Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-23 / 43. szám
Vasárnap, Julius 23. kOzgazdasáci % Bécsi levél. Bécs, julius 21. A tőzsdét irtóztató katasztrófa érte, a mely minden gazdasági ágazatban érezteti hatását. Az állam sorsának intézői tehetetlenül állanak a viharral szemben. A valuta borzalmas mélységbe sülyedt. A korona nem áll messze a teljes értéktelenségtől. Zürichben 0.01 háromnegyeddel jegyzik és és 1000 koronáért csak két centimet adnak. A bécsi piacon a hósszspekuláció idegen valutákban orgiáit üli. A kurzusok szédületes magasságra emelkednek és csak át kell tekintenünk az utolsó hónapok képét, hogy felismerjük a nyomorúság teljes súlyát, amely az osztrák közgazdaságra elkövetkezett. Az év elején az angol font értéke Bécsben 22.000 korona volt, ma 165.000 koronán jegy- jik. A dollár árfolyama az év elején 5300 koronán mozgott, ma 37.000 korona. A cseh korona januárban 80 osztrák koronát ért, ma pedig 850 koronát adnak érte. Ilyen valutaárfolyamok mellett a gazdasági élet folytatása teljesen lehetetlenné válik. Hogyan szerezzük be a legsürgősebb szükségleti cikkeket, amelyeket kívülről kell behozni, mint a szenet, a lisztet, a cukrot, a zsiradékot és fehérneműt, ilyen szédületes árak mellett? Hogyan lehessen csak félig-meddig is fedeznünk az ország szükségletét, hogyan kerítsük elő a tömérdek idegen valutát, a mely ezek fedezésére szükséges. Az intéző tényezők tanácstalanul állanak és mindenkire ránehezedik a vigasztalanság súlya? Ezek a katasztrofális árfolyamok máris átlyukasztották és széttépték azt a pénzügyi tervet, amelyre nézve a kormány és a parlament, a mezőgazdaság és az ipar megállapodott. A pénzügyi terv 500—600 milliárd korona deficitet vett számításba, amelyet legalább egy esztendőre a belső kényszer- kölcsön utján el lehetett volna tüntetni. Abban az időben, amikor a tervet készítették, a deficit nem volt ennél sokkal nagyobb. De azóta ez az összeg egy billióra emelkedett és a belső kölcsön csak a felét tudja fedezni s csak néhány hónapra menti meg az államot attól a kényszerűségtől, hogy uj bankjegyet ne kelljen nyomatnia. Ezzel azonban kérdésessé válik az uj jegybank felállítása is. Mert hiszen az uj jegybank terve azon a föltevésen épült föl, hogy csak néhány száz milliárd bankjegyet szabad még nyomatni és hogy azontúl a jegybank csak olyan bankjegyeket adhat ki, amelyekre teljes ércfedezet van. Ha ez igy megy tovább, akkor augusztus 15-ig, amikor az uj bank-statutumnak életbe kell lépnie, az Osztrák-Magyar Bank jegyforgalma 700— 800 milliárdra fog rúgni. Ha azután a bank még 300 milliárdnyi bankjegyet nyomathat az állam aranyátutalása folytán, akkor a pa- pirpénzjegyek forgalmában el fogják érni a billiót, sőt még talán meg is fogják haladni ezt az óriási számot. Ilyen körülmények között kérdés, hogy a bank egyáltalán életbe léphet-e és megkezdheti-e működését, mert hiszen nem volna semmi értelme annak, hogy ha már egy félévi, vagy akár egy egész évi működés után előállana az a kényszerűség, hogy az állam a statútumot hatályon kívül helyezze és a bankjegy nyomását újból elrendelje. Addig a terminusig, amikor a jegybank életbe kell lépnie, mindenesetre ki fog derülni az, hogy el kell-e halasztani a terv megvalósítását, vagy pedig át lehet-e adni a bankot hivatásának. Önként érthető, hogy a tőzsde az ilyen eseménykbői hasznot húz, mert az értékek árfolyama alkalmazkodik az ilyen helyzetekhez. Az emelkedések különösen azoknál a papíroknál, amelyeknek telepe és működési köre Cseh-Szlovákíára esik, voltak rendkvül vaharosak és nagyok. Bécsnek már van egész csomó milliós részvénye és elöl halad a Ferdinands-Nordbahn, amely egyáltalán a legértékesebb és legdrágább 1 részvény a bécsi piacon és amely néhány ' nap alatt megkétszerezte árfolyamát. Hét és félmillió koronán jegyzik. A Nordbalm részvény mellett van azután egész sorozata a hasonlóan fejlődő értékeknek, a melyek azonban korántsem érték el még ezt az árfolyamot. így például a Dunagözhajó- zási Társaság részvénye elérte az 1,000.000 koronát. A két petroleumrészvény, a kárpáti Petroleum Társaság részvénye és a Galícia meghaladják az egymillió koronát, sőt a Galícia árfolyama két és félmillió koronán áll. Továbbá két cseh társaság részvényét, nevezetesen a Schoeller-féle Cukrot és a jungbunzlaui Spirituszt is több mint egymillió koronára értékelik. De egy tiszta osztrák vállalkozás, nevezetesen a Magnezit-müvek részvénye is 1.8 millió koronás árfolyamon áll. Mindenki kiszámíthatja magának, mekkora összegek szükségesek az ilyen értékek megszerzéséhez. így például egy Alpine-kötéshez, amelynek árfolyama 200.000 korona, 5 millió korona szükséges. Az államvasutak részvényénél, amely a szabadforgalomban 400.000 koronára emelkedett, egy kötésért 10 millió koronát kell fizetni. Hasonlóképpen 10 millió szükséges a Dunagőzhajőzási Társaság tiz részvényének megszerzéséhez és igy tovább. A végtelenségbe mennek azok az összegek, amelyekre a tőzsdének és a jegybanknak az értékpapír-tranzakciókra forgótőke gyanánt szüksége van. Ezek a magas árfolyamok ólomsuly gyanánt nehezedne a spekulációra is. Egyszerű számításból kiderül, hogy valamennyi osztrák részvény, akármennyire emelkedett is az árfolyama, még mindig nagyon olcsó és ha nem osztrák koronában végzi az ember a számítást, akkor kitűnik, hogy mindezek az árfolyamemelkedések csalókák és hogy a részvények tulajdonosai nem lettek gazdagabbak, hanem ellenkezőleg, szegényebbek. Nem a részvények emelkedtek, hanem az osztrák korona, mint értékmérő, sülyedt le. Ebből a szempontból az osztrák részvényeknek még sokkal magasabbra kellene emelkedniük. De a bécsi tőzsde erre nem képes, mert nem tudja felhajtani azokat az összegeket, amelyek a részvények további fölvételére szükségesek volnának. A tőke szilárdan fogja az áruját, senki sem akar eladni, még akkor sem, ha a szükség talán rászorítaná az eladásra. így a piacon hiányzik az áru. A bankoknak csak vételi megbízásaik vannak, eladásra csak nagyritkán áapnak rendelést. De a vételi megbízást is csak annyiban lehet végrehajtani, amennyiben vevő és tőke a vételre jelentkezik. Megszűnt teljesen az a mód, ahogy azelőtt harminc vagy ötven százalék fedezettel jó értékeket vásárolni szoktak. Ma valaki most értékpapírokat akar vásárolni, akkor teljesen ki is kell fizetni az árát. Egyes kapitalisták rendelkeznek ugyan milliókkal, a melyeken értékpapírokat vásárolnak, hogy eltegyék szekrényükbe, a többség azonban nem rendelkezik ekkora tőkeerővel. Ez okon a tőkeemelések és uj részvénykibocsátások is vajmi ritkák lettek az utolsó időben. A tőzsde egyszerűen nem tud tovább menni és képtelen uj részvények fölvételére. Egyikmásik emisszió, mint például a Kosmanosé és a Gőzhajózási Társaságé, amelyeket a Bodenkredit-Anstalt hajtott végre, megtalálta ugyan a maga vevőjét és mindjárt elhelyezhető volt, de azok a tőkeemelések, amelyeket egyes bankok vittek keresztül, fölötte fáradságosak voltak és csak áldozatok árán lehetett elhelyezni. összegezve mindezt, el lehet mondani, hogy a bécsi tőzsde fénykora elmúlt. A magas kurzustól tulterehelt szekér csak fáradságosan és csak zökkenőkkel mozog előre. Egy igazi hossz a pénzszűke folytán nem tud kialakulni. Dr. St. Miiller. hetekben megengedte hét vagon kályha behozatalát és a szakmabeli kereskedők ezt az egész mennyiséget azoknál a csehországi kályhagyárosoknál akarták megvásárolni, a melyekkel évek hosszú sora óta állandóan összeköttetésben állanak. Ez a behozatal most teljesen problematikussá vált a szokol abnormálisán magas árfolyama miatt. Hasonló a helyzet a különböző kereskedelmi öntvényeknél és kapaáruknál, amelyekből ugyancsak a cseh-szlovák gyárak szállítottak nagy mennyiségeket a budapesti piacra. Az adott helyzetben a kereskedők most a hazai gyárakat ostromolják, amelyek sorra kibővítik üzemüket és megkezdik azoknak a cikkeknek a gyártását is, amelyeket Magyarország eddig főleg Cseh-Szlovákiából importált. így például a Magyar Fém- és Lámpaárugyár máris berendezkedett a zománcozott öntött- és lemezedények gyártására és ennek az uj ágazatnak az igazgatásával K 1 e c s Ferencet, a Füleki Zománcgyár volt igazgatóját bízta meg. — Itt említjük meg, hogy a Weisz Manfréd-féle csepeli gyárakban megkezdték az ólomsörétek gyártását. — Novak pénzügyminiszter az 1922. évi kereskedelmi mérlegről. A Prágai Magyar Hírlap Is közölte azt a beszélgetést, melyet Novak pénzügyminiszter egy pozsonyi újságíróval folytatott. Erre vonatkozólag a Prager Tagblatt a következőket jelenti: A pénzügyminiszter nem azt mondotta, liogy az 1922. évi kereskedelmi mérleg nem fog az 1921. évi mögött maradni, hanem azt a véleményét fejezte ki, hogy az 1922. évi kereskedelmi mérleg is valószínűleg aktív lesz. — Mezőgazdasági ipari kiállítás Zólyomban. Zólyomból jelenti tudósitónk: Az Országos Szlovák Gazdasági Tanács több más gazdasági szervezet közreműködésével Stanek földmivelésügyi miniszter, Micsura dr. telihatalmu mlniszter- Novák kereskedelemügyi miniszter és Blaha az Országos Gazdasági Tanács elnökének protektorátusa alatt augusztus 25—30-ig mezőgazdasági ipari kiállítást rendez. — Az Anglo-Cseh-szlovák Bank julius 22-én tartott igazgató-tanácsi ülésen Schicht Henrik aussigi nagyiparost és Sir Strakosch Henryt (London), a népszövetség pénzügyi bizottsá nak elnökét igazgató-tanácsába beválasztota. Sir Henry Strakosch , a londoni pénzügyi világ egyik ismert személyisége, az Union Corporation of South-Afrika elnöke s a délafrikai pénzügyek ren dezésénél, valamint a délafrikai jegybank felállítására irányuló munkálatoknál kiváló szerepet játszott. — A szláv államok agrárpártjának nemzetközi konferenciája. A szláv államok agrárpártjainak delegátusai október 1-én Prágában konferenciát tartanak.- - Az osztrák devizatllaloin keresztülvitele. Bécsi tudósítónk jelenti: A devizaközpont köriratban felszólítja a bankokat, hogy devizáknak idegen értékek ellenében való átcserélésénél figyelmeztessék az érdekelteket, hogy nem számíthatnak teljes biztossággal az egész ellenérték kifizc, tésérc. Az utazóforgalomban 500.000 korona vétele van megengedve, eladni legfeljebb egy millió koronát lehet. A bankok és bankcégek által ily módon szerzett valuták a devizaközpontnak szoT gáltatandók be. A devizáknak és valutáknak minden más módon való vétele a kül- és belföldön osztrák korona ellenében szigorúan tilos. ■ — A prágai tőzsde. A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalom a bécsi kifizetés nagysága folytán meglehetősen élénk volt, különösen az arbitrázs értékekben. Az árfolyamok többnyire javultak. A Prager Eisen 850-ig, az Alpine 315-ig emelkedett. A cseh cukrot 1355, Inwaldot 940, Ringhoffert 700, Skodát 442, az Anglobankot 55 és az Ipart 24 koronával értékelték. A magánforgalomban csaknem valamennyi nyugati deviza megszilárdult. Az egyes devizákat a kővetkezőképpen jegyezték: Amsterdam 1805, Zürich 890, London 206, Paris 388, Róma 212, Ncw- York kábel 46 és egynegyed, Budapest 3, Varsó 0.78, Belgrád 54. — A prágai húspiac. A húspiac mai irányzata lanyha volt. Az árak a következőképpen alakultak: Borjú 11—14, belföldi sertés 20—26, jugoszláv sertés 16—20, ökör eleje 13—17, hátulja 15—20, bika 14—18, tehén eleje 10—14, hátulja 12—17, egyévnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 Kcs. kilogrammonként. szükségesnek tartja a behozatalt. Ezek a nehézségek most mind elényesznek azzal a problémával szemben, hogy a szakma azokat az árucikkeket, amelyeket eddig Csehszlovákiában vásárolt, honnan és miként fogja beszerezni. Azzal, hogy az adott valu- táris viszonyok mellett a cseh áru importjáról le kell mondani, mindenki tisztában van. Mint a Prágai Magyar Hírlap is jelezte, a magyar a kormány az érdekeltség jogos kívánalmainak megfelelően épp az elmúlt — A papír vámja Magyarországon. Budapesti tudósítónk jelenti: Az uj vámtarifa előkészítése során most tárgyalták a papír tervbevett uj vámtételeit. Azok az érdekeltségek, amelyek Magyar- országon uj papírgyárak létesítését tervezik, a nyomópapír vámtételét 18 aranykoronában kívánják megállapítani, ami ma körülbelül 4000 magyar koronának felel meg Ezzel a követeléssel szemben a leghatározottabban állást foglaltak a saitó érdekképviseletei, amelyek lehetetlennek tart'ák, hogy addig, amig a tervezett uj papír, gyárak fel nem épülnek és üzemüket nem kezdik meg, a papirbehozatalt ily horribilis vámmal sújtsák. A nyomópapír jelenlegi vámtétele mé- termázsáként 12 korona, mely a tizenkétszeres vámfeloénzzel együtt 144 koronát jelent. Ennek a vámtehernek közel 4000 koronára való felemelése tarthatatlan helyzetet teremtene és az érdekeltség reméli, hogy mindaddig, amíg a behozatal szüksége fennáll, a kormány mentesíteni fogia a nyomópapír importját a tervezett súlyos vám alól. — A Felsömagyarországl Bánya és Kohőmiivek Rt. átalakítása. Megírtuk, hogv a Felsömagyar- országi Bánya és Kohómüvek Pt. vezetősége egy belga csoporttal tárgyalásokat folytat, amelyek a vállalatnak belga társasággá való átalakítását célozzák. Mint budapesti tudósítónk ielenti, a tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre és beavatott körökben nem is hiszik, hogy a tranzakció ősz előtt tető alá kerülhessen. A tárgyalások folyamán több alternatíva merült fel, egyelőre azonban bizonyos, hogy a tranzakció létrejötte esetén a cég budapesti székhelye megszűnik és a budapesti irodák kizárólag adminisztratív munkát fognak végezni. — A Magyar Lloyd, a dunai államok magyar közgazdasági újságjának legújabb száma kimerítő beszámolót közöl a most lezajlott pozsonyi keleti vásárról. A szakszerű cikkek mellett a lap rendszeres magyar, cseh-szlovák, jugoszláv, román és osztrák rovataiban az aktuális hírek és információk egész sorát közli és ezzel a hírszolgálatával egyedül áll a magyarnyelvű sajtóban. A Bizony László szerkesztésében megjelenő hetilap előfizetési ára egy évre 200 cseh korona. Kiadóhivatalok: Wien. VII., Stebensterngasse 13, Budapest, Vili.. Rákóczi-ut 73. — Az Első Magyar Papírgyár rt. részvényeinek nosztrifikálása. Budapesti tudósítónk ielenti: A magyar és cseh érdekeltségek az Első Magyar Papírgyár részvényeinek nosztrifikálása végett Brünnben rövidesen konferenciát tartanak, melyen a tranzakcióra vonatkozó részleteket fogiák megvitatni.-- Az olasz aranyvám ázsiója. Julius 16-ától julius 31-éig az olasz aranyvám ázsiója 326 százalék, tehát minden 100 arany líráért 426 papir- lirát kell fizetni. — (A szokol áremelkedésének hatása a magyar vaskereskede'emre.) Budapesti tudósitónk jelnti: A szokol árfolyamának a magyar korona zuhanásával kapcsolatos nagyarányú emelkedése súlyosan érezteti hatását a magyar vaskereskeelelemre. A magyar vas- és gépipar érdekeit és védelmét szolgáló különböző behozatali tilalmak eddig is sok nehézséget okoztak a magyar vaske- reskedelcmben. mely számos cikkben a szükségletek megfelelő kielégítése érdekében áll. a Morotta? la fizettek 1ÖQ csehszl. koronáért: Budapesten . . 3460.00 magyar koronát Zürichben . . . 11.35 svájci frankot Bécsben .... —.— osztrák koronát Berlinben . . . 1088.60 német márkát Tftzsdcdrioiiiamok szombaton, julius 22-én. Budapest. Valuták: 1 Napóleon aranyS275.— 100 osztr. kor. . . 4.05 1 font sterl. . .’ —.— 100 lei ................ 1030.— 1 do llár.............. 1620.— 100 szokol . . . 3450.— 100 francia franki 3375.— 100 svájci frank —.— 100 német márka 311.— 100 lengy.márka —.— 100 lira.............. —.— 100 holl. forint. —.— Dev izák: Amsterdam . . 63500.— Prága.... 3470.— Buk arest . . . 970.— Stockholm . . . 42300.— Kopenhága . . 35100.— Zürich.... 31450.— Kri sztiánja . . 27000.— Bécs....... 4.10 Lon don .... 7225.— Szófia... 1025.— Ber lin.............. 313.— Zágráb... 510.— Kóm a . . • . . —.— Newyork . . . 1622.— Páris................. 13475.— Varsó ..... —.— Ber lin. Devizák. Prága.................... 1088.60 Róma...................... 2357 05 Ams terdam . . . 19725.30 London................... 2262.15 Bue nosz Airesz . . 184.50 New York .... 507.86 Brüsszel ..............4019.95 Paris...................... 4254.65 Kri stiania .... 8564.25 Zürich.. 9697.35 Kop enhága . .10311,30 Madrid....................789010 Sto ckholm . . . 13163.50 Bées ...................... 1,38 Hel singfors . . .1063.65 Budapest................ 31.96 A züriefri devizaárfolyamok Zárlat. VII/22. VII/21. 100 csehszl. korona . 11.35 11.35 svájci frank 100 magyar korona. 0.325 0.35 „ „ ICO német márka . . 1.04 1,09 „ „ 100 hollandi forint . 203.00 205.75 „ „ 1 dollár..................... 5.23 5.2125 „ „ 1 font. sterling . . . 23.32 23,20 * „ 100 francia frank. . 43.97 44.10 „ „ 100 olasz lira . . . . 24.37 24.25 „ „ 100 belga frank. . . 41.60 41.75 „ „ 100 dán korona . . .112.50 112.25 100 svéd korona . .137.50 135.75 „ » 100 norvég korona • 87.35 86.75 „ „ 100 spanyol peseta . 81.25 80.90 „ „ 100 Buen. Air. peso 188.50 137.25 „ „ 100 jugoszláv korona 1.525 1,525 „ * 100 jugoszláv dinár —.— „ * 100 ósztr. kor. (pénz) 0.0175 0.015 „ „ 100 osztr. leb. bankj. —.— —.— „ * ICO lengyel márka . 0.09 0.085 „ „ lCu román lei ... . —.— —.— „ „ Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell* schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Kolik. 1 iparművészek bén specialisták elvállalnak | £ egyesületi és egyházi | zátsxi&H | ip pontos és művészi kivitelét; azonkívül az ipar- & mű-észet körébe vágó minden más munkákat X ö (fa. fém, bőr, művirág, hátik st.b-) — STELLEK nő- rj vérek „Decoratio" iparművészeti műterme Q KOSICE-KASSA, Jókai-utca 22. szám ?? R 452 ^
