Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-16 / 37. szám
Vasárnap, Julíus 16. fiz ilyen kérdésekből politikai interpellációkat, hanem forduljanak panaszaikkal az illetékes fórumokhoz: a miniszterelnökhöz, vagy ja belügyminiszterhez. — Nekünk elsősorban a politikai és felekezeti béke helyreállítására kell törekednünk. ;Az ilyen esetek megakadályoznak bennünket ebben a munkánkban és egyáltalán nem szolgálják az ország érdekeit. Mindenki ellensége fa nemzetnek, aki azt mondja, hogy a kor- ímány nem engedi a bűnösöket kinyomoztatok \ A miniszterelnök azután Héjjasnak az ÉME gyűlésén tett nyilatkozatával foglalkozott és kijelentette, hogy a beszédről tegnap szerzett tudomást. Az a meggyőződése, hogy Héjjas ellen eljárásnak van helye s ezért ezt megfontolás tárgyává teszi. Nádossy országos főkapitány egy nyilatkozatára vonatkozóan 'kijelenti, hogy magához hivatta Nádossyt és megkérdezte tőle, hogy mi volt beszéde tar- jtalma. Az országos főkapitány nem tudta [beszédét szószerint visszaadni, emlékezete [szerint csak azt mondta, hogy az elmúlt eseményeknek nem szabad megismétlődniük és hangoztatta, hogy egy-két kommunista zsidó nem fogja kezünkből kicsavarni a fegyvert. — Azt hiszem — folytatta a miniszterelnök r- hogy ebből nyilvánvaló, hogy itt semmiféle eljárásnak helye nem lehet. A miniszterelnök után Rakovszky Iván (belügyminiszter refleltált Rassay szavaira és [kijelentette, hogy Európában mindenütt tapasztalhatók hasonló jelenségek. Németor- jszágban meggyilkolták Erzbergert és Ra- jthenaut, Olaszországot pedig a fascisták tartják hatalmukban. Mindezek a jelenségek a jhábóru következményei. A magyar kormány (mindent megtesz arra, hogy a jogrendet megszilárdítsa és hogy a bűnösöket megbüntesse. Azután Rassay szólalt föl újra s válaszolt Bethlen gróf miniszterelnök beszédére. (Az ügyet nem azért tette szóvá, mintha a miniszterelnökkel szemben illojális akart .volna lenni, de nem tudja elfelejteni, hogy Somogyi meggyilkolása után a miniszterelnök szigorú megtorlást ígért és két napra rá meg- ! jelent az amnesztia-rendelet. (Felzúdulás a jobboldalon és nagy zaj a baloldalon. A lármában a szónok szavai elvesznek.) Azután Szakács Andor negyvennyolcas kisgazdapárti képviselő interpellált. Interpellációjára, mondotta, azok a hírek szolgáltattak okot. hogy az államfő hatáskörében rövidé- | sen változás fog történni s a gyermek Ottó j királyt Magyarországra hozzák. Kérdi a kormányt. hogy mennyiben felelnek meg ezek a hírek a valóságnak s hajlandó-e ezeket a híreket, amelyek a munkásságot állandóan nyugtalanítják, megcáfolni. Utána újból Rassay interpellált és pedig a katonai bíróságok által polgári egyének ellen kémkedés miatt hozott halálos Ítéletek tárgyában. Sándor Pál a román invázió dolgáról, Haller István pedig a nemzeti kisebbségek sérelmének a Népszövetségi Ligák ülésein való tárgyalása ügyében interpellált. * A minisztertanács elfogadta a lakásrendeletet. Nyolcórás ülések a Házban. Budapest, julius 15. (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A tegnapi minisztertanács letárgyalta .a lakásrendeletet, amelyet a lakás- bércsökkentés kérdésében a parlamenti bizottság által javasolt módosításokkal változtatás nélkül elfogadott. A rendelet, amely augusztus 15-én lép életbe, ma megjelent a hivatalos lapban. A minisztertanács letárgyalta a pénzügyminiszter négy törvényjavaslatát is, melyek a fold-, ház-, kereset- és társulati adókra vonatkoznak. Letárgyalták a nemzetgyűlés munkarendjét is. A kormány a földadót még a nyári szünet előtt törvénybe akarja iktattatni. mert erre a pénzügyi konszolidáció érdekében sürgős szükség van. A jövő hét elején sor kerül a Házban a nyolcórás ülésekre. A szocialisták tüntetése a drágaság ellen. A munkások felvonulást rendeztek és a kommunista Internacionálét énekelték. — A rendőrség karddal szétoszlatta a tömeget. Budapest, julius 15. (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A szociáldemokrata párt tegnap este a vas- és fémmunkások szak- szervezetének Thököly-uti helyiségében nagy gyűlést tartott, hogy tüntessen és tiltakozzék a folyton növekvő drágaság ellen . A gyűlésen Jászai Samu nemzetgyűlési képviselő elnökölt. A gyűlés első szónoka P r o p p e r Sándor nemzetgyűlési képviselő volt, aki beszédében élesen támadta a kormányt, mely szerinte hozzájárult a drágaság fokozásához. A drágulásnak igazi okozója, a szónok kijelentése szerint maga a kormány. A kiküldött rendörtisztviselő mindjárt a beszéd elején megakasztotta Propper Sándort és figyelmeztette, hogy beszédében a törvény keretein belül mozogjon. Propper beszédének további folyamán rámutatott arra, hogy n drágaság egyik főoka a gabonának a kivitele, mert akkor, amikor a gabonát még kivinni nem lehetett, 60 körül állott a korona Zürichben és csak.600 korona volt a búza mázsájának az ára, azóta a korona 50 százalékkal esett, a búza ára pedig tízszeresére emelkedett. Magyarország nagy nyomorta- nyává sülyedt.. (Általános közbekiáltások, ügy hogy Propper alig tudja beszédét folytatni.) A drágaság ma körülbelül 200-szorosa a békebeli áraknak, ezzel szemben a munkás fizetése csak 50-szer akkora, mint volt, tehát a munkásság 75 százalék deficittel dolgozik. A rendörtisztviselő folyton figyelmezteti a szónokot, hogy ne izgassa a tömeg hangulatát. Végül a zaj oly óriás lesz, hogy Propper Szavai teljesen elvesznek. Propper beszéde yégén arra kérte a megjelnteket, hogy támogassák a szociáldemokraták parlamenti frakcióját abban a küzdelemben, amelyet a drágaság letörése .érdekében folytat. Propper Sándor után Jászai Samu és bar kas István beszéltek, akiknek szavai szintén elvesztek az állandó zajongásban. A tömeg egyre viharosabb közbekiáltásokkal kisérte a szónokok beszédét, sőt Farkas István beszéd alatt a jelenlevők egyrésze az in- ternacionálét is kezdte énekelni. A rendőrtisztviselő felszólítására azonban végre sikerült a gyűlést rendben befejezni. Az egybe- gyült, mintegy 5000 főnyi sokaság lassan kitódult a párthelyiség udvaráról a Thököly- utra. Közben azonban az udvar hátsó részén a munkásoknak egy csoportja ismét az Inter- nacionálét kezdte énekelni. Mikor a kiküldött rendörtisztviselő ezt észrevette, fölszólította a. munkásokat, hogy az Internacionálé éneklését hagyják abba. Ez azután minden incidens nélkül igy is történt. Közben azonban az egyik detektivfelügyelö az épek lő munkások közül egyet el is fogott, de a nagy tumultusban ismét elveszítette szem elől. A munkások ekkor három-négyszáz főnyi csoportokban megindultak a Thököly-uton a Baross-tér felé. Ezek a csoportok felváltva, hol a Marseillaiset, hol pedig az Internacioná- lét énekelték. Útközben megállították a kocsikon haladókat és követelték tőlük, hogy vegyék le a kalapjukat. így tartott ez jó negyedóráig, amikor végre a Mosonyi-utcal rendőrkaszárnyábcl nagyobb rendörcsapat érkezett, amely a Baross-téren szétoszlatta a tüntető csoportokat. A tömeg szétoszlatása rövidesen sikerült és a munkások több csoportja elszéledt. Mintegy 300 ember azonban ismét összegyűlt a Népszava Conti-uteái épülete előtt, ahol újra énekelni kezdtek. Ekkor ismét fellépett a rendőrség és most már kivont karddal szétkergette a tüntető tömeget. A tüctetés folyamán az éneklők közül két embert előállítottak. Az egyik Muskó József géplakatossegéd, a másik Németh Miklós cipészsegéd. Némethet azért tartóztatták le, mert a munkásokat a rendőri parancs megtagadására tüzelte. A géplakatossegédet pedig azért, mert a Baross-téren arra biztatta a tömeget, hogy üssék le a rendőröket. A két előállított embert a főkapitányságon egyelőre őrizetbe vették. A szocialista pártvezetőség nyilatkozata. Budapest, julius 15. (Saját tudósitónk jelenti táviratban.) A szociáldemokrata párt tegnapi tüntetésével kapcsolatban a párt titkársága nyilatkozatot tett közzé, hogy a tüntetők nem a kommunista Internacionálét, hanem a Marseillaiset énekelték. Ezzei szem- [ ben a rendőrség megállapítja, hogy a tüntető tömeg a kommunisták harci dalát énekelte és a rendőri beavatkozás oka kizáróan az internacionálé éneklésé volt. Illetékes helyen ebben az ügyben haladéktalanul vizsgálatot indítottak és ennek eredményéhez képest teszi meg a kormány a legszigorúbb lépéseket. ramiMMjwp Berlini levet. Az elvtársik kosztja. — A polEíka végletei. — A márka pusztulása, — irodalom és művészet. — Vándorló színházak. Berlin, julius 15. (Saját levelezőnktől.) Majd két hétig élt Berlin polgári újság nélkül. Csak az úgynevezett műnk á s-s ajtó jelent meg, tehát a szürke Vorwarts, az őrökké haragos Ereibe;! és a véresszáju Rotc Fahne. Milyen nagyszerű alkalom lett volna a szocializmus minden árnyalata számára, elveiknek propagandát csinálni. Megmutatni, hogy tudnak i pót írni a nemzet minden rétegének fekUa- gositására, szórakoztatására és... Örö?- ér?. A Vorwarts ujjongva hirdette, ime, ahová csak nézünk, a mi újságjainkat olvassák. Nemcsak a kávémérésekben, hanem az elegáns kávéházakbn is, nemcsak a sörös asztal, hanem a pezsgés palack mellett is. nemcsak a munkáslakásokban, hanem a fényes palotákban is. Persze így volt, de csak k é r napig. Az újságolvasó finnyás ember és rögtön megérzi, hogy valahol baj van az uj rendszerben. A külpolitikáról hallgattak. A belső politikában mindent elsikkasztottak, ami nem volt a szájuk ize szerint való. A véres munkásmozgalmakról Z-.vickanban, a baloldal) (erre-*fól nuísom tudmk ország sorsa nagyszerűen ment rend és csend uralkodott mindenfelé csak a monarkisták terveztek sokféle kalandos botorságot amiről azonban rögtön kisült hogy csak az elvtársi képzelet szülöttje. Nem, igy valóban lehetetlen a közvéleményt szolgálni. És azonnal meg is volt az orvosság ellene. Élelmes újságárusok vasúton és repülőgépeken reggelenként vagy százezer polgári újságot hoztak Berlinbe a német föld minden tájáról: Drezdából, Hannoverből, Lipcséből, Hamburgból és a legtöbb kézben többé nem a Vorwarts és a Freiheit, meg a Rote Fahne forgott, hanem a vidéki polgári sajtó termékei. Az elvtársi sajtó varázsa megszűnt. Ideje is volt. Kiki megszokja a saját újságját, amely végre is a legjobb barátja. A többek között megkíméli a nagy kellemetlenségtől, hogy holmi meggondolások, megfontolások és összehasonlítások révén véleményt alkosson magának a világ eseményeiről. Egy jó újságban éppen benne van minden, tehát nemcsak a bírálat, a kritika, hanem a végső ítélet is, különben a politika útvesztőiben az ember ki sem ismerné magát. Különösen a német politikában, ahol a régi hagyományoknak megfelelően a nagy nyilvánosság előtt alig történik valami. A legérdekesebb események a kulisszák mögött játszódnak le, egykor a császári palota fogadó termeiben, II. Vilmos Íróasztala körül, vagy nyáron a potsdami uj-palota kertjében, ma a Reichstag meghitt szobáiban, a folyósókon, vagy Ebért elnök házában. Közönséges halandó e helyekre be sem jut és csak a nagy változásokat látja. Ma például vihar uralkodik, holnap láthatatlan okokból elsimul minden. Miniszterek jönnek és mennek, a múltban kegyvesztettek lettek, most egyszerűen lejárják magukat. Ma a pártok pusztító hadjáratot viselnek egymás ellen, holnap szépen megférnek együtt a miniszteri padokon. A különbség csak az, hogy a múlt időkben sokszor mestert kezek szőtték a cselszövényeket, ma meg többbször gyenge utódok, hozzá nem értő, rövidlátó politikusok. Ez az oka, hogy csupa végletek között vergődik a német világ. Bismarck idejében a szocialisták ellen hoztak kivételes törvényt, ma a törvény- hozás épp oly rideg intézkedésekkel bástyázza körül a respublikát. A múltban megrend- szabályozták a hivatalnokot, aki nyilvánosan az elvtársakkal parolázott, ma az elvtársak meg akarják fosztani hivatalától még az érdemekben megőszült férfiút is, ha nem tud szakítani a múlt hagyományaival. Ma a mérsékelt szocialisták keblükre ölelik szélsőbali barátaikat, a független radikális elvtársakat, tegnap még legnagyobb ellenségüknek tartották őket és minden eszközzel küzdöttek ellenük. A demokraták. meg a centrum az elvtársakkal együtt ülnek ugyan a kormányban, de azért érzésük mégis a job polca] leié hajtja őket. tehát hívják, csalogatják a német néppártot a kabinetbe. A szocialisták azonban egyelőre nem engedik be őket. Pedig vagy két esztendő előtt már együttesen kormányoztak. De itt is mindenütt kitűnik, hogy a polgárság menten a gyűlölettől mindig és minden körülmények között keresi a békés megértés útjait nem egyszer meggyőződésének feláldozásával is. A polgárság a sa iát kárára gyakran feledi a sértéseket, amelyekkel elhalmozzák, a gyűlöletet, amellyel útjait kisérik, a nemzet érdekeit tartva szem előtt, vállakozik a legnehezebb feladatokra ív íme, most is mi történik. A kormány nyíltan hirdeti, hogy a kivételes intézkedésekről szóló törvény, a forradalmi törvényszék fel- támasztása az uj állami törvényszék alakiban, az egyesülési jog megszorítása, a safwí- szabadság korlátozása elsősorban és tisztán -- a polgári pártok ellen Irányul. És mégis a polgári pártok nem vetik el ridegen a törvényt, hanem megpróbálják átformálni úgy, hogy esetleg ők is megszavazhassák. És azután... A munkássajtó jónak találta n márka értékének rohamos pusztulását is egyszerűen a polgárság nyakába varrni. Ennek r- bajnak is — mondják — a polgári világ az oka. Minek járnak a tőzsdére? Minek vásárolnak külföldi valutát? Az elvtársak szerint világos, hogy a polgárság maga törekedett a mai állapotra, holott a dollár áremelkedése áttörte még a nem mindig tiszta spekuláció határait is. De nem veszik észre, hogy a radikális belső politika, amely nem törődik a külső világ eseményeivel, a valuta romlásának első oka. * Az utolsó napokban a dollár után való vadászás valóban elérte a tetőfokát. A Reichs- bank már nem vásárolt idegen valutát, csak a tisztes kerekedők s mindenki iparkodott megszabadulni a márkától. A kép mindig ugyanaz. Előbb az arany tűnik el, azután a papírpénz lesz olcsóbb és szaporodik aránytalan módon, azután a bankó sem kell, az árunak nagyobb az értéke, mint a pénznek, végre az áru is vészit varázsából és az idegen pénz lesz az emberek vágya, kezdve a dolláron egészen a cseh koronáig. A volt Közép-Európának a pénze már nem csábit senkit. A valuta romlásáról, orvoslásáról bölcsek és bolondok már egész könyvtárt Írtak össze. A bölcsek kövét nem keresték egykor annyi buzgósággal, mint most a módját annak, mint lehetne a siilyedö pénznek értékét újra fölemelni. A rettenetes sok elméleti javaslatot a gyakorlat emberei mind elvetik, anélkül, hogy maguk valami újat tudnának kitalálni. A baj ott rejlik az államférfiakban, a vezetőkben, a hatalmasokban. Jó politika, belső rend és takarékos gazdálkodás, Ez kell úgy Németországban, mint magyar földön, vagy akár ez kellett volna Ausztriában is. Most Ausztrián már nem segíthet senki és semmi. Mai formájában elveszett. Ebben az örökös politkai kavarodásban az irodalomnak és művészetnek szava elmúlt. Egy darabig, a háború utolsó éveiben és a béke aláírása után még virágzott mind a két mesterség, ha nem is a hozzáértők, de legalább az uj gazdagok jóvoltából. Mert a háború meggazdagodottjai siettek pénzükkel mindazt megszerezni, ami azelőtt zárva volt előttük. Vettek egész könyvtárakat válogatás nélkül, képeket jókat és rosszakat sza- lónjaik számára, jártak a színházakba és nem bántotta őket, hogy ez a szórakozás is rendkívül megdrágult. De most vagy elfogytak az uj milliomosok, vagy nem kell nekik többé a művészet, de való'az, hogy nem vásárolnak annyi könyvet és képet és a képzőművészek, ha nem segiti meg őket a jó sors valamelyes amerikai müéríővel, hasztalan várják vissza az aranyos napokat. A színházaknak sem megy jól a dolguk, a polgárság nem tudja fizetni a helyárakat, a jó valutájú idegen pedig a legtöbbször szívesebben jár a mulatókba, vagy a kabarékba, mint az operába. így történt, hogy ezen a nyáron a legtöbb színház bezárta a kapuit, vagy bérbeadta helyiségeit. Most a nyári bérlők urai a helyzetnek, ami Berlinben azt jelenti, hogy a külvárosi színházak betelepedtek a belvárosba, elhagyták kopott színpadjukat és az elegáns, modern, uj muzsala- kokban játsszák — téli programjukat. Tipi| 1 r r 1 Ifi Rpíiffpipntpiif félpohár SCHMIDTHAUER-féle igmándi I ? H 9 I l ICUrak Olthon keserüviz, melegítve éhgyomorra, mint ivókúra, ® bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u, m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agyvértódulás, vérbőség stb, 4-22 Sok esetben elegendő nm«üur ewöStscaraőIBaS is. —------------ - —................— - - —... - - ..... - - — - _____________________________________________________
