Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-25 / 44. szám
:s Kedd, julius 25. MBtMMhOiwMwiMe-jc.. I mól az Ébredőkkel, amire egy évvel ezelőtt még gondolni sem lehetett, nyilván mutatja azt a nagy haladást, amelyet a jogrend eszméje tett az utosó idők során. Ez annyit jelent, hogy az ország törvényes kormánya már elég erősnek érzi magát arra, hogy a szélsőséges rendbontókat ártalmatlanná tegye- És annyit jelent, hogy a bomlás nyomán, amely a forradalmak, a megszállások és a fájdalmas amputálások után elemeire bontotta szét az ország szerkezetét, sikerült ismét a felelős kormány kezében összpontosítani a hatalom szálait s ismét a törvényes rend vette át legitim uralmát mindenek fölöttEz a valóság s Magyarország mai közállapotait igy kell megítélni s nem is Ítélheti meg másképpen senki, akinek szemét a rágalom, vagy a rágalmazó szándék, az elfogultság, vagy a rosszindulat el nem homályositja. Magyarország helyzete bizonyára nem rózsás, de nem is vigasztalan. Magyarországnak nagyszerű termő földje van, amelyet birtokosai, gazdái és a föld népe gondosan és szeretettel müveinek- Az élet gazdasági forrásai tehát biztosítva vannak számára. A végső ínségnek olyan siralmas helyzetébe, mint Ausztria, sohasem juthat, kivéve persze, ha terheit — jóvátétel és rekompenzáció címén — kívülről annyira megnövesztik, hogy hiába dolgozik erejének minden megfeszítésével: összeroskadna a terhek súlya alatt- A magyar korona belső vásárló ereje hasonlíthatatlanul nagyobb annál a mértéknél, amely szerint a zürichi árfolyamok értékelik. Ezt minden jobbvalutáju idegen tapasztalhatja, aki Magyarországon megfordul, ahol valósággal potom áron élhet meg- Ezért tisztára érthetetlen, ha tisztán gazdasági szempontból mérlegeljük, hogy miért szállt le a magyar korona árfolyama Zürichben 0-32-re, tehát olyan mélységre, aminőn még sohasem állott- Ezt csak a politikai viszonyok helytelen fölfogásával és a burgenlandi betörés jelentőségének is túlbecsülésével lehet megmagyarázni. De annál inkább kell a magyar kormánynak gondoskodnia arról, hogy ilyen céltalan és ostoba kártevés többé elő ne forduljon, amely a magyar valuta lerontásával milliár- dokra menő kárt okoz az országnak és a drágaság fokozásával tetézi a szociális nehézségeket s a tisztviselőket, valamint egyáltalán a fix fizetésből élő társadalmi rétegeket a kétségbeesés karjaiba kergetibeepoutika A nagymihályi keresztényszociális népgyiilés. Kassáról jelenti tudósítónk: A keresztényszocialista pártnak vasárnap rendkívül népes gyűlése volt Nagymihályban. Kozma András elnöki megnyitója után Fleischmann Gyula dr. főtitkár beszélt. Főképpen a magyar-szlovák viszonnyal foglalkozott.A pártot — úgymond — leginkább azért gyűlölik a hivatalos körök, mert a magyar-szlovák- német testvériséget hirdeti. Senki nem veheti rossz néven, hogy keresztény világnézet alapján állók védelmezik a magyarságot, melyet rendszeres üldözés elnyom. F e d o r Miklós a szlovákság alárendelt helyzetével és a demokrácia szemfényvesztéséve foglalkozott. Szavait viharos lelkesedéssel fogad ták a jelenlevő szlovákok százai. Majd a keresztény intemacionálé fontosságáról beszélt és találó példákkal illusztrálta a kormány hibáit. Gazsovszky Gyula, a földműves szövetség titkára a földművesek sérelmeiről számolt be nagy érdeklődés mellett és a földműveseknek a keresztényszocialista pártban való boldogulását ecsetelte. Végül összetartásra, szervezkedésre hívta föl a jelenlévőket. A szlovák nemzeti párt és a pittsburgi egyezmény. A szlovák nemzeti párt (turócszentmár- toni csoport) julius 14-én tartott végrehajtóbizottsági ülésén elhatározta, hogy a csehszlovák viszony kérdésében elfoglalt álláspontjának a körvonalozása s mindennemű fél reértés elkerülése végett, nyilatkozatot tesz közzé hivatalos lapjában, a Národny Noviny ben. A nyilatkozat lényege a kővetkező: A párt szükségesnek tartja kijelenteni hogy az 191? október 30-án kelt turócszent- mártoni deklarációval s a párt 1921 március 10-én kelt deklarációjával, amelyekkel állandóan visszaélnek s fegyvert kovácsolnál Szlovenszkó autonómiája ellen, a párt nem vonta kétségbe a szlovákságnak, mint ön álló szláv nemzetnek az önálló nemzeti élet hez és ennek folyományaképp az önkor mányzaíhoz való jogát. A határozat kijelenti, hogy a párt hajlandó együttműködni a csehekkel, de mindenekelőtt azt követeli, hogy a szlovákok továbbra is szlovákok maradhassanak. A párt a határozat szerint felekezeti alapon áll ugyan, de egyetemes keresztény alapon s teljes felekezeti egyenjogúságot követel. A nemzeti párt a szlovákság teljes érvényesüléséért küzd s e cél legalkalmasabb eszközének Szlovenszkó önkormányzatát tartja. Ennek hangoztatására az a körülmény jogosítja fel, hogy a két testvérnemzet viszonyát a pittsburgi szerződés szentesítette. A párt a pittsburgi szerződést mindenben a magáévá teszi s figyelmezteti a szlovák „államalkotó" pártokat arra, hogy a cseh-szlovák alkotmány keletkezése előtt még lehetett valamelyes mentségük, mert azt hihették, hogy az alkotmány többet fog nyújtani a szlovákságnak, mint amennyit a pittsburgi szerződés kilátásba helyezett. Ma azonban nyilvánvaló, hogy az Önkormányzat helyett csak egy silány pótlékot kapott a szlovákság az alkotmányban, úgy hogy az önkormányzat elvéhez szorosan ragaszkodnia kell s bűn, ha a jobbat a rosszabbért elvetik. Bűn azért is, mert a viszonyok Szlovenszkón napról-napra rosszabbodnak s az önkormányzat megvalósitása elkerülhetetlenül szükséges avégből, hogy a két nemzet között felmerült súrlódást kiküszöböljék. A történelem előtt — igy végzi a határozat — felelőssé tesszük a mai szlovák államalkotó pártokat, mert megvetik a píttspurgi szerződésben foglalt nagy jogi vívmányt s ennek törvénybe cikkely ezése érdekében semmit sem tesznek. A szlovák nemzeti párt fönt ismertetett határozata élénken foglalkoztatja a cseh sajtót. A Venkov azt hiszi, hogy a szlovák nemzeti párt uj határozatával megtagadta a turóc- szentmártoni deklarációt., és a cseh és szlovák nemzet egységét. A lap a párt irányváltozásának okát abban látja, hogy a szepara- tisztikus elemek túlsúlyra jutottak benne és úgy véli, hogy a nemzeti párt balfelé való orientálódása a pártnak nem fog használni, mert úgy sem bírja á versenyt a radikálisabb és agilisabb néppárttal. De a Venkov szerint a két párt egyesülése sem volna baj, mert ezzel legalább a politikai helyzet tisztulása következne be. A Lidové Noviny szerint a szlovák néppárt határozata arra vezethető vissza, hogy S í o d o 1 a Emil elvesztette a befolyását és a párt teljesen a hungarizmus behatása alá került. As amerikai szlovákság az autonómia mellett. A Národni Noviny jelenti, hogy az emri- kai szlovák liga június végén Pittsburgban tartott kongresszusán a liga egyhangúlag a mellett foglalt állást, hogy a pittsburgi egyezményt a cseh-szlovák alkotmányba becik- kelyezzék és hogy fokozatosan életbeléptessék az autonómiát. A liga elhatározta azt is, Masaryk elnökhöz memorandumot terjeszt be, amelyben követelni fogja a pittsburgi egyezmény becikkelyezését. A szlovák liga forradalmi szervezet volt. amely az Amerikában élő valamennyi szlovákot magában foglalta. A forradalom után az uíonómisták kiléptek a ligából. Ha tehát most a kezdetben autonómiaellenes liga is a pittsburgi egyezmény mellett foglalt állást, úgy ez azt bizonyítja, hogy az Amerikában élő szlovákság egységesen Szlovenszkó autonómiája mellett van. A szlovák néppárt és Vrabec. A szlovák néppárt keresztényszocialista szakszervezeteinek egyesülete julius 14-én tartott elnökségi ülésen bizalmatlanságot szavazott az egyesület elnökének s Sloven- skj" Krestansky Socialista cimü hivatalos lapja eddigi szerkesztőjének, Vrabec József nemzetgyűlési képviselőnek. Vrabec erre úgy az elnökségről, mint a szerkesztői állásról lemondott s Gregorka főtitkárral együtt elhagyta az üléstermet. Az elnökség a megüresedett elnöki tisztségre Juriga Ferdi- nánd dr.-t választotta meg. Gregorka főtitkárt pedig, mivela szakszervezeti titkárokkal illetéktelenül tárgyalásokat folytatott, elbocsátották. Ebben az ügyben julius 18-án kellett volna Pozsonyba megbeszélésnek lennie, de Vrabec képviselő nem jelent meg s erre úgy döntöttek, hogy az ügyet a párt augusztus 3.-1 szolnai kongresszusán fogják szóvátenni. Mivel azonban Vrabec képviselő Gregorkáva! együtt a Slovensktf Krestansky Socialistanak egy rendkívüli kiadását jelentették meg, a néppárt főtitkársága a Slovák vasárnapi számában hivatalosan kijelentette, hogy a lap a szakszervezetek szerve, miért is Vrabecék ellen jogtalan eljárás miatt megteszi a szükséges lépéseket. A párt titkársága egyúttal hangoztatta azt is, hogy a bizalmatlansági szavazattal a legkevésbé sem rendültek-meg a néppárt sorai és kifejezte abbeli meggyőződésé, hogy a közeljövő igazolni fogja az elnökség eljárásának helyességét. Az esetet megvilágítja a Lidové Noviny kommentárja, mely szerint a bizalmatlansági szavazatnak magyarázata az, hogy Vrabec- nek a cseh körökben tapasztalt népszerűsége szálka volt Hlinka, Tuka és Flamaj szemében. Vrabec eltávolításában a magyarság beiolyását látja s úgy véli, hogy a néppárt zsolnai kongresszusán behatóan fognak tárgyalni a keresztényszocialista párttal való együttműködés kérdéséről is. A jövő évi állami költségvetés. A Národni Politika jelentése szerint az egyes központi hatóságok már kidolgozták az 1923. évi költségvetést. Egyelőre csupán egy tervezetről van szó, amely még alapos revizióra szorul, mivel az 1923. évben az állami kiadásoknak nemcsak, hogy nem szabad a múlt évi költségvetésben előirányzott 19 milliárd koronát tulhaladniok, hanem ezen alul kell maradniok, minthogy az adófizetők már amúgy is túlontúl meg vannak terhelve. Lodgman a eseti-német szövetséges állam eszméjéről. Lodgman Rezső dr. a „Montagsblatt aus Böhmen" cimü lap mai számában megcáfolja e lap múlt heti számának ama megjegyzését, hogy ő is valamikor a cseh-né- met szövetséges állam és a csehekkel való együttműködés mellett foglalt állást. Lodgman kijelenti, hogy annak idején ugyan azon volt, hogy Ausztria-Magyaror- szágot autonóm nemzeti területek szövetséges államává alakítsák át, de sohasem működött oly irányban, hogy cseh-német szövetséges államot alkossanak. Érthetetlen előtte — igy ir — hogy miképpen lehetett ezt állítani, mikor ő a forradalom óta soha nem hagyott fönn kétséget aziránt, hogy politikája alapelvének ő a nemzetek önredclke- zését tekinti, amelynek keresztülvitele az ö nézete szerint az európai egyesült államok gazdasági egységének előfeltétele. Hogy pedig a szudétaországok német határvidékei milyen értelemben fogják gyakorolni az önrendelkezési jogot, az Lodgman szerint bővebb kifejtésre nem szorul. Megüresedett mandátum. P á n e k Ferenc cseh agrárius szénát' mandátumáról lemondott. Utódjának szem lye még ismeretlen. Az iskolaügyi akció. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos párt érsekujvári osztálya és az Országos Keresztény Szoc. párt érsekujvári szervezete a város környéke szervezeteinek a bevonásával Érsekujvártt az Arany orosz-' Ián szálló nagytermében e hó 30-án délelőtt fél 11 órakor összevont rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgya a magyar iskolaügyi sérelmek megállapítása és azok orvoslása tárgyában való határozathozatal. Az érsekujvári népgyülés hatalmas megnyilatkozása lesz egyrészt a szlovenszkói magyarság rendíthetetlen egységének, másrészt ama tettekre kényszerítő elkeseredésnek, melyet a milliónyi magyarság lelkében a kormány balkáni iskolapolitikája korbácsolt föl. Feloszlatják a kommunista pártot? A „28. Rijen“ mai számában azt a szenzációs hirt közöl, hogy a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a kommunista pártot — miként ez Jugoszláviában történt — illegálisnak minősiti és föloszlatja. A kormány szándéka a Rijen szerint arra vezethető vissza, hogy a szociáldemokrata párt a kommunistákkal szemben egyre tért vészit és igy a kormánypártok attól félnek, hogy a választások alkalmával igen sok szavazat esnék a kommunistákra- Ezért, a bevált módszer szerint, a párt feloszlatását határozták eh \ magyarországi esemftiucK. A nemzetgyűlés mai ülése. Gombos Gyula beszéde. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén, miután P a 11 a v i c i n i György őrgrófnak a nyugatmagyarországi fölkelés ügyében följegyzett interpellációja elmaradt, a napirend értelmében az indemnitási vitát folytatták. Elsőnek Gömbös Gyula szólalt fel- Nem a párt nevében, hanem a maga szempontjából akar politikai hitvallást tenni. A legvilágosabb hitvallást eddig a szociáldemokraták tették, amikor Peidl kijelentette, hogy az egész program, amit fölolvas, csak működési program s a végcélra vonatkozóan most nem nyilatkozik. Wolff Károly leleplezése után azonban egészen bizonyos, hogy a szociáldemokraták végcélja nem változott. Ök továbbra is kívánják a magántulajdon eltörlését s köztulajdonba való vételét- Ezért minden eszközzel harcolni fog a szociáldemokraták ellen- A kormánypártot az a vád érte, hogy a keresztény ellenzékkel szemben a szociáldemokratákat védte a választások alkalmával- Ez nem fedi -a valóságot, mert ö nem is támogathatott olyan pártot, mint amilyen a szociáldemokrata párt, különösen olyan párttal szemben nem, amely mégis keresztény alapon áll. A szocialistákat szívesen látja a parlamentben akkor, ha alkotó munkával foglalkoznak, de nem látja szívesen akkor, ha vörös szegfüvei jelennek meg a parlamentben. Majd Propper Sándor beszédére reflektálva, kijelenti, hogy ő a háborúért a cs. és kir. főparancsnokságot teszi felelőssé, továbbá a régi kormányokat és azokat, akik a háború végefelé ahelyett, hogy az összes erőket egyesítették volna, akkor, amikor a háború már elveszőfélben volt, az erőket még jobban meggyöngitették. Az országnak belső békére van szüksége- A legnagyobb hibát azok követik el, akik azon fáradoznak, hogy a kurzust megbuktassák. Majd határozati javaslatot olvas föl, amelyben arra kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt, hogy húszmillió koronát bocsásson a közoktatás- ügyi minisztérium rendelkezésére a kérész*- tény egyetemi hallgatók fölsegitése céljából, továbbá, hogy terjessze a kormány a nemzetgyűlés elé a földbirtokok szétosztásának statisztikáját s tüntesse föl azt, hogy a földbirtokok hány százaléka van a zsidók kezében- Arról beszélt azután, hogy a keresztény legitimisták közt és ő közötte nincsen nagy elvi különbség. A királykérdés elintézésének ideje azonban még nem érkezett el- Azt hiszi, hogy a habsburgisták és anti-habsbur- gisták revideálhatják álláspontjukat- A választásokra vonatkozóan kijelentette, hogy mesebeszéd az, hogy az egységes párt mesterséges eszközökkel jutott volna többséghez. (Nagy zaj a szocialistáknál-) Ö mindig a titkosság álláspontján állott, azonban mikor a nemzet érdekéről van szó, nem a jog a fontos- (óriási zaj a szocialistáknál, akik rettenetesen verik a padokat- A szocialisták ismételten a drágaság kérdését vetik föl, mire a szélső jobboldalon is kitör a zaj s oly föl- kiáltások hangzanak fel, hogy a zsidók csinálják a drágaságot. Az elnök csak nagy nehezen tudja a rendet helyreállítani.) Gömbös beszéde végén a mellékkormányok kérdésével foglalkozik. Ö — mondotta — soha egy lépést sem tett a hivatalos tényezők ellen. Gömbös után C s e r t y József Rassay- párti beszédében a választási erőszakosságokkal foglalkozott. Az ülés még tart Bethlen István gróf a politika időszerű kérdéseiről. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk távirata.) A Budapesti Hírlap vasárnapi száma Bethlen István gróf miniszterelnöknek a lap egyik munkatársával történt beszélgetését közli a politika időszerű kérdéseiről. A miniszterelnök a beszélgetés során "kifejtette, hogy az indemnitás vitájának elhúzódása elsősorban a költségvetésbe felvett milliárdos építkezési kölcsönre van káros hatással. Bethlen ístváK -jróf miniszterelnök az ország általános gazdasági heJyzetérŐl azt mondotta, hogy lényegesen nem változott Határozottan javuló tendenciát vár, ami nézete szerint a közel jövőben csak erősödhetik. Abban a percben, amint a kiviteli lehetőségek megnyílnak Magyarország számára, a korona iránti kereslet is sokkal élénkebbé válik külföldön s ez pénzünk stabilizálására határozottan kedvező hatással kell hogy legyen, másrészt, ha a négy legfontosabb pénzügyi javaslatot megszavazza a parla-