Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-25 / 44. szám
Kedd, Julius 25meni, akkor többé nem kell tartanunk attól, hpgy államháztartásunk rosszabb helyzetbe kerül. A kormánynak meg vannak a határozott koncepciói arra is, hogy a gazdasági reorganizáció necsak a pénzügyi kormányzat terén, hanem a céltudatos kereskedelmi és fölcimivelési politika alapján is érvényesüljön. Az antant-hatalmaknak a középeurópai reparációs kérdésekben való huzavonája nem előnyös a magyar kormánynak arra a törekvésére, amely az ország gazdasági és pénzügyi konszolidációját szolgálja. Fontos és érdekes volt a miniszterelnök nyilatkozata, főleg az utódállamokkal való szerződések és gazdasági megállapodások ügyében. A génuai konferencia alatt történt magyar-román és magyar-cseh tárgyalások óta — mondotta Bethlen — ugyan konkrét lépés nem történt a génuai megállapodások kiépítése felé, bírjuk azonban az összes illetékes faktorok határozott Ígéretét arra vonatkozóan, hogy Magyarországgal a gazdasági kapcsolatok megteremtésére a tárgyalásokat a közel jövőben megindítják. Nincs kizárva az a lehetőség, hogy a tárgyalások egyszerre többhelyt párhuzamosan fognak lefolyni s végül is olyan megállapodásokhoz vezetnek, amelyek kiemelik Magyarországot jelenlegi gazdasági elszigeteltségéből. Meg van egyébkén*: a kilátásunk arra, hogy a jugoszláv álammal hasonló tárgyalások lesznek lefolytathatok. A beszélgetés során a nyugatmagyarországi események is szóba kerültek. A kormány — mondotta a miniszterelnök — nemcsak rosszalja, de súlyosan elitéli ezeket az eseményeket s velük szemben az államhatalom egész erejével lépett fel s csirájában elfojtott minden kalandos vállalkozást. Magyarországnak becsülettel be kell tartani a Velencében kötött egyezséget s a béke, a nyugalom és a megértésnek légkörét akarja az ország körül megteremteni. A külföld most látta a magyar kormány eltökélt szándékát s a miniszterelnök azt hiszi, hogy a nyügaímagyarországi incidens, amelynek jelentőségét egyébként is messze túlbecsülték, nem fogja visszavetni az országot arról az útról, amelyet a szomszédos államokkal való érintkezés terén eddig elért. Rakovszky belügyminiszter programbeszéde Nyíregyházán. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk távirata.) Rakovszky Iván belügyminiszter tegnap mondotta el programbeszédét Nyíregyházán. Kemény szavakkal pálcát tört azok fölött, akik a felekezeti béke megbon- lásával igyekeznek a maguk részére politikai előnyt szerezni. A kormány, mondotta azután, valódi jogrendet akar, melyet minden rendelkezésre álló eszközzel megvalósít. A jogfolytonosságot a történelem folyamán kifejlődött intézményekben látja, számolni kell azonban a pillanatnyi helyzettel és nem szabad kalandokba bocsátkozni, melyek az országot bajba sodorhatják. Úgy a jogrendnek, mint a jogfolytonosságnak kérdésében izgatás folyik, amellyel a közönséget félre akarják vezetni. Az izgatások éle a kormány ellen irányul, pedig ezzel az államot támadják és az országnak ártanak. A kormány legközelebbi feladata az adóreform megvalósítása, a drágaság leküzdése, a tisztviselői kérdés megoldása és a közigazgatási reform megvalósitása. Mindenkit figyelmeztet arra, hogy az izgatóktól ne engedje magát befolyásolni, hanem becsületes érzéssel dolgozzék az ország boldogulásán. Eckhardí Tibort megválasztották Dorozsmán. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk távirata.) A dorozsmai kerületben megtartott időközi választáson Eckhardt Tibor miniszteri tanácsost, a miniszterelnökségi sajtó- osztály vezetőjét, 2103 szavazattal képviselővé választották. Ellenfele, Óhegyi Lajos 369 szavazatot kapott. M. raifiér. A budapesti vizsgálat. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk távirata.) Miskolczy Ágoston kir. ügyész szombaton délután újból kihallgatta a pestvidéki fogházban letartóztatottakat. Vasárnapon tett jelentést Pol.ányi. főügyésznek, aki viszont az igazságügyminisztert tájékoztatja. Bécsi jelentés szerint az ottani lapok megelégedéssel és meg iyugvással veszik tudomásul a magyar kormány eddig való intézkedéseit. Szombaton este Budapestre érkezett Szombathelyről a toborzottaknak az a transzportja, amely a karácsfai incidensben részt- vett. A-kihallgatások után Lévay Ferenc dr. ügyvédet, Petrichevich-Horváth Béla báró volt főhadnagyot, Erős Géza főiskolai hallgatót és Méreg László volt hadnagyot letartóztatták. Az Ébredők gyűlése. Héjjas Iván letartóztatásával kapcsolatban az Ébredő Magyarok Egyesületének szombaton este kerületközi gyűlése volt, amelyen Kőváry Lajos volt főhadnagy, Héjjas volt segédtisztje, éles hangon támadta a kormányt. Lendvai István határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben az egyesület biztosítja Héjjas Ivánt rajongó szeretetéről s arról, Jiogy büszke reá. Héjjast a magát kereszténynek nevező kormány bebörtönözte s ez arculcsapása — úgymond — az egész keresztény magyarságnak. Az egyesület felhívja a kormányt, hogy hatalmi erejével ne a keresztény magyarságot üldözze, hanem törje le a tűrhetetlen drágaságot, enyhítse a vérlázitó nyomort és lépjen fel végre a destrukció ellen. A felolvasott határozati javaslatot a gyűlés egyhangúan elfogadta. A jelenvoltak ezután vállukra kapták Pró- nay Pált és úgy vitték a szónoki emelvényre. Prónay beszédében azt kérdezte, hogy a hangoztatott arculcsapás és megaláztatás kire nézve szégyen. Héjjas Ivánra-e, vagy a kormányra? Fogjunk össze valamennyien — mondotta — egyesítsük a keresztény erőket, mert a közel jövőben még szükség lesz reánk. Ha hivatásunkat most nem tudjuk teljesíteni, akkor ennek a nemzetnek nincs létjogosultsága. Prónay Pál után Ereky Károly szólalt a hallgatósághoz és mérsékletre intette őket, arra kérvén az egyesület tagjait, hogy várják be a vezetőség határozatát. A gyűlést a Himnusszal végezték be. Szétszórt tüntetés. A nagygyűlés után néhány száz főnyi Ébredő-csoport összeverődött a Váci-utcában ahol abcugolni kezdte a kormányt és éljenezte Héjjas Ivánt. Nyomban ott termett a rendőrség, amely a tüntetőket egy-kettőre szétszórta. A tüntetőknek egy másik csoportja a Kálvin-téren gyűlt össze, csakhamar közbelépett a rendőrség és a tüntetőknek néhány száz főre tehető csoportját rövidesen szétoszlatta. Úgyszintén a Sándor-utcában és az Eszterházy-utCában is. A rendőrség a tüntetések szétoszlatása alkalmával többeket előállított a főkapitányságra. Ugyancsak az esti órákban a térparancsnokság intézkedésére katonai erösitést küldtek teherautomo- bilokon a pestvidéki ügyészségnek a Főutcában levő épületéhez, amelyben Héjjas Ivánt jelenleg fogvatartják, hogy az épületet minden esetleges támadástól megvédelmezzék. Újabb rendőri beavatkozásra már sehol nem volt szükség, mert tizenegy órakor a város már teljesen csöndes volt. A fölkelés szervezői. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk távirata.) Hivatalos helyről kapott felvilágosítások szerint a fölkelő csapatok Héjjas Iván tudta nélkül érintkezésbe léptek osztrák nacionalista körökkel. Későbbi részlet- kérdések miatt ezek a tárgyalások abbamaradtak. így történhetett, hogy Ausztriában előbb tudtak a készülő fölkelésről, mint a mozgalom vezérei Budapesten. A fölkelök ügyében Miskolczy Ágost királyi ügyész ujra több kihallgatást végzett és ezek eredményeképpen Mészáros Gyula tanárt szabadon bocsátotta. Az ügyészség az előzetes letartóztatást fenntartja Héjjas Iván, Juhász Lajos, Bónis páter, Osvát Zoltán, Balló Ferenc és Fodor Lajos gyanúsítottakkal szemben. Ezek ellen az eljárás statáriális alapon folyik. $A rendőrség utólag előzetes letartóztatásba helyezte B r a n d t István részvénytársasági igazgatót és tőzsdeügynököt is, aki Hir György nemzetgyűlési képviselő lakásán lakik és a fölkelés pénzügyi részét intézte. A pénz úgy szerezték meg, hogy Hir György birtokának gabonatermésére egy fővárosi banknál előleget vett fel. Az üzletet Brandt István közvetítette. Eddigi adatok szerint Hir Ggörgy a mostani fölkelés ügyét Héjjaséktól teljesen függetlenül irányította és pénzelte. A burgenlandiak is biztatták a fölkelőket. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A redörségnek sikerült kinyomozni a nyugatmagyarországi fölkelés öszszes szálait. A szabadcsapatoknak Burgen- landba való behatalosáról igen érdekes vallomások birtokába jutott a rendőrség. A letartóztatottak egy része azt vallotta, hogy amikor a burgenlandi magyar lakosság tudomást szerzett arról, hogy ismét különítmények akarják megszállni a területet, napnap mellett mind többen és többen mentek át a sölkelőkhöz és rábeszélték őket, hogy minél hamarább jöjjenek, mert még az osztrák csendörség sem fog ellenállást tanúsítnak Ezeknek az unszolására határozta el magát 34 fölkelő arra, hogy megkezdi az akciói. Az osztrák csendőrség a vallomások szerint valóban nem fejtett ki ellenállást s csak mikor tovább hatoltak, találták magukat szemben több ezer főből álló osztrák vadászcsapattal, amellyel megkezdték a harcot. A rendőrség megálapitotta, hogy Brandt István kezdésére készítették az első betörés alkalmával az úgynevezett nyugatmagyarországi betörés bélyegeit s hogy Brandt most hasonló tervvel foglalkozott abban a hiszemben, hogy eme bélyegek bevételeiből fedezni lehet majd a fölkelés költségeit. Szlovák párhuzamos osztályok Magyarországon. Budapesti tudósitónk beszámol a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak arról az elhatározásáról, hogy a békésgyulai gimnáziumban szlovák párhuzamos osztályokat létesítenek. A magyar kormánynak ez a mindenképpen csak helyeselhető szándéka annak a bizonysága, hogy a magyar állam kevésszámú szlovák lakosságának kulturális fejlődését a legteljesebb méltányosság elvei szerint igyekszik biztosítani. A cseh-szlovák külügyi propaganda a szlovenszkói és ruszinszkói magyar nemzeti kisebbségekkel szemben w- nusitott békeszerzödésellenes magatartását eddig mindig azzal az ürüggyel igyekezet; megokolni, hogy a magyar állam igazságtalanul bánik az ö területén lakó szlovák kisebbséggel. A magyar kormány legújabb elhatározása a legjobb cáfolata a cseh szlovák propaganda eéízatos állításainak Úgy hisszük, hogy most a cseh-szlovák kormányon volna a sor, hogy hasonló előzékenységet tanúsítson a milliós magyar- i ság iskolaügyi követeléseivel szemben. Deregsiási a cseh-szlovák uralom alatt. Beregszász, julius Beregszász kedves magyar városkában az emberekben a fényesen sikerült zászlóavató ünnep felejthetetlen emléket hagyott. A sok tarka epizód mellett egy nagy politikai jelentőségű esemény is történt: a ruszin nép kiküldötteinek hitvallása, hogy ők a magyar testvérekkel tovább is békességben .akarnak élni, annak az autonómiának keretein belül, melyet a békeszerződés nekik: biztosított. A lezajlott ünnepség rendezősége még nem fejezte be munkáját. Most folyik a különböző bevételek összegezése s a kiadások megállapítása. Annyi már most bizonyos, hogy igen tekintélyes összeg marad a párt pénztárában kulturális céljainak szolgálatára. A város külseje az elhanyagoltság képét mutatja. Most, hogy az ünnepi disz lekerült a házakról, látni, hogy különösen a városi épületekre már nagyon ráférne egy kis tatarozás, az utcákra több tisztaság, a városon átvonuló patakra a vízrendészeti szabályok alkalmazása. A polgárok szégyellik ezt az állapotot, de azzal mentegetőznek, hogy a város pénzügye kátyúba került, rémes deficittel küzdenek és minden auspicium arra mutat, hogy a csőd elkerülhetetlen, ha idejében nem találnak módot az összeomlás megakadályozására. Lássuk most, hogy mik okozták a jómódú városnak tönkrejutását és mik lehetnének megmentésének eszközei? Az 1060-as évek körül keletkezett Beregszász 1870-ben lett rendezett tanácsú város. Tekintélyes vagyona van. A Kossuth-teret (Piac-tér) körülvevő épületnégyszögből három oldal a városé. A régi kétemeletes törvényszéki épület és a mellette levő Oroszlán-vendéglő az utóbbi években nagj'on megrongálódtak. Ez épületek bolthelyiségeinek és lakásainak bérjövedelme tekintélyes összeget jelent. A polgármesteri hivatal, a pénzügyigazgatóság szintén városi épületekben van. Földbirtoka 400 magyar hold szántóból és mintegy 1200 hold erdőből, valamint 20 hold szőlőből áll. Ezeknek jövedelme, valamint a magyar állam által annak idején adott'államsegélyből, kövezetvámból, a fogyasztási adó bérbevételéből, 60 százalékos pótadóval minden kiadását fedezte és emellett kulturális célokra is sokat áldozott. A város különösen utolsó polgármestere idejében nagy fejlődésnek indult, de azért pótadója 1920-ig — húsz év folyamán — nem emelkedett. Ekkor megszűnt a város önkormányzata. A képviselő- testület és a polgármester helyébe a várossal szemben felelőtlen hatalmú s csak fölfelé felelős kormánybiztos került. Azóta nincs szerv, mely a város vagyonának kezelését a város érdekeinek szempontjából ellenőrizhesse. Vybora nincs. Először a helybeli görög-katolikus lelkészt nevezték ki kormánybiztossá, ennek halála után egy miniszteri tisztviselőt küldtek Prágából, akit rövid idő múlva a jelenlegi kormánybiztos, egyúttal rendőrfőkapitány váltott föl. Jóindulatú, előzékeny modorú ember: azt sem hallottuk, hogy a magyarságot üldözné, de tisztán államhivatalnok, akiben meg van az igyekezet a város zilált háztartásában valami rendet teremteni, de azt, hogy a város jogos érdekei megvédéséért a kormánnyal is szembe szálljon, kivánni sem lehet tőle. A pótadó a legutolsó három évben 240 százalékra szökött föl. A mezőőri költségvetés százaléka pláne az adóalap után több, mint 1000 százalék. Hogy a 240 százalékos pótadó hová fog emelkedni, ha majd a budapesti pénzintézetek a város kétmillió koronás tartozását az 1919 óta nem fizetett törlesztési részletekkel és kamatokkal együtt követelik, azt kiszámítani most nem is lehet. Éhei: járul, hogy 1919 óta állami adókivetés nem történt. Milliós vagyonok keletkeztek és szűntek meg azóta, melyek községi pótadóval — adóalap hiányában — megadóztatva nem voltak. Vettesse ki az állam visszamenőleg az állami adókat, közölje az adó összegét — a pótadó ki- veíhetése céljából — a várossal; adja meg a városnak szintén visszamenőleg azt az évi 600.000 korona államsegélyt, mit a város a magyar államtól élvezett. Adja vissza az elvett s most az állampénztárba befolyó kövezetvámszedési jövedelmet, kárpótolja az elvett fogyasztási adóbérletek utáni jövedelméért: akkor a város ismét visszalép abba a fejlődési folyamatba, mely ezelőtt nyolc évvel megszakadt. Kiheveri a kom- mün és a román megszállás alatt szenvedett károkat s rövid idő alatt egy minden téren rohamosan fejlődő város képet fogja mutatni. Persze a kormány jelenlegi várospolitikájának súlyát Beregszász erősen és szomorúan érzi. A magyar rezsim idejében Beregszász egy nagy magyar vidék kulturális, gazdasági és kereskedelmi gócpontja volt. Törvényhatósági székhely, Bereg-, Ugocsa- és Ung vármegyékre hatáskörrel biró törvényszék, Bereg- és Ugocsa- vármegyékre kiterjedő hatáskörű pénzügyigazgatóság székhelye. Most itt zsupánság nincs. Beregszász a munkácsi zsupánsághoz tartozik. Törvényszékéhez még a csonka Beregvármegye községei sem mind tar-, tozn.ak. A törvényszék szétszóratott Ungvárrá és Husztra, pényiigyigazgatóságának egy része Munkácsra. Sőt arról is szó van, hogy törvényszékét egészen elviszik. Miért mind e nagy változás? A magyar Beregszászt tönkre akarják tenni. Ha most már a rendezett tanácsú városoknak nagyközségekké való degradálása Ruszinszkóban is bekövetkezik, könnyű megrajzolni Beregszász jövő sorsát. Társadalmi életről beszélni sem lehet. A müveit lakosság számottevő részét alkotó magyar tisztviselőket, néhány kivételével, állásaikból csúfosan elkergették. A helyükbe jött újak kerülik az érintkezést az őslakossággal. A hivatalnoksereg és a lakosság egymást meg nem értik. Hiszen a cseh és szlovák tisztviselők és alkalmazottak hozzátartozóikkal, valamint egynéhány újabban letelepedett cseh és szlovák üzletemberen kívül (a ruszinok mind beszélnek magyarul is) a többi lakosság ma sem tud másként beszélni, mint magyarul. A független magyar urak megtartották egymás között a baráti érintkezést, össze is jönnek elég gyakran s találkoznak a kies szőlőhegyeken is. De a szőlősgazdák is érzik az idők mos- tohaságát. Elvesztettek boruk piacát, tavalyi termésük nagyrészén nem tudtak túladni, az idén pedig a szőlömivelés olyan költséges, hogy nagy gonddal tudják csak a szükséges forgótőkét előteremteni. A cseh tisztviselőknek nincs okuk panaszra. Általában jól, egyike-másika tudásán és haszna- vehetőségén jóval felül is meg van fizetve. .Magyar tisztviselők alig vannak. A kevés átvett állami tisztviselő nagyrésze még nincs véglegesitvc s ki van téve annak, hogy minden nap elbocsáthatják, vagy áthelyezhetik. Magyar tisztviselő tulajdonképpen csak a városnál van. De ezeknek a sorsa is fölötte szórnom. Illetményeik felét sem érik el az ugyanazon rangosztályu állami tisztviselőkének. Két tanácsnoki állás és több számtiszti és kezelői állás betöltetlen. A főjegyző több, mint egy év óta föl van függesztve és fegyelmi eljárás alatt áll, bár a bűnügyek, melyek miatt fölfüggesztették, rég be vannak szüntetve. A tisztviselői állások nagyrésze ideiglenes alkalmazottakkal van betöltve, a többiek, 1—2 kivételével, sem megválasztva, sem kinevezve nincsenek s ki vannak téve a legbizonytalanabb jövőnek. A népszámlálás cseh mintára történt itt is. A görög katolikusok ruszinoknak, a római katolikusok nagyrésze szlováknak, a zsidó vallásu zsidó nemzetiségűnek van föltüntetve. A város 1919-ig szinmagyar lakossága ilyenformán az 1920-iki népszámlálásnál leolvadt 66 százalékra.
