Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-19 / 39. szám

Szerda, Jullus 19. lek. Ma azonban, amikor mind nyilvánvalób­bá válik, hogy a magyar korona katasztró- íális árzuhanása főkép annak a belső pénz­ügyi defetizmusnak az eredménye, amelyet éppen ezek a gomba módra szaporodó alaku­latok tenyésztenek a legjobban, immár ille­tékes helyen is belátták, hogy ezeknek az intézkedéseknek az- életbeléptetésével tovább várakozni végzetes hiba volna és a pénz­ügyminiszter legutóbb be is jelentette, hogy az uj ipartörvényben kontemplált ellenőrzés a legrövidebb időn belül megkezdődik. Jellemző a jelenlegi helyzetre, hogy a pénzügyminiszter és a bankvezérek legutób­bi konferenciája a magyar korona árzuhaná­sával foglalkozván, ezen az ellenőrzésen ki­vin Jóformán semmiféle egyéb mélyreható intézkedést nem tartott szükségesnek. Úgy a pénzügyminiszter, mint a legkiválóbb finánc- kapacitások felszólalásaikban ritka egyértel­műséggel ugyanarra a konklúzióra jutottak a magyar karona áresésére vonatkozóan, amire a Prágai Magyar Hírlapban legutóbbi beszámolónkban utaltunk, arra nevezetesen, hogy a magyar koronának ez a meglepő ár­esése teljesen megokolatlan. A bankvezérek konferenciája tanúbizonyságot tett amellett, hogy a megriadásra, a magyar koronától va­ló menekülésre semmi ok sincsen. A tőzsde izgalma most szemmelláthatőlag enyhült és hogy a bankvezérek mennyire helyesen Ítél­ték meg az eseményket, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a magyar ko­rona árfolyama ebben a pillanatban imrrri' njra emelkedő tendenciát mutat. A német bi­rodalmi márka várható javulása remélhetően nagy hatással lesz a magyar valuta külföldi értékelésére is. És ha ezzel egyidejűleg itt­hon is megtörténnek mindazok az intézke­dések, amelyek a nyugalom helyreállítása szempontjából szükségesek, akkor bízvást számíthatunk a magyar korona árfolyamá­nak tartósabb javulására. Bizony László. Magyar Agrár Intézmények Szövetsége. Budapestről irják nekünk: Magyaror­szág agrár jellege a trianoni békeszerződés folytán jobban kidomborodik, mint annak- előtte. Magyarország gazdasági erőforrása a földében gyökerezik, az ujjáépités is csak in­nen, csak a föld értékeinek felszinrehozata- lával, a magyar mezőgazdaság hathatós vé­delmével érhető el. Ez az elgondolás arra ösztönözte Magyarország nagy gazdasági, szellemi és erkölcsi erőt képviselő agrár­intézményeit, hogy a magyar mezőgazda­ságnak, a közös agrárérdekeknek a védel­mére egységes szövetséget alkossanak, amely a mindenkit közösen érdeklő ügyek­ben egyöntetűen hallassa szavát és valóban az egész magyar agrárközvélemény nevé­ben léphessen fel, ha a magyar mezőgazda­ság és a magyar agrár érdekek védelméről van szó. E célon kivül más szempon­tok is vezették a magyar agrárintézmények vezetőségét a Magyar Agrár Intézmények Szövetségének megalakításában, nevezete sen, hogy egységes szervezetben az agrár­kérdések tudományos megalapozása Is job­ban biztosítható, a magyar agrármozgalom egységes irányítása mellett a külföldi hírszol­gálat jobban ellátható. Egy másik igen fontos szempont az, hogy ezen az utón tud az egész magyar agrármozgalom a nemzetköz agrármozgalomba, a zöld internacionálé ré­vén megindult agrár világszövetségbe bele­kapcsolódni. A Magyar Agrár Intézmények Szövetségé­ben helyet foglalnak az országos érdekkép­viseleti szervek (Országos Magyar Gazda­sági Egyesület, Magyar Gazdaszövetség, Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége, Országos Magyar Földbérlö Egyesület, Ma­gyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete) a mezőgazdaságból kinövő üzleti vállalkozás­sal foglalkozó intézmények (Hangya, Terme­lő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Köz­pontja, Fruchtus Gyümölcsértékesitő és Szeszfőző központ, Gaes Üzemi Szövetke­zeti Központ, Magyar Mezőgazdák Szövet­kezete, Hangya Ipar r.t, Futura, Magyar Szövetkezeti R. T..(, továbbá a Gazdák Biz­tositó Szövetkezete, végül pénzügyi míiveje tekkel foglalkozó agrárius intézetek. (Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet, Magyar Föld­hitelintézet, Kisbirtokosok Országos Földhi­telintézete, Magyar Földhitelintézetek Orszá­gos Szövetsége.) Ezek az intézetek és intézmények tartoz­nak mint tagok abba a nagy egységes szer­vezetbe, amely Magyar Agrár Intézmények Szövetsége címen legutóbb létesült a ma­gyár mezőgazdaság védelme, a termelés fej­lesztése, a mezőgazdasági ipar továbbvitele, a mezőgazdasági népesség hitelügyének fej­lesztése, a magyar mezőgazdasági és agrár- politikai irodalóm művelése és az agrárvilág mezőgazdasági szervezetébe való bekapcso­lódás céljából. A tervszert? egységes fellépés Magyarországon föltétlenül szükséges, sőt létkérdés, a nemzeti lét kérdése. — A prágai húspiac. A prágai húspiac mai for­galma közepes volt. A zárak a következőképpen .alakultak: ürfi 9—18, borjú 8—12, belföld; sertés 16—23, jugoszláv sertés 19—20, román sertés 17 —22, hízott sertés 14—20, ökör eleje 13—17, há­tulja 15—20, bika 14—18, tehén eleje 10—14. há­tulja 12—17, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 8—10 korona kllogramonként — A prágai terménytőzsde. A termény­tőzsde mai irányzata kevés látogatottság mellett határozatlan volt. A gabonapiacon, valamint a hazai termékek piacán az irányzat lanyha volt, részint a valuta, részint a jó­termés miatt. A gabonaárak ma tovább es­tek. A búzát 260—270, a rozsot 180—190 és a zabot 270—275 K-val kötötték. Árpa iránt nem volt érdeklődés. A liszt szintén lanyha volt. Magyar lisztet Prágában 4.30, ameri­kait 4.20,K-val számolták. A rizs ára válto­zatlan (3.80—4.00), a tengeri ma 8—10 pont­tal szilárdabb volt, a román tengeri 2, mixed 1.94 ponttal. A régi burgonyát nem veszik (30—35), az uj burgonyát 170—180 K-val kí­nálják. Az uj káposztáért 215—220 K-t kér­nek. A mák szilárd volt (1750—1800). Kö­ménymag (cseh) 1150—1200, köménymag (holland) 1200—1300. A takarmánypiac lany­ha volt. Friss széna 215—220, préselt 230— 240 K. A szalmapiac szilárd. Préselt takar­mányszalma 85—95, hosszuszalma 95—100 K. — Böraukcló Prágában A mészárosok és nagy­vágók eladási szövetkezete jullus 25-én délután egy órakor a Beranek-szállóban bőrárverést ren­dez. Eladásra kerül 5000 darab marhabőr, 10.000 darab borjubőr és 100 darab fóbőr. — Terméskilátások a szobránc! járásban. A szobránci járásban az aratás javában folyik. A junius végén kapott eső a tavasziakra jótékonyan hatott. A járás déli részén: Jenkén, Boron, Ke­reszt s a szomszédos községek határában a jú­niusi cserebogár a kalászosokban nagy kárt tett. Rozsban közepes, búzában jó, árpában, zabban gyenge termés várható. Sarjutcrmés a gyakori esőzés folytán biztosítva van. Zöldség, gyümölcs fejlődésére az időjárás kedvező. = Az utódállamok tárgyalnak értékpapír­jaik felszabadításáról. Budapesti tudósí­tónk jelenti: Az utódállamokban lévő érték­papíroknak felszabadítása céljából az elmúlt évben megkezdődtek a tárgyalások, de meg­hiúsultak. Az egyezkedés most újból megin­dult s a cseh-szlovák megbízottak a közel­jövőben Budapestre jönnek. Valósz'nü, hogy augusztusban konferenciát tartanak, melyre valamennyi utódállam elküldi megbízottját. A munkaprogram szerint elsősorban azt a kér­dést fogják rendezni, hogy mi történjék a bankoknál lévő értékpapirletétekkel és külön­böző közintézeteknél elhefyczett értékdepók­kal, amelyekhez tulajdonosaik nem tudnak hozzájutni. ~ A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudó­sítónk jelenti: A mai terménytőzsdei forgalomban különösen kenyérmagvak iránt meglehetősen élénk érdeklődés mutatkozott, úgy hogy ezek számot­tevő árnyereségre tettek szert. A takarmányc-’k- kek közül a tengeri és az árpa drágult me" mig a zab nagyjában változatlan árakon cserélt gaz­dát. Úgy búzában, mint árpában, valamint tenge­riben uj áruban már jelentős kötések történtek. A hivatalos árjegyzések a következők voltak: búza tiszavidéki 5J73—5250. pest- és fejérmegyei 5150—5500, rozs 4025—4075, nj őszi takarmány- árpa 4200—4300, ó zab 5400—5500, tengeri 4450— 4500, repce 10 500—11.000, korpa 3000—3050 ko­rona. — A hivatalos készáruforgalm? kimutatás adatai szerint a dunántúli ó búzát 5050—0200, a tlszavidéki ó búzát 5200 koronával kötötték ab állomás míg az uj búzát minőség szerint állomá­son 5025—5150 és budapesti pajtásban 5300 ko­ronával kötötték. Elkelt 19 és fél vagon ó búza és 21 és fél vagon nj búza Rozsot kisebb téte­lekben 3900—4000 vagontételekben pedig 4000— 4100 koronával kötöttek ab állomás. Az uj őszi árpának ab dunántnh állomás 4350 budapesti pa­ritásban pedig 4400 korona volt ar ár* Az uj zab augusztusi szállításra 5150 koronával cserélt gaz­dát, mig 12 vagont teljes előlegge? augusztusi szállításra 4850 koronával kötöttek fékeit agy vagon uj zab p-ompt szállításra 5150 koronával. Egy vagon tengerinek ab Orosháza 4550 korona volt az ára. — A liszt- és őrleménypiac szilárd volt, a kinálat tartózkodása folytán a forgalom csekély. Elkelt egy vagon kettős íogásu nullás­liszt ab Csongrád 80 koronává) — A vetőmag­piac szilárdan tartott, kötés a mai üzletidő folya­mán nem fordult elő. =s Megjelent a rendelet a magyar uuüásllszt ki­viteléről Budapesti tudósítónk jelenti: A hivatalos lap mai száma rendeletet közöl a nullásliszt ki­viteléről. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi minisz­ter kijelentette, hogy a kenyérmagvak helyett 1 és félmillió métermázsa nullás liszt kivitelét terve­zik. Ebből egy milliót a Eutura vásárolna össze, félmillióhoz pedig az őrlési vám révén az állam jutna. A Futura a liszt árát nem fix összegben fizetné ki, hanem arra csupán előleget adna. A végleges elszámolást csak tavasszal fogják meg­tartani, mikor az árak már kialakultak, hogy a kormányt a gabona megdrágításával ne vádolhas­sák. Kivitelre jogosult minden olyan malom, amely műszaki berendezésénél fogva a tőzsdei lisztmin- tának megfelelő nüllásllsztet képes előállítani, il­letve az a termény- és lisztkereskedő, aki i yen malomnak kivitelre őrölt nulláslfsztjét megvásá­rolta. Minden malom, ha exportálható nulláslisztet szándékozik előállítani, ezt köteles ju’ius 25-ig a közélelmezési miniszternek írásban bejelenteni. Úgy a malom, mint a kereskedő és a termelő ál­tal a kereskedelmi célokra megőrölt búza alapján őrlési adó címen beszolgáltatott minden egyes mm. után további rendelkezésig 3 mm. nu’lásliszt vihető ki. A kiviteli illetéket természetben kel! leróni, még pedig métermázsánként 55 kilogramot. A rendelet életbelépett.- - Megtiltották Romániában a tölgyfa kivitelét Kolozsvárról jelentik: A kormány a tölgyfának mindennemű exportját megtiltotta. A rendelet utal arra. hogy a csatolt területeken levő tölgyfakész­letek alig elegendők a belföldi szükséglet fedezé sére, A rendelet a fatermelők körében nagy el­keseredést váltott ki s a fatermelők kérték a ren­delet érvényen kívül való helyezését A kor­mány egyelőre nem hajlandó a rendeletet hatá­lyon kivül helyezni, hanem a töl.eyfakészletek mennyiségének megállapitására vegyes-bizottsá­got küldött ki, mely pontosan mez fogja állapítani a kitermelt és még kitermelendő famennyiséget. A minisztérium újabb döntése csak e bizottság je­lentésének beérkezte után fog megtörténni- - A bécsi tőzsde forgalma. Bécsi tudósítónk je­lenti: A tőzsdetanács határozata szerint a bécsi tőzsdén e héten csak hétfőn, szerdán és pénteken lesz hivatalos forgalom.-- Az uj osztrák jegybank elnöksége. Bécsi tu­dósítónk jelenti: Az uj jegybank elnökévé Spitz- müller Adolf dr.-t, az Osztrák-Magyar Bank kor­mányzóját, igazgatójává pedig a devizaközpont eddigi vezetőjét, Sztankovics udvari tanácsost szemelték ki.- - A szén árának tijabb emelése Németország­ban. Berlinből jelentik: A jullus elsei áremelés után a bányamunkásokkal létesített megegyezés folytán a szén árát újból föl fogják emelni. A rajna-vestfáli szén-szindikátus 25 százalékos ár­emelésre tett javaslatot.- - Nemzetközi gyapjúkonferencfa Rio de Janel- róban. A nemzetközi gyapjukonferenciát, melyen az összes érdekelt államok kormányai hivatalo­san részt vesznek, mint a „Konfektionár“ jelenti, októberben tartják meg Rio de Janeiróban.- A prágai tőzsde. A tőzsde mai forgalma normális keretek között mozgott. Kezdetben az árfolyamok emelkedő irányzatot mutat­tak, később azonban az osztrák korona érez­hető sülyedése folytán visszaesés állott be, különösen az arbitrázs értékekben. A bank­értékek közűi a Morva-Agrár és a Prága szi­lárd volt, mig a Slovenska, a Hite! és a Bank- verein gyengült. Az ipari értékek piacán az Osztrák Koho 45, Bergmann 8, Cseh cukor 5 és Poldi 6 ponttal emelkedett. A többi érté­kek árfolyama jelentéktelenül változott. A záró irányzat lanyha volt. A devizapiac ál­talában lanyha volt. A nyugati devizák közül New-York 0.20, Amsterdam 20 ponttal javult. A szabadforgalomban Belgrád fél, Varsó 0.02 ponttal szilárdabb volt. Gyengébb volt a márka 0.20, Bécs 0.02 és háromnegyed és Budapest 15 ponttal. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósí­tónk jelenti: A bécsi lanyha kifizetés követ­keztében a tőzsde mai forgalma tartózkodó volt és zárlatig csendes maradt. Az egész forgalom sziik keretek között mozgott, mi­vel sem vételre, sem eladásra megbízások nem voltak. A bécsi kifizetés lanyhasága a kuliszra is áthúzódott, melyhez később a korlát is csatlakozott. A tegnapi árfolyamok alig változott. A valutapiac kezdetben tar­tózkodást mutatott. Később a nyugati devi­zák megszilárdultak és csak a német márka maradt lanyha. A devizapiac a bankok tar­tózkodása következtében csöndes volt, A bécsi kifizetést elhanyagolták.- - A berlini tőzsde. Berlinből jelentik: A devizapiacon mind nagyobb mértéket öltő üzlettelenség az ottani hivatásos kereskedők nagyobb számát arra inditotta, hogy a kül­földi járadékok piacát keressék fel, ahol az üzlet mindinkább élénkül és az árfolyamok állandóan emelkednek. A magyar koronája radék ma Ismét emelkedett.- - A bécsi tőzsde. Bécsi tudósítónk jelent': A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalom­ban a devizákat a következőképpen jegyez­ték. Zürich 7125, Berlin 81,50, London 164.080, New-York 37.140, Párls 3060, Milánó 1680, Prága 847, Varsó 6.70, Budapest 28.25. \ Hogy áll a korona? Ma fizettek 100 csehszt. koronáért? Budapesten . . 2985.00 magyar koronát Zürichben . . . 11.70 svájci frankot Becsben .... 84700.00 osztrák koronái Berlinben . . . 1076.65 német márkát Tőzs<fear&o!íjüm©fc kedden, jullus 18-án: Prá^a: Értéktőzsde. Agrárni banka (Ag- Kolini kávé. . . . 720.— rár Bank). . . . 485.— Rolini petróleum. 5ML-­Bohemia .............. 428.— Kolini szesz . . . 8w.— Cse h I n on Bank 419.— Tejipar rt. .... 487.— B InuufUrial (Cseh Első pilseni sör­Iparhank .... 440.— gyAr.................. — Pra ger Kredit. Danik és társa . . 342.51 (Prágai H telb.i 740.— Laurin és Kloment 272.-— Szlovák Bank . . 225.— Ringhoffer .... 665.-— ZivnoRtcnska . . . 613.50 Bécsi ünionbank. 15.00 Anglobank (Angol- Pragor Eieeu . . . 785.— Osztrák Bank. . 51.— Skoda ...... 63?.58 Wiener Bankv. . . 15.— Papír ....... 258.— Osztrák hitel ... 16— Cseh nyugati Bűén 355.— Cseh Cukor .... 1265.— Osztraui szén. . . —,— Kolini műtrágya . 708.— Lnwald..................... 010,— Poldi ........ 352.- Friedrich.............. — Alp lne ....... 260.— Devizák: VII/18 VTT/1T. 100 hollandi forint . 17^7.00 1727.00 Kft 100 német márka . . 9.65 9.85 _ 100 svájci frank . . . 865.50 858.00 „ 100 norvég korona . 753.50 743.30 „ 100 dán korona . . . 975 80 965 50 „ 100 svéd korona. . ,1i73,00 116300 „ 100 olasz Ura .... 205.30 203.50 * 100 francia frank . . 374.00 373.00 I font sterling. . . . 200 00 199.50 „ 1 dollár..................... 44.75 44.55 „ 100 belga frank . . • 335,00 355.00 # 109 spanyol peseta « 698.50 683.50 „ tOÜ jugoszláv dinár. 52.00 51.50 „ 100 jugoszláv korona —„ 100 román lei .... —.— —„ 100 bolgár leva . . . 28-35 28.10 „ I török font.............. 25.60 26.10 „ ICO osztrák korona . 0.08 0.1073 „ 100 lengyel márka . 0.77 0.75 „ 100 magyar karona . 3.30 3.45 1 dollár (kábel) . . . 44.90 44.575 Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 2595 J Ganz-Danublns . • {03000 Osztrák Hitel .... 440 j Ganz-villamos. . . . 10500 Ang.-Magyar .... 760 Láng................................4173 Les zámítoló.............. 826 Linták.......................... 45c Mag y.-Olasz ..... 315 Scnllck................. . — Jel zálog........................ 250 Baróti............................ — Hazai bank.............. 62ö Izzó ............................. — ria lgó................. . . 12750 Gutmann ...... 38S0 Rim a .......................... 3425 Klotlíd......................... 423* Köz úti ........ 1680 Magyar Cukor . . .48109 Délivasnt ...... 2675 őstermelő ...... — Altamvasut .... . 1455* Gurnrni.............................4250 Ker esk. bank .... 8020 Nasobitzl ....................1720(1 Mng y ált. tkp. . • . 145 Neusehloss................ 445 Els ő hazai ..... . 26750 Orsz. fa ......* 1250 Bors.-M ískoici .... 4575 Győri ólai ...... 2850 Concordia................... 3050 Szlavónia........................—• Bnd apesti malom . . 7100 Egyes fa ...... 258 Gizella malom. . . . ~ Zabolai.........................1700 Hun gária malom . . 4400 Egyes tkpt...................*400 Beo csini....................*11/00 Papír ........ 247S Ész aki szén ..... **500 Bóni ......... 2950 Esztergom-Szászvári 39/5 Malomsoky ..... 723 Felsőm, szén.............. 11650 Rézbánvai ...... 18ft0 Dra sehe ....... 6150 Aegisz ....... 73* Magnezit...................19600 Földhitelbank. ... 3508 Mag y ált. Kőszén . 27700 Merkúr...................... 360 Uri kányi ..... .12875 Viktória....................... 12858 Adr ia........................... — Óceán ........ 1$Ki Atl antika ...... — Pálfalval ...... 1073 Levante................. • — Kóburg . • • .... 334b l'r öszt ........ — Magyar szalámi • . — Csáky............................1160 Spódium . ...... 1775 Magyar Fegyvergyárí 2325 Valuták: i Napóleon arany5025.— 100 osztr. kor. . . 3.42 I font sterl. . . 5825.— 100 lei ................ 750.— 1 dollár ..... 1300.— 100 az.oko! . . . 2935.— iOO francia franki0575.— 100 svájci frank — kW német márka 280.— 100 lengy.márka 21.50 l'X) Ura .... . 5875.— 100 holt forint. — .— Devizák: Amsterdam . . 50800.— | Prága.............. 3000.— Bukarest . • . 75;|.— , Stockholm . . . 34100.— Kopeuhága . . 28200.— | Zürich............. 25300 — Kri sztiánia . . 21600.— | Bécs................. 325 Lon don .... 5850.— i Szófia ..... 839 — Berlin.............. 27S.50 j Zágráb........ 378.75 Róm a . . • . . 5975.— | Newyork . . . —.— Párls................. 10775— I Varsó.............. — . Bécs. ( Z i r v a.) Berlin. Devizák. Prága...................... 1076 65 Róma.......................1197 25 Ams terdam . . . 18626.65 London ..... .213480 Buenosz Airesz . . —.— New York .... 480.89 Brüsszel............... 3795.25 Paris.......................3995.00 Krí stiania . . . .7990.00 Zürich............... 9198.45 Kop enhága . . 10287,10 I Madrid ..... .740070 Stockholm . . . 1245949 j Bécs ...................... 1.28 Hölsingfors . . . 983.75 I Budapest............... 36.20 A z ürichi űevizaárfolyamok Zárlat VII/ia VII/17. tOO csehszl. korona . 11.70 11.70 svájci frank 100 magyar korona. 0.41 0.40 „ „ 100 német márka . . i.*3 1.15 „ „ 100 hollandi forint .202.60 202.10 * » 1 dollár..................... 5.2175 5.2137 „ i font sterling • • • 23.21 23,17 „ „ 100 francia frank. • 43.60 43.00 9 * 100 olasz Ura .... 2400 23.65 „ » 100 belga frank . . . 41.25 40.75 „ „ !00 dán korona . . .112.00 >12.00 „ 0 100 svéd borona . .135.50 '35.00 „ * 100 norvég korona • 86 10 85.50 „ » !00 spanyol peseta • 80 50 0 80 „ „ ;00 Buen Air peso *86.50 6 50 „ „ i00 jugoszláv korona 1.525 124 „ „ *00 jugoszláv dinár —„ n 00 osztr kor. 'pénz 0.015 V0175 „ „ 100 osztr. leb banki 0.0187 '\o2 „ „ lOü lengyel márka . 0.095 0.095 „ „ 10U román lei ... • —.— —„ „ Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Akticn-GeseH- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hotík.

Next

/
Thumbnails
Contents