlés egy, a kivételes hatalmon alapuló rendelet alapján ült össze. A mostani nemzetgyűlés fő­leg a tőkés osztályok képviselőiből áll, a mun­kásosztály pedig csak igen kis számmal van képviselve benne. Azután a kommunizmus kitöréséről beszél. A munkásság, amely az egész háború alatt katonai szolgálatot telje­sített, amikor hazajött, látta egyrészt azt a nyomorúságot, amelyben családja élt, más­felől pedig a hatalmas dőzsölést, nem lehet csodálkozni azon, hogy Kun Béla politikáját alkalmasnak találta saját helyzetének megja­vítására. A közellátásra vonatkozóan kije­lenti, hogy nem helyesli az állami ellátást, mert mindenkinek meg kel! adni azt a lehető­séget, hogy ott szerezze be élelmiszerszük­ségleteit, ahol tudja. Ha a munkásságot ki­vették az ellátatlanok kategóriájából, tilta­koznia kell az ellen, hogy abban a tisztvise­lők benmaradjanak. Ez a társadalmi béke szempontjából sem kívánatos, mert az a munkás, akinek nyolcvan koronás lisztet kell vennie könnyen arra a gondolatra jut, hogy neki a lisztet azért kell oly drágán megfizet­nie, mivel az állam monopóliumot adott a tisztviselőknek lisztszükségletük bevásárlá­sára és ezzel emelte fel a liszt árát. Azután sűrű közbeszólások mellett követeli a szak- szervezetek szabadságának helyreállítását. A szakszervezetek voltak azok — mondotta — amelyek a kommunizmus alatt titkos ülé­seiken Kun Béláék ellen foglaltak állást, ma pedig az a helyzet, hogy a szakszervezetek működése a szolgabirák kénye-kedvétől függ. Az indemnitási nem fogadja el. Az elnök most szünetet rendelt el. Kecskeméti küldöttség Héjjasért. ínzulíáltak egy újságírói. Eközben a kupolacsarnokban kétszáz főnyi küldöttség jelent meg, mely Kecske­mét és környéke képviselőiből állott, aki­ket Pékár Gyula vezetett a miniszterelnök ©lé s tolmácsolta a mimszíerehtök előtt azt a kívánságukat, hogy bocsássák szabadon Héjjas Ivánt. Amikor küldöttség a kupola- csarnok felé tartott, egyes tagjai a kupola- csarnok előtt összegyűlt ujságtudósitók kö­zül Az Esi munkatársát inzulíálták. Az inzul­tus óriási izgalmat keltett a Házban. Szünet után ü r ó z d y Győző Rassay- párti képviselő a házszabályokhoz kért szót s szóvátette az inzultust, Orgoványból egy küldöttség jött fel Budapestre — mondotta — mely az Újságírókat inzultálta. (Közbe­kiáltás: Kecskemétről.) Ezek az emberek visszaéltek a Ház vendégszeretetével és olyan helyre mentek, amely kizáróan a kép­viselők számára van fentartva. Inzultáltak egy újságírót s ezzel inzultálták az egész sajtót. Kiss Menyhért: Csak keresztény újság­írót akartak látni! Eckhardt Tibor: Ha félnek, ne menje­nek oda! Esztergályos János: Beküldjük a gyárakból a munkásokat! Ruppert Rezső: A terrorcsapat a kép- víselőházban! Payer Károly: Európai szégyen! Sehol- [ sem inzultálják az újságírókat! Drózdy arra kéri az elnököt, hogy^ ta­nácskozóképesség megóvása céljából füg­gessze föl az ülést. Az elnök azonban kije­lenti, hogy nem lát okot arra, hogy az ülést felfüggessze, mert az inzultussal nem a nem­zetgyűlést sértették meg s felszólítja a ház­nagyot, hogy szükség esetén karhatalmat ve­gyen igénybe, hogy a törvényhozó testület tekintélyét megvédelmezze. A vita folytatása. Ezután Eckhardt Tibor az újonnan megvá­lasztott képviselő tartotta meg szűz beszédét. A papírvásárlások ügyét igyekezett igazolni. Kifejtette, hogy a Futura vállalkozott arra, hogy a keresztény lapokat papirral látja el, ha azok a papír átvételét biztosítják. Jöttek ugyan más ajánlatok is, de mivel mindegyik­ben az államtól kérték a szükséges tőkét, az ajánlattevők nem voltak alkalmasak arra, hogy a papirbeszerzést eszközöljék. Nekem — mondotta — semmi szégyelni valóm nincsen, amit Rakovszky nem mondhat el magáról. • Rakovszky: Ezt csak a parlamenti bizott­ság fogja eldönteni. Az ülés folyik. Eckhardton kívül ma még Herczeg, Hébelt, Peydl, Szűcs, Hegymcghy, Takács és Bogya képviselő szólal fel az indem- nitás vitájához. Azután az interpellációkra ke­rül a sor. Ugyancsak a mai napra várják a pénzügyminiszter által jelzett adójavaslatok benyújtását is. Tizenhárom interpelláció. . Budapest, julius 26. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) A mai interpellációs napra tizen­három interpelláció van az interpellációs- könyvbe bejegyezve. Csilléry András a cukor- drágaság, Petrovich György a makói hagyma- forgalom szabályozása, Csik József a kapu­vári ellenzéki választók üldöztetése, Grieger Miklós a mütrágyahiány és Klebelsberg kul­tuszminiszter párbaja, Szabó Elemér, a föld­bérletek, Kiss Menyhért a nyugatmagyaror­szági felkelőkkel való bánásmód, Hébelt Ede az internálások, Pallavicini György a nyugat­magyarországi felkelők vezetőinek letartóz­tatása, Homonnay Tibor a nőgrádmegyei ese­mények, Mag’ Ernő Károlyi Mihály gróf va- gyonelkobzási pőre ügyében interpellál. Az interpellációkra az ülés végén kerül sor. Sán­dor Pál a Futura vásárlásai ügyében bejegy­zett interpellációját törölte. A tegnap esti ülés. Budapest, julius 26. (Saját tudósítónk táv­irata.) Gaál Gaszton elnök délután négy órakor ismét megnyitotta a nemzetgyűlés ülését. F ö r s t e r Elek pártonkivüii képvi­selő foglalkozott Szilágyi Lajos kijelentésé­vel, mely szerint a napszámosnak napi hat­száz koronát kell keresnie, ha meg akar élni. Ilyen kijelentések szerinte csupán a lelkek fölizgatására alkalmasak. Kéthly Anna szociáldemokrata nem is­meri el a jogosságát annak a rosszindulatnak, amellyel a szocialistákat állandóan támad­ják. A mai nehéz helyzetben azt a kivezető utat kellene keresni, amely elsősorban Nyu- gatmagyarországhoz vezet. Uj, erős nemze­dékre van szükség, mert a mi életünk — úgymond — úgyis csak szomorú vegetálás. Foglalkozik az ország nagyon kedvezőtlen népesedési viszonyaival is. Görgey István egységespárti azt fejte­gette, hogy a gazdasági termelés terén anar- kia mutatkozik. A bajok orvoslását elsősor­ban a külföldi államokkal való szabadkeres­kedelmi kapcsolatban látja. Vissza kell sze­rezni az elvesztett piacokat, vámmentessé­get kell biztosítani a magyar iparvállalatok­nak, életbe kell léptetni ismét a vasúti díj­kedvezményeket. L é t a y Ernő pártonkivüii az általános po­litikai helyzetről beszélt. Gaál Gaszton elnök ezután bemutatja a Dorozsmán megválasztott Eckhardt Ti­bor képviselő megbízó levelét. Nem lehet polgárok között különbséget tenni. Z s i t v a y Tibor sürgősen interpellált a nyugatmagyarországi letartóztatások ügyé­ben és a folyamatban lévő eljárásoknak a megokolatlan statáriális ut helyett a törvény rendes útjára való terelését kétre. Bethlen István gróf miniszterelnök rög­tön válaszolt Zsitvay interpellációjára. A kor­mány — mondotta — nem tehet polgár és polgár között különbséget akkor, amikor a közrendet megzavarják és az ország nyugal­mát veszélyeztetik. Nem tehet különbséget akkor sem, ha e tekintetben hazafias szem­pontok vezették is azokat, akik ily cselek­ményeket elkövettek. Tiltakoznia kell az el­len, hogy éppen ebben a Házban bárki azzal a kérdéssel forduljon a kormányhoz, hogy ma­gyar polgárok között különbséget tegyen. Az országot nemcsak gonoszsággal, hitványság­gal, hanem — sajnos — rövidlátással és saj­nálatos fegyelmezetlenséggel is lehet sze­rencsétlenségbe dönteni. A bíróság a cselek­mények elbírálásánál a hazafias meggyőző­dést enyhítő körülményképpen figyelembe veszi. Ha e cselekmények körülményei meg­okolná teszik azt, hogy statáriális eljárás helyett rendes bírói eljárást vegyen igénybe a kormány, ez ellen nem gördit akadályt. Megszűnt a kivételes hatalom. Budapest, julius 26. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) A hivatalos lap mai száma közír a kivételes hatalom megszüntetéséről szóló kormányrendeletet. A rendelet politikai kö­rökben élénk érdeklődést keltett. A szociál­demokrata párt a rendelet megjelenésével kapcsolatosan olyan értelmű nyilatkozatot intéz a kormányhoz, hogy a kivételes hata­lom megszűnéséből vonja le a kormány az egész vonalon a konzekvenciát és helyezze hatályon kivül a kivételes hatalomról szóló törvény alapján kiadott egyéb rendeleteket is. Szó van arról, hogy a szociáldemokrata párt ezt a deklarációját még a mai ülésen előterjeszti. Eckhardt elhagyja a miniszterelnökség sajtóosztályát. Budapest, julius 26. (Saját tudósitónk tele­fonjelentése.) Eckhardt Tibor, a miniszterel­nökség sajtóosztályának vezetője, akit a do­rozsmai kerület képviselőjévé választott, ma úgy nyilatkozott, hogy semmi körülmények között sem marad továbbra a sajtóosztály élén. A tőzsde reformja a drágasági bizottság ellőtt. Budapest, julius 26. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Wolff Károlynak a tőzsdere­formra vonatkozó javaslatát a drágasági bi­zottság napirendre tűzte. A bizottság erről a kérdésről előreláthatóan hosszú vita után fog határozni és a kormány ennek a határozat­nak alapján fogja a reformot keresztülvinni. Payer Károlynak a gabona legnagyobb árára vonatkozó indítványával kapcsolatosan Térffy közélelmezési miniszter a tegnapi mi­nisztertanácson oly értelmű előterjesztést tett, hogy a minisztertanács a drágasági bizottság határozata után azonnal döntsön ebben a fon­tos kérdésben. Francia lapok Morlhy Miklós lemondásáról és a nádorispáusásrróL Budapest, julius 26- (Saját tudósítónk táv­irata.) Egyes francia lapok híreket közöltek a kormányzó lemondásáról és a nádorispáni állás betöltéséről- A Magyar Távirati Iroda a híreket megcáfolja­A nemzetközi bíróság magyar tagjai. Budapest, julius 26- (Saját tudósítónk táv­irata.) A magyar kormány az első két hágai békeértekezleten a nemzetközi viszályok bé­kés elintézéséről alkotott nemzetközi egyez­mények alapján szervezett és föntartott hágai állandó választott bíróság magyar tagjaivá hat évi időszakra Berzeviczy Albert dr-t, Nagy Ferenc dr-t, Tőry Gusztáv dr-t és Wlassics Gyula bárót jelölte ki. Héjjas Iván Budapestre vonatkozó fenyegetése. Budapest, julius 26. (Saját tudósitónk tele­fonjelentése.) Mint ismeretes, Héjjas Iván az Ébredő Magyarok Egyesületének julius 13-án tartott kerületközi gyűlésén azt a kije­lentést tette, hogyha a magyar nép bármely táján villámlik, mennydörög, Budapest számá­ra ő lesz az istennyila. E kijelentése miatt köz­rend ellen való kihágás címén eljárást indítot­tak ellene. Héjjas Ivánt szabadonbocsátják. Budapest, julius 26- (Saját tudósítónk táv­irata-) A „8 órai Ujság“ a kormányhoz közel­álló körökből arról értesül, hogy Héjjas Ivánt a legközelebbi időn belül szabadonbocsátják. A szocialisták jogvédelmet kérnek a nemzetközi konferenciától? Budapest, julius 26. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Politikai körökben hire jár, hogy a szociáldemokrata párt képviselői az augusz­tus végén Bécsben tartandó nemzetközi kon­ferencián szóvá akarják tenni az internálás és az amnesztia kérdését. Arra törekednek, hogy a konferencia ebben a kérdésben tegye magáévá a szociáldemokrata párt álláspont­ját és vesse latba minden befolyását az inter­nálások megszüntetése érdekében. Csütörtök, Julius 27.

Next

/
Thumbnails
Contents