Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-25 / 44. szám

:s Kedd, julius 25. MBtMMhOiwMwiMe-jc.. I mól az Ébredőkkel, amire egy évvel ezelőtt még gondolni sem lehetett, nyilván mutatja azt a nagy haladást, amelyet a jogrend eszméje tett az utosó idők során. Ez annyit jelent, hogy az ország törvényes kormánya már elég erősnek érzi magát arra, hogy a szélső­séges rendbontókat ártalmatlanná tegye- És annyit jelent, hogy a bomlás nyomán, amely a forradalmak, a megszállások és a fájdalmas amputálások után elemeire bontotta szét az ország szerkezetét, sikerült ismét a felelős kormány kezében összpontosítani a hatalom szálait s ismét a törvényes rend vette át legi­tim uralmát mindenek fölött­Ez a valóság s Magyarország mai közálla­potait igy kell megítélni s nem is Ítélheti meg másképpen senki, akinek szemét a rágalom, vagy a rágalmazó szándék, az elfogultság, vagy a rosszindulat el nem homályositja. Magyarország helyzete bizonyára nem ró­zsás, de nem is vigasztalan. Magyarország­nak nagyszerű termő földje van, amelyet birtokosai, gazdái és a föld népe gondosan és szeretettel müveinek- Az élet gazdasági for­rásai tehát biztosítva vannak számára. A végső ínségnek olyan siralmas helyzetébe, mint Ausztria, sohasem juthat, kivéve persze, ha terheit — jóvátétel és rekompenzáció cí­mén — kívülről annyira megnövesztik, hogy hiába dolgozik erejének minden megfe­szítésével: összeroskadna a terhek súlya alatt- A magyar korona belső vásárló ereje hasonlíthatatlanul nagyobb annál a mérték­nél, amely szerint a zürichi árfolyamok ér­tékelik. Ezt minden jobbvalutáju idegen ta­pasztalhatja, aki Magyarországon megfordul, ahol valósággal potom áron élhet meg- Ezért tisztára érthetetlen, ha tisztán gazdasági szempontból mérlegeljük, hogy miért szállt le a magyar korona árfolyama Zürichben 0-32-re, tehát olyan mélységre, aminőn még sohasem állott- Ezt csak a politikai viszo­nyok helytelen fölfogásával és a burgenlandi betörés jelentőségének is túlbecsülésével le­het megmagyarázni. De annál inkább kell a magyar kormány­nak gondoskodnia arról, hogy ilyen céltalan és ostoba kártevés többé elő ne forduljon, amely a magyar valuta lerontásával milliár- dokra menő kárt okoz az országnak és a drágaság fokozásával tetézi a szociális ne­hézségeket s a tisztviselőket, valamint egyál­talán a fix fizetésből élő társadalmi rétege­ket a kétségbeesés karjaiba kergeti­beepoutika A nagymihályi keresztényszociális népgyiilés. Kassáról jelenti tudósítónk: A keresztény­szocialista pártnak vasárnap rendkívül népes gyűlése volt Nagymihályban. Kozma And­rás elnöki megnyitója után Fleischmann Gyula dr. főtitkár beszélt. Főképpen a ma­gyar-szlovák viszonnyal foglalkozott.A pár­tot — úgymond — leginkább azért gyűlölik a hivatalos körök, mert a magyar-szlovák- német testvériséget hirdeti. Senki nem veheti rossz néven, hogy keresztény világnézet alapján állók védelmezik a magyarságot, me­lyet rendszeres üldözés elnyom. F e d o r Miklós a szlovákság alárendelt helyzetével és a demokrácia szemfényvesztéséve foglal­kozott. Szavait viharos lelkesedéssel fogad ták a jelenlevő szlovákok százai. Majd a ke­resztény intemacionálé fontosságáról beszélt és találó példákkal illusztrálta a kormány hi­báit. Gazsovszky Gyula, a földműves szövetség titkára a földművesek sérelmeiről számolt be nagy érdeklődés mellett és a föld­műveseknek a keresztényszocialista pártban való boldogulását ecsetelte. Végül összetar­tásra, szervezkedésre hívta föl a jelenlévő­ket. A szlovák nemzeti párt és a pittsburgi egyezmény. A szlovák nemzeti párt (turócszentmár- toni csoport) julius 14-én tartott végrehajtó­bizottsági ülésén elhatározta, hogy a cseh­szlovák viszony kérdésében elfoglalt állás­pontjának a körvonalozása s mindennemű fél reértés elkerülése végett, nyilatkozatot tesz közzé hivatalos lapjában, a Národny Noviny ben. A nyilatkozat lényege a kővetkező: A párt szükségesnek tartja kijelenteni hogy az 191? október 30-án kelt turócszent- mártoni deklarációval s a párt 1921 március 10-én kelt deklarációjával, amelyekkel állan­dóan visszaélnek s fegyvert kovácsolnál Szlovenszkó autonómiája ellen, a párt nem vonta kétségbe a szlovákságnak, mint ön álló szláv nemzetnek az önálló nemzeti élet hez és ennek folyományaképp az önkor mányzaíhoz való jogát. A határozat kijelenti, hogy a párt hajlandó együttműködni a csehekkel, de mindenek­előtt azt követeli, hogy a szlovákok továbbra is szlovákok maradhassanak. A párt a hatá­rozat szerint felekezeti alapon áll ugyan, de egyetemes keresztény alapon s teljes fele­kezeti egyenjogúságot követel. A nemzeti párt a szlovákság teljes érvé­nyesüléséért küzd s e cél legalkalmasabb eszközének Szlovenszkó önkormányzatát tartja. Ennek hangoztatására az a körül­mény jogosítja fel, hogy a két testvérnem­zet viszonyát a pittsburgi szerződés szen­tesítette. A párt a pittsburgi szerződést mindenben a magáévá teszi s figyelmez­teti a szlovák „államalkotó" pártokat ar­ra, hogy a cseh-szlovák alkotmány kelet­kezése előtt még lehetett valamelyes mentségük, mert azt hihették, hogy az al­kotmány többet fog nyújtani a szlovák­ságnak, mint amennyit a pittsburgi szer­ződés kilátásba helyezett. Ma azonban nyilvánvaló, hogy az Önkormányzat he­lyett csak egy silány pótlékot kapott a szlovákság az alkotmányban, úgy hogy az önkormányzat elvéhez szorosan ragasz­kodnia kell s bűn, ha a jobbat a rosszab­bért elvetik. Bűn azért is, mert a viszo­nyok Szlovenszkón napról-napra rosszab­bodnak s az önkormányzat megvalósitása elkerülhetetlenül szükséges avégből, hogy a két nemzet között felmerült súrlódást kiküszöböljék. A történelem előtt — igy végzi a határozat — felelőssé tesszük a mai szlovák államalkotó pártokat, mert megvetik a píttspurgi szerződésben fog­lalt nagy jogi vívmányt s ennek törvénybe cikkely ezése érdekében semmit sem tesz­nek. A szlovák nemzeti párt fönt ismertetett ha­tározata élénken foglalkoztatja a cseh sajtót. A Venkov azt hiszi, hogy a szlovák nemzeti párt uj határozatával megtagadta a turóc- szentmártoni deklarációt., és a cseh és szlo­vák nemzet egységét. A lap a párt irányvál­tozásának okát abban látja, hogy a szepara- tisztikus elemek túlsúlyra jutottak benne és úgy véli, hogy a nemzeti párt balfelé való orientálódása a pártnak nem fog használni, mert úgy sem bírja á versenyt a radikáli­sabb és agilisabb néppárttal. De a Venkov szerint a két párt egyesülése sem volna baj, mert ezzel legalább a politikai helyzet tisz­tulása következne be. A Lidové Noviny szerint a szlovák nép­párt határozata arra vezethető vissza, hogy S í o d o 1 a Emil elvesztette a befolyását és a párt teljesen a hungarizmus behatása alá került. As amerikai szlovákság az autonómia mellett. A Národni Noviny jelenti, hogy az emri- kai szlovák liga június végén Pittsburgban tartott kongresszusán a liga egyhangúlag a mellett foglalt állást, hogy a pittsburgi egy­ezményt a cseh-szlovák alkotmányba becik- kelyezzék és hogy fokozatosan életbeléptes­sék az autonómiát. A liga elhatározta azt is, Masaryk elnökhöz memorandumot terjeszt be, amelyben követelni fogja a pittsburgi egyezmény becikkelyezését. A szlovák liga forradalmi szervezet volt. amely az Amerikában élő valamennyi szlo­vákot magában foglalta. A forradalom után az uíonómisták kiléptek a ligából. Ha tehát most a kezdetben autonómiaellenes liga is a pittsburgi egyezmény mellett foglalt állást, úgy ez azt bizonyítja, hogy az Amerikában élő szlovákság egységesen Szlovenszkó au­tonómiája mellett van. A szlovák néppárt és Vrabec. A szlovák néppárt keresztényszocialista szakszervezeteinek egyesülete julius 14-én tartott elnökségi ülésen bizalmatlanságot szavazott az egyesület elnökének s Sloven- skj" Krestansky Socialista cimü hivatalos lapja eddigi szerkesztőjének, Vrabec Jó­zsef nemzetgyűlési képviselőnek. Vrabec erre úgy az elnökségről, mint a szerkesztői állásról lemondott s Gregorka főtitkárral együtt elhagyta az üléstermet. Az elnökség a megüresedett elnöki tisztségre Juriga Ferdi- nánd dr.-t választotta meg. Gregorka főtit­kárt pedig, mivela szakszervezeti titkárok­kal illetéktelenül tárgyalásokat folytatott, el­bocsátották. Ebben az ügyben julius 18-án kellett volna Pozsonyba megbeszélésnek lennie, de Vrabec képviselő nem jelent meg s erre úgy döntöttek, hogy az ügyet a párt augusztus 3.-1 szolnai kongresszusán fogják szóvátenni. Mivel azonban Vrabec képviselő Gregorkáva! együtt a Slovensktf Krestansky Socialistanak egy rendkívüli kiadását jelen­tették meg, a néppárt főtitkársága a Slovák vasárnapi számában hivatalosan kijelentette, hogy a lap a szakszervezetek szerve, miért is Vrabecék ellen jogtalan eljárás miatt megteszi a szükséges lépéseket. A párt titkársága egyúttal hangoztatta azt is, hogy a bizalmatlansági szavazattal a legke­vésbé sem rendültek-meg a néppárt sorai és kifejezte abbeli meggyőződésé, hogy a közel­jövő igazolni fogja az elnökség eljárásának helyességét. Az esetet megvilágítja a Lidové Noviny kommentárja, mely szerint a bizalmatlansági szavazatnak magyarázata az, hogy Vrabec- nek a cseh körökben tapasztalt népszerűsé­ge szálka volt Hlinka, Tuka és Flamaj sze­mében. Vrabec eltávolításában a magyarság beiolyását látja s úgy véli, hogy a néppárt zsolnai kongresszusán behatóan fognak tár­gyalni a keresztényszocialista párttal való együttműködés kérdéséről is. A jövő évi állami költségvetés. A Národni Politika jelentése szerint az egyes központi hatóságok már kidolgozták az 1923. évi költségvetést. Egyelőre csupán egy tervezetről van szó, amely még alapos revizióra szorul, mivel az 1923. évben az ál­lami kiadásoknak nemcsak, hogy nem szabad a múlt évi költségvetésben előirányzott 19 milliárd koronát tulhaladniok, hanem ezen alul kell maradniok, minthogy az adófizetők már amúgy is túlontúl meg vannak terhelve. Lodgman a eseti-német szövetséges állam eszméjéről. Lodgman Rezső dr. a „Montagsblatt aus Böhmen" cimü lap mai számában meg­cáfolja e lap múlt heti számának ama meg­jegyzését, hogy ő is valamikor a cseh-né- met szövetséges állam és a csehekkel való együttműködés mellett foglalt állást. Lodgman kijelenti, hogy annak idején ugyan azon volt, hogy Ausztria-Magyaror- szágot autonóm nemzeti területek szövetsé­ges államává alakítsák át, de sohasem mű­ködött oly irányban, hogy cseh-német szö­vetséges államot alkossanak. Érthetetlen előtte — igy ir — hogy miképpen lehetett ezt állítani, mikor ő a forradalom óta soha nem hagyott fönn kétséget aziránt, hogy po­litikája alapelvének ő a nemzetek önredclke- zését tekinti, amelynek keresztülvitele az ö nézete szerint az európai egyesült államok gazdasági egységének előfeltétele. Hogy pe­dig a szudétaországok német határvidékei milyen értelemben fogják gyakorolni az ön­rendelkezési jogot, az Lodgman szerint bő­vebb kifejtésre nem szorul. Megüresedett mandátum. P á n e k Ferenc cseh agrárius szénát' mandátumáról lemondott. Utódjának szem lye még ismeretlen. Az iskolaügyi akció. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos párt érsekujvári osztálya és az Országos Keresztény Szoc. párt érsekujvári szervezete a város környéke szervezeteinek a bevonásával Érsekujvártt az Arany orosz-' Ián szálló nagytermében e hó 30-án délelőtt fél 11 órakor összevont rendkívüli közgyű­lést tart. A gyűlés tárgya a magyar iskola­ügyi sérelmek megállapítása és azok orvos­lása tárgyában való határozathozatal. Az érsekujvári népgyülés hatalmas megnyi­latkozása lesz egyrészt a szlovenszkói ma­gyarság rendíthetetlen egységének, másrészt ama tettekre kényszerítő elkeseredésnek, melyet a milliónyi magyarság lelkében a kor­mány balkáni iskolapolitikája korbácsolt föl. Feloszlatják a kommunista pártot? A „28. Rijen“ mai számában azt a szenzá­ciós hirt közöl, hogy a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a kommunista pártot — miként ez Jugoszláviában történt — illegálisnak minősiti és föloszlatja. A kormány szándéka a Rijen szerint arra vezethető vissza, hogy a szociáldemokrata párt a kommunistákkal szemben egyre tért vészit és igy a kormánypártok attól félnek, hogy a választások alkalmával igen sok sza­vazat esnék a kommunistákra- Ezért, a be­vált módszer szerint, a párt feloszlatását ha­tározták eh \ magyarországi esemftiucK. A nemzetgyűlés mai ülése. Gombos Gyula beszéde. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén, miután P a 11 a v i c i n i György őrgrófnak a nyugatmagyarországi fölkelés ügyében föl­jegyzett interpellációja elmaradt, a napirend értelmében az indemnitási vitát folytatták. Elsőnek Gömbös Gyula szólalt fel- Nem a párt nevében, hanem a maga szempontjá­ból akar politikai hitvallást tenni. A legvilágo­sabb hitvallást eddig a szociáldemokraták tették, amikor Peidl kijelentette, hogy az egész program, amit fölolvas, csak műkö­dési program s a végcélra vonatkozóan most nem nyilatkozik. Wolff Károly leleplezése után azonban egészen bizonyos, hogy a szo­ciáldemokraták végcélja nem változott. Ök továbbra is kívánják a magántulajdon eltör­lését s köztulajdonba való vételét- Ezért min­den eszközzel harcolni fog a szociáldemokra­ták ellen- A kormánypártot az a vád érte, hogy a keresztény ellenzékkel szemben a szociáldemokratákat védte a választások al­kalmával- Ez nem fedi -a valóságot, mert ö nem is támogathatott olyan pártot, mint amilyen a szociáldemokrata párt, különösen olyan párttal szemben nem, amely mégis keresztény alapon áll. A szocialistákat szí­vesen látja a parlamentben akkor, ha alkotó munkával foglalkoznak, de nem látja szíve­sen akkor, ha vörös szegfüvei jelennek meg a parlamentben. Majd Propper Sándor beszé­dére reflektálva, kijelenti, hogy ő a háború­ért a cs. és kir. főparancsnokságot teszi fe­lelőssé, továbbá a régi kormányokat és azo­kat, akik a háború végefelé ahelyett, hogy az összes erőket egyesítették volna, akkor, ami­kor a háború már elveszőfélben volt, az erő­ket még jobban meggyöngitették. Az ország­nak belső békére van szüksége- A legnagyobb hibát azok követik el, akik azon fáradoznak, hogy a kurzust megbuktassák. Majd határo­zati javaslatot olvas föl, amelyben arra kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt, hogy húszmillió koronát bocsásson a közoktatás- ügyi minisztérium rendelkezésére a kérész*- tény egyetemi hallgatók fölsegitése céljából, továbbá, hogy terjessze a kormány a nem­zetgyűlés elé a földbirtokok szétosztásának statisztikáját s tüntesse föl azt, hogy a föld­birtokok hány százaléka van a zsidók kezé­ben- Arról beszélt azután, hogy a keresztény legitimisták közt és ő közötte nincsen nagy elvi különbség. A királykérdés elintézésének ideje azonban még nem érkezett el- Azt hi­szi, hogy a habsburgisták és anti-habsbur- gisták revideálhatják álláspontjukat- A vá­lasztásokra vonatkozóan kijelentette, hogy mesebeszéd az, hogy az egységes párt mes­terséges eszközökkel jutott volna többség­hez. (Nagy zaj a szocialistáknál-) Ö mindig a titkosság álláspontján állott, azonban mikor a nemzet érdekéről van szó, nem a jog a fontos- (óriási zaj a szocialistáknál, akik ret­tenetesen verik a padokat- A szocialisták is­mételten a drágaság kérdését vetik föl, mire a szélső jobboldalon is kitör a zaj s oly föl- kiáltások hangzanak fel, hogy a zsidók csi­nálják a drágaságot. Az elnök csak nagy ne­hezen tudja a rendet helyreállítani.) Göm­bös beszéde végén a mellékkormányok kér­désével foglalkozik. Ö — mondotta — soha egy lépést sem tett a hivatalos tényezők el­len. Gömbös után C s e r t y József Rassay- párti beszédében a választási erőszakossá­gokkal foglalkozott. Az ülés még tart Bethlen István gróf a politika időszerű kérdéseiről. Budapest, julius 24. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Budapesti Hírlap vasárnapi száma Bethlen István gróf miniszterel­nöknek a lap egyik munkatársával történt beszélgetését közli a politika időszerű kér­déseiről. A miniszterelnök a beszélgetés során "ki­fejtette, hogy az indemnitás vitájának elhú­zódása elsősorban a költségvetésbe felvett milliárdos építkezési kölcsönre van káros hatással. Bethlen ístváK -jróf miniszterelnök az or­szág általános gazdasági heJyzetérŐl azt mondotta, hogy lényegesen nem változott Határozottan javuló tendenciát vár, ami né­zete szerint a közel jövőben csak erősödhe­tik. Abban a percben, amint a kiviteli lehető­ségek megnyílnak Magyarország számára, a korona iránti kereslet is sokkal élénkebbé válik külföldön s ez pénzünk stabilizálására határozottan kedvező hatással kell hogy le­gyen, másrészt, ha a négy legfontosabb pénzügyi javaslatot megszavazza a parla-

Next

/
Thumbnails
Contents