Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-19 / 39. szám
Szerda, julius 19. 3 BEIPOIITIKA A szlovák nemzeti párt memoranduma az autonómiáról. Prága, julius 18. A hradzsini Casban L o u b a 1 Ferenc ismerteti S t o d o 1 a Emil dr.-nak egy hozzá intézett levele alapján a szlovák nemzeti pártnak — és nem mint egyes lapok tévesen írták, Hodzsa pártjának — ez év január 22-én a miniszterelnök elé juttatott memorandumát. A memorandum a szlovák nép elégedetlenségének okait tárja föl. Ilyenek szerinte a gabonakontingensnek igazságtalan kivetése, a Nagyszámú katonaság, a nagy drágaság, továbbá a szlovenszkói közigazgatás rendezetlen volta, főként pedig az uj megyebeosztástól való félelem és végül a felekezeti és nyelvi kérdések terén urakodó állapotok. Ezek között a legfontosabb a megyei reform és a vallási ügy. A memorandum szükségesnek mondotta azt, hogy a megyerendszerben a status quo ante-t tartsák fönn, mert a régi megyék évszázados fejlődését nem szabad figyelmen kívül hagyni és mert az uj megyebeosztás a történelmi vármegyék földrajzi, gazdasági és kulturális egységét bontaná meg, azonkívül pedig sok beruházást is igényel és elkeseríti mind az uj megyeszékhelyektől távol- eső lakosokat, mind pedig a régi megyeszékhelyek közönségét. A memorandum utolsó pontja rámutat arra, hogy a tartományi intézményt Szloven- szkó területén bevezetni nem lebet, hanem az alkotmányba kell felvenni az autonómia elvét. A felekezeti és területi viszonyokra való tekintettel azt kívánja a memorandum, hogy Svájc, az Unió és a szomszédos Ausztria mintájára föderációs alkotmányt hozzanak, amely a felekezeti és iskolai kérdéseket, valamint a helyi közigazgatás ügyeit az országgyűlések és az országos önkormányzati szervek hatáskörébe utalja. A memorandum végül kifejti, hogy a középiskolai cseh nyelvű oktatás a csehek hegemóniáját szolgálja, ami elmérgesiti a csehek és szlovákok viszonyát. Az autonómiát fokozatosan, az evolúciós elv alapján kell megvalósítani. Benes jövőre Amerikában tart előadásokat. A Tribuna magánforrásból arról értesül, hogy Benes a jövő esztendőben a prágai amerikai követség és a wiliamstowni politikai intézetnek meghívására a jövő év folya- mán az inézetben 4—6 hétig tartó szociálpolitikai előadássorozatot fog tartani. Ez a hár az első pillanatban azért hngzik furcsának, mert aktív miniszterek nem szoktak ily sokáig távolmaradni a hivataluktól. Kramár a hadikölcsönökrő! és a kormányválságról. A cseh nemzeti demokrata párt Horazdio- vicban népgyülést hivott össze, amelynek legérdekesebb eseménye Kramár Károly dr. beszéde volt. A cseh sovinizmus apja ez alkalommal is az erős kéz politikáját dicsőítette. Beszédében megemlékezett a németeknek multheti égeri nagygyűléséről és szörnyű dolognak mondotta azt, hogy a népgyülést egyáltalában meg lehetett tartani. A hadikölcsönökről az mondotta, hogy azokat azért jegyezték a németek, mert azt hitték, hogy ők győztesekként fognak kikerülni a háborúból és lehetetlenné fogják tenni a csehek mindennemű politikai befolyását. Furcsának tartotta, ha ezek után most azt követelik, hogy váltsuk be a íiadikölcsönö- ket. Ha a csehek az ő követeléseiknek eleget tennének, ezt Kramár szerint a történelem nemcsak rossz néven venné tőlük, de ez szerinte ostobaság is volna. Azután azokról a hírekről beszélt, hogy a németeket állítólag be akarják venni a kormányba és igy szólt: „Ezt én a régi Ausztriában szerzett tapasztalatok után nem értem meg és nem is tudom felfogni. Vagy talán tyukól-e a kormány, amelybe mindenki tetszése szerint beszállhat? Vájjon lehetséges-e, hogy a németek résztvegyenek a miniszter- tanácsban s hogy tudomást szerezzenek valamennyi fontos állami érdekr&l, valamennyi katonai titokról, amikor a legfőbb érdekük az, hogy gyöngítsék a mi hadseregünk erejét? Ilyen dolgokat még a leglojálisabb német sem hallgatna cl. Ehhez hozzájárul még a nyelvkérdés is. A mi központi hivatalainknak cseheknek kell lenniök s teljesen elképzelhetetlen az, hogy egy német miniszter csehül hivataloskodna. A képviselőház egyik alelnöke, Czecli dr. is, aki pedig a legbékésebb németek egyike, csak azért nem gyay’fÜG’AlJfaGYAÍFtfmTAP korolja alelnöki tisztségét, mert nem akar csehül beszélni. Amig a németek nyíltan el nem ösmerik, hogy ez az állam a mi államunk, addig nem is tárgyalhatunk a kormányba való belépésükről/4 A petka Karlsbadban. A Ceské Slovo jelenti, hogy a cseh pártok vezető emberei a közeli napokban Karlsabd- ba utaznak. Ez a hir összefügg azzal, hogy Srámek vasutügyi miniszter jelenleg szabadságát Karlsbadban tölti. Valószínű, hogy a petka karlsbadi tanácskozásai a kormány- válsággal vannak összefüggésben. A cseh-szlovák—orosz viszony. Bechyne cseh szociáldemokrata képviselő, aki tudvalevőleg a petkának is tagja, cikket irt a cseh-szlovák—orosz viszonyról. Cikkében megáilapitotta, hogy Mos töve n- k o, az orosz szovjet prágai megbízottja, akit a cseh-szlovák —orosz szerződés hivatalos diplomáciai jelleggel ruházott fel, a csehszlovák hadseregben és hivatalokban kommunista propagandát fejt ki. Bechyne azután elmondja, hogy a cseh-szlovák kormánynak az az eljárása, hogy Oroszországgal szerződést kötött, két oldalon sziiit visszatetszést. Mig a kommunisták a szerződést csekély értékűnek tekintik, addig a nemzeti demokraták a kormányának túlságos előzékenységet vetettek a szemére. Bechyne szerint Mosto- venko propagandatevékenysége ellenkezik a szerződés 8-ik cikkével s ugyancsak ellen- i kezik vele az a határozat is, amelyet a mosz- { kvai internacionálé S m e r á l dr. és K r e i- b i c h képviselők, valamint J i l e k jelentésére hozott. Ezért Bechyne Beneshez kérdést intéz aziránt, hogy vájjon hajlandó-e a szerződésszegést megakadályozni és vájjon helyesnek tartja-e a bolsevikokkal szemben követett politikáját. Interpelláció a pozsonyi igazság- ügyi palota elhelyezéséről. Pozsonyi tudósitónk jelenti: Pozsonyban nemrég egy bizottság helyszíni szemlét tartott és az érdekeltek meghallgatása nélkül úgy döntött, hogy az uj igazságügi palotát, amelyben a Járásbíróságot, törvényszéket és az ítélőtáblát fogják elhelyezni, a város központjától négy kilométernyire, a tüzérkaszárnya mellett fogják fölépíteni. Mivel ez a terv mélyen sérti a lakosság, érdekeit, .Jabloniczky János dr. keresztényszociális nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt adtak be az igazságügyminiszterhez, és előadják benne, hogy a bizottság döntésénél bizonyos titkos egyéni érdekek játszottak szerepet. Nemrégiben ugyanis jó összeköttetésekkel rendelkező spekulánsok a tüzérkaszárnya környékén levő telkeket ösz- szevásárolták. Az interpellálók azt kérdik a minisztertől, hogy hajlandó-e a végleges döntés előtt a mellőzött hatósági, közgazdasági és ügyvédi tényezőket meghallgatni és megvizsgáltatni, hogy a tervezett igazságügyi palota környékén kik és milyen áron szereztek újabban telkeket? foim&ré három pontja. A franciák merev feltételei a jóvátétel kérdésében. — Az angolok engedékenysége. — Poincaré és Lloyd George találkozása. A jóvátételi kérdés megoldását, az európai politikai és gazdasági élet megváltó csodáját Poincaré és Lloyd George legközelebbi találkozásától várják. A párisi augurok bíznak a csodában, mi azonban az augurok szavait hallva s Poincaré megcsökönyösödött elveit ismerve, kevés reménységgel tekintünk Poincaré újabb útja elé- Bizalmatlanságunkat megerősíti az angol Daily Mail párisi értesülése, mely Lloyd George és Poincaré tanácskozásainak programját ebben a három pontban foglalja össze: 1. A világnak tudomására kell adni, hogy Németország szánt-szándékkal haladt a gazdasági csőd felé s hogy pénzügyi becsületét módjában állott volna megmentenie. 2. A Németországgal való tárgyalások egyetlen eredményes módja, dokumentálni Németország előtt azt, hogy a szövetségesek egysége fönnáll s a szövetségesek Németországgal csak együttesen tárgyalnak. 3. Németországtól biztos garanciákat kell szerezni a pénzügyi reformok keresztülvitelére s a garanciabizottságnak teljhatalmat kell adni arra, hogy a német büdzsét fölülvizsgálhassa s jelentéseket tehessen azokról a reformokról, melyeket a szövetségesek követelnek. Ez a nyilván Poincarétöl eredő három pont karakterizálja a francia gondolkodásmódot és bizonysága annak, hogy a londoni találkozástól a gordiusi csomó kettévágását nern remélhetjük. Csupa fölösleges deklarációt és rendszabályt készít’elő londoni útjára Poincaré, holott ezerszer és súlyos következmények árán tapasztalhatta már. hogy a tengeri kígyóvá növesztett jóvátételi kérdést minisz terelnöki deklarációkkal és a hatalmi mámorból és féltékenységből fakadó rendszabályokkal megoldani nem leltet. Poincaré realitásban vérszegény három pontját kiegészíti a T e m p s tegnapi vezércikke, mely tudtunkra adja, hogy a jóvátételi bizottság francia tagjai formális utasításokat kaptak arra, hogy a jóvátételi bizottságban a versaillesi békeszerződés ariiaz intézkedéséhez, hogy a jóvátételi fizetések megelőzik a német állami kiadásokat, föltétlenül ragaszkodjanak. • Amig a jóvátételi kérdés körül ily reménytelenek az auspiciurnok, addig a német moratórium ügye is — úgy látszik — eltolódott. A moratórtium kérdésében ugyanis a jőváté- teli bizottság csakis a garanciabizottság jelentése után fog dönteni s mert a garancia- bizottság vasárnapra jelzett berlini elutazása, párisi utasításra elmaradt, ez a döntés is a bizonytalan jövőbe tolódott el. A garanciabizottság azt az utasitást kapta Párisból. hogy folytassa az ellenőrző rendszabályokra vonatkozó tárgyalásokat s ez a körülmény s a Journalnak és a Figarónak amaz értesülése, hogy a garancia-bizottság berlini munkájának eredménye nem kielégítő, sőt, hogy a garancia-bizottság Németországnak szerződésszegését is megállapította, arra mutatnak, hogy a moratórium kilátásai is kezdenek elhomályosulni. A garancia-bizottságon kívül a bankárbizottság is bogozza — állítólag — a bonyodalmas német kérdést. Legalább is erre vall a következő Havas-jelentés: * „Az Ecbo de Paris brüsszeli tudósítója meginterjúvolt egy Berlinből visszatért igen tekintélyes pénzembert, aki az újságírónak kijelentette, hogy a bankárbizottság Németország pénzügyi ellenőrzésére igen alaposan végiggondolt tervet dolgozott ki. A német kormány ezt a tervet néhány napja tanulmányozza s valószínűleg megjegyzéseivel együtt még e héten közölni fogja a jóvátételi bizottsággal. A tervezet a bevételek és kiafások ellenőrzését, valamint a függő adósságok sta- j tisztikai ellenőrzését javasolja/* A franciák merev gondolkodásával szemben egészen más és sokkal méltányosabb és komolyabb hangok halatszanak az angol politikai életből- Az angol politikának homlokterében ebben a pillanatban a német márka zuhanása és annak következményei állanak- Ezzel foglalkozik az alsóház, ez a tárgya a politikai klubok eszmecseréjének és ez szolgáltatja a lapok vezércikkeinek anyagát is. Az Observer vezércikke feltűnően türelmetlen hangon sürgeti a német válság gyors megoldását, még mielőtt ^az európai katasztrófához vezetne- A moratóriumnak -* írja a lap — föltétlenül el kell következnie, de ez egymagában véve még nem lenne hathatós segítség, előbb revízió alá kell venni az egész jóvátételi kérdést is- Föltétlenül szükséges, hogy előre megállapítsák a jóvá- tétcli végösszeget és valószínű, hogy a hatalmak erre nézve a párisi bankárkongresszus javaslatát fogják elfogadni. Anglia a német kibontakozást elkerülhetetlennek látja az európai béke helyreállításához és a maga részéről készséggel regédkeznék a legfőbb nehézségek leküzdésében- Azonban ezen az utón nem haladhat egyedül, hanem csak Franciam szággal együtt. Az angol kabinetnek egy volt tagja, Midle- borgh, azt irja aSundayTelegrap h-ba, hogy a német katasztrófát meg kell akadályozni már csak azért is, mert súlyos válság elé állítaná Anglia gazdasági életét is. Ez a válság már most is mutatkozik a vas- és acélipar terénHasonlóképpen pesszimisztikusan ítéli meg a jelenlegi helyzetet a D a i 1 y News is, ; mely a jóvátétel kérdésének mostani állását, ' Németország anyagi csődjét, Ausztria valutájának leromlását és a hágai konferenciának sikertelenségét nagyon fenyegető jeleknek ítéli meg a jövőre nézve és a helyzet kitisz-, tázására a következő indítványt teszi: t- Angliának le kell mondani követeléseiről Franciaországgal seztnben2- A franciáknak bele kell egyezniök, hogy a jóvátételi összeget 2,500.000 fontra szállítsák le3- Franciaországnak ratifikálni kell a washingtoni szerződést. 4. Egy általános garanciális tervezetet kell készíteni, mely Franciaországot megvédje az esetleges támadások ellen5. Föltétlenül létre kell jönnie a nemzetközi kölcsönnek és 6- Németországnak állandó tag gyanánt be kell lépnie a népek szövetségébe. Németország csak két hónapra akart moratóriumot kérni. Páris, julius 18- (Saját tudósítónktól.) A moratórium előzményeiről érdekes részleteket jelentenek Berlinből- A német kormánynak eredetileg csak az volt a szándéka, hogy csupán a júliusi és augusztusi fizetési részletekre kér moratóriumot- Lord d‘Abernon angol követ azonban azt ajánlotta a német kormánynak, hogy a moratórium kérelmét 1922. és 1923- évekre is terjesszék ki, minthogy véleménye szerint csupán hosszabb moratórium teheti lehetővé Németország pénzügyeinek végleges rendbehozatalát. Augusztus elején utazik Poincaré Londonba. Páris, julius 18- A Mát in arról értesül, hogy Poincaré és Lloyd George összejövetele augusztus elején fog megtörténni. Az angol kormány néhány nappal ezelőtt jegyzéket küldött a francia kormánynak, amelyben a jóvátételi kérdés kapcsán utalás történik a két miniszterelnök összejövetelének szükségére. A francia kormány erre a jegyzékre még nem válaszolt, mindazonáltal úgy látszik, hogy illetékes körök a közeli találkozás gondolatával megbarátkoztak és hogy Poincaré Londonba fog utazni, előbb azonban megvárja a jóvátételi bizottságnak a német moratóriumra vonatkozó határozatát. A garanciabizottság szerdán tesz jelentést. Páris, julius 18. A garancia-bizottság több tagja Parisba érkezett. Mauler elnököt ma éjszakára várják- A bizottság szerdán adja át jelentését s a jóvátételi bizottság csütörtökön este kezdi meg a jelentés megvizsgálását. Franciaországnak nincs szüksége a természetben való jóvátételre. Páris, julius 18. A Petit Paris-ien véleménye szerint Franciaországnak 1922-ben nem lesz szüksége a 950 millió aranymárka értékű természetben való szállitásokra- A szállításokat, amelyekre még ez évben szüksége lehet, 200 millió aranymárkára becsülik. Anglia mindent szemmel tart London, julius 18- Lloyd George az alsóházban Kennworthy egyik kérdésére kijelentette, hogy a kormány az Egyesült-Államok kormányának fölhívására hivatalos értesítést küldött, amely szerint szeptember elején külön bizottság indul Washingtonba, hogy ott a kongresszus által kinevezett albizottsággal az angol hadiadósságok kérdésében megegyezésre jusson- E tárgyalások befejeztéig további fölvilágositást nem adhat- Terrel képviselő azt fejtegette, hogy a jóvátételi fize- ( (és nem kizárólagos és legfontosabb oka a márka elértéktelenedésének. Főleg a német költségvetés egyensúlyának hiánya játszik itt nagy szerepet- Lloyd George Terrel felszólalására azt válaszolta, hogy a kormány is Terrel álláspontján van s hogy a német pénzügyek rendezésében a legfontosabb momentum a német költségvetés egyensúlya- Anglia — szólt végül Lloyd George — mindent szemmel tart. A német belpolitikai válság. A iüggeilen szocialisták megszavazzák a köztársaság védelméről szóló törvényt* — Két független szocialista a kormánybanA német belpolitikai válság pillanatnyira meg van oldva. A független szocialisták hétfő délutáni ülésükön ugyanis elhatározták, hogy a köztársaság védelméről szóló törvény mellett fognak szavazni s a berlini lapok jelentése szerint a birodalmi gyűlés két szocialista frakciója beleegyezett abba, hogy a kormánynak két független szocialistával való kibővítését az októberi ülésszakig elhalasszák. A szakszervezetek csatlakoztak a frakciók határozatához. A birodalmi gyűlés nyári szünete alatt fognak dönteni arról, hogy meg- aiakitsák-e a két szocialista párt közös parlamenti frakcióját. Ily körülmények között a birodalmi gyűlés ma letárgyalja a köztársaság védelméről szóló törvényt s a héten bezárja kapuit.
