Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-27 / 46. szám

Csütörtök, Julius 27. A Kercszfónqsiodaiistök nqtggmese iötsín. Lőcse, július 26. (Kiküldött tudósítónk jelentése.) A keresz- tényszociális párt szlovák osztályának lőcsei népgyiilésére összegyűlt közönség a szakadó eső ellenére zsúfolásig megtöltötte a városi szálló nagytermét. A hallgatóság soraiban minden nemzetiségi és társadalmi osztály képviselve volt. A népgyülés mindvégig mél- tóságos ünnepi hangulatban folyt le és a ter­met időnkint a hallagatóság lelkes helyeslé­sének kitörése tette hangossá. A gyűlést F e d o r Miklós, a párt szepesi titkára nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent szónokokat, akik eljöttek a népet fölvilágosí­tani, a keresztényszociális párt nevében, melynek föladata az, hogy a szlovák nép szo­morú helyzetén segítsen azáltal, hogy Szlo- venszkó önrendelkezési jogát kivívja. Körmendy-Ekes beszéde. Körmend y-É kés Lajos nemzetgyű­lési képviselő nagyszabású beszédében az alábbi gondolatokat fejtette ki: — A mai Európa képén meg kel! döbbennie és el kell szomorodnia mindenkinek, mert er­kölcse, politikája és közgazdasága csődbe ju­tott, melyből a kivezető utat nagyon nehéz ! lesz megtalálni. Egy idegen planéta lakója : előtt úgy jellemezhetnék Európát, hogy elíot- j dúlt az Istentől és letért az erkölcs útjáról. A csalásnak és az erkölcstelenségnek Euró­pában W i 1 s o n szerzett polgárjogot. Azt mondotta, hogy nem szabad győzőknek és legyőzőiteknek lenni és megalkotta 14 pont­ját, melyek az igazságosságon és demokrácia elvein épültek föl. Ezeket a gyönyörű szóla­mokat a középeurópai államok liberális saj­tója komolyan is vette s ezek a Lorelev-da- lok — mint azt N i 11 i a könyvében megálla­pította — megtörték a középeurópai államok ellenálló erejét. A wilsoni 14 pontba vetett hit eltompitotta kardjuk élét. — És mi történt a háború szerencsétlen be­fejezése után? Létrejött a diktátori versail- lesi béke, amelynek tárgyalásánál a legyő­zőiteknek még azt sem engedték meg, hogy leüljenek a zöld asztalhoz. Németországot, ezt a nagy kulturnemzetet, örök szolgaságba akarják sülyeszteni s ollót fognak a kezükbe, hogy éleíereit elvágják. A többi államokkal is ugyanígy akarnak elbánni. Ennek a ke­gyetlen és ostoba tirannizmusnak az ered­ménye Európa csődje. Most már a győzők is szeretnének korrigálni a hibákon, amint Qé- nua, Cannes, Hága stb. kísérleti állomásai bizonyítják. De mivel az alapprincipiumból nem akarnak engedni, minden kísérlet ku­darccal végződik. — A. cseh-szlovák köztársaság alapítói is ugyanazokat az elveket követték, mint a győzők. Gyönyörű jelszavakat hangoztattak kifelé, mintaszerű Svájcot ígértek s a gya­korlatban a demokrácia egy szörnyszülötte jött létre. Az ország alkotmányát úgy csinál­ták meg, hogy az befelé a kisebbségeket le­gázolja, kifelé pedig jó benyomást keltsen. Egy forradalmi nemzetgyűlés csinálta az al­kotmányt, sőt még a házszabályokat is ez al­kotta meg a legszörnyübb klotürrel. A köz­társaság tizennégymillió lakosából alig nyolc­millió a cseh és mégis cseh szempontból akarják berendezni az egész államot. A de­mokrácia népuralmat jelent s nálunk a demo­krácia nevében föloszlatták az összes olyan testületeket, melyek , a nép akaratát fejeznék ki, sőt a választott tisztviselők helyett kine­vezett hivatalnokokat oktrojáltak a népre. A késmárki Zátopek-ügy és a legutóbbi losonci eset kiáltó példája a cseh-szlovák demokrá­ciának. Szlovenszkó népének akaratából nem lehetett volna sok ezer egzisztenciát meg­semmisíteni és ezer és ezer embert, akik egész életükben e földön dolgoztak, kiül­dözni. — Hogy ilyen körülmények között mi nem vagyunk megelégedve, azon senki sem cso­dálkozhat. Szlovenszkó ipara, mely hajdan oly virágzó volt, elpusztul s csőd szélén áll, mert a cseh ipari érdekek elnyomják és a békeszerződés elvette természetes piacait. Egymásra utalt területeket nem lehet egy­mástól büntetlenül elszakítani. A legvitáli- sabb gazdasági kapcsolatokat sem kezdik meg Magyarországgal, mert az irredentától félnek s még a bokor rezdülése is ijedelem­mel tölti el őket. Mi arra kérjük a népet, hogy illeszkedjék bele a helyzetbe s nyugodjon meg a megváltozhatatlanban s mégis minket az állam ellenségeinek deklarálnak. Mi töb­bet tettünk a konszolidáció érdekében, mint a csehek egész szlovenszkói spiclirendszere, mégis bennünket üldöznek. Persze, akik csa Iásra építik föl hatalmukat, azok másról föl sem teszik a tisztességes szándékot. Ma már Hlinkáék is tisztán látják, hogy ami itt törté­nik, az a szlovák nép veszedelmére történik. A cseh gyarmatpolitika épp ugy veszélyez­teti a szlovákok, mint a többi nemzetiség ér­dekeit. — A keresztényszocialista párt föladata első sorban az, hogy Szlovenszkó összes népeit egy táborba hozza az autonómia ki­vívása végett. Minden politikai törekvés előterében az autonómia áll s azt a szlová­kok egyedül soha e! nem érhetik. Ezért szükségük van a magyarok és németek se­gítségére. A közös plattform természetsze­rűleg adódik. A keresztény politika jegyé­ben kei! szervezkedni, mert ez Szlovenszkó népének a leikéből fakad. A keresztény vi­lágnézet nem felekezeti kérdés. A keresz­tény világnézet: Minden ember az Isten teremtménye, szeresd hát felebarátodat, mint tenmagadat. Ezen a keresztény gondolaton épült föl a háboruelőtti Európa. Kétezer év története mutatja, hogy ezen a világnézeten lehet fej­lődni és emelkedni. A materialista világnézet eddig a gyakorlatban mindenütt csőddel járt. Ezt a sokat szenvedett emberiséget a kísérle­tezések veszedelmének tovább kitenni nem szabad, mért a kitaposott s a biztosan boldo­guláshoz vezető ösvényen kell haladni- Ez pedig a keresztény gondolat, Isten, haza, csa­lád és erkölcs- Ezeket kell a lelkekbe vissza­ültetni, mert csak ezeken az alapokon lehet az emberiséget boldoggá tenni- Mi meghajo­lunk ugyan a más meggyőződése előtt is, de a saját igazságunk mellett halálig ki fogunk tartani. Beszédének végén Körmendy-Ékes arra kérte a hallgatóságot, hogy tartson ki a ke­resztényszociális párt zászlaja mellett, mert ez a zászló az ellenzéki pártok szövetségével és Miinka pártjával együtt diadalra fog jutni és minden bizonnyal ki fogja küzdhetni őzlo- venszkó autonómiáját­A többi szónok. A szűnni nem akaró taps és éljenzés után I< n i b a János csermányi plébános, a keresz­tényszociális párt elnöki osztályának tagja lépett a szónoki emelvényre és hatalmas be­szédében kifejtette a keresztényszociális párt politikai céljait s rámutatott azokra az akadá­lyokra, melyeket a csehek a párt elveinek érvényesülése elé emelnek- A párt küzdelmé­nek eredményes kimenetelét azonban — úgy­mond — biztosítja annak a becsületes elem­nek egyesülése, mely a párt zászlaja alá tö­mörül. A cseheket bántja, hogy mi, szlovákok a német és magyar nemzettel békében aka­runk élni s ezért bennünket magyarónoknak neveznek- A mi magyarónságunk abban áll, hogy Szlovenszkó népének igaz szabadságát és sorsának javulását óhajtjuk- A szónok ez­után élesen támadja a csehek „fölszabadító’4 politikáját és fölhívta a gyűlés közönségét, hogy egyesült erővel védje meg Szloven- szkót „fölszabaditói44 ellen. Utána Dobránszky József sóvári espe­resplébános a mai kommunista, ultraradiká­lis és intoleránsán sovinista szellem ellen való küzdelem szükségességét hangoztatta. A cseh­szlovák szellem — igy szólt — mindent a Ieg- brutálisabban tipor el, ami nem centrálist^ és többet árt a szlovák népnek, mint az előző századok szenvedései. Majd fejtegette a ke­resztény eszme internacionáléját, mely em- j bér és ember között csak a tisztesség és be-: csület szempontjából tesz különbséget. A hallgatóságot uj, nagy és folytonos küzde­lemre hívta föl, amely előbb-utóbb ki fogja vívni a szlovák nép jövőjét és boldogulását. Ezután Schuszter Károly a nyugat ­szlovenszkói német, Szappanos Lajos a magyarok és Jerabek Rezső a szlovákok köszöntését tolmácsolta- A vendégszónokok után F e d o r Miklós összegezte a fölszólalásokat és azt indítvá­nyozta, hogy a népgyülés táviratban üdvö­zölje H link a András, Lelley Jenő és Jabloniczky János nemzetgyűlési képvi­selőket és küldjön Szlovenszkó autonómiája ügyében memorandumot a köztársaság elnö­kének és a miniszterelnöknek- A népgyülés az indítványokat nagy lelkesedéssel elfogadta- A lelkes hangulatban lefolyt népgyiilóst a i.városi szálló éttermében társasebéd követte. Veszedelemben a nemei eipé& A bajor országgyűlés a kényszerrendszabályok ellen. München, julius 26. A bajor országgyűlés Lerchenfeld gróf miniszterelnöknek ma bizalmai szavazott s a bajor kormány ed­digi eljárását helyeselte. Lerchenfeld gróf délután roskadó karzatok előtt szólásra emelkedett s beszédében ecsetelte az utolsó hetek politikai eseményen. Nyoma­tékosan kijelentette, hogy a köztársaságot a jelen pillanatban az egyetlen lehetséges államformának tartja, azonban az uj biro­dalmi törvények erőszakot követnek el Bajoroszágon. A Berlinben elhatározott kényszerrendszabályok egymagukbau nem elegendők a köztársaság védelmére. A hiba gyökerei a német birodalom ki nem elégítő gazdasági, külső- és belsöpolitikai viszonyaiban keresendők. Csupán egy poli­tikai középút követése járhatott volna eredménnyel, ezt a középutat azonban Berlin elhagyta. Rathenau meggyilkolását egyes pártok saját külön céljaik megvaló­sítására használták fel. A birodalmi kor­mány által javasolt rendelkezések végül is oszíáíyuralomra s az államok felségjo­gaival mit sem törődő szocialista egység­állam létrejöttére vezettek volna. A bajor kormány azzal, hogy a birodalmi gyűlés elfogadta a törvényeket, még nem tekinti a harcot bevégzettnek. Nem fog megha­jolni a többség akarata előtt. Bajorország­nak jelenlegi szorult helyzetében ki kellett adnia a szóban forgó rendeletet, amellyel azonban nem tért le az alkotmány alap­járól. Az alkotmány védelmét energikusan és lojálisán fogják végrehajtani. A beszédet a néppárt zajos helyesléssel, a szocialisták nagy zajjal és közbekiáltá­sokkal fogadták. Berlin, julius 26. A Vorwárts a birodalmi kormány uralkodó felfogásáról, amely a ba­jor rendelettel szemben kialakult, azt véli tudni, hogy elhamarkodott lépésekre, vagy a birodalmi végrehajtótörvény igénybevéte­lére senkisem gondol. Bajorország alkot­mánysértő viselkedésére alkotmányos intéz­kedésekkel fognak válaszolni s mint a lap jelenti, a kabinet valószínűleg elhtározza a birodalmi törvényszék egybehivását. kiegyenlíteni az ellentéteket. Berlini jelenté­sek szerint a birodalmi kormány valószínűleg a bírói döntésnek ezt az útját fogja válasz­tani- A krízis csak akkor lesz akuttá, ha a bírói döntés megállapítja, vájjon jogos volt-e a bajor kormány viselkedése s hogy a bajor kormánynak vissza kell-e vonnia a védelmi törvény végrehajtási rendeletét. Ebben az esetben ki fog derülni, vájjon van-e elég ereje a bajor kormánynak arra, hogy a hatalmas titkos szervezetekkel szemben ezt a jogi dön­tést érvényre juttassa- Niirnberg város ta­nácsa a bajor miniszterelnökhöz és az or­szággyűlés elnökéhez . táviratot intézett, amelyben tiltakozik az alkotmányosan kibo­csátott birodalmi törvények figyelmen kívül hagyása ellen s óvja a kormányt és az or­szággyűlést a birodalommal való szakítástól. A szocialisták sztrájkot és bojkottot terveznek Bajorország ellen. Bécs, julus 26. Berlinből jelentik: A szo­ciáldemokrata párt általános sztrájkra szán­dékszik felhívni a munkásságot, amelynek főcélja az, hogy Bajorország részére szün­tessék be a szénszállítást. Hasonlóképpen tervbe vették azt is, hogy fölszólítják a föld- miveseket, hogy ne juttassanak a bajoror­szági városi lakosságnak élelmiszert. A német diákok Rathenau gyilkosait ünnepelték. Bécs, julius 26. Berlinből jelentik: Az a kö­rülmény, hogy Rathenau gyilkosainak teme­tésén a diákság tüntetőleg vett részt s a gyilkosokat, mint nemzeti hősöket ünnepel­tek, széles körben igen nagy felháborodást keltett. Fegyveres ellenállásra készül Bajorország. A titkos szervezetek a fegyveres ellen­állásért- — A berlini kormány bírói döntést akar provokálni. München, julius 26. Miután a bajor kor­mány a bajor országgyűlés többségi pártjai­tól bizalmi szavazatot kapott, a birodalmi kormánnyal szemben egész állami hatalmát koncentrálja­A Reiehswehrt a gyakorlóterekről visz- szahivták s jelenleg a helyőrségekben ál­landó rohamkészültségben tartják. A bajor rendőrség ugyancsak állandó készenlétben áll. A bajor kormány különösen arra ügyel, hogy az északbajor lakosság meg ne ta­gadja a bajor államnak az engedelmessé­get. E célból a bajor titkos szervezetek Észak-Bajorországban törzskari állítottak föl, amely a birodalmi kormány, vagy a szomszédos szászországi és türingini szo­cialista kormányok rendelkezései ellen fogja megkezdeni a harcot. A bajor felvi­déken a lakosságot állandóan arra szólítják föl, hogy fegyveresen mindenre készen áll­jon. A bajor kormány és a többségi pártok saj­tója azon az állásponton van, hogy be kell egyelőre várni a birodalmi kormány vészéről megteendő intézkedéseket, a bajor néppárt lapjai pedig azt hangoztatják, hogy Bajor­országnak semmi oka nincs önálló akciók megindítására- Egyik nagy müncheni lap vé­leménye szerint a legfelsőbb német törvény­szék lenne hivatva Bajorország és a biro­dalmi kormány között az alkotmány alapján A pcfrolenm-ltáKe. Hága, julius 26. (Saját levelezőnktől.) Julius 20-án ültek itt össze az orosz petróleum körül éredkelt cso­portok képviselői, akiket a Royal Dutch-cso- port hivott össze a hágai konferencia elnöké­nek közvetítésével. A hágai konferencia visz- szavonhatatlanul és csúfosan megbukott, ez azonban a petroleum-királyokat a legkevésbé sem zavarja munkájukban. A hágai konferen­cia meghalt, a petróleum-konferencia vígan folyik. Mindenesetre túlzott dolog lenne azt állítani, hogy ez a konferenica záros határ­időn belül szenzációs eredményekkel fog szolgálni, valószínű azonban az, hogy tár­gyalásának messze kiható következményei lesznek. Hiszen a petróleum haute-volée-ja gyűlt itt össze. Itt van Deterding, a Royal Dutch vezérigazgatója, sir Sámuel, a Shell képviselője és Bedford, a Standard Oil min­denható fejedelme. A Royal Dutch—Shell cso­port, vagyis az angol-holland érdekeltség hosszú éveken át kemény harcot folytatott a nagy amerikai peíroleumtröszt ellen s har­minc esztendő páratlanul ügyes és vakmerő politikájával az angol-holland társaság végül is hatalmába kerítette az orosz petróleum hegemóniáját. A Standard Oil Co. amerikai csoport nem kockáztathatta meg, hogy az orosz petróleum busásan kifizetődő vásárá­ból lemaradjon, azonban a jól értesült pénzemberek véleménye szerint ez a hatal­mas tröszt a djambi-i és san-remói veresé­gek után alighanem Hágából is megtépázott presztizszse! fog hazatérni. A petroleumbéke mellett pedig igen nyo­mós gazdasági érdekek szólnak. Litvinov ki­jelentette a magántulajdon kérdésével fog­lalkozó bizottság előtt, hogy rendkívül fá­radságos munka nélkül ma már alig lehetne megállapítani a hajdani tulajdonosok birto­kainak terjedelmét s végtelen ravaszsággal azt az Eris almáját dobta a tárgyaló felek Ifi 1/nvóL- Afflunn Reggelenként [é|p°!íár scHMiDTHAUER-féie jgmándi fiCLtlTCLJrL - ° -----------------. keseruviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, bár mely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérhőség stb 422 §oh már BaéHáBtup evékanálflol is.

Next

/
Thumbnails
Contents